adozona.hu
BH 2024.12.299
BH 2024.12.299
Ha a munkáltató az írásbeli figyelmeztetésben a lehetséges jogkövetkezmény megállapítása mellett arról is dönt, hogy a munkavállalóval szemben a jövőre nézve vagyoni hátrányt alkalmaz, intézkedése hátrányos jogkövetkezménynek minősül, amely kollektív szerződés vagy munkaszerződés felhatalmazása hiányában jogellenes [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2021. november 2-tól állt az alperes alkalmazásában logisztikai specialista munkakörben, havi bruttó 770 000 forintos alapbérrel. Az alperes nem rendelkezik kollektív szerződéssel és a felperes munkaszerződése sem tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 56. §-ban rögzített hátrányos jogkövetkezményeket.
[2] Az alperes 2019 óta önkiszolgáló fizetési rendszerrel működő éttermet üzemeltet. Az első időszakban a szolgáltató cég munkatársa...
BH 2024.12.299 Ha a munkáltató az írásbeli figyelmeztetésben a lehetséges jogkövetkezmény megállapítása mellett arról is dönt, hogy a munkavállalóval szemben a jövőre nézve vagyoni hátrányt alkalmaz, intézkedése hátrányos jogkövetkezménynek minősül, amely kollektív szerződés vagy munkaszerződés felhatalmazása hiányában jogellenes [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2021. november 2-tól állt az alperes alkalmazásában logisztikai specialista munkakörben, havi bruttó 770 000 forintos alapbérrel. Az alperes nem rendelkezik kollektív szerződéssel és a felperes munkaszerződése sem tartalmazza a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 56. §-ban rögzített hátrányos jogkövetkezményeket.[2] Az alperes 2019 óta önkiszolgáló fizetési rendszerrel működő éttermet üzemeltet. Az első időszakban a szolgáltató cég munkatársai segítették az alperes munkavállalóit a kasszarendszer megismerésében és használatában. Ezen túlmenően tájékoztató e-maileket küldtek minden munkatársnak a bevezetendő önkiszolgáló kasszarendszer működéséről, amelyben szerepelt, hogy a köreteket, főételeket egységáron kínálják, bármely köret összerakható tetszés szerint. A köret mellé a húsok, sajtok szelet áron választhatók. A használati útmutatók kinyomtatott formában kezdetektől fogva folyamatosan elérhetőek a kantinban kihelyezett információs anyagok között, amelyekben szerepel, hogy amennyiben a munkavállalók húsfeltétet választanak, úgy üssék be hány szelet van a tányérjukon. Az alperes hetente küldött e-maileket erről, amelyekből szintén kiderült, hogy a feltéteknek a köretektől független, önálló árazása van.
[3] 2023 év elején visszaélés volt tapasztalható a rendszerben, ezért az alperes vizsgálatot rendelt el 2023. január és május közötti időszakban. Ennek során 139 alkalmazottnál tártak fel fizetési hiányokat, köztük a felperesnél is, aki nem ütötte be minden esetben a szelet feliratot, ezért 13 alkalommal 440 forinttal károsította meg az étkezde üzemeltetőjét, mindösszesen 5720 forint kárt okozva.
[4] A felperes a meghallgatása során előadta, hogy több alkalommal odaadta a kártyáját a csoportban lévő gyakornokoknak, főállású kollégáknak, valamint a német vezetőknek is. Nem vitatta, hogy 2023 májusában kapott egy kommunikációs e-mailt, azóta tisztában van a kantin működésével. Úgy tudta, hogy a főételhez van egy szelet is, és azért nem ütött be külön ilyen tételt a pénztárgépbe.
[5] Az alperes 2023. szeptember 19-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest. Indokolásában előadta, hogy a felperes személyes meghallgatása során elismerte, miszerint az önkiszolgáló pénztárnál több alkalommal nem a valóságnak megfelelően rögzítette az általa megvásárolt ételeket. Meghallgatásakor nem tudott elfogadható magyarázatot adni a történtekre, ezáltal megsértette az Mt. 6. § (2) és 52. § (1) bekezdéseiben foglaltakat. Az alperes felhívta a felperest, hogy a jövőben jóhiszeműen és tisztességesen, kellő körültekintéssel és gondossággal járjon el, tanúsítson a belé vetett bizalomnak megfelelő magatartást. Szenteljen nagy figyelmet a szabályok betartásának, tájékozódjon körültekintőbben. Tájékoztatta továbbá, hogy ezen írásbeli figyelmeztetés a személyi anyagban elhelyezésre kerül, és ismételt kötelezettségszegés esetén figyelembe vehető. Ez pedig akár a jogviszony megszüntetését is maga után vonhatja. Mindezeken túlmenően az alperes tájékoztatta a felperest, hogy "fenti kötelezettségszegése miatt a 2024. és 2025. évre vonatkozóan fizetésemelésben nem részesül".
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[6] A felperes keresetében az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, miszerint az nem tartalmazza, hogy az alperes milyen tények alapján állapította meg szándékos vagy súlyos gondatlan eljárását. Azt sem indokolta, hogy milyen kárt okozott alperesnek, hiszen ellentmondóan maga is úgy írja a figyelmeztetésben, hogy a szolgáltatót érte kár. Kitért arra is, hogy a kommunikációs köre-mail megküldését követően ilyen jellegű mulasztás a részéről nem történt. Sérelmezte, hogy a figyelmeztetés nem indokolja meg, továbbá jogszabályi hivatkozást sem tartalmaz arra, hogy milyen alapon zárja ki a felperest a fizetésemelésekből. Felperesnek nincs tudomása arról, hogy ilyen szankciót alkalmazhat vele szemben az alperes, valamint a kizárás két év vonatkozásában egy havi alapbére összegét meghaladja. A felperes keresetváltoztatásában az írásbeli figyelmeztetés semmisségének megállapítását kérte figyelemmel arra, hogy az az Mt. 56. §-ába ütközik.[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes meghallgatása során többször elismerte hibáját, és az okozott kárért megtérítési felelősséget vállalt. A munkáltató a szabályellenes munkavállalói magatartás esetén élhet a figyelmeztetés jogával, az nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. Hivatkozott a Kúria Mfv.10.354/2017/5. számú precedensképes határozatára, amely azt tartalmazza, hogy nem jogellenes, ha a munkáltató a munkafegyelmet sértő, így már figyelmeztetett munkavállaló esetében a mérlegelési jogkörébe tartozó döntések meghozatalakor ezekre is figyelemmel van. Érvelése szerint téves azon felperesi hivatkozás, amely szerint a figyelmeztetésnek indokolást kellene tartalmaznia arra nézve, hogy a felperes szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt-e el.
Az első- és a másodfokú bíróság ítélete
[8] A törvényszék ítéletével az alperes 2023. szeptember 19-én kelt munkáltatói intézkedése semmisségét állapította meg.[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében az Mt. 56. § (1)-(5) bekezdéseire, valamint az Mt. 27. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott.
[10] A nyelvtani és logikai értelmezés szabályai alapján rögzítette, hogy az alperes által közölt munkáltatói intézkedés nem kizárólag írásbeli figyelmeztetés - amely valóban nem minősül az Mt. 56. § szerinti hátrányos jogkövetkezménynek -, hanem egyúttal hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására is irányult. A bíróság megítélése szerint ugyanis az a fordulat, amely szerint a felperes a "fenti kötelezettségszegése miatt a 2024. és 2025. évre vonatkozóan fizetésemelésben nem részesül" egyértelműen az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény kiszabásának minősül.
[11] Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a munkáltatói intézkedés a kibocsátásakor fennálló munkafeltételeket sem a felperes előnyére, sem hátrányára nem módosította, így ez hátrányos jogkövetkezménynek nem minősül.
[12] A bíróság az alperes által felhívott precedensértékű határozatokkal összefüggésben kiemelte, hogy azok jelen per tárgyától eltérő tényállás mellett születtek figyelemmel arra, hogy azon munkáltatói intézkedések kizárólag írásbeli figyelmeztetésnek minősültek. Az alperes nem csupán arról tájékoztatta a felperest, hogy egy jövőbeni munkáltatói mérlegelés alapján meghozott döntésekor figyelemmel lesz a perbeli írásbeli figyelmeztetésre, hanem félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy a kötelezettségszegő magatartása következménye az, hogy a következő két évben fizetésemelésben nem részesül.
[13] Tekintettel arra, hogy az alperes úgy nyilatkozott, miszerint nem rendelkezik kollektív szerződéssel, továbbá a felek munkaszerződésben sem szabályozták az Mt. 56. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságát, így az alperes peresített munkáltatói intézkedése annak jogszabályba ütközése folytán semmis, az Mt. 27. § (1) bekezdését sérti.
[14] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[15] A másodfokú bíróság szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás során nem volt vitatott, hogy a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, és a felek a munkaszerződésben nem rendelkeztek hátrányos jogkövetkezményekről.
[16] Az alperes a Kúria Mfv.10.354/2017/5. számú precedensképes határozatára hivatkozott, ezen döntésnek a tényállása azonban jelen ügyétől teljesen eltérő. A Kúria határozatának alapjául szolgáló írásbeli figyelmeztetésben a munkáltató kizárólag arról adott tájékoztatást, hogy a figyelmeztetés nem minősül az Mt. 56. § (1) bekezdése szerinti hátrányos jogkövetkezménynek, de azt a felperes személyi anyagában elhelyezik, és munkájának értékelése, esetleges későbbi jogsértő magatartása esetén figyelembe veszik.
[17] Jelen esetben az írásbeli figyelmeztetés hátrányos jogkövetkezményt tartalmazott, mivel egyértelműen, kijelentő módban rögzíti, hogy 2024. és 2025. évre vonatkozóan a felperes fizetésemelésben nem részesül. Azaz a munkáltató nem egy mérlegelés körébe tartozó határozatról tájékoztatta, hanem egyértelműen megállapította a fizetésemelés elmaradását két év tekintetében.
[18] A Kúria az Mfv.10.035/2023/7. számú döntésének elvi tartalma szerint az írásbeli figyelmeztetés olyan, - önmagában a munkavállalónak hátrányt nem okozó -, a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelennek talált magatartástól való tartózkodásra.
[19] Az alperes maga is hivatkozott a Kúria Mfv.10.354/2017/5. számú precedensképes határozatára, amely szerint nem jogellenes, ha a munkáltató a munkafegyelmet sértő, így már figyelmeztetett munkavállaló esetében a mérlegelési jogkörébe tartozó döntések meghozatalakor ezekre figyelemmel van. Az alperes okfejtése azonban téves, mert egyértelműen kiderül a Kúria határozatából, hogy a későbbi döntésnek jövőbelinek kell lennie, tehát el kell különülnie az írásbeli figyelmeztetéstől. A hátrányos jogkövetkezményt nem lehet rögzíteni az írásbeli figyelmeztetésben abban az esetben, ha a munkáltató nem rendelkezik kollektív szerződéssel, illetve a felek sem állapodnak meg munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazhatóságáról. Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett arról, hogy a munkáltató által kiadott írásbeli figyelmeztetés hátrányos jogkövetkezménynek minősül, az pedig jogszabályba ütközés folytán semmis.
Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes felülvizsgálati ellenkérelme
[20] Az alperes elöljáróban felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a Pp. 523. § (1)-(2) bekezdésére és a 409. § (2) bekezdésére hivatkozással.[21] Érvelése szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel ellentétes az Mt. 56. §-ában, az Mt. 11/A. §-ában, az Mt. 31. §-ában, valamint ennek alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:4. § (1)-(2) bekezdés, 6:8. § (1) bekezdés rendelkezéseivel, sérti a 6:86. § (1) bekezdését, az Mt. 15. § (3) bekezdését, az Mt. 29. § (3) bekezdését és az Mt. 285. § (3) bekezdését. Eljárásjogi jogszabálysértésként a Pp. 237. §-át jelölte meg.
[22] Az alperes érvelése szerint a bíróságok az Mt. 56. §-ában foglaltakat tévesen alkalmazták. Amennyiben olyan jövőbeli előnyből zárja ki a munkáltató a munkavállalót mely mérlegelési döntés szerint adható, úgy ennek jogszerűsége mindig a munkáltatói mérlegelési döntés körébe esik. Ehhez kapcsolódóan elvi jelentőségű jogkérdés, hogy az úgynevezett mérlegelési körbe eső, a jövőben bekövetkező nem kötelező fizetésemelés körében kizáró szempontként meghatározott írásbeli figyelmeztetésre, illetve a munkáltatói mérlegelési döntésre irányuló jogvita az Mt. 285. § (3) bekezdésének keretei között bírálandó el, az Mt. 56. § rendelkezései a fizetésemelésről hozott mérlegelési döntés és az írásbeli figyelmeztetés elbírálása körében nem alkalmazhatóak.
[23] Perbeli esetben az írásbeli figyelmeztetés egy okiratba foglalva négy tájékoztatást tartalmazott, de a másodfokú bíróság a környezetből kiragadva, kizárólag egy tájékoztatást értékelt, nem vizsgálta az alperes feltehető akaratát.
[24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság által nem értékelt precedensképes határozatként kérte figyelembe venni a jognyilatkozatok jogszerű értelmezése körében a Kúria Pfv.21.908/2018/5., Gfv.30.104/2023/6. számú döntését, valamint a BH 2018.227.számú és a BH 2021.21. számú határozatában foglaltakat.
[25] A bíróságok eljárásuk során nem foglalkoztak azzal, hogy a perbeli írásbeli figyelmeztetésről szóló okirat egy, a joggyakorlatnak megfelelően meghozott munkáltatói mérlegelési döntésről ad tájékoztatást, az elkülönülten meghozott tájékoztatást egyszerűen hátrányos jogkövetkezménynek magyarázták.
[26] A munkáltatói mérlegelés szempontjai között nem csupán az írásbeli figyelmeztetés, hanem a döntés kialakításakor irányadó szabályok körében bármely jogszerűen meghatározott körülmény figyelembe vehető, így a munkavállalói kötelezettségszegés is függetlenül attól, hogy azt a munkáltató szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéssel honorálta-e. Ugyanezen okból megsértett jogszabályi rendelkezésként kell megjelölni az Mt. 285. § (3) bekezdését, a munkáltatói mérlegelési intézkedés és az erre nézve tett tájékoztatás eszerint vizsgálandó.
[27] A joggyakorlat szerint (ÍH 2013.104.) egy okirat több jognyilatkozatot is tartalmazhat, ilyen esetben a több nyilatkozat egyetlen okiratba foglalásának esete valósul meg, amelyet a jog általában nem tilt, az a hétköznapi életben gyakran előforduló eset. Az írásbeli figyelmeztetéssel egy okiratba foglalt, a munkáltató által alkalmazni kívánt mérlegelési döntésről adott tájékoztatás nem teszi az írásbeli figyelmeztetést hátrányos jogkövetkezménnyé. Az ezzel ellentétes ítéleti rendelkezés sérti az Mt. 31. §-át, továbbá a Ptk. 6:4. § (1)-(2) bekezdését, a 6:8. § (1) bekezdését, valamint az Mt. 15. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 29. § (3) bekezdés rendelkezéseit.
[28] Az ítélet egészét tekintve az sérti a Pp. 237. §-át, mert az elsőfokú bíróság téves anyagi pervezetést tett az eljárás során, és azt a másodfokú bíróság sem ismerte fel. A bíróságok észlelték, hogy az írásbeli figyelmeztetéssel egy okiratba foglalta a munkáltató a mérlegelési döntéséről szóló tájékoztatását, ez azonban csak akkor támadható, vele szemben igény csak akkor érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette, és a kereset erre hivatkozik. Az eljáró bíróságok nem foglalkoztak azzal, hogy a perbeli írásbeli figyelmeztetésről kiállított okiratba foglalva szerepel egy a joggyakorlatnak megfelelően meghozott munkáltatói mérlegelési döntésről adott tájékoztatás, így nem értékelték, hogy egyetlen okiratba több jognyilatkozat is foglalható. Ebből következően azzal sem foglalkoztak, hogy az egy okiratba foglalt, de jogilag elkülöníthető jognyilatkozatok érvényessége és joghatása önállóan vizsgálandó.
[29] A bíróságok figyelme nem terjedt ki arra, hogy korábban az Mt. 11. §-ában, jelenleg az Mt. 11/A. §-ában azonos tartalommal szabályozott, a munkáltatót megillető ellenőrzési jog eszköze, azaz a szóban és írásban is alkalmazható, a munkavállaló szabálykövetésre felhívását szolgálni hivatott figyelmeztetési jogkör nem vonható el arra hivatkozással, hogy a munkáltató az írásbeli figyelmeztetéssel egy okiratba foglalva tájékoztatást adott egy olyan mérlegelési döntésről, amelyet az eljáró bíróságok egyébként nem is vizsgáltak. Ez a jogszabálysértő eljárás az ügy érdemére nyilvánvalóan kiható.
[30] A már hivatkozott Kúria Mfv.10.354/2017/5. számú precedensképes határozatából egyértelműen kitűnik, hogy a Kúria nem tekintette hátrányos jogkövetkezménynek azt a munkáltatói mérlegelési döntést, amely az írásbeli figyelmeztetést mint szempontot a mérlegelés körébe vonja. A Kúria joggyakorlata szerint nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek nemcsak az írásbeli figyelmeztetés, de az írásbeli figyelmeztetést a mérlegelés körébe vonó munkáltatói döntés sem.
[31] A Kúria gyakorlatából következik, hogy az írásbeli figyelmeztetés a mérlegelés körébe tartozó munkáltatói döntés, ami nem minősül hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának, úgy efelől sem a munkaszerződésnek, sem a kollektív szerződésnek nem kell rendelkezést tartalmaznia.
[32] A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Kúria Mfv.10.354/2017/5. számú precedensképes határozatát. Az ítélkezési gyakorlat hosszú ideje töretlen abban, hogy a korábban elintézett kötelezettségszegés a felmondás vagy hátrányos jogkövetkezmény okaként ugyan nem vehető figyelembe, de az újabb, azonos kötelezettségszegés értékelése körében értékelhető, és ez minden munkáltatói mérlegelési jogkörbe eső döntésre igaz.
[33] A másodfokú bíróság nem rögzítette a munkáltatói intézkedés pontos tartalmát, ezért a tényállás kiegészítése szükséges. Nem vizsgálta a szövegkörnyezetet, a szavak általánosan elfogadott jelentését, nem volt figyelemmel a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályokra, és különösen nem vizsgálta az alperes feltehető akaratát. Mindez abból is felismerhető, hogy az ítélet jogi indokolása a Pp. 346. § (5) bekezdésének rendelkezésével szemben nem utal a nyilatkozat értelmezésének szükségességére, és nem tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló, a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó jogszabályokat.
[34] Perbeli esetben a munkáltató egy okiratba foglalta az írásbeli figyelmeztetést és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásokat. Az írásbeli figyelmeztetés egyértelműen lezárult azzal, hogy a munkáltató felhívta a felperest a jövőbeni körültekintő gondos eljárásra, a szabályok betartására és a kellő tájékozódásra, a belé vetett bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítására. Szólt arról, hogy a felperes a (tájékoztatáskor még nem esedékes) 2024. és 2025. évre vonatkozó fizetésemelésekben "nem részesül". Ez a szófordulat jelentős, mert ebből következően világos, hogy az alperes nem megvonta felperestől a neki járó juttatást (ez valósította volna meg a hátrányos jogkövetkezményt), vagyis a munkaviszony feltételeit hátrányosan nem változtatta meg. Ehelyett alperes úgy döntött, hogy a munkaviszony feltételeinek kedvező, pozitív változtatására irányuló munkáltatói döntésből zárja ki a felperest, amely nem hátrányos jogkövetkezmény, hiszen nem jelenti a munkaviszony feltételeinek hátrányos módosítását. A munkafeltételek hátrányos módosítása nem azonos a munkafeltételek előnyös módosításának mellőzésével.
[35] Alperes kezdetektől képviseli azt az álláspontját, hogy a felperes alakilag az írásbeli figyelmeztetést, de tartalmilag valójában a munkáltató jogszerű gyakorlatát és egy, a kereset előterjesztésekor még be sem következett intézkedést, azaz a béremelés elmaradását támadja. A 2024. évi, illetve 2025. évi béremelések még meg sem történtek sem a felperes, sem mások esetében. Ez igaz volt mind az írásbeli figyelmeztetés kibocsátásának, mind a kereseti kérelem és a perbeli ellenkérelem előterjesztésének időpontjában.
[36] Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperesnek nincs jogosultsága arra, illetve nem követelheti azt, hogy a munkáltató az alapbérét emelje, mert erre az alperest sem kollektív szerződés, sem jogszabály nem kötelezi, ezért is mérlegelési jogkörbe eső a munkáltatói döntés.
[38] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult az alperes perköltségben való marasztalásával.
[37] A felperes álláspontja szerint az Mt. 56. § (2) bekezdését tévesen értelmezi az alperes.
[38] Alperes érvelését cáfolja, hogy maga az általa megfogalmazott intézkedés nem jövőbeni joghátrányra, illetve a figyelmeztetés jövőbeni figyelembevételére tartalmaz rendelkezést, hanem kifejezetten kimondja, hogy a felperes 2024. és 2025. évre vonatkozóan béremelésben nem részesül.
[39] Jelen ügyben annak van jelentősége, hogy az alperes írásbeli figyelmeztetés néven hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott felperessel szemben, amelyet kollektív szerződés és munkaszerződés erre vonatkozó rendelkezése hiányában nem tehetett volna meg, így a jognyilatkozat semmis.
[40] Az alperes hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhatott volna, jelen ügyben felperes álláspontja szerint irreleváns az a kérdés, hogy egyébként - ha alkalmazhatott volna joghátrányt - az megfelel-e az Mt.-ben foglalt hátrányos jogkövetkezményre vonatkozó korlátozásoknak, így az arányosság követelményének.
[41] Alperes jognyilatkozatában az szerepel kijelentésként, hogy "tájékoztatjuk továbbá, hogy fenti kötelezettségszegése miatt a 2024. és 2025. évre vonatkozóan fizetésemelésben nem részesül" , így az az Mt. 56. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos jogkövetkezmény függetlenül attól, hogy az alperes által egyoldalúan kiállított dokumentumnak mi az elnevezése.
[46] Az alperes írásbeli munkáltatói figyelmeztetés néven kiadott jognyilatkozata a jogorvoslati tájékoztatás tekintetében is egységes intézkedésként hivatkozik az abban foglaltakra. Így érthetetlen miért kéri a figyelmeztetésben foglaltak érvényességének külön-külön történő vizsgálatát az alperes.
A Kúria döntése és jogi indokai
[48] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[49] A jelen munkaügyi per nem meghatározható pertárgyértékű, tárgya írásbeli figyelmeztetés semmisségének megállapítása, amely nem minősül vagyonjogi pernek, így a felülvizsgálati kérelem előterjesztése nem volt kizárt sem az összegszerűségre tekintettel, sem amiatt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben a Pp. 523. § (1) bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelem befogadására vonatkozó engedélyezési eljárás ezért szükségtelen volt.
[50] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[51] A Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok és azokra vetítetten előterjesztett érvelés alapján vizsgálhatta a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát figyelemmel a Pp. 523. §-ában és az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjában foglaltakra is.
[52] A jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat egyértelműen elkülönítik egymástól az írásbeli figyelmeztetést és az Mt. 56. § (1) bekezdése szerinti hátrányos jogkövetkezményt (Mfv.I.10.351./2017/4., Mfv.I.10.354/2017/5., Mfv.II.10.073/2021/4.). Eszerint az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató fegyelmi, ellenőrzési és utasítási jogából eredő lehetőség. Egy diszkrecionális eszköz annak legenyhébb formában történő szankcionálására, ha a munkavállaló kötelezettségszegést, mulasztást követ el. Az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallással kifejezetten szankcionálja. A munkáltatót az írásbeli figyelmeztetés joga - az Mt. 56. § (1) bekezdésétől eltérően - kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is megilleti (Mfv.II.10.073/2021/4.).
[53] A munkaviszonyból eredően számos kötelezettség terheli a munkavállalót, amelyek betartását a munkáltató az Mt. 11/A. §-ában rögzített munkáltatói ellenőrzési jogról szóló rendelkezések alapján ellenőrizheti. Az úgynevezett felügyeleti jog körében a munkaviszonybeli munkavállalói teljesítést figyelemmel kísérheti, erre vonatkozóan következtetések levonására, megállapítások tételére jogosult. Ezzel összefüggésben megilleti az a jog, hogy kötelezettségszegések esetén megkövetelje a munkavégzésre és együttműködésre vonatkozó előírások betartását. Ennek eszköze a munkavállaló figyelmének erre történő felhívása, amely intézkedés tehát a munkavégzés szükséges feltételeit, köztük a munkarendet, a munkafegyelmet hivatottak fenntartani. Ezt a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhatja az Mt. 22. § (1) bekezdése alapján. A munkáltató ezen ellenőrzési jogosultságához kapcsolódó figyelmeztetés célja lehet súlyosabb esetekben a munkáltató rosszallásának kifejezése, és mint ilyen a munkafegyelmet biztosító eszköz, amely a munkavállaló szempontjából hátrányt jelent (Mfv.I.10.354/2017/5.). A munkáltató nincs elzárva attól, hogy az írásbeli figyelmeztetést utóbb figyelembe vegye valamely mérlegelésen alapuló intézkedésénél büntető jelleggel. Jelen esetben azonban a hátrány megállapítása (fizetésemelésből való kizárás) az "írásbeli figyelmeztetés" szerves része volt, az erről hozott döntést is közölték.
[54] A munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is adott esetben a figyelemhívás, ezzel tudja ugyanis fenntartani a munkahelyi rendet és fegyelmet, amely adott esetben harmadik személyek jogainak és érdekeinek a védelme szempontjából feltétlenül szükséges. A figyelmeztetés önmagában nem okoz érdemi hátrányt a munkavállalónak, és az Mt. sem rendelkezik a figyelmeztetéssel szemben támasztott részletes alaki, tartalmi és eljárási követelményekről, így az "általános" munkajogi magatartási követelményeket kell rá alkalmazni.
[55] Az Mt. 56. §-a a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére előre kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító (akár vagyoni) hátrányok megállapíthatóságáról rendelkezik, amelyet írásban, indokoltan, a kötelezettségszegéssel arányosan lehet alkalmazni.
[56] A két jogintézmény tehát az Mt.-ben nem egy helyen szabályozott, és eltérő céllal, formában, feltételekkel alkalmazható.
[57] Jelen esetben a felperes részére kiadott "írásbeli figyelmeztetés" a rosszallás és a figyelemfelhívás mellett hátrányos jogkövetkezményt is tartalmazott: a munkáltató nem egy jövőbeni mérlegelés körébe tartozó körülményről (joghátrány kilátásba helyezéséről) tájékoztatta a munkavállalót, hanem kifejezetten azt a döntését közölte vele, hogy a 2024. és 2025. évben fizetésemelésben nem fog részesülni.
[58] Alaptalanul állította az alperes, hogy a bíróságok az intézkedésben foglaltakat nem a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint vizsgálták. Ezzel szemben részletesen, a nyilatkozó feltehető akaratára, az eset összes körülményére, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értékelték az "írásbeli figyelmeztetésben" írtakat, és abból helytálló következtetést vontak le a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról, az értelmezés során nem tértek el a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozatoktól.
[59] Az alperes alaptalanul állította a Ptk. 6:86. § (1) bekezdésének megsértését, miszerint az egy okiratba foglalt több szerződés külön-külön vizsgálandó, vagyis a teljes "írásbeli figyelmeztetésről" nem állapítható meg annak semmissége. Ezzel szemben azt lehet rögzíteni, hogy az "írásbeli figyelmeztetésben" foglaltak egymással összefüggőek voltak: a felperes kötelezettségszegése alapozta meg a rosszallás, a hasonló cselekménytől való jövőbeni tartózkodásra felhívás mellett a vagyoni hátrány (béremelésből kimaradás) alkalmazását. A kötelezettségszegésre alapított hátrány az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezménynek minősül, ellene a jogorvoslat az Mt. 287. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított. A mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel szemben (mint például a munkáltató által elhatározott bérfejlesztésből kimaradás) jogvita korlátozottan, az Mt. 285. § (3) bekezdése szerint indítható: csak ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. A két jogintézmény ezért sem vonható össze.
[60] Az alperes az "írásbeli figyelmeztetés" elleni jogorvoslat körében is egy intézkedést említett, vagyis az eltérő igényérvényesítés lehetőségével nem foglalkozott. Így pedig eltérő tényállásuk alapján az alperes által hivatkozott, az egy okiratba foglalt több szerződés értékelésére vonatkozó jogesetek jelen ügy szempontjából nem voltak irányadóak.
[61] Alaptalan azon felülvizsgálati hivatkozás, hogy nem minősül a munkafeltételek hátrányos módosításának a munkafeltételek előnyös módosításának mellőzése. Ezzel szemben - a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján - az előnyös munkafeltételek mellőzése értelemszerűen hátrányként értékelendő. Jelen esetben ez a béremelésből történő kihagyás volt, ami (a munkaszerződés tartalmi elemét érintő) vagyoni hátrány, amely az Mt. 56. §-ában foglalt jogkövetkezmény definíciójának megfeleltethető.
[62] Az alperes az intézkedésében a lehetséges jogkövetkezmény megállapítása mellett arról is döntött, hogy a vagyoni hátrány a jövőre nézve is alkalmazható. Ezt azonban írásbeli figyelmeztetés formájában - a jogintézmények eltérő célja, alkalmazási feltételei különbözősége miatt - jogszerűen nem tehette meg. A munkáltató nincs elzárva attól, hogy az írásbeli figyelmeztetést utóbb figyelembe vegye valamely mérlegelésén alapuló intézkedésénél, jelen ügyben azonban a szankció az "írásbeli figyelmeztetés" része volt, amely kollektív szerződés, munkaszerződés felhatalmazása hiányában jogellenes, az az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának minősül.
[63] Nem vitásan béremelésre - eltérő rendelkezés hiányában - a munkavállalónak nincs alanyi jogosultsága. Az alperes azonban büntetésből, vétkes kötelezettségszegés okán abból kifejezetten, előre, minden egyéb körülmény értékelése nélkül kizárta a felperest, ami nem értelmezhető másként, mint az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményként.
[64] A helyes anyagi pervezetés körében az alperes a Pp. 369. § (4) és 370. § (4) bekezdésére alaptalanul hivatkozott. E körben jogszabálysértés megállapítására nem volt mód: a másodfokú bíróság az anyagi jogi felülbírálat körében megalapozottan értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével, az anyagi pervezetéssel.
[65] A bíróságok által megállapított tényállás megváltoztatására vagy módosítására, kiegészítésére a Pp. 279. §-ában foglaltakra való hivatkozás hiányában nem kerülhetett sor, ezt alaptalanul kérte az alperes.
[66] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mivel jogszabálysértés megállapítására nem látott módot.
(Kúria Mfv.II.10.073/2024/4.)