adozona.hu
BH 2022.3.79
BH 2022.3.79
Ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott tovább-foglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 1999. október 15-től állt közalkalmazotti jogviszonyban karbantartó munkakörben.
[2] K. Megyei Jogú Város közgyűlése önkormányzati határozatával úgy döntött, hogy a felperes munkáltatóját 2020. március 31-ével megszünteti. A határozat kimondta, hogy a V. által ellátott település-üzemeltetési feladatokról a költségvetési szerv megszűnését követően gazdasági társaság formájában, közfeladatellátási szerződés megkötésével fog a továbbiakban gondoskodni. A K. Megyei Jogú Város Önko...
BH 2022.3.79 Ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott tovább-foglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (7) bek.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
[1] A felperes 1999. október 15-től állt közalkalmazotti jogviszonyban karbantartó munkakörben.[2] K. Megyei Jogú Város közgyűlése önkormányzati határozatával úgy döntött, hogy a felperes munkáltatóját 2020. március 31-ével megszünteti. A határozat kimondta, hogy a V. által ellátott település-üzemeltetési feladatokról a költségvetési szerv megszűnését követően gazdasági társaság formájában, közfeladatellátási szerződés megkötésével fog a továbbiakban gondoskodni. A K. Megyei Jogú Város Önkormányzata és a K. P. Kft. mint közszolgáltató 2020. március 30-án közszolgáltatási szerződést kötött a parkolási közszolgálatatás és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység ellátására.
[3] A megszüntető okiratot azzal indokolták, hogy az ellátandó feladat más szervezeti formában hatékonyabban teljesíthető. A megszüntetés dátuma 2020. március 31. volt, annak módjaként pedig jogutód nélküli megszüntetést tüntettek fel.
[4] Rendelkezés született arról, hogy az intézményben foglalkoztatott 39 közalkalmazott jogviszonyának megszüntetésére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 25/A. §-a alapján kerül sor, erre tekintettel az önkormányzat a K. Kft.-vel és a K. P. Kft.-vel az intézményben dolgozók továbbfoglalkoztatási kötelezettsége mellett köt megállapodást.
[5] A megszűnő átadó munkáltató és a K. P. Kft. mint átvevő munkáltató közös írásbeli nyilatkozattal arról tájékoztatta a felperest, hogy jogviszonyváltásra tekintettel az átadó munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése szerint 2020. március 31-ével megszűnik, és az átvevő munkáltatóval 2020. április 1-jével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszony létesül. Közölték azt is, hogy az automatikusan létesülő munkaviszonyban munkabére nem lehet alacsonyabb a korábbinál, továbbá a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével illeti meg felmondási idő és végkielégítés.
[6] A felperes munkáltatója közalkalmazotti igazolást állított ki a felperes részére, amely szerint jogviszonya 1999. október 15-től 2020. március 31-ig állt fenn, az a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnt meg. Kiadta a munkáltatótól származó jövedelemről, adóról és adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó adatlapot, a munkaviszony megszűnésének időpontját pedig 2020. március 31-ben jelölte meg.
[7] A K. P. Kft. elkészítette a munkaszerződést a felperes részére, amely alapján a 2020. április 1-jétől határozatlan időtartamra létesített munkaviszonyt jogfolytonosnak ismerte el 1999. október 15-től. A felperes a munkaszerződést nem írta alá, a jegyzőhöz fordult végkielégítésének kifizetése érdekében, aki attól elzárkózott.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[8] A felperes keresetében bruttó 3 213 600 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest 12 havi távolléti díjnak megfelelő összegben, végkielégítés címén. Arra hivatkozott, hogy munkáltatója jogutód nélküli megszűnését követően részére a végkielégítés jár, mivel a K. P. Kft.-vel munkaszerződést nem kötött, vele munkaviszonyt nem létesített. Sérelmezte, hogy nem tájékoztatták az új munkaviszony létre nem jöttének esetén irányadó jogairól. Álláspontja szerint a fennállt jogviszony alapján számított 8 havi végkielégítésen túl további 4 havi végkielégítésre is jogosult, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül szűnt meg a jogviszonya.[9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva 2020. március 31-ével megszűnt, és ugyancsak a törvény erejénél fogva létesült munkaviszony közte és a K. P. Kft. között 2020. április 1. napjával. A Kjt. 25/A. § (7) bekezdése értelmében - figyelemmel a Kjt. 37. § (2) bekezdés c) pontjára is - nem szerzett jogosultságot a felperes végkielégítésre.
Az első- és a másodfokú bíróság ítélete
[10] A törvényszék ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperes részére bruttó 2 142 400 forint végkielégítést, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.[11] Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a felperes munkáltatója a munkáltatói igazolást 2020. március 31-ével kiadta, a jogviszony megszüntetés módjaként a jogutód nélküli megszűnést tüntette fel. A bíróság e szerint elfogadta az alperes azon hivatkozását, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva jogutód nélkül megszűnt. Ugyanakkor nem értett egyet azon előadással, hogy a felperesnek a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése alapján a K. P. Kft.-vel munkaviszonya létesült, figyelemmel a kiadott, fentiek szerinti munkáltatói igazolásra.
[12] A Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontja szerint végkielégítés jár, ha a közalkalmazott jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében történt.
[13] A felperes jogviszonya a kiadott munkáltatói igazolások szerint a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére tekintettel szűnt meg 2020. március 31-én, a jogviszony átalakulása nem történt meg, így a felperes részére végkielégítés jár.
[14] A felperes a Kjt. 37. § (7) bekezdésére hivatkozva megalapozatlanul kérte kötelezni az alperest további 4 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés megfizetésére utalva arra, hogy a jogszabály szerint a végkielégítés ugyanezen paragrafus (6) bekezdésében meghatározott mértéke 4 havi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazott jogviszonya az öregségi nyugdíjra [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont] való jogosultság megszerzését megelőzően 5 éven belül szűnik meg. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdés g) pontja szerint a felperesre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár 65 életév, azaz a felperesnél ez 2022-ben következik be. Ebből következően a jogviszony nem a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnt meg, így részére további végkielégítés nem jár.
[15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta, a keresetet elutasította.
[16] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által rögzített tényállást annyiban módosította, hogy a felperes és az átadó munkáltató között nem munkaviszony, hanem közalkalmazotti jogviszony állt fenn, azaz a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja volt 2020. március 31.
[17] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú döntés lényegében kizárólag az átadó munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazoláson és adatlapon alapult, amely szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2020. március 31-én megszűnt. Ezek az okiratok önmagukban nem keletkeztetnek jogalapot a keresetben írt követeléshez a jogszabályi rendelkezésekkel szemben.
[18] A felperes végkielégítés iránti követelésének megalapozottságát a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja és 37. § (1) bekezdés c) pontja teremti meg. Eszerint a végkielégítés akkor jár a közalkalmazottnak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén, ha az a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján következik be. Jelen esetben azonban nem ez történt, a munkáltató nem a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja, illetve Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján szüntette meg a jogviszonyt, hanem az a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése alapján szűnt meg.
[19] A felperes a határozatlan időre szóló munkaszerződés tervezetét nem írta alá. Emellett az illetmény számfejtő igazgatóság 2020. április 2-i keltezéssel kiállította a munkáltató 2020. március 31-i jogutód nélküli megszűnéséről szóló közalkalmazotti igazolást, valamint a személyi jövedelemadó megállapításához szükséges iratot. Mindebből a felperes arra következtetett, hogy közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és mivel az átvevő munkáltatóval nem kívánt szerződést kötni, úgy vélte, végkielégítést igényelhet. A másodfokú bíróság azonban rögzítette, hogy a számítógépes program rovatainak adatai a per eldöntése szempontjából nem lehetnek jelentősek, mivel a jogviszony megszűnésének törvényben szabályozott módját nem írhatják felül. A Kjt. vonatkozó rendelkezéseit egymással egybevetve, együttesen értelmezve a másodfokú bíróság az alperessel egyező következtetésre jutott.
[20] Amennyiben az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át - mint ahogy az nem vitatottan jelen esetben is történt - a közalkalmazottnak nem kell nyilatkoznia írásban arról, hogy továbbfoglalkoztatásához hozzájárul-e, mert ennek hiányában is munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal. Ebben az esetben a munkaviszony a közalkalmazott akaratától függetlenül, automatikusan létrejön, mégpedig a törvényben meghatározott tartalmi elemekkel. Helyesen tájékoztatta tehát erről a Megyei Jogú Város jegyzője a felperest 2020. április 29-én és május 18-án kelt, a keresetlevélhez csatolt leveleiben.
[21] A K. P. Kft.-vel automatikusan létrejött munkaviszony folytán a felperes nem tarthat igényt a Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontjában írt végkielégítésre.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes felülvizsgálati ellenkérelme
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte az elsőfokú ítélet szerint.[23] A munkáltató 2020. március végén a felperesnek kiadta az időarányos szabadságát, március 31-én megkapta a március hónapra esedékes munkabért, majd április 6-án megküldték részére a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor esedékes iratokat, amelyek szerint közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Jelen esetben nem a számítógépes program rovatairól van szó, hanem a munkáltató nyilatkozatáról, amely megfelel a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor jogszabály által előírt tartalomnak.
[24] A felperes már 2020. március 26-án jelezte, hogy a tájékoztatás hiányossága, illetve jogszabály által a munkaszerződés mellékleteként előírt munkaköri leírásának hiánya miatt a munkaszerződést nem fogadja el, az április 6-án kelt iratokban közölt információ alapján pedig elhitte és tudomásul vette, hogy közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnt.
[25] Mivel egyéb iratot, elszámolást stb. nem kapott, ezért fordult a jegyzőhöz a Kjt. 25/A. § (5) bekezdése szerinti végkielégítés iránti igénnyel. Válaszlevélben közölték, hogy a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése szerint az új munkáltató és a felperes között a munkaviszony a törvény erejénél fogva létrejött, majd a 2020. június 8-án kelt válaszlevélben arra hívták fel a figyelmét, hogy a jogviszony rendezése értelmében keresse fel a K. V. N. Kft.-t. Ezt a tájékoztatást nem tudta értelmezni, ezért volt kénytelen az igényét peres úton érvényesíteni.
[26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult a felperes perköltségben való marasztalásával.
A Kúria döntése és jogi indokai
[31] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[33] A perbeli időben hatályos Kjt. szerint a munkáltató jogutód nélküli megszüntetése esetén végkielégítés akkor jár a közalkalmazottnak, ha az a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján következik be. Jelen esetben azonban a jogviszony nem eszerint, hanem a Kjt. 25/A. § (7) bekezdése szerint szűnt meg.
[34] A Kjt. 25/A. § (7) bekezdése értelmében, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot
a) az alapító közvetett vagy közvetlen legalább többségi befolyása alatt álló, vagy
b) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra jogosult szerv által alapított és annak közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság utódszervezet vagy alapítvány részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval jogviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn.
[35] A Kjt. 25/A. § (1), (2), (3), (5) és (7) bekezdéseinek együttes értelmezése alapján a másodfokú bíróság az adott tényállás alapján helyesen fejtette ki, hogy amennyiben az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal. Ebből következően a felperes esetében is ez történt, így - és jogviszonya fennállására tekintettel - nem tarthat igényt a Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontjában írt végkielégítésre.
[36] A jogvita eldöntése során a felperes által hivatkozott igazolás kiadása nem releváns tényező. Az átalakulás 2020. április 1-jével megtörtént, az ezt követően (2021. április 2-i keltezéssel) a jogutód nélkül megszűnő régi (költségvetési szerv) munkáltató által kiadott igazolásnak a felperes fennálló (munkaviszonnyá a törvény által átalakult) jogviszonyára kiható joghatása nem lehet.
[37] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján.
(Kúria Mfv.II.10.091/2021.)