adozona.hu
BH 1995.8.496
BH 1995.8.496
Ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalót az őt érintő intézkedésében a jogorvoslat kezdeményezésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről, vele szemben nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyvében meghatározott határidők elmulasztásának a jogkövetkezményei. Ehhez képest az általa sérelmezett intézkedés ellen az elévülési időn belül nyújthatja be a keresetlevelét a munkaügyi bírósághoz [1992. évi XXII. törvény 6. § (3) bek., 202. § (1) bek., 201. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1979. február 10-től 1984. szeptember 1-jéig a V-M. B. K. P.-nél állt alkalmazásban. Erről a munkahelyről áthelyezték a P. B. K. kirendeltségéhez, amelyből a per alperese, a P. Z. Kft. jött létre. Az alperes gazdasági társaság a felperest a korábbi munkáltató helyébe lépve továbbfoglalkoztatta.
Az alperes 1992. október 30-án írásban arról értesítette a felperest, hogy a göngyöleg forgalmazását felfüggeszti, a felperes munkahelye, a Discont bolt vállalkozási formában működik tovább...
Az alperes 1992. október 30-án írásban arról értesítette a felperest, hogy a göngyöleg forgalmazását felfüggeszti, a felperes munkahelye, a Discont bolt vállalkozási formában működik tovább, és a felperes továbbfoglalkoztatását a vállalkozás biztosítja. Emiatt az alperes a felperes munkaviszonyát 1992. október 31-ével közös megegyezéssel megszünteti. Az alperes intézkedése a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást nem tartalmazott.
A felperes az 1994. február 2-án érkezett keresetlevelében a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását, a felmondási időre járó munkabért, kétszeres összegű végkielégítést és a munkaviszonya helyreállításának mellőzését kérte.
A munkaügyi bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az indokolásában az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 199. §-ának (5) bekezdésében előírt egyeztetés elmulasztására, a 202. §-ban meghatározott jogvesztő határidőkre, az igazolási kérelem hiányára, végül az 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §-a (1) bekezdésének h) pontjára hivatkozott.
A munkaügyi bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - helytálló indokainál fogva - helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok törvénysértően értelmezték és alkalmazták az Mt. 200. §-ában előírt hat hónapos határidőt. A bíróságok álláspontjának helytállósága esetén értelmét veszti az Mt. 202. §-ának (2) bekezdésében lévő rendelkezés. A kifejtettek alapján a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. Az alperes 1992. október 30-án meghozott intézkedése jogorvoslati tájékoztatást nem tartalmazott. Ezért - a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében - a munkáltató figyelmeztetése elmaradásának következtében az alperes nem hivatkozhat sikerrel az egyeztetés elmaradására. Ezt tehát úgy kell tekinteni, hogy az alperes elfogadta a felperes egyeztetésének elmaradását, ami az Mt. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírói kimentést pótolja. Az adott esetben az alperes a keresetindítási határidőre sem figyelmeztette a felperest. Ezáltal az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségét megszegte, ennélfogva nem állapítható meg a felperes terhére a keresetindítási határidő elmulasztása. Mindezekből következően, amennyiben a munkáltató az intézkedésében az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint nem tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslat kezdeményezésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről, a munkavállalóval szemben az Mt. 200. §-a (1) bekezdése és a 202. §-a (1) bekezdése megsértésének jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, ezért a keresetlevelet az Mt. 201. §-ában előírt elévülési időn belül nyújthatja be a bírósághoz. A megyei bíróság az idézett rendelkezések figyelmen kívül hagyásával, törvénysértően hagyta helyben a munkaügyi bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzését.
A kifejtettek miatt a legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság végzését - a munkaügyi bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felülvizsgálati eljárás illetékét és a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási költségét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 676/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2013.7.302 Ha a munkáltató a törvényben előírt jogorvoslati tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, emiatt a munkavállalót hátrány nem érheti, ezért a keresetlevél előterjesztésére megszabott 30 napos határidő elmulasztására és az igazolási kérelemre vonatkozó szabályok terhére nem alkalmazhatók. Ilyen esetben az elévülési időn belül előterjesztett követelést tartalmazó keresetlevelet érdemben kell elbírálni [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. § (3) bekezdés, 202. § (1)-(2) bekezdés].
BH+ 2014.2.84 Ha a munkavállaló - a harminc napos keresetindítási határidő megtartásával - a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igénye érvényesíthető, az elsőfokú eljárás során lehetősége volt más alperest megjelölni. Erre tekintettel a keresetindítási határidő elmulasztására hivatkozva a per megszüntetésének nem volt helye [1992. évi XXII. tv. (továbbiakban: Mt.) 202. § (1) bek., Pp. 64. § (1) bek., 157. § a) pont].
