adozona.hu
BH 2000.7.323
BH 2000.7.323
Ha a rendkívüli felmondásban a munkavállalók terhére rótt magatartások tekintetében jogerős ítélet nem állapította meg bűncselekmény elkövetését, nincs lehetőség a felmondás jogának gyakorlásához bűncselekmény elkövetése esetére irányadó objektív határidő alkalmazására [Mt. 96. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek munkaviszonyát az alperes 1996. szeptember 4-én rendkívüli felmondással megszüntette. Ez ellen a felperesek munkaügyi jogvitát kezdeményeztek. Kereseti kérelmük a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására és annak anyagi jogkövetkezményei megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével a rendkívüli felmondásokat hatályon kívül helyezte, megállapította munkaviszonyuknak az ítélet jogerőre emelkedése napján való megszűnését, és az alperest kötelezte az I. rendű...
BH 2000.7.323 Ha a rendkívüli felmondásban a munkavállalók terhére rótt magatartások tekintetében jogerős ítélet nem állapította meg bűncselekmény elkövetését, nincs lehetőség a felmondás jogának gyakorlásához bűncselekmény elkövetése esetére irányadó objektív határidő alkalmazására [Mt. 96. § (4) bek.].
A felperesek munkaviszonyát az alperes 1996. szeptember 4-én rendkívüli felmondással megszüntette. Ez ellen a felperesek munkaügyi jogvitát kezdeményeztek. Kereseti kérelmük a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására és annak anyagi jogkövetkezményei megfizetésére irányult.A munkaügyi bíróság ítéletével a rendkívüli felmondásokat hatályon kívül helyezte, megállapította munkaviszonyuknak az ítélet jogerőre emelkedése napján való megszűnését, és az alperest kötelezte az I. rendű felperes javára összesen 2.009.903 forint elmaradt munkabér és kamatai, 3.708.810 forint háromszoros végkielégítésnek megfelelő összeg, 151.096 forint felmentési időre járó átlagkereset, míg a II. rendű felperes javára összesen 2.009.903 forint elmaradt munkabér és kamatai, 3.708.810 forint háromszoros végkielégítésnek megfelelő összeg, valamint 103.020 forint felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes a felperesek munkaviszonyát 1996. augusztus 29-én rendes felmondással felmondta, majd a felmondási idő alatt, 1996. szeptember 4-én rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyukat. A rendkívüli felmondás indokolásában az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának 1996. szeptember 2-án kézbesített ellenőrzési jegyzőkönyvében megállapított súlyos hiányosságokra hivatkozott, amelyekből eredően 1.982.000 forint adóhiányt állapítottak meg, és az ehhez kapcsolódó bírság és késedelmi pótlék összege elérheti a 3 millió forintot.
A munkaügyi bíróság a perbeli bizonyítékok alapján megállapította, hogy az APEH-vizsgálat a cég 1990-től 1995. december 31-ig terjedő működésére terjedt ki, így a felpereseknek is az előbbi időpontig tanúsított magatartására vonatkozott. Ezért a joggyakorlásra előírt objektív határidő elmulasztása miatt jogellenesnek találta a munkáltatói intézkedéseket, és az Mt. 100. §-a alapján - a munkaszerződésben kikötött munkabér és hat havi végkielégítés figyelembevételével - marasztalta az alperest.
Az alperes a felperesek keresetének elutasítása iránt fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest terhelő elmaradt munkabér összegét az I. rendű felperest illetően 4.476.170 forintban, míg a II. rendű felperest illetően 4.557.920 forintban, a kamatfizetés kezdő időpontját pedig 1997. július 23-ában állapította meg.
A másodfokú bíróság mind a megállapított tényállás, mind a jogalap tekintetében hozott elsőfokú döntéssel egyetértett. Az elmaradt munkabér összegszerűségénél az elsőfokú bíróság tévedését állapította meg, és erre, valamint a jogerőre emelkedésig járó további elmaradt bérre tekintettel változtatta meg az elsőfokú ítélet érintett rendelkezéseit.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A felperesekkel szemben - pótnyomozás elrendelése folytán - folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva vitatta az objektív határidő túllépésének megállapítását. Sérelmezte azt az ítéleti megállapítást, hogy a rendes felmondást a rendkívüli felmondás hatálytalanította; álláspontja szerint a felperesek által nem vitatott rendes felmondás alapján kellett volna a munkaviszony megszűnését megállapítani.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Mt. 96. §-ának (4) bekezdése szerint a rendkívüli felmondás joga az intézkedés alapjául szolgáló ok bekövetkezésétől számított hat hónapon (kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven) túl csak bűncselekmény elkövetése esetén - a büntethetőség elévüléséig - gyakorolható. A per adatai szerint a rendkívüli felmondásban a felperesek terhére rótt magatartások tekintetében jogerős ítélet bűncselekmény elkövetését nem állapította meg, a felülvizsgálati kérelemben is az alperes csupán arra utalt, hogy "a felperesek büntetőjogi felelőssége fennállhat". Ehhez képest a bűncselekmény elkövetése esetén irányadó objektív határidő alkalmazására vonatkozó felülvizsgálati érvelés megalapozatlan.
A rendes felmondást követően, a felmondási idő alatt közölt, 1996. szeptember 4-én kelt rendkívüli felmondás a felperesek munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Ennélfogva a munkaviszonyuk 1996. szeptember 30-i hatállyal való megszüntetéséről rendelkező, rendes felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz - fennálló munkaviszony hiányában - munkaviszonyt megszüntető joghatás már nem fűződhetett. Ezért az eljárt bíróságok helyesen mellőzték a perbeli jogvita elbírálásánál a rendes felmondás figyelembevételét. A rendkívüli felmondás jogellenessége megállapításának pedig törvényes jogkövetkezménye az Mt. 100. §-ának (5) bekezdése szerinti munkaviszony-megszűnési időpont megállapítása. Ezért a jogerős ítélet támadása e tekintetben is téves.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelemben panaszolt jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítélet hatályában fenntartotta, és az alperest kötelezte a felperesek felülvizsgálati eljárási költségei, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére [Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.783/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.11.375 Ha a munkavállaló egy kft. részére több teljesítés nélküli, fiktív számla kifizetését igazolta - a tervezett árbevétel növelése, ezáltal a prémiumfeltétel teljesítése céljából - 7 millió forint értékben, a rendkívüli felmondás objektív határideje 5 év [Mt. 96. § (4) bekezdés; Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont, 33. § (1) bekezdés b) pont].
