adozona.hu
ÍH 2022.114
ÍH 2022.114
KÖZÉRDEKŰ ADAT KIADÁSA I. Amennyiben a közérdekű adat kiadása iránti perben az alperes azzal védekezik, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik, a felperesnek - az adatok kiadására kötelező rendelkezés végrehajthatósága érdekében - az ítéleti bizonyosság szintjén kell igazolnia azt, hogy az igényelt adatok léteznek és a közfeladatot ellátó szerv kezelésében állnak. A bizonyítási kötelezettség teljesítésének mérlegelése során a felek közötti információs asszimetriára is figyelemmel kell lenni. [Alaptörvény VI.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes 2020. tavaszán megközelítőleg 170 milliárd forint értékben a Malajziában regisztrált közvetítő közbeiktatásával mintegy 7.000 db kínai gyártmányú lélegeztetőgépet vásárolt. Az alperes, mint közfeladatot ellátó költségvetési szerv, közfeladata részeként közpénzből vásárolta meg a lélegeztetőgépeket. Az alperes a szerződések megkötését megelőzően a szerződő fél átláthatóságát me...
ÍH 2022.114 KÖZÉRDEKŰ ADAT KIADÁSA
I. Amennyiben a közérdekű adat kiadása iránti perben az alperes azzal védekezik, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik, a felperesnek - az adatok kiadására kötelező rendelkezés végrehajthatósága érdekében - az ítéleti bizonyosság szintjén kell igazolnia azt, hogy az igényelt adatok léteznek és a közfeladatot ellátó szerv kezelésében állnak. A bizonyítási kötelezettség teljesítésének mérlegelése során a felek közötti információs asszimetriára is figyelemmel kell lenni. [Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés, 38. cikk (4) bekezdés, 39. cikk (2) bekezdés, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontja, Infotv. 26. § (1)-(2) bekezdés, Infotv. 28. § (1) bekezdés, Infotv. 29. § (1)-(2) bekezdés, Infotv. 30. § (7) bekezdés]
II. A konkrét szerződések és a hozzájuk tartozó számlák vagy azzal egyenértékű dokumentumok kiadására kötelező ítéleti rendelkezést a közpénzfelhasználás ellenőrizhetősége indokolja; az nem ütközik a közfeladatot ellátó szerv teljes gazdálkodásának számlaszintű ellenőrzését kizáró rendelkezésbe. [2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 1. § 15. pont, Áht. 37. § (1)-(2) bekezdés, Áht. 38. § (1)-(2) bekezdés, Áht. 41. § (6) bekezdés, Áht. 57-60. §, Áht. 111/H. §]
Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes 2020. tavaszán megközelítőleg 170 milliárd forint értékben a Malajziában regisztrált közvetítő közbeiktatásával mintegy 7.000 db kínai gyártmányú lélegeztetőgépet vásárolt. Az alperes, mint közfeladatot ellátó költségvetési szerv, közfeladata részeként közpénzből vásárolta meg a lélegeztetőgépeket. Az alperes a szerződések megkötését megelőzően a szerződő fél átláthatóságát megvizsgálta, a szerződő felet átláthatónak minősítette. A szerződések megkötésre a 2020-as COVID-19 járvány hatásaival szembeni fellépéshez szükséges áruk behozatalivám- és hozzáadott értékadó- mentességéről szóló 2020/491 BIZOTTSÁG (EU) határozatában kapott engedély szerint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humán járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekben elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III.19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül került sor.A felperes 2021. július 30. napján közérdekű adatok megismerése iránti kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a közte és a Malajziában regisztrált vállalattal (a továbbiakban: Vállalat) megkötött szerződéssel kapcsolatos közérdekű adatok, valamint közérdekből nyilvános adatok kiadását kérte.
Az alperes a 2021. augusztus 13. napján e-mail útján megküldött levelében az adatkezelő voltát nem vitatta, azonban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (2) bekezdésre hivatkozással arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt meghosszabbítja és a teljesítés határideje így 2021. augusztus 29. Az adatkiadásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, ezért a felperes 2021. szeptember 28-án keresetet terjesztett elő közérdekű adatok kiadása iránt. A kereset előterjesztését követően az alperes a közte és a Vállalat közötti szerződéseket a felperes részére megküldte. Ezen túlmenően az alperes kiadta a szerződések teljesítése során realizált kifizetéseket tartalmazó táblázatos formába foglalt adatokat, amelyen a szerződés megnevezése/iktatószáma, a kifizetett összeg és a kifizetés kedvezményezettje került feltüntetésre. Ezen adatok szerint D.V.S. részére 1.500.000 és egy alkalommal 7.500.000 USD került megfizetésre. A lélegeztetőgépekhez fűződően a S. Ltd. részére a következő kifizetéseket teljesítették: 29.060.000, 32.195.000, 159.800.000, 60.820.000, 95.820.000 amerikai dollár. A H. Ltd. részre 28.940.000, 64.125.000 és 35.0000.000, valamint a C. Ltd. részre 40.840.000 amerikai dollárt fizettek ki. Az alperes egyúttal tájékoztatta a felperest arról is, hogy a kifizetésekre a szerződésekben meghatározottak szerint került sor, a teljesítésigazolások a végszámlák alapján készültek.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az Infotv. 31. § (7) bekezdése alapján kötelezze az alperest arra, hogy a felperes részére az e-mail címére elektronikus úton adja ki a kereseti kérelemben 1-17. pontban megjelölt adatokat.
A kereseti kérelem 1-4. pontjában kért adatok arra vonatkoztak, hogy ki, vagy mely szervezet engedélyezte a szerződéskötéseket, illetőleg engedélyezés hiányában ki döntött a szerződésekről, valamint milyen eljárás során választották ki a Vállalatot, illetőleg eljárás hiányában hogyan került kapcsolatba az alperes a Vállalattal.
A keresetlevél 5-6. számú pontjában meghatározott kereseti kérelme tekintetében a szerződéskötéssel kapcsolatosan az átláthatósági követelményekre vonatkozó adatok, információk kiadását kérte, hivatkozva a 48/2020. (III.19.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5-7. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 50. § (1a) bekezdésében írtakra, amely szerint átláthatósági nyilatkozattal is eleget tud tenni az alperes az 5. és 6. számú kereseti kérelemnek.
A kereseti kérelem 7-10. pontjában megfogalmazott kérdések pedig annak közlésére irányultak, hogy mi indokolta azt, hogy az alperes a szerződések alapján az őt terhelő fizetési kötelezettségét nem a szerződéses partnerének, vagyis nem a Vállalatnak, hanem harmadik személynek vagy szervezetnek teljesítette. A felperes hivatkozott arra, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) rendelkezései alapján az adatokat rögzítenie kellett, vagy engedélyezni, de mindenféleképpen a Magyar Állam szerződéskötésének engedélyezésére vonatkozóan az aláírónak valamilyen döntést kellett hoznia. Kifejtette, miszerint életszerűtlen az, hogy a Magyar Állam nem tudja megnevezni, miféle megfontolások játszottak közre a szerződésben rögzített fizetési konstrukció kialakításában.
Az alperesi védekezéssel szemben hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól történő mentesítés nem ad felmentést a kereseti kérelem 1-4. és 7-10. pontjában írt kötelezettségek teljesítése alól.
Az alperes részbeni teljesítése miatt a felperes a kereseti kérelme 11-13. pontjaiban felsorolt igényei tekintetében a keresetétől elállt, az elsőfokú bíróság e körben az eljárást megszüntette.
A kereset 14-17. pontjaiban a felperes azoknak a dokumentumoknak a kiadását kérte, amelyekkel alperes igazolja, hogy mind a Vállalat, mind pedig a szerződések megfelelnek az átláthatósági követelményeknek. Kiemelte, hogy a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 4. §-a csak a közbeszerzési eljárás alól történő mentesítés jogalapját tartalmazza, de azt nem, hogy az átláthatósági követelményeket nem kell vizsgálni és dokumentálni.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Elsődleges védekezése szerint az adatkiadásra nyitva álló határidőn belül kötelezettségének eleget tett, 2021. augusztus 31. napján a felperes által megjelölt e-mail címre tájékoztatást küldött, amelyben egy URL linket kapott a felperes. Ezen keresztül voltak megnyithatók és letölthetők azok a dokumentumok, amelyekkel eleget tett a keresetlevélben megjelölt közérdekű adatok kiadására vonatkozó kötelezettségének. Előadása szerint a KIKAP rendszer generálja és küldi ki e-mailben az értesítést, ami megtörtént. Érdemben a kereseti kérelem 1. és 2. pontjaiban kért adatokkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az egyes szerződések megkötésére vonatkozó döntést nem az alperes hozta és a szerződésen kívül más közérdekű adatot tartalmazó dokumentum nem keletkezett. A 3. és 4. pont esetében védekezése szerint a kért adatokkal nem rendelkezik. Nem állnak fenn az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalmi elemei, mivel a kért adatok rögzítésére semmilyen módon vagy formában nem került sor. Hivatkozott az Áht. 111/H. §-ra, amely ugyan a szerződések megkötését követően lépett hatályba, azonban abból az következik, hogy ezen adatok vonatkozásában az adatkezelési jogosultsága megszűnt.
Az 5. és 6. pontokban, valamint a 16. és 17. pontokban kért adatok tekintetében azzal védekezett, hogy a 48/2020. (III.19.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak alapján a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő vagy a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzés iránti mentesítési kérelemről való döntési jogkör gyakorlása alapján került sor a szerződések megkötésére, ezért a kiadni kért adatokkal nem rendelkezik. A szerződő fél átláthatóságát megvizsgálta, a szerződő felet átláthatónak minősítette. Az Áht. 41. § (6) bekezdése, továbbá az Áht. 111/H. §-a, ezt meghaladóan az Ávr. 50. § (1a) bekezdése szerinti átláthatósági nyilatkozattal azonban nem rendelkezik. A szerződő fél átláthatóságát vizsgálta, azonban az Áht. 111/H. §-a mentességet ad az átláthatóságra vonatkozó adatok kezelése alól, így adatot nem kezel.
A kereseti kérelem 7-10. számú pontjai tekintetében vitatta, hogy az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalmi elemei (rögzítés) fennállnak, mivel a kért adatok rögzítésére nem került sor, így nem keletkezett olyan közérdekű adat, amelyet kiadhatna.
A 14-15. számú kérelmekkel összefüggésben arra hivatkozott, hogy kötelezettségének a felperes részére megküldött válaszlevélben rögzítettekkel és a csatolmányokkal eleget tett. Az Infotv. 30. § (7) bekezdésében írtak alapján az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett, a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti, ami megtörtént. Nem köteles további adatot kiadni, mert a felperes kereseti kérelme a tevékenységének számlaszintű ellenőrzésére irányul.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy a felperes részére az általa megjelölt e-mail címre elektronikus úton adja ki az alábbi közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatokat a határozat jogerőre emelkedésést követő 15 napon belül:
1. Mely személy, illetve mely szervezet engedélyezte, hogy a KKM szerződést kössön a Malajziában regisztrált Vállalattal?
2. Engedélyezés hiányában mely személy, illetve mely szervezett döntött arról, hogy a KKM szerződést kössön a Vállalattal?
3. Pontosan milyen eljárásban (például: pályáztatás, versenyeztetés, közbeszerzési eljárás stb.) került sor a Vállalat kiválasztására?
4. Kiválasztási eljárás hiányában hogyan került kapcsolatba a KKM a Vállalattal?
5. Pontosan milyen módon győződött meg a KKM arról, hogy a Vállalat megfelel az átláthatósági követelményeknek és a Vállalat átlátható szervezetnek minősül?
6. Pontosan milyen módon biztosította a KKM azt, hogy a Vállalattal megkötött szerződések tekintetében teljesüljenek az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdésében foglalt követelmények?
7. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 23. napján és 25. napján megkötött szerződésekben azt, hogy az e szerződések (összesen 3 darab szerződés) alapján fennálló fizetési kötelezettségét a D. V. S. nevű természetes személynek a számlájára teljesíti?
8. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 26. napján megkötött szerződésben azt, hogy 29 060 000 USA dollárt az S. Ltd. nevű szervezetnek a számlájára, valamint 28 940 000 USA dollárt a H. Ltd. nevű szervezetnek a számlájára fizet meg?
9. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 27. napján megkötött szerződésben azt, hogy 6 250 000 USA dollárt az S. Ltd. nevű szervezetnek a számlájára fizet meg?
10. Pontosan mely indokok alapján vállalta a KKM a Vállalattal 2020. év március hónap 27. napján megkötött szerződésben azt, hogy 32 195 000 USA dollárt az S. Ltd. nevű szervezetnek a számlájára, valamint 68 125 000 USA dollárt a H. Ltd. nevű szervezetnek a számlájára fizet meg?
11. Az alperes másolatban küldje meg a Vállalattal megkötött szerződések alapján a KKM által befogadott valamennyi számlát, illetve számlával egyenértékű vagy számlával egy tekintet alá eső dokumentumot.
12. Az alperes másolatban küldje meg a Vállalattal megkötött szerződések alapján a KKM által befogadott számlák (számlával egyenértékű vagy számlával egy tekintet alá eső dokumentumok) KKM által történt megfizetését tanúsító valamennyi dokumentumot (például: átutalási megbízás, kifizetési igazolás, bankszámla kivonata, vagy más hasonló irat).
13. Az alperes másolatban küldje meg mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Vállalat megfelel az átláthatósági követelményeknek és a Vállalat átlátható szervezetnek minősül.
14. Az alperes másolatban küldje meg mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a Vállalattal megkötött szerződések tekintetében teljesülnek az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdésében foglalt követelmények.
Az alperes elsődleges védekezésével kapcsolatosan úgy foglalt állást, hogy annak nincs jelentősége, hogy az alperes a KIKAP rendszeren keresztül milyen adat elérhetőségét kívánta lehetővé tenni a felperes részére, mert mindazon adatokat, amelyeket állítása szerint elérhetővé tett, nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátotta utóbb. Ezért állt el a felperes a keresetlevél 11., 12. és 13. alatti pontjaiban kért adatigénylés iránti kérelmétől, a bíróság az eljárást ezen kereseti kérelmek vonatkozásában megszüntette. A felek egyező nyilatkozata alapján pedig egyéb adatot nem adott ki az alperes.
Érdemben az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében és a 39. cikk (2) bekezdésében foglaltakból indult ki. Ismertette az Infotv. 3. § 5. pontját, a 26. § (1) és (2) bekezdését, a 28. § (1) bekezdését, a 29. § (1) és (2) bekezdését, a 31. § (1) bekezdését.
Azt állapította meg, hogy a közpénzekre vonatkozó szerződések a személyes adatok kivételével teljes egészében közérdekű adatot tartalmazó olyan dokumentumok, amelyek kiadására az adatkezelő köteles. Az adatkiadásra vonatkozó kérelem 2. pontjában írtak tekintetében nem fogadta el az alperes azon érvelését, hogy a döntés közérdekű adattartalma a támogatás ténye, mert a közpénz felhasználásának módja, feltételei, a garanciák rendszere, a határidők, és a szerződésnek a pénz felhasználását érintő kikötései is közérdekű adatok a közpénz, mint jellegadó, a szerződéskötést megalapozó elem miatt.
Megítélése szerint a kért közérdekű adatokkal az alperes rendelkezik, az adatok kezelésére vonatkozó jogosultsága nem szűnt meg és nincs olyan ok sem, ami indokolttá tenné az alperes adatkiadási kötelezettségének megtagadását. Az alperes nem adott elő olyan konkrét tényeket, amelyek a kiadni kért valamely adat kiadásának megtagadását indokolttá tennék vagy amelyek alapján a bíróság egyáltalán mérlegelni tudná a megtagadás lehetőségét.
Rögzítette azt is az elsőfokú bíróság, hogy azt az alperes sem vitatta, miszerint közpénz felhasználásával kötött lélegeztetőgépekre vonatkozó szerződéseket a Vállalattal. Az eljárás során nem volt vitatott az sem, hogy a vételár kifizetésrére közpénzből került sor. Tényként fogadta el azt is, hogy közbeszerzési eljárás nélkül került sor a szerződéskötésre, a közbeszerzési eljárás mellőzése jogszabályszerű volt. Alperesi elismerésre tekintettel tényként fogadta el azt is, hogy az alperes a szerződő partner átláthatóságára vonatkozó vizsgálatot elvégezte, és a Vállalatot átláthatónak minősítette.
A kereseti kérelem 1-4. pontjaiban kért adatok tekintetében úgy foglalt állást, hogy a kérelemmel érintett szerződéseket az alperes kötötte meg szerződő félként, valamennyi szerződésen aláíróként szerepel, az adásvételi szerződés teljesítéshez köthető jogok és kötelezettségek az aláíró alperest jogosították és kötelezték. Ebből az következik, hogy az alperes nem csak formális aláírója volt a szerződésnek, hanem azokban aktív jogokat érvényesítő és kötelezettségeket vállaló félként vett részt. Megítélése szerint a szerződések tartalmából, azoknak az alperest jogosító és kötelező rendelkezéseiből és a felperes által bemutatott, az alperesre vonatkozó szervezeti szabályozásból okkal következik az, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos döntésben a szerződést aláíró alperes részt vett, így a kért adatokkal is rendelkeznie kell. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes nem magát a döntést kérte kiadni, hanem kérte megnevezni, hogy ki engedélyezte a döntést, ennek hiányában pedig kérte kiadni azon személy vagy szervezet nevét, aki a döntést meghozta. Általánosságban is életszerűtlen, hogy egy szerződést olyan személy ír alá, aki nem maga hozza meg a döntést. A szerződés lényeges tartalma a szerződő partner, a szerződő fél személyének ismerete és kiválasztása, tekintettel arra, hogy az egész szerződéses teljesítési jogviszonynak ez az eszenciája. Ezért önmagában is életszerűtlen az alperes azon hivatkozása, hogy a szerződések megkötésének alapjául szolgáló adatokkal nem rendelkezik.
Egyetértett azzal a felperesi érveléssel is, hogy amennyiben ténylegesen nem is az alperes hozta meg a döntést, akkor is a tényleges döntéshozó személyéről információval kell rendelkeznie és ennek szolgáltatására köteles. Az alperes általánosságban, konkrét érvelés előadása nélkül hivatkozott arra, hogy a döntést nem ő hozta, ezért adattal sem rendelkezik. A közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesülésének biztosítása körében ugyanis a közfeladatot ellátó szerveknek aktív kötelezettsége van arra, hogy az általuk birtokolt adatfajták köréről gyors és pontos tájékoztatást adjanak az adatigénylők számára, amely magában foglalja az igényelt adat létezésére vagy hiányára (nem létezésére), az adat előállítására, kezelésére jogszabály alapján köteles szerv megnevezését, illetve az adat tényleges kezelőjére vonatkozó közérdekű adatok kiadását is.
Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a felek információs aszimmetriájára is figyelemmel tájékoztatta a feleket arról, hogy amennyiben az alperes nem jelöli meg védekezésének konkrét alapját, a döntéshozót és azt, hogy milyen, a kereseti kérelemben megjelölt adatok birtokában van, a bíróság valósnak fogadja el, miszerint a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokkal rendelkezik.
A kereseti kérelem 7-10. pontjaiban kért adatok tekintetében is a fenti okfejtést vette alapul, mert ezek az adatok a szerződésekbe foglalt fizetési feltételek, fizetési konstrukció kialakítására vonatkoztak, és az alperes ebben a körben is arra hivatkozott, hogy nincsenek rögzített adatok a birtokában.
A kereseti kérelem 5-6. és 16-17. pontjában foglaltak körében azt tartotta kiemelendőnek, hogy az alperes az Áht. 111/H. §-t tévesen értelmezi. Ez a jogszabályi rendelkezés a perbeni szerződések megkötését követően lépett hatályba, és nem tartalmaz olyan kötelezettséget az adatkezelő szerv részére, hogy a közérdekű adatokat semmisítse meg. Olyan rendelkezést sem tartalmaz, hogy jogosulatlan lenne a már kezelt közérdekű adatok további kezelése bármilyen okból. Az arra vonatkozik, hogy a hatálya alá tartozó szerződések esetében átláthatósági vizsgálatot nem kell végezni. Az alperes ennek ellenére saját előadása szerint a vizsgálatot elvégezte, ennek során pedig közérdekű adat keletkezik, amit az alperes köteles kezelni és kiadni. Ezeket az adatokat az alperes a saját iratkezelési szabályzata és ügyvitele alapján köteles kezelni, annak megsemmisítésére, selejtezésére is kizárólag meghatározott rendben lehet sort keríteni.
A 14-15. számú kereseti kérelmek esetében azt hangsúlyozta, hogy az alperes által megküldött, táblázatos formában rögzített, a szerződések pénzügyi teljesítésére vonatkozó kimutatás nem felel meg a közérdekű adatkiadásra vonatkozó törvényi kötelezettségnek, abból nem követhető egyértelműen nyomon, hogy kinek milyen jogcímen utalt az alperesi vevő közpénz felhasználásával különféle összegeket. Az alperes semmiféle információval arra vonatkozóan nem szolgált, hogy az adásvételi szerződésben megjelölt vevő személyétől eltérő kedvezményezettek bankszámlájára miért, milyen feltételrendszer mellett került sor utalásra. A felperes igénye nem tekinthető az alperes működése számlaszintű ellenőrzésének, mert nem az alperes könyvelését, hanem a kifizetéshez kapcsolódó közérdekű adatokat igényelte.
Összességében azt tartotta kiemelendőnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK. rendelet elsődleges célja, valamint az Alkotmánybíróság 29/2014. (IX. 30.) AB határozat indokolásának tartalma alapján, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú az adatmegismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.
Eseti döntésre utalással rögzítette azt, hogy az információs aszimmetria miatt az adatigénylő az adatkezelő szervezeti felépítésről, működési rendjéről pontos információkkal nem rendelkezhet. A döntés alapjául szolgáló adatokat rendelkezésre kell bocsátani akkor is, ha az adatkezelő a szerződésben félként nem vett részt. Az adat kiadása iránti perben annak tényét, hogy az alperes az igényelt adatok kezelője, a felperesnek kell bizonyítania. Amennyiben az alperes azzal védekezik, hogy nem adatkezelő, a rá vonatkozó szabályok előírásai alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy keletkeztek-e nála a kért adatok. Igenlő válasz esetén az alperes bizonyíthatja, hogy a jogszabályi, illetve egyéb belső szabályozás szerinti kötelezettsége ellenére - valamely okból - mégsem rendelkezik a kért adattal.
Az Áht. 37. § (1) bekezdésében és a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendeletben írtak figyelembevételével a perbelihez hasonló mértékű kötelezettségvállalás esetén az írásba foglalt döntés teljeskörű mellőzése ellentétes lenne az Áht. kötelezettségvállalási rendelkezéseivel. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól történő mentesítés nem ad felmentést a kereseti kérelem 1-4. és 7-10. pontjában írt kötelezettségek teljesítése alól. Az írásbeli teljesítés hiánya ellentétes az Ávr. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakkal. Magyarország külképviseleteinek a gazdálkodása körében a kötelezettség vállalására és a pénzügyi ellenjegyzésre kizárólag írásban kerülhet sor, amint azt a 223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése is rögzíti. Amennyiben pedig a külképviselet részére jóváhagyott költségvetési kereten felül került sor a kifizetésre, úgy a 223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdésének alkalmazásával kell eljárni, amely szintén írásbeliséget követel meg. A felperes adatigénylése olyan adatkörre vonatkozott, amely a közfeladatot ellátó alperes rendelkezésére kell, hogy álljon, mivel szerződést kötött.
A Kúria Pfv.IV.20.551/2017/4. döntéséből arra a következtetésre jutott, hogy a fizetésekkel, számlázásokkal kapcsolatos adatok kigyűjtésére és rendelkezésre bocsátására az alperes kötelezhető. Adat-előállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből, de a perbeli adatigénylés nem egy bonyolult, összetett folyamat eredményeként létrejövő új adatsor kiadására irányul.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a felperes keresetét utasítsa el.
Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a Pp. 279. § (1) bekezdését, az elsőfokú ítélet 11. és 12. pontjai az Infotv. 30. § (7) bekezdését, a tények és egyéb peradatok mérlegelése okszerűtlen, továbbá a megállapított tényállásból levont következtetések megalapozatlanok és törvénysértők.
A kereseti kérelem 1-4. pontjai vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az ebben foglalt adatok esetében az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalmi elemei hiányoznak, mert a kért adatok rögzítésére nem került sor. Hivatkozott e körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH4205-2/2012/V. számú állásfoglalására.
A kereseti kérelem 5-6. és 16-17. pontja tekintetében fenntartotta azon álláspontját, hogy az Áht. 111/H. §-a alapján a rendelkezés hatálybalépését követő időponttól kezdve nem volt jogosult az átláthatósággal kapcsolatos adatok kezelésére, azok megsemmisítésére volt köteles. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság értelmezi tévesen ezen jogszabályi rendelkezést.
A kereseti kérelem 7-10. pontjai tekintetében ugyancsak fenntartotta, hogy az ezen kérelemmel érintett adatokkal nem rendelkezik, azok rögzítésére nem került sor. Hivatkozott arra is, hogy a 2022. február 2-i tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzés alapján a felperesnek kellett valószínűsítenie, hogy ezen adatokkal az alperes rendelkezik, ezen kötelezettségének azonban a felperes nem tett eleget.
A kereseti kérelem 14-15. pontjait illetően fenntartotta azon védekezését, hogy ezen adatok vonatkozásában kötelezettségének a válaszlevélben rögzítettekkel és annak csatolmányaival eleget tett. Hivatkozott arra is, hogy a jelen per tárgyát képező szerződések tekintetében a felperes kérelme megvalósítja az alperes gazdálkodására irányuló átfogó, számlaszintű, tételes vizsgálatát, mert az teljesítésigazolásokra, egyes számlákra irányul. Az elsőfokú bíróság indokolatlanul szűkítően értelmezte az Infotv. 30. § (7) bekezdését, amikor úgy foglalt állást, hogy az alperes érvelése e körben téves. Eseti döntésre is utalt e körben.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A kereseti kérelem 1-4. pontjai tekintetében felhívta a figyelmet arra, hogy az alperes egymással ellentétes nyilatkozatokat tett az eljárás során, fellebbezésében lényegében már csak arra hivatkozott, hogy azért nem keletkezett közérdekű adat, mert a kért adatok rögzítésére nem került sor. Arra azonban nem adott választ, hogy költségvetési szervként ez hogyan lehetséges. A felperes ezzel szemben valószínűsítette, hogy ilyen volumenű szerződéskötés szükségszerűen együtt jár valamilyen mértékű kiválasztási és döntési folyamattal, amit az alperes nem cáfolt azzal, hogy a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében pénzügyi ellenjegyzésre nem volt szükség az eljárás során. Amennyiben a döntést nem az alperes hozta, a kiválasztást nem az alperest végezte, úgy a felperes terhére nem értékelhető, hogy az alperes bírói felhívás ellenére sem tett e körben érdemi nyilatkozatot.
A kereseti kérelem 5-6. és 16-17. pontjai vonatkozásában az Áht. 111/H. § értelmezésével összefüggésben az elsőfokú bírósággal értett egyet. A perbeli szerződések a jogszabály időbeli hatálybalépése miatt nem tartoznak azon körbe, amelynek során átláthatósági vizsgálatot nem kellett végezni, a jogszabályból nem következik, hogy annak hatálybalépését követően a korábban keletkezett adatok megsemmisítésére lenne köteles az alperes, aki nem is bizonyította az adatok megsemmisítését.
A kereseti kérelem 7-10. pontjai tekintetében az alperesi érvelést továbbra is életszerűtlennek tekintette. Amennyiben - mint ahogyan az a perbeli szerződésekből is látható - a szerződésben olyan kikötés szerepel, hogy a szerződő fél nem a partnert kívánja megjelölni a szerződés ellenértékének jogosultjaként, szükségszerűen rögzítve kell lennie az ezen kikötésre vonatkozó döntésnek. Az ilyen jellegű teljesítéshez szükséges adatok, mint például bankszámlaszámok valahol rögzítésre kellett, hogy kerüljenek. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően eleget tett az előkészítő iratában.
A kereseti kérelem 14-15. pontjait érintően továbbra is fenntartotta, hogy kérelme nem irányul az alperes tevékenységének számlaszintű ellenőrzésére. Azon igénye, hogy néhány szerződés esetében az adott szerződések teljesítésére vonatkozó számlák megismerését kívánja, nem egyenértékű az alperes átfogó és számlaszintű ellenőrzésével. Mindössze 3 db szerződéshez kapcsolódó számlát kíván megismerni. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt követelmény szerint értelmezve az Infotv. 30. § (7) bekezdését, igénye nem minősülhet az alperes gazdálkodásának átfogó ellenőrzésére. Az alperes által hivatkozott eseti döntés éppen ezért nem tekinthető irányadónak jelen perben, utalt azonban e körben arra is, hogy ezen ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte és az adat kiadására kötelező elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. Hivatkozott az Infotv. 30. § (2) bekezdésére is, amellyel szemben az alperes nem hivatkozott olyan körülményre, ami miatt az adat kiadása aránytalan nehézséget jelentene számára.
A fellebbezés túlnyomó részben alaptalan.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével túlnyomó részben egyetértett. E körben annak indokait is osztja, azokat nem ismétli meg.
A fellebbezésben kifejtettek vonatkozásában elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az a peres felek között az eljárás során nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, közpénzből gazdálkodik, az igényelt adatok közérdekű adatoknak minősülnek, azoknak kezelője. Ez következik az Alaptörvény 6. cikkének (2) bekezdéséből, az Infotv. 26. § (1) bekezdéséből, 3. § 5.pontjából is.
Az alperesi védekezés részben arra irányult, hogy a törvényi rendelkezések és az ítélkezési gyakorlat szerint adat előállítására nem kötelezhető, csak a már általa kezelt adatok kiadására. A perben azonban nem azt kellett vizsgálni, hogy létező, csak nem a felperes által igényelt módon nyilvántartott adatokból kell-e új adatot létrehozni. A peres felek között a vita a körül bontakozott ki, hogy a felperes által igényelt adatok ténylegesen léteznek-e.
Ezen vizsgálat esetében a bizonyítási teher megfordul, mert a felperes köteles bizonyítani az igényelt adat létezését, miközben a felek között fennálló információs aszimmetriára is tekintettel kell lenni. Az ugyanis nem eshet a felperes terhére, ha nem rendelkezik olyan információval, hogy az igényelt adat ténylegesen milyen formában áll rendelkezésre. Azt is szem előtt kell tartani ezen kérdés elbírálása során, hogy az ítéleti rendelkezés végrehajtható legyen. Ez következik a Kúria Pfv.20.421/2021/7. számú ítéletének [23]-[24] bekezdéseiben írtakból is.
Nem elegendő valószínűsítenie a felperesnek az adat létezését, hanem ítéleti bizonyosság szintjén kellett igazolnia azt, hogy az igényelt adatok léteznek. Az elsőfokú bíróság által e körben ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján az volt megállapítható, hogy az alperes védekezése valóban életszerűtlen volt, az ténylegesen vizsgálható konkrétumokat nem tartalmazott, miközben a költségvetési szervek kötelezettségvállalásaira vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezések ismertek.
A kereseti kérelem 1-4. pontjaiban igényelt adatok a szerződéskötés engedélyezésére, a szerződéskötéssel összefüggő döntésekre vonatkoztak. A felperes nem vitatottan költségvetési szerv, amelynek gazdálkodására az Áht. tartalmaz jogszabályi előírásokat. Az adatigényléssel érintett szerződések az Áht. 1. § 15. pontja szerinti kötelezettségvállalásnak tekinthetők. Az Áht. 37. § (1) bekezdése szerint kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Az alperes által hivatkozott 48/2020 (III. 19.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja e hármas feltétel rendszerből csak a pénzügyi ellenjegyzés alól adott felmentést, amiből okszerűen következik, hogy a kötelezettségvállalásról írásos formában adat áll rendelkezésre. Ezt támasztják alá az alperes SZMSZ-ében foglalt rendelkezések és az is, hogy a szerződés aláírója az ilyen jellegű kötelezettségvállalás körében az aláírásra jogosult államtitkár volt.
Az alperes által hivatkozott és a felperes által sem vitatott azon körülményből - a perbeli szerződések esetében közbeszerzési eljárást nem kellett lefolytatni - sem következik, hogy az igényelt adatok nem léteznek. Fogalmilag kizárt ugyanis, hogy a szerződéskötésre vonatkozó döntés tekintetében rögzített adat nem keletkezett.
Az 5. és 6. pontban igényelt adatok vonatkozásában a felperes kérelme a szerződéskötéssel érintett szerződő fél átláthatóságára irányult.
Értelmezés szintjén a 6. ponttal érintett információ az 5. pontban igényelt adatokat megelőző adat. Az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdése arra vonatkozó kötelezettséget ír elő, hogy nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. A felperes kérelme ezen kötelezettség teljesítésének mikéntjére vonatkozott. A másodfokú bíróság megítélése szerint az eljárás során az alperes azon nyilatkozattal, hogy a szerződéses partnert megvizsgálta és átláthatónak minősítette, az adatigény 6. pontjában foglaltakat teljesítette, az erre vonatkozó adatot a felperes megismerhette, e körben további adat kiadására az alperes nem köteles. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a kereset 6. pontjával kapcsolatos marasztalást tartalmazó rendelkezést mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletéből.
Az 5. pont ezen átláthatósági vizsgálatra vonatkozott és szerves összefüggésben áll a kereseti kérelem 16. és 17. pontjával (ítélet rendelkező részében 13. és 14. pont). Ezek a kérelmek az átláthatósági vizsgálat lefolytatása nyomán készült adatokra vonatkoznak. Az alperes nyilatkozata szerint az átláthatósági vizsgálatot lefolytatta, ezért szükségképpen rendelkeznie kell az ezzel összefüggő dokumentációval, rögzített adattal. Az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte az Áht. 111/H. §-t. Ez a jogszabályi rendelkezés a 2020. június 18-át követően kötött szerződések esetében minősíti külön vizsgálat nélkül átláthatónak a központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében kötött szerződésekben érintett szerződéses partnert, ezért a perbeli esetben az átláthatósági vizsgálatot el kellett végezni.
Az alperes az elsőfokú eljárás során arra hivatkozott, hogy ezen adatok kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazása az Áht. 111/H. § hatálybalépése nyomán megszűnt. Ez a vélekedés azonban téves. Az átláthatósági vizsgálat nyomán keletkezett adatok kezelésére vonatkozóan az Áht. 41. § (6) bekezdésében írt kötelezettség teljesítése nyomán keletkezett adatok kezeléséről az Áht. 55. § rendelkezik, amelyet a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet nem érintett.
Arra, hogy az adatokat időközben megsemmisítette, az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott az alperes. Ez a védekezés a másodfokú eljárásban a Pp. 373. § alapján már nem terjeszthető elő. Az alperes továbbá e körülmény tekintetében konkrétumot nem adott elő, nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen jogszabályi alapon került sor esetlegesen az adatok megsemmisítésére.
Az alperes hivatkozása az Áht. 41. § (7) bekezdésére ugyancsak alaptalan. A perbeli szerződések ugyanis nem az e rendelkezéssel érintett szerződéses körre tartoznak. Azok nem Magyarország külképviseletének a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében kötött visszterhes - használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi - szerződések, melyek esetében a külföldi szerződő fél a jogszabály alapján minősül átláthatónak.
A kereseti kérelem 7-10. pontjai szerinti adatok a szerződések alapján történt konkrét kifizetésekre vonatkozó döntésre vonatkoztak. A megismert szerződések alapján ugyanis nem a Vállalat, a szerződéses partner, hanem harmadik személyek részére történt kifizetés. Ennek okára vonatkozóan azonban a szerződés nem tartalmazott információt. Az alperes azon előadott védekezése, miszerint nem rendelkezik e körben rögzített adattal, ugyancsak alaptalan. Az Áht. 38. § (1) bekezdése szerint a bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. A (2) bekezdés szerint a teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. Az Ávr. 57. §-60. § tartalmazza a kifizetésekre, utalványozásra vonatkozó részletszabályokat, illetve arra nézve az alperes SZMSZ-e is tartalmaz előírásokat. Ezek a részletszabályok olyan ellenőrzési kötelezettséget írnak elő a kifizetés tényleges teljesítéséig, amelyek alapján szükségszerűen keletkeznek adatok. Fogalmilag kizárt, hogy amennyiben egy szerződés alapján az alperes kifizetést teljesít és azt nem a szerződő fél részére teszi, erre vonatkozóan rögzített, nyomon követhető, ellenőrizhető adat ne álljon rendelkezésre.
Nem értett egyet a másodfokú bíróság az alperes fellebbezésével abban sem, hogy az adatigény 14-15. pontjai az alperes gazdálkodásának számlaszintű ellenőrzésére irányult volna. A Kúria számos döntésében foglalkozott ezen kérdéskörrel. A követendő ítélkezési gyakorlat alapján - amelytől az ítélőtábla nem kíván eltérni - az rögzíthető, hogy az Infotv. 30. § (7) bekezdését beiktató 2013. évi XCI. törvény 3. §-ához fűzött törvényi indokolás értelmében "e rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az állampolgárok a közfeladatot ellátó szervek költségvetésével, a költségvetését érintő juttatásokkal, kedvezményekkel, vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, támogatások felhasználásával kapcsolatos egyes adatokat megismerhessenek". Önmagában amiatt, hogy az adatmegismerési igény e számlák kiadásával teljesíthető, nem tekinthető az Infotv. 30. § (7) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodására vonatkozó, az alperes által megjelölt külön törvény, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. §-ának a hatálya alá tartozó adatmegismerésnek. {Kúria Pfv.IV.20.277/2020/7. [14], lsd. továbbá Kúria Pfv. IV.22.339/2017/11. [21], 21.732/2018/8 [13]}.
A perbeli esetben a másodfokú bíróság egyetértett a felperesi érveléssel, miszerint a három darab szerződéssel összefüggő, a kifizetés igazolására vonatkozó bármely dokumentum megismerése nem az alperes általános, gazdasági tevékenységének számlaszintű ellenőrzésére irányul. Azok megismerése a közpénz felhasználásának áttekintéséhez nyújt segítséget.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben - a kereset 6. pontjával kapcsolatban - megváltoztatta, de érdemi döntését túlnyomó részben helybenhagyta a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján.
(Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.462/2022/7/II.)