adozona.hu
BH 2007.4.134
BH 2007.4.134
I. Ha a vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló terhére a bíróság háromrendbeli közokirat-hamisítás elkövetését (nem a munkaviszonyával összefüggésben) kimondja, ez a magatartás a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont]. II. Rendkívüli felmondás esetén a szakszervezettől az előzetes véleménykérés elmaradása nem eredményezi az intézkedés jogellenességét [Mt. 28. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét és az alperest a felperes továbbfoglalkoztatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes 1997. január 23-ától állt vagyonőrként az alperes alkalmazásában. Munkaviszonyát a 2005. augusztus 24-én kelt rendkívüli felmondáss...
BH 2007.4.134 I. Ha a vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló terhére a bíróság háromrendbeli közokirat-hamisítás elkövetését (nem a munkaviszonyával összefüggésben) kimondja, ez a magatartás a rendkívüli felmondást megalapozza [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont].
II. Rendkívüli felmondás esetén a szakszervezettől az előzetes véleménykérés elmaradása nem eredményezi az intézkedés jogellenességét [Mt. 28. §].
A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét és az alperest a felperes továbbfoglalkoztatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes 1997. január 23-ától állt vagyonőrként az alperes alkalmazásában. Munkaviszonyát a 2005. augusztus 24-én kelt rendkívüli felmondással szüntették meg. Az alperesi döntés indokolása szerint a felperest a városi bíróság jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki háromrendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, és ez a kollektív szerződés 4. § 6.1. pontja 1. bekezdése szerint is megalapozza a rendkívüli felmondást. A munkaügyi bíróság a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása során kifejtette, hogy a bíróság a felperessel szemben csupán intézkedést alkalmazott, valamint értékelte a hosszabb ideje fennálló munkaviszonyt és azt, hogy a felperes nem vagyon elleni bűncselekményt követett el. Kifejtette továbbá, hogy az alperes intézkedése szakszervezeti jogot is sértett, mivel a felperes az MK 4. számú állásfoglalás alapján kooptált szakszervezeti tisztségviselőnek tekintendő. A keresetlevélben szereplő határidő mulasztásra a munkaügyi bíróság ítélete nem tért ki.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, amelyben a bíróság döntésének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, költségének megállapítása mellett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban helytelen jogi következtetést vont le, így döntése megalapozatlan.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az Mt. 96. §-ának (4) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt az alperes betartotta. A vagyonőr munkakört ellátó dolgozóval szemben a munkáltató fokozott elvárása érvényesülhet, így az alperes a kollektív szerződés 4. § 6.1. pontját is megalapozottan alkalmazta. A jogerős ítélet szerint nincs jelentősége, hogy a felperessel szemben a bíróság csak intézkedést és nem büntetést alkalmazott. Egyebekben megállapította, hogy a következetesen folytatott egységes bírói gyakorlat értelmében a rendkívüli felmondás tekintetében szabályozott előzetes véleménykérés elmaradása szakszervezeti tisztségviselő esetén nem eredményezi az intézkedés jogellenességét. A kollektív szerződés 3. §-ának 1.2/b. pontjában megfogalmazott rendelkezések áttekintését követően kifejtette, hogy e szabályozásban keverednek a fogalmak, azok nincsenek összhangban a jogszabályi rendelkezésekkel, így alkalmazásukra a megyei bíróság nem látott lehetőséget.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság ítélete sérti az Mt. 96. §-ának (4) bekezdését, 28. §-ának (1) és (4) bekezdését, valamint az alperes kollektív szerződésének irányadó részeit. Érvelése szerint az ellene folyó eljárásról a munkáltató tudott, így a rendkívüli felmondás elkésett. Utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szakszervezeti tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás kapcsán a szakszervezetnek csak véleményezési és nem egyetértési joga van, azonban a hivatkozott kollektív szerződés szerint a "véleményezési jogát megsértve hozott intézkedés érvénytelen". A munkáltató tehát saját magára nézve hozott szigorúbb követelményeket és biztosított szélesebb jogokat a szakszervezetnek, mint amit a törvény megad. A kollektív szerződés nem ellentmondásos és nem érthetetlen, azt a szavak köznapi értelmében a bíróságnak alkalmaznia kell. Ezen túlmenően a felperes érvelése szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 5. §-át is, mert vele egy időben több büntetés - és nem intézkedés - hatálya alá tartozó dolgozót is alkalmazott az alperes.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a törvényben megjelölt keretek között eljárva bírálta el [Pp. 275. § (2) bekezdés].
A másodfokú bíróság a perbeli bizonyítékokat a logika, okszerűség és ésszerűség követelményeinek megfelelően értékelte, amikor arra a megállapításra jutott, hogy a rendkívüli felmondás jogellenesnek nem tekinthető.
A felperes keresetében hivatkozott ugyan a rendkívüli felmondás elkésettségére, ezzel azonban az elsőfokú bíróság érdemben nem foglalkozott, és a felek ebben a körben fellebbezéssel nem éltek. Így a másodfokú bíróságnak már nem volt módja a határidő számítás vizsgálatára, és felülvizsgálat előterjesztésére sem volt lehetőség (EBH 2002/653.).
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdéséből következően a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok újraér-tékelésének, azaz felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. § (1) bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. Az adott esetben a felülvizsgálati érvelés alapján jogszabálysértés megállapítására az elkövetett cselekmény súlyának értékelése során nem volt mód (BH 1999/44.). A másodfokú bíróság tehát helyesen állapította meg azt a tényt, hogy ha a vagyonőr munkakörben foglalkoztatott munkavállaló terhére a bíróság három- rendbeli közokirat-hamisítás elkövetését (nem a munkaviszonyával összefüggésben) kimondja, az az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazását megalapozza. Alaptalan a felülvizsgálati kérelem a felperest mint szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelem vonatkozásában is. Helytállóan utalt a jogerős ítélet arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, miszerint rendkívüli felmondás esetén az előzetes véleménykérés elmaradása nem teszi az intézkedést jogellenessé. Az alperes kollektív szerződésének 3. § 1.2/b. pontja valóban rögzíti, hogy a szakszervezet véleményezési jogát megsértve hozott munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ugyanakkor azt is kimondja, hogy érvénytelenségre a szakszervezet az intézkedés tudomására jutásától számított 5 munkanapon, legfeljebb azonban az intézkedés megtételétől számított 30 napon belül hivatkozhat. Jelen esetben a szakszervezet ilyen nyilatkozatot nem tett, a felperes tekintetében tehát az Mt. 28. §-ában foglaltak az irányadók. Ugyancsak alaptalan a felperes felülvizsgálati érvelése az Mt. 5. §-ában foglaltak megsértése körében, mivel erre vonatkozóan korábban nem hivatkozott, bizonyítékait nem terjesztette elő, így a felülvizsgálati eljárásnak már ez a kérdéskör nem lehetett tárgya.
Fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta [Pp.-nek az ügyben irányadó 275. § (3) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.301/2006.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2014.4.178 A szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltatói rendkívüli felmondással való megszüntetéséhez előírt előzetes szakszervezeti véleményezés elmulasztása - a véleményhez kötöttség hiányára tekintettel - a rendkívüli felmondás jogellenességét nem eredményezi [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 28. § (1) bek.].
