adozona.hu
BH 2009.8.254
BH 2009.8.254
A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése [Kjt. 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes osztályvezető főorvosként állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban. Az alperes fegyelmi tanácsa 2005. október 6-án kelt határozatával a felperest vezetői beosztás fegyelmi hatályú visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A felperes a keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte.
A megállapított tényállás szerint a 2005. október 6-án megtartott fegyelmi tárgyaláson a bizo...
BH 2009.8.254 A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése [Kjt. 51. §].
A felperes osztályvezető főorvosként állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban. Az alperes fegyelmi tanácsa 2005. október 6-án kelt határozatával a felperest vezetői beosztás fegyelmi hatályú visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtotta.A felperes a keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte.
A megállapított tényállás szerint a 2005. október 6-án megtartott fegyelmi tárgyaláson a bizonyítási eljárás lefolytatását követően a fegyelmi tanács elnöke az ülést 15 óra 20 perckor berekesztette. Miután a fegyelmi eljárás alá vont felperes, a meghatalmazott képviselője és a vizsgálóbiztos eltávozott, a fegyelmi tanács újabb jegyzőkönyvet vett fel a fegyelmi határozat meghozataláról. Az írásba foglalt fegyelmi határozatot az alperes 2005. október 14-én adta postára, melyet a felperes 2005. október 17-én vett kézhez. Ezt megelőzően, 2005. október 11-én elfaxolt, és a munkáltatói jogkör gyakorló által másnap átvett átiratában a felperes a közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli lemondással megszüntette.
A munkaügyi bíróság kifejtette, hogy kétséget kizáróan megállapítható, miszerint a fegyelmi tanács a döntését szóban nem hirdette ki, ezért a felperesnek a fegyelmi határozatról annak írásban való kézbesítéséig tudomása nem lehetett. Álláspontja szerint ezzel olyan eljárási szabálysértés valósult meg, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kell hogy maga után vonja. A munkaügyi bíróság azzal is érvelt, hogy a rendkívüli lemondás folytán a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2005. október 11-ével megszűnt. Ezért, amikor az alperes ezt követően postázta a fegyelmi határozatot, a felperes közalkalmazotti jogviszonya már nem állt fenn. A munkaügyi bíróság szerint a fegyelmi eljárás során további eljárási szabálysértések is megvalósultak, ezért a fegyelmi határozat érdemi vizsgálata nélkül súlyos eljárási szabálysértés miatt helyezte hatályon kívül a fegyelmi határozatot.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság csak részben osztotta az elsőfokú bíróságnak az eljárási jogszabálysértésekkel kapcsolatos indokait. Kifejtette, hogy nem sérti a Kjt. rendelkezéseit, hogy a fegyelmi tanács tagja - saját nyilatkozata szerint - nem ismerte az eljárás alapjául szolgáló teljes iratanyagot, és az sem jogszabálysértő, hogy a fegyelmi tárgyaláson egyébként jelenlévő vizsgálóbiztos passzív volt. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy nincs kifejezett törvényi előírás arra, miszerint a fegyelmi tárgyalást követően szóban ki kell hirdetni a fegyelmi határozatot. A Kjt. 51. § (1) bekezdése ugyanis csak az első tárgyalástól számított 30 napon belüli, zárt ülésen született, indokolt írásbeli határozat hozatalát írja elő. Ennek a törvényi előírásnak pedig a fegyelmi határozat megfelelt. Ugyanakkor a másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint a felperes rendkívüli lemondása azonnali hatállyal megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyt. E ténynek pedig azért van jelentősége, mert a rendkívüli lemondás közlésének időpontjáig a fegyelmi határozat kihirdetése, illetőleg annak a felperessel való közlése nem történt meg.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Kjt. 51. § (3) bekezdése és a közalkalmazotti jogviszonyokban is alkalmazandó Mt. 6. § (4) bekezdése alapján a joghatás kiváltásához nem elégséges a fegyelmi határozat meghozatala, ahhoz annak a felperessel való közlésre is szükség volt. A fegyelmi eljárás ezért a határozat szóbeli kihirdetésének hiányában a határozatnak a felperes részére való kézbesítésével fejeződött be. Miután a felperes rendkívüli lemondása a fegyelmi határozat postázása előtt, az alperes tudomására jutásával megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyt, a korábban ki nem hirdetett fegyelmi határozat jogszerűen már nem volt közölhető.
A jogerős ítélet ellen a Kjt. 51. § (1) bekezdésének megsértését panaszolva az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak "megváltoztatását" kérte a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően. Kérelme a felperes keresetének elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult.
A felülvizsgálati érvelés szerint téves az az álláspont, miszerint megszűnt közalkalmazotti jogviszony esetén a korábban ki nem hirdetett fegyelmi határozat jogszerűen már nem közölhető. Arra nézve ugyanis nincs jogszabályi előírás, hogy a határozathozatalt követően a döntést szóban ki kell hirdetni az érintett közalkalmazottnak. Az Mt. 6. § (3) bekezdése a munkáltató részére kizárólag a fegyelmi határozat írásban való közlésére ír elő kötelezettséget. A fegyelmi eljárást a határozat meghozatala lezárja, ezért a közalkalmazotti jogviszony határozathozatal utáni egyoldalú megszüntetése a fegyelmi eljárás megszüntetésére nem vezethet. Minthogy a határozat közlését jogszabály nem tiltja, a felperesi rendkívüli lemondás utáni kézbesítés önmagában nem teszi a fegyelmi határozatot jogellenessé, ezért kizárólag erre alapítva a bíróság azt jogszerűen nem helyezheti hatályon kívül.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben való marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A másodfokú bíróság ítéletében nem tette kétségessé a fegyelmi határozatnak a fegyelmi tanács 2005. október 6-ai zárt ülésén történt meghozatalát. A jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel az alperes támadta, ezért a felperes ellenkérelmében kifejtettek, miszerint ezen a napon nem született meg a fegyelmi határozat, nem alkalmas a jogerős ítéleti tényállás cáfolatára.
A perbeli okirati bizonyítékok eszerint alátámasztották, hogy az alperes fegyelmi tanácsa 2005. október 6-án a Kjt. 51. § (1) bekezdése szerint eljárva zárt ülésen szabályszerűen meghozta a felperessel szemben vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása fegyelmi büntetést kiszabó határozatát. Ezt megelőzően felvett jegyzőkönyv szerint az eljárás résztvevőinek bizonyítási indítványa nem volt, a felperes jogi képviselője röviden érdemben felszólalt, és a fegyelmi tanács elnöke az ülést berekesztette.
Helyesen utalt arra a másodfokú bíróság, hogy a határozat kihirdetését előíró törvényi rendelkezés nincs. Ennek ellenére a kihirdetés hiányát jogszabálysértően értékelve vont le következtetést arra, hogy a fegyelmi eljárás a határozat szóbeli kihirdetésének hiányában a határozatnak a felperes részére való kézbesítésével fejeződött be.
Helytálló, és a bírói gyakorlatnak megfelel az a felülvizsgálati érvelés, miszerint a fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése. Amennyiben a határozat meghozatalakor a közalkalmazott jogviszonya fennáll, a büntetést kizárólag amiatt, hogy a határozatot már a jogviszony megszűnését követően kézbesítették, nem lehet hatályon kívül helyezni (BH 1999/577.).
Az előbbiekből is következően a fegyelmi eljárás befejezésének időpontja rendszerint nem azonos a meghozott fegyelmi határozat hatályba lépésének időpontjával. Az előbbi a határozat meghozatalával, utóbbi a határozat közlésével, a jogorvoslati lehetőség megnyílásának időpontjával azonos. A Kjt. 51. § (1) bekezdése 30 napot biztosít a fegyelmi tanácsnak arra, hogy a fegyelmi döntést az első tárgyalástól számítva zárt ülésen, szótöbbséggel meghozza, és a döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Ezen rendelkezésből azonban még nem következik az, hogy a döntés meghozatalának és annak indokolt írásbeli határozatba foglalásának azonos időpontra kell esnie. Ezért a fegyelmi tanács zárt ülésén meghozott fegyelmi határozat jogszerűen közölhető akkor is, ha a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott a fegyelmi határozat meghozatala után, de annak közlését megelőzően rendkívüli lemondással megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát. Téves ezért a felperesnek a felülvizsgálati ellenkérelmében előadott érvelése arról, hogy a rendkívüli lemondás kézhezvételét követően a munkáltatónak már nincs jogosultsága a meghozott fegyelmi határozat közlésére, hanem ehelyett a fegyelmi eljárás megszüntetéséről kell intézkednie.
Az előbbiekből következően megalapozatlan az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, miszerint a szabályszerűen meghozott fegyelmi határozat közlése előtt rendkívüli lemondással megszüntetett közalkalmazotti jogviszonyra tekintettel a fegyelmi határozat jogszabálysértő.
Mivel az eljárt bíróságok téves álláspontjuk miatt a felperes keresetét a fegyelmi határozat érdemét illetően nem vizsgálták, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.551/2007.)