adozona.hu
BH 2023.5.142
BH 2023.5.142
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:1. §,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A végrehajtó a 023.V.2038/2019/187. számú ingatlan-árverési jegyzőkönyve alapján a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését árverési vétel jogcímen kérte a perbeli ingatlan 1-ed tulajdoni illetőségére.
[2] Az alperes 2022. január 26-án kelt 460087/2022.01.05. számú határozatával a kérelmet elutasította. A döntés indokai szerint egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, nem jogi személy, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként. A...
BH 2023.5.142 Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:1. §, 2:2. §; 2009. évi CXV. törvény (Evec.tv.) 2. § (1) bek., 16. §; 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 6. § (1) bek., 26. § (1) bek., 32. § (1) bek. a), b) pont, 39. § (3) bek. b) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A végrehajtó a 023.V.2038/2019/187. számú ingatlan-árverési jegyzőkönyve alapján a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését árverési vétel jogcímen kérte a perbeli ingatlan 1-ed tulajdoni illetőségére.[2] Az alperes 2022. január 26-án kelt 460087/2022.01.05. számú határozatával a kérelmet elutasította. A döntés indokai szerint egyéni vállalkozó önállóan nem jogképes, nem jogi személy, saját neve alatt jogot nem szerezhet, csak magánszemélyként vagy egyéni cégként. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39. § (3) bekezdés b) pontja szerint a megkeresés hiánypótlásra nem alkalmas, ezért a kérelmet el kellett utasítani.
A kereseti kérelem
[3] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és tulajdonjogának bejegyzését kérte árverési vétel jogcímen a perrel érintett ingatlan 1-ed tulajdoni hányadára. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését indítványozta. Elsődleges érve szerint egyéni vállalkozói gazdálkodói tevékenységét természetes személyként végzi, aki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:1. §-a, illetve 2:2. §-a szerint jogképes. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy tulajdont szerezhet.Az elsőfokú ítélet
[4] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította.[5] Döntését alapvetően az Inytv. 1. § (1a) bekezdésére, a Ptk. 2:1. § (1) bekezdésére, az 5:167. §-ára, az Inytv. 26. § (8) bekezdésére, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35. § (2), a 137. § (1), a 152. § (1), a 153. § (1) és (3) bekezdéseire, továbbá az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.) 2. § (1), a 16. § (1) és (6) bekezdéseire, az Inytv. 34. § (1) bekezdésére és a 39. § (3) bekezdés b) pontjára alapította.
[6] Rögzítette, a felek nem vitatták, hogy a megkeresés és az árverési jegyzőkönyv is a Vht. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerint feltüntetett tartalmi elemként a felperest mint egyéni vállalkozó árverési vevőt jelöli. A megkeresés az egyéni vállalkozó vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányult, az árverési vevő személyét egyéni vállalkozó megnevezéssel (e.v. toldattal) adta meg. Az alperes a megkeresésben foglaltakhoz kötve volt, ugyanakkor annak teljesíthetősége körében vizsgálnia kellett, hogy a tulajdonjog-bejegyzés a jogszabályoknak megfelelve, az ingatlan-nyilvántartás tartalma alapján teljesíthető-e.
[7] Megállapította, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog a természetes személy megkeresés szerinti egyéni vállalkozói minőségének feltüntetésével nem jegyezhető be.
[8] Mindez nem mond ellent a keresetben hivatkozott BDT 2005.1195. számú eseti döntésnek sem, a felperes egyéni vállalkozó mint természetes személy jogképes és ekként tulajdont szerezhet.
[9] Nem tartotta megalapozottnak a felperes azon hivatkozását, hogy a határozat nem felel meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1) bekezdés utolsó fordulatában írtaknak. Abból megismerhető a tényállás, valamint az elutasító döntés jogi indoka.
A felülvizsgálati kérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását, a kérelmét elutasító döntés megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.[11] Előadása szerint egyéni vállalkozóként 2017 óta ingatlanok adásvételével foglalkozik. Ezen ingatlanokat vagy közvetlenül a tulajdonostól vagy árverés útján vásárolta meg. Több ingatlant vásárolt egyéni vállalkozóként és tulajdonjogát valamennyi illetékes ingatlanügyi hatóság bejegyezte.
[12] Hivatkozott az alperes Földhivatali Főosztálya vezetőjének tájékoztató levelére, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara részére küldött és annak tartalma szerint az egyéni vállalkozó tulajdonszerzése akkor jegyezhető be, ha ebbéli minősége a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból kitűnik. Ebből a tájékoztatásból fakadóan az alperes az egyéni vállalkozó tulajdonszerzését bejegyezhetőnek tartja, éppúgy, mint Magyarország többi ingatlan-nyilvántartási hatósága. Ennek alátámasztásául utalt a KGD 2010.42. és BH 2007.393. számú eseti döntésekre is.
[13] Rámutatott, ezidáig a jogalkalmazás során fel sem merült, hogy az egyéni vállalkozó ne szerezhetne ingatlantulajdont. Ellenben az alperes jelen határozata alaptörvény-ellenesen korlátozza a tulajdon szabadságán és vállalkozási szabadságon nyugvó alapjogokat és az a társadalmi rend súlyos sérelmét jelenti.
[14] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte és elmulasztotta figyelembe venni a 2022. szeptember 19-én kelt beadványát, amely tartalmát tekintve az eljárás szabálytalansága elleni kifogásként értékelhető.
[15] Az, hogy egyéni vállalkozóként jogképes-e olyan jogkérdés, amelynek megítélése a bírósági eljárásban felhívott Ptk. 2:1. §-a és 2:2. §-a szerint, továbbá az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése és 16. §-a szerinti jogszabályok ismeretében egyértelműen megítélhető. Ellenben az elsőfokú ítéletből nem derül ki, hogy mely jogszabály tiltja az egyéni vállalkozó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzését. Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint természetes személyként egyéni vállalkozó, tehát egyszemélyben jogalany. Ezáltal vele szemben az Inytv. 39. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, mert egyéni vállalkozóként ugyanúgy saját maga részére szerez, mint amikor vállalkozói tevékenységén kívül szerez tulajdont.
[16] Nincs olyan személy, akire meg lehetne változtatni a jogszerzést és a bejegyzési kérelmet, hiszen csak mint természetes személy szerepel a kérelmen. Az Inytv. 39. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele az, hogy megjelölhető legyen az a személy, aki a kérelmet előterjesztővel szemben valós jogszerző, és akire a kérelem szerinti jogosult személye megváltoztatható lenne. Ilyen személyt azonban sem az alperes döntése, sem a jogerős ítélet nem tartalmaz.
[17] Mivel az egyéni vállalkozónak nincs a természetes személytől elkülönült jogalanyisága, így önállóan nem kezdeményezhet hatósági eljárást, annak egyéni vállalkozó önmagában nem lehet alanya.
[18] Mindazonáltal az Inytv. ezen hivatkozott szakaszának alkalmazása bírósági megkeresés alapján indult eljárásban fogalmilag is kizárt, mivel a bejegyzést megelőző eljárásban a bírósági végrehajtó is meggyőződik arról, hogy a megkeresésben megjelölt személy jogszerzésre alkalmas-e.
[19] Mindez egybeesik a perbeli jogképesség vizsgálatával, annak a tárgya az, hogy az adott személyt megilleti-e a tulajdonjog. A jogerős ítélet azonban arról tanúskodik, hogy az önálló bírósági végrehajtó döntésében szereplőtől eltérő személy vonatkozásában várja el a kérelem előterjesztését a törvényszék, vagyis vitatja a végrehajtó jogerős döntésének tartalmát.
[20] A jogerős ítélet sérti Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) U) és XIII. cikkéből következően a polgári társadalom alapját és a társadalmat alkotó természetes személyek jogosultságát, a tulajdonjogot. Érvelése szerint sérült az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való joga, holott jogerős önálló bírósági végrehajtói határozat szól arról, hogy árverési vevőként tulajdont szerzett a perbeli ingatlan 1-ed tulajdoni hányadán.
[21] Sem az alperes, sem a törvényszék nem tudott olyan adatot megjelölni, amelynek hiánya vagy megléte a bejegyzés Inytv. 32. § (1) bekezdése szerinti akadálya lett volna. Az Ákr. és az Inytv. természetes személy fogalma egybeesik az Evec. tv. és Ptk. fogalmával.
[22] Sérelmezte azt is, hogy a jogerős ítéletből kimaradt azon jogszabályhelynek a megnevezése, amely akadályát képezte tulajdonjoga bejegyzésének.
[23] Rámutatott, a Kúria Kfv.II.37.143/2008. és Kfv.IV.37.394/2006. számú döntései a felülvizsgálattal érintett ítélet megállapításaival ellentétes premisszából indulnak ki. Ugyanakkor a döntésekben relevanciával az bír, hogy az egyéni vállalkozók ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel történő tulajdonszerzése a Kúria számára elfogadott. Ha pedig tevékenységét más gazdálkodási formában kívánná folytatni, úgy a megszerzett ingatlanvagyon tekintetében jogutódlás is csak akkor lenne megállapítható, ha egyéni vállalkozóként lenne bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Ebből fakadóan a felülvizsgálattal érintett ítélet ellentmond a Kúria döntéseinek.
A Kúria döntése és jogai indokai
[25] A felperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint - alaptalan.[26] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[27] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le.
[28] Az Inytv. 6. § (1) bekezdése szerint a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amelyet törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.
[29] Az Inytv. 26. § (1) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni.
[30] Az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját, a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát.
[31] Az Inytv. Vhr. 60. § (3) bekezdése értelmében a megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső szerv nevét, címét, az érintett ingatlan fekvése szerinti település nevét, az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzésére, feljegyzésére vagy átvezetésére a megkeresés irányul.
[32] A Vht. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerint az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben többek között feltünteti az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.
[33] A perben rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az ingatlan árverési jegyzőkönyv tanúsága szerint a megtartott árverésen a végrehajtás alá vont ingatlan 1 tulajdoni hányadát az önálló bírósági végrehajtó a felperes részére értékesítette. A Vht. 152. § (1) bekezdés b) pontja alapján, az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően az árverési jegyzőkönyvben feltüntette az árverési vevő természetes személy azonosító adatait, lakcímét és személyazonosítóját, neve mellett azonban feltüntette egyéni vállalkozói minőségét is. Az önálló bírósági végrehajtó által kiállított, a Vht. 152. §-a szerinti árverési jegyzőkönyv az Inytv.Vhr. 126. §-a alapján hatósági határozatnak minősült.
[34] A Kúria továbbra is fenntartja azt az eddigi következetes joggyakorlaton alapuló álláspontot, hogy az ingatlanügyi hatóság mint regisztratív szerv azt vizsgálhatja, hogy a saját eljárására vonatkozó jogszabályi előírások mentén a bejegyzési kérelem vagy megkeresés teljesíthető-e, figyelemmel az annak alapjául szolgáló okirat tartalmi, alaki megfelelőségére [Kfv.III.37.593/2017/7., Kfv.VI.37.535/2018/5. Kfv.VI.38.055/2018/9.].
[35] A végrehajtó megkeresése teljesítésének akadályát az képezheti, ha nem felel meg a megkeresés az Inytv. 32., 39. §-aiban rögzített szabályoknak. Az ingatlanügyi hatóság ugyanis a végrehajtó alakilag és tartalmilag aggálytalan megkereséséhez kötve van, amennyiben a bejegyzéshez szükséges minden okirat rendelkezésre áll és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, annak eleget kell tennie.
[36] A perbeli esetben az önálló bírósági végrehajtó által az alperesnek megküldött iratok - az ingatlan árverési jegyzőkönyv, továbbá a hatósághoz címzett megkeresés - nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az alábbiak okán.
[37] Az ingatlan-nyilvántartási eljárás - főszabály szerint - kérelemre vagy megkeresésre indul, amelynek során meghatározó jelentőségű a kérelem, illetve a megkeresés tartalma. A kérelemhez kötöttség elve szigorú, kógens szabály, az ingatlanügyi hatóság csak arról dönthet, amelyet a kérelem, a megkeresés tartalmaz. Nem volt vitatott a peres eljárás során, hogy a végrehajtó megkeresése az árverési vevő egyéni vállalkozó tulajdonjogának bejegyzésére irányult, neve mellett ugyanis mind a jegyzőkönyvben, mind a megkeresésben szerepelt egyéni vállalkozói minősége (e.v.). Nem valós tehát a felperes azon érve, hogy nincs olyan személy, akire meg lehetne változtatni a jogszerzést és a bejegyzési kérelmet (megkeresést), mivel csak, mint természetes személy szerepel a kérelmen.
[38] Az Evec tv. 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
[39] Ebből a definícióból és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2021. évi XCII. törvény rendelkezéseiből is megállapíthatóan, az egyéni vállalkozó nem jogi személy, hanem természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet végez. Ezen minőségén az sem változtat, ha az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége körében vásárol ingatlant. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Következésképpen a felperes nem mint egyéni vállalkozó hanem mint természetes személy, ebből adódóan természetes személyazonosító adatai feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
[40] Az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében is az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - vagy az ügyfél természetes személyazonosító adatait vagy a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését kell tartalmaznia. Vagyis jelen esetben a megkeresésnek a felperes természetes személyazonosító adatait, ezáltal nevét kellett volna tartalmaznia. A felperes neve azonban nem tartalmazza az e.v. megjelölést, így a megkeresésben foglalt adatokkal az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be.
[41] Az alperes eljárása során az önálló bírósági végrehajtó megkereséséhez kötve van. Mindebből következik, hogy a megkeresésében foglalt jognak a jogosult javára történő bejegyzéstől eltérő bejegyzést nem foganatosíthat.
[42] A felperes keresetleveléhez és felülvizsgálati kérelméhez csatolt bejegyző határozatok, tulajdoni lapok is azt tanúsítják, hogy a többi ingatlan vonatkozásában is a felperes neve szerepel a tulajdonos adataként és nem egyéni vállalkozói minősége. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott eseti döntések sem igazolják azon érvelését, hogy egyéni vállalkozói minősége feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető lenne. A Kfv.II.37.143/2008/7. számú döntés pontosan azt mondta ki, hogy egy magánszemély tulajdonában álló ingatlanra ugyanazon személy által alapított egyéni cég - jogutódlás címén - nem kérheti tulajdonjoga bejegyzését.
[43] Mindez nem jelenti azt, hogy a felperes tulajdonhoz való joga sérülne. Sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem vitatta a felperes tulajdonszerzését, csupán azt állapította meg, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a hatósághoz címzett megkeresés nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
[44] Az "e.v." toldat bejegyzésének hiányában is köthet a természetes személy egyéni vállalkozói minőségben szerződést, azaz az okiratban szerződő fél is lehet az egyéni vállalkozó, mint ahogyan árverésen is szerezhet ingatlant, csak éppen e minőségének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem kerül sor.
[45] A felperes tulajdont szerezhet és azt - egyéb jogszabályi feltételek fennállta esetén - be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ha a megkeresés bejegyzendő adatként a felperes nevét tartalmazza kizárólag, még akkor is, ha a természetes személy egyéni vállalkozói minőségben szerzett joga adózási, illetékfizetési szempontból releváns.
[46] A felperes 2022. szeptember 19-én előterjesztett beadványában foglaltakat az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem elbírálása körében nem találta megalapozottnak, az ügyben a bíróság egy jogkérdésben foglalt állást, amely az alperes nyilatkozata nélkül eldönthető volt, azt az eljárt bíróság helyesen értékelte, az ügy kimenetelét sem a határidő meghosszabbítása, sem az alperes beadványa nem befolyásolta.
[47] A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság döntése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért az elsőfokú ítéletet a felülvizsgálati bíróság a Kp. 121. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.793/2022/5.)