adozona.hu
BH 1998.8.400
BH 1998.8.400
A köztisztviselőt a felmentés időtartamának a felére mentesíteni kell a munkavégzés kötelezettsége alól. A mentesítés időtartamára a Munka Törvénykönyvében meghatározott távolléti díjazásnak megfelelő mértékű díjazás illeti meg. A köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon illetményt kell érteni, ami az alapilletményből, az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból áll [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 18. § (3) bek., 19. § (2) bek., 42. §, 71. § (1), (3) bek., Mt. 151. § (2) bek. g) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes hathavi felmentési idővel, 1996. szeptember hó 28. napjára létszámcsökkentésre hivatkozással megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát. Az alperes 1996. április 10. napján értesítette a felperest, hogy a létszámleépítést felfüggesztette, és a felmentést hatályon kívül helyezte.
A felperes a felmentés hatályban tartása iránt keresetet indított az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felmentés változatlanul hatályos és érvényes, ennek meg...
BH 1998.8.400 A köztisztviselőt a felmentés időtartamának a felére mentesíteni kell a munkavégzés kötelezettsége alól. A mentesítés időtartamára a Munka Törvénykönyvében meghatározott távolléti díjazásnak megfelelő mértékű díjazás illeti meg. A köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon illetményt kell érteni, ami az alapilletményből, az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból áll [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 18. § (3) bek., 19. § (2) bek., 42. §, 71. § (1), (3) bek., Mt. 151. § (2) bek. g) pont].
Az alperes hathavi felmentési idővel, 1996. szeptember hó 28. napjára létszámcsökkentésre hivatkozással megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát. Az alperes 1996. április 10. napján értesítette a felperest, hogy a létszámleépítést felfüggesztette, és a felmentést hatályon kívül helyezte.A felperes a felmentés hatályban tartása iránt keresetet indított az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította, hogy a felmentés változatlanul hatályos és érvényes, ennek megfelelően a felperest 1996. június 26. napjáig terheli munkavégzési kötelezettség, ezt követően érvényesül a munkavégzés alóli mentesítés.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, mert a szakszervezet kifogása miatt a felmentés érvénytelen.
A másodfokú bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és megállapította, hogy a felperes köztisztviselői jogviszonya 1996. szeptember hó 28. napján felmentéssel megszűnt. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek háromhavi felmentési időre járó, valamint kilenchavi átlagilletménynek megfelelő végkielégítést. Mellőzte az első fokú ítéletnek a munkavégzési kötelezettség időpontjára és a mentesítési időre vonatkozó rendelkezését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kizárólag az átlagilletmény megfizetésére kötelezését támadta, mert a közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a munkavégzés alóli felmentés idejére, valamint végkielégítésként illetmény jár a köztisztviselőnek, nem pedig annak átlaga.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a felek nyilatkozata alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 18. §-ának (3) bekezdése szerint a köztisztviselőt a felmentés időtartamának a felére a munkavégzési kötelezettség alóli mentesíteni kell. A Ktv. nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alóli mentesítési idő tartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a 71. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése folytán az Mt. 151. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni, amely meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írja elő munkavégzés nélkül. Így - többek között - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alól történő felmentés idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 151. §-a (2) bekezdésének g) pontja].
A Ktv. 71. §-ának (3) bekezdése szerint a köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon illetményt kell érteni, ezért a felperesnek a munkavégzés alól történt felmentése idejére az illetménye jár, ami a Ktv. 42. §-ának megfelelően az alapilletményből, az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból áll. Mivel a felperes a munkavégzés alól történő felmentést nem vette igénybe, változatlanul tovább dolgozott, a háromhavi illetmény a munkavégzésért járó illetményen felül illeti meg.
A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyban a végkielégítés a köztisztviselő illetményének a jogviszonyban töltött időhöz igazodó szorzata. Ennek megfelelően a felperesnek végkielégítésként nem átlagilletmény, hanem illetmény jár.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és az alperest a felperes illetménye alapján számítottan kötelezte.
Az alperes költség megállapítását nem kérte, ezért arról nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Mfv. II.10 478/1997. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2000.2.78 A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alól történő mentesítés időtartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók, amelyek meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írják elő munkavégzés nélkül. Így - többek között - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alól történő felmentés idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon
