adozona.hu
BH 2024.9.217
BH 2024.9.217
Amennyiben a bíróság által megállapított egészségi állapot az alperes határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése az alperes feladata [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (NEFMI rendelet)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2023. február 28-án kelt határozatával a felperes részére 2023. január 4. napjától kezdődően havi 58 440 forint összegű rokkantsági ellátást állapított meg, tekintettel arra, hogy a 2022. november 24-én kelt, komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény szerint a felperes egészségi állapota 57%-os mértékű, és mivel foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, a "B2" minősítés...
[3] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte határozatában foglalt indokai fenntartásával.
[5] A bíróság a felperes valós egészségi állapotának megállapítása érdekében kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleményében megállapította, hogy a felperes egészségi állapota 41%-os mértékű volt a szakértői vizsgálat elvégzésének időpontjában, és az alperes határozatának meghozatalakor is, amely egészségi állapot 2022. április 1. napjától véleményezhetően fennállt. Megállapította, hogy a felperes foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, ezért a "C2" minősítési kategóriába tartozó személynek minősül.
[6] Az alperes a szakvélemény egyéb megállapításait elfogadta, azonban kifogásolta, hogy a szakértő - hatáskörét túllépve - rehabilitációs véleményt is adott.
[7] A bíróság az igazságügyi szakértői vélemény megállapításait elfogadta; az alperes foglalkozási rehabilitációs véleménnyel kapcsolatos aggályait nem osztotta, tekintettel arra, hogy a szakértőnek feltett kérdések magukban foglalták a felperes rehabilitálhatóságának kérdését is. A felperes az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemény megállapításaival bizonyította a hatósági eljárásban megállapított tények megalapozatlanságát.
[8] Mindezek alapján a bíróság a szakvéleményt ítélkezése alapjául elfogadva rögzítette, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 41%-os és a rehabilitációs minősítési kategória alapján "C2" minősítésbe sorolható személynek tekintendő. Erre figyelemmel a bíróság az alperes határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 92. § (1) bekezdés d) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásra előírta az alperes számára, hogy vegye figyelembe a perben keletkezett igazságügyi szakértői véleményt, amely alapján a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 59%-os mértékű, az egészségi állapota pedig 41%-os mértékű, és a "C2" minősítésű kategória alapulvételével döntsön a felperest megillető ellátásról azzal, hogy az egészségi állapot véleményezett mértéke már 2022. november 24-én is fennállt. A bíróság utalt arra, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció körében tett szakértői megállapítások figyelmen kívül hagyására nem talált indokot, ezért ez a szakértői vélemény az alperest a megismételt eljárás során köti.
[10] Érvelése szerint a NEFMI rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott komplex minősítés attól komplex, hogy az egészségi állapot orvosszakmai szempontú vizsgálata, valamint a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálata is megtörténik. A jogszabály rendelkezései kógensek, a NEFMI rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat egyik eleme sem nélkülözhető, a minősítési kategóriába sorolás csak mindhárom elem együttes értékelése alapján történhet meg. Az orvosszakértő csupán az egészségi állapot, valamint a rehabilitálhatóság orvosszakmai véleményezésére jogosult. A bíróság az ekképp csak részben lefolytatott bizonyítás alapján, komplex minősítés nélkül állapította meg, hogy a felperes a "C2" minősítési kategóriába tartozik.
[11] A bizonyítékok Kp. 78. § (1)-(2) bekezdésében rögzített értékelésével összefüggésben az alperes a Kúria Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai "Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdése" joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményében rögzítettekre hivatkozott, amelyek egyebek mellett az Alkotmánybíróság döntéseire, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkére, a Kúria több megjelölt határozatára is kitértek. Kiemelte a 3047/2017. (III. 20.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) komplex minősítés körében tett megállapítását, amely szerint a komplex minősítés célja a megmaradt egészségi állapot felmérése: a rehabilitáció előkészítése annak érdekében, hogy a vizsgálaton részt vevő személy sikeresen eljuthasson elsősorban a nyílt munkaerőpiacra, az egészségi állapotát nem veszélyeztető munkakörbe. Hangsúlyozta, hogy a bíróság eljárása során a teljes felülvizsgálat elvét jeleníti meg; a teljes felülvizsgálat követelménye felel meg az Alaptörvény jogállamiságra és jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseinek [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés és XV. cikk (1) bekezdés]. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Kúria BH 2017.239. szám alatti döntésére.
[12] Alperes érvelése szerint a bíróság - anélkül, hogy eljárása során a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát lefolytatta volna - jogsértően állapította meg, hogy a felperes a "C2" minősítési kategóriába tartozik, azaz a tényállás teljeskörű feltárása nélkül, a komplex minősítésre vonatkozó rendelkezésekkel és a kialakult bírói gyakorlattal szemben hozta meg döntését. A kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis az igazságügyi orvosszakértő által véleményezett egészségi állapot és össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítása mellett a bíróságok az alperesi kormányhivatalokat azzal utasítják új eljárásra, hogy a megállapított egészségi állapot figyelembevételével folytassanak le megismételt eljárást, amelynek keretében a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatát is el kell végezni, majd ezek eredménye alapján lehet minősíteni a felperest, és jogszerű közigazgatási döntést hozni.
[13] A felperes által előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelem - jogi képviselő hiányában - hatálytalan volt.
[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül.
[16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 78. § (1)-(2) bekezdésében rögzített szabálynak a sérelmét - és ezen keresztül a NEFMI rendelet 3. § (1)-(2) bekezdéseinek, valamint a 4. § (1) bekezdésének a megsértését is - állította, amely szerint a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet akkor támadható eredményesen, a bizonyítékok felülmérlegelésének akkor van helye, ha a bizonyítékok egyenként és összességükben nem alkalmasak a megállapított tények igazolására, vagy azok köre olyan mértékben hiányos, hogy abból megalapozott következtetés nem vonható le, illetve, ha a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen vagy iratellenes. A közigazgatási per sajátosságára tekintettel a bizonyítékok mérlegelése akkor helytálló, ha azokat a bíróság nemcsak a törvényi tényállással, hanem a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összeveti és ezután vonja le a döntéshez szükséges következtetéseket (Kf.VII.39.038/2020/4., Kfv.III.45.111/2021/4.). A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, a felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés (Kfv.III.37.768/2022/7.).
[17] A peradatok szerint az alperes határozatában azért állapított meg rokkantsági ellátást a felperes részére, mert a szakértői bizottság által 2022. november 24-én készített, a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény a felperes egészségi állapotát 57%-os mértékűnek véleményezte, és állapota alapján a felperest "B2" minősítési kategóriába tartozónak értékelte. A felperes azért kérte egészségi állapota felülvizsgálatát, mert véleménye szerint egészségi állapota rosszabb, mint amit az alperes megállapított, az alapján másik minősítési kategóriába tartozik.
[18] A Kúria számos korábbi határozatában (Mfv.III.10.605/2011/3., Mfv.III.10.163/2011/4.) rögzítette, hogy a bíróság olyan szakértő kirendeléséről köteles gondoskodni, aki a perben jelentős tény, körülmény megállapításához megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A rehabilitálhatóság kérdésének eldöntése több, erre megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértő feladata, akik véleményüket együttesen, egymással egyeztetve alakítják ki. A komplex minősítési rendszer célja, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történjen. A komplexitás lényege, hogy a szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során a felperes egészségkárosodásának (egészségi állapotának) mértékét, szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve értékelje.
[19] A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő felek által nem vitatott, aggálytalan szakvéleménye a felperes egészségi állapotát 41%-os mértékűnek értékelte, amely alapján a felperes a NEFMI rendelet 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott "C1" vagy "C2" minősítési kategóriába tartozhat, attól függően, hogy a rehabilitálhatóság foglalkoztatási, illetve szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja javasolt vagy sem. A perben kirendelt szakértő úgy nyilatkozott, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékben is szerepel, erre figyelemmel a felperes rehabilitálhatóságának foglalkozási szempontjait is tartalmazó szakvéleményt adott, kompetencia hiányában azonban nem történt meg a felperes rehabilitálhatóságának szociális szempontú vizsgálata.
[20] A komplex minősítési rendszerben az egészségi állapot mértéke mellett a rehabilitálhatóságot foglalkoztatási és szociális szempontból egyaránt vizsgálni kell. Az igazságügyi orvosszakértő orvosszakmai és foglalkoztatási szempontú szakvéleménye nem pótolja a rehabilitálhatóságnak a NEFMI rendelet 3. melléklete szerint elvégzendő szociális szempontú vizsgálatát.
[21] A Kúria korábban több határozatában is kifejtette - és ez az álláspontja irányadó a megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítési eljárására is -, hogy az egészségkárosodás mértékének tisztázásához elegendő az orvosszakértői vélemény beszerzése, a közigazgatási eljárásban a rehabilitálhatóság kérdésében beszerzett komplex szakvélemény megalapozottságáról azonban a közigazgatási eljárásban szakvéleményt adókéval azonos szakértelemmel rendelkező szakértők bevonásával (foglalkoztatási és szociális szakértő), azonos kérdések vizsgálatával együttes, illetve egybehangzó szakvélemények beszerzése alapján lehet és kell dönteni (Mfv.III.10.772/2016/4., stb.). Amennyiben nem áll a bíróság rendelkezésére olyan szakértői szakvélemény, amely az orvosi, a foglalkozási és a szociális szempontú rehabilitálhatóságot együttesen véleményezi, nem dönthető el, hogy felperes milyen minősítési kategóriába tartozik, azaz rokkantsági ellátásra vagy rehabilitációs ellátásra lesz-e jogosult (BH 2017.239.; Mfv.10.774/2016/4.). A rehabilitálhatóság megítélése különleges szakértelmet igényel. Az egészségi állapot eltérő megállapítása önmagában nem ad alapot arra, hogy a bíróság a felperest más kategóriába sorolja be, ilyen esetben a felperes rehabilitálhatóságának vizsgálatára az alperes köteles (Mfv.III.10.771/2016/5.). Nincs helye a rehabilitációra vonatkozóan bizonyítás felvételének és döntésnek akkor sem, ha az alperes a perben bizonyítotthoz képest eltérő egészségkárosodáshoz viszonyítottan vizsgálta a rehabilitálhat óságát (Mfv.III.10.772/2016/4.).
[22] A bíróság a fentiekre figyelemmel a perben beszerzett orvosszakértői vélemény Kp. 78. § (2) bekezdésétől eltérő értékelése miatt tévesen rendelkezett akként, hogy a megismételt eljárásban a felperes kérelméről a "C2" minősítési kategória alapulvételével kell döntést hozni.
[23] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[24] A megismételt eljárásban a bíróság kizárólag a felperes egészségi állapota mértékének megállapítására szorítkozhat. A rehabilitálhatóság további szakértői vizsgálatára nem a bíróság, hanem a bíróság által elrendelt megismételt eljárásban az alperes köteles, ellenkező esetben nem érvényesül a felperes - Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított - jogorvoslathoz való joga.
(Kúria Kfv.III.45.010/2024/6.)