adozona.hu
BH 2025.1.23
BH 2025.1.23
Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja. A tulajdonosváltozás ebben az esetben nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a közjogi rendelkezésekben meghatározott időpontban követ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A helység 1 belterületi /11 hrsz-ú, 39 m2 alapterületű lakás a Magyar Állam tulajdonában és az MVH vagyonkezelésében volt.
[2] Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Karitatív tv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja arról rendelkezett, hogy az állam tulajdonában és az MVH vagyonkezelésében lévő, itt meghatározott jogi státuszú ingatlanok e törvény alapján 2022. január 1. napjával ingyenesen, nyilvánt...
BH 2025.1.23 Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja. A tulajdonosváltozás ebben az esetben nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a közjogi rendelkezésekben meghatározott időpontban következik be, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tehát deklaratív hatályú [2021. évi LXXXVI. törvény (Karitatív tv.) 1. § (1) bek. c) pont, 1. § (4), (8) bek.; 1980/2021. (XII. 27.) Korm. határozat 1. Melléklet; 1990. évi C. törvény (Htv.) 12. § (1) bek., 52. § 7. pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:38. § (2) bek., 5:168. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A helység 1 belterületi /11 hrsz-ú, 39 m2 alapterületű lakás a Magyar Állam tulajdonában és az MVH vagyonkezelésében volt.[2] Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Karitatív tv.) 1. § (1) bekezdés c) pontja arról rendelkezett, hogy az állam tulajdonában és az MVH vagyonkezelésében lévő, itt meghatározott jogi státuszú ingatlanok e törvény alapján 2022. január 1. napjával ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a felperes tulajdonába adhatók. A Karitatív tv. 1. § (4) bekezdése értelmében az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által előkészített javaslat alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A felperes tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét, köztük a perrel érintett ingatlant az 1980/2021.(XII. 27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. számú melléklete tartalmazza. A Karitatív tv. 1. § (8) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozást az MVH általi kérelemre jegyzi be, amely kérelem tartalmazza a Karitatív tv. 1. § (1) bekezdésre való hivatkozást, továbbá a Korm. határozatra, a lakóingatlan helyrajzi számára, a tulajdonszerző adatait, a tulajdonba adott tulajdoni hányad mértékére való hivatkozást.
[3] A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal az MVH 2022. január 21-én kelt kérelme alapján a 2022. március 4-én meghozott határozatával - utalva a Korm. határozatra - 2022. január 1. napjára jegyezte be a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonszerzés jogcímeként a Karitatív tv. 1. § (1) bekezdését jelölte meg.
[4] A felperes 2022. február 15-i adatbejelentése alapján az elsőfokú adóhatóság a határozatával a felperesre 2022-2023. évekre az ingatlan után összesen 19 500 forint építményadót vetett ki, 2024-től adókötelezettségét 9750 forint/év összegben határozta meg.
[5] A fellebbezés alapján eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. § (1) bekezdésére, 52. § 7. pontjára, a Karitatív tv. 1. § (1) bekezdésére, a Korm. határozatra, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:168. § (3)-(4) bekezdéseire alapította.
[6] Indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a felperes 2022. január 1-én az építmény tulajdonosa volt, így ettől az időponttól az építményadó alanya. Nem fogadta el a felperes hivatkozását, hogy az építmény feletti tulajdonjogot annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése napján, 2022. március 4-én szerezte, ezért 2022. évben nem volt az építményadó alanya. Érvelése szerint a felperes tulajdonjogát a Karitatív tv. alapján, a Korm. határozat értelmében 2022. január 1-jével, nem szerződéses átruházással, hanem a jogszabály rendelkezése alapján szerezte, azt a Ptk. 5:168. § (3) bekezdése szerint nem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkeztette. A tulajdonjog bejegyzése ezért nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú volt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A felperes keresetlevelében 2022. évre adóalanyisága hiányának megállapítása mellett az alperesi határozat részbeni megváltoztatását, másodlagosan annak részbeni megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.[9] Álláspontja szerint az alperes határozata sérti a Ptk. 5:38. § (2) bekezdésében, 5:168. § (1)-(2) bekezdésében, a Htv. 12. § (1) bekezdésében, valamint 52. § 7. pontjában foglalt rendelkezéseket.
[10] Előadta, hogy a Karitatív tv. csupán a tulajdonszerzés jogalapját teremtette meg, arra vonatkozóan a Korm. határozat tartalmaz konkrét rendelkezéseket. A Korm. határozat nem jogszabály [Alaptörvény T) cikk (2) bekezdés], ezért tulajdonszerzésére nem alkalmazhatók a Ptk. 5:168. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések. Ebből következően a tulajdonjogának megszerzésére az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel került sor. Az átadott ingatlanokkal kapcsolatos, a Korm. határozat szerinti megállapodást az ingatlanok átadásával kapcsolatban az MVH-val csak 2022. március 17-én kötötte meg, és a Korm. határozat 3. pontja szerinti időpont a tulajdonátadást illetően nem valósult meg. Az ÁSZF a bérleti jogviszony elemeit szabályozza, a perbeli jogkérdést illetően nem releváns annak tartalma.
[11] A tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése az alperes állításával szemben a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése és 5:168. § (1) és (2) bekezdése alapján konstitutív hatályú volt, az építmény tulajdonjogát 2022. március 4-én szerezte meg, így a Htv. 12. § (1) bekezdése szerint 2022. adóévben nem volt az építményadó alanya.
[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján.
A jogerős ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét mintaperben bírálta el és a jogerős ítéletével azt elutasította. Indokolása szerint a felperes az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján 2022. január 1-jén a tárgyi építmény tulajdonosa volt, a Htv. 12. § (1) bekezdése, valamint 52. § 7. pontja alapján az ingatlan tulajdonosának, és ez alapján az adó alanyának kellett tekinteni.[14] A tulajdonjog átruházással való megszerzésének jogcímét a Karitatív tv. 1. § (1)-(3) bekezdései teremtették meg azzal, hogy az ott felsorolt feltételeknek megfelelő ingatlanok 2022. január 1-jével ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a felperes tulajdonába adhatóak. A tárgykörben rendelkező, az Alaptörvényben a jogforrások között fel nem sorolt Korm. határozat további jogcímet nem keletkeztetett, a szerzéssel összefüggő jogcímet nem pontosította, csupán megismételte, hogy a Karitatív tv.-ben meghatározott és a Korm. határozat mellékletében felsorolt ingatlanok 2022. január 1. napjával kerülnek a felperes tulajdonába. Amint arra a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése is utal, az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez nemcsak a jogcím, hanem erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a tulajdonjog bejegyzése alapján az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány tartalmának és a tulajdonszerzés jogcímét keletkeztető Karitatív tv.-nek a figyelembevételével járt el, és ez alapján a felperes tulajdonjogát 2022. január 1-jével jegyezte be a nyilvántartásba. A tulajdonszerzésre az ingatlan-nyilvántartáson kívül, jogszabály alapján került sor, a Karitatív tv. 1. § (8) bekezdése alapján szükséges volt az ingatlan-nyilvántartási kérelem előterjesztése.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[17] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[18] Előadta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítéletben a 2017. évi I. törvény (a továbbiakban a Kp.) 86. § (1) bekezdése és Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdésében foglaltak ellenére nem került kifejtésre, hogy miért nem a Korm. határozat rendelkezései alapján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát, valamint az sem, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot miért nem tartja jogsértőnek. A Ptk. 5:38. § (2) bekezdése és 5:168. § (1)-(2) bekezdése alapján az átruházáson alapuló tulajdonszerzés keletkezéséhez szükséges bejegyzési elv megsértése valósult meg. Az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Ptk. 5:168. § (3) bekezdését, ezáltal sérült a Htv. 12. § (1) bekezdése, 52. § 7. pontja.
[19] Érvelése szerint nem a Karitatív tv., hanem a Korm. határozat alapján valósult meg a tulajdonszerzése, a Karitatív tv. a tulajdonszerzésre csupán jogalapot teremtett. Tulajdonszerzése a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése szerinti átruházással történt, ezért e rendelkezés értelmében a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges volt. Erre tekintettel a bejegyző határozat alapján, 2022. március 4. napján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Főszabály szerint a Ptk. 5:168. § (2) bekezdése alapján az átruházással történő tulajdonszerzés esetén a bejegyzés keletkezteti a tulajdonjogot. A jogkeletkeztető hatás alól két kivételt említ a Ptk. 5:168. § (3) bekezdése, az egyik az egyes jogilag jelentős tények feljegyzése, a másik a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzése.
[21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.[25] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét, azonban a jogerős ítélet indokolása kiegészítésre szorul.
[26] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartás szerint (is) 2022. január 1-jétől tulajdonosa a perbeli lakásnak, így a Htv. 12. § (1) bekezdése szerint 2022. adóévben az építményadó alanya volt.
[27] Az ingatlan tulajdoni lapjának adatai tartalmazzák, hogy a felperes tulajdonjogát a perbeli ingatlanon a Karitatív tv. 1. § (1) bekezdése szerinti jogcímen, a Korm. határozatban meghatározott időpontban, 2022. január 1-jén, a 2022. március 4-én kelt bejegyző határozattal szerezte meg. A tulajdoni lapból kitűnik tehát, hogy a felperes tulajdonszerzése nem a Ptk. által szabályozott jogcímek egyikén, hanem a Karitatív tv.-n alapul. A Ptk. 1:1. §-a a törvény hatályát illetően kimondja, hogy az a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Jelen esetben a tulajdonjog ingyenes átadása azonban nem magánfelek, hanem az állam és a felperesi társaság között történt. Jogviszonyuk ebből következően a közjogi és a magánjogi elemeket is tartalmaz.
[28] Az állami vagyon megszerzésére vonatkozó sajátos, közjogias rendelkezéseket az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) tartalmazza. A Ptk. magánjogi rendelkezései ezért csak annyiban érvényesülnek, amennyiben ezt a közjogi szabályok lehetővé teszik.
[29] A Vtv. szabályozza a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A Vtv. 36. § (1) bekezdése szerint "Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet." A (2) bekezdés e) pontja alapján állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható külön törvény szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében. A (3) bekezdés kimondja, hogy "A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a Kormány nyilvános határozattal dönt."
[30] Ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően hozta meg az Országgyűlés a devizahitel-problémák folytán állami tulajdonba került lakóingatlanok tekintetében a Karitatív tv.-t, majd ennek 1. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a határozatát, amely a felperes lakástulajdon-szerzését eredményezte.
[31] A Karitatív tv. 1. § (8) bekezdése alapján "Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(3) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában az MVH-nak az (1) bekezdésre, valamint (2) vagy (3) bekezdésre való hivatkozást, a Kormány ingyenes tulajdonba adásról szóló határozatára való hivatkozást, a lakóingatlan helyrajzi számát, a tulajdonszerző adatait és a tulajdonba adott tulajdoni hányad mértékét tartalmazó kérelme alapján jegyzi be." A tulajdonosváltozás átvezetéséhez szükséges okirat ebben az esetben nem egy, a tulajdonosváltozásról kötött polgári jogi ügylet (szerződés), hanem az állami vagyon kezelője által benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelem volt, amely tartalmazta a tulajdonosváltozás jogcímét és időpontját is. Ennek megfelelően került sor a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére.
[32] Sajátos közjogi szabályok rendelkeztek tehát az állami vagyon felperes részére történő ingyenes átadásáról és a tulajdonosváltozás időpontjáról is, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási kérelem előterjesztésének és a változás bejegyzésének időpontjától függetlenül a Karitatív tv. és a végrehajtására vonatkozó Korm. határozat szerint a felperes tulajdonszerzése 2022. január 1-jén következett be, és ezt tükrözi az ingatlan-nyilvántartás is.
[33] A Ptk. 5:168. § (3) bekezdése alapján, mivel a felperes tulajdonjogát nem polgári jogi ügylet, hanem a jogszabály keletkeztette, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés deklaratív hatállyal bír. Jelen ügyben - a Karitatív tv. rendelkezéseire figyelemmel - a Ptk. bejegyzési elvre vonatkozó rendelkezési közül nem az általános 5:168. § (1)-(2) bekezdései, hanem a jogszabályon alapuló jogszerzésre alkalmazandó 5:168. § (3) bekezdése irányadó. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet [57] bekezdésében foglalt érvelést mellőzi, és hangsúlyozza, hogy a Ptk. 5:168. § (3) bekezdése alkalmazásakor is teljesülnek a Ptk. 5:38. § (2) bekezdésében foglalt tulajdonszerzési feltételek: a jogcím és a bejegyzés, utóbbinak azonban nincs jogkeletkeztető hatálya, mert a tulajdonjog megszerzése a Karitatív tv.-n alapul, ezáltal az ingatlanon történő tulajdonszerzés joghatásait nem érinti a bejegyzés esetleges elmaradása sem.
[34] A felperes tehát 2022. január 1-jétől a perrel érintett lakás tulajdonosa, és mint ilyen, a Htv. 12. § (1) bekezdése és 52. § 7. pontja alapján az építményadó alanya volt.
[35] A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte tulajdoni lap tartalmát és helyesen határozta meg a felperes tulajdonszerzésének időpontját, így a felperes adóalanyiságának kezdő időpontját, ezért a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján az indokolás részbeni kiegészítésével hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.V.35.169/2024/7.)