adozona.hu
BH 2006.11.375
BH 2006.11.375
Ha a munkavállaló egy kft. részére több teljesítés nélküli, fiktív számla kifizetését igazolta - a tervezett árbevétel növelése, ezáltal a prémiumfeltétel teljesítése céljából - 7 millió forint értékben, a rendkívüli felmondás objektív határideje 5 év [Mt. 96. § (4) bekezdés; Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont, 33. § (1) bekezdés b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. § (4) bekezdésének az ügyben irányadó jogszabálysértő értelmezését és alkalmazását panaszolta. Álláspontja szerint a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős ítélete meghozataláig a rendkívüli felmondás indokaként bűncselekmény elkövetése nem jelölhető meg. Ezért a szubjektív határidő kezdete a büntetőügyben meghozott ítélet közlése, az objektív határidő pedig az említett ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Emiatt az 1999. augusztus 29-én kéz...
BH 2006.11.375 Ha a munkavállaló egy kft. részére több teljesítés nélküli, fiktív számla kifizetését igazolta - a tervezett árbevétel növelése, ezáltal a prémiumfeltétel teljesítése céljából - 7 millió forint értékben, a rendkívüli felmondás objektív határideje 5 év [Mt. 96. § (4) bekezdés; Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont, 33. § (1) bekezdés b) pont].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 96. § (4) bekezdésének az ügyben irányadó jogszabálysértő értelmezését és alkalmazását panaszolta. Álláspontja szerint a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős ítélete meghozataláig a rendkívüli felmondás indokaként bűncselekmény elkövetése nem jelölhető meg. Ezért a szubjektív határidő kezdete a büntetőügyben meghozott ítélet közlése, az objektív határidő pedig az említett ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Emiatt az 1999. augusztus 29-én kézbesített rendkívüli felmondás esetén a 2001. szeptemberben meghozott bűnösséget kimondó ítélet nem lehet hatással a rendkívüli felmondás objektív határidejére.A felperes érvelésében a BH 2000/323. számú eseti határozatra, továbbá arra hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság az eljárásjogi alapelvek figyelmen kívül hagyásával rendelkezett a per tárgyalásának felfüggesztéséről. Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, illetve "megváltoztatására" irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot.
Az irányadó tényállás lényege szerint az alperesnek 1997. augusztus 28-án jutott tudomására, hogy a felperes 1996. novemberben és decemberben egy kft. részére hat fiktív - teljesítés nélküli - számla kifizetését igazolta (a tervezett éves árbevétel növelése, ezáltal a prémiumfeltétel megvalósulása céljából) 7 211 940 forint értékben. Emiatt az alperes 1997. augusztus 29-én a felperessel rendkívüli felmondást közölt. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes bűnös egyrendbeli jelentős kárt okozó csalás bűntettében mint társtettes és egy rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében. Emiatt nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Ezt a döntést a másodfokú bíráság a 2003. január 29-én kelt határozatával helybenhagyta.
A tényállásból a másodfokú bíróság az Mt.-nek az ügyben irányadó 96. § (4) bekezdése megsértése nélkül következtetett a szubjektív és objektív határidő betartására.
A felperes által a perben sem vitatottan a kötelezettségszegésről szóló vizsgálati jelentésről való tudomásszerzéstől számítottan az alperes tizenöt napon belül gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát, ezért a szubjektív határidő túllépése nem történt meg, továbbá téves a felperes érvelése arról, hogy e határidő a jogerős büntetőítélet közlésétől kezdődik.
Az objektív határidő az Mt.-nek az ügyben irányadó 96. § (4) bekezdése szerint az ok bekövetkeztétől a büntethetőség elévüléséig tart. A perbeli esetben az ok bekövetkezésének a felperes 1996 novemberében és decemberében tanúsított magatartása számít, és mivel ez bűncselekményt valósított meg, az objektív határidő lejárta az ügyben irányadó Btk. szerint megállapítható büntethetőség elévülése, azaz 5 év [Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont, 33. § (1) bekezdés b) pont]. Mindezek miatt a másodfokú bíróság helytállóan következtetett arra, hogy az alperes 1996 decemberétől számítottan öt éven belül gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát, tehát az objektív határidőt betartotta. A felperes ezért a felülvizsgálati kérelmében az objektív határidő kezdőnapját tévesen határozta meg. A BH 2000/323. számú eseti határozatra hivatkozása pedig azért alaptalan, mert ebben az esetben a büntetőügyben a bíróság a bűncselekmény elkövetését nem állapította meg.
A per tárgyalásának felfüggesztéséről szóló döntés olyan határozat, amely ellen a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ennélfogva az erre vonatkozó érvelést a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - tekintettel arra, hogy az abban sérelmezett jogszabálysértések nem voltak megállapíthatóak - a Pp. 273. §-ának az adott ügyben még irányadó (1) bekezdése alapján elutasította.
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.936/2005. szám)