adozona.hu
BH 2023.9.213
BH 2023.9.213
I. A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése nem zárja ki más (jogi) személy névviseléshez való személyhez fűződő jogának sérelmét. II. A gazdasági tevékenység körében használt elnevezés - ezen belül a cégnév és a kereskedelmi név - utánzása a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző magatartásnak is minősülhet. A jogsértés megállapításának feltétele azonban, hogy a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél versenytársak legyenek, továbbá az, hogy a jellegzetes elnevezésről a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A 2007. május 4-én alapított CCC Kft. felperes és a 2019. augusztus 5-én alapított CC Kft. alperes főtevékenysége egyaránt személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem. Az alperes jogosultja a … domain névnek, e-mail címe 2022. április 26-ig a … volt. Az alperes 2021. november 8-ig az általa forgalmazott gépjárművek rendszámtábláin a "CC Autókereskedés" megnevezést tüntette fel. A felperes az alperesnek a cégnevében, e-mail címében és domain nevében történő névhasználatához nem járult ho...
BH 2023.9.213 I. A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése nem zárja ki más (jogi) személy névviseléshez való személyhez fűződő jogának sérelmét.
II. A gazdasági tevékenység körében használt elnevezés - ezen belül a cégnév és a kereskedelmi név - utánzása a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző magatartásnak is minősülhet. A jogsértés megállapításának feltétele azonban, hogy a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél versenytársak legyenek, továbbá az, hogy a jellegzetes elnevezésről a fogyasztók a piacon korábban jelenlévő versenytársat ismerjék fel [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:49. §, 2:51. §, 3:6. § (1) bek.; 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §, 86. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 263. §, 265. §, 381. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2007. május 4-én alapított CCC Kft. felperes és a 2019. augusztus 5-én alapított CC Kft. alperes főtevékenysége egyaránt személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelem. Az alperes jogosultja a … domain névnek, e-mail címe 2022. április 26-ig a … volt. Az alperes 2021. november 8-ig az általa forgalmazott gépjárművek rendszámtábláin a "CC Autókereskedés" megnevezést tüntette fel. A felperes az alperesnek a cégnevében, e-mail címében és domain nevében történő névhasználatához nem járult hozzá. 2021. február 1-jén a felperes felszólította az alperest a megtévesztő helyzet megszüntetésére azzal, hogy változtassa meg a cégnevét, mert annak használata sérti a névviseléshez való személyhez fűződő jogát. Az alperes a 2021. március 5-én kelt válaszában közölte, hogy a felperes kérelmének nem tesz eleget, majd 2021. május 11-én a cégnevét változtatta.A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2019. augusztus 1. és 2021. május 11. napja között megsértette a személyhez fűződő jogát azzal, hogy a választott cégneve nem különbözik egyértelműen a felperes cégnevétől, ezért kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását. A felperes kérte annak megállapítását, hogy az alperes magatartása a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába is ütközött, mert szolgáltatása értékesítésénél a hozzájárulása nélkül olyan kereskedelmi nevet használt, amelyről őt mint versenytársat szokták felismerni. Kérte, hogy a bíróság a sérelmes helyzetet szüntesse meg és a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre, kötelezze az alperest a jogsértéssel előállított rendszámtáblatartók megsemmisítésére, illetve jogsértő mivoltuktól való megfosztásra, valamint tiltsa el a … domain név, és a … e-mail cím használatától, annak sajátjaként való feltüntetésétől.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2019. augusztus 1. és 2021. május 11. napja között megsértette a felperes névviseléshez való személyhez fűződő jogát azzal, hogy a választott cégneve nem különbözött egyértelműen a felperes cégnevétől. A jövőre nézve az alperest e jogsértéstől eltiltotta. Megállapította, hogy az alperes e magatartása "sérti a tisztességes piaci magatartás követelményét" azzal, hogy szolgáltatása értékesítésével a versenytárs felperes hozzájárulása nélkül olyan kereskedelmi nevet használt, amelyről a versenytárs felperest szokták felismerni. Elrendelte a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértő állapot helyreállítását akként, hogy kötelezte az alperest a jogsértéssel előállított rendszámtáblatartók megsemmisítésére, jogsértő mivoltuktól való megfosztásukra. Eltiltotta az alperest a … domain név, továbbá a … e-mail cím használatától, annak sajátjaként való feltüntetésétől.[5] Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes megsértette a felperes Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § f) pontja által védett névviseléshez fűződő jogát és sérült a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. § (4) bekezdése alapján fennálló cégkizárólagosság követelménye is a 2019. augusztus 1. és 2021. május 11. napja között megvalósult névhasználatával. A két gazdasági társaság nevének összetevői túlnyomó részben megegyeznek, az összbenyomás alapján tájékozódó átlagos olvasó a felperes neve első két tagjának nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a "..." szónak. Mivel az alperes cégneve ugyanezen két szót tartalmazta, a cégnevek hasonlósága, a szavak sorrendjétől függetlenül, a gazdasági társaságok kapcsolatára utalt. A cégbejegyzés ténye a névviseléshez való jog sérelmét nem zárja ki. Az alperes magatartása egyben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ába is ütközött, mert a felek főtevékenysége megegyezik, cégformájuk azonos, neveik pedig az adott időszakban összetéveszthetők voltak. A felek hasonló piacon tevékenykednek, versenytársak, amely megállapítást az éves átlagos bevételük eltérése nem befolyásolja. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 180. § (1) bekezdése alapján a perindítás hatálya a keresetlevél közlésével beálltak, ezért az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a jogsértő állapot ebben az időpontban még fennállt, ezért nem adott alapot a kereset elutasítására az, hogy az alperes a jogsértő helyzetet a per alatt részben megszüntette. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által a keresetlevél benyújtásának időpontjában használt domain név és e-mail cím, továbbá az alperes által forgalmazott rendszámtáblatartó alkalmas a felperessel történő azonosítására, ezért a kereset alapos.
[6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján hagyta helyben.
[7] A névviseléshez fűződő jog megsértésére alapított kereset elbírálásánál annak tulajdonított jelentőséget, hogy a Ptk. 3:6. § (1) bekezdésének a Ctv. 3. § (4) bekezdésével egyező rendelkezése szerint a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Kifejtette, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzés, a személyhez fűződő jog megsértését nem zárja ki. A felek cégnevének vezérszavait alkotó szóelemek a fogyasztók figyelmének felkeltése szempontjából releváns részben - azaz a cégnevek elején - megegyeztek, amelyen nem változtat a szóelemek fordított sorrendje, valamint a felperes cégnevében a "…" szóelem használata. A jogsértés megállapításához nem szükséges a konkrét összetévesztés bizonyítása, mert elegendő a nevek összetéveszthetősége. Az azonos tevékenységi kör és a székhelyek földrajzi távolsága alapján a másodfokú bíróság is megállapíthatónak tartotta, hogy a felperes és az alperes versenytársak, amelyet nem befolyásol a felek árbevétele közötti különbség. Ezért további bizonyítás nélkül is alkalmazhatónak tartotta a Tpvt. 6. §-ának megsértésével összefüggő jogkövetkezményeket. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a jogsértés megtörtént, ami a jogsértés megállapítása iránti keresetet akkor is megalapozza, ha a per alatt a cég elnevezését az alperes megváltoztatta; az elsőfokú ítélet jogsértést megállapító rendelkezéseiből pedig kitűnik az, hogy a jogsértő állapot 2021. május 11-ét követően már nem állt fenn.
[8] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a névviseléshez fűződő személyiségi jog sérelme esetén a jogsértő magatartástól eltiltás jogkövetkezményét, továbbá a Tpvt. 86. § (2) bekezdés b) és d) pontjának megfelelő alkalmazásával döntött a jogsértés abbahagyása és a sérelmes helyzet megszüntetése iránti keresetről is, mert az alperes a perben nem igazolta, hogy a rendszámtábla-tartókat már nem használja. Egyetértett a jogsértés következtében a felperes elnevezésére utaló e-mail cím és domain név használatától történő eltiltásra vonatkozó érdemi döntéssel.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.[10] Az alperes az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Tpvt. 6. §-át, 86. § (2) bekezdését, a Ptk. 2:43. § f) pontját, 2:49. §-át, 2:51. §-át, 3:6. §-át, a Pp. 263. §-át, 265. §-át, 279. § (1) bekezdését és 381. §-át jelölte meg.
[11] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet a Tpvt. 6. §-ának rendelkezését megsértve állapította meg a jogsértést, mert két a cég neve nem azonos és nem is téveszthető össze, továbbá a felperes nem bizonyította, hogy az alperest az általa használt bejegyzett cégneve alapján bárki összetévesztette volna a felperessel és a felperest ebből bármilyen hátrány érte. Miután az alperes az eljárás során a cégnevét megváltoztatta, okszerűtlenül kötelezte a jogerős ítélet a jogsértés abbahagyására és tiltotta el a további jogsértéstől.
[12] Az alperes felülvizsgálati érvelése szerint a perben a Ptk. 2:43. § f) pontja és a Ptk. 2:49. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, mert a jogi személy névviselésének szabályait a Ptk. 3:6. §-a szabályozza. Ez utóbbi rendelkezésbe pedig nem ütközött a névhasználata, mert a felek cégneve nem összetéveszthető. A felperes tevékenységi köre tágabb, az elnevezésében az autójavító tevékenységet is feltünteti, míg az alperes tevékenysége csupán gépjárműkereskedelem, továbbá a cégnevekben a vezérszó elemeinek sorrendje eltérő. A jogerős ítélet a Ctv. 3. § (4) bekezdését is megsértve állapította meg a jogsértést, mert a cégbíróság a cégnévre vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését hivatalból vizsgálja, és miután a cégnév eleget tett a cégkizárólagosság elvének, bejegyezte az alperest a cégnyilvántartásba. A felperes nem igazolta társaság tevékenységére vonatkozó állításokat, nem valószínűsítette, hogy a "…" és a "…" szavak bármilyen kombinációja a felpereshez kötődik, valamint elnevezése az üzletfelek és az ügyfelek körében jelentős és széles ismertséggel rendelkezik. A felek nem versenytársak, számos különbség van a két gazdasági társaság piaci mutatói, tevékenységi körei között. A felperes egy korábban alapított, jelentős piaci erőfölénnyel, illetve bejáratott üzleti és ügyfélkörrel rendelkező, nagy számú alkalmazottat foglalkoztató, több telephellyel rendelkező gazdasági társaság. Ezzel szemben az alperes két éve alapított kisméretű gazdasági társaság, ami önmagában kizárja a versenytárs jelleget. Megalapozatlanul állapította meg azt is a másodfokú bíróság, hogy az ügyfélkör földrajzi szempontból azonos, mert az alperes Cs.-n működik, felperes székhelye pedig B.-n van.
[13] Az alperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe a Pp. 263. § (1) bekezdésének és a Pp. 265. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, a felperes által csatolt bizonyítékok (az alperesnek címzett felszólító levél, az alperes válasza, a cégkivonatok, a felperes által kiállított két számla, az ahhoz kapcsolódó szerződések) nem elégségesek a névviseléshez fűződő jog sérelmének alátámasztására. Bizonyítás hiányában az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást a megalapozott döntéshez szükséges mértékben és a másodfokú bíróság sem adott választ arra a kérdésre, hogy döntését milyen bizonyítékokra alapította. A másodfokú bíróság nem fejtette ki, hogy miből következtetett a cégnevek összetéveszthetőségére. Az eljárt bíróságok a feleket versenytársaknak minősítették, holott azt az eljárás során mindvégig vitatta, továbbá az e-mail cím és a domain név sem alkalmas további bizonyítás nélkül annak igazolására, hogy a fogyasztók a piaci szereplőket azonosítsák.
[14] Az alperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a felperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegének meghatározása során számítási hibát vétett, a másodfokú bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj összege pedig eltúlzott. A másodfokú bíróság az illeték kiszabásánál nem vette figyelembe az általa átutalással megfizetett fellebbezési illetéket.
[15] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme szerint a másodfokú bíróság az eljárási szabálysértéseket nem észlelte, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 279. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével okszerűtlenül mérlegelte, a Pp. 381. §-át a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezésére irányadó szabályait nem alkalmazta, amellyel maga is eljárási szabálysértést valósított meg. Mindezek az eljárási szabálysértések az ügy érdemi döntésére kihatással voltak.
[16] A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.[18] A Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát.
[19] A jogerős ítélet a kereset alapján kétféle jogalapon állapította meg az alperes gazdasági társaság kifogásolt névhasználatával a jogsértést. Egyrészről a Ptk. 2:43. § f) pontja és 3:6. §-a alapján a névviseléshez való jog megsértését állapította meg és alkalmazta a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket, másrészről a Tpvt. 6. §-a alapján a tisztességtelen piaci magatartás tanúsítását állapította meg és alkalmazta a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt jogkövetkezményeket. Az alperes felülvizsgálati érvelése többirányú volt, amely esetenként nem tartozott az adott jogsértés törvényi tényállásához, vagy számos esetben nem különült el az egyes jogsértések tényállási elemei, illetve az alkalmazott szankciók szerint.
[20] Az alperesnek a névviseléshez való jog megsértése körében kifejtett felülvizsgálati érvelésével kapcsolatban a Kúria a következőket emeli ki.
[21] Alaptalanul érvelt azzal az alperes, hogy a Ptk. 2:43. § f) pontja a perben nem alkalmazható. A Ptk. 3:1. § (1) bekezdése alapján a jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A (3) bekezdés szerint a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.
[22] A Ptk. e szabályaiból kitűnően egyértelmű, hogy a jogi személyeket a polgári jog által szabályozott vagyoni viszonyok mellett megilletik bizonyos személyhez fűződő jogok is. Személyisége csak az embernek van, de a személyiségi jogok közül több a jogi személyekkel kapcsolatban is értelmezhető, egyes személyiségi jogok ezért a jogi személy esetén is érvényesülnek. A Ptk. 2:43. § a)-g) pontjaiban, a személyiségi jogok lehetséges sérelmére adott példálózó jellegű felsorolásban az f) pont alatt emeli ki a névviseléshez való jog megsértését. A névviseléshez fűződő jog a természetes és jogi személyeket egyaránt megilleti, és arra szolgál, hogy a személy másoktól megkülönböztethető legyen. A nem természetes személyek névviselésének szabályai a magánszemélyekre vonatkozó előírásoktól azonban lényegesen eltérnek mind a név megválasztását, mind annak tartalmi vonásait illetően. A jogi személyek névválasztásával, névviselésével kapcsolatos szabályokat a Ptk. 3:6. § (1)-(3) bekezdései tartalmazzák.
[23] A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése szerint a jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
[24] A jogi személy nevének legfontosabb tulajdonságaként Ptk. 3:6. § (1) bekezdése a megkülönböztető funkciót emeli ki, ezt teszi a név kiválasztásának fő kritériumává. Ha a név nem rendelkezik e megkülönböztető funkcióval, akkor alkalmatlan arra, hogy a jogi személyt mint önálló jogalanyt elkülönítse tagjaitól, illetve más jogi személyektől. A Ptk. 3:6. § (1)-(3) bekezdéseiben rögzített, valamennyi jogi személy nevével szemben felállított követelményeket a Ctv. a cégek vonatkozásában tovább részletezi. A Ctv. szabályai szerint a cégnévnek meg kell felelnie a cégvalódiság, cégkizárólagosság [3. § (4) bekezdés] és a cégszabatosság [3. § (2) bekezdés] elvének. A Ctv. 3. § (4) bekezdése szerint a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - az eltérő cégformától függetlenül is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.
[25] A cégbíróság a cégbejegyzési eljárás során dönt arról, hogy a bejegyzést kérő cég elnevezése megfelel-e a Ctv. 3. § (4) bekezdésben foglalt cégkizárólagosság elvének, a cégnyilvántartásba történő bejegyzés azonban nem zárja ki névviseléssel összefüggő jogok sérelmét. A polgári perben érvényesíthető igények a törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesíthetők [Ctv. 74. § (3) bekezdés], ezért a cégeljárásokban nincs lehetőség a cégnévvel összefüggő valamennyi jogszabálysértő vagy annak tartott helyzet orvosolására, a névviselés jogának sérelme esetén a jogsértővel szemben a jogkövetkezmény polgári peres eljárás keretében vonható le.
[26] Mindebből az adott perben egyrészt az következik, hogy a téves felülvizsgálati állásponttal szemben, a gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba való bejegyzése önmagában nem zárja ki a névviseléshez fűződő személyiségi jog sérelmét, ennek vizsgálatára azonban a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs lehetőség, a névviselés jogszerűsége tárgyában a polgári jog általános szabályai szerint perindításnak van helye. Az a jogi személy, amelynek névviseléshez való joga más szervezet névhasználatával sérül - akár az adott szervezet összetéveszthető elnevezése, akár jogosulatlan névhasználata miatt - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapításán túl a számára sérelmes helyzet megszüntetését, így a jogsértő névhasználattól való eltiltását is peres eljárásban igényelheti és érheti el (Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.30.513/2000/2. megjelent EBH 2002.656., Kúria Gfv.VI.30.073/2022/7. megjelent: BH 2022.330.). Másrészt a szabályozásból következik az is, hogy amennyiben az alperes cégneve a Ptk. 3:6. § (1) bekezdésében foglalt cégkizárólagosság követelményének nem felel meg, akkor a Ptk. 3:1. § (3) bekezdés utaló rendelkezése alapján a felperes a Ptk. 2:43. § f) pontjában nevesített, névviseléssel összefüggő személyhez fűződő jogának sérelme alapján a Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankciói alkalmazását kérheti.
[27] A téves felülvizsgálati állásponttal szemben, a jogerős ítélet nem sértette meg a Ptk. 2:49. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit. A Ptk. irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet végző személyek névviseléshez fűződő jogának szabályai ugyanis az adott ügyben nem merültek fel, a felperes keresete és a jogerős ítélet névviseléshez való jogának megsértését megállapító rendelkezése nem ezen az anyagi jogszabályon alapult. Az ítélkezési gyakorlat értelmében pedig amely kérdéssel a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el (Kúria Pfv.V.20.797/2016/11., megjelent: BH 2017.232., Pfv.I.21.212/2019/9. megjelent: BH 2020.208., Pfv.V.20.474/2021/8., Gfv.VI.30.277/2022/8.).
[28] A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése és a Ctv. 3. § (4) bekezdése által a cégnévvel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a hasonló működései körben és azonos területen tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezetek nevétől a választott név különbözzék. A hasonló működési körben való tevékenység akkor is megállapítható, ha a felek cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységi köre csak részben esik egybe. A hasonló működési kör vizsgálatánál nem kizárólag a cégnyilvántartásban bejegyzett tevékenységnek, hanem a felek által ténylegesen kifejtett, valóságosan gyakorolt tevékenységeknek van ügydöntő jelentősége (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.419/2002/5., megjelent: BH 2004.106.). A cégnév pedig akkor felel meg a Ptk. felhívott szabályainak, ha átlagos figyelem mellett is alkalmas a megkülönböztetésre.
[29] A perben rendelkezésre cégkivonatok alapján a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felek főtevékenysége azonos és a felperes az általa csatolt okiratokkal igazolta azt is, hogy a személygépjármű-kereskedelmi tevékenységet ténylegesen gyakorolja. Az alperes által választott cégnév elemei, a vezérszóban megjelenő "…" és "…" szavak - sorrendjüktől függetlenül - kétséget kizáróan alkalmasak olyan látszat keltésére, mintha a két cég tevékenysége összekapcsolódna, arra pedig az elnevezés semmiképpen nem alkalmas, hogy átlagos figyelem mellett a cégnevek összetéveszthetőségét kizárja. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a cégnév összetéveszthetősége szempontjából irreleváns a felek árbevétele és piaci jelenléte közötti különbség. Nem zárja ki a cégnevek összetéveszthetőségét az sem, hogy az alperes székhelye egy másik településen van. Ezért helytállóan jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a keresetben megjelölt, 2019. augusztus 1-től 2021. május 11-ig terjedő időszakban az alperes névhasználata sértette a felperes Ptk. 2:43. § f) pontjában védett névviseléshez fűződő jogát, amely alapot adott a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt objektív jogkövetkezmény alkalmazására.
[30] A felülvizsgálati állásponttal szemben nem sértette a jogerős ítélet a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésének b) pontját azzal, hogy az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. A jogsértés megállapítása esetén a jogsértéstől való eltiltás alanyi jogon kérhető és attól függetlenül elrendelhető, hogy a cégnév használatával kapcsolatos jogsértő állapotot az alperes a per során megszüntette. Az alperes által kifogásolt jogsértés abbahagyására kötelező rendelkezést pedig a jogerős ítélet nem tartalmaz.
[31] A tisztességtelen piaci magatartás tilalmát sértő magatartás miatt megállapított jogsértéssel összefüggésben a Kúria a következőket emeli ki.
[32] Nem volt elfogadható az alperesnek a jellegbitorlás bizonyítottságának hiányára vonatkozó felülvizsgálati érvelése.
[33] A Tpvt. 2. §-a szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a megrendelők, vevők, igénybe vevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. A Tpvt. 6. §-a alapján tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
[34] A fenti rendelkezések értelmében a gazdasági tevékenység körében használt elnevezés - ezen belül a cégnév és a kereskedelmi név - utánzása a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző magatartásnak is minősülhet. A jogsértés megállapításának feltétele azonban, hogy a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél versenytársak legyenek (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.686/2009/5., megjelent: BH 2011.39.), továbbá az, hogy a jellegzetes elnevezésről a fogyasztók a piacon korábban jelenlévő versenytársat ismerjék fel (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IX.20.606/2010 megjelent: BH 2012.72., Kúria Gfv.VII.30.280/2018/14.).
[35] A Tpvt. 6. §-ába ütköző, versenyjogot sértő, jellegbitorló piaci magatartást csak az adott piacon valamely tevékenységet kifejtő, a gazdasági versenyben érdekelt versenytárs sérelmére lehet elkövetni. A versenytársak köre az érintett piac alapján határozható meg. A felek ténylegesen gyakorolt tevékenységére és annak földrajzi kiterjedésére figyelemmel nem tekinthető okszerűtlennek a másodfokú bíróság azon következtetése, hogy a felek a gazdasági versenyben érdekelt, azonos piacon tevékenykedő vállalkozások, azaz a használtautó kereskedelmi piacon versenytársak.
[36] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan állapította meg azt is a másodfokú bíróság, hogy az alperes a használtautó kereskedelem piacára lépésének időpontjában a felperes szolgáltatása az érintett piacon már ismert volt. A csatolt cégkivonatok alapján megállapítható, hogy a felperes 2007-ben történt alapítása óta van jelen a személygépjármű kereskedelemben. A keresetlevél mellékleteként csatolt egyszerűsített éves beszámoló alapján az is megállapítható, hogy 2019-ben az értékesítés nettó árbevétele meghaladta az 500 000 000 forintot, amely tényekből alappal lehet a felperes piaci ismertségére következtetni, vagyis a felperes által használt "…" megjelölés az alperes alapításának évében már olyan jellegzetes elnevezés volt, amelyről a fogyasztók a felperest ismerték fel, a szóban forgó szóösszetétel a felperes beazonosítását tette lehetővé.
[37] Annak megítélése pedig, hogy az alperes a kifogásolt cégnevének szóelemeit tartalmazó domain névben és e-mail címben, illetve a rendszámtáblatartókon olyan megjelölést alkalmazott-e, amelyről a felperest szokták felismerni, nem igényelte külön bizonyítási eljárás lefolytatását. A töretlen bírói gyakorlat szerint az összetéveszthetőséget eredményező külső hasonlóság általában szemrevételezéssel is megállapítható (Kúria Gfv.VII.30.116/2013/6. megjelent: BH 2014.52.), a jellegbitorlás megítélése tipikus esetben szakértelmet nem igényel (Kúria Gfv.VII.30.419/2014/4.), átlagosan figyelmes és tájékozott fogyasztó modellje alapján kell megállapítani, hogy a vásárló (fogyasztó) a meghatározó személy annak megítélésénél, hogy a versenytársak árui összetéveszthetők-e (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IX.20.606/2010/5. megjelent: BH 2012.72., Kúria Pfv.VII.22.042/2017/8.). Ezért nem sértették meg az eljárt bíróságok a Pp. 263. §-ának a tényállás szabad megállapítása és a Pp. 265. §-ában foglalt bizonyítási érdek szabályait azzal, hogy az összetéveszthetőség kérdésében a rendelkezésre álló peradatok alapján a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően, egyébként pedig helytállóan, szemrevételezés és az általános élettapasztalat alapján foglaltak állást. Az alperes téves felülvizsgálati álláspontjával szemben pedig az összetévesztés tényleges megtörténtét, illetve a bekövetkezett hátrányt bizonyítani a jellegbitorlás objektív jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem kell, miután a Tpvt. 6. §-a ilyen tényállási elemet nem tartalmaz. Minderre tekintettel a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes sérelmezett névhasználata a tisztességtelen piac magatartás tilalmába ütközik, ezért a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazása is megalapozott volt.
[38] Alaptalan volt az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme. A bizonyítás szabályainak megsértése ugyanis nem volt megállapítható, az alperes olyan, az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértést pedig nem adott elő, amely a Pp. 381. §-ának alkalmazását, az elsőfokú eljárás megismétlését indokolta volna.
[39] A töretlen és egységes ítélkezési gyakorlat szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésnek és mérlegelésének nincs helye. Erre csak akkor van lehetőség, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, nyilvánvalóan iratellenes, vagy ellentétes a logika alapvető szabályaival (Kúria Pfv.V.20.430/2022/6., Pfv.IV.21.281/2022/5., Pfv.V.20.810/2022/5.). Az alperes állításával szemben a rendelkezésre álló okiratok alapján az eljárt bíróságok által levont következtetés nem volt kirívóan okszerűlen, ezért a Pp. 279. § (1) bekezdésének megsértése nem volt megállapítható.
[40] Az alperes sérelmezte a jogerős ítéletnek az ügyvédi munkadíj összegét tartalmazó eljárási költségben marasztaló rendelkezését, a megsértett jogszabályi rendelkezést azonban nem jelölte meg, ezért a jogerős ítélet perköltséggel összefüggő rendelkezése a felülvizsgálati eljárás során nem volt vizsgálható. Az esetleges számítási hibát a Pp. 352. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság kérelemre, illetve hivatalból is kijavíthatja.
[41] Alappal sérelmezte azonban az alperes, hogy a másodfokú bíróság az általa lerótt 24 000 forint fellebbezési illeték megfizetésére is kötelezte.
[42] A fent kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az alperes által fizetendő fellebbezési illeték összegét 24 000 forintra leszállította, míg a jogerős ítélet ezt meghaladó rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.20.253/2023/7.)