adozona.hu
BH 2024.5.111
BH 2024.5.111
Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek [2011. évi CXII
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2022. április 22-én az alperes bíróságtól elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte: küldje meg a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (a bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, kezdési időpont).
[2] Az alperes 2022. május 2-án küldött levelével az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta. Állította, hogy nem rendelkezik a kért formában és tartalommal az adatokkal, nincsenek összesített kötelező, illetve statisztikai...
BH 2024.5.111 Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5. pont; Alaptörvény VI. Cikk (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2022. április 22-én az alperes bíróságtól elektronikus úton a következő közérdekű adatok kiadásának a teljesítését kérte: küldje meg a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (a bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, kezdési időpont).[2] Az alperes 2022. május 2-án küldött levelével az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta. Állította, hogy nem rendelkezik a kért formában és tartalommal az adatokkal, nincsenek összesített kötelező, illetve statisztikai nyilvántartásai, az adatok előállítására pedig nem köteles. Arra is hivatkozott, hogy az adatigénylés teljesítése veszélyeztetné a törvényes működését, a bíróság feladatainak illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes keresetében a pert megelőző adat megismerése iránti igényében megjelölt adatok kiadásának teljesítését kérte: egy napon belül díjmentesen adja ki a megadott elektronikus címre a 2022. május 3-ára bejegyzett tárgyalások listáját (bíró neve ügyszám/év, ügy tárgya, kezdési időpont).[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a következő adatok kiadásának a teljesítésére: a 2022. május 3-ra bejegyzett tárgyalások listáját akként, hogy az tartalmazza a teljesítés napján még azonos ügyszámon folyamatban lévő peres ügyek tekintetében az eljáró bírók neveit, a tárgyalt peres ügyek összesített darabszámát, az ügyek tárgyait, és kezdési időpontjukat; a teljesítés napján azonos ügyszámon már folyamatban nem lévő peres ügyek tekintetében az eljáró bírók nevét, a tárgyalt peres ügyek ügyszámát, az ügyek tárgyát, a kezdési időpontjukat.[6] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a felperes keresete tárgyában nem állapítható meg a joggal való visszaélés. A keresetnek ugyanis nem része az adat megismerése iránti igény célja, az egyébként sem vizsgálható. A visszaélésszerű joggyakorlásra az alperesnek kifogásként kell hivatkoznia, és a polgári perrendtartáról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1) bekezdése szerint bizonyítania is.
[7] Az elsőfokú bíróság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdésére utalva kiemelte: az alperes bárki számára köteles biztosítani, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatokat megismerje. Az alperes nem bizonyított olyan konkrét indokot, mely igazolja, hogy a perbeli adatigénylés célja a felperesnek az alperessel szembeni személyes érdeke, érintettsége miatti retorzió, ennek hiányában pedig az adat megismerése iránti kérelem indoka, célja nem vizsgálható. A bíróság nem értett egyet az alperesnek az Infotv. 27. § (6) bekezdésében rögzített kifogásával sem, mivel a tárgyalásokkal kapcsolatban kiadni kért adatok nem a döntés előkészítésével, megalapozásával kapcsolatos adatok. Tények előadása hiányában a döntések előkészítése során történő felhasználás lehetősége sem állapítható meg, az alperes nem tett az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése szerinti olyan konkrét tényállítást, bizonyítási indítványt, amelyet a Kúria Pfv.20.731/2021/5. számú döntésében is megkövetel.
[8] Megalapozatlannak tartotta az alperes hivatkozását az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti törvényi korlátozásra. A Pp. 162. § (5) bekezdése nem határozza meg az ügyszámot mint adatfajtát, hanem általában rendelkezik az eljárásról. Ezért az általános törvényi rendelkezés valamennyi adatfajtára való értelmezése sérti az Infotv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[9] A Kúria közigazgatási bíróságának döntése körében azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási tárgyú döntés a polgári per bíróságát nem köti, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) határozathoz való kötöttség pedig fel sem merülhet.
[10] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint nem zárható ki, hogy a folyamatban lévő eljárásokra és a tárgyalások nyilvánosságára tekintettel a kérelmező a megkapott ügyszámokból rendszeres bíróságra járás mellett megismerhetné a bírósági tárgyalótermek elé kifüggesztett tárgyalási jegyzékeken feltüntetett neveket is, amely lehetőséget adna az ügyszám és a személyek neveinek, a tárgyalt ügy fajtájának összekapcsolására. Annak is nyilvánvalóan fennáll az elvi lehetősége, hogy ezt az azonosítási módszert a felperes vagy más személy elvégezhetné azon perek tekintetében, amelyek még azonos ügyszámon vannak folyamatban. Az azonos ügyszámon már folyamatban nem lévő ügyekre vonatkozóan, az azt alátámasztó tény-és jogelőadás hiánya miatt azonban nem látott alapot ezen ügyszámok személyes adattá minősítésére, így ezek tekintetében a kereset elutasítására sem. Az ügyszám kiadhatósága hiányában az észszerűen felmerülő, helyettesítő adat az érintett ügyek összegét kifejező szám lehet, amelyet az alperes válaszlevelében nem közölt a felperessel. Ez csupán az egyébként kezelt adatok kikeresését teszi szükségessé, amely ugyan többletmunkát igényel, de nem teremt az alperes számára adat-előállítási kötelezettséget, figyelemmel a Kúria Pfv.21.767/2019/6. számú döntésében és az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában kifejtettekre.
[11] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
[12] A másodfokú bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási jogszabályt is megsértett. Egyrészt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 187. §-át, ugyanis az ellenkérelem benyújtását követően kellett volna meghatároznia a perfelvétel módját, valamint a Pp. 2. § (2) bekezdését és a 342. § (1) bekezdését, mivel a kereseti kérelemtől eltérően döntött. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része pedig nem tartalmazza, hogy a felperes keresete részben elutasításra került, holott az indokolásából kitűnően a folyamatban lévő peres ügyek számainak kiadására nem kötelezte az alperest. Ezeknek az eljárási szabálysértéseknek azonban - a másodfokú bíróságnak az ügy érdemére vonatkozó eltérő jogi álláspontja miatt - nem volt jelentősége, ezért nem indokolta az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését.
[13] Rámutatott, az alperes helytállóan állította a fellebbezésében, hogy nem hivatkozott az érdemi ellenkérelmében arra, hogy a felperes adatigénylése joggal való visszaélést valósít meg, ezért mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletéből a [20]-[29] bekezdésekben kifejtett indokolást.
[14] A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy a közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét az Infotv. 1. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. Az Alkotmánybíróság határozataira utalva hangsúlyozta, hogy a közérdekű adat minősítés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása, de ez az elv valamennyi, a közfeladatok ellátásával összefüggő közérdekű adat kezelése szempontjából is irányadó.
[15] A másodfokú bíróság indokolása szerint az elsőfokú bíróság feladata az volt, hogy az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjának jogalkalmazói értelmezésével eldöntse, hogy a keresetben kért, tárgyalási lista (jegyzék adatok) alapján történő azon kimutatás, lista kiadása, mely az adott napra kitűzött ügyek pontos ügyszámát, az ügy tárgyát és a kezdés időpontját, valamint ahhoz rendelten a bíró nevét tartalmazza (de nem tartalmazza a felek megnevezését) ilyen tartalommal közérdekű adatnak minősül-e. Ennek megítélése körében bár az igénylő (felperes) személyes célja nem vizsgálható, azonban a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése során az Infotv. 1. §-ában rögzített közügyek átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos követelménynek érvényre kell jutnia.
[16] Kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság a 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy az ügyszám mint közérdekű adat a bíróság közfeladata ellátásával összefüggésben keletkezik. A fenti AB határozattal érintett adatkiadási kérelem az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR) hatálybalépését megelőzően keletkezett, azonban ezt követően a NAIH gyakorlata és a bírósági gyakorlat is változott: azt a következetes álláspontot foglalja el, hogy amennyiben az ügyszám önmagában nem hozható kapcsolatba természetes személlyel, úgy az közérdekű adatnak tekintendő mindaddig, amíg az adat nem válik, illetőleg válhat személyes adattá, vagyis vele, vagy általa valamely természetes személy nem hozható kapcsolatba, és ekként az információs önrendelkezés joga nem sérül, vagy ennek közvetlen veszélye nem állhat elő. Egyébiránt ettől elhatárolható esetben az ügyiratszám kezelésére és megismerésére a bíróság közfeladata ellátásával az ítélkezési és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységével összefüggésben lehet mód. Fentiekből következően abban az esetben, ha egy konkrét üggyel kapcsolatba nem hozható általános jogi tárgyhoz kötődően megismerhető adatról van szó, akkor a folyamatban lévő ügyszámról tájékoztatást lehet adni (NAIH/2017/2409/2/V. szám, NAIH/2020/294/4. számú állásfoglalásai).
[17] Kiemelte, hogy a Kúria Kfv.37.361/2021/10. sorszámú határozatában elvi éllel fejtette ki, hogy az ügyszámok annyiban minősülnek személyes adatnak, hogy lekereshetőek, és az ellenérdekű félnek a felperes ismeretében lehetősége van személye és az anonimizált döntések tartalmával való összekötésére olyan esetekben is, amikor az anonimizált döntés az érdekeltre kiható rendelkezést nem tartalmaz. Ez eljárási szempontból és adatvédelmi szempontból nem indokolt, illetőleg jogsértő is. Fentieken túlmenően a Kúria a Pfv.21.976/2014/9. számú elvi jelentőségű határozatában is kifejtette azt az elvárást, hogy a közérdekű adatként való minősítés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása, ez pedig a jelen adatkiadási kérelemmel nem tekinthető adekvátnak.
[18] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes olyan adatcsoportok kiadását kérte, amelyek ugyan részei a tárgyalási jegyzéknek, azonban emiatt nem tekinthetők általános jelleggel közérdekű adatoknak. A bíró neve és a tárgyalás kezdési időpontja lehet önmagában közérdekű adat, ezek azonban nem tekinthetők informatív tartalmúnak az Infotv. szerinti cél szempontjából, mivel ezekből a közügyek átláthatóságára vagy a bíróságok működésére nem lehet következtetést levonni.
[19] Utalt a felperes álláspontjára, amely szerint az ügyszámok és bírák neve mutatja az ügyterhet, továbbá következtetések vonhatók le a két éven túl elhúzódó ügyek számára, valamint arra, hogy milyen típusú ügyeket visz a bíró, és hogy van mindez összhangban az ügyelosztási renddel. Ezzel szemben e körben sokkal inkább közérdekű és adekvát adatoknak tekinthetők azok az adatok, amelyeket a központilag nyilvántartott és bárki által elérhető statisztikai kimutatások tartalmaznak.
[20] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a beazonosíthatóság és összekapcsolhatóság lehetőségét - akár elvi síkon is - a kiadni kért adatok esetében nem lehet elkülönülten és kiragadottan vizsgálni, azt - függetlenül az adott adatcsoport jellegétől - kizárólag összefüggésében kell vizsgálni, ennek következményeként pedig az rögzíthető, hogy az adatok személyes adat jellege valójában a közérdekűnek tekinthető információt hordozó kiadni kért adatok teljes körére fennáll. Emiatt valójában bárki, aki az alperesnél megfordul ezeknek az adatcsoportoknak az ismeretében - anélkül, hogy a felek nevét ismerné - különösebb nehézség nélkül kapcsolatba hozhatja az ügy számát egy meghatározott természetes vagy jogi személlyel, akár a saját, akár más személyek birtokában lévő információk felhasználásával is.
[21] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a Kúria Pfv.21.966/2014/9., valamint Pfv.21.579/2015/4. számú ítéleteiben arról is állást foglalt, hogy összegyűjtendő meghatározott időszakra vonatkozó kritériumok szerint leválogatandó információk kiadása esetén a konkrét ügyek intézése során szükségszerűen kezelt adatok nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozó ügyforgalmi, ügyelosztási, szervezeti adatok. Így tehát az az ismeret, hogy egy kiragadott napon az alperesnél melyik bíró, milyen ügyszámú, tárgyú, kezdési időpontban tartott tárgyalást, nem vonatkozik a bíróság ítélkezési tevékenységére.
[22] Önmagában az a tény, hogy a bíróság épületében a tárgyalás nyilvánosságának és a tisztességes eljárás elvének biztosítása érdekében a tárgyalási napon jegyzéken közzétesznek adatokat, nem teszi ezeket az adatokat közérdekű adattá, a közérdekű adatok nyilvánossága a közfeladatot ellátó szerv működésének átláthatóságához kapcsolódik. Az adatmegismerésnek eltérő az indoka és a célja, a tárgyalási jegyzék korlátozott nyilvánossága nem azonosítható a közfeladatot ellátó szerv működési mechanizmusával.
[23] A másodfokú bíróság megítélése szerint a perbeli adatok kiadásával az ügyszámmal érintett természetes személyek azonosíthatóvá válhatnak, mivel a kért adat más információkkal összefüggésben az érintettet másoktól megkülönböztethetővé, beazonosíthatóvá teszi. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[24] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.[25] Megsértett jogszabályként - egyebek mellett - az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. pontját, a 27. § (2) bekezdését.
[26] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértve állapította meg, hogy keresetében megjelölt adatok nem minősülnek közérdekű adatoknak. Állította, hogy az Infotv. preambulumában és az 1. §-ában meghatározott célok az Infotv.-nek egyes konkrét rendelkezésein keresztül valósul meg, nem célja a 26. §-ban foglalt általános adatkérési lehetőség korlátozása. A bíróságnak nincs arra legitimációja, hogy az adatkérés indokait, a kikért adatok felhasználásának célját megvizsgálhassa.
[27] A közérdekű adatot főszabály szerint ki kell adni, az csak az Infotv. 27. §-ában felsorolt okok miatt tagadható meg. A másodfokú bíróság azonban az "átláthatóság érvényesülésé"-re hivatkozva jogszabályt sértve felülmérlegelte az Infotv. 27. §-ában meghatározott megtagadási okait.
[28] Hangsúlyozta, a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság határozataiban a közérdekű adatok megítéléséhez meghatározott szempontokat, ezzel megsértette az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési alapelvet. Mivel a közérdekű adatok körét az Infotv. taxatíven nem határozza meg - egy-egy információ közérdekű adatként való minősítése során az információszabadság alkotmányos funkciójára és az Infotv. információszabadsággal kapcsolatos - az Infotv. 1. §-ában rögzített céljára kell figyelemmel lenni, amellyel a bíróság részéről minden egyes adatkörnél egyedi mérlegelést és értelmezést igényel.
[29] Érvelése szerint a kiadni kért adatok számára jelentős információt hordoznak, joga van eldönteni, hogy abból milyen következtetést von le, fenntartva magának azt a jogot, hogy véleménye/következtetése eltérhessen (vagy megegyezzen) a másodfokú bíróság alperes véleményétől. Megjegyezte, azt nem kétli, hogy a másodfokú bíróság a kiadni kért adatból (vagy bármilyen adatból) nem képes következtetést levonni, ez azonban nem ok arra, hogy nem tudja gyakorolni a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Újságíróként gyakran publikál, tudományos kutatást is végez az általa igényelt adatokkal. A véleménynyilvánítás, kutatás szabadságának nyilvánvaló sárba tiprását, az állami cenzúrát fejezi a másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy "e körben sokkal inkább közérdekű és adekvát adatoknak tekinthetők azok az adatok, melyeket a központilag nyilvántartott és bárki által elérhető statisztikai kimutatások tartalmaznak." Állította, hogy közérdekű adat a közismert, a banális jelentőségű, az egyébként a jogszabályokból is kikövetkeztethető, vagy akár az igénylő által már eleve ismert adat is.
[30] Vitatta a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a beazonosíthatóság és összekapcsolhatóság lehetőségét - akár elvi síkon is - a kiadni kért adatok esetében nem lehet elkülönülten és kiragadottan vizsgálni, hanem azt - függetlenül az adott adatcsoport jellegétől - összefüggésében kell vizsgálni. A bíróságnak az ítéletét tényekre kell alapoznia, nem hiedelmekre, feltételezésekre. Mivel az alperes nem bizonyította az adatkiadás jogszerű megtagadását, a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 265. § (1) bekezdését és az egyenlő bánásmód követelményét.
[32] Hangsúlyozta, a Kúria Pfv.IV.20.954/2018/6. számú határozata precedens jogértelmezése szerint az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. Mivel nem rendelkezik ilyen technikai feltételekkel - erre az alperes nemhogy bizonyítást nem ajánlott fel, de még tényállítást sem tett - kizárt az adatok összekapcsolása.
[33] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete megsértette a józan észnek megfelelő jogalkalmazás és tisztességes eljárás követelményét a mondvacsinált, semmilyen ténnyel alá nem támasztott, az Infotv. 27. § (2) bekezdésében nem szereplő megtagadási ok legitimalizálásával. Nem tett konkrét megállapítást arra nézve, hogy az adatok közérdekűnek minősülnek-e vagy sem, közérdekből nyilvánosnak minősülnek-e vagy sem, az olvasóra (és a közismerten adatigénylő-ellenes Kúriára) bízva annak "megfelelő" értelmezését.
[34] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[40] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.[41] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Infotv. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással vitatta, hogy a keresete nem közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésére irányul. Ezért a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve mellőzte-e az alperes kötelezését a keresetben megjelölt adatok kiadására.
[42] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot (információszabadság). Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük (3112/2022. (III. 23.) AB határozat [25]).
[43] Az információszabadság tartalma az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint (lásd összefoglaló jelleggel a 4/2021. (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh2.), Indokolás [31]-[32], [35]-[38]) az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti, ami azért lényeges, mert az információkhoz való hozzáférés lehetősége, az információk szabad áramlása, különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, annak révén keletkező, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése (3/2023. (IV. 17.) AB határozat [44], 3486/2022. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [19]).
[44] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében azt is megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény - a 39. cikk (2) bekezdését kivéve - nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv. 3. § 5. pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség (Abh2., Indokolás [40]). A közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalom-meghatározásából kell kiindulni (3233/2023. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [27]).
[45] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján pedig annak megítélése során, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni.
[46] Az információszabadság korlátozhatóságának kereteit - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére figyelemmel - az Infotv. szabályozza részletesen; az Alaptörvény VI. cikke alapján, az ott biztosított alapjogok érvényesítése érdekében határozza meg az információs jogok tartalmát és biztosítja e jogok hatékony érvényesülését (Abh2., Indokolás [46]). Az Infotv. 1. §-a ezt szem előtt tartva határozza meg e törvény célját: a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.
[47] Az Infotv. 3. § 5. pontja a célt szem előtt tartva határozza meg a közérdekű adat fogalmát: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
[48] A Kúria a közérdekű "adatminőség" megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.21.976/2014/9. és a Pfv.21.579/2015/4. számú - ez utóbbi határozattal szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3077/2017. (IV. 28.) AB határozatával elutasította - precedens határozataiban kifejtett jogértelmezését: kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv. 1. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. Jelen esetben azonban ilyen közérdek a felperes érvényesített igénye, a keresetben megjelölt "adathalmaz"-hoz kapcsolódóan nem állapítható meg, ilyet a felperes sem jelölt meg.
[49] Az Infotv. fenti rendelkezései a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolják a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, ezeken keresztül érvényesül a közügyek átláthatósága a megismerhetőségüket biztosító információszabadságon keresztül. Ezért a másodfokú bírósághelytállóan indult ki abból, hogy ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek, illetve vizsgálta az Alkotmánybíróság által ennek megítéléséhez meghatározott szempontrendszert.
[50] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban értelmezte a bírósági eljárásokat érintő adatok közérdekű jellegét. Megállapította, hogy "Markáns eltérés - más állami szervekhez képest - a főtevékenység, azaz a bírói ítélkezéshez kapcsolódó adatok nyilvánossága tekintetében áll fenn. A bírói döntések - és az ezzel összefüggő adatok transzparenciája -, a bírói ítélkező munka kontrollja ugyanis főszabály szerint a felek számára biztosítandó, ennél tágabb körben elsődlegesen a tárgyalások és az ítélethirdetés nyilvánosságán keresztül valósulhat meg (vö. 3171/2017. (VII. 14.) AB határozat, Indokolás [54] és [66]). A bírói ítélkezés kapcsán ugyanis figyelembe kell venni, hogy a döntések természetes és más személyek jogait és kötelezettségeit, egymással való viszonyát rendezik, tehát a döntések egyszerre tartalmaz(hat)nak személyes adatokat, valamint közérdekű (közérdekből nyilvános) adatokat" (Indokolás [37]). Azt is kimondta, hogy az ügyirat száma nem személyes adat, ugyanakkor a bíróság közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezik (Indokolás [70]). Az Abh. alapját képező bírósági perben a felperes kizárólag ügyszámok kiadását kérte, ezért az alkotmánybíróság ügyszámhoz kapcsolt adatok szempontjából nem vizsgálta azok közérdekű jellegét.
[51] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a perbeli jogvita elbírálása során a GDPR szabályait is figyelembe kell venni. Ezért nem kíván eltérni a Kúria Kfv.IV.37.361/2021/10. számú határozatában az ügyszámok közérdekű jellegének vizsgálata körében a GDPR hatályba lépését követően kifejtett jogértelmezésétől, amely szerint az ügyszámok annyiban minősülnek személyes adatnak, hogy lekereshetőek és vannak olyan esetek, amikor az anonimizált döntések tartalma ellenére lehetőség van azok személyes adathoz való összekapcsolására.
[52] A Kúria megállapítása szerint a másodfokú bíróság helytállóan értékelte az alperes speciális közjogi státuszát, azt, hogy lényegesen különbözőek azok a szempontok, amelyek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultságának szabályozását és értelmezését meghatározzák. A bírósági eljárások alanyai és érdekeltjei egy zárt kört jelentenek, aminek következtében a személyes adatvédelemnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogával szembeni korlátozó funkciója megnövekedett.
[53] A felperes a tárgyalások listájának (bíró neve, ügyszám/év, az ügy tárgya, a tárgyalás kezdési időpontja) kiadását kérte, azaz önmagában közérdekű adathoz (ügyszám, bíró neve) kapcsolódó olyan egyéb adatokat rendelt, amelyek ilyen formában és adattartalommal - a fentiek miatt - nem közérdekű adatok.
[54] A Kúria jogértelmezése szerint a közügyek átláthatósága szempontjából ezek egy része lényegtelen tartalmú (a bíró mikor kezdi meg egy ügy tárgyalását), míg a másik része alkalmas arra, hogy a felek helyett bárki számára a bírói ítélkező munka feletti kontrollt biztosítson, bírói "profilozásra" felhasználják. A felperes az adatigénylése tárgyában éppen ezt adta elő. Arra hivatkozott, hogy ezekből az adatokból a bíró ügyterhére, az általa elbírált ügyek típusára, az elhúzódó ügyek számára, az ügyelosztási renddel való összhangra tud(na) következtetéseket levonni.
[55] A bíróságoknak biztosítaniuk kell, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogosultságának visszaélésszerű gyakorlása ne eredményezhessen olyan helyzetet, amely a bíróságok alaptevékenységének ellátását veszélyeztetheti, vagy jelentősen elnehezíti" (3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [14]). A felperes adatmegismerése iránti igényében megjelölt csoportosított adatok ebben a formában alkalmasak lehetnek megismerésük esetén a beazonosíthatóság és összekapcsolhatóság miatt a nem közérdekű adatok megismerésére, emiatt a megjelölt tartalommal nem az alperes nyilvánosan megismerhető tevékenységére vonatkoznak. Ezért nem tartoznak az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti fogalom körébe, nem terjed ki rájuk az Infotv. tárgyi hatálya. Ennek hiányában a Kúria mellőzte az Infotv. 27. § (2) bekezdése állított megsértésének vizsgálatát.
[56] A fentiekre figyelemmel a Kúria megítélése szerint az alperes jogszerűen tagadta meg a felperes keresetében megjelölt adat megismerése iránti igény teljesítését.
[57] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.21.203/2023/9.)