adozona.hu
BH 1998.10.506
BH 1998.10.506
A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok alakiságára és az alakiság elmulasztásának körülményeire a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadók. A Polgári Törvénykönyv meghatározott rendelkezése a joghasonlóság elve alapján akkor alkalmazható, ha a Munka Törvénykönyve az adott kérdésben nem tartalmaz tételes szabályt, és a polgári jogi szabály alkalmazása nem vezet a munkaviszonyra vonatkozó elvekkel ellentétes eredményre [1992. évi XXII. törvény 6. § (1) és (2) bek., Ptk. 218. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes építésvezetőként állt az alperes alkalmazásában. A felek az évre megállapodást kötöttek a felperes tulajdonában álló személygépkocsi hivatalos célú használatáról és díjazásáról. Kikötötték, hogy a szerződést bármelyik fél 15 napos határidővel írásban felmondhatja.
A felperes munkaviszonya 1995 szeptemberében megszűnt. Ezt megelőzően már kérte, hogy a május, június és július hónapokra járó költségtérítését az alperes fizesse ki. Többszöri kérés, majd a sikertelen egyeztetés után ke...
A felperes munkaviszonya 1995 szeptemberében megszűnt. Ezt megelőzően már kérte, hogy a május, június és július hónapokra járó költségtérítését az alperes fizesse ki. Többszöri kérés, majd a sikertelen egyeztetés után keresetet indított az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 59 800 Ft és annak a középarányos időponttól számított kamata megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a felek írásbeli alakhoz kötötték a szerződés felmondását, ilyen nyilatkozatot azonban az alperes nem tett. Az alperes egyébként nem vitatta a felperes követelésének összegszerűségét.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Rámutatott arra, hogy a jogszabályok szerint a személygépkocsi hivatalos célú használatáról nem kell írásban megállapodni, az alperes azonban vállalta, a szerződést csak írásban mondja fel. Ehhez a nyilatkozatához kötve van, mert azt érvénytelenségre hivatkozással határidőben nem támadta meg.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 218. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat sérti, mert a szerződésnek az abban megszabott alakszerű mellőzésével történt felbontása a felek egyező akaratából létrejött.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok alakiságára és az alakiság elmulasztásának következményeire az Mt. 6. §-ában foglaltak vonatkoznak. A Ptk. meghatározott rendelkezése a joghasonlóság elve alapján akkor alkalmazható, ha az Mt. az adott kérdésben nem tartalmaz tételes szabályt, és a polgári jogi szabály alkalmazása nem vezet a munkaviszonyra vonatkozó elvekkel ellentétes eredményre.
Az Mt. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. A (2) bekezdés szerint az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen.
A felek nem vitásan abban állapodtak meg, hogy a használatról és annak díjazásáról kötött szerződést bármelyikük csak írásban mondhatja fel. Ezzel az alperes is vállalta, hogy ekként fog eljárni, noha erre őt munkaviszonyra vonatkozó szabály nem kötelezte.
A felperes állításával szemben azonban az alperes sem a megállapodás szóbeli felmondását nem bizonyította aggálytalanul, sem a megszabott alakiságot nélkülöző felbontásnak megfelelő tényleges és a felek egyező akaratát kifejező állapot létrejöttét [Ptk. 218. § (3) bek.]. Az a körülmény ugyanis, hogy a felperes három hónap elteltével kérte költségtérítésének kifizetését, nem utal az alperes szóbeli felmondására és annak elfogadására, mivel az alperes fizetési nehézségei miatt korábban is előfordult a használat késedelmes igazolása és elszámolása.
Az alperes a felperes kéréseire nem válaszolt. A gazdasági igazgatójának ismerete szerint a felperessel együtt két személynek szüntették meg a személygépkocsi-használatát, a másik munkavállaló esetében írásban. A felperessel kötött megállapodás szóbeli felmondásáról a gazdasági igazgató csak hallomásból értesült.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az alperest a felülvizsgálati eljárásra irányadó, legalacsonyabb mértékű illeték megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 762/1997. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2008.1891 Nem felel meg a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének, jóerkölcsbe ütközik, tehát semmis az a munkaszerződés, amelyet a házastársak a tulajdonukban lévő gazdasági társaság többségi tulajdonának átruházása előtt, de későbbi hatálybalépéssel kötnek meg, és amely a gazdasági társaság részére jelentős hátrányt okoz [Mt. 3. § (1) bekezdés].
EH 2008.1899 Nem felel meg a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének, jóerkölcsbe ütközik, tehát semmis az a munkaszerződés, amelyet a házastársak a tulajdonukban lévő gazdasági társaság többségi tulajdonának átruházása előtt, de későbbi hatálybalépéssel kötnek meg, és amely a gazdasági társaság részére jelentős hátrányt okoz [Mt. 3. § (1) bekezdés].
BH 2012.6.157 Jóerkölcsbe ütköző - a társadalmilag elvárt erkölcsi normákat célzatosan megsértő - munkaszerződés semmis, ezért az abból eredő jogokat és kötelezettségeket nem lehet úgy elbírálni, mintha a szerződés érvényes lett volna [Mt. 10. § (1) bekezdés].
