adozona.hu
ÍH 2022.127
ÍH 2022.127
JOGELLENESEN ELSZÁMOLT FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉG, ÉRTÉKBECSLÉSI DÍJ, ÜGYVÉDI MUNKADÍJ I. Az értékbecslés a felszámolói tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igényel, az értékbecslő igénybevételéhez ezért nincs szükség a bíróság előzetes engedélyére. [1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 27/A. § (13) d) pont, 51.§,] II. A fizetési felszólítás és a szerződést felmondó nyilatkozat elkészítéséhez és elküldéséhez jogszabály jogi képviselő igénybevételét nem írja elő, e felad
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós felszámolását a K. Törvényszék a 2012. július 26. napján benyújtott hitelezői kérelemre rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja 2015. január 9. napja. Az adós tulajdonában áll a B., …./0/A/1 hrsz. alatt felvett, B., L. u. 5. szám alatti, 765 m2 alapterületű üzlethelyiség ingatlan. A G. Kft. által 2014. január 27. napján készített értékbecslő szakvélemény az ingatlan piaci értékét 430.000.000 Ft-ban határozta meg. Az ingatlan forgalmi értéke a 2018. április 5. napján kelt, B. Polgár...
ÍH 2022.127 JOGELLENESEN ELSZÁMOLT FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉG, ÉRTÉKBECSLÉSI DÍJ, ÜGYVÉDI MUNKADÍJ
I. Az értékbecslés a felszámolói tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igényel, az értékbecslő igénybevételéhez ezért nincs szükség a bíróság előzetes engedélyére. [1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 27/A. § (13) d) pont, 51.§,]
II. A fizetési felszólítás és a szerződést felmondó nyilatkozat elkészítéséhez és elküldéséhez jogszabály jogi képviselő igénybevételét nem írja elő, e feladat nem igényel speciális szakértelmet, és nem minősül a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenységnek sem, ezért az e faladatra a bíróság előzetes engedélye nélkül igénybe vett teljesítési segéd díja jogellenesen elszámolt felszámolási költségnek minősül. [Csődtv. 51.§ (3) bekezdés]
III. A szerződés felmondása a felszámolónak az adós nevében tett jognyilatkozata, amely kifogással nem támadható. [Csődtv. 47.§ (1) bekezdés, 51.§]
Az adós felszámolását a K. Törvényszék a 2012. július 26. napján benyújtott hitelezői kérelemre rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja 2015. január 9. napja. Az adós tulajdonában áll a B., …./0/A/1 hrsz. alatt felvett, B., L. u. 5. szám alatti, 765 m2 alapterületű üzlethelyiség ingatlan. A G. Kft. által 2014. január 27. napján készített értékbecslő szakvélemény az ingatlan piaci értékét 430.000.000 Ft-ban határozta meg. Az ingatlan forgalmi értéke a 2018. április 5. napján kelt, B. Polgármesteri Hivatal által készített adó- és értékbizonyítvány szerint 153.000.000 Ft.Az ingatlanra az adós mint bérbeadó és a S. Kft. mint bérlő között 2008. szeptember 10. napján bérleti szerződés jött létre 15 éves, 2008. október 1. napjától kezdődő, határozott időtartamra. A módosított bérleti szerződés szerint a bérleti díj havonta 800.000 Ft+áfa. Szerződő felek a bérlő saját költségén vállalt felújítások miatt a felújítások elvégzett értékét beszámították a bérleti díjba, 2016. december 31-ig fedezettnek tekintették a bérleti díjat azzal, hogy 2018. december 31. napjáig elszámolnak.
Az adós a bérlő részére 2021. szeptember 11-i teljesítési határidővel, 56 havi bérleti díjról, 44.800.000 Ft összegben számlát állított ki. A felszámoló - az adós nevében - a bérlőnek a bérleti díj megfizetésére 2021. július 13-án, 2021. augusztus 27-én, 2021. október 26-án, 2021. november 24-én, 2022. február 4-én és 2021. július 13-án fizetési felszólítást küldött.
A felszámoló - az adós nevében - 2022. február 23. napján megbízást adott a … Ügyvédi Irodának, hogy a B. Polgármesteri Hivatala előtt iratbetekintést végezzen annak tisztázására, hogy a S. Kft. részére a működési engedély kiadására milyen bérleti szerződés alapján került sor, a megbízás kiterjedt felszólító levél és a felmondás készítésére, valamint a bérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan a képviselet ellátására.
A …Ügyvédi Iroda 2022. május 5. napján - az adós által 2021. szeptember 1. napjától 2022. május 31. napjáig terjedő időszakra kibocsátott bérleti számla megküldésével egyidejűleg - a Csődtv. 47.§-ára hivatkozva felmondta az adós ingatlanára kötött bérleti szerződést, egyben felszólította a bérlőt a kiszámlázott bérleti díj ingatlan birtokba bocsátásának időpontjáig, de legkésőbb 2022. május 31. napjáig történő megfizetésére. Az ügyvédi iroda 635.000 Ft összegű megbízási díjról állított ki számlát az adós részére.
A felszámoló - az adós nevében - a 2014. január 27. napján kelt értékbecslő szakvélemény aktualizálására megbízást adott a P. Bt.-nak. Az értékbecslő a munkát elvégezte, majd 300.000 Ft összegű megbízási díjat számlázott ki az adós felé. Véleményében rögzítette, hogy az értékbecslés a 2014. január 27. napján készített értékbecslő szakvéleménnyel együtt érvényes.
A felszámoló 2022. május 27. napján, 2022. május 26. fordulónappal előterjesztette a III. számú közbenső felszámolási mérleget. Felosztható pénzeszköz hiányában vagyonfelosztási javaslatot nem nyújtott be és - hivatkozva arra, hogy az eljárás során az adósnak sem bevétele, sem kiadása nem keletkezett - mellőzte a pénzforgalmi kimutatás elkészítését. Kiegyenlítetlen felszámolási költségként mutatta ki a felszámolási eljárás megindításával kapcsolatosan felmerült eljárás kezdeményezési költséget, az eljárás során keletkezett adótartozást, a értékbecslés díját és ügyvédi megbízási díjat, mindösszesen 9.072.500 forint összegben.
T.J. hitelező - aki egyben a hitelezői választmány elnöke is - kifogást terjesztett elő a felszámoló intézkedéseivel szemben, kérte, hogy a bíróság utasítsa el az értékbecslési és az ügyvédi megbízási díj felszámolási költségként történő érvényesítését, és kötelezze a felszámolót, hogy azt saját vagyona terhére fizesse meg, valamint nyilvánítsa hatálytalannak a felszámoló bérleti szerződés felmondására tett nyilatkozatát. Sérelmezte, hogy a felszámoló nem tájékoztatta a bérleti szerződés felmondásáról a választmányt. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló a vagyonértékelőt csak pályázat útján, a hitelezői választmány jóváhagyása után választhatta volna ki, ennek hiányában az ezzel kapcsolatos költségeket nem háríthatja a hitelezőkre. Álláspontja szerint nem volt indokolt a … Ügyvédi Iroda megbízása sem, mivel a felszámolói névjegyzékbe csak olyan felszámoló kerülhetett be, aki legalább két saját jogászt alkalmaz, aki ezt a feladatot el tudta volna végezni.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte, álláspontja szerint valamennyi intézkedése, költségelszámolása jogszerű és indokolt volt.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a kifogást elutasította. Kifejtette, hogy a felszámoló a értékesítési szándékáról, a nyilvános pályázati felhívás tartalmáról - a Csődtv. 48. § (2) bekezdése és 49. § (2) bekezdésének megfelelően - értesítette a hitelezőket, illetve a választmányt, az értesítés, mint felszámolói intézkedés megfelelt a Csődtv. rendelkezéseinek és a hitelezői választmány szabályzatában foglaltaknak.
A felszámolási költség elszámolást érintő kifogással kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy az ingatlan forgalmi értékét meghatározó körülmények lényeges változása miatt szükséges volt és a hitelezők érdekében állt az adós vagyonába tartozó ingatlan aktuális piaci értékének meghatározása, értékbecslés beszerzése, így ezen felszámolási költség indokolt volt, az ügyvédi iroda pedig a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges tevékenységet végzett el a Csődtv. 27/A. § (13) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, a jogi képviselő megbízása szükséges és indokolt volt.
A hitelezőnek a bérleti szerződés felmondása mint felszámolói nyilatkozat hatálytalanságának megállapítására irányuló kifogást a jogi érdek hiánya miatt utasította el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében a 300.000 Ft összegű vagyon-értékbecslés és a 635.000 Ft összegű ügyvédi megbízási díj felszámolási költségként érvényesítésére és a bérleti szerződés felmondására irányuló részében az elsőfokú bíróság végzése megváltoztatását és kifogása teljesítését kérte.
Kifejtette, hogy az ügyvédi iroda által ellátott feladatok nem igényeltek olyan szaktudást, amelyet a felszámoló szervezet a Csődtv. 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerint kötelezően foglalkoztatandó jogász révén nem tudott volna elvégezni. Utalt arra, hogy a Csődtv. 47. §-a alapján a felszámoló saját munkaszervezetén keresztül köteles a gazdasági tevékenység lezárása körében az adós szerződéseinek felmondására, az iratbetekintés és a felmondólevél megírása nem haladta meg a felszámolás során szükséges mértéket, a feladatot a felszámolónak a saját felszámolói díja terhére kellett volna ellátnia, saját munkaszervezet útján. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló nem kérte teljesítési segéd igénybevételét. Álláspontja szerint a kifejtett tevékenységgel sem állt arányban a megbízási díj. Az értékbecslési díj elszámolása körében hivatkozott arra, hogy a felszámoló az értékbecsléssel nem igazságügyi szakértőt bízott meg, így az elvárt szakértelemmel nem rendelkező teljesítési segéd közreműködésével felmerült költséget nem számolhatja el felszámolási költségként. Utalt arra, hogy az értékbecslő az ingatlant belülről nem tudta megtekinteni, ezért véleménye megalapozatlan. Hivatkozott arra is, hogy a felszámoló nem igazolta, hogy több ajánlatot kért volna be az értékbecslő kiválasztása előtt.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés részben alapos.
A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú eljárás tárgya az értékbecslés díja, az ügyvédi munkadíj és a felmondás hatálytalansága volt, mely körben részben ért egyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy az értékbecslés díját felszámolási költségként kell elszámolni. A Csődtv. 27/A. § (13) bekezdés értelmében a felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A Csődtv. 27/A.§ (13) bekezdés a)-d) pontja szerint a felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására (a) pont), a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére b) pont), jogszabály által kötelezően előírt esetben (c) pont), valamint, ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi. A bíróság engedélyére tehát csak a)-c) pontokban nem szabályozott esetben van szükség. Az értékbecslés a felszámolói tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igényel, a Csődtv. 27/A.§ (13) bekezdés a) pontja alá esik, ezért az értékbecslővel a jogviszony létesítéséhez a Csődtv. 27/A. § (13) d) pontja értelmében a bíróság előzetes engedélye nem volt szükséges. A költség felszámolási költségkénti minősítését nem befolyásolja az értékbecslés hitelező által kifogásolt tartalma, az általa állított megalapozatlanság sem, olyan követelményt pedig a Csődtv. nem támaszt, mely szerint az értékbecsléhez igazságügyi szakértőt kellene igénybe vennie a felszámolónak.
A hitelező kifogásában arra hivatkozott, hogy a választmány a vagyonértékeléshez nem járult hozzá, és hogy a felszámoló az értékbecslőt csak pályázat útján, a hitelezői választmány jóváhagyása után választhatta volna ki, ezek a hivatkozások azonban tévesek, ennek jogszabályi alapját a kifogást előterjesztő sem jelölte meg. A Csődtv. 38. § (3) bekezdése csak a hitelezői választmány értesítését írja elő - amely nem vitásan megtörtént - jóváhagyását azonban nem, a (7) bekezdés pedig csupán azt a követelményt támasztja, hogy a felszámoló az értékbecslési szolgáltatás igénybevétele érdekében az összességében gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót köteles kiválasztani, és a szolgáltató kiválasztására és a vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert dokumentálni köteles, a kiválasztás módszerére azonban kötelező rendelkezést nem tartalmaz. A hitelező kifogásában a dokumentáció hiányára nem hivatkozott, ezért erre mint új tényre - a felszámoló intézkedése jogszabálysértő voltának alátámasztásaként - a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhat az 1952. évi III. törvény (rPp.) 247. § (1) bekezdése értelmében.
Alappal sérelmezte azonban a hitelező, hogy a felszámoló az ügyvédi megbízási díjat felszámolási költségként elszámolta. Az ügyvédi iroda a felszámolót a Csődtv. 47.§-a alapján megillető általános felmondási jogra alapított felmondó nyilatkozatot készítette el és közölte a bérlővel, felszólítva őt a bérleti díj megfizetésére is. Ehhez jogszabály jogi képviselet igénybevételét nem írja el, e feladat nem volt sem külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat, sem a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység, és a felszámoló nem kérte a jogviszony létesítéséhez a bíróság engedélyét sem, ezért az ügyvédi iroda által kiszámlázott ügyvédi megbízási díjat felszámolási költségként nem számolhatja el. A felszámoló a bérleti szerződés alapján számlát bocsátott ki, és több fizetési felszólításokat is küldött a bérlőnek az ügyvédi iroda megbízása előtt, ez pedig önmagában igazolja, hogy ezt a feladatot jogi képviselő nélkül is el tudta látni. A Csődtv. -ben biztosított felmondási jog gyakorlása a felszámolói tevékenység végzéséhez általában szükséges feladat, amely nem igényel különleges szakértelmet, és nem jelentett a felszámolói tevékenységet meghaladó mértékű munkát sem, az ügyvédi iroda által elvégzett feladatot ezért a felszámolónak saját munkaszervezete igénybevételével kellett volna ellátnia.
A Csődtv. 51. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a kifogás a felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót. Jelen esetben az ügyvédi munkadíj még kiegyenlítetlen felszámolási költség a közbenső mérleg szerint, azt a felszámoló nem fizette ki, ezért az adós vagyonába történő megfizetésre kötelezés helyett a felszámolót a másodfokú bíróság arra kötelezte, hogy - figyelemmel arra, hogy a bíróságnak a jelen az eljárásban hozott döntése a …Ügyvédi Irodával kötött szerződésre, annak tartalmára és teljesíthetőségére nem terjedhet ki - a megbízási díjat a megbízott részére közvetlenül, saját vagyona terhére fizesse, és a határozat végrehajthatósága érdekében meghatározta a teljesítés határidejét is.
Egyetért a másodfokú bíróság azzal, hogy a bérleti szerződés felmondását érintő kifogást el kellett utasítani, azonban az elsőfokú bíróság végzése indokolását e részében mellőzi és a döntést az alábbiakkal indokolja:
A Csődtv. 51. § (1) bekezdése értelmében kifogás előterjesztésére a sérelmet szenvedett fél jogosult. A fél fogalmának a Csődtv. 6. § (4) bekezdésében foglalt meghatározása szerint a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, valamint, ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, az e személy által benyújtott kifogás elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül. A jelen esetben a kifogás előterjesztője a felszámolási eljárásban hitelező, érdekelt a felszámolási vagyon jogi sorsát érintő kérdésekben, így kifogás előterjesztésére jogosult, jogi érdek hiánya miatt a kifogás nem utasítható el.
A Csődtv. 51. §-ában szabályozott kifogás jogintézményének az a célja, hogy elhárítsa azokat a jog- vagy érdeksérelmeket, amelyeket a felszámoló intézkedése vagy mulasztása okoz a törvényhely 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyeknek. A kifogás megalapozottsága esetén az 51. § (3) bekezdése értelmében a bíróság a felszámoló intézkedését megsemmisítheti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írhatja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja, megállapításnak azonban a kifogás folytán indult eljárásban nincs helye, az erre irányuló kérelem érdemben nem vizsgálható (BH 1998.396).
A hitelező kérelme formálisan megállapításra irányult, tartalma szerint azonban valójában arra, hogy a bíróság a felszámolói felmondást mint intézkedést semmisítse meg, azonban e kérelem sem teljesíthető. A felszámolóval szembeni kifogás mint jogvédelmi eszköz azokban az esetekben vehető igénybe, amikor a kifogásoló fél a felszámolónak a saját nevében tett intézkedéseit, a Csődtv.-ben előírt feladatai, kötelezettségei megszegését sérelmezi (BDT 2020.4242.)
Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor a felszámoló az adós képviselőjeként jár el, a képviselet általános anyagi jogi tartalma folytán ilyen esetben cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, kötelezetté. Tipikusan ilyen eset, amikor az adós nevében szerződést köt, vagy azt megszünteti. E feladatait a felszámoló az adós szervezeti képviselőjeként végzi, ugyanúgy, mint korábban a szervezeti képviselő [Csődtv. 47. § (5) bekezdés]. nyilatkozatai az adós nyilatkozatának minősülnek, melyek folytán az adós válik jogosulttá vagy kötelezetté.
A felszámoló az adós szerződésének felmondása esetén az adós képviseletében jár el, az általa megtett nyilatkozat az adóst jogosítja és kötelezi, a megtett nyilatkozat hatálya a másik szerződő féllel szemben az anyagi jogi szabályok szerint beáll, a felmondás mint szerződést megszüntető jognyilatkozat ezért - akárcsak a szerződést létrehozó nyilatkozat (BDT 2017.3773.) a kifogás keretei közt nem, csak perben vizsgálható. A felszámoló szerződéses nyilatkozata megsemmisítésére irányuló kifogást ez okból kellett elutasítani.
Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a jelen ügyben alkalmazandó 1952. évi III. törvény (rPp.) 259. §, 253. § (2) bekezdése alapján fellebbezett részében részben a rendelkező részben írtak szerint változtatta meg.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkhf.IV.45.093/2022/3.)