adozona.hu
BH 2021.8.240
BH 2021.8.240
Az ingerlő gáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 59. § (1), (3) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) 39. §, 52. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren, a Parlament előtti területen 2018. december 12-én a Munka Törvénykönyve módosítása ellen tiltakozó tüntetésen (gyűlésen) vett részt. Ott 21 óra 50 perc körül az Országház Déli Kapuja előtt a tüntető tömegből kiválva videófelvételeket készített.
[2] Az esemény biztosítását a Készenléti Rendőrség látta el, amelynek rendőrei a tüntetés erőszakossá válásával összefüggésben ingerlő gázt vetettek be a tömeggel szemben, az ingerlő gáz a felp...
BH 2021.8.240 Az ingerlő gáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 15. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 59. § (1), (3) bekezdés, 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) 39. §, 52. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren, a Parlament előtti területen 2018. december 12-én a Munka Törvénykönyve módosítása ellen tiltakozó tüntetésen (gyűlésen) vett részt. Ott 21 óra 50 perc körül az Országház Déli Kapuja előtt a tüntető tömegből kiválva videófelvételeket készített.[2] Az esemény biztosítását a Készenléti Rendőrség látta el, amelynek rendőrei a tüntetés erőszakossá válásával összefüggésben ingerlő gázt vetettek be a tömeggel szemben, az ingerlő gáz a felperest is elérte.
[3] A felperes a rendőri fellépés jogszerűtlenségének megállapítása iránt panaszt terjesztett elő a Független Rendészeti Panasztestülethez. (a továbbiakban: Panasztestület). Véleménye szerint a tiltakozó tömegben állva békés magatartást tanúsított, ellene semmilyen kényszerítő eszköz alkalmazásának nem volt helye. Így a vele szemben történő fellépés jogalap nélküli volt, nyilvánvalóan olyan hátrányt okozott, ami nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával.
[4] A Panasztestület a 191/2019. (VII. 15.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Elrendelte állásfoglalása megküldését az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az indokolás szerint a Panasztestület megtekintette a felperes által hivatkozott videókat, továbbá a felperes által készített felvételeket is. A felvételeken látszik, hogy a felperes felvételt készít mobiltelefonjával, a rendőrsorfallal szemben állva. A felperes valamivel a tüntető - és különböző tárgyakat a rendőrökre dobáló - tömeg előtt áll. A rendőrsorfalból három rendőr könnygázt kezd alkalmazni a tömeggel szemben, ami nagymértékben érte a felperest. Az ingerlő gáz alkalmazására vonatkozó előzetes felszólítás egyik felvételen sem látszik.
[5] A Panasztestület arra a megállapításra jutott, hogy a rendőri intézkedések érintették a felperesnek az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz és az abból levezethető testi épséghez, valamint a XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát.
[6] A rendőrség joggal döntött a Parlamentbe történő bejutás mozgó rendőrsorfallal történő megakadályozásáról, mert a tüntetői csoport idővel elvesztette békés jellegét. A tömegoszlatásra vonatkozó szabályok alkalmazásához kapcsolódóan kifejtette, hogy jelen esetben, ha történt is szóbeli figyelmeztetés az ingerlő gáz alkalmazására, azt a zajhatások miatt a résztvevők nem hallhatták, ahogy a felvételeken sem hallható. A rendőrök nem alkalmaztak hangosítást, amelyre nem indok munkaszervezési nehézség sem. Egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazásának kilátásba helyezése. Ezért súlyosan sérült a felperes emberi méltósághoz fűződő joga az ingerlő gáz alkalmazására történő felszólítás elmaradása következtében.
[7] Az alperes a 2019. augusztus 22-én hozott 29000-105/59-9/2019.RP. számú határozatában a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította. Bizonyítékként vette figyelembe a felperes által rendelkezésre bocsátott videófelvételt, a felperes részéről megjelölt linkeken látható felvételeket és a rendőrségi felvételeket.
[8] Az indokolás szerint az illetékes személy 2018. október 1-jétől 2018. december 31-ig területlezárást rendelt el az Országházhoz, illetve annak mélygarázsához tartozó lánckordonnal határolt területen. 2018. december 12-én az esti órákban megállapítást nyert, hogy 100-150 fős tüntető tömeg tartózkodik a lánckordonon belül. Eközben a tömeg az építési terület kerítését beszakította, a területre behatolt és folyamatosan dobálta - szidalmazás mellett - a helyszínre érkező rendőröket. Az illetékes parancsnok 21 óra 30 perkor utasítást adott arra, hogy a rendőri állománnyal kezdje meg a tömeg kiszorítását a lánckordonon kívüli területre. A tömeg mindeközben folyamatosan dobálta a rendőröket. Az illetékes rendőrparancsnok a saját élet, testi épség védelme, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás megszakítása és elhárítása érdekében utasította a rendőröket a tömeg irányába történő ingerlő gáz használatára. Az utasítás kiadását megelőzően folyamatos szóbeli figyelmeztetések hangzottak el annak alkalmazására. Az ingerlő gáz bevetésre került, ennek hatására a tömeg a lánckordon vonaláig hátrált.
[9] A határozat szerint az ingerlő gáz alkalmazásához kapcsolódó figyelmeztetések az erős hangzavar miatt nem érhették el a céljukat.
[10] Az ingerlő gáz használatával kapcsolatban az alperes nem értett egyet a Panasztestület álláspontjával. Véleménye szerint az agresszív tömeg magatartása magában hordozta annak közvetlen lehetőségét, hogy a rendőrök bármelyike komoly sérülést szenvedjen, illetve a tömeg behatoljon az Országház épületébe. Ezt az érvelést a felvételek alátámasztják.
[11] Az ingerlő gáz alkalmazása mindenben megfelelt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) irányadó rendelkezéseinek.
[12] A figyelmeztetéstől az Rtv. 61. § (1) bekezdésére tekintettel el lehetett tekinteni az eset körülményei miatt.
[13] Az alperes hangsúlyozta, a felperes a tömeg tagjaként volt jelen a demonstráción. Tisztában kellett lennie azzal, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, így lehetősége lett volna távozni a helyszínről, amit nem tett meg. Az ingerlő gáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amelynek a felperes is része volt.
A kereseti kérelem
[14] A felperes eljárási és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát. Egyebek mellett vitatta az ingerlő gáz alkalmazásának jogalapját és indokoltságát.Az elsőfokú ítélet
[15] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatva a panasznak helyt adott.[16] Az indokolás szerint az alperes a tényállástisztázási kötelezettségének eleget tett, mivel eljárása során több bizonyítási eszközt beszerzett, értékelte a felperes által hivatkozott internetes linken elérhető videófelvételeket és a felperes által készített felvételt is.
[17] A törvényszék kiemelte, a rendőrség által készített felvételeket az alperes az Rtv. vonatkozó rendelkezése alapján megsemmisítette, így a többi videófelvétel alapulvételével kellett az ügyet elbírálni.
[18] A rendelkezésre álló videófelvételekből megállapítható, hogy a felperes a rendőrsorfallal szemben állva, a tömeg előtt állva, attól elkülönülten felvételek készített. A rendőrök vele szemben könnygázszóró spray-t alkalmaztak, ennek hatására a felperes hátat fordított a rendőrsorfalnak. Ezt követően a rendőrök a felperessel szemben egészen közelről újra ingerlő gázt használtak. Ennek hatására a felperes olyan állapotba került, hogy képtelen volt megmozdulni és a helyszínt elhagyni. A demonstráló tömeg egy idő után jogellenes magatartást tanúsított, azonban a felperes a vizsgált esetben békés volt, erőszakos cselekményt nem valósított meg. Ezért alaptalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ingerlő gáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amely tömegnek a felperes is részese volt.
[19] A törvényszék véleménye szerint a tömeg szétoszlására való rendőrségi felszólítás nem hangzott el, illetve az a hangzavar miatt nem volt hallható. Az ingerlő gáz alkalmazása előtt figyelmeztetés szintén nem hangzott el. Ez ellentétes az Rtv. 59. § (2) bekezdésével és a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdésével, valamint 52. § (4)-(5) bekezdéseivel. Emellett a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás "a törvény nevében" szavak előre bocsátásával szintén elmaradt.
[20] Helytelenül hivatkozott az alperes arra, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, a tömeg folyamatosan jogsértő cselekményeket követett el, dobálta a rendőröket és a Parlament épületét. A felperes valóban távozhatott volna a helyszínről, amit nem tett meg. Ugyanakkor a távozás a felperes részére lehetőség, de nem kötelezettség. A rendőrsorfalhoz közelebb álló felperes esetében a körülmények nem biztosítottak lehetőséget az ingerlő gáz alkalmazására való figyelmeztetéstől való eltekintésre, erre az alperes az Rtv. 61. § (1) bekezdésére alapítottan alappal nem hivatkozhat.
[21] A videófelvételeken látszik, hogy a rendőrök nem alkalmaztak hangosítást. E körben a bíróság osztotta a Panasztestület állásfoglalásában foglaltakat, miszerint egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.[23] Álláspontja szerint az ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4), 86. § (1), (2) bekezdéseit; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1), 279. § (1), 346. § (5) bekezdéseit, az Rtv. 59. § (1) bekezdés c) pontját, (2) bekezdését, a 15. § (1), (2) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, továbbá a Szolgálati Szabályzat 52. § (4)-(5) bekezdéseit.
[24] Véleménye szerint a törvényszék több vonatkozásban tévesen rögzítette a tényállást. Ezt meghaladóan jogerős ítéletében túlterjeszkedett a felperesi panaszban és a keresetlevélben foglaltakon a tömegoszlatás tényének és szabályainak az Rtv. valamint a Szolgálati Szabályzat alapján történő perbeli vizsgálata és azok alkalmazása alperesen való számonkérése kapcsán.
[25] Az alperes szerint a felperes panaszbeadványában előadta, hogy tömegoszlatásra nem került sor. Az alperes végig állította, hogy a rendőri csapaterő alkalmazásának célja nem a tömeg feloszlatása, hanem a lezárt területről történő kiszorítása volt. A felperes keresetlevelében és a peres eljárás során csak elvi érveket fogalmazott meg a tömegoszlatás körében, tényállítást nem tett. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság jogerős ítélete (17)-(20) bekezdéseiben a tömegoszlatás jogszerűségét vizsgálta, túllépett a kereset keretein. Erre figyelemmel az ítélete eltér a Kúria Kfv.II.37.861/2014/7. számú ítéletében írtaktól.
[26] A jogerős ítélet a tényállás részben iratellenes megállapítása mellett okszerűtlenül, logikai ellentmondást tartalmazó módon mérlegelte a bizonyítékokat.
[27] Az alperes az ítélet (11), (15), (17), (19) és (20) bekezdéseit elemezve észrevételeket tett azok iratellenes, illetve ellentmondásos részeire vonatkozóan.
[28] Kiemelten hangsúlyozta, hogy a törvényszék nem adta indokát annak, miszerint a rendőri jelentéseken alapuló alperesi tényállítások ellenében miért a videófelvételeket tekintette a vitatott ténymegállapítások során irányadónak. A tömegoszlatás, valamint a feloszlatást érintően a felszólítás "elhangzása, hallhatósága" körében az alperes fenntartotta az előzőekben leírtakat. Megjegyezte, hogy az ítélet (15) bekezdésében megállapított felperesi magatartás tömegoszlatás esetén sem bírna relevanciával, mert az Rtv. 65. § (2) bekezdése szerint a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.
[29] Az alperes álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.101/2014/5. számú ítéletében foglaltakra.
[30] Az alperes szerint a felperes nem távolodott el olyan mértékben a tiltakozó tömegtől, hogy a helyszínen lévő rendőri erő bármely tagja azt a következtetést vonhatta volna le, hogy addigi magatartásával fel kíván hagyni és a helyszínről el kíván távozni.
[31] A rendőrök a tömeggel szemben, a tömeg irányába használtak kényszerítő eszközt. Miután a felperes a tömeg részeként volt jelen a helyszínen, így vele szemben célzottan ingerlő gáz alkalmazására nem került sor.
[32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Érvelése szerint az ítélet nem jogszabálysértő, részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra.
A Kúria döntése és jogi indokai
[34] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.[35] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[36] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból túlnyomórészt helytálló jogi következtetéseket vont le.
[37] A Kp. 85. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
[38] A felperes keresetlevelében - 4. oldal utolsó bekezdés, 5. oldal első, harmadik bekezdés - egyértelműen megjelölte, hogy az alperesi határozatban foglaltakkal egyezően tömegoszlatás történt. A keresetlevélben ezt követően a felperes vitatta a tömegoszlatás során vele szemben alkalmazott ingerlő gáz bevetésének arányosságát és jogszerűségét.
[39] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Kp. 85. § (1) bekezdését, amikor állást foglalt a keresetlevélben megjelölt jogsérelmekről, így a tömegoszlatás jogszerűségéről és az ingerlő gáz alkalmazásáról. Az ezzel ellentétes alperesi okfejtés nem jogszerű.
[40] A felülvizsgálati bíróság osztja a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett azon okfejtését, hogy a felperesnek panaszában a jogszerűtlenség oka körében, a jogalap hiánya tekintetében konkrét jogszabályhelyre hivatkozással nem kellett megjelölnie indokait. A panasz tartalmazta az ingerlő gáz felperessel szembeni bevetésének jogszerűtlenségét, a Panasztestület jogosult volt meghatározni, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközt, illetve intézkedést alkalmazott.
[41] A Szolgálati Szabályzat 52. §-a rendelkezik a tömegoszlatásról. Az 52. § (1) bekezdése rögzíti, a tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló - a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható - rendőri intézkedések összesége. A 52. § (3) bekezdése alapján tömegoszlatás elrendelésére - a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rend biztosításával közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. Az 52. § (6) bekezdés b) pontja többek között kimondja, hogy tömeggel szemben a csapaterő - egyebek mellett - aktív ellenszegülés vagy támadó magatartás, valamint passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverzett tömeg esetén ingerlő gázt alkalmazhat.
[42] A Kúria megítélése szerint jelen esetben a jelen lévő rendőri erők a jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben a helyszín elhagyására, a tömeg fizikai egységének megbontására irányuló intézkedéseket tettek, ami a Szolgálati Szabályzat 52. § (1) bekezdése szerinti tömegoszlatásnak minősül. Az Rtv. és a Szolgálati Szabályzat nem ismeri a "lezárt területről történő kiszorítás" intézkedési formát, a tömeg kiszorítása tömegoszlatás keretében történik. A perbeli esetben a rendőrök ingerlő gáz bevetésével végezték el a tömegoszlatás feladatát.
[43] Az Rtv. 59. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására - egyebek mellett ingerlő gáz - a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. A Szolgálati Szabályzat 52. § (4) bekezdéséből fakadóan a feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
[44] A Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdése szerint a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, "a törvény nevében" szavak előre bocsátásával, valamint b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
[45] A Kúria rögzíti, a becsatolt videófelvételekből megállapítható, hogy a felvételeken nem lehet hallani a tömegoszlatás előtti kötelező megelőző felszólítást, sem a kényszerítő eszköz - ingerlő gáz - alkalmazására irányuló figyelmeztetést.
[46] A kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozóan sem az Rtv. sem a Szolgálati Szabályzat nem írja elő hangosítás igénybevételét, ugyanakkor a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdése egyértelműen kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt egyebek mellett a kényszerítő eszköz alkalmazására való figyelmeztetést, amelynek jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell elhangzania.
[47] A korábban írtaknak megfelelően a felvételeken a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt nem hallatszik az arra vonatkozó figyelmeztetés, ezért a rendőrség e körben megsértette a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdését. A Kúria osztja a törvényszék és a Panasztestület álláspontját, mely szerint kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a megfelelő felszólítás és figyelmeztetés.
[48] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az ingerlő gáz alkalmazásához kapcsolódó előzetes figyelmeztetés a perbeli esetben kötelező volt, az eset körülményei - az alperes előadásával szemben - a figyelmeztetést lehetővé tették, az Rtv. 61. § (1) bekezdésére történő alperesi hivatkozás nem foghat helyt.
[49] Az Rtv. 15. § (1) bekezdése alapján a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. A 16. § (1) bekezdése szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
[50] A Kúria megtekintette a becsatolt videófelvételeket. Azokból egyértelmű, hogy a felperes a tüntetés résztvevője volt, ugyanakkor jogellenes magatartást nem tanúsított, az aktív rendzavarásban nem vett részt.
[51] Az ingerlő gázt a rendőrség először a tömeggel szemben alkalmazta. A tömeg akkor több méterrel hátrább húzódott, azonban a felperes a helyén maradt a rendőrsorfal előtt néhány méterrel. Ekkor a felperes már kivált a tüntető csoportból és védekező magatartást tanúsítva megfordult. A rendőrsorfalból kiváló két rendőr a sorfalnak háttal álló felperes mellé lépett jobb, illetve bal oldalról és őt célzottan többször ingerlő gázzal fújták le.
[52] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az ingerlőgáznak a célzottan felperessel szembeni utóbbi alkalmazása egyrészt aránytalan volt, másrészt az Rtv. 16. § (1) bekezdés 2. mondatába ütközött, mert a felperes ellenszegülést nem mutatott, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható volt.
[53] A fentiekre tekintettel a rendőrség megsértette az ingerlő gáz alkalmazására vonatkozó szabályokat és ehhez kapcsolódóan az Rtv. 15. § (1) bekezdését valamint 16. § (1) bekezdését. Ezzel sérült a felperesnek az emberi méltósághoz és testi épséghez való joga.
[54] Az elsőfokú bíróság a felmerülő bizonyítékokat okszerűen, logikai ellentmondástól mentesen mérlegelte és értékelte, az ezzel ellentétes alperesi kifogások nem állják meg a helyüket.
[55] A jogerős ítélet (11), (15), (17), (19) és (20) bekezdései iratellenes és ellentmondásos következtetéseket nem tartalmaznak.
[56] Végezetül a Kúria rámutat arra, hogy a Kfv.III.37.353/2015/8. számú kúriai ítélet más tényálláson alapult, mint a perbeli ügy, az abban foglaltakat az elsőfokú ítélet így nem sértheti.
[57] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.196/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.III.37.196/2021/5.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál- Eigner Beáta bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda, ügyintéző ügyvéd: dr. Győző Gábor
Az alperes:
Az alperes képviselője: dr. Tóthné dr. Kiss Emőke kamarai jogtanácsos
A per tárgya: rendészeti ügyben indult jogvita
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fel: az alperes
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2021. január 8-án hozott 111.K.705.466/2020/20. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.705.466/2020/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren, a Parlament előtti területen 2018. december 12-én a Munka Törvénykönyve módosítása ellen tiltakozó tüntetésen (gyűlésen) vett részt. Ott 21 óra 50 perc körül az Országház Déli Kapuja előtt a tüntető tömegből kiválva videófelvételek készített.[2] Az esemény biztosítását a Készenléti Rendőrség látta el, amelynek rendőrei a tüntetés erőszakossá válásával összefüggésben ingerlőgázt vetettek be a tömeggel szemben, az ingerlőgáz a felperest is elérte.
[3] A felperes a rendőri fellépés jogszerűtlenségének megállapítása iránt panaszt terjesztett elő a Független Rendészeti Panasztestülethez. (a továbbiakban: Panasztestület) Véleménye szerint a tiltakozó tömegben állva békés magatartást tanúsított, ellene semmilyen kényszerítő eszköz alkalmazásának nem volt helye. Így a vele szemben történő fellépés jogalap nélküli volt, nyilvánvalóan olyan hátrányt okozott, ami nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával.
[4] A Panasztestület a 191/2019. (VII.15.) számú állásfoglalásában megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Elrendelte állásfoglalása megküldését az Országos Rendőrfőkapitánynak. Az indokolás szerint a Panasztestület megtekintette a felperes által hivatkozott videókat, továbbá a felperes által készített felvételeket is. A felvételeken látszik, hogy a felperes felvételt készít mobiltelefonjával, a rendőrsorfallal szemben állva. A felperes valamivel a tüntető - és különböző tárgyakat a rendőrökre dobáló - tömeg előtt áll. A rendőrsorfalból három rendőr könnygázt kezd alkalmazni a tömeggel szemben, ami nagymértékben érte a felperest. Az ingerlőgáz alkalmazására vonatkozó előzetes felszólítás egyik felvételen sem látszik.
[5] A Panasztestület arra a megállapításra jutott, hogy a rendőri intézkedések érintették a felperesnek az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz és az abból levezethető testi épséghez, valamint a XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát.
[6] A rendőrség joggal döntött a Parlamentbe történő bejutás mozgó rendőrsorfallal történő megakadályozásáról, mert a tüntetői csoport idővel elvesztette békés jellegét. A tömegoszlatásra vonatkozó szabályok alkalmazásához kapcsolódóan kifejtette, hogy jelen esetben, ha történt is szóbeli figyelmeztetés az ingerlőgáz alkalmazására, azt a zajhatások miatt a résztvevők nem hallhatták, ahogy a felvételeken sem hallható. A rendőrök nem alkalmaztak hangosítást, amelyre nem indok munkaszervezési nehézség sem. Egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazásának kilátásba helyezése. Ezért súlyosan sérült a felperes emberi méltósághoz fűződő joga az ingerlőgáz alkalmazására történő felszólítás elmaradása következtében.
[7] Az alperes a 2019. augusztus 22-én hozott 29000-105/59-9/2019.RP. számú határozatában a felperes rendőri intézkedés elleni panaszát elutasította. Bizonyítékként vette figyelembe a felperes által rendelkezésre bocsátott videófelvételt, a felperes részéről megjelölt linkeken látható felvételeket és a rendőrségi felvételeket.
[8] Az indokolás szerint az illetékes személy 2018. október 1-jétől 2018. december 31-ig területlezárást rendelt el az Országházhoz, illetve annak mélygarázsához tartozó lánckordonnal határolt területen. 2018. december 12-én az esti órákban megállapítást nyert, hogy 100-150 fős tüntető tömeg tartózkodik a lánckordonon belül. Eközben a tömeg az építési terület kerítését beszakította, a területre behatolt és folyamatosan dobálta - szidalmazás mellett - a helyszínre érkező rendőröket. Az illetékes parancsnok 21 óra 30 perkor utasítást adott arra, hogy a rendőri állománnyal kezdje meg a tömeg kiszorítását a lánckordonon kívüli területre. A tömeg mindeközben folyamatosan dobálta a rendőröket. Az illetékes rendőrparancsnok a saját élet, testi épség védelme, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás megszakítása és elhárítása érdekében utasította a rendőröket a tömeg irányába történő ingerlőgáz használatára. Az utasítás kiadását megelőzően folyamatos szóbeli figyelmeztetések hangzottak el annak alkalmazására. Az ingerlőgáz bevetésre került, ennek hatására a tömeg a lánckordon vonaláig hátrált.
[9] A határozat szerint az ingerlőgáz alkalmazásához kapcsolódó figyelmeztetések az erős hangzavar miatt nem érhették el a céljukat.
[10] Az ingerlőgáz használatával kapcsolatban az alperes nem értett egyet a Panasztestület álláspontjával. Véleménye szerint az agresszív tömeg magatartása magában hordozta annak közvetlen lehetőségét, hogy a rendőrök bármelyike komoly sérülést szenvedjen, illetve a tömeg behatoljon az Országház épületébe. Ezt az érvelést a felvételek alátámasztják.
[11] Az ingerlőgáz alkalmazása mindenben megfelelt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) irányadó rendelkezéseinek.
[12] A figyelmeztetéstől az Rtv. 61. § (1) bekezdésére tekintettel el lehetett tekinteni az eset körülményei miatt.
[13] Az alperes hangsúlyozta, a felperes a tömeg tagjaként volt jelen a demonstráción. Tisztában kellett lennie azzal, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, így lehetősége lett volna távozni a helyszínről, amit nem tett meg. Az ingerlőgáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amelynek a felperes is része volt.
A kereseti kérelem
[14] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát. Egyebek mellett vitatta az ingerlőgáz alkalmazásának jogalapját és indokoltságát.Az elsőfokú ítélet
[15] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatva a panasznak helyt adott.[16] Az indokolás szerint az alperes a tényállás- tisztázási kötelezettségének eleget tett, mivel eljárása során több bizonyítási eszközt beszerzett, értékelte a felperes által hivatkozott internetes linken elérhető videófelvételeket és a felperes által készített felvételt is.
[17] A törvényszék kiemelte, a rendőrség által készített felvételeket az alperes az Rtv. vonatkozó rendelkezése alapján megsemmisítette, így a többi videófelvétel alapulvételével kellett az ügyet elbírálni.
[18] A rendelkezésre álló videófelvételekből megállapítható, hogy a felperes a rendőrsorfallal szemben állva, a tömeg előtt állva, attól elkülönülten felvételek készített. A rendőrök vele szemben könnygázszóró sprayt alkalmaztak, ennek hatására a felperes hátat fordított a rendőrsorfalnak. Ezt követően a rendőrök a felperessel szemben egészen közelről újra ingerlőgázt használtak. Ennek hatására a felperes olyan állapotba került, hogy képtelen volt megmozdulni és a helyszínt elhagyni. A demonstráló tömeg egy idő után jogellenes magatartást tanúsított, azonban a felperes a vizsgált esetben békés volt, erőszakos cselekményt nem valósított meg. Ezért alaptalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ingerlőgáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amely tömegnek a felperes is részese volt.
[19] A törvényszék véleménye szerint a tömeg szétoszlására való rendőrségi felszólítás nem hangzott el, illetve az a hangzavar miatt nem volt hallható. Az ingerlőgáz alkalmazása előtt figyelmeztetés szintén nem hangzott el. Ez ellentétes az Rtv. 59. § (2) bekezdésével és a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdésével, valamint 52. § (4)-(5) bekezdéseivel. Emellett a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás "a törvény nevében" szavak előre bocsátásával szintén elmaradt.
[20] Helytelenül hivatkozott az alperes arra, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, a tömeg folyamatosan jogsértő cselekményeket követett el, dobálta a rendőröket és a Parlament épületét. A felperes valóban távozhatott volna a helyszínről, amit nem tett meg. Ugyanakkor a távozás a felperes részére lehetőség, de nem kötelezettség. A rendőrsorfalhoz közelebb álló felperes esetében a körülmények nem biztosítottak lehetőséget az ingerlőgáz alkalmazására való figyelmeztetéstől való eltekintésre, erre az alperes az Rtv. 61. § (1) bekezdésére alapítottan alappal nem hivatkozhat.
[21] A videófelvételeken látszik, hogy a rendőrök nem alkalmaztak hangosítást. E körben a bíróság osztotta a Panasztestület állásfoglalásában foglaltakat, miszerint egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.[23] Álláspontja szerint az ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4), 86. § (1), (2) bekezdéseit; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1), 279. § (1)., 346. § (5) bekezdéseit, az Rtv. 59. § (1) bekezdés c) pontját, (2) bekezdését, a 15. § (1), (2) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, továbbá a Szolgálati Szabályzat 52. § (4)-(5) bekezdéseit.
[24] Véleménye szerint a törvényszék több vonatkozásban tévesen rögzítette a tényállást. Ezt meghaladóan jogerős ítéletében túlterjeszkedett a felperesi panaszban és a keresetlevélben foglaltakon a tömegoszlatás tényének és szabályainak az Rtv. valamint a Szolgálati Szabályzat alapján történő perbeli vizsgálata és azok alkalmazása alperesen való számonkérése kapcsán.
[25] Az alperes szerint a felperes panaszbeadványában előadta, hogy tömegoszlatásra nem került sor. Az alperes végig állította, hogy a rendőri csapaterő alkalmazásának célja nem a tömeg feloszlatása, hanem a lezárt területről történő kiszorítása volt. A felperes keresetlevelében és a peres eljárás során csak elvi érveket fogalmazott meg a tömegoszlatás körében, tényállítást nem tett. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság jogerős ítélete (17) - (20) bekezdéseiben a tömegoszlatás jogszerűségét vizsgálta, túllépett a kereset keretein. Erre figyelemmel az ítélete eltér a Kúria Kfv.II.37.861/2014/7. számú ítéletében írtaktól.
[26] A jogerős ítélet a tényállás részben iratellenes megállapítása mellett okszerűtlenül, logikai ellentmondást tartalmazó módon mérlegelte a bizonyítékokat.
[27] Az alperes az ítélet (11), (15), (17), (19) és (20) bekezdéseit elemezve észrevételeket tett azok iratellenes, illetve ellentmondásos részeire vonatkozóan.
[28] Kiemelten hangsúlyozta, hogy a törvényszék nem adta indokát annak, miszerint a rendőri jelentéseken alapuló alperesi tényállítások ellenében miért a videófelvételeket tekintette a vitatott ténymegállapítások során irányadónak. A tömegoszlatás, valamint a feloszlatást érintően a felszólítás "elhangzása, hallhatósága" körében az alperes fenntartotta az előzőekben leírtakat. Megjegyezte, hogy az ítélet (15) bekezdésében megállapított felperesi magatartás tömegoszlatás esetén sem bírna relevanciával, mert az Rtv. 65. § (2) bekezdése szerint a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.
[29] Az alperes álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.101/2014/5. számú ítéletében foglaltakra.
[30] Az alperes szerint a felperes nem távolodott el olyan mértékben a tiltakozó tömegtől, hogy a helyszínen lévő rendőri erő bármely tagja azt a következtetést vonhatta volna le, hogy addigi magatartásával fel kíván hagyni és a helyszínről el kíván távozni.
[31] A rendőrök a tömeggel szemben, a tömeg irányába használtak kényszerítő eszközt. Miután a felperes a tömeg részeként volt jelen a helyszínen, így vele szemben célzottan ingerlőgáz alkalmazására nem került sor.
[32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Érvelése szerint az ítélet nem jogszabálysértő, részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra.
Döntés a befogadásról
[33] A Kúria a Kfv.III.37.196/2021/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta.A Kúria döntése és jogi indokai
[34] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.[35] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[36] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból túlnyomórészt helytálló jogi következtetéseket vont le.
[37] A Kp. 85. § (1) bekezdés értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
[38] A felperes keresetlevelében - 4. oldal utolsó bekezdés, 5. oldal első, harmadik bekezdés - egyértelműen megjelölte, hogy az alperesi határozatban foglaltakkal egyezően tömegoszlatás történt. A keresetlevélben ezt követően a felperes vitatta a tömegoszlatás során vele szemben alkalmazott ingerlőgáz bevetésének arányosságát és jogszerűségét.
[39] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Kp. 85.§ (1) bekezdését, amikor állást foglalt a keresetlevélben megjelölt jogsérelmekről, így a tömegoszlatás jogszerűségéről és az ingerlőgáz alkalmazásáról. Az ezzel ellentétes alperesi okfejtés nem jogszerű.
[40] A felülvizsgálati bíróság osztja a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtett azon okfejtését, hogy a felperesnek panaszában a jogszerűtlenség oka körében, a jogalap hiánya tekintetében konkrét jogszabályhelyre hivatkozással nem kellett megjelölnie indokait. A panasz tartalmazta az ingerlőgáz felperessel szembeni bevetésének jogszerűtlenségét, a Panasztestület jogosult volt meghatározni, hogy a rendőrség milyen kényszerítő eszközt, illetve intézkedést alkalmazott.
[41] A Szolgálati Szabályzat 52. §-a rendelkezik a tömegoszlatásról. Az 52. § (1) bekezdése rögzíti, a tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló - a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható - rendőri intézkedések összesége. A 52. § (3) bekezdése alapján tömegoszlatás elrendelésére - a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén - a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rend biztosításával közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. Az 52. § (6) bekezdés b) pontja többek között kimondja, hogy tömeggel szemben a csapaterő - egyebek mellett - aktív ellenszegülés vagy támadó magatartás, valamint passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverzett tömeg esetén ingerlőgázt alkalmazhat.
[42] A Kúria megítélése szerint jelen esetben a jelenlévő rendőri erők a jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben a helyszín elhagyására, a tömeg fizikai egységének megbontására irányuló intézkedéseket tettek, ami a Szolgálati Szabályzat 52. § (1) bekezdése szerinti tömegoszlatásnak minősül. Az Rtv. és a Szolgálati Szabályzat nem ismeri a "lezárt területről történő kiszorítás" intézkedési formát, a tömeg kiszorítása tömegoszlatás keretében történik. A perbeli esetben a rendőrök ingerlőgáz bevetésével végezték el a tömegoszlatás feladatát.
[43] Az Rtv. 59. § (2) bekezdéséből értelmében az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására - egyebek mellett ingerlőgáz - a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. A Szolgálati Szabályzat 52. § (4) bekezdéséből fakadóan a feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
[44] A Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdése szerint a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, "a törvény nevében" szavak előre bocsátásával, valamint b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
[45] A Kúria rögzíti, a becsatolt videófelvételekből megállapítható, hogy a felvételeken nem lehet hallani a tömegoszlatás előtti kötelező megelőző felszólítást, sem a kényszerítő eszköz - ingerlőgáz - alkalmazására irányuló figyelmeztetést.
[46] A kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozóan sem az Rtv. sem a Szolgálati Szabályzat nem írja elő hangosítás igénybevételét, ugyanakkor a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdése egyértelműen kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt egyebek mellett a kényszerítő eszköz alkalmazására való figyelmeztetést, amelynek jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell elhangzania.
[47] A korábban írtaknak megfelelően a felvételeken a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt nem hallatszik az arra vonatkozó figyelmeztetés, ezért a rendőrség e körben megsértette a Szolgálati Szabályzat 39. § (3) bekezdését. A Kúria osztja a törvényszék és a Panasztestület álláspontját, mely szerint kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a megfelelő felszólítás és figyelmeztetés.
[48] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az ingerlőgáz alkalmazásához kapcsolódó előzetes figyelmeztetés a perbeli esetben kötelező volt, az eset körülményei - az alperes előadásával szemben - a figyelmeztetést lehetővé tették, az Rtv. 61. § (1) bekezdésére történő alperesi hivatkozás nem foghat helyt.
[49] Az Rtv. 15. § (1) bekezdése alapján a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. A 16. § (1) bekezdése szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
[50] A Kúria megtekintette a becsatolt videófelvételeket. Azokból egyértelmű, hogy a felperes a tüntetés résztvevője volt, ugyanakkor jogellenes magatartást nem tanúsított, az aktív rendzavarásban nem vett részt.
[51] Az ingerlőgázt a rendőrség először a tömeggel szemben alkalmazta. A tömeg akkor több méterrel hátrább húzódott, azonban a felperes a helyén maradt a rendőrsorfal előtt néhány méterrel. Ekkor a felperes már kivált a tüntető csoportból és védekező magatartást tanúsítva megfordult. A rendőrsorfalból kiváló két rendőr a sorfalnak háttal álló felperes mellé lépett jobb illetve bal oldalról és őt célzottan többször ingerlőgázzal fújták le.
[52] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az ingerlőgáznak a célzottan felperessel szembeni utóbbi alkalmazása egyrészt aránytalan volt, másrészt az Rtv. 16. § (1) bekezdés 2. mondatába ütközött, mert a felperes ellenszegülést nem mutatott, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható volt.
[53] A fentiekre tekintettel a rendőrség megsértette az ingerlőgáz alkalmazására vonatkozó szabályokat és ehhez kapcsolódóan az Rtv. 15. § (1) bekezdését valamint 16. § (1) bekezdését. Ezzel sérült a felperesnek az emberi méltósághoz és testi épséghez való joga.
[54] Az elsőfokú bíróság a felmerülő bizonyítékokat okszerűen, logikai ellentmondástól mentesen mérlegelte és értékelte, az ezzel ellentétes alperesi kifogások nem állják meg a helyüket.
[55] A jogerős ítélet (11), (15), (17), (19) és (20) bekezdései iratellenes és ellentmondásos következtetéseket nem tartalmaznak.
[56] Végezetül a Kúria rámutat arra, hogy a Kfv.III.37.353/2015/8. számú kúriai ítélet más tényálláson alapult, mint a perbeli ügy, az abban foglaltakat az elsőfokú ítélet így nem sértheti.
[57] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[58] Az ingerlőgáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.Záró rész
[59] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 107. § (1) bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el.[60] A felperes felülvizsgálati eljárási költséget nem érvényesített.
[61] Az alperes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
[62] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. április 21.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró
(Kúria Kfv.III.37.196/2021.)