adozona.hu
BH 2023.3.64
BH 2023.3.64
Ha az adatkezelő előzetesen nem köti a közérdekű adatigény teljesítését költségtérítés megfizetéséhez, vagy az előzetesen közölt költségtérítés mértékénél magasabb mértékű költségtérítést igényel a közérdekű adat kiadása iránti perben, ennek érvényesítéséhez nem kell viszontkeresetet előterjesztenie [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (3)-(5) bek., 31. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 267. §, 279. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2021. január 6-án az alperes jogelődjétől elektronikus úton közérdekű adatok kiadása címén kérte az alperes jogelődje tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Zrt.-re vonatkozó, 2019. január 1. és 2020. december 31. között hozott tulajdonosi jogot gyakorló határozatok (egyedüli részvényesi határozatok) megküldését.
[2] Az alperes jogelődje 2021. január 22-én tájékoztatta a felperest a teljesítési határidő 45 nappal történő meghosszabbításáról. A 2021. február 22-i válaszlevelében...
BH 2023.3.64 Ha az adatkezelő előzetesen nem köti a közérdekű adatigény teljesítését költségtérítés megfizetéséhez, vagy az előzetesen közölt költségtérítés mértékénél magasabb mértékű költségtérítést igényel a közérdekű adat kiadása iránti perben, ennek érvényesítéséhez nem kell viszontkeresetet előterjesztenie [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (3)-(5) bek., 31. § (1)-(2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 267. §, 279. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2021. január 6-án az alperes jogelődjétől elektronikus úton közérdekű adatok kiadása címén kérte az alperes jogelődje tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Zrt.-re vonatkozó, 2019. január 1. és 2020. december 31. között hozott tulajdonosi jogot gyakorló határozatok (egyedüli részvényesi határozatok) megküldését.[2] Az alperes jogelődje 2021. január 22-én tájékoztatta a felperest a teljesítési határidő 45 nappal történő meghosszabbításáról. A 2021. február 22-i válaszlevelében az adatigénylés teljesítését 259 000 forint költségtérítés megfizetéséhez kötötte. Érvelése szerint a kiadni kért dokumentumok olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozatala az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján tiltott, ezért gondoskodnia kell ezeknek az adatoknak a felismerhetetlenné tételéről. A költségtérítés mértéke tárgyában arra hivatkozott, hogy az adatok kitakarása a határozatok nagy száma miatt jelentős költséggel járó jogi és adminisztratív munkát igényelt, a költségtérítés összege a jogi szakértők munkájának, illetve az adminisztratív munkakörben dolgozó alkalmazottak tevékenységének és a papírhasználati igénynek az ellenértékét foglalja magában.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes keresetében a pert megelőző adatmegismerési igényével egyezően - 54 416 forint költségtérítés megfizetése mellett - kérte az alperest kötelezni a közérdekű adatok kiadására. Az alperes által meghatározott költségtérítés összegéből 4 416 forint másolási díjat és 50 000 forint munkadíjat elismert a 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján, ezt meghaladóan annak felszámítását jogszabályellenesnek tartotta.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az adatigénylés teljesítéséhez 368 oldal terjedelmű részvényesi határozatot kellett átvizsgálnia, mivel azok üzleti titoknak, államtitoknak és ún. tükröződő államtitoknak minősülő adatokat is tartalmaznak. Ezek meghatározása és felismerhetetlenné tétele jelentős jogi szakértelmet és adminisztratív tevékenységet igényel, amellyel kapcsolatban a jogi képviselővel kötött megbízási szerződés alapján 7 és fél órára 35 000 forint + áfa/óra ügyvédi munkadíjjal számolva 333 375 forint ügyvédi munkadíjból, további a két alkalmazottja 20 órai tevékenysége miatt 88 000 forint többletmunkabér, összesen 421 375 forint személyi költsége és további 4 416 forint másolási költsége, összesen 425 791 forint költsége merült fel. Ezért a felperes közérdekű adatigénylésének teljesítésére csak 425 791 forint költségtérítés megfizetése mellett köteles. Értelmezése szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítése megtagadásának speciális indoka, ezért a megelőző eljárásban igényelt 259 000 forintot meghaladó összeget is érvényesítheti.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a felperes email címére - 54 416 forint költségtérítés megfizetése ellenében - adja ki a felperesnek az alperes jogelődje tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Zrt.-re vonatkozó 2019. január 1. és 2020. december 31. között hozott tulajdonosi joggyakorló határozatokat (egyedi részvényesi határozatokat).[6] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a felperes adatigénylésében meghatározott adatok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján az alperes kezelésében álló közérdekű adatok. Az alperes az adatigénylés teljesítéséért költségtérítést állapíthat meg, azonban a költségtérítés megfizetésének elmulasztása vagy megtagadása az adatigénylés teljesítésének megtagadása helyett a kötelezettség teljesítését akadályozó körülmény. Kiemelte, hogy az Infotv. 31. §-a alapján az adatkezelő akkor is kérhet költségtérítést, ha azt a pert megelőzően nem közölte, azonban a megelőző eljárásban megjelölt 259 000 forintnál magasabb költségtérítést már nem érvényesíthet. A perben ugyanis nem változtatható meg a felperes igényérvényesítésének a ténybeli alapja. A bírói gyakorlatra hivatkozással rámutatott arra, hogy az adatigénylés teljesítéséért kért költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania és részletes, az igénylés teljesítéséhez szükséges munkafázisokra lebontott kimutatást kell előterjesztenie. Az alperes ezt elmulasztotta, csupán általánosságban hivatkozott a költségtérítés szükségességére.
[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] A másodfokú bírósság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perindítást megelőzően meghatározott költségtérítés összege - viszontkereset előterjesztése nélkül - az Infotv. 31. § (1) bekezdésére figyelemmel nem emelhető fel a perben. Az adatkezelő ugyan megváltoztathatja a nyilatkozatát az adatigénylés megtagadását megalapozó tények tekintetében, a költségtérítés összegének felülvizsgálata iránti perben azonban ez a lehetősége már nem áll fenn, mivel ez nem tartozik a megtagadási okok megváltoztatásának körébe.
[9] A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróságot nem terhelte anyagi pervezetési kötelezettség az alperes tényállítása és a bizonyítási érdeke tekintetében. Az alperes előadása szerint ugyanis az előzetes eljárásban közölt 259 000 forint költségtérítés nem nála, hanem a Zrt.-nél felmerült költség, amelyet saját költségként nem érvényesíthet. Kiemelte: az alperes csupán általánosságban hivatkozott a jogi szakértők és alkalmazottak magas költségeire, az iratokban rögzített - pontosabban meg nem jelölt - nem nyilvános adatokra nem mint megtagadási okokra hivatkozott. Viszontkereset előterjesztése nélkül nyilatkozott úgy, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a felperest az adatok kiadása fejében 425 791 forint megfizetésére. A kereset elutasítását abban az esetben kérte, ha a felperes nem fizeti meg ezt a költséget.
[10] Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 29. § (3) és (5) bekezdését, az Infotv. 31. § (2) bekezdését, a Pp. 267. §-át, a Pp. 279. § (1) bekezdését, a Pp. 369. § (3) bekezdésének a) és c) pontját jelölte meg.[12] Felülvizsgálati álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megjelölt jogszabályokat megsértve mellőzte a költségtérítés mértékének igazolására csatolt bizonyítékok (az ellenkérelem mellékleteként a teljesítésigazolások és az alapítói határozatok listája) vizsgálatát és értékelését a költségtérítési igénye megalapozottságának vizsgálata során. Ezt a másodfokú bíróság is elmulasztotta, ezért a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen, sérti az Infotv. 31. § (2) bekezdésére is figyelemmel a Pp. 267. §-át és a Pp. 279. § (1) bekezdését.
[13] Érvelése szerint a másodfokú bíróság kirívóan okszerűtlenül mellőzte a bizonyítékai értékelését arra hivatkozással is, hogy a Zrt. költségeit kívánta érvényesíteni. Az adatigénylés teljesítésére adott válaszában ugyanis a 259 000 forintot saját költségeként jelölte meg, mert arra számított, hogy a felperes - a korábbi gyakorlatának megfelelően - a perben majd a Zrt.-t kéri kötelezni az adatigény teljesítésére. Hangsúlyozta: az okirattal igazolt költségeit a felperes nem vonta kétségbe, annak mértékét csupán azért vitatta, mert magasabb összegben határozta meg az előzetesen közölt összegnél.
[14] Bejelentette, hogy a felperes adatigénylése miatt elkészítette az igényelt közérdekű adatokat tartalmazó adathordozók másolatát és kitakarta az alapítói határozatok személyes adat, banktitok, üzleti titok tartalmát, illetőleg azokat az adatokat is, amelyek minősített adatok vagy ilyen minősített adatokra utalnak. A perben ennek költségét jelölte meg 421 375 forintban, amelynek az érvényesítéséhez nem szükséges viszontkeresetet előterjesztenie. A felperesnek kell a keresetében kérnie az igényelt költségtérítés bíróság általi felülvizsgálatát.
[15] A felperes joghatályosan nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet - eljárási szabálysértés miatt - az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, nem alkalmas érdemi felülbírálatra a következők miatt.[17] A felülvizsgálati eljárásban az nem volt vitatott, hogy az alperes az adatkezelője a felperes adatigénylésében megjelölt közérdekű adatoknak. A peres felek között az alperes által érvényesített költségtérítés mértéke volt vitatott. Ezért a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok helytállóan állapították-e meg annak mértékét csupán a felperes által elismert összegben.
[18] Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. Az Infotv. 31. § (2) bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.
[19] A Kúria irányadó joggyakorlata szerint a kiadni kért adatok körét illetően a jogvita kereteit az előzetes adatmegismerés iránti kérelem határozza meg (Kúria Pfv.IV.21.493/2021/5.). A bíróság az alperest olyan közérdekű adat kiadására kötelezheti, amelyet a felperes a pert megelőzően az adatkezelőtől kért (Kúria Pfv.IV.20.993/2018/5.). A Kúria megítélése szerint azonban ebből nem következik az eljárt bíróságok olyan jogértelmezése, hogyha az adatigény teljesítését az adatkezelő előzetesen nem köti költségtérítés megfizetéséhez, vagy az előzetesen közölt költségtérítés mértékénél magasabb mértéket igényel a perben, ennek érvényesítéséhez viszontkeresetet kell előterjeszteni. Az Infotv. nem tartalmaz ilyen feltételt, illetve igényérvényesítési kötelezettséget.
[20] A közérdekű adat kiadása iránti perekben a költségtérítés érvényesítéséhez az Infotv. eljárásjogi rendelkezései miatt a Pp. 204. § (1) bekezdésében meghatározott viszontkereset előterjesztésének szükségessége nem merül fel. Ezeknek a pereknek a tárgya - többek között - az adatigénylés teljesítésért igényelt költségtérítés mértékének felülvizsgálata. Az adatkezelőt az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései jogosítják fel arra, hogy az adatigénylés teljesítését az azzal kapcsolatban felmerült költségek előzetes megtérítésének feltételéhez kösse. Az eljárt bíróságok által alkalmazott kiterjesztő jogértelmezés ellentétes a Kúria Pfv.IV.20.877/2018/4. számú precedens ítéletében kifejtett jogértelmezéssel is, amely szerint a peres eljárásban lehetséges olyan megtagadási okra is hivatkozni, amely a korábbiakban nem merült fel. Ilyennek minősül az is, ha az adatkezelő csak a perben jelöli meg a költségtérítés iránti igényét, vagy azt az előzetesen közölt összegnél magasabb mértékben határozza meg. Az Infotv. 31. § (7) bekezdése ehhez kapcsolódóan tartalmaz egyértelmű rendelkezést: ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a kért közérdekű adat közlésére az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megfizetése mellett kötelezi.
[21] A bíróságnak az alperes által érvényesített költségtérítés mértékét a kormányrendelet keretei között, az alperes által csatolt bizonyítékok alapján kell meghatároznia. Az eljárt bíróságok arra helytállóan hivatkoztak, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perben, amennyiben az adatkezelő a kérelem teljesítését költségtérítés előzetes megfizetéséhez köti, vita esetén a költségtérítés indokoltságát és összegszerűségét az adatkezelő köteles bizonyítani. Nem minősül ebben a körben megfelelő bizonyításnak az aránytalan munkaerő-ráfordításra való konkrétumok nélküli, általános hivatkozás (Kúria Pfv.IV.20.901/2020/12.).
[22] Az alperes nem csupán általánosságban jelölte meg az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései alapján igényelt költségtérítés mértékét, hanem azt részben okirattal kívánta igazolni: csatolta az adatigénylésbe bevont jogi szakértőnek (az alperes jogi képviselőjének) az adatigénylés teljesítésére fordított munkájával kapcsolatos teljesítésigazolásokat 7,5 óra tekintetében, valamint a 2019. és 2020. évi 148 darab alapítói határozat listáját, amely állítása szerint 368 oldal. Az eljárt bíróságok ezekre az igazolni kívánt tényekre - eltérő jogi álláspontjuk miatt - nem nyilatkoztatták meg a felperest. A felperesnek a perfelvételi tárgyaláson módosított nyilatkozatából (8. jegyzőkönyv 2. oldal) pedig nem állapítható meg az, hogy az elismert 50 000 forint mit foglal magában, mit ismert el ténylegesen felmerült költségként. Az eljárt bíróságok ennek ellenére nem pontosíttatták a felperes nyilatkozatát, mellőzték az alperes által igényelt költségtérítés igazolására csatolt bizonyítékok vizsgálatát és értékelését, ezzel megsértették a Pp. 267. §-át és a Pp. 279. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségüket. Ez pedig olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely kihat az ügy érdemére, a Pp. 422. §-ában meghatározott korlátozás miatt a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható.
[23] Mivel a jogerős ítélet a kifejtettek alapján az eljárási szabályok megsértése miatt az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Pfv.IV.20.478/2022/10.)