adozona.hu
BH 2024.5.121
BH 2024.5.121
Nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra a naperőmű illetékfizetésével kapcsolatos jogerős ítélet, ha nem tartalmazza a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, az irányadó jogszabályok mikénti értelmezését és alkalmazását [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (2) bek., 121. § (1) bek. a) pontja; Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)-(5) bek.; Pp. 279. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2021. november 10. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Kft. (a továbbiakban: eladó) kizárólagos tulajdonában álló kettő db, egyenként 495 kilowatt névleges beépített teljesítményű naperőműparkot (a továbbiakban: naperőmű1. és naperőmű2.) - külön-külön 1 896 db monokristályos napelem panelekkel, kicsatlakozó vezetékekkel, a rendeltetésszerű működéséhez szükséges alkotóelemekkel -, hogy azok a kivitelezési munkák, az engedélyezési eljárás befejezését követően naper...
BH 2024.5.121 Nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra a naperőmű illetékfizetésével kapcsolatos jogerős ítélet, ha nem tartalmazza a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, az irányadó jogszabályok mikénti értelmezését és alkalmazását [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (2) bek., 121. § (1) bek. a) pontja; Kp. 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)-(5) bek.; Pp. 279. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2021. november 10. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Kft. (a továbbiakban: eladó) kizárólagos tulajdonában álló kettő db, egyenként 495 kilowatt névleges beépített teljesítményű naperőműparkot (a továbbiakban: naperőmű1. és naperőmű2.) - külön-külön 1 896 db monokristályos napelem panelekkel, kicsatlakozó vezetékekkel, a rendeltetésszerű működéséhez szükséges alkotóelemekkel -, hogy azok a kivitelezési munkák, az engedélyezési eljárás befejezését követően naperőműként üzemeljenek.[2] Az adásvétel részét képezték a település belterület … helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan1 területű "kivett beépítetlen terület" (ingatlan1.), valamint a belterület /1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan2 területű "kivett beépítetlen terület" (ingatlan2.) megnevezésű ingatlanok is, amelyeken a naperőműpark volt elhelyezve.
[3] Szerződő felek az ingatlanok és a naperőművek együttes vételárát 599 600 000 Ft + általános forgalmi adó (áfa) összegben határozták meg, melyből az ingatlanok ellenértéke külön-külön 10 000 000 Ft + áfa, a naperőműveké külön-külön 289 800 000 Ft + áfa összeg.
[4] Az adásvételi szerződés 3.1.2. pontja szerint a vételár magában foglalta a naperőművekkel és az ingatlanokkal kapcsolatban az eladót megillető jogosultságok, vagyoni értékű jogok, hatósági engedélyek és szerződések vevőre történő átruházásának ellenértékét is.
[5] Az ingatlan1. és ingatlan2. tulajdoni lapjának 2021. november 9-én kiadott E-hiteles teljes másolatán 38.0922/3/2021.02.18. számon széljegyként szerepelt az eladó által előterjesztett épület átvezetésének feltüntetése iránti kérelem.
[6] A felperes tulajdonjogát a hivatal1 386054/5/2021. számú határozatával a "kivett épület (2 db) napelemes kiserőmű" megnevezésű ingatlan1.-re., valamint a "kivett épület (1db) napelemes kiserőmű" megnevezésű ingatlan2.-re bejegyezte, az ingatlanok tulajdoni lapjának III. 6. pontjában az épület feltüntetésének átvezetése 38.0922/3/2021.02.18. számon megtörtént.
[7] A felperes 2021. december 8-án B400-as bejelentő adatlapon az adóhatóságnak a megvásárolt ingatlanok forgalmi értékét "kivett beépítetlen terület" megnevezéssel egyenként 12 700 000 Ft-ban jelentette be.
[9] Az elsőfokú adóhatóság felhívására a felperes bejelentette, számlákkal igazolta, hogy az adásvételi szerződésben meghatározott bruttó (áfával együtt számított) 761 492 000 Ft vételárat megfizette.
[8] Az elsőfokú adóhatóság megismételt eljárásban fizetési meghagyásával az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése alapján - a földterületet és a telepített technológiát "dologegységként" kezelve - az ingatlanok és a napelemes kiserőművek forgalmi értékét a bruttó vételárral egyezően (ingatlanonként 368 046 000 Ft) állapította meg, és a felperest 4%-os illetékkulcs alkalmazásával 30 459 680 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a fizetési meghagyást helybenhagyta.
[10] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság az Itv. 102. § (1) bekezdés b) pont, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:15. és 5:16. §-ainak értelmében az ingatlanokat és a rajtuk felépített kiselemes naperőműveket az illeték tárgyaként helyesen határozta meg, a naperőművek a funkcionalitás tekintetében az ingatlanok alkotórészének minősülnek. Utalt a Kúria Kfv.I.35.623/2019/8., BH. 2021.38. számú döntéseire is. Az eladó és a vevő szerződéses akarata arra irányult, hogy a felperes naperőművet szerezzen, amihez az ingatlanokat is meg kellett vásárolnia, azok együttesen már "kivett épület, napelemes kiserőmű"-ként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
[11] Az alkotórészi minősítésnél jelentősége van a tartósságnak is. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kötelező átvételre vonatkozó határozata a naperőművek vonatkozásában 25 évre szól, így azok a tartósság igényével készültek.
[15] Kifejtette, hogy naperőművekre mint speciális ingatlanokra vonatkozó összehasonlító adat nyilvántartásaiban nem szerepelt, ezért összehasonlító adatok hiányában a forgalmi értéket az Itv. 68. § (1) bekezdése, a 69. §, a 102. § (1) bekezdés e) pontja alapján a nettópótlási költségalapú számítás módszerével határozta meg. Az ingatlanok esetében a vételár megfelelt a helyben kialakult forgalmi értékeknek, amit az illetékkötelezettség keletkezéséhez képest 2 évnél nem régebben megvalósult 10 db összehasonlító adattal is alátámasztott.
A kereset, az alperes védirata
[17] A felperes keresetében a másodfokú határozatnak - a fizetési meghagyásra is kiterjedően - elsődlegesen a megváltoztatását, a fizetendő illeték összegének 1 016 000 Ft-ban való megállapítását, másodlagosan a megsemmisítését, az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.[18] Álláspontja szerint a naperőművek (műszaki berendezések, műtárgyak) a Ptk. szerint ingók, az Itv. 18. § (1)-(2) bekezdései és a 102. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a Ptk. 5:15. §-a alapján nem esnek visszterhes vagyonátruházási illeték alá. Az adásvételi szerződésben rögzítettek szerint az ingatlanokat és a naperőműveket önálló egységeknek tekintették és akként is kezelték, az oszthatatlanságuk - amely nem fizikai, hanem jogi - az egy szerződésben történő értékesítésre, az egységes vagyonátruházásra vonatkozott. A naperőművek rendeltetésszerű használatához, épségben tartásához az ingatlanok nem szükségesek, a naperőművek nem alkotórészek, ennek hiányában nem esnek visszterhes vagyonátruházási illeték alá.
[19] Előadta, az adásvételi szerződésben azért rendelkeztek az ingatlanok "kivett napelemes kiserőmű"-vé történő átminősítéséről, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 11. § (4) bekezdésének és 27. § (3) bekezdésének megfelelően járjanak el. Hivatkozott még az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 4. § (1) bekezdésére, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8., 10. és 15. pontjaira.
[21] Az illetékmegállapítás módszerét nem vitatta, de szerinte az alperes az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 73. § (1) bekezdés c) pontját megsértette azzal, hogy határozata a bruttó forgalmi érték alapulvételét alátámasztó jogszabályt nem tartalmazza.
[22] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok fenntartásával a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[23] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - a fizetési meghagyásra is kiterjedően - megsemmisítette, az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[24] Ítéletének - tényállás megállapítása, bizonyítékok megjelölése nélküli - indokolásában utalt az Itv. 102. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira, a Ptk. 5:14. § (1) bekezdésére, 5:15. §-ára, 5:16 §-ára.
[25] Idézte a keresetlevélből a napelemeknek és kapcsolódó elemeinek az ingatlanon történt kialakítását bemutató felperesi előadást, és megállapította, hogy azok nem alkotórészek, hanem a földterületek tartozékai, nem a tartósság igényével készültek, nem osztják a föld mint fődolog jogi sorsát, így illetékalapnak sem minősülnek. A tartozéki jelleg alátámasztásaként a Győri Ítélőtábla Gf.20.082/2019/11. számú határozatában rögzített körülményekre utalt, a tényállás ismertetése nélkül.
[26] A felperes "azon álláspontját osztotta", hogy a naperőművek ingatlan-nyilvántartási feltüntetésére kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelés miatt került sor, az adásvételi szerződésben szereplő tárgyak között nem fizikai, hanem jogi oszthatatlanság áll fenn, az ingatlanok a naperőművek működtetéséhez nem szükségesek.
[28] A megismételt eljárásra rögzítette, hogy a naperőművek nem tekinthetők az ingatlan alkotó részének, így visszterhes vagyonátruházás tárgyai nem lehetnek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[29] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Jogszabálysértésként hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4)-(5) bekezdéseire, a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontjára, az Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontjára, a 18. § (1) bekezdésére, a Ptk. 5:14. § (1) bekezdésére, 5:15. §-ára és 5:16. §-ára.[30] Kifejtette, az adásvételi szerződésben a felek akarata arra irányult, hogy az adásvétel tárgyát a naperőművek és a földterületek együttesen képezzék, a naperőművek mint alkotórészek osztozzanak az ingatlanok jogi sorsában. A dologkapcsolat megítélésénél nem csupán azt kell vizsgálni, hogy a műszaki leválaszthatóság lehetséges-e, az ingatlanokat funkcionális egységként kell kezelni. A naperőművek a perbeli ingatlanokhoz kötődnek, az ingatlan-nyilvántartásban "kivett épület napelemes kiserőmű"-ként vannak feltüntetve, szétszereléssel a napelemes kiserőmű alkalmatlanná válik eredeti rendeltetésére.
[31] Vitatta az Air. 73. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének ítéleti megállapítását, mivel a vagyonszerzőnek forgalmi értéket kell bejelentenie, és az adóhatóság is forgalmi értéket állapít meg, amelynek törvényi meghatározása nem tartalmaz bruttó vagy nettó árat.
[32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
Az alperes nem adott választ arra a kérdésre, hogy az illetékalapot a naperőművek bruttó vételára mint forgalmi érték alapulvételével miért és milyen jogalapon határozta meg, jogilag nem értékelhető a nettó-pótlási költségalapú számítás kapcsán kifejtett válasza.
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A felülvizsgálati kérelem alapos.[35] Az Alaptörvény 25. cikke deklarálja a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységét, melyet eljárásjogi, anyagi jogi jogszabályok alkalmazásával végez. A közigazgatási perekre vonatkozó eljárási kódex: a Kp. 2. § (1)-(2) bekezdései szerint a bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben - erre irányuló megalapozott kérelem esetén - hatékony jogvédelmet biztosítson, mely jogvédelem keretében tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el a jogvitát.
[36] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 6. §-a értelmében a bíróság határozata mindenkire kötelező, a 13. § (1) bekezdése rögzíti a bíróság indokolási kötelezettségét, amelynek lényege, hogy a felek és harmadik személyek számára megismerhetővé váljék, mi a határozat rendelkező részében foglalt döntés indoka. A rendelkező rész és az indokolás ismeretében gyakorolhatja a fél az Alaptörvényben biztosított jogorvoslati jogát, rendes és rendkívüli perorvoslattal élhet, fellebbezést, felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.
[37] Az ítéletnek szigorú szerkezeti rendje van, amelyet a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §-a tartalmaz, az (1) bekezdés szabályozza, hogy az írásba foglalt ítélet bevezető részre, rendelkező részre, perorvoslati részre, indokolásra és záró részre tagolódik. A (4) bekezdés kimondja: az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolás tartalmát. Az (5) bekezdés szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését. A megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), hogy az arra irányuló indítványt elutasította.
[38] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem a kereset ismételt elbírálását végzi - a kereset elbírálásához szükséges tények megállapításának nincs helye -, hanem azt vizsgálja, hogy a jogerős ítélet megfelel-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályoknak. Érdemi döntést abban az esetben hozhat, ha a jogerős ítélet kétséget kizáróan tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékok értékelését, és abból a bíróság - jogszabályi rendelkezésekkel és az általa megállapított tényekkel alátámasztott okszerű jogi érveléssel bemutatott - jogi álláspontját (Kfv.I.35.507/2012/4.).
[39] A Kp. 78. § (2) bekezdése szerint a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességében a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. A bíróságnak figyelembe kell vennie az összefüggéseket, ellentmondásokat és ennek eredményeként kell kialakítania a határozata indokolásában a ténymegállapítás formájában rögzített meggyőződését.
[40] A Kúria ítélkezési gyakorlata egységes abban a kérdésben, hogy a tényállás megállapítására, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, a megállapított tényállás nyilvánvalóan hiányos, okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
[41] A közigazgatási perben a bíróság a hatóság határozatának jogszerűségéről dönt. Az ítélet indokolási részében a tényállás nem kezdődhet a közigazgatási eljárás ismertetésével, mert többnyire a hatóság eljárását megelőzően végzett magatartások alkotják azoknak a tényeknek az együttesét, amelyre vonatkozó jogalkalmazás a határozatokban jogkövetkezményt eredményez. A jogerős ítélet az elsőfokú hatóság határozatának megállapításával kezdődik, rögzíti a közigazgatási eljárás ügytörténetét ([2]-[7] bekezdés), majd a Pp. 346. § (1) bekezdése szerinti tagolódással a keresetet a [8]-[16] bekezdésekben, az alperes védiratát a [17]-[21] bekezdésekben, a [22]-[47] bekezdések tartalmazzák a jogi indokolást, melyből a [23]-[31] bekezdések a jogszabályok ismertetése.
[42] A tényállás megállapítása során a bíróságnak azokat a bizonyított vagy a felek által nem vitatott tényeket kell rögzítenie, amelyeket majd az ítélet jogi indokolási részében a jogszabályokkal ütköztet. Az elsőfokú ítéletben nem került rögzítésre - csak elsőfokú adóhatósági határozatból idézve - az adásvétel tárgya, a szerződő felek szerződési akarata, az eladó mit értékesített, az adásvétel tárgyát képező ingatlanoknak a szerződéskötéskori, illetve az illeték kiszabása kori ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az abban történt változás oka. A közigazgatási eljárás részelemének rögzítése nem felel meg annak a törvényi előírásnak, hogy a bíróság köteles megállapítani és határozatában feltüntetni az ügy tényállását. Tényállás nélkül nem ismert, hogy az elsőfokú bíróság mivel és miként ütköztette az ügyben alkalmazandó jogszabályokat.
[43] Az elsőfokú ítélet ugyan tartalmaz jogszabályok ismertetését, azonban hiányzik azoknak a jogszabályoknak az ismertetése, amelyek a felperes adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzése miatti illetékfizetési kötelezettségét megalapozzák. Az ítélet [32] bekezdésében az elsőfokú bíróság utalt az adásvételi szerződésre, idézett abból részeket, ehhez azonban jogi indokolás nem kapcsolódik.
[44] Az ítélet [34] bekezdésében rögzíti az elsőfokú bíróság, hogy a naperőmű nem minősül alkotórésznek, mely azonban konkrét, az adott ingatlanra és naperőműre vonatkozó bizonyítékkal nincs alátámasztva. A [35] bekezdésben a Győri Ítélőtábla ítéletéből idézett annak ismertetése és alátámasztása nélkül, hogy ennek az ítéletnek lehet-e bármiféle hatása, kötőereje az ítéletére. Nem ismert a hivatkozott tényállásbeli azonosság, bármiféle kapcsolat a perbeli üggyel.
[45] A [36] bekezdésben nem tárta fel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a naperőművet miért és melyik jogszabályi előírás alapján kellett feltüntetni. Bizonyítatlan az az elsőfokú bírósági megállapítás, hogy a naperőmű működtetéséhez ingatlan nem szükséges, e megállapításával ellentétben az elsőfokú bíróság maga ismeri el, hogy azok földrészleten, dombon vagy telken, akár háztetőn is elhelyezhetőek. Nem vizsgálta azonban a naperőmű mint egység helyigényét, a működtetésével kapcsolatos, ahhoz szükséges feltételek fennállását.
[46] Nem ismert, hogy a tartósság kérdésköre és ezzel összefüggésben az alkotórészi minősítés miként van összefüggésben azzal, hogy az eladó vállalta a végleges használatbavételi engedély megszerzését, a naperőmű ingatlan-nyilvántartási feltüntetését. A tartósság, az alkotórészi jelleg hiányának megállapítását alátámasztó, az elsőfokú bíróság által ismertetett körülményeknek (naperőművek állagsérelem nélküli leszerelhetősége, másik ingatlanon felépítése, kötelező jogszabályi előírás betartása) teljeskörűen hiányzik a bizonyíték alapja, minden konkrétumot nélkülözőek az általános megfogalmazások ([38] bekezdés). Az ítélet [33] bekezdésében hivatkozott és bizonyítékként alapul vett felperesi előadás és a csatolt fényképfelvételek alapján nem volt megállapítható, hogy a naperőmű egyes elemei valóban állagsérelem nélkül szétszedhetők-e. A naperőművek teljes rendszerének bemutatására, elhelyezkedésére a fényképfelvételek - amelyek tartalma nem ismert - önmagukban nem voltak alkalmasak.
[47] A Pp. 279. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint a bíróság által meghatározott tényállás akkor felel meg az eljárásjogi jogszabályoknak, ha az összhangban áll a periratokkal, okszerű és helyes következtetéseken nyugszik. A jogerős ítéletben a jogszabályok és azok ismertetése tényállási elemekhez, bizonyítékokhoz, megállapításokhoz nem kapcsolt.
[48] Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét nem teljesíti, ha csak megállapításokat tesz, illetőleg utal arra, hogy miért nem ért egyet akár a felperesi, akár az alperesi hivatkozásokkal.
[49] Az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Kp. 78. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 279. §-ában foglalt kötelezettségének, konkrét tények, konkrét bizonyítékok, azokra vonatkozó konkrét jogszabályi alkalmazások hiányában érdemben a jogerős ítélet felülbírálata nem volt elvégezhető.
[50] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[51] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a tényállás megállapítása, az irányadó jogszabályok értelmezése és alkalmazása alapján kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a felperes által megvásárolt naperőmű illetékkiszabás alapjául szolgálhat-e.
[52] A keresetről való döntéshez:
- el kell végezni az Itv. 102. § (1) bekezdés b) (ingatlan), illetőleg c) (ingó) pontjainak elhatárolását - figyelemmel a Ptk. 5:15. §-a (alkotórész) és 5:16. §-a (tartozék) fogalom meghatározására az ingatlanokhoz tartozó naperőművek tekintetében,
- tisztázni szükséges, hogy a felperes által megvásárolt naperőművek a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 3. § 24. vagy 32. pontjában foglaltaknak feleltethetőek-e meg,
- meg kell határozni, hogy pontosan mi van elhelyezve a megvásárolt két ingatlanon, mire irányult a felek szerződési akarata,
- ismertetni szükséges a szerződéskötéskori, az illetékkiszabás időpontjában fennálló ingatlan-nyilvántartási állapotot, annak változását előidéző körülményeket, az azt alátámasztó jogszabályi előírásokat, majd el kell végezni az ezekkel kapcsolatos jogértelmezést,
- amennyiben más bírósági ítéletre történik hivatkozás, abban az esetben ismertetni kell az esetleges tényállásbeli vagy jogi azonosságot, illetőleg azt, hogy az ítélet köti-e, ha igen, miért az eljáró bíróságot,
- szükség esetén meg kell fontolni az alkotórész, tartozék fogalom meghatározásához, a tartósság, állagsérelem, a naperőmű avulása, elmozdíthatósága, értékcsökkenése kérdésében szakértő igénybevételét.
[53] Mindezek tisztázását követően lehet dönteni az alperesi határozat jogszerűségéről.
(Kúria, Kfv.VI.35.226/2023/8.)