adozona.hu
BH 2025.2.39
BH 2025.2.39
A közéleti vita nemcsak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is. Nem kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét [2013
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A peres felek egy kft. munkavállalói. A munkáltatónál 2022. október 6. és 8. között új üzemi tanácstagokat és munkavédelmi képviselőt választottak, amelynek során a felperesek egy szervezet jelöltként, az alperes pedig egyéni jelöltként indult. A választási bizottság 2022. szeptember 26-án és szeptember 27-én a belső informatikai hálózatán, továbbá egy közösségi oldal csoportjában is közzétette az üzemi tanács, valamint a munkavédelmi képviselőjelöltek fényképekkel ellátott listáját. A kö...
BH 2025.2.39 A közéleti vita nemcsak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is. Nem kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek., 2:48. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek egy kft. munkavállalói. A munkáltatónál 2022. október 6. és 8. között új üzemi tanácstagokat és munkavédelmi képviselőt választottak, amelynek során a felperesek egy szervezet jelöltként, az alperes pedig egyéni jelöltként indult. A választási bizottság 2022. szeptember 26-án és szeptember 27-én a belső informatikai hálózatán, továbbá egy közösségi oldal csoportjában is közzétette az üzemi tanács, valamint a munkavédelmi képviselőjelöltek fényképekkel ellátott listáját. A közzétett fényképes lista a következő szöveget tartalmazta: "Üzemi tanács tag jelöltek […] A 2022. szeptember 5-én lezárult jelölt állítás eredményeként 30 kollégánk alkotja a munkavédelmi képviselőválasztás jelölt listáját. A szavazás során közülük 13 főre adhatjátok le a szavazatotokat a […] színű szavazólapon. Éljetek a jogaitokkal, vegyetek részt a választáson!". Az alperes a jelöltlistát számítógépére mentette, és azon módosításokat eszközölt oly módon, hogy 17 személy képmását áthúzta, 13 jelölt képmásán pedig mosolygó hangulatjelet helyezett el. Ezen utóbbi személyek nevét a dokumentum bal oldalán 1-13. terjedő sorszámozással listába szedte, e listát egy nagyobb méretű mosolygó hangulatjellel és a "Választás 2022" felirattal látta el. 2022. október 7-én az "Üzemi Tanács" megnevezésű, zártkörű közösségi oldalon lévő csoportban az alperes által szerkesztett jelöltlista a csoport tagjai számra megismerhetővé vált. 2022. október 7-én a II. r. felperes a jelölő szervezet nevében panaszt nyújtott be a választási bizottságnál továbbá a munkáltató adatvédelmi felelősénél is bejelentést tett adatvédelmi incidens miatt. A választási bizottság 2022. október 13-án megállapította, hogy az alperes tevékenyége ugyan nem volt jogszerű, de a választás érvényességét és eredményességét nem befolyásolta. A választások során az I., II., III., IV. r. felpereseket az üzemi tanács tagjává, az V. és VI. r. felpereseket póttaggá választották.A kereset és az ellenkérelem
[2] Az I-VI. rendű felperesek keresete szerint az alperes a jóhírnévhez és a képmáshoz fűződő személyiségi jogukat megsértette, mert valótlanul azt "sugallta", hogy az üzemi tanács választáson nem indulnak. Megsértette a képmáshoz fűződő jogukat is azzal, hogy a közzétett szórólapon az őket ábrázoló fényképfelvételeket áthúzta. Kérték a személyiségi jog megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől eltiltását, az alperes nyilvános elégtétel adására és személyenként 30 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. A kereset jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § d) és g) pontját, a 2:45. § (2) bekezdését, a 2:48. § (1) bekezdését, a 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontját és a 2:52. § (1)-(3) bekezdését jelölték meg.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes a felperesek képmásának áthúzásával nem azt sugallta, hogy a felperesek nem indulnak a választásokon, hanem azon véleményét fejezte ki, hogy nem kívánja felperesek megválasztását. Mivel az üzemi tanács a munkavállalók közösségének képviseleti szerve, ezért az üzemi tanács tagjainak az adott munkavállalói közösségben a közéleti szereplőkhöz hasonló a tűrési kötelezettsége. Ennélfogva a felperesek az üzemi tagok megválasztása során kötelesek tűrni az olyan negatív véleménynyilvánításokat, amelyek megkérdőjelezik az alkalmasságukat a feladat ellátására. Az alperes sérelmezett magatartása, sértő, bántó, megalázó tartalmat nem hordoz, ezért az alperes a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát nem sértette. A felpereseket ábrázoló fényképfelvétel áthúzása nem értékelhető a felperesek képmáshoz fűződő jogai megsértéseként sem. A felperesek az üzemi tanács választással összefüggésben a róluk készült fényképek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához hozzájárultak, e célhoz kötötten a felperesek képmásának felhasználása személyiségi jogsértést nem valósít meg, mert a fényképfelvételek áthúzásával az alperes a jelöltekkel kapcsolatos véleményét nyilvánította ki. A felperesek képmásának kitakarása által a felperesek nem voltak felismerhetők, azokon semmilyen rájuk vonatkozó egyediség nem volt észlelhető, ezért a felperesek képmáshoz fűződő személyiségi joga nem sérült.[5] Az I-VI. rendű felperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felpereseknek mint az üzemi tanács tagválasztáson induló jelölteknek az adott közösségben a közélet szereplőihez hasonlóan kell tűrni a személyüket érintő negatív, alkalmasságukat megkérdőjelező véleménynyilvánításokat. Az alperes által a 13 jelölt fényképénél elhelyezett mosoly hangulatjel elhelyezése és a további 17 jelölt fényképének áthúzása együttesen azt fejezte ki, hogy az alperes mely jelölteket kívánja támogatni a választás során. Az alperes által átszerkesztett jelöltállító ív olyan jelentéstartalmat nem hordoz, hogy a felperesek nem indulnak a választáson, a felpereseket ábrázoló fényképfelvétel áthúzása nem volt indokolatlanul sértő, megalázó sem, ezért az alperes a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát nem sértette. Nem sértette az alperes a felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát sem. A felperesek a képmásuk felhasználásához az üzemi tanács választásával összefüggésben hozzájárultak, az alperes által a képmás felhasználása is e körben történt. Mivel a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására az elkészített felvétel felhasználásához nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén, ezért az alperes magatartása nem minősül a személyiségi jog megsértésének. A felperesek a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése és a 2:48. § (2) bekezdése értelmében kötelesek voltak tűrni a választással kapcsolatos véleménynyilvánítás során a képmásuk felhasználását, az azon végrehajtott módosítást, amely nem volt indokolatlanul sértő, durva, megalázó, az üzemi tanácsi választás - mint a peres feleket érintő közügy szabad vitatása - körében tett közlés a szabad véleménynyilvánítás jogszerű határát nem lépte át.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a III. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva hozzon a keresetének helyt adó ítéletet, másodlagosan utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára. Megsértett jogszabályként a Ptk. 2:42. § (1), (2) bekezdését, 2:44. § (1), (2) bekezdését, 2:45. § (2) bekezdését, 2:48. § (1) bekezdését, a 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontjait, 2:52. § (1) bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 381. §-át jelölte meg.[7] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti a Ptk. 2:44. § (1) és (2) bekezdését, mert az alperes nem közéleti, politikai kérdésben nyilvánult meg, a versenyszférában működő munkáltatónál lebonyolítandó üzemi tanácsi választás nem minősíthető közügynek, ekként a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése jelen esetben nem alkalmazható. Az üzemi tanácsnak nincs olyan feladata, amely az adott munkáltató munkavállalóin kívül a társadalmat érintené, tagjainak választása nem nyilvános rendezvény, nincs hatása a helyi közügyekre sem, ezért a jelöltsége a közügyek megvitatásának körén kívül esik, ekként a III. rendű felperest a Ptk. 2:44. § (2) bekezdése alapján a nem közéleti szereplőkkel azonos védelem illetti meg. A jogerős ítélet sérti a Ptk. 2:45. § (2) bekezdését is, mert az alperes a munkáltató által készített tájékoztató szándékos megváltoztatásával a munkavállalók megtévesztésével azt a hamis látszatot kelthette, hogy a választáson már nem indul. Az alperes célja egyértelműen a választók félrevezetése volt, az alperes által alkalmazott hangulatjelekből sem lehet azt a következtetést levonni, hogy az alperes véleménynyilvánítását fejezne ki. Ehelyett az alperes a képmása áthúzásával azt sugallta, hogy a megmérettetést nem vállalja, ami alkalmas a munkavállalók körében a megítélésének hátrányos befolyásolására. Ezért téves a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint az alperes magatartása nem indokolatlanul durva és nem hordoz megalázó, lealacsonyító tartalmat sem. A Ptk. 2:48. § (2) bekezdését sérti a jogerős ítélet azon indoka, miszerint a képmását az alperes a közéleti szerepvállalásával összefüggésben használta fel. Mivel nem minősül közéleti szereplőnek, ennélfogva a képmása felhasználásához adott hozzájárulása alól a közéleti szerepés sem jelenthet kivételt. A képmása felhasználásához nem járult hozzá, ennélfogva a jogerős ítélet sérti a Ptk. 2:48. § (1) bekezdését is. Mivel az alperes a jóhírnévhez és a képmáshoz fűződő jogát is megsértette, ezért kérte a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt objektív jogkövetkezmények alkalmazását és a Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései alapján az alperes sérelemdíjban marasztalását.
[8] A III. rendű felperes másodlagos felülvizsgálati kérelmének indokai szerint az eljárás megismétlése azért szükséges, mert az elsőfokú bíróság a felajánlott bizonyítás lefolytatását mind a jogalap, mind a jogkövetkezmények tekintetében mellőzte, az elsőfokú bíróság mulasztását a másodfokú bíróság nem küszöbölte ki, ezért indokolt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítása.
[9] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítéletet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.[12] A Kúriának az elsődleges felülvizsgálati kérelem elbírálásakor először érdemben arról kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság a megjelölt anyagi jogszabályok megsértésével utasította-e el a III. rendű felperes keresetét.
[13] A Ptk. 2:44. § (1) és (2) bekezdésének megsértése nélkül következtetett arra a másodfokú bíróság, hogy a III. rendű felperes személyiségi jogainak védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében az adott ügyben - a szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül - korlátozható. A másodfokú bíróság az ügy alapjogi érintettségét észlelte, az Alaptörvény 28. cikke szerinti kötelezettségének eleget téve részletesen idézte az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítás szabadságához és a jóhírnév védelméhez való jogokkal kapcsolatos jogértelmezését (7/2014. (III. 7.) AB határozat [46]-[50], 13/2014. (IV. 18.) AB határozat [37]-[39], 3145/2018. (V. 7.) AB határozat [47]-[48] bekezdés). Azt azonban figyelmen kívül hagyta, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában a nyilvános közlés jellegét alapvetően nem a közléssel érintettek személyi minősége határozza meg, hanem éppen fordítva: a közlés tárgyához mérten kell vizsgálni az érintettek személyi minőségét. A szólásszabadság fokozottan védett körének fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak (7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [47]-[48]; 13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [25]-[27]; 3001/2018. (I. 10.) AB határozat, Indokolás [25]). Erre tekintettel a nyilvános közlés minősítése során elsőként azt kell vizsgálni, hogy a közlés közügyek, közéleti kérdések vitatására vonatkozik-e, mert maga a közéleti kérdések megvitatásának ténye - a konkrét vita erejéig- az a szempont, amely meghatározza az érintettek személyi minőségét (3145/2018. (V. 7.) AB határozat, Indokolás [41]). A közügyek vitatásához kötődő alkotmányos jog biztosításából egyenesen következik, hogy a személyiségvédelem korlátozottsága nemcsak a hivatásos közszereplőkre, hanem egy közvita valamennyi érintettjére vonatkozik, hiszen a közügyek vitatása adott esetben - a konkrét társadalmi vita erejéig - annál szélesebb személyi kört érinthet {lásd: 7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [57]}, és "olyan személyeknek is lehetősége nyílik egy-egy közéleti vita aktív alakítójává válni, akik korábban - státuszuk alapján - nem tartoztak a közszereplő fogalmi körébe. Ezek a személyek az ún. kivételes közszereplők." {3019/2021. (I. 28.) AB határozat [22]} A bírálat fokozott tűrése tehát a közügyek vitáján belül mindenkire kiterjedő általános követelmény {3236/2018. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [30]}.
[14] Ennélfogva - a másodfokú bíróság ítéletében foglaltaktól eltérően - az adott ügyben sem arról kellett elsődlegesen állást foglalni, hogy a III. rendű felperes közszereplőnek minősíthető-e, ehelyett először azt kellett megítélni, hogy a keresetben sérelmezett megnyilvánulás közügyben történő megszólalásként minősíthető-e. Mindennek azonban az adott ügyben azért nem volt ügydöntő jelentősége, mert alaptalan a III. rendű felperes azon felülvizsgálati érvelése, hogy az üzemi tanács választása nem minősíthető közügynek, ennélfogva a felülvizsgálati kérelem azon indokai sem helytállóak, hogy a Ptk. 2:44. § (2) bekezdése alapján a III. rendű felperest fokozott tűrési kötelezettség sem terheli a következő okokból.
[15] A "közéleti vita" kérdéskörével részletesen foglalkozott a 3145/2018. (V. 7.) AB határozat. A határozat a korábbi gyakorlatot alapul véve kimondta, hogy "jellemzően a politikai jellegű közéleti szólások szabad kinyilvánítását tekinti a véleménynyilvánítás szabadsága legbensőbb védelmi körének [...]. Ezekben az esetekben a véleménynyilvánítási szabadságból fakadó alkotmányjogi mércét különös szigorral szükséges érvényre juttatni, vagyis az ilyen jellegű szólások erősebb védelmet élveznek, és korlátozásuk csak a legszűkebb körben nyerhet igazolást." (Indokolás [30]) Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy "a közéleti vita nem csak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket (pl. környezetvédelmi, energiahatékonysági, munka- és közlekedésbiztonsági kérdések)" (Indokolás [32]).
[16] Az Alkotmánybíróság határozatában foglalt példálózó felsorolásból - a III. rendű felperes felülvizsgálati érvelésével szemben - nem az következik, hogy kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét (Pfv.IV.20.757/2019/5.).
[17] Jelen ügyben az üzemi tanácstagoknak e feladatuknál fogva lehetősége nyílik az adott munkaközösséget érintő vitákban a közösséget érintő döntések befolyásolására, ennélfogva a tagjelöltek megválasztása és az azt megelőző vita kibontakozása a közéleti vita fogalmi körébe tartozik, és arra az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének fokozottabb védelme vonatkozik. Ebből következően anyagi jogszabálysértés nélkül következtetett a másodfokú bíróság arra, hogy az üzemi tanácstaggá választással összefüggő megnyilvánulások a szólásszabadság különleges védelmét élvezik.
[18] Nem sérti a jogerős ítélet a Ptk. 2:45. § (2) bekezdését sem. A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
[19] A III. rendű felperes keresete szerint az alperes jogsértő magatartása a valótlan tények "sugallásával" valósult meg, a Kúria jogértelmezése szerint azonban önmagában a "sugalmazás" nem lehet személyiségvédelem alapja (Pfv.IV.20.925/2022/5.). Téves a III. rendű felperes azon felülvizsgálati érvelése is, hogy az alperes valótlan tényt híresztelt. A másodfokú bíróság az alperes által átszerkesztett választási szórólap és az abban foglalt közlés megvizsgálása során helytállóan vette figyelembe a Kúria számos határozatával megerősített (legutóbb: Pfv.IV.20.600/2024/4., Pfv.IV.20.661/2024/5., Pfv.IV.20.662/2024/5.) PK 12. számú állásfoglalás II. pontját, mely szerint a jogsértés elbírálásánál nem lehet a használt kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell vizsgálni. Ennélfogva a III. rendű felperest ábrázoló fényképfelvétel felismerhetetlenné tétele sem önmagában, hanem a szórólapon lévő egyéb információkkal együttesen értelmezendő. A másodfokú bíróság okszerűen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a jelöltek közül 17 jelölt fényképének áthúzása és 13 jelölt fényképe felett a mosoly hangulatjel elhelyezése és e jelöltek mosoly hangulatjel alatti felsorakoztatása együttesen azt a mondanivalót közvetíti a választók számára, hogy az alperes mely jelöltet kívánja támogatni, illetve mely 17 jelölt megválasztását nem támogatja. Mivel a III. rendű felperes állításával ellentétben a megváltoztatott választási szórólap nem közvetít és nem is "sugalmaz" olyan tartalmat, miszerint a III. rendű felperes a választáson nem indul, ezért az alperes a keresetben sérelmezett közléssel a III. rendű felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát nem sérthette.
[20] A képmáshoz fűződő jog megsértésére alapított kereset elbírálás során az eljárt bíróságok a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésének értelmezésénél helytállóan indultak ki abból, hogy a III. rendű felperes képmását az alperes a közéleti szerepvállalásával összefüggésben használta fel. Amennyiben ugyanis az ügyben felmerül valamelyik alapjog érintettsége, a bíróságnak saját jogértelmezését a jog alkotmányos tartalmával összhangban kell kialakítania {3/2015. (II. 2.) AB határozat [18]}. A felek személyére, az alperes megszólalásának tartalmára tekintettel az Alaptörvény VI. és IX. cikkének rendelkezéseit is figyelembe kellett venni, a perben szükséges volt az egyes alapjogok érvényesülésének mérlegelés útján történő összevetése.
[21] Az Alkotmánybíróság már számos ügyben hozott döntést arról, hogy a képmás hozzájárulás nélküli közzététele esetén miképp kell megítélni a véleménynyilvánítási szabadság és a személyiségvédelem kollízióját. Az Alkotmánybíróság gyakorlata egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez (amikor a megosztott információ a közélethez kapcsolódik) fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik (3308/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [28], 7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [17], [47]). Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint a közéleti vita nemcsak a szűkebb értelemben vett politikai vitát jelenti, hanem valamennyi társadalmi jelentőségű kérdés megvitatása is ebbe a körbe sorolandó. A puszta információs érdek (a közvélemény kíváncsisága) nem szolgáltatna alapot az Alaptörvény II. és VI. cikkeinek korlátozására, a demokratikus vita lehetőségének biztosítása viszont igen (26/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [27], [29]).
[22] Jelen ügyben a másodfokú bíróság - a fent idézett szempontokra tekintettel - a jogsértés megítélése során helytállóan vonta az értékelés körébe és a Kúria is meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alperes kifogásolt magatartása közéleti megszólalásként értékelhető. A III. rendű felperes jelöltállítása során készült és nyilvánosságra hozott képmásának alperes által történő felhasználását az eljárt bíróságok helytállóan minősítették a III. rendű felperes közéleti tevékenységével kapcsolatos értékítéletnek, amelyet az üzemi tanácstagok választási kampánya idején, tehát a közügyek vitájában fogalmazott meg. A másodfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy a III. rendű felperes megjelenítése nem járt az emberi méltóság sérelmével sem. Mindezek alapján a Kúria - az Alkotmánybíróság döntéseiben vizsgált mérlegelési szempontok figyelembevételével - azt állapította meg, hogy a III. rendű felperes képmásának hozzájárulása nélkül történt felhasználása nem járt a képmáshoz fűződő jog aránytalan sérelmével, a szólásszabadság mint a közügyek megvitatását biztosító alapjogok gyakorlásával szemben.
[23] Mindebből következően a másodfokú bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes kifogásolt magatartása a III. rendű felperes jóhírnévhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogát sem sértette, a személyiségi jog megsértésének hiányában a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt és a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmények nem voltak alkalmazhatók. E körben a további bizonyítás lefolytatása is szükségtelen volt, ezért alaptalan volt a III. rendű felperes másodlagos az eljárás megismétlésére, új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára irányuló felülvizsgálati kérelme is.
[24] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi és eljárási jogszabályokat sem sértette és jogkérdésben sem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a Kúria hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.20.432/2024/9.)