adozona.hu
BH 1999.12.574
BH 1999.12.574
A vezető tisztségviselőket gazdasági társaságnál határozott időre kell megválasztani, újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. Ha a vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el a tisztségét, az annak ellátására létesített munkaviszonya is határozott időre szól. Amennyiben a felek a tisztségnek visszahívás folytán történő megszűnését követő időre nem állapodnak meg a munkaviszony folytatásában, a határozott idejű munkaviszony a visszahívással megszűnik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 30. §, Mt. 79. § (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1990. augusztus hó 14. napján kelt alapító okirat szerint az alperes egyik ügyvezetője a felperes lett. A felperes 1991. február 1. napjától munkaviszony keretében látta el a tisztségét, noha a felek nem kötöttek írásban munkaszerződést. A felperes díjazása az alperes alapítójának még a munkába lépést megelőzően tett ajánlata szerint alakult.
A tagok a társasági szerződést módosítva, 1993. november 30. napján a felperest a tisztségéből felmentették azzal, hogy ezt követően egy másik alkal...
BH 1999.12.574 A vezető tisztségviselőket gazdasági társaságnál határozott időre kell megválasztani, újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. Ha a vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el a tisztségét, az annak ellátására létesített munkaviszonya is határozott időre szól. Amennyiben a felek a tisztségnek visszahívás folytán történő megszűnését követő időre nem állapodnak meg a munkaviszony folytatásában, a határozott idejű munkaviszony a visszahívással megszűnik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 30. §, Mt. 79. § (2) bek.].
Az 1990. augusztus hó 14. napján kelt alapító okirat szerint az alperes egyik ügyvezetője a felperes lett. A felperes 1991. február 1. napjától munkaviszony keretében látta el a tisztségét, noha a felek nem kötöttek írásban munkaszerződést. A felperes díjazása az alperes alapítójának még a munkába lépést megelőzően tett ajánlata szerint alakult.A tagok a társasági szerződést módosítva, 1993. november 30. napján a felperest a tisztségéből felmentették azzal, hogy ezt követően egy másik alkalmazottal együtt jegyezheti a céget. A felperes a döntésről 1994. január 24. napján értesült. Ezen a napon munkaszerződés-tervezetet küldött a külföldi tagoknak, amit visszautasítottak.
A felperes 1994. február hó 7. napján felszólította az alperest, hogy a munkaviszonyának megszüntetése miatt fizesse meg a le nem töltött időre járó munkabért. Az alperes ettől elzárkózott, mert a felperes munkaviszonyát nem kívánta megszüntetni. A felek ezt követően egyeztetést folytattak, az alperes kéthavi munkabért és jutalékkülönbözetet fizetett a felperesnek. A felperes 1994. február hó 21. napjával más munkáltatóval kötött munkaszerződést.
A felperes keresetében a határozott időre szóló munkaviszonyának megszüntetésére tekintettel 18 hónapra járó átlagkereset fejében 3.943.188,-Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a viszontkeresetében a vezetői tevékenységével okozott 1.305.005,-Ft kár megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével mind a keresetet, mind a viszontkeresetet elutasította. Álláspontja szerint a felperes munkaviszonya határozatlan időre jött létre, mert a munkaszerződését nem foglalták írásba. A határozatlan idejű munkaviszonyt nem az alperes, hanem a felperes szüntette meg a jogszabálynak meg nem felelő módon. Az alperes kártérítési igényét azért találta megalapozatlannak, mert nem bizonyította a felperes felelősségének feltételeit.
Az ítélet megváltoztatása iránt a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be.
A másodfokú bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A felperes keresetének alaptalanságával kapcsolatban a másodfokú bíróság a munkaviszony létesítésekor hatályban volt korábbi Mt. rendelkezéseit alkalmazva a munkaügyi bíróságéval azonos következtetésre jutott: írásba foglalás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jött létre. Az alperes egyoldalúan módosította a felperes munkaviszonyát, ami miatt rendkívüli felmondással élhetett volna, ehelyett alakszerűség nélkül szüntette meg a munkaviszonyát, amit az alperes hallgatólagosan tudomásul vett. A viszontkereset elutasítása tekintetében egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. utalt arra, hogy az ügyvezetői tisztség ellátása képezte a munkakörét, ezért a visszahívása egyúttal a munkaviszonyának megszüntetését is jelentette, függetlenül a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradásától. Ebből következően nem ő, hanem az alperes szüntette meg a munkaviszonyát.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet támadott részének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes az alperes ügyvezetője volt 1990. augusztus 14. napjától, a tisztséget 1991. február 1. napjától munkaviszony keretében látta el. Az 1988. évi VI. tv. (Gt.) 30. §-a szerint a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. A felperes munkaviszony keretében látta el az ügyvezető tisztséget, ezért írásbeli munkaszerződés hiányában is a tisztség ellátására létesített munkaviszonya határozott időre szólt.
A törvény és az állandó bírói gyakorlat szerint az ügyvezetői munkakörre létesített munkaviszonyt a visszahívás megszünteti (BH 1993/3/203.). Amennyiben a felek abban állapodtak volna meg, hogy a tisztség megszűnése után az alperes más munkakörben foglalkoztatja a felperest, a munkaviszony ennek megfelelően fennmarad. Ilyen megállapodás vagy tényleges foglalkoztatás azonban nem volt, ezért a felperes határozott idejű munkaviszonya a visszahívással megszűnt.
Téves álláspontjuk miatt az eljárt bíróságok nem vizsgálták, hogy a felperest a jogviszonyának megszüntetése folytán, az Mt. akkor hatályos 88. §-ának (2) bekezdése alapján milyen összegű munkabér illeti meg a munkaviszonyából le nem töltött tizennyolc hónapra, figyelembe véve az alperes teljesítését.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet ebben a részében, a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csak megállapította, annak viseléséről az új határozattal kell dönteni. (Legf. Bír. Mfv.II.10.519/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.5.162 A határozatlan időre létrehozott munkaszerződést - ha az az ügyvezetővé választást megelőzően fennállt - az ügyvezetővé választás eredményeképpen a munkakör módosításának kell tekinteni. Az ügyvezetői tisztség megszűnése után a munkaviszony az eredeti munkakörre vonatkozóan tehát ebben az esetben nem szűnik meg [Gt. 24. § (1) bek.; Mt. 87. § (2)-(3) bek.].
