[1] A Kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, amely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni.
[2] A jelzett cél elérése érdekében szükséges a genetikai tanácsadásra vonatkozó szabályozás korszerűsítése.
[3] Kiemelt cél továbbá, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.
[4] Kiemelt cél, hogy a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendsz...
belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról
[1] A Kormány elkötelezett a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítása mellett, amely célt az ellátások és az ellátórendszer hatékonyságának folyamatos javításával törekszik elérni.
[2] A jelzett cél elérése érdekében szükséges a genetikai tanácsadásra vonatkozó szabályozás korszerűsítése.
[3] Kiemelt cél továbbá, hogy a betegek tájékoztatása során mesterséges intelligenciára épülő platform is használható legyen.
[4] Kiemelt cél, hogy a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerben szereplő természetes személyazonosító és lakcím adatok minél pontosabbak legyenek, ennek érdekében a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer ezen adatok tekintetében összekapcsolásra kerül a személyiadat- és lakcímnyilvántartással.
[5] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának célja a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályok, a tankönyv kiadása és terjesztése kérdésének, valamint az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos miniszteri jogkörök rendezése.
[6] A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény módosításának célja a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv közbeszerzési eljárásokban való alkalmazhatóságra és együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseinek egyértelmű átültetése a magyar jogrendbe.
[7] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának célja olyan szabályozási környezet megteremtése, amely biztosítja a 2021-2027. közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásához szükséges adatkezelési felhatalmazást.
[8] Az Országgyűlés a fentiek megvalósítása érdekében, valamint az uniós kötelezettségek teljesítése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
1. §
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2. §
3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
3. §
4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
4. § 5. § 6. §
5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
7. § 8. § 9. §
6. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
10. § 11. §
7. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása
12. § 13. §
8. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
14. § 15. §
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
16. § 17. § 18. § 19. § 20. § 21. §Az Nkt. a) b) c) 22. §Hatályát veszti az Nkt. a) b) c) d) e)
10. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása
23. § 24. § 25. § 26. § 27. § 28. § 29. §
11. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény módosítása
30. § 31. §
12. Záró rendelkezések
32. §(1)Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2)Az 1. és a 3. alcím, a 8. §, a 9. §, a 6. alcím, a 8. alcím, a 16-19. §, a 21. § b) és c) pontja, a 22. § a)-c) pontja, a 10. alcím, a 11. alcím, a 34. §, valamint az 1-8. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba. (3)A 7. § 2026. március 1-jén lép hatályba. (4)A 7. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba. 33. §A 4-5. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 34. §E törvény 11. alcíme a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 2. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 3. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 4. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 5. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 6. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 7. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez 8. melléklet a 2025. évi CXIX. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
{{ item.ArticleTitle }}
{{ item.ArticleLead }}
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.
A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.