adozona.hu
ÍH 2023.113
ÍH 2023.113
KONZULTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG A színpadi próbák időtartama a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaszervezési intézkedésnek minősül, mellyel szemben van helye konzultációnak. [2012. évi I. tv. 233.§, 272.§ (5), 2002/14/EK Irányelv, Európai Unió Alapjogi Chartája 27. cikk]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmező 2023. április 17. napján kelt levelében a következő tartalmú megkereséssel fordult a kérelmezetthez: "Tagjaink elpanaszolták, áprilisa 26-ra 5 órás színpadi próba került kiírásra, jóllehet ilyen időtartamú próbát kizárólag az adott darab főpróbájának hetében lehet elrendelni. Az Eamtv. 44. § 13. és 14. pontjai félreérthetetlenül definiálják a főpróba és a főpróbahét fogalmait: [...] mindezekből következően az április 26-i 5...
ÍH 2023.113 KONZULTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG
A színpadi próbák időtartama a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaszervezési intézkedésnek minősül, mellyel szemben van helye konzultációnak. [2012. évi I. tv. 233.§, 272.§ (5), 2002/14/EK Irányelv, Európai Unió Alapjogi Chartája 27. cikk]
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kérelmező 2023. április 17. napján kelt levelében a következő tartalmú megkereséssel fordult a kérelmezetthez: "Tagjaink elpanaszolták, áprilisa 26-ra 5 órás színpadi próba került kiírásra, jóllehet ilyen időtartamú próbát kizárólag az adott darab főpróbájának hetében lehet elrendelni. Az Eamtv. 44. § 13. és 14. pontjai félreérthetetlenül definiálják a főpróba és a főpróbahét fogalmait: [...] mindezekből következően az április 26-i 5 órás színpadi próba, munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértően került elrendelésre, így szakszervezetünk elvárja annak minimum egy órával történő megrövidítését."A levélre a kérelmezett részéről a főigazgató-helyettes az alábbi választ küldte: "A 2023. április 17. napján kelt leveledben jelezted, hogy a 2023. április 26. napjára kiírt előadás színpadi próbája öt óra hosszúságú, amely időtartamú próbát kizárólag a főpróba hetében lehet elrendelni, ezért kérted a színpadi próba egy órával történő megrövidítését. Az előadó művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Eamtv.) 31. § (6) bekezdése szerint: "A színpadi próba időtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig tart, a négy óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a meghosszabbítás nem haladja meg az15 percet. A főpróbahét során a próba, illetve a főpróba időtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni." A fenti jogszabályhely alapján annak nincs akadálya, hogy a főpróbahéten kívül 5 órás próba kerüljön megtartásra, azonban akkor másfél szolgálatteljesítést kell elszámolni a művészek számára, ami meg is fog történni. Ennek okán a 2023. április 26. napi próba szabályosan került kiírásra, továbbá a résztvevő művészek havi szolgálatszám keretébe is belefér a másfél szolgálat elszámolása."
2023. április 21. napján kelt levelével a kérelmező - a megelőző levélváltást követően - konzultációt kezdeményezett a kérelmezett munkáltatónál a következők szerint: "A 34/2023. iktatószámú levelünkre kapott válaszlevél tartalmával kapcsolatos konzultációt kezdeményezünk. Álláspontunk szerint a kérelmezett okfejtése nem helytálló, ugyanis az, hogy amennyiben a színpadi próba bármi oknál fogva meghaladja a négy órát, úgy azt másfél szolgálatnak kell tekinteni, nem azt jelenti, hogy a munkáltatónak joga van a főpróbahét kivételével négy órát meghaladó színpadi próbát elrendelni. A konzultációt annak érdekében kezdeményezzük, hogy a megfelelő képviseletre jogosulttal történő személyes véleménycserét követően, az Eamtv. jóhiszemű értelmezésének eredményeképpen megállapodás szülessen a színpadi próbák időtartamának tekintetében. A konzultáció javasolt időpontja: 2023. április 24. 14:00, helyszíne pedig az általad megjelölt hivatali helység."
A kérelmező 2023. április 21. napján elküldött e-mail üzenetére válaszul 2023. április 24. napján a humánpolitikai osztályvezető-helyettes a következő üzenetet küldte: "A leveledet ma kaptuk meg, így ma sajnos nem tud sor kerülni a konzultációra. Egyeztetek egy másik időpontot és jelentkezünk, egy kis türelmedet kérem szépen."
A konzultációra okot adó intézkedést a kérelmezett nem függesztette fel és a 2023. április 26-ra kiírt öt órás színpadi próba hosszát nem módosította. A kérelmezett a kérelem benyújtásának időpontjáig a konzultációra vonatkozó időpontra és helyszínre nem tett javaslatot.
A kérelmező 2023. április 28. napján előterjesztett kérelmében kérte annak megállapítását, hogy a kérelmezett megszegte a konzultációra vonatkozó előírásokat azzal, hogy nem tett javaslatot a konzultációs konkrét időpontja és helye vonatkozásában és a konzultációra okot adó intézkedést végrehajtotta. A kérelmező konzultációt kezdeményezett annak elérése érdekében, hogy megállapodás jöjjön létre a kérelmezettel arra vonatkozóan, hogy csak a főpróba héten és csak a főpróbával érintett előadás vonatkozásában ír elő négy-öt óra időtartamban színpadi próbát. A kérelmezett a konzultációra okot adó intézkedést nem függesztette fel, a 2023. április 26-ára öt órás időtartamra kiírt színpadi próba hosszán nem módosított, emellett a kérelmezett a kérelem benyújtásának időpontjáig a konzultáció időpontjára és helyszínére javaslatot sem tett. Ezáltal megszegte a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 233. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. Hivatkozásképpen előadta, hogy nem szegte meg a konzultációra vonatkozó előírásokat, mivel az Mt. 233. §-a nem tartalmaz a konzultációra irányadó határidőt és a bírói gyakorlat szerint a kérelmező azon időponttól számított öt napon belül kérheti a munkáltatói mulasztás megállapítását, amikor nyilvánvalóvá válik számára, hogy a konzultációra nem fog sor kerülni. A kérelmezett 2023. április 24-i e-mailjében egyértelműen jelezte, hogy a konzultációra egy későbbi időpontban sor kerülhet, ezért a kérelmezőnek nem kellett arra a nyilvánvaló következtetésre jutnia, hogy a konzultációra nem fog sor kerülni. A kérelmezett kategorikusan nem zárkózott el a konzultációtól. A kérelmező emellett tudomással bír arról, hogy a kérelmezett nem tud rendszerint néhány napon belül sort keríteni a konzultációra, ezért jelen ügyben is indokolt lett volna a bírósági kérelem benyújtását megelőzően a felek közötti kommunikáció, melyre azonban nem került sor. Csak a kérelmező szubjektív feltételezésén alapszik, hogy miért tekintette nyilvánvalónak, hogy nem valósul meg a konzultáció.
A kérelmezett nem szegte meg a konzultációra vonatkozó előírásokat azzal sem, hogy nem függesztette fel a munkáltatói intézkedést. Hangsúlyozta, hogy az Mt. 233. § (3) bekezdés szerint kizárólag a tervezett intézkedés tekintetében értelmezendő a végrehajtás felfüggesztése, azonban a kérelmező által megjelölt esetben nem egy tervezett intézkedésről van szó, hanem az Mt. 97. § (4) bekezdésének megfelelően előre közölt munkaidő-beosztásról. Az előre közölt munkaidő-beosztás kizárólag az Mt.-nek megfelelő módon módosítható, azonban a kérelmező által nehezményezett esetben ennek feltételei nem állnak fenn. Hangsúlyozta, hogy a konzultáció tárgyává tett "vita" a jogszabály világos rendelkezése, ráadásul a jogalkotó szándéka is egyértelmű. A konzultáció kezdeményezése nem szolgálja a jogintézmény célját és az újabb bíróság előtti jogvita is a felek együttműködését hátráltatja. Előadta, hogy a kérelmezett konzultációs szándéka sem egyértelmű. A 2023. április 21-i levélben nem szerepel az a megállapodási cél, miszerint a kérelmezett fogadja el, hogy csak a főpróbahéten lehet a színpadi óra négy óránál hosszabb. Ez a szándék csak a bírósághoz benyújtott kérelemben szerepel. A kérelmezettnek nem kellett azt feltételeznie, hogy a kérelmező ilyen korlátra kívánja rávenni, ugyanis a felek között korábban hatályban lévő kollektív szerződés is tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a színpadi próba négy óránál hosszabb lehet. Változatlan körülmények okán indokolatlannak tűnik, hogy amely rendelkezés a kollektív szerződésben elfogadható volt a kérelmezőnek, az most kollektív szerződés hiányában a kérelmező álláspontja szerint jogszerűtlen.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a jelen eljárásban érintett esetben nem egy tervezett intézkedésről volt szó, hanem az Mt. 97. § (4) bekezdésének megfelelően előre közölt munkaidő-beosztásról, melynek írásbeli közlésével az már nem tekinthető tervezett intézkedésnek, amit a munkáltató végrehajtásában felfüggeszthetne. A munkaidőbeosztás - amelyet április 26. napja vonatkozásában sérelmez a kérelmező - egy konkrét egyedi munkáltatói intézkedés, mely konkrét munkavállalókra vonatkozóan tartalmaz munkáltatói utasítást. Nem azonos a munkarenddel, mely az irányadó beosztási szabályok összessége, melyek alapulvételével a munkáltató a munkavállaló munkaidejét beosztja. Az előre közölt munkaidőbeosztás kizárólag az Mt.-ben foglaltak szerint módosítható, azonban a kérelmező által nehezményezett esetben ennek feltételei nem állnak fenn.
Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy egy konkrét, egyedi, munkaidő-beosztásra vonatkozó munkáltatói intézkedést nem lehet konzultáció tárgyává tenni. Az irányelv az Európai Parlament és Tanács 2002/14/EK irányelve 4. cikk (2) bekezdés c) pontja tartalmazza ugyan, hogy a tájékoztatás és konzultáció az olyan döntésekre is kiterjed, amelyek "várhatóan a munkaszerződés, vagy a szerződéses viszonyok lényeges változásához vezetnek", ezek körébe azonban nem tartozik bele az egyedi esetekre vonatkozó munkaidő-beosztást tartalmazó utasítás, az ugyanis nem olyan munkaszervezési intézkedés, amely a munkaszervezés lényeges változásához vezetne.
Emellett megállapította, hogy a kérelmező által a kérelmezettnek megküldött 2023. április 21. napján kelt levél tartalmából - a megelőző levélváltásra figyelemmel - nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a konzultáció tárgya a megelőző levelezéssel érintett próba vagy általánosságban kíván a kérelmező a színpadi próbák időtartama tekintetében megállapodást létrehozni a kérelmezettel. Ennek oka, hogy a kérelmező 2023. április 21. napján kelt levele nem tartalmaz semmilyen, az általa javasolt megoldásra, megállapodás tervezetére vonatkozó adatot, információt, javaslatot, rendezési elvet. A színpadi próbák elrendelhető időtartalma, mint általános munkaszervezési kérdéskör kapcsán lefolytatandó konzultáció kezdeményezésére a kérelmező 2023. április 21. napján kelt levele nem alkalmas. E körben az elsőfokú bíróság utalt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.66/2022/3. számú határozatára, melyben a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a konzultációt a kezdeményezésben megjelölt célhoz kötötten a megállapodás érdekében lehet lefolytatni, az alapjául szolgáló kellően kidolgozott és indokolással ellátott álláspont alapján és olyan módon, hogy arra biztosított legyen a közvetlen, személyes véleménycsere és az érdemi tárgyalás is. Ezen értelmezésből következően a kérelmező 2023. április 21-i kérelme nem alkalmas konzultáció kezdeményezésére, mert nem tartalmazta a színpadi próbák időtartama tekintetében - a téma megjelölésén kívül - a konzultáció során megtárgyalandó szempontokat, így a kérelmező javaslatait, véleményét, esetleges munkaszervezési szempontokat vagy elveket, melyek mint megvitatandó álláspont a párbeszéd alapjául szolgálhatnak.
Bár a kérelmezettnek szándékában állt válasz e-mail üzenet alapján időpontot kitűzni annak megtárgyalására, annak elmaradása mindezek alapján szintén nem sértette meg a konzultációs kötelezettséget.
A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kérelemnek való helyt adást.
Hivatkozásképpen előadta, hogy a kérelmezettnek a bírósághoz fordulás lehetőségének határnapja előtt mindenképpen válaszolnia kellett volna a konzultációs kezdeményezésre. Abban az esetben pedig, ha a kérelmezett szerint a hozzá eljutott kezdeményezés nem alkalmas a konzultációra, úgy annak okának megjelölését tartalmazó értesítést kellett volna elküldenie. Előadta továbbá, hogy a munkaidő-beosztás ez esetben tervezett intézkedésnek minősül arra is figyelemmel, hogy a kérelmezettnek egyébként is módjában állt volna azt módosítani.
A kérelmezett - felhívás ellenére - ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos.
A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint, a bírósági polgári nemperes eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a megfelelő jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, de jogi következtetésével a másodfokú bíróság nem értett egyet, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 383.§ (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a kérelemnek helyt adott.
Az Mt. 230. § szerint a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltatók, vagy érdek-képviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.
Az Mt. 272.§ (5) bekezdése a szakszervezeti jogok között szabályozza, hogy a szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
Az Mt. 233. § (1)-(3) bekezdése szerint e rész alkalmazásában
tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő, törvényben meghatározott információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,
konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
a felek megfelelő képviselete,
a közvetlen, személyes véleménycsere,
az érdemi tárgyalás.
A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de - hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.
Az Mt. 234. §-a azt is meghatározza, hogy a munkáltató mikor nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni.
A nem vitatott peradatok szerint a kérelmező 2023. április 21-én elküldött levelében konzultációt kezdeményezett 2023. április 24. napjára. Az április 24-i válaszában a kérelmezett egyértelműen jelezte, hogy egyeztet egy másik időpontot a konzultációra és jelentkezik, egy kis türelmét kéri a kérelmezőnek. Ehhez képest sem a kérelem benyújtásának napjáig, sem ezt követően nem jelölte meg a konzultáció időpontját és helyét. Ezért alaptalan a kérelmezett azon hivatkozása, hogy a konzultáció elmaradása nem állapítható meg egyértelműen. A kérelmező április 21-i konzultációt kezdeményező levelére a kérelmezett mindösszesen azt válaszolta, hogy április 24-én nem jöhet létre a konzultáció. Ezt követően saját ígéretét sem betartva nem határozott meg újabb konzultációs időpontot. A kérelmezett valóban nem tagadta meg kifejezetten a konzultációt, látszólag csak elodázta, de ténylegesen ellehetetlenítette: az április 26-i próba változatlanul megtartásra került, a kérelmezett azóta sem adta meg válaszát a konzultációra, ami az ő magatartása miatt maradt el.
A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal, hogy a konzultáció a munkavállalók egyéni munkaidő-beosztására vonatkozott volna. A konzultáció egy munkaszervezési intézkedéssel, méghozzá a színházi próbák időtartamával volt kapcsolatos. Ezzel kapcsolatban a korábbi kollektív szerződés is tartalmazott megállapodást (68.§), meghatározta - többek között - a délelőtti napszakban tartott próba leghosszabb időtartamát (négy óra), a főpróbahéten tartott próba maximális idejét és annak elszámolási feltételeit. Ezen megállapodásból is kitűnik, hogy a színpadi próba időtartamát a kollektív szerződésben a felek a munkaidő-beosztástól elkülönülten szabályozták külön cím alatt. A konzultáció tárgya tehát nem a munkaidő-beosztás volt, hanem a színpadi próbák időtartama, maximális mértéke, mely munkaszervezési intézkedésként az alperesnél dolgozó közalkalmazottak jelentős részét követlenül érinti.
A bírói gyakorlat szerint konzultációt kezdeményezhet a szakszervezet abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalók nagyobb csoportját érintő, tartalmában a korábbiakhoz képest új szabályozást magával foglaló magatartási kódexet kíván elfogadni, amely a munkavégzés módjára és a munkaviszony fenntartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz (EBH2014.M.24.) Az Mt. 230.§ biztosítja a munkavállalók részvételét munkafeltételek alakításában. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteinek létrehozásáról a 4. cikk (2) bekezdés c) pontjában kifejezetten szabályozza a konzultációt az olyan döntésekről, amelyek a munkaszervezés körébe tartoznak. A másodfokú bíróság szerint a színpadi próbák időtartama a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaszervezési intézkedésnek minősül, mellyel szemben van helye konzultációnak.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az április 17-i levél nem tájékoztatás kérés volt, hanem a munkavállalók érdekében történő fellépés annak elérése érdekében, hogy a színpadi próba időtartama ne haladja meg a négy órát a főpróbahét kivételével. Az április 17-i levél nem felel meg a tájékoztatás Mt. 233. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt fogalmának, az az Mt. 272. § (5) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás volt a munkáltatói intézkedésével kapcsolatban és ezzel összefüggésben történt a konzultáció kezdeményezése is ugyanezen jogszabályhely alapján, melyet a törvény kifejezetten megenged.
Az Mt. 31.§ folytán alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:8. § (1) bekezdése szerint a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A másodfokú bíróság szerint a kérelmező konzultációs levelét (április 24-i levél) együtt kell értelmezni az ezt megelőző, az Mt. 272.§ (5) bekezdése szerinti véleményt tartalmazó április 17-i levéllel, valamint a kérelmezett erre adott válaszával. A kérelmező április 17-i és április 24-i leveléből egyértelműen megállapítható a konzultációs megállapodás célja. Figyelemmel kellett lenni továbbá a felek tudattartamának vizsgálatánál a felek korábbi, kollektív szerződéses megállapodására. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy a kérelmezettnek tudomása kellett arról lennie, hogy a kérelmező a színpadi próbák időtartamának megállapodása érdekében kezdeményez konzultációt azzal, hogy jogellenesnek tartja a négy órát meghaladó színpadi próba időtartamát a főpróbahéten kívül, ezért ezen célt kívánja elérni. A konzultációs kezdeményezés tárgya nem igényelt ennél bővebb kifejtést. A kérelmezett 2023. április 24-i válasza is azt mutatja, hogy a kérelmező konzultációs kezdeményezését értette és elfogadta, csak az időpont egyeztetésre kért haladékot. Az, hogy később ezen konzultációs kezdeményezésnek az arra adott válaszadás elmulasztásával nem tett eleget, szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
A konzultációs kezdeményezés érintette mind a 2023. április 26-i próbát, mind általában a színházi próbákat. A többen benne foglaltatik a kevesebb, emellett a 2023. április 21-i kezdeményezés is rögzítette, hogy a kérelmező korábbi válaszlevele kapcsán kezdeményez konzultációt. Ezen konzultációs felhívásnak a kérelmezettnek eleget kellett volna tennie és legalább a konzultáció időtartalmára - az Mt. 233.§ (3) bekezdése alapján - az intézkedést fel kellett volna függesztenie. Ez nyilvánvalóan magában foglalta az április 26-i négy órát meghaladó színpadi próba időtartamát is.
Irreleváns volt az Eamtv. jogszabályi rendelkezéseinek értelmezése, jelen pernek nem volt tárgya a munkáltatói intézkedés jogszabályszerűsége, csak a konzultációs kötelezettség megszegése. A felek a színpadi próbák időtartamában megállapodhattak, ez a korábbi kollektív szerződésben meg is valósult.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 27. cikke szerint a munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános kereteinek létrehozásáról a minimum követelményeket határozza meg, miként azt az 1. cikk (1) bekezdése is meghatározza. A (2) bekezdés szerint a tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezések az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és szociális partnerek közötti munkakapcsolatuk gyakorlatának megfelelően kerülnek megállapításra és végrehajtásra oly módon, hogy hatékonyságuk biztosítva legyen. A (3) bekezdés szerint a tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezések meghatározása, illetve végrehajtása során a munkaadó és a munkavállaló képviselője a kölcsönös együttműködés szellemében dolgoznak, megfelelően figyelembe véve a másik fél jogait és kötelezettségeit, valamint a vállalkozás vagy az üzem és a munkavállalók érdekeit.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 113. számú ajánlása a hatóságok, a munkaadók és a munkavállalók közötti konzultációról és együttműködésről ·ágazati és országos szinten 5. pont (a) bekezdése szerint a konzultáció elsődleges célja közös megfontolás tárgyává tenni a munkaadói és munkavállalói szervezetek számára kölcsönösen érdekes ügyeket, hogy a lehető legteljesebb mértékben egyeztetett megállapodás születhessen. Ugyanezen ajánlás 1. pont (1) bekezdése rámutat, hogy a nemzeti feltételeknek megfelelő intézkedések és a munkavállalók szervezetei, valamint e szervezetek egymás közötti eredményes konzultációjának előmozdítása nemzeti szintű feladat.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján eljárva az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező kérelmének helyt adott.
(Fővárosi Ítélőtábla, 1.Mpkf.35.065/2023/4.)