adozona.hu
BH 2022.5.132
BH 2022.5.132
Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes a keresetében az alperes 2018. december 6-án kelt felmondásának jogellenességére alapítva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (4) bekezdése alapján négy havi felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő 3 864 000 forint, továbbá az Mt. 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján hat havi végkielégítésnek megfelelő 5 796 000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[2] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
...
BH 2022.5.132 Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) és (3) bek.].
A tényállás
[1] A felperes a keresetében az alperes 2018. december 6-án kelt felmondásának jogellenességére alapítva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (4) bekezdése alapján négy havi felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő 3 864 000 forint, továbbá az Mt. 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján hat havi végkielégítésnek megfelelő 5 796 000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.[2] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
[3] Az elsőfokú bíróság 2019. november 18-án, 2020. január 20-án, 2020. március 9-én, 2020. július 8-án és 2020. november 5-én tartott perfelvételi tárgyalást.
[4] A felperes 2020. november 4-én keresetváltoztatást terjesztett elő, amelyben a végkielégítés mellett elsődlegesen az Mt. 82. § (1) és (2) bekezdése alapján kérte marasztalni az alperest és elmaradt jövedelem címén 10 406 554 forint kártérítés, másodlagosan 3 864 000 forint kompenzációs átalány megfizetését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetváltoztatást 2020. december 1-jén kézbesítette az alperesnek és 15 napos határidőt biztosított az ellenkérelem változtatás lehetőségére.
[5] Az alperes 2020. december 16-án viszontkereset-levelet és ellenkérelem változtatást terjesztett elő. A viszontkeresetében elsődlegesen 51 000 000 forint, másodlagosan 3 864 000 forint kártérítés megfizetésére kérte a felperest kötelezni.
[6] A törvényszék végzésével a viszontkereset-levelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdése alapján visszautasította. Határozatának indokolása szerint az alperes a viszontkereset-levelet a Pp. 204. § (1) bekezdésében foglalt 45 napos határidőn túl terjesztette elő.
[7] Az alperes fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság a végzésének indokolásában megállapította, hogy az alperes a viszontkeresetét még a 2021. január 1-től hatályos, a Pp. 204. §-át egy új, (5) bekezdéssel kiegészítő módosítása előtt, 2020. december 17-én terjesztette elő, azonban az elsőfokú bíróság arról már a Pp. módosítás hatálybalépését követően, 2021. január 5-én döntött. A Pp. és a Pp. módosítása indokolásából levont következtetése szerint a viszontkereset előterjesztésének objektív határideje az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő, szubjektív határideje pedig az ellenkérelem tényleges előterjesztésének időpontja. A jogalkotó a viszontkereset-levél előterjesztését nem a keresetváltoztatáshoz kapcsolja.
[8] Az ítélőtábla álláspontja szerint ezért a keresetváltoztatásnak csak abban az esetben van jelentősége, ha abból jutott az alperes tudomására olyan ok (tény, bizonyíték), amely alapján viszontkeresettel élhet. Ha azonban a viszontkereset alapjául szolgáló tények, körülmények ismertek voltak az alperes előtt, az írásbeli ellenkérelem előterjesztésekor, akkor a keresetváltoztatásra hivatkozással sem pótolhatja mulasztását és teljesítheti későbbi időpontban a viszontkereset-levél előterjesztését.
[9] A fentiek figyelembevételével a másodfokú bíróság a viszontkereset alapjául szolgáló indokokat vizsgálva megállapította, hogy az alperes hivatkozása szerint a felperes hanyag munkavégzése miatt nem nyerte el a Z. projektet, mert a szükséges és teljes körű ajánlatot 2018. július 5-ig nem készítette el, az még a felmondás időpontjában sem volt alkalmas felhasználásra. Az ítélőtábla levont következtetése szerint ugyanakkor az alperes már a felperes munkaviszonyát - 2018. december 6-án kelt felmondással - is ezen indokból szüntette meg, ezért az önhiba hiánya nem állapítható meg. Az alperes nem valószínűsítette, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésre nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására, vagy következett be.
[10] Az ítélőtábla az alperes fellebbezésére reagálva rámutatott arra, hogy a hivatkozott CKOT-állásfoglalás a másodfokú bíróságot nem köti, az eleve a jogszabályváltozás előtt keletkezett, és az állásfoglalás szövegéből sem következnek az alperes által előadottak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése nem sértette a Pp. 3. és 4. §-ában foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a perkoncentráció elvét sem és nem volt ellentétes a Pp. 185. §-ával, 205. §-ával és a 206. § (1) bekezdésével sem.
[11] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem
[12] Az alperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjának figyelembevételét kérte.[13] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú bíróság végzésének "megváltoztatását", másodlagosan a jogerős végzés elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte.
[14] Az alperes érvelése szerint a Pp. 185. § (2) és (5) bekezdéséből okszerűen az következik, hogy a keresetváltoztatásra a keresetlevél szabályai az irányadóak, így ezzel szemben a Pp. 204. § (1) bekezdése értelmében viszontkereset vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének van helye. Ezt az értelmezést támasztja alá a Civilisztikai Kollégiumvezetők 12. számú állásfoglalása is. A viszontkeresetét a törvényszék által biztosított 15 napos határidőn belül, az ellenkérelem-változtatást megelőzően terjesztette elő, ezért az elsőfokú bíróság azt jogszabálysértően utasította vissza.
[15] Az ítélőtábla a Pp. 2021. január 1-jei módosításával beiktatott Pp. 204. § (5) bekezdését szűkítően és alaptörvény-ellenesen értelmezi. A jogszabály szövegéből nem az következik, hogy az alperesnek kizárólag a Pp. 204. § (5) bekezdésében foglalt esetben lenne lehetősége viszontkereset előterjesztésére, hanem az, hogy e rendelkezéssel a jogalkotó tovább bővítette a viszontkereset előterjesztésének lehetőségeit. A Pp. 204. § (5) bekezdése azokra az esetekre vonatkozik, amikor az alperes annak ellenére lesz jogosult viszontkeresetet előterjeszteni, hogy a felperes nem élt keresetváltoztatással. A Pp. 204. § (5) bekezdését az Alaptörvény XVIII. cikkével összhangban értelmezve az következik, hogy a jogalkotónak a peres felek perbeli egyenlőségének megteremtése a célja, nem pedig az, hogy az egyik peres fél jogait, ez esetben az alperest olyan módon korlátozza, hogy a jogait nem tudja gyakorolni a peres eljárás során.
[16] A hivatkozott Pp. módosítását a kollégiumvezetők állásfoglalásával együttesen szükséges értelmezni, amelynek alapján a viszontkereset előterjesztésére két esetben kerülhet sor. Egyrészt akkor, ha a felperes keresetváltoztatással él, amelyre az alperes érdemi ellenkérelmet terjeszthet elő és ezzel megnyílik a lehetőség a viszontkereset előterjesztésének. A Pp. 204. § (5) bekezdése alapján pedig akkor van lehetősége erre, ha az alperesnek önhibáján kívül, a perfelvételi szakaszban később jut a tudomására olyan ok, amely a viszontkereset-levél előterjesztésének lehetőségét megnyitja. Ez esetben a Pp. a viszontkereset-levél előterjesztését nem köti a keresetlevél vagy a keresetváltoztatás közléséhez.
[17] Az alperes álláspontja szerint a megváltoztatott keresettel szembeni védekezés lehet ellenkérelem vagy viszontkereset. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amelynek alapján a keresetváltoztatás esetén kizárólag ellenkérelmet lehetne előterjeszteni, viszontkeresetet pedig nem. Az ítélőtábla jogszabálysértő jogértelmezése alapján az alperes hátrányos helyzetbe kerülne, mert a felperes a peres eljárás perfelvételi szakaszában bármikor, korlátlan számban megváltoztathatná a keresetét anélkül, hogy azzal szemben az alperes viszontkeresettel élhetne. Ez nyilvánvalóan okszerűtlen, jogszabálysértő és az alperesi védekezés indokolatlan leszűkítését eredményezi. E körben még hivatkozott a 10/2017. (V.5.) AB határozat 61. pontjára is, amely a fegyverek egyenlőségének elvét rögzítette.
[18] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában történő fenntartását kérte.
[19] Álláspontja szerint a Pp. 204. §-a egyértelműen rögzíti a viszontkereset előterjesztésének feltételeit, a benyújtás határidejét és annak tartalmát. Az ügyben, abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy keresetváltoztatás esetén előterjeszthető-e viszontkereset, azaz a keresetváltoztatást követően viszontkereset-levél benyújtható-e. A Pp. 204. § (1) bekezdése és a Pp. 185. § (5) bekezdése egyértelmű iránymutatása alapján a keresetváltoztatás esetén érdemi ellenkérelem változtatásának van helye. Abban az esetben, ha elfogadnánk azt az alperesi álláspontot, hogy a keresetváltoztatás automatikusan teret nyit a viszontkeresetnek, ezzel tagadásra kerülne a perkoncentráció elve, amelynek értelmében a felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.
[20] A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy perbeli esetben a felperes keresetpontosítása - figyelemmel az Mt. 82. §-ára - csupán az összegszerűségre vonatkozott, ezért a tényállás és a jogalap tekintetében nem keletkeztetett olyan új körülményt, tényt, jogot, amely indokolta volna, hogy az alperes részére a viszontkereseti kérelem benyújtásának határideje ismét megnyíljon.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[21] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint nem megalapozott.[22] A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi perekre vonatkozó speciális szabályok szerint (Pp. 523. § (1) bekezdés) a vitatott érték alapján (51 000 000 forint) helye volt a felülvizsgálatnak, annak befogadására vonatkozó engedélyezési eljárás szükségtelen volt.
[23] A Pp. 2020. december 31-ig hatályos 204. § (1) bekezdése szerint az alperes a felperes ellen - a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt - írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított 45 napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani.
[24] A fenti szabályozás alapján a viszontkereset-levelet a törvényben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Amennyiben az alperes a bíróság által meghatározott határidő előtt nyújtja be az ellenkérelmét, avval egyidejűleg a viszontkereset-levelet is elő kell terjesztenie, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a keresettel szemben először viszontkeresetet, majd - a törvényes határidőn belül - ellenkérelmet terjesszen elő. A viszontkereset-levél előterjesztésének végső határideje azonban az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő, annak elteltével az alperes az igényét már nem érvényesítheti a felperessel szemben.
[25] Az ítélőtábla az Alaptörvény 28. cikkének felhívásával a törvényszöveg értelmezésekor helytállóan tulajdonított jelentőséget a Pp. 204. §-hoz fűzött miniszteri indokolásnak, amely szerint "a viszontkeresetnek a per elején az ellenkérelemmel való egyidejű előterjesztésére vonatkozó előírás azért indokolt, mivel a viszontkereset későbbi időpontban (pl. szóban, perfelvételi tárgyaláson) való előterjesztésének megengedése a törvény szerinti feszes menetrendbe foglalt perfelvételi szakot felborítaná, szükségtelenül elnyújthatja, ezáltal a perkoncentráció elvének érvényesülését gátolná".
[26] A fenti értelmezést a Pp. 185. § (1) és (5) bekezdésének rendelkezései is alátámasztják avval, hogy keresetváltoztatás esetén csak ellenkérelem-változtatásra adnak lehetőséget.
[27] A másodfokú bíróság helytállóan hívta fel a Pp. 2021. január 1-től hatályos módosítását is, amely a viszontkeresetre vonatkozó szabályozásba - az (1) bekezdésben kivételként hivatkozott - (5) bekezdést iktatott be. Ennek rendelkezése alapján az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszonkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be.
[28] A Pp. 204. §-ának módosítását előterjesztő miniszteri indokolás szerint "a módosítás a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel indokolt esetben lehetővé teszi a viszontkereset előterjesztését az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően is. A gyakorlati tapasztalatok alapján a bonyolultabb, összetettebb tényállású ügyekben, ha elrendelésre kerül további írásbeli perfelvétel, esetlegesen keresetváltoztatásra kerül sor, a perfelvétel során később is felmerülhetnek vagy ismertté válhatnak olyan tények, bizonyítékok, amelyek a fél önhibáján kívüli okból alapot adhatnak a viszontkereset előterjesztésére. A módosítás azt célozza, hogy ilyen esetben nyíljon meg a viszontkereset előterjesztésének lehetősége, mert ezzel elkerülhető egy újabb jogvita, egy további perindítás és a perhatékonyság szempontjának ez felel meg leginkább".
[29] A Pp. 204. § (5) bekezdéséhez fűzött indokolásból - amely az Alaptörvény 28. cikke alapján a jogalkalmazás során a jogszabályok céljának megállapításakor az egyik figyelembe veendő szempont - is az következik, hogy sem 2020. december 31-ig, sem azt követően a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget viszontkereset előterjesztésére, ha a törvényben az ellenkérelem előterjesztésére meghatározott határidő eltelt. A jogalkotó a viszontkereset-levél előterjesztését nem a keresetmódosításhoz kötötte.
[30] Annak eldöntéséhez, hogy a Pp. 204. § (5) bekezdése alapján az adott esetben volt-e helye viszontkereset előterjesztésének, nem mellőzhető a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályok értékelése sem.
[31] A perbeli esetben a felperes az eredeti keresetében az Mt. 82. § (4) bekezdése alapján kompenzációs átalány, majd - keresetmódosításában - az Mt. 82. § (1) és (2) bekezdése alapján elmaradt jövedelme kártérítés jogcímén történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapja - az alperes felmondásának jogellenessége - a módosítást követően sem változott.
[32] Az ítélőtábla helytállóan állapította meg, hogy az alperes viszontkeresetének alapját képező indokolás - a felperes Z. project kivitelezésével kapcsolatos károkozása - olyan ismert körülményeken alapult, amelyre az alperes már a munkáltatói intézkedés indokolásában és írásbeli ellenkérelmében is hivatkozott, így nem volt megállapítható, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő után jutott tudomására.
[33] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.IV.10.089/2021/7.)