adozona.hu
BH 2021.8.241
BH 2021.8.241
Az iratbetekintés iránti kérelmet elutasító döntés elleni kereset tekintetében a bíróságnak rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében dönthessen a kérelem megalapozottságáról vagy alaptalanságáról, beleértve azon iratokat is, amelyekből esetlegesen következtetés vonható le a zárt adatkezeléssel érintett személy kilétére. A közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a T
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a VJ/31-2/2017. számú végzéssel, 2017. szeptember 5-én versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással - köztük a felperessel - szemben gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt. Az eljáró versenytanács 2020. június 8-án, VJ/31-599/2017. számon közölte az eljárás alá vontakkal az előzetes álláspontját, ezt követően az iratbetekintés technikai feltételeiről a VJ/31-600/2017. számú értesítésben adott tájékoztatást. Az eljáró vers...
BH 2021.8.241 Az iratbetekintés iránti kérelmet elutasító döntés elleni kereset tekintetében a bíróságnak rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében dönthessen a kérelem megalapozottságáról vagy alaptalanságáról, beleértve azon iratokat is, amelyekből esetlegesen következtetés vonható le a zárt adatkezeléssel érintett személy kilétére. A közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátra. Ezen ellenőrzés elvégzéséről a birtokába jutott titok védelmének biztosításával úgy kell számot adnia, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem és a peres felek védekezéshez való joga betartásának követelményeivel [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 55/A. § (1) bekezdés a) pont, Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (3), (7) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a VJ/31-2/2017. számú végzéssel, 2017. szeptember 5-én versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással - köztük a felperessel - szemben gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt. Az eljáró versenytanács 2020. június 8-án, VJ/31-599/2017. számon közölte az eljárás alá vontakkal az előzetes álláspontját, ezt követően az iratbetekintés technikai feltételeiről a VJ/31-600/2017. számú értesítésben adott tájékoztatást. Az eljáró versenytanács 2020. augusztus 4-én, VJ/31-680/2017. számon kiegészítő előzetes álláspontot adott ki az ügyben.[2] A felperes 2020. szeptember 9-én iratbetekintési kérelemmel élt, amely egyrészt az EM-AN VILL-SEC Villanyszerelési és Szolgáltató Kft. egyezségi nyilatkozatára, másrészt a helyszíni vizsgálat előzetes bírói jóváhagyása iránti kérelem mellékleteire vonatkozott. Arra hivatkozott, hogy sem a helyszíni vizsgálat mellékleteit, sem azok kivonatait nem töltötték fel a számára megismerhető VJ/31-695/2017. számú irathoz. Ezen iratok olyan adatot, információt tartalmazhatnak, amelyek számára jelentőséggel bírnak, és a védekezését elősegíthetik. Álláspontja szerint az iratok tartalmának teljes megismerhetetlensége a védekezését ellehetetleníti, az adatok megismeréséhez fűződő érdeke pedig mindenképpen jelentősebb, mint az adatok titokban tartásához fűződő érdek. E körben utalt arra is, hogy amennyiben a hivatkozott dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak, akkor a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 55/B. § (3) bekezdése alapján, titoktartási kötelezettséget tartalmazó írásbeli nyilatkozatot tesz.
[3] Az alperes a 2020. szeptember 15. napján kelt, VJ/31-727/2017. számú végzésével a felperes iratbetekintési kérelmét a helyszíni kutatás iránti kérelem - a bejelentő miatt zártan kezelt - melléklete tekintetében elutasította. A Tpvt. 43/G. § (3)-(4) és (6) bekezdésére, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjára, 55/B. § (1) bekezdésére, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5. § (4) bekezdésére, 17. § (1) és (6) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az iratbetekintési jog nem tekinthető abszolút, korlátozhatatlan jognak, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) állandó ítélkezési gyakorlata szerint az érintett testület - jelen esetben az eljáró versenytanács - feladata annak a megítélése, hogy milyen mértékben és milyen módon szükséges biztosítani ezen információk bizalmasságát és titkosságát, tekintettel a hatékony jogvédelem és a felek védelemhez való joga oltalmának követelményére, és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésére. (C-450/06. sz. Varec SA kontra Belga Állam ügyben hozott ítélet)
[4] Rögzítette, hogy a VJ/31/2017. számú kérelem melléklete CD-n található az aktában, annak zártan kezelt, a bejelentő beazonosítását lehetővé adatokat és iratokat nem tartalmazó kivonatát a VJ/31-695/2017. számú (szintén CD) irat tartalmazza. A VJ/31/2017. számú irat CD-mellékletében a bejelentéses eljárásban beszerzett nagyszámú irat található, és zártan kezelendő, mivel a bejelentő kérte személyének, adatainak elhallgatását, zártan kezelését. Ezen iratokat vizsgálva megállapította, hogy a bejelentő által csatolt nagyszámú, rendezettségében, illetve címeiben is a bejelentő személyére vonatkozó információt hordozó iratokból sem kivonat nem készíthető, sem azok jellege, témája nem azonosítható be, ezekkel ugyanis nem pusztán kockáztatná a bejelentő személyének a felfedését, hanem egyértelműen, kétség nélkül felfedné azt. A bejelentő kilétére utaló iratok, iratrészletek vonatkozásában az ilyen iratokba történő betekintést célzó kérelmek elbírálása során mérlegelési jog az eljáró versenytanácsot nem illeti meg, az ilyen kérelmeket a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján köteles elutasítani.
[5] Megjegyezte, hogy a bejelentéses űrlap kivonatát VJ/31-719/2017. számon csatolta a versenyfelügyeleti eljárás iratai közé, a helyszíni kutatás iránti kérelem CD-mellékletének - a bejelentő adatait, nyilatkozatát, beadványait és magát a bejelentést nem tartalmazó - kivonatát pedig a VJ/31-695/2017. számú irat tartalmazza, mely iratok a felperes számára hozzáférhetők. Az iratbetekintési kérelemmel érintett mellékletekre nem hivatkozott az előzetes álláspontjában, ahogyan a bejelentés tartalmára sem, miközben az eljárás alá vontak védekezéshez való joga elsődlegesen az előzetes álláspont megállapításaihoz kellene, hogy kapcsolódjon.
A felperes keresete és az alperes védekezése
[6] A végzéssel szemben a felperes keresettel élt, amelyben annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (3) és (7) bekezdését, a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ket. 39/A. § (5) bekezdését és 50. §-át. Előadta, hogy az alperes azzal, hogy a helyszíni kutatás iránti kérelem mellékleteibe történő betekintést megtagadta, és arról kivonatot sem készített, megfosztotta attól, hogy azokat a védekezése kialakítása körében értékelni, felhasználni tudja. Álláspontja szerint a bejelentő személyazonosságának titokban maradásához fűződő társadalmi érdek nem gyakorolható a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jogának aránytalan sérelmével. Előadta, hogy a Ket. 39/A. § (5) bekezdése kivételt nem engedve írja elő a kivonat készítésének kötelezettségét. Állította, hogy az alperes megsértette a tényállástisztázási és indokolási kötelezettségét is, ugyanis hiányzik a kérelem elutasításának valódi indoka.[7] Az alperes a védiratában elsődlegesen az e-Papíron előterjesztett keresetlevél visszautasítását, másodlagosan a kereset elutasítását kérte, fenntartva a végzésében foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletével elutasította.[9] Megállapította, hogy az iratbetekintési jog nem abszolút jog, és a felperes ugyan maga jogosult eldönteni, milyen jogszabályi lehetőségeket kíván igénybe venni a védekezése során, az elsőfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített esethez mérlegelési jogkör nem tartozik. E rendelkezés kógens, és amennyiben megállapítható, hogy az irat a törvényi feltételeknek megfelel, az iratbetekintési kérelmet az alperesnek el kell utasítania. Az alperes ezért nem hozhatott más döntést, mint hogy elutasította azt a kérelmet, ami a bejelentő adatait tartalmazó iratokba történő betekintésre vonatkozott. Rögzítette, hogy e körben a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdésének a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontjához képest általános rendelkezése nem releváns, és utóbbi jogszabályhely tartalmát a Ket. 39/A. § (5) bekezdése sem módosítja. Tekintettel arra, hogy az alperes végzésének indokolása - szintén a Tpvt. 55/A. § kiemelt rendelkezése folytán - nem tartalmazhatott olyan adatot, melyből a bejelentő kilétére következtetni lehet, ezért az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó felperesi álláspont sem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[10] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdésébe, a XXVIII. cikk (3) és (7) bekezdéseibe, a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdésébe, 55. § (1) bekezdésébe, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába, és a Kp. 6. §-a és a 78. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe ütközik.[11] Előadta, hogy az elsőfokú ítélet rendkívül szűk terjedelmű indokolásából lényegében hiányzik még utalás szintjén is minden arra vonatkozó adat, hogy konkrétan mi(k) az eljárás tárgyát és alapját képező okirat(ok), és ebben a körben miért - tehát milyen konkrét tények, adatok, információk vizsgálata alapján - helyezkedett a keresetet elutasító jogi álláspontjára az elsőfokú bíróság. Az a tény, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg a helyszíni kutatás alapját képező dokumentumokat, de legalábbis ezen vizsgálat megtörténtéről, módszereiről és eredményéről nem adott számot, mind az ítélet indokolására vonatkozó követelmények, mind pedig az okszerű bizonyítékmérlegelésre vonatkozó követelmények alapvető sérelmét jelenti. A bizonyítékok vizsgálata és értékelése nélkül elfogadni az egyik fél álláspontját, egyet jelent a kirívóan okszerűtlen, önkényes bizonyítékmérlegeléssel. Az elsőfokú ítélet lényegében semmilyen érdemi, konkrét indokolást nem tartalmaz, amelyből meg lehetne állapítani, hogy az eljárt bíróság a saját, önálló jogi álláspontját mi alapján alakította ki az ügyben.
[12] Hivatkozott az EUB C-438/04 számú (Mobistar S.A. v Institut Belge des Services Postaux et des Télécommunications), valamint a C-51/92 számú (Hercules Chemicals NV v. Európai Bizottság) ügyekben hozott döntéseire és kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az alperes a végzés meghozatalával akként biztosította-e a titok védelmét, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem, illetve a védekezéshez való joga tiszteletben tartásának a követelményeivel és azzal az alapelvvel, hogy a felek és a hatóság lényegében ugyanazon az információs bázison vehessenek részt a hatóság eljárásában. Nem adta magyarázatát az elsőfokú bíróság annak sem, hogy az anonimizált kivonat elkészítésének és rendelkezésre bocsátásának milyen akadálya volt, figyelemmel a Ket. 39/A. § (1) és (5) bekezdésére is.
[13] Feltételhez kötött indítványt terjesztett elő akként, hogy amennyiben a Kúria nem állapítaná meg az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát, abban az esetben kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
[14] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett, és a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontját, mint kógens rendelkezést helyesen értelmezve fejtette ki, hogy - mérlegelési jogkör híján - nem hozhatott más döntést, minthogy elutasította a bejelentő adatait tartalmazó iratokba történő betekintésre vonatkozó kérelmet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiak szerint.[16] A Kp. 120. § (5) bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[17] A Kúria megállapította, hogy arra az elsőfokú bíróság megalapozottan hivatkozott, hogy a védelemhez való jog részét képező iratbetekintési jog nem korlátozhatatlan, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek (az eljárás egyéb résztvevőinek) és gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával.
[18] A jogerős ítélet azt is helytállóan állapította meg, hogy a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja mérlegelési lehetőséget az alperes számára nem enged, hiszen az iratbetekintési jogosultságot akként szabályozza, hogy az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelték el, vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.
[19] A fenti szabály az eljárást kezdeményező személy védelmét biztosítja akként, hogy nem megismerhető iratként szabályozza a természetes személyazonosító adatok és lakcím zárt kezelésének hatálya alá tartozó iratokat, továbbá - erre irányuló kérelem esetén - az olyan iratokat is, amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az érintett a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt. A kérelemre, így a hátrányos következmény megfelelő valószínűsítése alapján elrendelt zárt adatkezelés esetén, az elrendelés indokoltságát (esetlegesen bekövetkező hátrányok valószínűsítése) az eljárt hatóság már mérlegelte, annak feloldásáig (a kérelem esetleges visszavonásáig) a hatóságnak ezen adatok zártan történő kezeléséről gondoskodnia kell.
[20] A fenti iratok, és az azok tartalmára vonatkozó adatok a támadott döntésben tehát nem szerepelhettek, ez azonban nem eredményezheti a jogorvoslati jog kiüresedését. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése rögzíti a védelemhez való jogot; a (7) bekezdés pedig kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti.
[21] A jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy "valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. Az Alaptörvény megköveteli, hogy a jogorvoslati jog nyújtotta jogvédelem hatékony legyen, vagyis ténylegesen érvényesüljön és képes legyen a döntés által okozott sérelem orvoslására. A jogorvoslat jogának hatékony érvényesülését számos tényező befolyásolhatja, így többek között a felülbírálati lehetőség terjedelme, a jogorvoslat elintézésére meghatározott határidő, vagy a sérelmezett határozat kézbesítésének szabályai és megismerhetőségének tényleges lehetősége" {22/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [26]}. Minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme továbbá a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát {9/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [20]} A "fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes«" {3254/2018. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [41]}.
[22] A védelemhez való jogból következik, hogy a felperes - a jogszabályok adta keretek között - maga jogosult megválasztani a védekezés módját, annak stratégiáját és taktikáját. Arra az alperes megalapozottan utalt, hogy a bizonyítékként fel nem használt iratok megismerése nem szükséges a hatékony védekezéshez. A perbeli ügyben az, hogy a szóban forgó iratok az érdemi döntés meghozatalánál a jövőben szerepet kapnak-e, azokat bizonyítékként figyelembe veszik-e, az előzetes álláspont alapján nem ítélhető meg, mert annak kötőereje nincsen, így nem akadályozza az alperest abban, hogy az előzetes elképzelésektől eltérően a korlátozottan megismerhető iratok végül a marasztaló határozat alapját képezzék (l. Kfv.III.37.056/2021/5. sz. ítélet [36] pontja). Ebből következően az előzetes álláspontban szerepeltetett bizonyítékok önmagukban nem szabnak irányt az iratbetekintési jog korlátozásának.
[23] A fent már hivatkozott hatékony jogvédelem érdekében el kell különíteni a felperes iratok megismeréséhez való jogát, valamint a bíróság eljárási kötelezettségeit. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a közigazgatási bíróságnak be kell tekintenie az iratbetekintési kérelemmel érintett ügy irataiba, és azt kell ellenőriznie, hogy valóban olyan iratokról, avagy csak iratrészekről van-e szó, amelyből következtetés vonható le a védett személy kilétére, és ezen iratok számossága, rendezettsége, címei, jellege miatt - mivel azok is a bejelentő személyére vonatkozó információt hordoznak - kivonat sem készíthető.
[24] A fenti értelmezést támasztja alá a felperes által is felhívott, Mobistar SA és az Institut Belge des Services Postaux et des Télécommunications (IBPT) C-438/04. sz. ügyében hozott ítélet is, amelyben foglaltak szerint a jogorvoslattal érintett döntések határozatai elleni keresetek tekintetében illetékes szervezetnek (jelen esetben a közigazgatási bíróságnak) rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében nyilatkozhasson az említett kérelem megalapozottságáról, beleértve a bizalmas információkat is. Mindebből szintén az következik tehát, hogy a közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátra. Ezen ellenőrzés elvégzéséről a birtokába jutott titok védelmének biztosításával úgy kell számot adnia, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem és a peres felek védekezéshez való joga betartásának követelményeivel.
[25] Az elsőfokú bíróság semmilyen módon nem vizsgálta, hogy a hivatkozott - a per anyagává nem betekinthető iratként nem is csatolt - iratok a fenti követelménynek megfelelnek-e, azaz, hogy a szóban forgó iratok mind a rendezettségüket, mind a címeit tekintve a bejelentő személyére vonatkozó információt hordoznak, ezért ezekből a bejelentő személyének kiléte egyértelműen azonosítható, és az előzőekben felsorolt okokból az iratokból kivonat sem készíthető. Az elsőfokú bíróság az alperes ezen megállapításait mechanikusan megismételve olyan formális felülvizsgálatát végezte el az alperesi döntésnek, amely a hatékony jogvédelem alapelvével ellenétben áll.
[26] Helytállóan hivatkozott tehát a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróság a fenti vizsgálatáról, annak eredményéről nem adott, az iratanyag bekérése nélkül nem is adhatott számot. A bizonyítékok vizsgálatára, ebből következően azok mérlegelésére nem került sor, az indokolásból így az sem állapítható meg, hogy a kereset elutasításának mi volt az indoka.
[27] A felperes "feltételesen" előterjesztett, az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó indítványával kapcsolatban a Kúria rögzíti, hogy sem a Kp., sem a Pp. nem ismeri ezen indítvány feltételhez kötését, továbbá a Kúria hivatalból sem észlelte a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja kapcsán normakontroll-eljárás lefolytatásának szükségességét.
[28] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a kifejtettek szerint köteles nem betekinthető iratként a per anyagává tenni az iratbetekintési kérelemmel érintett iratokat, és megvizsgálni, hogy a szóban forgó iratok a rendezettségüket, a címeit, jellegüket tekintve a bejelentő személyére vonatkozó olyan információt hordoznak-e, amelyekből a bejelentő személyének kiléte azonosítható, és ezekből, vagy az iratanyag egy részéből kivonat a zárt adatok megismerésének (akár következtetés útján történő) sérelme nélkül készíthető-e. Az elsőfokú bíróságnak ezen értékelés megtörténtére vonatkozóan kell indokolási kötelezettségének eleget tennie, az értékelése során feltárt adatokat, körülményeket, amennyiben azok védett adatra utalnak, a határozatában nem szerepeltetheti.
(Kúria Kfv.IV.37.050/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.IV.37.050/2021/5. szám
A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke
Dr. Varga Eszter előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Arányi Dániel Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Arányi Dániel
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Ay Zoltán Nándor kamarai jogtanácsos
A per tárgya: versenyüggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 105.K.707.227/2020/9. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 105.K.707.227/2020/9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 30.000 - 30.000 (harmincezer - harmincezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a VJ/31-2/2017. számú végzéssel, 2017. szeptember 5-én versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással - köztük a felperessel - szemben gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt. Az eljáró versenytanács 2020. június 8-án, VJ/31-599/2017. számon közölte az eljárás alá vontakkal az előzetes álláspontját, ezt követően az iratbetekintés technikai feltételeiről a VJ/31-600/2017. számú értesítésben adott tájékoztatást. Az eljáró versenytanács 2020. augusztus 4-én, VJ/31-680/2017. számon kiegészítő előzetes álláspontot adott ki az ügyben.[2] A felperes 2020. szeptember 9-én iratbetekintési kérelemmel élt, amely egyrészt az EM-AN VILL-SEC Villanyszerelési és Szolgáltató Kft. egyezségi nyilatkozatára, másrészt a helyszíni vizsgálat előzetes bírói jóváhagyása iránti kérelem mellékleteire vonatkozott. Arra hivatkozott, hogy sem a helyszíni vizsgálat mellékleteit, sem azok kivonatait nem töltötték fel a számára megismerhető VJ/31-695/2017. számú irathoz. Ezen iratok olyan adatot, információt tartalmazhatnak, amelyek számára jelentőséggel bírnak, és a védekezését elősegíthetik. Álláspontja szerint az iratok tartalmának teljes megismerhetetlensége a védekezését ellehetetleníti, az adatok megismeréséhez fűződő érdeke pedig mindenképpen jelentősebb, mint az adatok titokban tartásához fűződő érdek. E körben utalt arra is, hogy amennyiben a hivatkozott dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak, akkor a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 55/B. § (3) bekezdése alapján, titoktartási kötelezettséget tartalmazó írásbeli nyilatkozatot tesz.
[3] Az alperes a 2020. szeptember 15. napján kelt, VJ/31-727/2017. számú végzésével a felperes iratbetekintési kérelmét a helyszíni kutatás iránti kérelem - a bejelentő miatt zártan kezelt -melléklete tekintetében elutasította. A Tpvt. 43/G. § (3)-(4) és (6) bekezdésére, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjára, 55/B. § (1) bekezdésére, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5. § (4) bekezdésére, 17. § (1) és (6) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az iratbetekintési jog nem tekinthető abszolút, korlátozhatatlan jognak, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával. Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) állandó ítélkezési gyakorlata szerint az érintett testület - jelen esetben az eljáró versenytanács - feladata annak a megítélése, hogy milyen mértékben és milyen módon szükséges biztosítani ezen információk bizalmasságát és titkosságát tekintettel a hatékony jogvédelem és a felek védelemhez való joga oltalmának követelményére, és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésére. (C-450/06. sz. Varec SA kontra Belga Állam ügyben hozott ítélet)
[4] Rögzítette, hogy a VJ/31/2017. számú kérelem melléklete CD-n található az aktában, annak zártan kezelt, a bejelentő beazonosítását lehetővé adatokat és iratokat nem tartalmazó kivonatát a VJ/31-695/2017. számú (szintén CD) irat tartalmazza. A VJ/31/2017. számú irat CD mellékletében a bejelentéses eljárásban beszerzett nagy számú irat található, és zártan kezelendő, mivel a bejelentő kérte személyének, adatainak elhallgatását, zártan kezelését. Ezen iratokat vizsgálva megállapította, hogy a bejelentő által csatolt nagyszámú, rendezettségében, illetve címeiben is a bejelentő személyére vonatkozó információt hordozó iratokból sem kivonat nem készíthető, sem azok jellege, témája nem azonosítható be, ezekkel ugyanis nem pusztán kockáztatná a bejelentő személyének a felfedését, hanem egyértelműen, kétség nélkül felfedné azt. A bejelentő kilétére utaló iratok, iratrészletek vonatkozásában az ilyen iratokba történő betekintést célzó kérelmek elbírálása során mérlegelési jog az eljáró versenytanácsot nem illeti meg, az ilyen kérelmeket a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján köteles elutasítani.
[5] Megjegyezte, hogy a bejelentéses űrlap kivonatát VJ/31-719/2017. számon csatolta a versenyfelügyeleti eljárás iratai közé, a helyszíni kutatás iránti kérelem CD mellékletének - a bejelentő adatait, nyilatkozatát, beadványait és magát a bejelentést nem tartalmazó - kivonatát pedig a VJ/31-695/2017. számú irat tartalmazza, mely iratok a felperes számára hozzáférhetők. Az iratbetekintési kérelemmel érintett mellékletekre nem hivatkozott az előzetes álláspontjában, ahogyan a bejelentés tartalmára sem, miközben az eljárás alá vontak védekezéshez való joga elsődlegesen az előzetes álláspont megállapításaihoz kellene, hogy kapcsolódjon.
A felperes keresete és az alperes védekezése
[6] A végzéssel szemben a felperes keresettel élt, amelyben annak megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (3) és (7) bekezdését, a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ket. 39/A. § (5) bekezdését és 50. §-át. Előadta, hogy az alperes azzal, hogy a helyszíni kutatás iránti kérelem mellékleteibe történő betekintést megtagadta, és arról kivonatot sem készített, megfosztotta attól, hogy azokat a védekezése kialakítása körében értékelni, felhasználni tudja. Álláspontja szerint a bejelentő személyazonosságának titokban maradásához fűződő társadalmi érdek nem gyakorolható a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jogának aránytalan sérelmével. Előadta, hogy a Ket. 39/A. § (5) bekezdése kivételt nem engedve írja elő a kivonat készítésének kötelezettségét. Állította, hogy az alperes megsértette a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségét is, ugyanis hiányzik a kérelem elutasításának valódi indoka.[7] Az alperes a védiratában elsődlegesen az e-Papíron előterjesztett keresetlevél visszautasítását, másodlagosan a kereset elutasítását kérte, fenntartva a végzésében foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletével elutasította.[9] Megállapította, hogy az iratbetekintési jog nem abszolút jog, és a felperes ugyan maga jogosult eldönteni, milyen jogszabályi lehetőségeket kíván igénybe venni a védekezése során, az elsőfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített esethez mérlegelési jogkör nem tartozik. E rendelkezés kógens, és amennyiben megállapítható, hogy az irat a törvényi feltételeknek megfelel, az iratbetekintési kérelmet az alperesnek el kell utasítania. Az alperes ezért nem hozhatott más döntést, mint hogy elutasította azt a kérelmet, ami a bejelentő adatait tartalmazó iratokba történő betekintésre vonatkozott. Rögzítette, hogy e körben a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdésének a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontjához képest általános rendelkezése nem releváns, és utóbbi jogszabályhely tartalmát a Ket. 39/A. § (5) bekezdése sem módosítja. Tekintettel arra, hogy az alperes végzésének indokolása - szintén a Tpvt. 55/A.§ kiemelt rendelkezése folytán - nem tartalmazhatott olyan adatot, melyből a bejelentő kilétére következtetni lehet, ezért az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó felperesi álláspont sem megalapozott.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[10] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdésébe, a XXVIII. cikk (3) és (7) bekezdéseibe, a Tpvt. 43/G. § (6) bekezdésébe, 55. § (1) bekezdésébe, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába, és a Kp. 6. §-a és a 78. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe ütközik.[11] Előadta, hogy az elsőfokú ítélet rendkívül szűk terjedelmű indokolásából lényegében hiányzik még utalás szintjén is minden arra vonatkozó adat, hogy konkrétan mi(k) az eljárás tárgyát és alapját képező okirat(ok), és ebben a körben miért - tehát milyen konkrét tények, adatok, információk vizsgálata alapján - helyezkedett a keresetet elutasító jogi álláspontjára az elsőfokú bíróság. Az a tény, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg a helyszíni kutatás alapját képező dokumentumokat, de legalábbis ezen vizsgálat megtörténtéről, módszereiről és eredményéről nem adott számot, mind az ítélet indokolására vonatkozó követelmények, mind pedig az okszerű bizonyítékmérlegelésre vonatkozó követelmények alapvető sérelmét jelenti. A bizonyítékok vizsgálata és értékelése nélkül elfogadni az egyik fél álláspontját, egyet jelent a kirívóan okszerűtlen, önkényes bizonyítékmérlegeléssel. Az elsőfokú ítélet lényegében semmilyen érdemi, konkrét indokolást nem tartalmaz, amelyből meg lehetne állapítani, hogy az eljárt bíróság a saját, önálló jogi álláspontját mi alapján alakította ki az ügyben.
[12] Hivatkozott az EUB C-438/04 számú (Mobistar S.A. v Institut Belge des Services Postaux et des Télécommunications), valamint a C-51/92 számú (Hercules Chemicals NV v. Európai Bizottság) ügyekben hozott döntéseire és kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az alperes a végzés meghozatalával akként biztosította-e a titok védelmét, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem, illetve a védekezéshez való joga tiszteletben tartásának a követelményeivel és azzal az alapelvvel, hogy a felek és a hatóság lényegében ugyanazon az információs bázison vehessenek részt a hatóság eljárásában. Nem adta magyarázatát az elsőfokú bíróság annak sem, hogy az anonimizált kivonat elkészítésének és rendelkezésre bocsátásának milyen akadálya volt, figyelemmel a Ket. 39/A. § (1) és (5) bekezdésére is.
[13] Feltételhez kötött indítványt terjesztett elő akként, hogy amennyiben a Kúria nem állapítaná meg az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltát, abban az esetben kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
[14] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett, és a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontját, mint kógens rendelkezést helyesen értelmezve fejtette ki, hogy - mérlegelési jogkör híján - nem hozhatott más döntést, minthogy elutasította a bejelentő adatait tartalmazó iratokba történő betekintésre vonatkozó kérelmet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiak szerint.[16] A Kp. 120. § (5) bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[17] A Kúria megállapította, hogy arra az elsőfokú bíróság megalapozottan hivatkozott, hogy a védelemhez való jog részét képező iratbetekintési jog nem korlátozhatatlan, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek (az eljárás egyéb résztvevőinek) és gazdasági szereplőknek a bizalmas információik és üzleti titkaik védelméhez fűződő jogával.
[18] A jogerős ítélet azt is helytállóan állapította meg, hogy a Tpvt. 55/A. § (1) a) pontja mérlegelési lehetőséget az alperes számára nem enged, hiszen az iratbetekintési jogosultságot akként szabályozza, hogy az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg az olyan iratot, illetve az irat azon részét, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelték el, vagy - az érintett erre irányuló kérelme esetén - amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt.
[19] A fenti szabály az eljárást kezdeményező személy védelmét biztosítja akként, hogy nem megismerhető iratként szabályozza a természetes személyazonosító adatok és lakcím zárt kezelésének hatálya alá tartozó iratokat, továbbá - erre irányuló kérelem esetén - az olyan iratokat is, amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az érintett a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt. A kérelemre, így a hátrányos következmény megfelelő valószínűsítése alapján elrendelt zárt adatkezelés esetén, az elrendelés indokoltságát (esetlegesen bekövetkező hátrányok valószínűsítése) az eljárt hatóság már mérlegelte, annak feloldásáig (a kérelem esetleges visszavonásáig) a hatóságnak ezen adatok zártan történő kezeléséről gondoskodnia kell.
[20] A fenti iratok, és az azok tartalmára vonatkozó adatok a támadott döntésben tehát nem szerepelhettek, ez azonban nem eredményezheti a jogorvoslati jog kiüresedését. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése rögzíti a védelemhez való jogot; a (7) bekezdés pedig kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti.
[21] A jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy "valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. Az Alaptörvény megköveteli, hogy a jogorvoslati jog nyújtotta jogvédelem hatékony legyen, vagyis ténylegesen érvényesüljön és képes legyen a döntés által okozott sérelem orvoslására. A jogorvoslat jogának hatékony érvényesülését számos tényező befolyásolhatja, így többek között a felülbírálati lehetőség terjedelme, a jogorvoslat elintézésére meghatározott határidő, vagy a sérelmezett határozat kézbesítésének szabályai és megismerhetőségének tényleges lehetősége." {22/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [26]}. Minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme továbbá a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát. {9/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [20]} A "fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás "méltánytalan" vagy "igazságtalan", avagy "nem tisztességes"." {3254/2018. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [41]}.
[22] A védelemhez való jogból következik, hogy a felperes - a jogszabályok adta keretek között - maga jogosult megválasztani a védekezés módját, annak stratégiáját és taktikáját. Arra az alperes megalapozottan utalt, hogy a bizonyítékként fel nem használt iratok megismerése nem szükséges a hatékony védekezéshez. A perbeli ügyben az, hogy a szóban forgó iratok az érdemi döntés meghozatalánál a jövőben szerepet kapnak-e, azokat bizonyítékként figyelembe veszik-e, az előzetes álláspont alapján nem ítélhető meg, mert annak kötőereje nincsen, így nem akadályozza az alperest abban, hogy az előzetes elképzelésektől eltérően a korlátozottan megismerhető iratok végül a marasztaló határozat alapját képezzék (l. Kfv.III.37.056/2021/5. sz. ítélet [36] pontja). Ebből következően az előzetes álláspontban szerepeltetett bizonyítékok önmagukban nem szabnak irányt az iratbetekintési jog korlátozásának.
[23] A fent már hivatkozott hatékony jogvédelem érdekében el kell különíteni a felperes iratok megismeréséhez való jogát, valamint a bíróság eljárási kötelezettségeit. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a közigazgatási bíróságnak be kell tekintenie az iratbetekintési kérelemmel érintett ügy irataiba, és azt kell ellenőriznie, hogy valóban olyan iratokról, avagy csak iratrészekről van-e szó, amelyből következtetés vonható le a védett személy kilétére, és ezen iratok számossága, rendezettsége, címei, jellege miatt - mivel azok is a bejelentő személyére vonatkozó információt hordoznak - kivonat sem készíthető.
[24] A fenti értelmezést támasztja alá a felperes által is felhívott, Mobistar SA és az Institut Belge des Services Postaux et des Télécommunications (IBPT) C-438/04. sz. ügyében hozott ítélet is, amelyben foglaltak szerint a jogorvoslattal érintett döntések határozatai elleni keresetek tekintetében illetékes szervezetnek (jelen esetben a közigazgatási bíróságnak) rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében nyilatkozhasson az említett kérelem megalapozottságáról, beleértve a bizalmas információkat is. Mindebből szintén az következik tehát, hogy a közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a Tpvt. 55/A. § (1) a) pontja szerinti korlátra. Ezen ellenőrzés elvégzéséről a birtokába jutott titok védelmének biztosításával úgy kell számot adnia, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem és a peres felek védekezéshez való joga betartásának követelményeivel.
[25] Az elsőfokú bíróság semmilyen módon nem vizsgálta, hogy a hivatkozott - a per anyagává nem betekinthető iratként nem is csatolt - iratok a fenti követelménynek megfelelnek-e, azaz, hogy a szóban forgó iratok mind a rendezettségüket, mind a címeit tekintve a bejelentő személyére vonatkozó információt hordoznak, ezért ezekből a bejelentő személyének kiléte egyértelműen azonosítható, és az előzőekben felsorolt okokból az iratokból kivonat sem készíthető. Az elsőfokú bíróság az alperes ezen megállapításait mechanikusan megismételve olyan formális felülvizsgálatát végezte el az alperesi döntésnek, amely a hatékony jogvédelem alapelvével ellenétben áll.
[26] Helytállóan hivatkozott tehát a felperes arra, hogy az elsőfokú bíróság a fenti vizsgálatáról, annak eredményéről nem adott, az iratanyag bekérése nélkül nem is adhatott számot. A bizonyítékok vizsgálatára, ebből következően azok mérlegelésére nem került sor, az indokolásból így az sem állapítható meg, hogy a kereset elutasításának mi volt az indoka.
[27] A felperes "feltételesen" előterjesztett, az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére vonatkozó indítványával kapcsolatban a Kúria rögzíti, hogy sem a Kp., sem a Pp. nem ismeri ezen indítvány feltételhez kötését, továbbá a Kúria hivatalból sem észlelte a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés a) pontja kapcsán normakontroll eljárás lefolytatásának szükségességét.
[28] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a kifejtettek szerint köteles nem betekinthető iratként a per anyagává tenni az iratbetekintési kérelemmel érintett iratokat, és megvizsgálni, hogy a szóban forgó iratok a rendezettségüket, a címeit, jellegüket tekintve a bejelentő személyére vonatkozó olyan információt hordoznak-e, amelyekből a bejelentő személyének kiléte azonosítható, és ezekből, vagy az iratanyag egy részéből kivonat a zárt adatok megismerésének (akár következtetés útján történő) sérelme nélkül készíthető-e. Az elsőfokú bíróságnak ezen értékelés megtörténtére vonatkozóan kell indokolási kötelezettségének eleget tennie, az értékelése során feltárt adatokat, körülményeket, amennyiben azok védett adatra utalnak, a határozatában nem szerepeltetheti.
A döntés elvi tartalma
[29] Az iratbetekintés iránti kérelmet elutasító döntés elleni kereset tekintetében a bíróságnak rendelkeznie kell valamennyi ahhoz szükséges információval, hogy az ügy teljes ismeretében dönthessen a kérelem megalapozottságáról vagy alaptalanságáról, beleértve azon iratokat is, amelyekből esetlegesen következtetés vonható le a zárt adatkezeléssel érintett személy kilétére. A közigazgatási bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az iratbetekintéssel érintett iratok tekintetében az alperes jogszerűen hivatkozott-e a Tpvt. 55/A. § (1) a) pontja szerinti korlátra. Ezen ellenőrzés elvégzéséről a birtokába jutott titok védelmének biztosításával úgy kell számot adnia, hogy az összhangban álljon a hatékony jogvédelem és a peres felek védekezéshez való joga betartásának követelményeivel.Záró rész
[30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.[31] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján irányadó Kp. 110. § (3) bekezdésére figyelemmel megállapította a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie.
[32] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. április 27.
Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró, Dr. Dobó Viola sk. bíró
(Kúria Kfv.IV.37.050/2021.)