adozona.hu
BH 2022.3.88
BH 2022.3.88
Létező munkaszerződés alapján a munkaügyi bíróságnak kell a tényállást feltárnia. Abban az esetben van lehetőség a közigazgatási bírósághoz való áttételre, ha a bizonyítás eredményeképp azt állapítja meg, hogy a felek között közszolgálati jogviszony jött létre [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2019. november 1. napján munkaszerződést kötött az I. rendű alperessel mint munkáltatóval. A munkaszerződés 1. pontja értelmében a munkáltató a munkavállalót 2019. november 1. napjától kezdődően referensi munkakörben, határozatlan időtartamra alkalmazza a munkaszerződésben foglaltak szerint. A 7. pont szerint a munkaszerződés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott módokon szüntethető meg. A 13. pont alapján a munkáltatói jogok...
BH 2022.3.88 Létező munkaszerződés alapján a munkaügyi bíróságnak kell a tényállást feltárnia. Abban az esetben van lehetőség a közigazgatási bírósághoz való áttételre, ha a bizonyítás eredményeképp azt állapítja meg, hogy a felek között közszolgálati jogviszony jött létre [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. §].
A kijelölés iránti kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2019. november 1. napján munkaszerződést kötött az I. rendű alperessel mint munkáltatóval. A munkaszerződés 1. pontja értelmében a munkáltató a munkavállalót 2019. november 1. napjától kezdődően referensi munkakörben, határozatlan időtartamra alkalmazza a munkaszerződésben foglaltak szerint. A 7. pont szerint a munkaszerződés a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott módokon szüntethető meg. A 13. pont alapján a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult.[2] A II. rendű alperes munkáltató képviseletében a polgármester a 2020. április 30. napján kelt munkaviszony-megszüntetés elnevezésű okiratban a felperes munkaviszonyát az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntette. Megállapította, hogy az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján a felperest 1 havi távolléti díj illeti meg. Az azonnali hatályú felmondás indokolásának értelmében a felperes munkaviszonyának létesítése jogszabályba ütközik, ami a szerződés érvénytelenségét eredményezi. Az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.
[3] A felperes 2020. június 8. napján a munkaügyi perekhez rendszeresített nyomtatványon kereseti kérelmet nyújtott be a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához. Ebben kérte, hogy a bíróság a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát állítsa helyre, állapítsa meg munkaszerződésének érvényességét, valamint, hogy munkaviszonyát nem a munkaszerződésben meghatározott munkáltató szüntette meg. A munkaviszony megszüntetése napjától a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjáig az elmaradt munkabére (késedelmi kamatával) megfizetésére is kérte kötelezni az alperest, valamint a perköltsége megfizetésére is.
[4] Az I. rendű alperes elsődlegesen a peres eljárás megszüntetését, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. A keresetre benyújtott ellenkérelméhez csatolta a II. rendű alperes és a felperes között létrejött, 2019. november 1. napján kelt munkaszerződést, valamint egy 2019. november 27. napján kelt, 09585-2/2019. ügyiratszámú munkaszerződést, amely szintén a II. rendű alperes és a felperes között jött létre. Valamennyi munkaszerződés értelmében a felperes munkaköre alpolgármesteri referens.
[5] A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a 2020. október 6. napján kelt, 27.M.70.574/2020/11. számú végzésével engedélyezte, hogy a felperes perbe vonja a Város Önkormányzatát II. rendű alperesként. A II. rendű alperes írásbeli ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását.
[6] A Munkaügyi Bíróság az ügyben tárgyalást tartott. A felperes jogi képviselője 2021. március 10. napján a munkaügyi perben keresetváltoztatást terjesztett elő, melyben elsődlegesen kérte, hogy a bíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 25. § (1) és (5) bekezdése alapján kötelezze az I. rendű alperest az elmaradt illetményének és egyéb járandóságainak megtérítésére a jogviszonya jogellenes megszüntetése napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig, kérte továbbá, hogy a Kttv. 25. § (1) bekezdése szerinti érvénytelen szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:110. § (1) bekezdése és a Kttv. 10. § (4) bekezdése alapján a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal nyilvánítsa a bíróság érvényesnek akként, hogy a felek közötti szerződést a Kttv. alá helyezi, valamint a felperest a Kttv. hatálya alá tartozó munkakörébe helyezze vissza. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság a Kttv. 25. § (1) és (5) bekezdése alapján kötelezze az I. rendű alperest a felperes elmaradt illetményének és egyéb járandóságának megtérítésére, a jogviszonya jogellenes megszüntetésének napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá a Kttv. hatálya alá tartozó jogviszonyt a bíróság hozza létre. Harmadlagosan kérte, hogy a bíróság a Kttv. 25. § (1) és (5) bekezdése alapján kötelezze az I. rendű alperest az elmaradt illetményének és egyéb járandóságának megtérítésére, a jogviszonya jogellenes megszüntetése napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig. Előadta, hogy álláspontja szerint a létrejött jogviszony alanyai a felperes munkavállaló és az I. rendű alperes mint munkáltató, ugyanakkor a felek között nem munkaszerződés jött létre, hanem a Kttv. 25. § (1) bekezdése alapján egy, a Kttv. hatálya alá tartozó - közszolgálati jogviszonyt eredményező - érvénytelen megállapodás. Ebből adódóan a jogviszonyra meglátása szerint nem az Mt., hanem a Kttv. rendelkezései az irányadók és alkalmazandók.
[7] A II. rendű alperes írásbeli ellenkérelmében kérte a munkaügyi bíróságot, hogy az ügyet tegye át a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 5. § (4) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése és a 13. § (8) bekezdése alapján.
[8] Ezt követően a Budapest Környéki Törvényszék - mint munkaügyi bíróság - a 2021. március 30. napján kelt, 27.M.70.062/2021/10. számú végzésével a felperes keresetváltoztatására tekintettel - részletes indokolás nélkül - megállapította hatáskörének hiányát, és az ügy iratait a Kp. 5. § (4) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése és a 13. § (8) bekezdése alapján megküldte a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának.
[9] A közigazgatási bíróság által az ügyben tartott tárgyaláson a felperes az őt ért jogsérelmet abban jelölte meg, hogy jogellenesen került megszüntetésre a jogviszonya, aminek a jogkövetkezményeit kívánja érvényesíteni a perben a Kttv. 25. §-a alapján.
A kijelölés iránti kérelem
[10] A Budapest Környéki Törvényszék - mint közigazgatási bíróság - 2021. november 5. napján kelt 14.K.700.773/2021/5-I. számú végzésében megállapította hatáskörének hiányát, és a Kp. 15. § (4) bekezdése alapján az iratokat megküldte a Kúria részére az eljáró bíróság kijelölése érdekében.[11] A kijelölést kérő bíróság hivatkozott a Kp. 5. § (4) bekezdésére, mely szerint a bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. A Kp. 4. § (7) bekezdés 3. pontja szerint pedig a közszolgálati jogviszony az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát.
[12] A kijelölést kérő bíróság álláspontja szerint a felek között nem vitásan munkaszerződés jött létre, maga a felperes is akként nyilatkozott a munkaügyi perben, hogy kizárólag a munkaszerződés az a dokumentum, amelynek alapján a felek között bármilyen jogviszony létrejött. Tény, hogy az iratok között három különböző munkaszerződés is megtalálható, a munkaszerződés megtámadására pedig adat nem merült fel, ilyenre a felek sem hivatkoztak. Az érvényes munkaviszony a felek által szintén nem vitatottan jogszabályba ütközik, ezért az Mt. 27. §-a szerint semmis. A felperes jogsérelme a munkaviszonya jogellenes megszüntetése, amit a Kttv. 25. §-ában nevesített érvénytelenség jogkövetkezménye alapján kíván orvosolni, azonban a Kttv. szabályai a perbeli jogviszonyra nem alkalmazhatók, mivel a felperes - kinevezés hiányában - nem a közszolgálat alanya, hanem érvényesen létrejött munkaviszony munkavállalója, így a Kttv. hatálya az általa létesített munkaviszonyra nem terjed ki.
[13] Hivatkozott továbbá arra is, hogy a munkaügyi bíróság hatáskörének hiányát megállapító végzését részletesen nem indokolta, azonban feltehetően az áttételt az eredményezte, hogy a felperes jogkövetkezményként - a keresetváltoztatás folytán - a Kttv. 25. §-át kívánja alkalmazni.
[14] A kijelölést kérő bíróság a Kp. 2. § (4) bekezdésére tekintettel hivatkozott arra, hogy a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ebből következően a kereseti kérelem a jogvita tartalmát jelöli meg, és nem a kívánt bírói intézkedést jelenti, tehát nem azt foglalja magában, hogy a felperes milyen jogkövetkezményt kér, hanem azt, hogy mely jogsérelme kivizsgálását kéri a bíróságtól. Hivatkozott a Kúria Kf.VII.40.100/2021/5. számú ítéletére, mely szerint a jogkövetkezmény meghatározására a kereseti kérelemhez kötöttség tilalma nem terjed ki. A perbeli esetben ez azt jelenti, hogy a felperes keresete - annak tartalma szerint - a munkaviszony jogellenes megszüntetésének orvoslására irányul, a bíróság hatáskörét pedig nem a felperes téves jogkövetkezmény-megjelölése határozza meg, hanem a felek között fennálló jogviszony, amely a perbeli esetben egyértelműen munkaviszony volt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A hatásköri összeütközés feloldásához a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a Kp. 4. § (7) bekezdése szerinti közszolgálati jogvitáról van-e szó, és ekként a Kp. 5. § (4) bekezdése alapján közigazgatási bíróság rendelkezik-e hatáskörrel a kereseti kérelem elbírálására.[16] A Kp. 4. §-a határozza meg a közigazgatási jogvita tárgyát, a 4. § (7) bekezdés 3. pontja pedig rögzíti a közszolgálati jogviszony fogalmát, mely szerint az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát.
[17] A Kp. 4. § (7) bekezdés 3. pontjához fűzött törvényjavaslatban foglalt indokolás kiemeli, hogy "a közszolgálati jogviszony tekintetében a perrendtartás nem konkrét törvényekre hivatkozva, hanem a közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza azt meg". Az indokolás hivatkozik többek között a 2011. évi CXCIX. törvényre is. E törvény személyi hatályát szabályozó rendelkezések egyrészt a munkáltató, másrészt a közszolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak személyét határozza meg (1-3. §, 6. § 13., 14. és 20. pontjai). Ezért a perbeli esetben a munkajogi jogviszony Mt. vagy Kttv. hatálya alá tartozása attól függ, hogy a felperes milyen tevékenységet látott el és melyik alperesnél, ez alapján a Kttv. 6. § 13., 14., illetve 20. pontjában foglalt tevékenységet végzett-e. Nem a jogviszonyt létrehozó aktus elnevezése (munkaszerződés vagy kinevezés) a lényeg, hanem a jogviszony alapján ellátott tevékenység. Polgármesteri hivatalnál [Kttv. 1. § (1) bekezdés a) pont] ugyanis köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő feladatok (Kttv. 6. § 13., 14. pont) csak közszolgálati jogviszonyban végezhetők. A felperes 2021. március 14-i keresetváltoztatása 3/3. pontjában állította, hogy a Kttv. 6. §-ának 14. pontja szerinti közszolgálati ügykezelő (döntéselőkészítő, adminisztratív) feladatokat végzett az alpolgármester részére, referens elnevezésű munkaköre megfelel a Kttv. 2. számú mellékletében megjelölt "előadó" munkakörnek. Az alperesek azonban vitatták ellenkérelmükben a felperes előadását, (az iratokból kitűnően úgy tűnik) önkormányzati tanácsadónak (Kttv. 239. §) tekintve a felperest.
[18] Mindezek mellett a munkaviszonyban foglalkoztatottak jogviszonyából eredő perek nem tartoznak a közigazgatási jogvita fogalomkörébe, így közigazgatási per sem kezdeményezhető. A felperes és az I. rendű felperes közötti szerződés nem tartalmazott a Kttv.-ben nevesített speciális kötelezettségeket és jogokat.
[19] A felperes jogi képviselője keresetváltoztatást terjesztett elő a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 185. § (1) bekezdése alapján. A felperes ebben kérte, hogy a bíróság a Kttv. 25. § (1) bekezdése szerinti érvénytelen szerződést a Ptk. 6:110. § (1) bekezdése és a Kttv. 10. § (4) bekezdése alapján a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal nyilvánítsa érvényesnek akként, hogy a felek közötti szerződést a Kttv. hatálya alá helyezi.
[20] A felperes által 2019. november 1-jén kötött munkaszerződés 7. pontja szerint "A jelen munkaszerződés a Munka Törvénykönyvében meghatározott módokon szüntethető meg." A munkaviszony megszüntetése tárgyában folyó perben a közigazgatási bíróság által 2021. november 5. napján tartott tárgyalás jegyzőkönyvéből is egyértelművé vált, hogy a felperes a jogviszonyának jogellenes megszüntetését sérelmezte, és ennek jogkövetkezményeit kívánja érvényesíteni a perben a Kttv. 25. §-a alapján. A negatív hatásköri összeütközésről rendelkező végzésében a közigazgatási bíróság úgy foglalt állást, hogy jelen per tárgya nem minősül közigazgatási jogvitának, így a Kttv. szabályai a perbeli jogviszonyra nem alkalmazhatók.
[21] A Kúria a kijelölést kérő bírósággal egyezőleg utal továbbá a Kúria azon gyakorlatára, mely szerint a kereseti kérelem a közszolgálati jogvita tartalmát jelöli meg és nem a kívánt bírói intézkedést jelenti, azaz nem azt foglalja magában, hogy a felperes milyen jogkövetkezményt kér, hanem azt, hogy mely jogsérelmének kivizsgálását kéri a bíróságtól, a jogkövetkezmény meghatározására a kereseti kérelemhez kötöttség tilalma nem terjed ki (Kf.VII.40.100/2021/5.).
[22] A felperes keresetváltoztatásában utal arra, hogy amennyiben a munkaügyi bíróság nem rendelkezik hatáskörrel elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének teljesítésére, úgy harmadlagosan az I. rendű alperest kéri kötelezni a Kttv. 25. § (1) és (5) bekezdése alapján a felperes elmaradt illetményének és egyéb járandóságainak megtérítésére.
[23] A Kúria rámutat: az eljáró bíróság feladata annak megállapítása, hogy a felek között az adott feladat ellátására létre jöhetett-e a munkaszerződés, a jogviszony megszüntetésére szabályszerűen került-e sor, illetőleg a felek között létrejött szerződés semmis-e, ez alapján a felperes keresete megalapozott-e, és milyen jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A peradatokból jelenleg nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felperes az első- vagy a másodrendű alperesnél, illetve minek minősülő munkakörben végzett munkát. Ezért a Budapest Környéki Törvényszéknek mint munkaügyi bíróságnak jogszerűen nem volt lehetősége az iratokat a Budapest Környéki Törvényszéknek mint közigazgatási bíróságnak megküldeni. A jogviszony minősítése további vizsgálódást igényel. Amennyiben a munkaszerződés a felperes által ellátott tevékenységre nem volt köthető, a munkát azonban elvégezték, a jogviszony a felmondásig fennállt. Az elvégzett tevékenység alapján az (érvénytelen) munkaszerződés ellenére közszolgálati jogviszony létesült, így a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit a Kttv. alapján kell megvonnia a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek elbírásálára hatáskörrel rendelkező közigazgatási bíróságnak.
[24] A további vizsgálódás szükségessége miatt a létező munkaszerződés alapján és hogy jelen időpontban a közszolgálati jogviszony még nem állapítható meg, a munkaügyi bíróságnak kell a tényállást feltárnia. A bizonyítási eljárás eredményeként a közszolgálati jogviszony fennállásának megállapítása esetén van lehetősége a közigazgatási bírósághoz való áttételre (2016. évi CXXX. törvény 174. §).
[25] Erre tekintettel a Kúria a Kp. 15. § (3) bekezdése alapján eljáró bíróságnak a Budapest Környéki Törvényszéket - mint munkaügyi bíróságot - jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.
(Kúria Kkk.41.121/2021.)