adozona.hu
BH 2021.8.239
BH 2021.8.239
Az iratbetekintési jog gyakorlása a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos ok miatt szűkíthető. Erről a versenyhatóságnak az iratbetekintést kérő félnek az adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének mérlegelésével kell döntenie. Az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintése akkor utasítható el, ha az adatok megismerése közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti az adat jogosultjának az adat titokban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes 2017. szeptember 5. napján versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással, köztük a felperessel szemben, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt.
[2] A VJ/31-599/2017. számú előzetes álláspont szerint mások mellett a felperes is meghatározott villamos mérőhelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú, a tisztes...
BH 2021.8.239 Az iratbetekintési jog gyakorlása a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos ok miatt szűkíthető. Erről a versenyhatóságnak az iratbetekintést kérő félnek az adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének mérlegelésével kell döntenie.
Az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintése akkor utasítható el, ha az adatok megismerése közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Az ügyvéd iratbetekintésének engedélyezése mellett külön mérlegelést és indokolást igényel az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintésének elutasítása [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 55/B. § (3), (4) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2017. szeptember 5. napján versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással, köztük a felperessel szemben, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt.[2] A VJ/31-599/2017. számú előzetes álláspont szerint mások mellett a felperes is meghatározott villamos mérőhelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) bekezdésébe ütköző magatartást tanúsított. Az előzetes álláspont 284. pontja szerint a piac felosztása és az árak meghatározása versenykorlátozó célnak minősül, ezért a jogsértés a hatás vizsgálata nélkül is megállapítható. Az eljárás alá vontak azonban a megállapodásuknak megfelelően jártak el, és az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét ténylegesen is befolyásolták. Az ármeghatározó és piacfelosztó megállapodások miatt jelentősen emelkedtek az ajánlati árak. Ez a végső árak tekintetében is átlagosan 33%-ot jelentett, holott az EON kalkulációja szerint maximum 14,8%-os emelkedés lett volna reális az üzleti titkot is tartalmazó VJ/31-75/2017. számú irat, valamint annak 2. és 3. számú melléklete (a továbbiakban: korlátozottan megismerhető iratok) alapján. A megállapodások (összehangolások) tényleges hatást is gyakoroltak, ami a jogsértés következményeinek a megállapításainál veendő figyelembe.
[3] A felperes kérelmére az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzésével egyebek mellett - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - engedélyezte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.
[4] A felperes a VJ/31-676/2017. számú beadványban kérte az alperest, hogy - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - a jogi képviselő által kijelölt közgazdasági elemző számára is biztosítsa a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.
[5] Az alperes a VJ/31-680/2017. szám alatt kiadott kiegészítő előzetes álláspontban rögzítette, hogy a vizsgált magatartások esetleges kedvezőtlen hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A piaci hatást a bírságkalkuláció során, a bírság mértékét esetlegesen növelő tényezőként is csak abban a tekintetben kívánja figyelembe venni, hogy az eljárás alá vontak a közbeszerzési eljárások során a megállapodásoknak megfelelően jártak el, így az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét befolyásolták is. Az esetleges áremelkedés figyelmen kívül hagyásával a jogsértés súlyát kifejező, maximálisan 10%-os arányszámnál alacsonyabb mértékű, nem pedig ahhoz közelítő arányszám meghatározását tervezi.
[6] Az alperes a 2020. augusztus 5. napján kelt VJ/31-684/2017. számú végzésével - egyebek mellett - elutasította a felperesnek a korlátozottan megismerhető iratokba történő szakértői betekintésre vonatkozó kérelmét.
[7] Indokolása szerint a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges eleme az iratbetekintési jog gyakorlását is magában foglaló védelemhez való jog érvényesülése. Az iratbetekintési jog azonban nem abszolút, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek a bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez fűződő jogával. A hatékony jogvédelem oly módon biztosítható, hogy az eljárás alá vont betekinthet azon iratokba, amelyek a vele szemben folyó versenyfelügyeleti eljárásban, rá vonatkozóan bizonyítékként kerültek megjelölésre az előzetes álláspontban, illetve ezekkel szorosan összefüggenek. A bizonyítékot nem képező iratokban szereplő üzleti titok ismerete azonban nem szükséges a védelemhez való jog hatékony érvényesüléséhez, az e körbe tartozó iratokba történő betekintés engedélyezése az üzleti titok jogosultjait megillető jog aránytalan sérelmével járna.
[8] Hangsúlyozta, hogy a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte a felperes adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelését, figyelembe véve azt is, hogy az érintett adat csak a lehető legszükségesebb mértékben és körben kerüljön megismerésre. Ezen elvek alapján, az arányosság követelményének szem előtt tartásával engedte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokat.
[9] A kiegészítő előzetes álláspontban egyértelművé kívánta tenni, hogy a vizsgált magatartások árakra gyakorolt esetleges kedvezőtlen piaci hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A védekezési jog gyakorlásához ezért a felperesnek nincs szüksége az árak alakulását, azaz a megállapodások ilyen irányú hatását bemutató, elemző közgazdasági vizsgálatra, tekintettel arra is, hogy az erre vonatkozó információk nyilvánosan is elérhető adatokból, illetve az eljárás során keletkezett egyéb, nem zártan kezelt forrásokból is kinyerhetők.
A kereseti kérelem
[10] A felperes keresetében a végzés kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való alapvető joga, az alperes megsértette továbbá a Tpvt. 55. § (1) bekezdését, 55/B. § (1) és (4) bekezdés b) pontját, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39/A. § (5) bekezdését, és 73/A. §-át.Az elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[12] Indokolása szerint a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése értelmében az alperesnek azt kell mérlegelnie, hogy a felperes adatmegismeréshez fűződő joga hogyan viszonyul az adatjogosultságnak az adat titokban tartásához fűződő érdekéhez.
[13] Rögzítette, hogy az iratbetekintést kérő felperes és az adatjogosult iratbetekintéshez kapcsolódó érdekeinek mérlegelését az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte. Az alperes helyesen vette figyelembe azt, hogy az iratok a felperes versenytársának, illetve üzleti partnerének olyan védett adatait tartalmazza, amelyek a piaci versenyben közvetlenül felhasználhatók lennének, ezért a meghatalmazott ügyvéd útján gyakorolt iratbetekintés minősül arányosnak. Ezzel a felperes védekezéshez való joga nem üresedik ki.
[14] Álláspontja szerint a részletesebb indokolás a releváns iratok tartalmi értékelését feltételezné, az alperes végzésének indokolása ezért nem tekinthető hiányosnak.
[15] Az alperes mérlegelte azt is, hogy a vizsgált magatartások árakra gyakorolt esetleges kedvezőtlen piaci hatását nem tervezi figyelembe venni.
[16] Megjegyezte, hogy a felperes jogorvoslathoz való joga nem korlátozódik a végleges döntéssel szemben igénybe vehető bírói útra, a felperes az alperes érdemi döntésével szembeni jogvitában is indítványozhat még bizonyítást.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[17] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való jogát, a Tptv. 55. § (1) bekezdésébe, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába, 43/G. § (6) bekezdésébe, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 6. §-a és 78. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, és a Kp. 84. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 346. § (4) és (5) bekezdéseibe ütközik.[18] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kirívóan okszerűtlenül, önkényesen, a döntés alapját képező dokumentumok érdemi vizsgálata nélkül értékelte a bizonyítékokat.
[19] A jogerős ítélet valós indokolást nem tartalmaz, abból nem állapítható meg a kereset elutasításának konkrét oka.
[20] Előadta, hogy az alapvetően közgazdasági jellegű számításokat tartalmazó iratok tekintetében a betekintésre kizárólagosan jogosult jogi képviselője - kellő szakértelem és szakképesítés hiányában - érdemi védekezést nem tud előterjeszteni. A védelemhez való joga körében jogi képviselőt hatalmazhat meg, de az eljárásban felmerülő érdemi, nagyrészt közgazdasági kérdések tisztázása érdekében versenyközgazdász szakértő igénybevételére is jogosult.
[21] Hangsúlyozta, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket nem döntheti el a hatóság.
[22] Kiemelte, hogy az előzetes álláspontot az alperes azzal egészítette ki, hogy a vizsgált magatartások esetleges kedvezőtlen hatását csak az előzetes álláspontban foglaltnál szűkebb körben tervezi figyelembe venni. Ezzel maga is elismerte, hogy a hatás vizsgálata elmaradhatatlan része az eljárásnak.
[23] Ezenkívül a versenyközgazdasági szakértő következtetései az előzetes álláspontban foglaltaktól függetlenül is relevánsak lehetnek, akár az állítólagos jogsértés cáfolatát is alátámaszthatják. Az ítélet indokolásából nem állapítható meg, hogy ha a korlátozottan megismerhető iratokba a jogi képviselő betekinthet, akkor miért járna aránytalan sérelemmel az, ha ugyanezen iratokba az ugyanolyan szigorú titoktartásra kötelezett versenygazdasági szakértő is betekintene.
[24] Hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatára, továbbá szükség esetére az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését indítványozta.
[25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel.
[26] A korábban előadottak megismétlése mellett hangsúlyozta a kiegészítő előzetes álláspont jelentőségét. Érvelése szerint az ítélet jogi indokolása - figyelemmel az egyszerűsített per jellegére is - megfelel a perrendi követelményeknek és az Alkotmánybíróság iránymutató döntéseiben foglaltaknak. A felperes által hivatkozott EUB-esetjog részben irreleváns, részben az alperesi okfejtést támasztja alá. Tekintettel arra, hogy a korlátozottan megismerhető iratokat az érdemi döntése során nem veszi figyelembe, ezért indokolatlan a felperesi szakértő iratbetekintése, a felperesi védelmet a jogi képviselet is maradéktalanul el tudja látni. Megjegyezte, hogy a felperes az érdemi döntéssel szemben is élhet védekezési jogával. Az egyedi normakontroll-eljárás iránti indítványt megalapozatlannak tartotta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.[28] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[29] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság lényegében helyesen tárta fel a jogvita szempontjából irányadó tényállást, ám abból - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezése és a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése miatt - helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a kereset nem alapos.
[30] A Tpvt. 55. § (1) bekezdése szerint az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.
[31] A Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése értelmében az alperes - az iratbetekintést kérő ügyfélnek - az adat megismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével - engedélyezi az iratbetekintést.
[32] A Tpvt. 55/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy a (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az alperes az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett
a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd, vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.
[33] Az alperes és az elsőfokú bíróság is helyesen indult ki döntésénél abból, hogy a védelemhez való jog részét képező iratbetekintési jog nem korlátozhatatlan, az más ügyfelek, más gazdasági szereplők bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez fűződő joga érdekében a szükséges mértékben, arányosan korlátozható. A Tpvt. 55/B. § (4) bekezdése az alapjogi tesztet úgy konkretizálja, hogy az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének közvetlen és visszafordíthatatlan sérelmének veszélye esetén a korlátozottan megismerhető adatok még az ügyfélnek sem tárhatók fel, ilyenkor az iratbetekintés jogi képviselő vagy szakértő személy útján gyakorolható csak. Erről az alperesnek az adott ügy releváns tényeinek és körülményeinek gondos mérlegelésével kell döntenie. Az iratbetekintési jog még a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos okkal szűkíthető, a védekezéshez való jog csak a Tpvt.-ben rögzített feltételek maradéktalan teljesülése esetén nehezíthető el.
[34] Az alperes és az elsőfokú bíróság is kiemelt jelentőséget tulajdonított a VJ/31-670/2017. számú, a felperes jogi képviselője számára betekintést engedélyező végzésnek. Elkerülte azonban a figyelmüket az, hogy a Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés b) pontja egy sorban szabályozza az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő útján történő iratbetekintés gyakorlását, a mérlegelendő szempontoknál nincs különbség a tekintetben, hogy az ügyfél helyett kivételesen a jogi képviselőnek vagy a szakértőnek enged iratbetekintést. Ha tehát az alperes a Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt mérlegelés eredményeképpen a felperest képviselő ügyvéd számára engedte a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést, akkor külön indokolást igényel az, hogy ugyanazon tények, körülmények mérlegelésével, ugyanazon korlátozottan megismerhető iratok tekintetében a felperes által megbízott szakértő iratbetekintése mennyiben és miként sértheti közvetlenül és visszafordíthatatlanul az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Ezzel azonban mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság adós maradt.
[35] A Kúria szerint az iratbetekintési kérelem után kiegészített előzetes álláspontban foglaltak sem indokolják a szakértő iratbetekintésének kizárását akkor, ha az az ügyvéd számára biztosított az adat jogosultjának sérelme nélkül. Kétségtelen, hogy a bizonyítékként fel nem használandó iratok megismerése nem szükséges a hatékony védekezéshez. Jelen esetben azonban az alperes a korlátozottan megismerhető iratokat nem rekesztette ki a bizonyítékok köréből, az előzetes álláspont kiegészítésében nem szögezte le, hogy a korlátozottan megismerhető iratokat bizonyítékként egyáltalán, semmilyen formában, részben sem fogja értékelni. Az előzetes álláspont kiegészítése csupán egy feltételezést tartalmaz, de még a tervben sem szerepel az iratok teljes kizárása.
[36] Az előzetes álláspont kiegészítése önmagában akkor sem alapozná meg a szakértői iratbetekintés elutasítását, ha az a korlátozottan megismerhető iratok teljes kirekesztését vetítené elő. Az előzetes álláspontnak ugyanis kötőereje nincsen, nem akadályozza az alperest abban, hogy az előzetes elképzelésektől eltérően a korlátozottan megismerhető iratok végül a marasztaló határozat alapját képezzék.
[37] Az előzetes álláspont szerint a versenyjogsértést az eljárás alá vontak a közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén valósították meg. A 284. pont az ármeghatározó és piacfelosztó megállapodások áremelkedésével kapcsolatban hivatkozott a korlátozottan megismerhető iratokra. Az áraknak nemcsak a piaci hatása körében, hanem attól függetlenül is jelentősége lehet a felperes védekezésében, hiszen jelen esetben az árak meghatározása mint versenykorlátozó cél miatt a jogsértés már a hatás vizsgálata nélkül is megállapítható. Nem zárható ki tehát, hogy a korlátozottan megismerhető iratok információira a felperes védekezéséhez az előzetes álláspont kiegészítésében meghatározott körön túl is szükség lehet. A szakértői iratbetekintés megtiltása ezért ez okból sem volt indokolt.
[38] Az iratbetekintési jog nem tagadható meg pusztán azon az alapon sem, hogy a felperes egyébként majd az ügy érdemében hozott döntéssel szembeni jogorvoslat keretében indítványozhat bizonyítást. Ez már csak a Kp. 78. § (4) bekezdésében szabályozott korlátozás miatt sem helytálló érvelés.
[39] Az alperes és az elsőfokú bíróság is utalt az iratbetekintés engedélyezésével kapcsolatos mérlegelési kötelezettségre, ám az alperes a fentiek szerint éppen a Tpvt. 55/B. § (3) és (4) bekezdésében foglalt mérlegelést nem végezte el érdemben. Az általa felhozott indokok nem támasztják alá, hogy az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdeke miatt a felperes még kivételesen, az általa megbízott szakértő személy útján sem gyakorolhatja az iratbetekintés jogát, ez ugyanis az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének közvetlen és visszafordíthatatlan sérelmével járna.
[40] A mérlegelés hiánya, a mérlegelés folyamatának, a releváns tények, körülmények, bizonyítékok okszerű értékelése bemutatásának elmaradása miatt nem megalapozott a felperes iratbetekintési kérelmét elutasító végzés, ezért jogszabálysértő. Az ezzel ellentétes álláspontra helyezkedő elsőfokú ítélet ugyancsak jogszabálysértő.
[41] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.121. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a támadott végzést megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[42] A megismételt eljárásban az alperesnek a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdésében és (4) bekezdésében foglaltak mérlegelését ismételten el kell végeznie, mérlegelés folyamatát, a figyelembe vett tények, körülmények, bizonyítékok értékelését a felperes iratbetekintési kérelmét elbíráló döntésének indokolásában be kell mutatnia. A szakértői iratbetekintés elutasítása esetén külön számot kell adni arról, hogy a korlátozottan megismerhető iratok szakértő általi megismerése mennyiben és miért sértheti közvetlenül és visszafordíthatatlanul az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét figyelemmel a jogi képviselő részére engedélyezett iratbetekintésre is. Az elutasítás oka nem lehet az előzetes álláspont kiegészítésében foglalt tervezett döntési keret, a korlátozottan megismerhető iratok teljes körű kirekesztése hiányában nem mondható ki, hogy a megismerés nem szükséges a felperes védekezéséhez. Az iratbetekintés megtagadását az ügy érdemében hozott döntés elleni jogorvoslat lehetőségével sem lehet indokolni.
(Kúria Kfv.III.37 056/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.III.37.056/2021/5.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Arányi Dániel ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Ay Zoltán kamarai jogtanácsos
A per tárgya: iratbetekintés ügyben indult közigazgatási jogvita
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálati kérelem száma: 14.
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2020. november 12. napján kelt 105.K.706.641/2020/13. számú ítélete.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 105.K.706.641/2020/13. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes VJ/31-684/2017. számú végzését megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2017. szeptember 5. napján versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással, köztük a felperessel szemben, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt.[2] A VJ/31-599/2017. számú előzetes álláspont szerint mások mellett a felperes is meghatározott villamos mérőhelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) bekezdésébe ütköző magatartást tanúsított. Az előzetes álláspont 284. pontja szerint a piac felosztása és az árak meghatározása versenykorlátozó célnak minősül, ezért a jogsértés a hatás vizsgálata nélkül is megállapítható. Az eljárás alá vontak azonban a megállapodásuknak megfelelően jártak el, és az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét ténylegesen is befolyásolták. Az ármeghatározó és piacfelosztó megállapodások miatt jelentősen emelkedtek az ajánlati árak. Ez a végső árak tekintetében is átlagosan 33 %-ot jelentett, holott az EON kalkulációja szerint maximum 14,8 %-os emelkedés lett volna reális az üzleti titkot is tartalmazó VJ/31-75/2017. számú irat, valamint annak 2. és 3. számú melléklete (a továbbiakban: korlátozottan megismerhető iratok) alapján. A megállapodások (összehangolások) tényleges hatást is gyakoroltak, ami a jogsértés következményeinek a megállapításainál veendő figyelembe.
[3] A felperes kérelmére az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzésével egyebek mellett - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - engedélyezte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.
[4] A felperes a VJ/31-676/2017. számú beadványban kérte az alperest, hogy - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - a jogi képviselő által kijelölt közgazdasági elemző számára is biztosítsa a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.
[5] Az alperes a VJ/31-680/2017. szám alatt kiadott kiegészítő előzetes álláspontban rögzítette, hogy a vizsgált magatartások esetleges kedvezőtlen hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A piaci hatást a bírságkalkuláció során, a bírság mértékét esetlegesen növelő tényezőként is csak abban a tekintetben kívánja figyelembe venni, hogy az eljárás alá vontak a közbeszerzési eljárások során a megállapodásoknak megfelelően jártak el, így az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét befolyásolták is. Az esetleges áremelkedés figyelmen kívül hagyásával a jogsértés súlyát kifejező, maximálisan 10 %-os arányszámnál alacsonyabb mértékű, nem pedig ahhoz közelítő arányszám meghatározását tervezi.
[6] Az alperes a 2020. augusztus 5. napján kelt VJ/31-684/2017. számú végzésével - egyebek mellett - elutasította a felperesnek a korlátozottan megismerhető iratokba történő szakértői betekintésre vonatkozó kérelmét.
[7] Indokolása szerint a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges eleme az iratbetekintési jog gyakorlását is magában foglaló védelemhez való jog érvényesülése. Az iratbetekintési jog azonban nem abszolút, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek a bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez fűződő jogával. A hatékony jogvédelem oly módon biztosítható, hogy az eljárás alá vont betekinthet azon iratokba, amelyek a vele szemben folyó versenyfelügyeleti eljárásban, rá vonatkozóan bizonyítékként kerültek megjelölésre az előzetes álláspontban, illetve ezekkel szorosan összefüggenek. A bizonyítékot nem képező iratokban szereplő üzleti titok ismerete azonban nem szükséges a védelemhez való jog hatékony érvényesüléséhez, az e körbe tartozó iratokba történő betekintés engedélyezése az üzleti titok jogosultjait megillető jog aránytalan sérelmével járna.
[8] Hangsúlyozta, hogy a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte a felperes adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelését, figyelembe véve azt is, hogy az érintett adat csak a lehető legszükségesebb mértékben és körben kerüljön megismerésre. Ezen elvek alapján, az arányosság követelményének szem előtt tartásával engedte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokat.
[9] A kiegészítő előzetes álláspontban egyértelművé kívánta tenni, hogy a vizsgált magatartások árakra gyakorolt esetleges kedvezőtlen piaci hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A védekezési jog gyakorlásához ezért a felperesnek nincs szüksége az árak alakulását, azaz a megállapodások ilyen irányú hatását bemutató, elemző közgazdasági vizsgálatra, tekintettel arra is, hogy az erre vonatkozó információk nyilvánosan is elérhető adatokból, illetve az eljárás során keletkezett egyéb, nem zártan kezelt forrásokból is kinyerhetők.
A kereseti kérelem
[10] A felperes keresetében a végzés kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való alapvető joga, az alperes megsértette továbbá a Tpvt. 55. § (1) bekezdését, 55/B. § (1) és (4) bekezdés b) pontját, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39/A. § (5) bekezdését, és 73/A. §-át.Az elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[12] Indokolása szerint a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése értelmében az alperesnek azt kell mérlegelnie, hogy a felperes adatmegismeréséhez fűződő joga hogyan viszonyul az adat jogosultságnak az adat titokban tartásához fűződő érdekéhez.
[13] Rögzítette, hogy az iratbetekintést kérő felperes és az adatjogosult iratbetekintéshez kapcsolódó érdekeinek mérlegelését az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte. Az alperes helyesen vette figyelembe azt, hogy az iratok a felperes versenytársának, illetve üzleti partnerének olyan védett adatait tartalmazza, amelyek a piaci versenyben közvetlenül felhasználhatók lennének, ezért a meghatalmazott ügyvéd útján gyakorolt iratbetekintés minősül arányosnak. Ezzel a felperes védekezéshez való joga nem üresedik ki.
[14] Álláspontja szerint a részletesebb indokolás a releváns iratok tartalmi értékelését feltételezné, az alperes végzésének indokolása ezért nem tekinthető hiányosnak.
[15] Az alperes mérlegelte azt is, hogy a vizsgált magatartások árakra gyakorolt esetleges kedvezőtlen piaci hatását nem tervezi figyelembe venni.
[16] Megjegyezte, hogy a felperes jogorvoslathoz való joga nem korlátozódik a végleges döntéssel szemben igénybe vehető bírói útra, a felperes az alperes érdemi döntésével szembeni jogvitában is indítványozhat még bizonyítást.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[17] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való jogát, a Tptv. 55. § (1) bekezdésébe, 55/A. § (1) bekezdés a) pontjába, 43/G. § (6) bekezdésébe, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 6. §-a és 78. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, és a Kp. 84. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 346. § (4) és (5) bekezdéseibe ütközik.[18] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kirívóan okszerűtlenül, önkényesen, a döntés alapját képező dokumentumok érdemi vizsgálata nélkül értékelte a bizonyítékokat.
[19] A jogerős ítélet valós indokolást nem tartalmaz, abból nem állapítható meg a kereset elutasításának konkrét oka.
[20] Előadta, hogy az alapvetően közgazdasági jellegű számításokat tartalmazó iratok tekintetében a betekintésre kizárólagosan jogosult jogi képviselője - kellő szakértelem és szakképesítés hiányában - érdemi védekezést nem tud előterjeszteni. A védelemhez való joga körében jogi képviselőt hatalmazhat meg, de az eljárásban felmerülő érdemi, nagyrészt közgazdasági kérdések tisztázása érdekében versenyközgazdász szakértő igénybevételére is jogosult.
[21] Hangsúlyozta, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket nem döntheti el a hatóság.
[22] Kiemelte, hogy az előzetes álláspontot az alperes azzal egészítette ki, hogy a vizsgált magatartások esetleges kedvezőtlen hatását csak az előzetes álláspontban foglaltnál szűkebb körben tervezi figyelembe venni. Ezzel maga is elismerte, hogy a hatás vizsgálata elmaradhatatlan része az eljárásnak.
[23] Ezen kívül a versenyközgazdasági szakértő következtetései az előzetes álláspontban foglaltaktól függetlenül is relevánsak lehetnek, akár az állítólagos jogsértés cáfolatát is alátámaszthatják. Az ítélet indokolásából nem állapítható meg, hogy ha a korlátozottan megismerhető iratokba a jogi képviselő betekinthet, akkor miért járna aránytalan sérelemmel az, ha ugyanezen iratokba az ugyanolyan szigorú titoktartásra kötelezett versenygazdasági szakértő is betekintene.
[24] Hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatára, továbbá szükség esetére az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését indítványozta.
[25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira figyelemmel.
[26] A korábban előadottak megismétlése mellett hangsúlyozta a kiegészítő előzetes álláspont jelentőségét. Érvelése szerint az ítélet jogi indokolása - figyelemmel az egyszerűsített per jellegére is - megfelel a perrendi követelményeknek és az Alkotmánybíróság iránymutató döntéseiben foglaltaknak. A felperes által hivatkozott EUB esetjog részben irreleváns, részben az alperesi okfejtést támasztja alá. Tekintettel arra, hogy a korlátozottan megismerhető iratokat az érdemi döntése során nem veszi figyelembe, ezért indokolatlan a felperesi szakértő iratbetekintése, a felperesi védelmet a jogi képviselet is maradéktalanul el tudja látni. Megjegyezte, hogy a felperes az érdemi döntéssel szemben is élhet védekezési jogával. Az egyedi normakontroll eljárás iránti indítványt megalapozatlannak tartotta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.[28] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[29] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság lényegében helyesen tárta fel a jogvita szempontjából irányadó tényállást, ám abból - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezése és a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése miatt - helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a kereset nem alapos.
[30] A Tpvt. 55. § (1) bekezdése szerint az ügyfél a versenyfelügyeleti eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.
[31] A Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése értelmében az alperes - az iratbetekintést kérő ügyfélnek - az adat megismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelésével - az adat titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó írásbeli nyilatkozat megtételének feltételével - engedélyezi az iratbetekintést.
[32] A Tpvt. 55/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy a (3) bekezdés szerint betekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az alperes az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett
a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve
b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd, vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.
[33] Az alperes és az elsőfokú bíróság is helyesen indult ki döntésénél abból, hogy a védelemhez való jog részét képező iratbetekintési jog nem korlátozhatatlan, az más ügyfelek, más gazdasági szereplők bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez fűződő joga érdekében a szükséges mértékben, arányosan korlátozható. A Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés az alapjogi tesztet úgy konkretizálja, hogy az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének közvetlen és visszafordíthatatlan sérelmének veszélye esetén a korlátozottan megismerhető adatok még az ügyfélnek sem tárhatók fel, ilyenkor az iratbetekintés jogi képviselő vagy szakértő személy útján gyakorolható csak. Erről az alperesnek az adott ügy releváns tényeinek és körülményeinek gondos mérlegelésével kell döntenie. Az iratbetekintési jog még a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos okkal szűkíthető, a védekezéshez való jog csak a Tpvt-ben rögzített feltételek maradéktalan teljesülése esetén nehezíthető el.
[34] Az alperes és az elsőfokú bíróság is kiemelt jelentőséget tulajdonított a VJ/31-670/2017. számú, a felperes jogi képviselője számára betekintést engedélyező végzésnek. Elkerülte azonban a figyelmüket az, hogy a Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés b) pontja egy sorban szabályozza az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő útján történő iratbetekintés gyakorlását, a mérlegelendő szempontoknál nincs különbség a tekintetben, hogy az ügyfél helyett kivételesen a jogi képviselőnek vagy a szakértőnek enged iratbetekintést. Ha tehát az alperes a Tpvt. 55/B. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt mérlegelés eredményeképpen a felperest képviselő ügyvéd számára engedte a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést, akkor külön indokolást igényel az, hogy ugyanazon tények, körülmények mérlegelésével, ugyanazon korlátozottan megismerhető iratok tekintetében a felperes által megbízott szakértő iratbetekintése mennyiben és miként sértheti közvetlenül és visszafordíthatatlanul az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Ezzel azonban mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság adós maradt.
[35] A Kúria szerint az iratbetekintési kérelem után kiegészített előzetes álláspontban foglaltak sem indokolják a szakértő iratbetekintésének kizárását akkor, ha az az ügyvéd számára biztosított az adat jogosultjának sérelme nélkül. Kétségtelen, hogy a bizonyítékként fel nem használandó iratok megismerése nem szükséges a hatékony védekezéshez. Jelen esetben azonban az alperes a korlátozottan megismerhető iratokat nem rekesztette ki a bizonyítékok köréből, az előzetes álláspont kiegészítésében nem szögezte le, hogy a korlátozottan megismerhető iratokat bizonyítékként egyáltalán, semmilyen formában, részben sem fogja értékelni. Az előzetes álláspont kiegészítése csupán egy feltételezést tartalmaz, de még a tervben sem szerepel az iratok teljes kizárása.
[36] Az előzetes álláspont kiegészítése önmagában akkor sem alapozná meg a szakértői iratbetekintés elutasítását, ha az a korlátozottan megismerhető iratok teljes kirekesztését vetítené elő. Az előzetes álláspontnak ugyanis kötőereje nincsen, nem akadályozza az alperest abban, hogy az előzetes elképzelésektől eltérően a korlátozottan megismerhető iratok végül a marasztaló határozat alapját képezzék.
[37] Az előzetes álláspont szerint a versenyjogsértést az eljárás alá vontak a közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén valósították meg. A 284. pont az ármeghatározó és piacfelosztó megállapodások áremelkedésével kapcsolatban hivatkozott a korlátozottan megismerhető iratokra. Az áraknak nemcsak a piaci hatása körében, hanem attól függetlenül is jelentősége lehet a felperes védekezésében, hiszen jelen esetben az árak meghatározása, mint versenykorlátozó cél miatt a jogsértés már a hatás vizsgálata nélkül is megállapítható. Nem zárható ki tehát, hogy a korlátozottan megismerhető iratok információira a felperes védekezéséhez az előzetes álláspont kiegészítésében meghatározott körön túl is szükség lehet. A szakértői iratbetekintés megtiltása ezért ez okból sem volt indokolt.
[38] Az iratbetekintési jog nem tagadható meg pusztán azon az alapon sem, hogy a felperes egyébként majd az ügy érdemében hozott döntéssel szembeni jogorvoslat keretében indítványozhat bizonyítást. Ez már csak a Kp. 78. § (4) bekezdésében szabályozott korlátozás miatt sem helytálló érvelés.
[39] Az alperes és az elsőfokú bíróság is utalt az iratbetekintés engedélyezésével kapcsolatos mérlegelési kötelezettségre, ám az alperes a fentiek szerint éppen a Tpvt. 55/B. § (3) és (4) bekezdésében foglalt mérlegelést nem végezte el érdemben. Az általa felhozott indokok nem támasztják alá, hogy az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdeke miatt a felperes még kivételesen, az általa megbízott szakértő személy útján sem gyakorolhatja az iratbetekintés jogát, ez ugyanis az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének közvetlen és visszafordíthatatlan sérelmével járna.
[40] A mérlegelés hiánya, a mérlegelés folyamatának, a releváns tények, körülmények, bizonyítékok okszerű értékelése bemutatásának elmaradása miatt nem megalapozott a felperes iratbetekintési kérelmét elutasító végzés, ezért jogszabálysértő. Az ezzel ellentétes álláspontra helyezkedő elsőfokú ítélet ugyancsak jogszabálysértő.
[41] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.121. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a támadott végzést megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[42] A megismételt eljárásban az alperesnek a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdésében és (4) bekezdésében foglaltak mérlegelését ismételten el kell végeznie, mérlegelés folyamatát, a figyelembe vett tények, körülmények, bizonyítékok értékelését a felperes iratbetekintési kérelmét elbíráló döntésének indokolásában be kell mutatnia. A szakértői iratbetekintés elutasítása esetén külön számot kell adni arról, hogy a korlátozottan megismerhető iratok szakértő általi megismerése mennyiben és miért sértheti közvetlenül és visszafordíthatatlanul az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét figyelemmel a jogi képviselő részére engedélyezett iratbetekintésre is. Az elutasítás oka nem lehet az előzetes álláspont kiegészítésében foglalt tervezett döntési keret, a korlátozottan megismerhető iratok teljes körű kirekesztése hiányában nem mondható ki, hogy a megismerés nem szükséges a felperes védekezéséhez. Az iratbetekintés megtagadását az ügy érdemében hozott döntés elleni jogorvoslat lehetőségével sem lehet indokolni.
A döntés elvi tartalma
[43] Az iratbetekintései jog gyakorlása a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos ok miatt szűkíthető. Erről a versenyhatóságnak az iratbetekintést kérő félnek az adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének mérlegelésével kell döntenie.[44] Az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintése akkor utasítható el ha az adatok megismerése közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Az ügyvéd iratbetekintésének engedélyezése mellett külön mérlegelést és indokolást igényel az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintésének elutasítása.
Záró rész
[45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 107. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.[46] A végső soron pervesztes alperes a Kp. 35. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni.
[47] A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték a Pp. 102. § (6) bekezdése értelmében az állam terhén marad.
[48] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. április 7.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró
(Kfv.III.37.056/2021/5.)