BH+ 2002.5.253

A közalkalmazott az illetményére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, következésképpen a jogszabályellenes besoroláshoz való hozzájárulása és ezzel a törvényes illetményről történő előzetes lemondása még bizonyítottsága esetén is semmis [Mt. 164. § (1) bek., 1992. évi XXXIII. tv. 2. § (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a k.-i védőnői körzetben nyugdíjas védőnőként dolgozott. Az alperes a községben is önálló védőnői szolgálatot hozott létre, amelynek keretében a felperest tovább foglalkoztatta. Az 1997. február 1-jén kelt közalkalmazotti kinevezés és besorolás (átsorolás) módosítás elnevezésű okiratban az alperes a főiskolai végzettségű okleveles védőnő szakképzettségű felperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. §-ának (1) bekezdése alapján az "E" fizetési ...

BH+ 2002.5.253 A közalkalmazott az illetményére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, következésképpen a jogszabályellenes besoroláshoz való hozzájárulása és ezzel a törvényes illetményről történő előzetes lemondása még bizonyítottsága esetén is semmis [Mt. 164. § (1) bek., 1992. évi XXXIII. tv. 2. § (3) bek.].
A felperes a k.-i védőnői körzetben nyugdíjas védőnőként dolgozott. Az alperes a községben is önálló védőnői szolgálatot hozott létre, amelynek keretében a felperest tovább foglalkoztatta. Az 1997. február 1-jén kelt közalkalmazotti kinevezés és besorolás (átsorolás) módosítás elnevezésű okiratban az alperes a főiskolai végzettségű okleveles védőnő szakképzettségű felperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. §-ának (1) bekezdése alapján az "E" fizetési osztály 14. fizetési fokozatba sorolta be 42 000 forint illetménnyel.
Az alperes a felperes illetményét 1998. január 1-jei hatállyal a közalkalmazotti osztály és a fizetési fokozat változatlanul hagyása mellett 48 825 forintra emelte. Az alperes a felperest az okiratban a jogorvoslat lehetőségéről nem tájékoztatta. A felperes közalkalmazotti jogviszonya 1999. április 30-án megszűnt.
A felperes ezt követően kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyben vitatta, hogy a közalkalmazotti "E" osztályba történő besorolása megfelelően történt és az "F" fizetési osztálynak megfelelő illetmény-különbözet megfizetését kérte.
Az eredménytelen egyeztetést követően keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, fenntartva a kérelmében foglaltakat.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az 1998. február 5-én kelt besorolást megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy a felperest az "F" fizetési osztály 14. fizetési fokozatába sorolja be. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 1998. február 1-je és 1999. április 30-a közötti időre 174 825 forint illetmény-különbözetet. Az indokolás szerint a felperes részéről sérelmezett besorolás jogorvoslati tájékoztatást nem tartalmazott, ezért a felperes a kialakult bírói gyakorlat szerint a munkáltatói intézkedés megváltoztatása és az elmaradt illetmény-különbözet iránt az általános elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhetett. A bíróság megállapította, hogy a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló módosított 18/1992. (VII. 14.) NM számú rendelet 1. számú mellékletében a védőnői munkakör betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai végzettség szükséges, és mivel a felperes főiskolai végzettséggel rendelkezett, ezért az "F" fizetési osztályba kellett volna besorolni. A Kjt. 1. számú melléklete 1998. február 1-jétől meghatározta az első fizetési fokozat garantált illetményét és a fizetési fokozatnak megfelelő szorzószámokat, aminek alapján a felperest 1998. február 1-jétől 60 480 forint illetmény illette volna meg, ezért a havi 11 655 forint illetmény-különbözet figyelembevételével az alperest 1998. február 1-je és 1999. április 30-a közötti időre 174 825 forint megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást jól állapította meg és abból helytálló jogi következtetést vont le. Nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy a felperes "E" fizetési osztályba való besorolására a vele való közös megegyezéssel került sor, mert a munkavállaló a munkabéréről előre nem mondhat le, az ilyen jognyilatkozata az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése alapján semmis. Ugyancsak egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatás hiányában a felperes az igényét az általános elévülési időn belül érvényesíthette.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállást helytállóan állapították meg, az abból levont jogi következtetésük azonban téves. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a felperesnek az "E" fizetési osztályba történő sorolása az egyetértésével történt, ugyanis az alperes fiatalabb védőnőt szeretett volna alkalmazni, de a felperes a saját továbbfoglalkoztatása érdekében az alacsonyabb besorolást és az alacsonyabb bérezést is vállalta. A felperes a saját előadása szerint is már régen tudta, hogy a besorolása jogszabályellenes, ennek ellenére nem fordult a bírósághoz, a munkaügyi bíróság pedig tévedett, amikor az illetmény-különbözetet visszamenőlegesen is megítélte. Az 1998. február 5-ei okirat tartalmilag nem tekinthető átsorolásnak, miután csak a felperes illetménye emelkedett, amelyet illetően pedig jogorvoslati lehetőség nincs, ezért az alperest tájékoztatási kötelezettség sem terhelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében sem tette vitássá, hogy a felperest az iskolai végzettsége alapján az "F" fizetési osztályba történő besorolás illette meg.
Az Mt. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, következésképpen - ahogyan ezt a másodfokú bíróság is kifejtette - a felperesnek a jogszabályellenes besoroláshoz való hozzájárulása és ezzel a törvényes illetményről történő előzetes lemondása még bizonyítottsága esetén is semmis.
A kialakult gyakorlat szerint a besorolást mindaddig meg lehet támadni, amíg a jogsérelem fennáll, az alperes jogorvoslati tájékoztatása fennállásának vagy esetleges elmulasztásának nincs jelentősége.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban költség nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás illetékét pedig az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.591/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.