adozona.hu
BH 2025.10.237
BH 2025.10.237
A kollektív szerződés megkötését követően kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezet jogosult a kollektív szerződés-módosítást kezdeményezni és az erre vonatkozó tárgyaláson részt venni, azonban a szerződéskötő féli minőség és ennek részjogosítványaként a felmondás joga a módosítás megtörténtének, illetve az abban félként való részvétele bizonyítottságának hiányában nem illeti meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű alperesnél 2010. március 1-jétől hatályos kollektív szerződést valamennyi, az I. rendű alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet aláírta. Az aláírás időpontjában a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű alperesek minősültek az akkor hatályban volt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 29. § (2) bekezdése szerint kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkező szakszerv...
BH 2025.10.237 A kollektív szerződés megkötését követően kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezet jogosult a kollektív szerződés-módosítást kezdeményezni és az erre vonatkozó tárgyaláson részt venni, azonban a szerződéskötő féli minőség és ennek részjogosítványaként a felmondás joga a módosítás megtörténtének, illetve az abban félként való részvétele bizonyítottságának hiányában nem illeti meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű alperesnél 2010. március 1-jétől hatályos kollektív szerződést valamennyi, az I. rendű alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet aláírta. Az aláírás időpontjában a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű alperesek minősültek az akkor hatályban volt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 29. § (2) bekezdése szerint kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkező szakszervezetnek. A felperes, továbbá az V. rendű és a VI. rendű alperesek ebben az időpontban nem minősültek ilyen szakszervezetnek, ezért a kollektív szerződésen az egyetértésükre vonatkozó megjegyzésüket tüntették fel.[2] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépésekor a felperes taglétszáma nem érte el a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának a 10%-át.
[3] Az I. rendű alperes kollektív szerződésében rögzítették, hogy az 2014. január 1-jét követően a felperes egyetértése nélkül nem módosítható. Ekkortól a felperes taglétszáma az I. rendű alperesnél már folyamatosan meghaladta a munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának a 10%-át.
[4] 2014. január 1. és 2021 második féléve között a felperes valamennyi kollektív szerződést érintő tárgyaláson részt vett és az elfogadott módosításokat aláírta. A 2021 első félévében zajló bértárgyalások során 2021. június 8-ára elkészült a bérmegállapodás-tervezet, ami a 2021-2023. évekre vonatkozott. A tervezetet a felperes nem fogadta el, a tárgyalásokon részt vevő további hét szakszervezet és a munkáltató azonban 2021. június 25-én aláírta a bérmegállapodást. A munkáltató a bérmegállapodásban foglaltakat végrehajtotta a konszolidációs körébe tartozó gazdasági társaságoknál, így az I. rendű alperes tekintetében is. A bérmegállapodást az azt aláíró szerződő felek úgy módosították, hogy annak időbeli hatályát 2023. december 31-ig állapították meg. A felperes sem az eredeti, sem a módosított, egységes szerkezetbe foglalt bérmegállapodást nem írta alá.
[5] 2021. november 4-én létrejött az X.Y. Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: CSÉT), az X.Y. és a konszolidációs körébe vont társaságok valamely munkáltatójánál kollektív szerződést megkötő szakszervezetek részvételével. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseken a felperes tanácskozási joggal vehetett részt.
[6] Az Alkotmánybíróság a 22/2023. (X. 4.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy az Mt. 276. § (8) bekezdésének "tanácskozási joggal" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Ezzel egyidejűleg kimondta, hogy az Mt. 276. § (8) bekezdésének "tanácskozási joggal" szövegrésze ezen eljárásban, valamint bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.
A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme
[7] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperesnél hatályos kollektív szerződés vonatkozásában módosítási és felmondási jogosultsággal rendelkezik. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a CSÉT megállapodás hatálya az I. rendű alperesre nem terjed ki. Harmadlagos kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az Egységes Bérmegállapodás hatálya az I. rendű alperesre nem terjed ki.[8] A felülvizsgálati kérelemmel érintett elsődleges kereseti kérelme körében arra hivatkozott, hogy az AB határozatban foglaltak szerint - mivel taglétszáma 2014. január 1-jétől folyamatosan elérte a törvényben rögzített 10%-os küszöbértéket - az Mt. 276. § (8) bekezdésének hatályban maradt rendelkezése alapján megilleti a kollektív szerződés módosításában való teljes jogú részvétel lehetősége. Érvelése szerint az AB határozatot az indokolással együtt kell értelmezni, s az Alkotmánybíróságnak a hivatkozott rendelkezés megsemmisítésével az volt a célja, hogy ugyanabba a jogi helyzetbe kerüljön az újonnan kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet mint az eredeti kollektív szerződést kötő szakszervezet. Hivatkozott arra is, hogy a kollektív szerződés megkötésekor minden adott volt a régi Mt. 33. § (3) bekezdése szerinti együttes szerződéskötéshez, így a kollektív szerződést teljes jogú szerződéskötő félként írta alá. A jóhiszemű joggyakorlás megsértésére való hivatkozással állította, hogy 2010-ben ugyanúgy teljes jogú szerződéskötő fél volt, mint a VI. rendű alperes, továbbá állította, hogy a kollektív szerződés 2013 novemberében aláírt módosításának 16. oldal IV. pontjában rögzített egyetértési jog önmagában is megalapozza a teljes jogú szerződéskötő féli minőséget. Állította azt is, hogy az I. rendű alperes folyamatosan szerződéskötő félként kezelte.
[9] Az I-V. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsődleges kérelem kapcsán nem vonták kétségbe, hogy a felperes taglétszáma 2014. január 1-jétől folyamatosan elérte a munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának 10%-át, azt azonban vitatták, hogy a felperes 2010-ben teljes jogú félként írta volna alá a kollektív szerződést, mivel azt nem szerződő félként, hanem "a kollektív szerződéssel egyetért" megjelölésével tette. Vitatták azt is, hogy a kollektív szerződés 2013 novemberi módosításban rögzített egyetértési jog a felperest szerződéskötő féli pozícióba helyezné, hisz tudatosan tettek különbséget az egyetértési joggal rendelkező és a kollektív szerződést megkötő felek között. Állították, hogy a kollektív szerződés felperes által hivatkozott IV. pontja több okból érvénytelen, mivel az sérti az Mt. 276. § (2) bekezdését és (8) bekezdését is. Nem tartották megalapozottnak a felperesnek "hosszú idejű együtműködésre" alapított érvelését sem: önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató egyeztetéseket kezdeményezett a felperessel, még nem változtatja meg a felperes törvényben rögzített státuszát, ezen az AB határozat sem változtatott.
[10] Állították, hogy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet jogosultsága korlátozottabb lehet, mint azon szakszervezeteké, amelyek a kollektív szerződés megkötésekor már rendelkeztek a törvényi feltétellel, mivel a kollektívszerződés-kötési képesség elnyerésével együtt a szakszervezet nem szerezheti meg a felmondás jogát is.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az I. rendű alperesnél kollektív szerződés módosítási és felmondási joggal rendelkezik a 2010. február 2-án kelt kollektív szerződés tekintetében, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes másodlagos és harmadlagos keresete körében kifejtette, hogy a CSÉT megállapodás nem minősült az I. rendű alperesnél hatályban lévő kollektív szerződés módosításának, nem minősült több munkáltató által kötött kollektív szerződésnek sem, egy magánjogi megállapodás volt, amelyre nem lehetett alkalmazni az Mt. 276. § (4) bekezdését. A harmadlagos keresetet azért utasította el, mivel álláspontja szerint nem álltak fenn a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 172. § (3) bekezdésében rögzített törvényi feltételek.[12] Az elsődleges kereset körében alapvető jelentőséget tulajdonított az AB határozatban foglaltaknak. Annak indokolására tekintettel megállapította, hogy az Alkotmánybíróság célja az volt, hogy felszámolja az eredeti jogszabályszövegből fakadó alaptörvény-ellenes különbségtételt, és egyenlő jogokat biztosítson a reprezentativitási küszöböt elérő valamennyi szakszervezet számára. Az elsőfokú bíróság szerint a törvény előtti egyenlőség a kollektívszerződés-kötési jogosítvánnyal rendelkező szakszervezetek között csak abban az esetben valósulhat meg, ha az utóbb ilyen jogosultságot szerzett szakszervezetek is rendelkeznek a kollektívszerződés-kötési képesség valamennyi jogosítványával, nem csupán a hatályos kollektív szerződés alakításához szükséges korlátozott jogokkal, hanem valamennyi joggal. Álláspontja szerint a Kúria Mfv.VIII.10.167/2022/4. számú határozatában nem azonos jogkérdésben foglalt állást. Megállapította, hogy a kollektív szerződésnek önmagában a módosításhoz szükséges egyetértésre vonatkozó szövegrészéből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a feleket az a szándék vezette, hogy a felperes teljes jogú szerződéskötő féllé váljon.
[13] Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét (módosítási jogosultság) nem érintette, fellebbezett részében megváltoztatta azzal, hogy a felmondási jogosultságra vonatkozó megállapítást mellőzte, e körben a keresetet elutasította.
[14] A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Alkotmánybíróság a kollektív szerződéshez kapcsolódó felmondási jog kérdésében nem döntött, és ilyen következtetés sem az AB határozat rendelkező részéből, sem az indokolásából nem volt levonható. Megállapította, hogy az AB határozat szerint a kollektívszerződés-kötési képesség abban az esetben teljes, ha az a megkötésének az idején fennáll. Az Alkotmánybíróság kizárólag a kollektív szerződés módosítására és az ebben való részvételre vonatkozó jogokat vizsgálta és rögzítette, hogy az utóbb szerződéskötési képességet szerzett szakszervezet tanácskozási joggal való részvételével összefüggő, Mt. 276. § (8) bekezdésében rögzített szabályozás megkülönböztetést valósított meg. Megállapította, hogy a kizárólag tanácskozási jogot biztosító szabályozással a jogalkotó figyelmen kívül hagyta a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit, a rugalmasságot, az aktualizálhatóságot, továbbá azt a célt, hogy a munkavállalók és a munkáltató érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre.
[15] A másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított az Alkotmánybíróság azon megállapításának is, amely összefoglalóan tartalmazza a döntés által érintett jogosultságok körét, ebből azonban nem találta levezethetőnek, hogy az a kollektív szerződés felmondásához kapcsolódó jogosultságra is kiterjedne. Rögzítette, hogy az Mt. XXII. Fejezete külön tartalmazza a kollektív szerződés megkötésére és módosítására, továbbá a 280-281. §-ában a megszüntetésre vonatkozó szabályokat. Ezen elkülönült szabályozásból is - álláspontja szerint - az következett, hogy nem lehet a kollektív szerződés módosítására vonatkozó, az Mt. 276. § (8) bekezdése tárgyának tekinteni a felmondáshoz fűződő jogosultságot.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül "az elsőfokú ítéletet hatályában tartsa fenn." Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt. 276. § (8) bekezdését és a 280. § (1) bekezdését. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének [53]-[54] bekezdései helytállóan vezették le, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerző szakszervezetet megilleti a felmondás joga is. Álláspontja szerint a különbségtétel felszámolásának az AB határozattal összhangban nem csupán az Mt. 276. § (8) bekezdése, hanem a kollektívszerződés-kötési képesség körébe eső valamennyi jogosultságot érintő jogszabályi rendelkezés tekintetében érvényesülnie kell, ideértve a kollektív szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket is, mivel ez az értelmezés áll összhangban az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőség követelményével.[17] A felmondási jog hiánya véleménye szerint indokolatlanul korlátozná az utóbb kollektívszerződés-kötési jogosultságot szerző szakszervezet kollektív szerződéssel kapcsolatos jogait és érdekérvényesítési lehetőségét figyelemmel arra, hogy a kollektív szerződés megkötése és módosítása tekintetében a szerződéskötési joggal bíró szakszervezetek konszenzuskényszere érvényesül [Mt. 276. § (4) bekezdés]. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető [Mt. 276. § (5) bekezdés], a kollektív szerződés kötelmi részének hatálya kizárólag a szerződést kötő felekre terjed ki [Mt. 279. § (2) bekezdés], míg a kollektív szerződés normatív rendelkezéseinek hatálya minden munkavállalóra kiterjed [Mt. 279. § (3) bekezdés]. Érvelése szerint a felmondási jog hiánya kiüresítheti a kollektív szerződés módosítására irányuló jogot, előfordulhatna ugyanis, hogy a kollektív szerződést kötő szakszervezetek és a munkáltató ellehetetlenítik az utóbb szerződéskötési jogosultságot szerzett szakszervezet érdekérvényesítési tevékenységét, ami aránytalan különbségtételt jelentene.
[18] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. Érvelése szerint a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte az AB határozat rendelkező részét és indokolását, mivel az Alkotmánybíróság szándéka az volt, hogy az Mt. 276. § (2) bekezdésében írt feltételeknek utóbb megfelelt szakszervezet a kollektív szerződés módosítása tekintetében kerüljön a szerződést kötő szakszervezetekkel azonos jogi megítélés alá, és e tekintetben szűnjön meg a különbségtétel. Állította, hogy a jogbiztonság érdekében nem lehet olyan tartalmat tulajdonítani egy normaszövegnek, ami abból semmiképpen nem következik.
[19] Az Mt. 276. § (8) bekezdése kizárólag a kollektív szerződés módosításának kezdeményezését és a módosítással kapcsolatos tárgyalásokon való részvételt biztosítja azon szakszervezeteknek, amelyek a kollektív szerződés megkötését követően teljesítik a törvényben rögzített feltételeket.
[20] Állította, hogy az AB határozat indokolása nem támasztja alá a felülvizsgálati érvelést, mivel a határozat kizárólag a kollektív szerződés módosítására, az abban történő részvételre vonatkozó jogokat érintette és csupán mellékesen jegyezte meg, hogy az utóbb reprezentatívvá váló és ezzel szerződéskötési képességet szerző szakszervezet a kollektív szerződés megkötésére és a felmondására vonatkozó jogot sem gyakorolhatta. Vitatta a felperes azon állítását, hogy a felmondási jog hiánya kiüresítheti a kollektív szerződés módosítására irányuló jogot, a felmondási jog ugyanis nem változtat azon, hogy a kollektív szerződés módosítása kizárólag egyetértésben történhet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.[22] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján a jogerős érdemi határozatnak a Pp. 423. § (1) bekezdése szerinti korlátok közötti felülbírálata. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem (és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem) keretei között, az ott megjelölt jogszabályoktól, illetve a Kúria közzétett határozataitól jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálhatja felül. A Kúria a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein túllépve, hivatalból nem állapíthat meg más jogszabálysértést, illetve jogkérdésben eltérést a Pp. 423. § (1) bekezdésében rögzítetteken túl.
[23] A másodfokú bíróság a jogszabálysértéseket főszabály szerint csak kérelemre veszi figyelembe [Pp. 370. § (1) bekezdés], kivételt a kötelező hatályon kívül helyezési okok képeznek, amelyeket hivatalból kell észlelnie és figyelembe vennie [Pp. 370. § (2) bekezdés]. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a kérelem korlátai között gyakorolja, amellyel kapcsolatban korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy milyen indokkal teszi. A fellebbező félnek kell fellebbezése okát és annak indokait előadni, ezzel kijelölve a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét.
[24] A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Pfv.I.20.792/2016/11., Mfv.VIII.10.014/2022/9.). A felülvizsgálati kérelmet nem lehet olyan új körülményre alapítani, amelyre a fél a másodfokú eljárás során nem hivatkozott.
[25] Az elsőfokú bíróság azt vizsgálta az elsődleges kereseti kérelem kapcsán, hogy a kollektív szerződés hatálybalépéséhez képest később kollektívszerződés-kötési képességet szerzett felperes rendelkezik-e a már korábban megkötött kollektív szerződés módosításának és felmondásának jogával vagy sem. Az elsőfokú bíróság ezen elsődleges kereseti kérelemnek helyt adott, és az AB határozatra tekintettel - a szakszervezetekkel szembeni egyenlő bánásmódra utalva - azt állapította meg, hogy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezetek minden tekintetben azonos jogosítványokkal rendelkeznek az ilyen jogosultsággal már korábban rendelkező és a kollektív szerződést megkötő szakszervezetekkel. Ennek megfelelően - az AB határozat [57] bekezdésére figyelemmel - az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet teljes jogú szerződéskötési képességgel rendelkezik, ami magában foglalja a módosítás jogát továbbá a felmondás jogát is.
[26] Az adott eset vonatkozásában az elsőfokú bíróság kifejtette, a felperes 2013. novemberi (2014. január 1-jétől hatályos) kollektív szerződés módosításra alapított érvelése körében, hogy a kollektív szerződésnek a további módosításához szükséges felperesi egyetértésre vonatkozó szövegrészéből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a feleket az a szándék vezette, hogy a felperes teljes jogú szerződéskötő féllé váljon. A felek hosszú időn keresztül megvalósult együttműködéséből legfeljebb a részjogosítványok tekintetében lehetne bármilyen következtetésre jutni, de nem "a teljes szerződéskötési képességre". Az elsőfokú ítéletnek a szerződés módosításával kapcsolatos rendelkezését, illetve az előbbi megállapítást a felperes fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem támadta, így e kérdés nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát. Az eljárt bíróságok nem foglaltak állást abban a kérdésben, hogy a 2014 és 2021 közötti kollektív szerződés módosításokat a felperes pontosan milyen módon, milyen minőségben írta alá.
[27] Ugyancsak nem volt a tárgya a másodfokú eljárásnak az a kérdés, hogy az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 172. § (3) bekezdésében rögzített feltételek fennálltak-e, a felperes megállapítás iránti keresetet előterjeszthetett-e, így a Kúria a felülvizsgálati eljárás során ezt sem vizsgálhatta. A másodfokú eljárás, egyben a felülvizsgálati eljárás tárgya is az volt, hogy a kollektív szerződés hatálybalépéséhez képest később kollektívszerződés-kötési képességet szerzett, s így a kollektív szerződés módosításának kezdeményezésére jogosult szakszervezet - csupán e jogosultságára tekintettel - egyben rendelkezik-e a kollektív szerződés felmondásának jogával is.
[28] Az Alkotmánybíróság döntését követően az Mt. 276. § (8) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek (szerződés kötésére jogosító feltételek), jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni. E jogszabályi rendelkezés nyelvtani értelmezéséből a Kúria álláspontja szerint csupán annyi következik, hogy az érintett szakszervezet amellett, hogy a kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti - pontosan nem meghatározott jogkörben - részt vehet a módosítására irányuló tárgyaláson. Az AB határozat indokolása alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az utóbb szerződéskötési képességet szerző szakszervezet is fél lehet a módosítás során. Mindez az AB határozat összegző megállapításából is következik.
[29] Az AB határozatból a felperes érvelésével ellentétben nem lehet arra a következtetésre jutni és a határozatot nem lehet kizárólag akként értelmezni, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerző szakszervezetet megilleti a felmondási jog is a kollektív szerződés tekintetében. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az Alkotmánybíróság kizárólag a kollektív szerződés módosítására és az ebben való részvételre vonatkozó jogokat vizsgálta.
[30] A felperesi álláspont szerint ez a pusztán nyelvtani értelmezés nem áll összhangban az Alaptörvény 28. cikkével, az Alaptörvénnyel konform jogértelmezést álláspontja szerint csak az valósítja meg, ha az újonnan kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezetek valamennyi részjogosultsággal, így a felmondás jogával is rendelkeznek.
[31] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a szabályozási cél feltárása során elsődlegesen a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, egyben a feltárt célnak meg kell felelnie a józan észnek, a közjónak, valamint az erkölcs és gazdaságosság követelményének.
[32] Mindemellett az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a kiterjesztő jogértelmezés alaptörvény-ellenes lehet. Ha a bíróság az eljárás tárgyát képező jogszabályban foglalt követelményeken túlmenően további feltételeket állapít meg a jogértelmezéssel, ezzel valójában jogalkotást végez. A jogalkalmazó nem írhatja felül a jogszabály tartalmát (4/2022. (III. 23.) AB határozat [28], 3417/2024. (XI. 28.) AB határozat indokolás [45]).
[33] Megállapítható, hogy az AB határozat nem érintette a kollektív szerződés felmondására vonatkozó jogosultságot. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az Mt. -ben a kollektívszerződés-kötési képesség (szerződéskötés), a módosítás és a megszüntetés elkülönült szabályozásban részesül, s ezért bármelyik vonatkozásában bekövetkező változás nem hat ki szükségképpen a másik jogintézményre. Az Mt. 276. § (8) bekezdéséből az következik, hogy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet módosítási javaslatot tehet, és a kollektív szerződés módosításában részt vehet módosító félként.
[34] Megjegyzendő, hogy az Mt. 276. § (7) bekezdése csupán tárgyalási kötelezettséget keletkeztet és ebből nem következik a szerződéskötési kötelezettség, így az adott szakszervezet módosítási kezdeményezése nyomán sem feltétlenül jön létre a kollektív szerződés módosítása. Amennyiben a módosítás elmarad, úgy az utóbb kollektívszerződés-kötési képességet szerzett szakszervezet nem nyerhet szerződéskötő féli minőséget és nem szerezheti meg az e minőséggel kapcsolatos összes jogosultságot, ennek megfelelően nem szerezheti meg a felmondás jogát sem. Jelen esetben a felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítélet szerinti tényállás alapján - amelyet a felek nem támadtak [Pp. 297. § (1) bekezdés] - nem volt megállapítható olyan tényállási elem, amely a felperes esetében ezt a tényleges szerződéskötő féli minőséget bármilyen formában alátámasztotta volna, így nem merülhetett fel az Mt. 280. § (1) bekezdésének a sérelme sem.
[35] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati érvelésben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette, így azt a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.V.10.004/2025/5.)