18/1992. (VII. 14.) NM rendelet

a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
E rendelet hatálya a népjóléti miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint a család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó állami és a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervnél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
A közalkalmazottak ...

18/1992. (VII. 14.) NM rendelet
a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
E rendelet hatálya a népjóléti miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint a család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó állami és a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervnél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
2. §
(1) A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A képesítési előírás hiánya miatt a felmentés a munkakör betöltésére abban az esetben adható meg, ha
a) a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy
b) nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a kinevezendő közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.
(3) A képesítési előírás alól a felmentést - a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - határozott időre, a munkáltatói jogkör gyakorlója adhatja meg.
(4) A képesítési előírás teljesítése alól véglegesen mentesíthető az a közalkalmazott, aki az adott szakterületen legalább 15 éve képesítés nélkül végez munkát és öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltéséhez 5 évnél kevesebb idő van hátra. A mentesítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(5) A Kjt. 66. § (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.
3. §
(1) A háziorvosi és a házi gyermekorvosi munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési, illetőleg egyéb feltételeket, valamint a felmentésre és a mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló jogszabály tartalmazza.
(2) A pedagógusi és oktatói munkakörök vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
3/A. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 2-3. §-a szerinti magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott bízható meg, aki rendelkezik a munkakör betöltésére jogosító képesít. A magasabb vezető és vezető beosztások elnevezését (pl. főigazgató, igazgató, intézményvezető, orvosigazgató, ápolási igazgató, gazdasági igazgató) az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
4. §
Ez a rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az egészségügyi dolgozók kinevezéséről, egyes orvosi és gyógyszerészi állások betöltéséhez szükséges egyéb feltételekről szóló 13/1984. (Eü. K. 10.) EüM utasítás a hatályát veszti.
Dr. Surján László s. k.,
népjóléti miniszter
1. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) NM rendelethez I. Ágazatspecifikus munkakörök
Besorolási előírások a kinevezések (kinevezés módosítások, átsorolások) elkészítéséhez:
1. "Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni.
Ezen belül:
- "J" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, tudományos fokozat, MTA tagság stb. feltételhez kötött munkakört (pl. egyetemi tanár, egyetemi docens stb.).
- "I" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, jogszabályban előírt szakvizsga, 1984. szeptember 1-je előtt szerzett egyetemi doktori cím, illetve 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat stb. feltételhez kötött munkakört.
- "H" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség vagy főiskolai végzettség és szakképzettség, valamint tudományos fokozat feltételhez kötött munkakört (pl. adjunktus, főiskolai tanár stb.).
- "G" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség és jogszabályban előírt szakvizsga stb. feltételhez kötött munkakört (pl. egészségügyi menedzser).
- "F" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételhez kötött munkakört (gyógytornász, konduktor, logopédus stb.). ["F"-"I"-ig terjedően a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető (pl. dietetikus, egészségügyi menedzser, gyógypedagógus stb.)].
2. a) "Felső-, közép- és alsófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alsófokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.
Ezen belül:
- "E" fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amelyet a már hatályon kívül helyezettt 12/1976. (IX. 9.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett másodfokú szakosító képesítéssel (anaesthesiológiai szakasszisztens, bölcsődei szakgondozó, citológiai szakasszisztens, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens, gyógyszerkiadó szakasszisztens, intenzív terápiás szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, mikrobiológiai asszisztens, műtős szakasszisztens, röntgen-műtős szakasszisztens, újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens, újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakasszisztens, nefrológiai szakápoló, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens, radiofarmakológiai szakasszisztens, kórbonctani, elekronmikroszkópos szakasszisztens, kórbonctani, hisztokémiai szakasszisztens stb.) lehet betölteni; valamennyi szakasszisztensi munkakört, tekintet nélkül arra, hogy az OKJ-ban szerepel-e vagy sem; az OKJ-ban meghatározott felsőfokú szakképesítések pl. klinikai szakápolói, szakgondozói, klinikai elekrofiziológiai asszisztensi, klinikai fogászati higiénikusi, kardiotechnikusi, orvosi laboratóriumi technikai asszisztensi, képi diagnosztikai asszisztensi, ápolói, szülésznői vagy csecsemő- és gyermekápolói, szociális menedzser (vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képzettséggel rendelkezők) munkakört.
- "D" fizetési osztályba kell sorolni valamennyi, a középiskola utolsó évfolyama elvégzéséhez és 1975 előtti képzésben szerzett oklevélhez kötött munkakört; a 4+1 képzési idejű technikusi oklevéllel, bizonyítvánnyal betölthető munkakört; az érettségi után szerzett szakképesítéshez kötött munkakört (pl. laboratóriumi asszisztens, röntgenasszisztens, gyógyszertári asszisztens, szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező); az érettségivel együtt szerzett képesítésre épülő, szakképesítést igénylő munkakört (az ún. elsőfokú szakosító képzéshez - pl. felnőtt szakápoló, gyermekápoló, körzeti ápoló, szülésznő - kötött munkakört); a szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört (pl. mentálhygienés asszisztens).
- "C" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget követő képesítésre épülő szakképesítést igénylő munkakört, így
= az 1975 előtti - szakosító képzést is tartalmazó - képzés szerint (pl. a 8. általános + 2-3 éves nappali vagy munka melletti tanfolyamos képzésben) szerzett általános betegápolói, csecsemő- és gyermekápolói, csecsemő- és gyermekgondozói, gyermekápolói, pszichiátriai (ideg-elme) ápolói, szociális gondozó és ápolói szakképesítést;
= az 1975 utáni alapképesítésre épülő úgynevezett első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermekápolói, gyermek ideg-elmeápolói és gondozói, felnőtt szakápolói, fiziotherápiás asszisztensi, fogorvosi asszisztensi, körzeti betegápolói, mentőápolói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói (ideg-elmeápolói), szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói, üzemi ápolói szakképesítést
igénylő munkakört, továbbá
= a Nemzeti alaptanterv szerint alapműveltségi vizsgára épülő szakképesítéshez kötött munkakört.
- "B" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget és szak/szakmai képesítést igénylő [pl. a már hatályon kívül helyezett 2/1975. (III. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi; az ugyancsak hatályon kívül helyezett 10/1976. (VII. 23.) EüM rendelet szerinti segédápoló/segédasszisztens/segédgondozó, masszőr/fürdősmasszőr, fertőtlenítő, boncmester]; a Nemzeti alaptanterv szerinti alapműveltségi vizsgához kötött munkakört.
- "A" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkaköröket.
2. b) Ágazatspecifikus ápoló/szakápoló munkaköröknél az "általános ápoló" munkakörbe kell sorolni valamennyi ápolói szakképesítéssel (pl. gyermekápoló, általános betegápoló, körzeti ápoló stb.) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.
2. c) Ágazatspecifikus gondozó/szakgondozó munkaköröknél a "gondozó (irányító-gondozó)" munkakörbe kell sorolni valamennyi gondozói szakképesítéssel (szociális otthoni gondozó, bőr-nemibeteggondozó, pulmonológiai gondozó stb.) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.
2. d) Ágazatspecifikus egyéb ágazati munkakörökbe a táblázat 2. a), b), c) pontjaiban felsoroltakon kívüli - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó -, egyéb szakmai képesítéssel betölthető munkaköröket (pl. boncmester, diétásnővér stb.).
2. e) Ágazatspecifikus kisegítő munkakörökbe kell besorolni - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel betöltött munkakört (pl. beteghordó, boncsegéd, dajka).
II. Nem ágazatspecifikus munkakörök
Besorolási előírások a kinevezések (kinevezésmódosítások, átsorolások) elkészítéséhez:
1. "Szakértői, szaktanácsadói munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel az intézmény alaptevékenységét segítő érdemi műszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi, igazgatási stb. feladatokat kell ellátni.
2. "Ügyintézői munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb - nem egyetemi, főiskolai - felsőfokú végzettséggel és szakképesítéssel operatív feladatokat kell ellátni.
3. "Irodai és ügyviteli munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, illetőleg szakképesítés nélkül adminisztratív jellegű feladatokat kell ellátni.
4. "Szolgáltató munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb felsőfokú végzettséget és szakképesítést igénylő feladatokat kell ellátni."
5. "Kisegítő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel szakképesítést nem igénylő, fizikai jellegű feladatokat kell ellátni.
2. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) NM rendelethez Az Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szak/szakmai képesítések

Hivatkozó joganyagok

15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról

42/1997. (XII. 8.) NM rendelet a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról

2/1997. (I. 30.) NM rendelet a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról

54/1996. (XII. 27.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet módosításáról

25/1995. (VII. 21.) NM rendelet a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról

9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

Bírósági jogesetek

BH+ 2002.5.253 A közalkalmazott az illetményére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, következésképpen a jogszabályellenes besoroláshoz való hozzájárulása és ezzel a törvényes illetményről történő előzetes lemondása még bizonyítottsága esetén is semmis [Mt. 164. § (1) bek., 1992. évi XXXIII. tv. 2. § (3) bek.].

BH 1995.7.437 Ideggondozóban "szakgondozó" munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak besorolási feltételei [1992. évi XXIII. tv. 61. § (1) bek. b) pont, 63. § (3) bek. b) pont, 12/1976. (IX. 9.) EüM rend. 2. § (1) és (2) bek., 18/1992. (VII. 14.) NM rend.]

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.