adozona.hu
T/12794. számú törvényjavaslat indokolással - belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról
T/12794. számú törvényjavaslat indokolással - belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, mely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni.
[2] A jelzett cél elérése érdekében szükséges a genetikai tanácsadásra vonatkozó szabályozás korszerűsítése.
[3] Kiemelt cél továbbá, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.
[4] Kiemelt cél, hogy a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendsze...
T/12794. számú törvényjavaslat indokolással - belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról
2025. évi ... törvény belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról
[1] A Kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, mely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni.[2] A jelzett cél elérése érdekében szükséges a genetikai tanácsadásra vonatkozó szabályozás korszerűsítése.
[3] Kiemelt cél továbbá, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.
[4] Kiemelt cél, hogy a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerben szereplő természetes személyazonosító és lakcím adatok minél pontosabbak legyenek, ennek érdekében a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer ezen adatok tekintetében összekapcsolásra kerül a Személyiadat és Lakcímnyilvántartással.
[5] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának célja a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályok, a tankönyv kiadása és terjesztése kérdésének, valamint az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogkörök rendezése.
[6] A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény módosításának célja a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatóságra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseinek egyértelmű átültetése a magyar jogrendbe.
[7] Az Országgyűlés a fentiek megvalósítása érdekében, valamint az uniós kötelezettségek teljesítése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
1. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"19/B. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv
a) az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése és a foglalkoztatott azonosítása céljából, valamint
b) a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos biztosítása céljából
jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait, valamint - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztató szerv kivételével - utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmását."
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/B. §-ában a "20/C. §," szövegrész helyébe a "20/C. § és" szöveg lép.3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
3. §
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 135. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak
a szülő, törvényes képviselő, befogadó szülő, bántalmazott személy, várandós anya]
"bc) gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására, az ellene folyamatban lévő szabálysértési és büntetőeljárásra vonatkozó,"
(adatainak a kezelésére.)
(2) A Gyvt. 135. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A gyermekjóléti központ és a gyámhatóság a gyermek veszélyeztetettsége mértékének megállapítása, értékelése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése céljából adatigényléssel fordulhat a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megismerése érdekében, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti személyi kör tekintetében folyamatban van-e büntetőeljárás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények; XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények; XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmények; XVIII. Fejezetében meghatározott emberi szabadság elleni bűncselekmények; XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények; XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmények; zaklatás, kiszolgáltatott személy megalázása; XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények; XXX. Fejezetében meghatározott közbiztonság elleni bűncselekmények; XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmények embercsempészés, családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése; XXXV. Fejezetében meghatározott vagyon elleni erőszakos bűncselekmények; XXXVI. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt."
4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
4. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 30. § (1b) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A computer tomográf, valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások (a továbbiakban együtt: CT-MRI vizsgálat) egészségbiztosítás keretében történő végzésére az (1) bekezdésnek megfelelő]
"b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 97. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatóval"
(köthető finanszírozási szerződés.)
5. §
Az Ebtv. 82. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:"(28) Azon, a 30. § (1b) bekezdés b) pontjának nem megfelelő egészségügyi szolgáltató, amely CT-MRI vizsgálatok végzésére finanszírozási vagy közreműködői szerződés alapján 2025. október 31-én jogosult, a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvény hatálybalépését követő 5 munkanapon belül az egészségbiztosító felé igazolhatja, hogy a 30. § (1b) bekezdés b) pontjában foglaltaknak történő megfeleléshez a szükséges intézkedéseket megkezdte. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltató CT-MRI vizsgálatok végzésére, illetve annak finanszírozására való jogosultságát a 2025. október 31-i állapotnak megfelelően folyamatosnak kell tekinteni. Ha az érintett egészségügyi szolgáltató 2026. március 31-ig nem igazolja az egészségbiztosító felé, hogy a 30. § (1b) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelel, ezen időponttal a finanszírozási, illetve közreműködői szerződése megszűnik, az érintett egészségügyi szolgáltató részére a 82/X. § (2) bekezdése, illetve az Eütv. 244/L. § (2) bekezdése szerinti kártalanítás nem jár és a finanszírozás keretében a 2025. november 1-jétől a finanszírozási, illetve a közreműködői szerződés megszűnéséig számított időszak tekintetében az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásért az E. Alapból - közvetlenül vagy a 30. § (1b) bekezdésnek megfelelő szolgáltató útján közvetve - kapott összeget az egészségbiztosító részére 30 napon belül megtéríti."
6. §
Az Ebtv.a) 61. § (2a) bekezdésében a "pénzbeli ellátás, illetve baleseti táppénz" szövegrész helyébe a "pénzbeli ellátás vagy baleseti táppénz" szöveg,
b) 84. §-ban a "(21)-(27) bekezdése" szövegrész helyébe a "(21)-(28) bekezdése" szöveg
lép.
5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
7. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3a) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt. A kezelőorvos a szakvélemény kiadása tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködőjének minősül, a kezelőorvos által adott szakvélemény vagy a szakvélemény kiadásának megtagadása a (3) bekezdés szerinti eljárásban hozott véglegessé vált döntéssel szemben indított közigazgatási perben, kizárólag a támadott döntéssel összefüggésben vitatható. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes."
8. §
Az Eütv. 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás során mesterséges intelligencia által támogatott informatikai megoldás is alkalmazható."
6. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
9. §
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"49. egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 európai bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás;"
10. §
A Gytv.a) 34. § d) pontjában az "az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére" szövegrész helyébe az "az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek forgalombahozatali engedélyére" szöveg,
b) 35/A. § (1) bekezdésében az "a 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet"
c) 35/A. § (2) bekezdésében az "az 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrészek helyébe az "az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg,
d) 35/A. § (4) bekezdésében az "Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe az "Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg, az "az 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg,
e) 35/A. § (5) bekezdésében az "az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben" szövegrész helyébe az "az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletben" szöveg,
f) 35/A. § (7) bekezdésében az "az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2381 bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése" szöveg,
g) 35/B. §-ában a "2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg
lép.
7. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI törvény módosítása
11. §
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"(5) A (2) bekezdés, a (2a) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés szerinti genetikai tanácsadást az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott humángenetikai vizsgálatok esetében lehet mellőzni. Genetikai tanácsadás az érintett egyéni kérelmére is nyújtható.
(5a) A genetikai tanácsadás (5) bekezdés szerinti mellőzése esetén a humángenetikai vizsgálat elvégzése során a rendelkezésre jogosult önrendelkezési jogát a 8. § szerinti tájékoztatással és beleegyező nyilatkozat megtételével biztosítani kell. Ebben az esetben a rendelkezésre jogosult tájékoztatása a genetikai mintavételt követően, de a genetikai minta biobankban történő elhelyezése elött is történhet."
12. §
A Hgtv. 6. § (4) bekezdésében a "klinikai genetikai vizsgálat" szövegrész helyébe a "humángenetikai vizsgálat" szöveg lép.8. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
13. §
Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében az " , a szünetelés időtartama alatt szerzett" szövegrész.9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
14. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(9a) A (9) bekezdéstől eltérően a digitális bizonyítványokat nem kell átadni a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság számára. A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetében a digitális bizonyítványokhoz történő hozzáférést a volt tanuló részére az intézmény archív tanulmányi rendszeréből továbbra is biztosítani kell a volt tanuló intézményi tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépését követően."
15. §
Az Nkt. 57. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6a) Az iskolai bizonyítvány az iskola igazgatójának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott digitális biztonsági okmány formájában kerül kiállításra. Az így kiállított bizonyítvány közokirat. A digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben az időbélyegző felülhitelesítésével, a tanulói jogviszony megszűnését követő nyolcvan évig kell megőrizni. A tanuló, törvényes képviselője, továbbá a volt tanuló a digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerbe történő hitelesített belépést követően éri el."
16. §
Az Nkt. 77. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:(A köznevelésért felelős miniszter)
"n) egyetértési jogot gyakorol az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról szóló, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghozott döntéshez."
17. §
Az Nkt. 93/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával, illetve az iskolában alkalmazott tankönyvek előállításával, terjesztésével kapcsolatos feladatokat - a hit- és erkölcstanoktatás tekintetében a miniszter rendeletében meghatározott kivétellel - a Kormány rendeletében kijelölt, az állam százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó) látja el.
(5) A díszpéldány, valamint a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok előállítását és terjesztését a könyvtárellátó látja el."
18. §
Az Nkt.a) 4. § 48. pontjában a "kiadása, előállítása" szövegrész helyébe a "kiadása, terjesztése" szöveg,
b) 57. § (6b) bekezdésében a "díszpéldány első" szövegrész helyébe a "díszpéldány, valamint iskolatípusonként a díszpéldányok tárolására szolgáló tartótok első" szöveg,
c) 84. § (9b) bekezdésében
ca) a "munkaviszonyból eredő" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból, valamint munkaviszonyból eredő" szöveg,
cb) a "munkaviszonyból származó, a munkavállalók elmaradt munkabérét" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból, valamint munkaviszonyból származó, a köznevelési foglalkoztatottak és a munkavállalók elmaradt illetményét, munkabérét" szöveg
lép.
19. §
Hatályát veszti az Nkt.a) 69. § (1) bekezdés c) pontjában a " , közalkalmazotti szabályzat" szövegrész,
b) 77. § (2) bekezdés k) pontjában az "az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, valamint" szövegrész,
c) 84. § (7) bekezdésében a ", valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény" szövegrész,
d) 93/A. § (3) bekezdés c) pontja.
10. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
20. §
A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: KSZDR tv.) 1. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(A KSZDR célja)
"e) az egészségügyi ellátórendszerben - az e törvényben meghatározott körben - foglalkoztatott személyeknek az egészségügyi stratégiai tervezéshez szükséges adatainak biztosítása, elemzése."
21. §
(1) A KSZDR tv. 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Az adatgyűjtő modulnak a személyhez köthető adatokat)
"c) a 7. § (4) bekezdése szerinti személyi körben az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi. tv.) 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartás"
(szolgáltatja.)
(2) A KSZDR tv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adatgyűjtő modul részére a 7. § (4) bekezdése szerinti személyi körben a nem állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszony adataira vonatkozó adatfeltöltést az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval fennálló Esztv. szerinti foglalkoztatási jogviszony alatt kell elvégezni."
22. §
A KSZDR tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Ha az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy ezen jogviszonyával egyidejűleg egészségügyi dolgozóként nem állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál is munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, az adatgyűjtő modul a 7/A. melléklet szerinti, a nem állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyára vonatkozó adatkörben meghatározott adatokat veszi át - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - az Ehi. tv. 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartásból."
23. §
A KSZDR tv. a következő 4/B. alcímmel egészül ki:"4/B. Adatszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatait vezető nyilvántartáshoz
14/B. §
(1) A KSZDR részére történő munkáltatói adatszolgáltatással az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató az Ehi. tv.-ben és végrehajtási rendeletében szereplő, az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatait vezető nyilvántartás számára előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíti.
(2) A KSZDR az egészségügyi államigazgatási szerv részére - az Ehi. tv. 6. § (1) bekezdés e) pontjának eb) alpontjában meghatározott nyilvántartás vezetése céljából - átadja az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottjainak a 9. melléklet szerinti adatait."
24. §
A KSZDR tv. 15. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
"17. A 7. § (4) bekezdése és a 14/B. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás rendjét."
25. §
(1) A KSZDR tv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.(2) A KSZDR tv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A KSZDR tv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) A KSZDR tv. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) A KSZDR tv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(6) A KSZDR tv. 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(7) A KSZDR tv. a 7. melléklet szerinti 7/A. melléklettel egészül ki.
(8) A KSZDR tv. a 8. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.
26. §
A KSZDR tv.a) 6. § (1) bekezdésének a) pontjában a "szerint, valamint" szövegrész helyébe a "szerint," szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésének b) pontjában a "rendszer" szövegrész helyébe a "rendszer és" szöveg
lép.
11. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény módosítása
27. §
A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A 4. alcímben foglaltakat nem kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti közbeszerzési eljárás és koncessziós beszerzési eljárás esetén."
28. §
Az Aktv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A szolgáltató az ellenőrző hatóság felhívására együttműködik a hatósággal annak érdekében, hogy a szolgáltatás megfeleljen az akadálymentességi követelményeknek."
12. Záró rendelkezések
29. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 11. alcím és a 31. § e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(3) Az 1. és a 3. alcím, a 6. § a) pontja, a 8. §, a 6. alcím, a 8. alcím, a 14-16. §, a 18. § b) és c) pontja, a 19. § a)-c) pontja, a 10. alcím, valamint az 1-8. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 7. § 2026. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 7. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
30. §
A 4-5. § és a 6. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.31. §
E törvény 11. alcíme a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 1. melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:(Személyes adatok)
"1.11. arcképmás"
2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 2. melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:(Személyes adatok)
"1.11. arcképmás"
3. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 3. melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:(Személyes adatok)
"1.11. arcképmás"
4. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 4. melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:(Személyes adatok)
"1.11. arcképmás"
5. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 5. melléklet 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:(Személyes adatok) "1.11. arcképmás"
6. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A KSZDR tv. 6. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:"15. A foglalkoztatott 9. mellékletben meghatározott adatai."
7. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
"7/A melléklet a 2020. évi CLXII. törvényhezAz egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartásból a KSZDR által átvételre kerülő adatok köre
1. alapnyilvántartási szám
2. foglalkoztatási jogviszony típusa
3. foglalkoztatás jellege (alkalmazottnál)
4. heti óraszám (összesen)
5. a szervezeti egységben végzett heti óraszám
6. az önként vállalt többletmunka ténye (alkalmazottnál)
7. az önként vállalt többletmunka havi óraszáma
8. a nyilvántartás típusa"
8. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
"9. melléklet a 2020. évi CLXII. törvényhez
A KSZDR által az Ehi. tv.-ben, valamint annak végrehajtási rendeletében szereplő, az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatait vezető nyilvántartás számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére átadott adatok
1. Szervezeti egység azonosító
2. Személyes közreműködő szolgáltató neve
3. Személyes közreműködő szolgáltató adószámának első 8 jegye
4. Szervezeti egység neve
5. Szakma kód
6. Szakma neve
7. Dolgozó neve
8. Dolgozó születési helye
9. Dolgozó születési ideje
10. Alapnyilvántartás típusa
11. Alapnyilvántartási szám
12. FEOR kód
13. Foglalkoztatás jellege
14. Foglalkoztatás időtartama
15. Jogviszony típusa
16. Foglalkoztatás kezdete
17. Foglalkoztatás vége
18. Heti óraszám
19. Önként vállalt többletmunka ténye
20. Önként vállalt többletmunka havi óraszáma
21. Tartós távollét indoka
22. Tartós távollét kezdete
23. Tartós távollét vége"
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A törvényjavaslat megteremti a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer összekapcsolásának kereteit a személyiadat és lakcímnyilvántartással, valamint bővíti a rendszer adatait, módosítja a CT-MRI ellátást nyújtó szolgáltatók körét, indokolt esetben megteremti a genetikai tanácsadás mellőzésének lehetőségét.
A törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával a digitális bizonyítványkiadásra történő áttéréssel összefüggésben rendezi a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat, a tankönyv kiadásának és terjesztésének kérdését, valamint az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogköröket.
A törvényjavaslat továbbá a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvényt (a továbbiakban: Aktv.) technikailag módosítja a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) két rendelkezésének (közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatóság; együttműködési kötelezettség) még egyértelműbb átültetése érdekében.
Részletes indokolás
1. §, 1-5. melléklet
A módosítás tartalmazza a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe (a továbbiakban: KSZDR) érkező pontatlan személyi adatok pontosítása érdekében a KSZDR és a Személyiadat és Lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL) összekapcsolását.Előfordul, hogy a KSZDR hatálya alá tartozó munkáltatók a személyi adatokat nem pontosan rögzítették vagy azok hiányosak. Az SZL adatkapcsolat kialakításával a KSZDR-be érkező természetes személyazonosító adatok [családi és utónév, születési hely, születési idő, anyja neve (anyja születési családi és utóneve)] és a lakcímadatok ellenőrizhetők, az arcképmások elérhetők lesznek. Az adatok ellenőrzését követően visszajelzés történik, ha a rögzített személyi adatok eltérnek az SZL-ben tárolt adatoktól. Az eredeti rögzített vagy interfészen keresztül érkezett adatok nem módosulnak, csak összekötésre kerülnek az SZL-ből érkezett adatokkal. A személyügyi rendszerek felhasználói lehetőséget kapnak arra, hogy az SZL-ből érkezett, pontos adatok és hiteles arcképmás alapján a saját személyügyi nyilvántartásukban a személyes adatokat pontosíthassák. Mivel később a pontosított adatok kerülnek feladásra a KÖSZI felé, hosszútávon javul a KÖSZI adatminősége is.
Az SZL-ből igényelhető természetes személyazonosító adatok a foglalkoztatott arcképmásával is kiegészülnek, azon esetekben, amikor az érintett ágazati törvény a foglalkoztatót felhatalmazza arra, hogy a személyügyi alapnyilvántartásban az arcképadatot is kezelje.
Fentiekhez kapcsolódóan a módosítás biztosítja, hogy az érintett adatok a KSZDR adatgyűjtő moduljába is bekerüljenek.
2. §
Technikai pontosítás.3. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) adatkezelésre feljogosított szervek és személyek a gyermek nevelését, gondozását, törvényes képviseletét ellátó személlyel szemben folyamatban lévő szabálysértési és büntetőeljárásra vonatkozó adat kezelésére jogosultak.A módosítás megteremti annak a lehetőségét is, hogy a család- és gyermekjóléti központ (ők tesznek javaslatot a gyámhatóság felé hatósági intézkedés megtételére), valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhasson a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megismerése érdekében, hogy a Gyvt.-ben taxatíve meghatározott, a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő, releváns bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folyik-e az érintettel szemben büntetőeljárás. A szűkebben meghatározott bűncselekményi körök már alapot adhatnak a gyámhatóság számára arra, hogy szükséges-e intézkednie, kell-e a szülőt nyilatkoztatni, esetleg a rendőrséget is megkeresni. A büntetőeljárásra vonatkozó adatnak, körülménynek a gyermekvédelmi szakemberek által történő megismerése, értékelése és kezelése a gyermek veszélyeztetettsége mértékének megállapítása, valamint a megfelelő intézkedések gyors és hatékony megtétele érdekében szükséges.
4-6. §
Indokolt, hogy az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központhoz hasonlóan azok a szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozottan CT-MRI ellátást, amelyeket egészségügyi felsőoktatási intézmény tart fenn.A fenti szabályra is tekintettel, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy 2026. március 31-ig az a szolgáltató, amely 2025. november 1-jétől a hatályos szabályok alapján már nem lenne jogosult az egészségbiztosítás keretében CT-MRI vizsgálatok végzésére, teljesíthesse az új törvényi feltételeket, vagyis olyan működési formát alakítson ki, amely a törvényben előírtaknak megfelel. Szükséges ezzel összefüggésben kimondani, hogy amennyiben mégsem teljesíti a megjelölt határidőben a feltételeket, részére nem jár a törvény szerinti kártalanítás, és a finanszírozás keretében kapott összeget - akár "saját jogon", akár a törvényi feltételeknek meg nem felelő közreműködő igénybevételével nyújtja az ellátást - az egészségbiztosító részére meg kell térítenie.
A rendelkezés egyebekben jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
7. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kezelőorvos által adott szakvéleménnyel kapcsolatos igény közigazgatási perben érvényesíthető. A módosítás így a polgári perben eljáró bíróságok számára is egyértelművé teszi, hogy a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelemre nincs hatásköre, így az ezirányú kereseti kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján vissza kell utasítania.Az orvos a közigazgatási perben közreműködőként kerül kijelölésre, amely világosan kijelöli a szerepét, amely szerint az orvos szakmai támogató szerepet tölt be, nem hatósági jogkört gyakorol, nem folytat eljárást, és nem hoz közhatalmi aktust. Az orvos közreműködői szerepe annyit jelent, hogy kizárólag szakismeretet ad (szakvéleményt ad ki vagy tagad meg), ami önmagában nem joghatályos aktus, és csak a hatóság döntésében válik relevánssá. A bírósági kontroll így a hatósági döntésre koncentrál.
A perre a Fővárosi Törvényszék kap kizárólagos illetékességet.
8. §
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.9-10. §
Technikai módosítás, uniós aktusok számának és címének átvezetése miatt szükséges változások átvezetése.11-12. §
A 2008. évi XXI. törvény 6. § (2) bekezdése értelmében a humángenetikai vizsgálat céljából történő mintavétel előtt az érintettet genetikai tanácsadás keretében tájékoztatni kell (preteszt genetikai tanácsadás), valamint a 6. § (4) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a klinikai vizsgálat eredményéről genetikai tanácsadás keretében kapjon tájékoztatást (posztteszt genetikai tanácsadás). Vannak olyan genetikai vizsgálatok, amikor a genetikai tanácsadás nem indokolt, ezért az új szabályozás szerint a genetikai vizsgálatokat két csoportra bomlanak: genetikai tanácsadáshoz nem kötött és genetikai tanácsadáshoz kötött vizsgálatokra. Végrehajtási rendeletben kerülnek meghatározásra azoknak a genetikai vizsgálatoknak a körei, amelyek mentesülnek a genetikai tanácsadás alól. A preteszt tanácsadás kizárólag a végrehajtási rendeletben meghatározott speciális esetekben mellőzhető. Ennek indoka, hogy egyfelől nagyszámú vizsgálatot képviselnek, valamint természetükből fakadóan ezek esetében a genetikai tanácsadás "életszerűtlen" (pl. fokozott trombózis rizikó, vagy gyógyszerhatás/mellékhatás egyéni előrejelzése, személyre szabott gyógyszerelés vizsgálata miatt komplex genetikai tanácsadást tartani). Ezeket, mint egyéb laboratóriumi vizsgálatként javasolt kezelni: azaz ezeket a vizsgálatokat szakorvos is kérheti, a szakorvos direkt megkaphatja az eredményt és ennek fényében kezeli a beteget.Az érintett megfelelő tájékoztatását ugyanakkor a genetikai tanácsadás mellőzése esetén is biztosítani kell.
13. §
A módosítás biztosítja, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti éves keretösszegbe a foglalkoztatási jogviszony típusára tekintettel fennálló szüneteltetés alóli mentesítéssel érintett jogviszonyból származó jövedelem se számítson bele.14. §
A jogutód nélkül megszűnő köznevelési intézmények esetében a bizonyítványt a tanulmányi rendszerből lehet elérni.15. §
A módosítással a digitális bizonyítvány tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. § (4) bekezdésében foglaltaktól való eltérés megfogalmazására kerül sor. A módosítással teremthető meg, hogy azon iskolák által kiállított digitális bizonyítványok is megfeleljenek az elektronikus közokirat feltételeinek, amelyekben az intézmények igazgatói fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkeznek. A módosítás további indoka, hogy a digitális bizonyítványt a tanulmányi rendszerben véglegesen tárolni kell és ez a módosítás biztosítaná, hogy az elveszett bizonyítványokat a tanulók vagy a volt tanulók a tanulmányi rendszeren keresztül életük folyamán mindig elérhetik. Ez a megoldás biztosítja azt is, hogy az időbélyegző a bizonyítványon folyamatosan felülhitelesítésre kerülhessen.16. §
A Javaslat hatásköri pontosítást fogalmaz meg a felsőoktatásért felelős miniszternek és a köznevelésért felelős miniszternek az állami fenntartású felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos jogköreit illetően.17. §
A módosításra az iskolai tankönyvellátás hatékonyságának növelése érdekében kerül sor. Ezen túlmenően, a díszpéldányok egységesítése érdekében előírásra kerül, hogy a díszpéldányokat és a tárolásukra szolgáló tartótokokat a könyvtárellátó állítja elő és terjeszti.18. §
Szövegcserés módosítások az iskolában kiadott tankönyvek terjesztése érdekében. A módosítás továbbá - hasonlóan a munkaviszonyhoz - kiterjeszti a fenntartó mögöttes kezesi felelősségét a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra és köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal összefüggő követelésekre is, megteremtve a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény közötti összhangot.19. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések, melyek elsődlegesen szövegpontosítást, a köznevelésben már nem releváns jogintézményekre utaló kifejezések (pl. közalkalmazotti szabályzat) törlését célozzák. Ezen túlmenően az állami fenntartású felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogkörök pontosításához kapcsolódnak. A 93/A. § (3) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezése pedig a 93/A. § új (4) bekezdése miatt szükséges.20-22. §, 7. melléklet
A módosítás arra irányul, hogy a KSZDR-be a törvény alapján feltöltendő állami, önkormányzati és KEKVA fenntartású intézmények dolgozóinak az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (Ehi. tv.) alapján vezetett informatikai rendszerben található, magánfenntartású intézményeknél lévő jogviszony adatai is bekerüljenek az adatgyűjtő modulba.A módosítás szerint kizárólag azon adatok kerülnek át a KSZDR-be, amelyeket a munkáltató az Ehi. tv. 2026. 01. 01-jén hatályba lépő 13/D. §-a alapján is megismerhet.
23. §, 6. melléklet, 8. melléklet
Az egészségügyi szolgáltatók az Ehi. tv. 6/B. § (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv felé kötelesek bejelenteni.Figyelemmel arra, hogy a KSZDR az állami és önkormányzati fenntartású intézmények esetében naprakész, a törvénymódosítás alapján pedig SZL-validált adatokat tartalmaz, a szolgáltatók terheinek megkönnyítése érdekében előírásra kerül, hogy az adatszolgáltatásukat nem szükséges az egészségügyi államigazgatási szerv felé megtenni, hanem az adatok közvetlenül a KSZDR-ből kerülnek átadásra.
24. §
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.25. §
A mellékletek módosítására vonatkozó hivatkozásokat tartalmazza.26. §
Jogtechnikai módosítás.27. §
Az Irányelv 29. cikk (3) bekezdése és 30. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy az Irányelv végrehajtásával és az abban szereplő szankciókkal kapcsolatos rendelkezések nem alkalmazandóak a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra. E rendelkezések egyértelmű átültetése érdekében a Javaslat akként módosítja az Aktv.-t, hogy abban rögzítésre kerül, hogy a törvénynek az ellenőrzésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a közbeszerzési eljárások és a koncessziós beszerzési eljárások esetén nem kell alkalmazni.28. §
Az Irányelv 13. cikk (5) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség egyértelmű megjelenítése érdekében a Javaslat az Aktv.-be is beépíti a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók együttműködési kötelezettségét az eljáró hatóságokkal az általuk nyújtott szolgáltatás akadálymentességi követelményeknek való maradéktalan megfelelése érdekében.29. §
Hatálybaléptető rendelkezés.30. §
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.31. §
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.