adozona.hu
BH 2022.5.137
BH 2022.5.137
A Kp. 83. § (5) bekezdése alapján a felperes keresetének fenntartása mellett kiterjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást. Ha új érdemi határozat született, a keresetkiterjesztés erre a határozatra vonatkozhat [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (1), (2), (5) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 130. § (1), (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A nigériai állampolgárságú felperes 2018. március 8-án állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapest és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) I. O. és I. O. Á. kiskorú magyar állampolgár gyermekeire tekintettel. Az elsőfokú hatóság részére AK112250 számon 2028. április 28-ig érvényes állandó tartózkodási kártyát állított ki.
[2] A Fővárosi Nyomozó Ügyészség büntetőeljárást indí...
BH 2022.5.137 A Kp. 83. § (5) bekezdése alapján a felperes keresetének fenntartása mellett kiterjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást. Ha új érdemi határozat született, a keresetkiterjesztés erre a határozatra vonatkozhat [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (1), (2), (5) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 130. § (1), (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A nigériai állampolgárságú felperes 2018. március 8-án állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapest és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) I. O. és I. O. Á. kiskorú magyar állampolgár gyermekeire tekintettel. Az elsőfokú hatóság részére AK112250 számon 2028. április 28-ig érvényes állandó tartózkodási kártyát állított ki.[2] A Fővárosi Nyomozó Ügyészség büntetőeljárást indított a felperessel szemben kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt, melynek során a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. október 24-én elrendelte az előzetes letartóztatását.
[3] Az elsőfokú hatóság a felperes részére kiállított állandó tartózkodási kártyát visszavonta, hivatkozással arra, hogy mind a Budapesti Rendőr-főkapitányság, mind az Alkotmányvédelmi Hivatal véleménye szerint a felperes magyarországi tartózkodása sérti Magyarország közrendjét, közbiztonságát és nemzetbiztonsági érdekét.
[4] Az I. rendű alperes határozatában (a továbbiakban: alaphatározat) az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Döntésében arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperes állásfoglalásával az Alkotmányvédelmi Hivatal, a III. rendű alperes a Budapesti Rendőr-főkapitányság véleményével egyezően állapította meg, hogy a felperes magyarországi tartózkodása sérti Magyarország közrendjét, közbiztonsági érdekét. Döntésének indokolásában felhívta a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontját, (5) bekezdését, valamint az annak végrehajtására kiadott 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 39. § (5) bekezdését.
[5] Az I. rendű alperes 2021. február 23-án kelt határozatával saját hatáskörben visszavonta (a továbbiakban: visszavonó határozat) alaphatározatát és a tényállás további tisztázása érdekében a másodfokú idegenrendészeti hatósági eljárás folytatását rendelte el. Ezen eljárás során az I. rendű alperes 2021. április 14-én új határozatot hozott, amelyben a felperes fellebbezését ismételten elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereseti kérelem
[6] A felperes keresetlevelében elsődlegesen az alaphatározatot támadta, majd azt kiterjesztette a visszavonó határozatra is, és 12. számú beadványával a per során kérte az új határozat perben történő érdemi felülvizsgálatát. Az Európai Unió jogának alkalmazása mellett indítványozta az alaphatározat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az I. rendű alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Az alaphatározatot elsődlegesen eljárási- és anyagi jogi jogsértésekre alapítottan támadta, míg a visszavonó határozat jogellenessége körében kifejtette, hogy arról kizárólag a harmadik tárgyalást követően tett bejelentést az I. rendű alperes. Hangsúlyozta, az eljárás megszüntetésének nem volt jogalapja, hiszen a másodfokú határozat visszavonása és az eljárás folytatásának jogi természete szerint nem tartozik a permegszüntetési okok közé, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 81. §-a értelmében. A visszavonó határozat önmagában, az új másodfokú határozat meghozatala nélkül nem lehet a keresetben hivatkozott jogsérelem orvoslása. Utalt a Kúria Kfv.V.35.666/2011/7. és Kfv.V.35.688/2011/9. számú határozataira, melyek szerint a visszavonás tárgyában hozott döntés jogszerűsége kizárólag akkor vizsgálható felül, ha megismerhető belőle a tényállás, az annak alapjául szolgáló bizonyítékok, jogszabályhelyek, amelyek miatt a hatóság az alapdöntését jogszabálysértőnek minősítette. A visszavonó határozat azonban oly mértékben hiányosan teljesíti e feltételeket, hogy az felülbírálatra alkalmatlan.Az elsőfokú ítélet
[7] A törvényszék ítéletében a felperes keresetét elutasította.[8] Érdemi alaphatározat hiányában az eljárt bíróság kizárólag a visszavonó határozat jogszerűségét vizsgálta oly módon, hogy az érdemben eleget tesz-e a felperes kereseti kérelmének. Az új határozatot és az azzal kapcsolatos felperesi érveket a perben nem vizsgálta, az azt indítványozó 12. számú beadványt új perszámra lajstromozta.
[9] A visszavonó határozat bejelentésének időszerűségével kapcsolatosan kifejtette, a Kp. 83. §-a nem szűkíti le a közigazgatási szerv jogsérelem-orvoslásának lehetőségét kizárólag az első tárgyalásig. Az I. rendű alperes nem volt elzárva a folytatólagos eljárások idején sem a jogsérelem orvoslásától, mivel a bíróság az első tárgyaláson nem hozott ítéletet. A Kp. 83. §-a szerinti bejelentésnek perjogi szempontból folytatólagos tárgyalás esetén az a következménye, hogy a bíróságnak nem kötelező felfüggesztenie az eljárását, maga döntheti tehát el, hogy a perben a közigazgatási szerv által hivatalból indított döntés felülvizsgálatot bevárja-e. A visszavonó határozat ezáltal nem hatálytalan, így annak jogszerűségét érdemben vizsgálta.
[10] A felperes kereseti kérelmében hivatkozottak mentén a visszavonó határozattal kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértését nem, azonban annak kézbesítésével kapcsolatos felperesi kifogások megalapozottságát megállapította.
[11] A visszavonó határozat határidőn túli kézbesítését illetően hangsúlyozta, hogy az a határozat jogszerűségét nem érintette, eljárásjogi garanciák sérelmével nem járt, hiszen a döntés tartalmát a felperes a bírósági eljárásban megismerhette, arra vonatkozóan nyilatkozatot terjeszthetett elő. A felperes tisztességes eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való joga nem sérült.
[12] A visszavonás indokoltsága körében utalt a Kúria Kfv.VI.37.600/2018/5. számú ítéletére, amelyben elvi tételként rögzítette a legfőbb bírói szerv, hogy a visszavonó döntésben a hatóságnak elegendő az alapdöntés jogszabálysértő jellegére utalnia, a konkrét jogszabálysértést nem kell megjelölnie. A részletes jogi érvelést az új határozatnak kell tartalmaznia, amellyel szemben az azzal egyet nem értő jogorvoslatot vehet igénybe. Összességében kimondta, hogy az I. rendű alperes visszavonó határozata az ügy érdemére kiható eljárási jogszabályt nem sértett, az jogszerű és megalapozott, ezért a felperes keresetét elutasította.
[13] A visszavonó határozat jogszerűsége okán az alaphatározat nem létezőnek minősül, így az azzal kapcsolatos anyagi és eljárásjogi kifogásokat a bíróság érdemben nem vizsgálta. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, az uniós jog értelmezését szükségtelennek ítélte meg, melyre figyelemmel az indítványt elutasította.
A felülvizsgálat és az ellenkérelmek
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, míg másodlagosan a jogerős ítélet oly módon történő megváltoztatását, hogy az I. rendű alperes határozatát a bíróság semmisítse meg, és a hatóságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítsa. Az új eljárásra utasítás körében kérte, hogy a Kúria kötelezze az elsőfokú bíróságot az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) eljárásának kezdeményezésére. Egyidejűleg indítványozta, hogy a Kúria az EUB előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen.[15] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság az EUB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező és egyidejűleg az elsőfokú bírósági eljárásnak az EUB eljárásának befejezéséig történő felfüggesztését elrendelő végzését a 2021. február 17-én kelt végzésében írásba foglalta. Majd ezt követően kapott arról tájékoztatást, hogy az elsőfokú bíróság okafogyottnak nyilvánította az előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményező 23. sorszámú végzését, elrendelte az eljárás felfüggesztésének megszüntetését és a pert új számra lajstromozta. Az I. rendű alperes sem a visszavonó határozatát, sem az annak nyomán folytatott másodfokú eljárás megindításának tényét nem közölte a felperessel egészen 2021. április 26-ig. Érvelése szerint azonban az I. rendű alperes visszavonó döntése nem lehet jogalapja a már elrendelt felfüggesztés okafogyottá nyilvánításának és az eljárás megszüntetésének.
[16] Rámutatott, a felperes eljárási jogainak sérelmét okozza a törvényszék ítéletének 14. pontjában a Kp. 83. §-ával kapcsolatban kifejtett téves jogértelmezése. Továbbra is állította, az I. rendű alperes visszavonó határozata a felperes kereseti kérelmének nem tesz eleget, az önmagában új másodfokú határozat meghozatala nélkül nyilvánvalóan nem lehet a keresetben hivatkozott jogsérelem orvoslása, legfeljebb annak első lépése. Azzal ugyanis, hogy az I. rendű alperes visszavonta a másodfokú határozatot, még nem szüntette meg a jogsérelmet, hiszen a felperes számára továbbra sem biztosította a tartózkodási jogot, amelyet eredetileg állandó tartózkodási kártya formájában magyar állampolgár családtagjaira tekintettel szerzett meg. Kereseti kérelme kizárólag akkor teljesül, ha a hatóság nem fosztja meg a magyarországi tartózkodási jogától. Erre vonatkozóan azonban a visszavonó határozat nem tartalmaz megállapítást. Ellenben a II. és a III. rendű alperes szakhatósági állásfoglalásai továbbra is érvényesek, hiszen azokat a perben fenntartották. Így az I. rendű alperes az új eljárásban sem hozhat érdemben más döntést, mint az állandó tartózkodási kártya visszavonásáról szóló határozatot. Az I. rendű alperesre nézve kötelező erejű állásfoglalást kiállító szakhatóság körébe eső tényállás tisztázása nem lehet az I. rendű alperes hatáskörében felmerülő határozat-visszavonási ok. Hiszen, ha a megismételt eljárásban az I. rendű alperes további tényállástisztázást végez, a szakhatóságok állásfoglalása akkor is kötni fogja. Kiemelte, a felperes kereseti kérelme akkor teljesülne, ha a kereseti kérelemben írtak szerint a felperes tisztességes eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogát sértő szakhatósági állásfoglalások visszavonásra kerülnének.
[17] Utalt arra is, hogy téves az az álláspont, miszerint a visszavonó határozat következtében meghozandó újabb másodfokú döntés a perben ne lett volna támadható. A meghozandó új másodfokú határozat ugyanis kapcsolódik a keresettel támadott határozathoz.
[18] Ismételten hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes közigazgatási cselekményével kapcsolatos bejelentése elkésett, ezáltal az hatálytalan. Ezt támasztja alá a Kp. 83. §-ához fűzött kommentár is. A jogsérelem közigazgatási eljárásban történő orvoslására pontosan a perben tanúsított visszaélésszerű joggyakorlás hatékony visszaszorítása érdekében kerül sor időbeli korlátok közé szorítva.
[19] Sérelmezte azt is, hogy annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság az EUB előtti eljárás kezdeményezéséről és a per felfüggesztéséről tájékoztatta, a felperes részére ezt a végzést végül csak 2021. április 15-én, az ezzel kapcsolatos iratbetekintési kérelem eredményeként kézbesítették. Ellenben a 23. számú végzést közel két hónapig nem továbbították az EUB részére. Jogsértőnek tartotta az ítéletet abból az okból is, hogy az elsőfokú bíróság a 2021. május 12-én kelt, az új határozatra vonatkozó keresetkiterjesztést is tartalmazó beadványát, az abban foglaltakat nem értékelte.
[20] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének hatályában fenntartását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felperes felülvizsgálati kérelme - az alábbiak szerint - alapos.[23] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. A Kúriának alapvetően arról kellett döntenie, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában történt-e az ügy érdemére is kiható eljárásjogi jogszabálysértés.
[24] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytelen eljárásjogi következtetéseket vont le.
[25] A Kúria mindenekelőtt rögzíti - utalva a Kpkf.VII.40.040/2021/7. számú döntésre - hogy az eljárás megszüntetésének a részletszabályait a Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásának az esetkörére a Kp. [A jogsérelem orvoslása a közigazgatási eljárásban] cím alatti 83. § (1)-(7) bekezdései rögzítik. A Kp. 83. §-ának rendelkezései kizárólag azokra az esetekre alkalmazhatók, amelyekben a közigazgatási szerv a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében saját hatáskörben eljárást indít. Ha pedig a közigazgatási szerv vagy annak jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolja, a bíróság az eljárását megszünteti.
[26] A Kp. 83. § (1) bekezdése szerint, ha a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti. A (2) bekezdés értelmében ezen közigazgatási eljárás megindításának ténye legkésőbb az első tárgyaláson, hivatalbóli vizsgálat vagy bizonyítás elrendelése esetén az elrendelés közlésétől számított tizenöt napon belül jelenthető be.
[27] A helyes eljárásrend a Kp. 83. § (5) és (6) bekezdése szerint az, ha a bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti. Ha pedig a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi.
[28] A perbeli esetben az I. rendű alperes a harmadik tárgyalást követően, 2021. február 26-án tájékoztatta az elsőfokú bíróságot arról, hogy 2021. február 23-án kelt 106-Át-1808/12/2021. számú határozatában saját hatáskörben visszavonta az alaphatározatát, egyben a másodfokú eljárás folytatását rendelte el. Majd utalva arra, hogy a Kp. 83. §-ának jelen ügyre irányadó értelmezéséből az eljárt bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a 106-Át-1808/12/2021. számú határozat tekinthető a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása körében tett közigazgatási cselekménynek, az eljárás megszüntetésének terhével felhívta a felperest, hogy a Kp. 83. § (5) bekezdése alapján nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az I. rendű alperes határozatának visszavonásával tett intézkedése a kereseti kérelmének eleget tesz-e.
[29] A felperes nyilatkozatának értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a felperes keresetét kiterjesztette a visszavonó és az eljárás lefolytatását elrendelő határozatra és e körben ítéletet hozott azzal, hogy a közigazgatási eljárásban időközben megszületett új határozattal szembeni keresetet új perszámra iktatta.
[30] A Kúria elsősorban megjegyzi, sem a Kp., sem az Ákr. nem tartotta fenn a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. § (2) bekezdésében foglalt azon korábbi korlátozást, hogyha a döntés bírósági felülvizsgálata volt folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatta vissza a döntését.
[31] A Kp. azt sem zárja ki, hogy a közigazgatási szerv bejelentés hiányában is cselekedjen, ennek pedig kihatása lehet a per tárgyává tett közigazgatási tevékenységre. Előfordulhat, hogy a közigazgatási szerv és a bíróság eljárása párhuzamosan folyik, a bíróság döntése pedig primátust élvez a közigazgatási szerv döntése felett. Ha azonban a per folyamatban léte alatt a közigazgatási szerv megváltoztatja a korábbi cselekményét, ezt a bíróságnak - a perjogi helyzet függvényében - figyelembe kell vennie.
[32] Ennek a figyelembevétele elsősorban a Kp. 83. §-ában előírt eljárásrend lefolytatása mellett arra terjed ki, hogy a cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tesz-e.
[33] A Kp. 83. § (5) bekezdése alapján a felperes keresetének fenntartása mellett ki is terjesztheti azt a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított új közigazgatási cselekményre, ha a jogsérelme nem nyert a megvalósított közigazgatási cselekmény által orvoslást, ezt azonban csak olyan döntéssel szemben teheti meg, mellyel szemben a bírósági felülvizsgálat lehetősége biztosított. Az elsőfokú bíróságnak tehát vizsgálnia kell a jogsérelem keresetnek megfelelő orvoslását, és döntenie a kiterjesztés lehetőségéről. Ez azonban nem bármely határozatra vonatkozik, hisz jelen esetben a jogsérelem elhárítása érdekében megvalósított közigazgatási cselekmény a visszavonó határozaton keresztül született új határozat volt. Ebben az esetben a keresetkiterjesztés Kp. 83. § (5) bekezdésében megfogalmazott esete a jogsérelem orvoslása körében, az annak eredményeként meghozott döntésre terjedhet ki. Ezt támasztja alá a Kp. 83. § (1) bekezdésében rögzített eljárás felfüggesztési kötelezettség is.
[34] A visszavonó és az eljárás folytatását elrendelő határozat ennek megfelelően nem orvosolta a jogsérelmet, az ügyet érdemben nem döntötte el, azt nem zárta le, így a felperes keresetkiterjesztése erre nem terjedhetett ki. A visszavonó és az eljárás folytatását elrendelő határozattal szembeni kereset joghatását tekintve időelőtti, a jogsérelem orvoslása körében a korábbi határozat helyébe ugyanilyen rendeltetésű döntés, vagyis a közigazgatási ügyet véglegesen elbíráló határozat léphet. A felperes keresetét ebben az ügyben a Kp. 83. § (5) bekezdése alapulvételével kizárólag az új eljárásban született érdemi határozatra terjeszthette ki, amelyre a felperes nyilatkozott is.
[35] Ezáltal a felperes jogorvoslati joga nem enyészett el, hiszen a visszavonó határozat iránymutatása alapján lefolytatásra kerülő és folytatandó eljárás eredményeként perindítási joga ismételten megnyílt, a határozatot a bíróság érdemben vizsgálja. Az új másodfokú határozat jogsértő kirekesztésére nem került sor a felperes érveivel szemben. Ugyanakkor nem helytálló az az elsőfokú bírósági megállapítás, amely szerint az a határozat a pernek nem képezhette tárgyát. Pontosan annak a határozatnak kellett volna a per tárgyát képeznie. Ez az eljárási jogsérelem pedig az ügy érdemére kiható módon jogsértő, ezért a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával az ítélet hatályon kívül helyezéséről és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasításáról döntött.
[36] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Kp. 83. §-a szerinti eljárásrend szabályait betartva kell eljárnia, és figyelemmel kell lennie arra, hogy a felperes a keresetét kizárólag mely határozatra terjesztheti ki az (5) bekezdés szerint. Figyelemmel arra, hogy az új határozattal szembeni kereset folytán új perszámra iktatás történt, célszerű a folyamatban levő perben eljáró bíróság tájékoztatása a Kúria jelen ügyben hozott döntéséről, ezt követően az ügyek egyesítése és a felperes nyilatkozatának vizsgálata abban a körben, hogy az új határozat a keresetben állított jogsérelmet orvosolja-e.
[37] A felülvizsgálati kérelem további indoka szerint jogsértő volt az EUB előtti eljárás kezdeményezéséről és a per felfüggesztéséről hozott végzést követő bírósági eljárás.
[38] A Kúria hangsúlyozza, ezek az eljárási kérdések nem ebben a perben értékelendőek. A Kúria nem tartotta indokoltnak az EUB előzetes döntéshozatali eljárásnak kezdeményezését a visszavonó határozat felülvizsgálata folytán, hiszen az indítványban megfogalmazott kérdések nem a visszavonás jogszerűségét érintik, hanem az új határozat megállapításaira vonatkoznak, azon határozat felülvizsgálata során kell dönteni a kezdeményezésről.
(Kúria Kfv.III.37.766/2021/7.)