adozona.hu
BH 2022.1.16
BH 2022.1.16
A felperesnek az ellenőrzések során az ellenőrzést végző szerv részére rendelkezésre bocsátott, saját magára vonatkozó "iratok" kiadása iránti igénye nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelemmel szemben támasztott követelménynek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. Az ellenőrzést végző szervezettel szemben támasztott ilyen igény a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes a 2019. október 3-án e-mailben kérte, hogy az alperes közérdekű adatként küldje meg részére a számvevőszéki ellenőrzések során a felperes mint ellenőrzött szerv által a számvevőszék részére a 2011 -2016. évekre és a 2018. április 2. és 4. közötti időszakra átadott valamennyi irat másolati példányát a [...].hu címre, illetve, ha ez e-mail útján technikai okokból nem lehetséges, úgy azokat elektronikus adathordozóra másolva (pendrive/CD/DVD) postai úton küldje meg.
[2] Az alpere...
BH 2022.1.16 A felperesnek az ellenőrzések során az ellenőrzést végző szerv részére rendelkezésre bocsátott, saját magára vonatkozó "iratok" kiadása iránti igénye nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelemmel szemben támasztott követelménynek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. Az ellenőrzést végző szervezettel szemben támasztott ilyen igény a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze [Alaptörvény VI. cikk (3) bek., 39. cikk (2) bek., 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 26. § (1) bek., 2011. évi LXVI. tv. (ÁSZ tv.) 27. § (1) és (5) bek., 1989. évi XXXIII. tv. (Párttv.) 10. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a 2019. október 3-án e-mailben kérte, hogy az alperes közérdekű adatként küldje meg részére a számvevőszéki ellenőrzések során a felperes mint ellenőrzött szerv által a számvevőszék részére a 2011 -2016. évekre és a 2018. április 2. és 4. közötti időszakra átadott valamennyi irat másolati példányát a [...].hu címre, illetve, ha ez e-mail útján technikai okokból nem lehetséges, úgy azokat elektronikus adathordozóra másolva (pendrive/CD/DVD) postai úton küldje meg.[2] Az alperes a 2019. október 18-án küldött tájékoztatásában közölte, hogy az adatkiadást nem teljesíti. Álláspontja szerint ugyanis a kiadni kért dokumentumok nem a számvevőszéki ellenőrzéssel összefüggésben keletkeztek, azok már azt megelőzően is a felperes rendelkezésére álltak, a közérdekű adatként történő kiadásukat pedig kizárja az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 27. § (5) bekezdése. A kiadni kért iratok a felperestől származó dokumentumok, ezért a saját érdekkörébe tartozó iratok kiadására irányuló kérelem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes keresetében az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése, a 39. cikk (2) bekezdése, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja, a 26. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 30. § (3) bekezdése, a 31. § (1)-(7) bekezdései és a 32. §-a alapján kérte kötelezni az alperest a felperes, mint ellenőrzött szerv által 2011-2016. és a 2018. április 2. és4. közötti időszakra a számvevőszéki ellenőrzések során az alperes részére átadott valamennyi irat másolati példányának a kiadására.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesnél végzett ellenőrzési eljárása - az 1990 óta kialakult alkotmányos jogállása alapján - nem hatósági vagy bírósági eljárás, amelyekben az ügyfél iratbetekintési joggal rendelkezik, hanem az ÁSZ tv. által szabályozott olyan sui generis eljárás, amelyre kizárólag az ÁSZ tv. rendelkezései az irányadók. Mivel az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése az ellenőrzött szervezet részére nem biztosít iratbetekintési, másolat kiadása iránti jogot az eljárása során keletkezett iratokba, ezért a kért iratok kiadására nem köteles.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest a számvevőszéki ellenőrzések során a felperes, mint ellenőrzött szerv által az alperes részére átadott 2011-2016. és a 2018. április 2. és 4. közötti irat valamennyi másolati példányának a kiadására a [.].hu e-mail címre, illetve amennyiben az iratok megküldése technikai okokból nem lehetséges, úgy azok elektronikus adathordozóra másolt kiadására (pendrive/CD/DVD) postai úton.[6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[7] A másodfokú bíróság indokolásában kiemelte, hogy az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot az adatkezelő akkor köteles kiadni, ha a kért adat ténylegesen a birtokában (rendelkezése alatt) van, és a kiadást törvényi felhatalmazáson alapuló másik speciális jogszabály (törvény) nem zárja ki. Az alperes a perben nem vitatta, hogy az Infotv. hatálya alá tartozik, a kiadni kért "iratok" közérdekű adatok és azok a birtokában vannak, azonban arra hivatkozott, hogy az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdésében foglalt szabály olyan, törvényi felhatalmazáson alapuló speciális jogszabályi rendelkezés, amely az adatkiadást kifejezetten kizárja.
[8] A másodfokú bíróság megítélése szerint azonban az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése nem az adatkiadást kizáró, törvényi felhatalmazáson alapuló speciális rendelkezés, hanem csupán a számvevő részére állapít meg az ellenőrzés során megszerzett adatok, információk felhasználására vonatkozó szabályokat. Az alperes által felhívott jogszabály nem azt sorolja fel, hogy az ellenőrzés során beszerzett - egyébként közérdekű adatnak minősülő - adatokról ki kaphat jogszerűen tájékoztatást, nem a megismerésre vonatkozó "külső" korlátot állít fel, hanem a "belső", a számvevőt az általa beszerzett dokumentumok, megismert, kezelt adatok ellenőrzés során történő felhasználhatóságát, a felhasználás célját rögzíti. Az adatkiadást törvényi felhatalmazás alapján kizáró speciális rendelkezések hiányában az alperes köteles a felperes által kért közérdekű adatok kiadására.
[9] A másodfokú bíróság - egyetértve az elsőfokú bírósággal - kifejtette, hogy amennyiben a kiadni kért adat az Infotv. szerinti közérdekű adat definíciójának megfelel, a kiadása csak az Infotv.-ben meghatározott feltétel fennállása esetén tagadható meg. Nincs jelentősége annak, hogy az igénylő milyen célból tart igényt a közérdekű adat megismerésére. A felperes közérdekű adatigénylése nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe, különös figyelemmel arra is, hogy hivatkozása szerint a kért iratok egy tűzeset során megsemmisültek.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 26. §-át és az ÁSZ tv. 27. §-át jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének a megsértésére is.[11] Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok azt helyesen ismerték fel, hogy a Kúria joggyakorlata alapján a közérdekű adatkiadás korlátját jelenti a speciális jogszabályban rögzített kizáró ok, azonban tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes keresete vonatkozásában fennállnak az Infotv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Az Alkotmánybíróság 32/2019. (XI. 15.) AB határozatára (a továbbiakban: Abh.) utalva hangsúlyozta, hogy az alperes ellenőrzései során hatósági jogkör nélküli hivatalnak minősül, nem tekinthető hatóságnak és bíróságnak, az ellenőrzései eredményeként elfogadott jelentések nem kötelező érvényű hatósági döntések, illetve nem ítéletek, továbbá az alperes közvetlen szankcionálási joggal sem rendelkezik (Abh., Indokolás [47]). Ennek azért van jelentősége, mert az alperes az ellenőrzéseiről az ÁSZ tv. 32. § (3) bekezdése alapján csupán nyilvános jelentést készít, és amennyiben azt észleli, hogy a párt a gazdálkodása során jogellenesen járt el, és az alperes felhívása ellenére sem állítja helyre a törvénysértő állapotot, nem jogosult közvetlenül a jogkövetkezmények alkalmazására, kizárólag az ügyész irányában élhet kezdeményezéssel (Abh., Indokolás [55]). Az ellenőrzési eljárás során az adatbetekintésre és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat az ÁSZ tv. 27. §-a tartalmazza, melyek az ellenőrzött szervezet részére nem biztosítanak iratbetekintési lehetőséget az ellenőrzés során általa kezelt adatokkal kapcsolatban, csupán észrevételt tehet az ellenőrzés megállapításaira.
[12] Hangsúlyozta, hogy a Kúria Pfv.IV.20.941/2018/4. számú határozatában kifejtette, hogy ha más jogszabályhely érdemben felsorolja, hogy kinek és milyen felhatalmazás alapján adható ki az adott adat, abból az következik, hogy másoknak nincs joga ezek közérdekű adatigénylés formájában való igénylésére. A Kúria döntése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt pedig a 3319/2020. (VII. 24.) AB végzés visszautasította. Állította, hogy az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése értelmében a felperes által igényelt adatok az ellenőrzési eljárása során a jelentés, az ÁSZ tv. 5. § (13) bekezdése szerinti elemzés és tanulmány készítésén kívül nem használhatók fel más célra.
[13] Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 26. §-át megsértve hagyta figyelmen kívül, hogy a felperes milyen célból tart igényt a közérdekű adat megismerésére. Álláspontja szerint a felperes közérdekű adatigénylése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ezt igazolja az is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.469/2018/5. számú jogerős ítéletében az alperessel szemben közérdekű adat kiadása iránt indított perben megállapította, hogy a felperestől származó beadványok és azok intézése kapcsán készült iratok vonatkozásában a közérdekű adat kiadása iránti igény azért nem teljesíthető, mert a felperes ismeri a saját iratainak a tartalmát, ezért az ilyen igény ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.
[14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, annak helyes indokai alapján kérte. Kiemelte, hogy vele szemben a kért adatok kiadásával összefüggésben azért nem merülhet fel bármilyen megtagadási ok, mivel kizárólag az általa csatolt adatok, iratok kiadását kéri. Másodlagosan azt kérte, hogy amennyiben a Kúria úgy foglalna állást, hogy az alperes hivatkozása az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdésének értelmezése tárgyában helytálló, a Kúria ezt csupán a harmadik, kívülálló személyek vonatkozásában értékelje jogszerű megtagadási indokként.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] Előrebocsátja a Kúria, hogy az alperes védekezése nem volt következetes, önmagának is ellentmondó tényállításokat és jogállításokat tett: egyrészt ugyanis nem vitatta, hogy a kiadni kért "iratok" közérdekű adatok, azonban arra hivatkozott, hogy azok a felperestől származó dokumentumok, amelyek nem az ellenőrzésével összefüggésben keletkeztek, ezért nem alkalmazhatók az Infotv. rendelkezései, a felperes saját érdekkörébe tartozó iratok kiadására irányuló keresete pedig ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, másrészről az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése kizárja a közérdekű adatként való megismerhetőséget.[16] Az eljárt bíróságok nem észlelték és a Pp. 237. § (1) bekezdése alapján nem hatottak közre az ellentmondó nyilatkozatok feloldásában. A jogerős ítélet azonban emiatt nem az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróságnak ez a mulasztása a felülvizsgálati eljárásban orvosolható, az alperes ugyanis felülvizsgálati kérelmében is vitatta a másodfokú bíróság által az Infotv. 26. §-ának az értelmezését, hatályát és célját érintő megállapításait.
[17] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint eredményes.
[18] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának érdemben azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet jogszabályt sértve kötelezte-e az alperest az igényelt "iratok" kiadására az Infotv. 26. §-a alapján.
[19] A Kúria az Infotv. felülvizsgálattal érintett rendelkezéseinek értelmezéséhez szükségesnek tartja kiemelni és ismertetni az Alkotmánybíróságnak az Infotv. releváns elemeit értelmező és ahhoz kapcsolódó gyakorlatát az Infotv. szerinti jogviszony tárgya, jogosultja és célja körében.
[20] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése - az Alaptörvény hetedik módosításának 2018. június 29-én történő hatálybalépéséig a VI. cikk (2) bekezdése - alapvető jogként garantálja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján az alapjog érvényesülését az Infotv. biztosítja. Az Infotv.-t az Országgyűlés az információszabadság (és az információs önrendelkezési jog) biztosítása érdekében, az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján alkotta (7/2020. (V. 13.) AB határozat, Indokolás, [13]).
[21] Az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtette, hogy az információszabadság többfunkciós: mind önálló alapjog, mind számos más jogosultság előfeltétele. Mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódik a demokratikus, vagyis a közéleti kérdéseket minél szélesebb társadalmi vita úján rendezni kívánó alkotmányos berendezkedéshez. Célját tekintve az Alkotmánybíróság szerint az információszabadság "mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához." (4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [32], 13/2019. (IV. 8.) AB határozat Indokolás [29]-[30], illetve 7/2020. (V. 13.) AB határozat Indokolás [14]) Az Alkotmánybíróság elvi éllel kimondta azt is, hogy: "Az információszabadság alkotmányos funkciója az állam demokratikus működésének a garantálása. A közhatalom-gyakorlás nyilvánossága, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatósága kétségkívül előfeltétele más alapjogok (véleménynyilvánítás, közösségi döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának, illetve a hatékony állami működés egyik biztosítékának is tekinthető." (8/2016. (IV. 6.) AB határozat Indokolás [43])) Más szavakkal: "A közérdekű adatok megismerése alapfeltétele az állam demokratikus működésének." (4/2015. (II. 13.) AB határozat Indokolás [27])
[22] Az Infotv. 1. §-a az Alaptörvény VI. cikke alapján garantálja a nyilvános adatokhoz való hozzáférést, és többek között kimondja, hogy e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Infotv. 1. §-a is azt az elsődleges célt deklarálja, hogy az adatigényléseken keresztül biztosítsa az állami működés átláthatóságát.
[23] A felperes keresetében az alperes korábbi ellenőrzéseihez rendelkezésre bocsátott saját iratainak kiadását kérte. A Kúria úgy ítélte meg, hogy ez az igény nem felel meg a közérdekű adat megismerésével szemben támasztott követelménynek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek, mivel a felperes saját magára vonatkozó "iratok" kiadása iránti igénye nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát. Önmagával szemben, az általa ismert adatokon keresztül ugyanis az Infotv. szerinti cél nem értelmezhető, hiszen nyilvánvalóan ismert előtte, hogyan használta fel a működéséhez biztosított közpénzt és más támogatást. A perben érvényesített igény a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze.
[24] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében maga hivatkozott arra, hogy a kért adatok kiadásával összefüggésben az ő vonatkozásában azért nem merülhet fel megtagadási ok, mivel a felperes "nem tekinthető »más, harmadik személynek«, hiszen az őt érintő adatokról, iratokról van szó". Másodlagosan pedig azt kérte, hogy a Kúria csupán a harmadik, kívülálló személyek vonatkozásában értékelje jogszerű megtagadási indokként az alperes által megjelölt okokat.
[25] A Kúria egyetértett az alperessel abban, hogy a felperes keresetében - tartalma szerint [Pp. 110. § (3) bekezdés] - valójában az ÁSZ tv.-ben nem szabályozott iratbetekintési jogot érvényesít, ennek körében a saját gazdálkodásához kapcsolódó iratokról kér másolatot. Ezért a kérelme nem tartozik az Infotv. szerinti tárgykörbe, az Infotv. 26. § (1) bekezdése erre a keresetre nem alkalmazható.
[26] Miután a kereset nem közérdekű adat megismerésére irányult, a perbeli jogvita elbírálása során nem volt jelentősége annak, hogy az Infotv. szerint igényekre az adatelv és nem az iratelv érvényesül, továbbá az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése szerinti rendelkezés értelmezése is szükségtelen volt, ezért azok vizsgálatát a Kúria mellőzte.
[27] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet - az Infotv. rendelkezéseinek formális értelmezésével - az Infotv. 26. §-át megsértve kötelezte az alperest a kért "iratok" kiadására.
[28] Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 405. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
(Kúria Pfv.IV.20.419/2021/6.)