adozona.hu
BH 2007.8.269
BH 2007.8.269
A hivatalvesztést kiszabó határozat jogellenessége miatt a köztisztviselő átalánytérítésre tarthat igényt - Az erre vonatkozó keresetét elévülési időben előterjesztheti [Ktv. 60. § (4) bekezdés, 59. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéleti tényállás szerint a munkaügyi bíróság a 2003. január 25-én kelt ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó határozatát és az alperest - a kereseti kérelemnek megfelelően - elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a 2003. november 27-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította, hogy a fegyelmi határozat alaki okokból jogellenes. Az alperes 2004. január 19-én meghozott határ...
BH 2007.8.269 A hivatalvesztést kiszabó határozat jogellenessége miatt a köztisztviselő átalánytérítésre tarthat igényt - Az erre vonatkozó keresetét elévülési időben előterjesztheti [Ktv. 60. § (4) bekezdés, 59. § (3) bekezdés].
A jogerős ítéleti tényállás szerint a munkaügyi bíróság a 2003. január 25-én kelt ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó határozatát és az alperest - a kereseti kérelemnek megfelelően - elmaradt munkabér megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a 2003. november 27-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította, hogy a fegyelmi határozat alaki okokból jogellenes. Az alperes 2004. január 19-én meghozott határozatával a felperes közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 60. §-ának (5) bekezdése alapján 2003. november 27-ével megszüntette. A felperes ezt követően benyújtott keresetében - egyebek mellett - a munkáltató 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű marasztalását kérte a Ktv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint. Arra hivatkozott, hogy a fegyelmi határozat a legsúlyosabb joghátrányt okozta, továbbá az eljárás hosszú ideig, 2002. december 10-étől 2003. november 27-éig tartott.A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet ebben a körben elutasította.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a korábbi határozat azért nem állapított meg a felperes számára "kárátalányt", mivel a felperes azt nem kérte, és az ezzel összefüggő eljárásban is csak elmaradt illetmény és perköltség megfizetésére terjesztett elő kereseti kérelmet. Így a bíróságnak a kereseti követelés hiányában nem volt módja egyébről dönteni.
A másodfokú bíróság ítéletével - ezen kereseti követelést illetően - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben a határozat jogellenessége megállapításra kerül és a köztisztviselő a továbbfoglalkoztatását nem kéri. Így a Ktv. 60. §-ának (4) bekezdése szerint kettőtől tizenkét havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánytérítésre is igényt tarthat a köztisztviselő, de kizárólag kereseti kérelme alapján. A felperes csak a köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti kereseti igényével együtt érvényesíthette volna "kárátalány" megfizetésére irányuló követelését, utólag, önálló perben az elévülési időn belül az igény előterjesztésére már nincs jogi lehetőség.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni megváltoztatását, és az alperes 5 445 493 forint "kárátalány" és annak kamatai megfizetésére kötelezését kérte, perköltség viselése mellett. A felperes álláspontja szerint a Ktv. 60. §-ának (4) bekezdése alapján előterjesztett kereseti kérelem elutasítását nem alapozza meg az a körülmény, hogy a hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatálytalanítása iránti perben nem volt külön kereseti igény a "kárátalány" vonatkozásában. Érvelése szerint a Ktv. 59. §-ának (3) bekezdés d) pontja 30 napos keresetindítási határidőt biztosít a fegyelmi határozattal kapcsolatos ügyekben, a "kárátalány" iránti igény azonban az általános elévülési idő, vagyis három év alatt érvényesíthető.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, mivel álláspontja szerint kereseti kérelem hiányában nem volt mód dönteni a Ktv. 60. §-ának (4) bekezdésében foglaltakról.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 59. §-ának (3) bekezdés d) pontja értelmében a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani a fegyelmi határozattal kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
Abban az esetben, ha a bíróság a köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetését állapítja meg, és a köztisztviselő nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a köztisztviselő legalább kettő, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi [Ktv. 60. § (4) bekezdés].
Fenti jogszabályi rendelkezésből nem következik, hogy a bíróság kérelem hiányában is köteles lenne automatikusan, legkevesebb kettő havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezni az alperest a jogellenes intézkedés következményeként. Ez ugyanis ellentétes lenne a Pp. 215. §-ában foglaltakkal, miszerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen. Így ezt a felülvizsgálati érvelést a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el.
Helytálló azonban a felülvizsgálati kérelem azon érvelése, miszerint nincs olyan jogszabály, amely a köztisztviselő részére kizárólag a hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése iránti perben biztosítaná az átalánytérítés megfizetés iránti igény érvényesítését. A Ktv. 59. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a kereseti kérelmet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani. Fenti jogszabály d) pontja a fegyelmi határozattal kapcsolatos ügyeket ide sorolja, egyéb megszorítást azonban e körben nem tartalmaz. Mindebből következően - egyéb tiltó feltétel hiányában - a felperes a keresetét a hároméves elévülési időn belül nyújthatta be.
Fentiekre figyelemmel az eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán nem vizsgálták a felperest ért jogsértés súlyát, illetve nem döntöttek az ehhez kapcsolódó átalánytérítés mértékéről. A megismételt eljárásban a bíróságnak ezen kereseti kérelem tekintetében is döntést kell hoznia.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdés alapján a másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem érintett rendelkezését nem érintette, míg az átalánytérítésre vonatkozó részét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.313/2006.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2011.6.270 Ha a köztisztviselő a hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése iránt indított perben a felmentési időre járó illetmény és a végkielégítés megfizetése iránt kereseti kérelmet nem terjesztett elő, ezekre vonatkozó igényét utóbb, a három éves elévülési időn belül benyújtott keresetében érvényesíthette [Ktv. 59. § (3) bekezdés, 60. § (7) bekezdés].
