adozona.hu
BH 2021.8.234
BH 2021.8.234
I. A felperesnek az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti döntése miatt szűnt meg a munkaviszonya, az ebből keletkezett, perben érvényesített munkajogi igénye (munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés) érvényesítésére ezért nem a munkajogi jogutódlás szabályai az irányadók [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 63. § (1) bekezdés d) pont, (3) bekezdés]. II. A köznevelési intézmények tekintetében végrehajtott fenntartóváltás esetén az Nkt.-nek a fenntart
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesnek az E. J. Gimnázium és Kollégium közoktatási intézménynél (a továbbiakban: Intézmény) középiskolai tanár munkakörben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 25/A-B. §-ai alapján létesült a munkaviszonya 2008. szeptember 1-jén. Az Intézmény munkáltatóként 2008. szeptember 1-jéig a felmondási idő mértékét 31 év 6 hónap és 60 nap, a végkielégítés mértékét 31 év 8 hónap elismert szolgálati idő szerint állapította meg.
[2] A minisztéri...
[2] A minisztérium, a T. Város Önkormányzatának tulajdonában lévő (Kiemelten) Közhasznú Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Zrt.), valamint az Intézmény 2008. június 24-én kelt megállapodásának 4.1. pont s) alpontja rögzítette, hogy a fenntartó (Zrt.) kötelezettséget vállal arra, hogy az Intézmény gazdaságilag önálló intézményként működik. A 2017. május 9-én kelt Alapító Okirat i) pontja szerint a gazdálkodással kapcsolatos jogokat az Intézmény mint önálló jogi személy és önállóan gazdálkodó intézmény, míg a fenntartói jogokat 2008. július 24-től 2018. augusztus 31-éig a Zrt. gyakorolta.
[3] A fenntartói határozatban a Zrt. bejelentette a tulajdonosnak, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (8) bekezdés e) pontja alapján fenntartói jogát a 2018-2019-es tanévtől átadja a II. rendű alperesnek.
[4] A minisztérium tájékoztatta a Zrt.-t, hogy a magán- és az állami fenntartó közötti fenntartói jog átadása miatt megszűnő munkaviszonyok jogkövetkezményeinek költségvetési fedezete a foglalkoztatottak nyilatkozata hiányában még nem állapítható meg.
[5] A határozat alapján T. Város Önkormányzatának képviselő-testülete felkérte a Zrt. vezérigazgatóját a fenntartói jog átadásával kapcsolatos intézkedések megtételére. A fenntartói jog átvételét az oktatásért felelős miniszter engedélyezte.
[6] A Zrt. több alkalommal felhívta az Intézményt, hogy a jogviszonymegszűnés jogkövetkezményei fedezetére a normatív és a vis maior költségvetési támogatásból fedezetet képezzen.
[7] A Kormányhivatal Járási Hivatala 2018. szeptember 1-től határozattal az intézmény működési engedélyét visszavonta, és a nyilvántartásból törölte.
[8] A II. rendű alperes tájékoztatta a felperest a fenntartói jog átszállásáról, időpontjáról, a jogviszonyváltásról, valamint nyilatkozattételi lehetőségéről a továbbfoglalkoztatás körében. A felperes a továbbfoglalkoztatásához nem járult hozzá, e nyilatkozatát a II. rendű alperessel közölte.
[9] A Zrt., az Intézmény, a II. rendű alperes és T. Város Önkormányzata között 2018. augusztus 30-án létrejött Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) 1.2. pontja rögzítette, hogy az Intézmény 2018. augusztus 31-én jogutóddal szűnik meg. Az 1.3. pont alapján a jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód költségvetési szerv a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 1. §-ában és 1. mellékletében foglaltak szerint a II. rendű alperes.
Az 1.4. pont kimondta, hogy az Intézmény köznevelési feladatai ellátására a II. rendű alperes költségvetési szerven belül hozza létre a köznevelési intézmény jogi személyt.
A 3.4. pont e) alpontja rendelkezett arról, hogy az Nkt. 85/A. §-ában foglaltakra figyelemmel nem alakul át a munkaviszony közalkalmazotti jogviszonnyá, ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.
A 3.6. pont értelmében az Intézmény az alkalmazottak vonatkozásában 2018. augusztus 31-ig járó bért és egyéb juttatást számfejti és kifizeti.
Az 5.1.3. pont szerint a Zrt. a 2018. augusztus 31-ei pénzügyi állapotáról kimutatást készít, és átadja a II. rendű alperesnek, továbbá tudomásul veszi, hogy a 2018. augusztus 31-ig fenntartói kötelezettségekből keletkezett tartozásállomány terheli.
[10] 2018. szeptember 1-től a határozat szerint a korábbi Intézmény nevével azonos névvel vette nyilvántartásba az E. J. Gimnázium és Kollégium közoktatási intézményt az Oktatási Hivatal, amely jogi személy, azonban önálló költségvetéssel nem rendelkezett, gazdálkodásával kapcsolatos jogait és a fenntartásból eredő jogait II. rendű alperes gyakorolta.
[11] A felperes munkaviszonya a törvény erejénél fogva 2018. augusztus 31-én megszűnt. Az Intézmény ezen a napon erről a felperest tájékoztatta munkáltatói felmondás intézkedés elnevezéssel. Az intézkedés tartalmazta, hogy a felmondási idő 2018. augusztus 31-től 2018. augusztus 31-ig tart, amely napon a felperest a munkavégzés alól mentesítette, és megállapította, hogy erre a napra távolléti díj jár részére, továbbá 12 havi végkielégítés illeti meg. Ezt azonban a felperes részére nem fizették meg. A felperes elismert szolgálati ideje a felmondási idő mértéke körében 41 év 6 hónap 60 nap, a végkielégítés mértéke körében 41 év 8 hónap, távolléti díja 392 805 forint volt.
[12] 2018. szeptember 3-án az újonnan létrejött közoktatási intézmény igazgatója a Zrt.-t arról tájékoztatta, hogy 2018. augusztus 31-én 9 fő jogviszonyának megszűnése miatti felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés kifizetése anyagi erőforrások hiánya okán nem történt meg. A Zrt. 2018. szeptember 5-én felhívta az igazgatót a kötelezettségek teljesítésére arra figyelemmel, hogy az Intézmény önálló gazdálkodással rendelkezett, tartalékképzésre több alkalommal felhívta, a bankszámlán 2018. augusztus 31-én rendelkezésre álló pénzeszköz fedezetet biztosított volna, és az év közben teljesített kiadások utólagos elszámolása révén újabb támogatások érkeztek a bankszámlára.
[13] Az elsőfokú bíróság az Intézménnyel mint I. rendű alperessel szemben az eljárás megszüntette a felperes elállására tekintettel.
[15] Hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 63. § (1) bekezdés d) pontjára, (3) bekezdésére, 77. § (1) bekezdésére, 80. § (2) bekezdésére, a Kjt. 25/B. § (5) bekezdésére, 37. § (6) bekezdés g) pontjára, (7) bekezdésére, az Nkt. 85/A. § (1) bekezdésére, (2) bekezdés e) pontjára, (3) bekezdésére.
[16] Álláspontja szerint a munkaviszony megszüntetése tárgyában kiadott munkáltatói intézkedés jogellenes, mert az jogviszonyváltás következtében szűnt meg. Továbbfoglalkoztatásához nem járult hozzá, így a jogszabályok alapján megilleti a végkielégítés és a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj. A II. rendű alperes rendelkezik kizárólag jogképességgel a bérgazdálkodást illetően, ezért a Intézményt terhelő kötelezettségekért ő felel. A Megállapodás 5.1.3. pontjában rögzített Zrt.-t terhelő felelősség kizárólag a két fenntartó között értelmezhető.
[17] II. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azt jogalapjában igen, összegszerűségében nem vitatta.
[18] Arra hivatkozott, hogy nem jogutódja sem az Intézménynek, sem az Intézmény volt fenntartójának az Nkt. 85/A. §-a alapján. Kizárólag a köznevelési feladatellátás tekintetében jogutódja az Intézménynek. A Megállapodás 3.6. pontja alapján az Intézménynek mint munkáltatónak kellett volna helytállnia a felperessel szemben a jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeiért.
[19] II. rendű alperes nem vitatta, hogy a felperesnek végkielégítés jár, és a megállapított, elismert jogviszonyban töltött időtartamot, valamint a távolléti díj mértékét sem.
[21] Kifejtette, hogy az Nkt. 85/A. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés e) pontja, az Mt. 36. § (1) bekezdése, 63. § (3) bekezdése, a 64. § (1) bekezdése b) pontja, a 77. § (1) bekezdése, a Kjt. 25/B. § (5) bekezdése szerint a felperes jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnt meg, mert fenntartóváltás miatt a továbbfoglalkoztatását a felperes nem kérte.
[22] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a perbeli esetben egy speciális jogutódlásról van szó, nem az Mt. 36. §-ában foglaltak szerintiről. Ez az Nkt. előírásain alapul, melyek a Megállapodásban foglaltakat nem zárják ki, így a jogszabály és a Megállapodás rendelkezéseit együttesen kell értelmezni.
[23] II. rendű alperes nem vitatta, hogy 2018. augusztus 31-éig T. Város Önkormányzatának önálló intézménye látta el a köznevelési feladatokat, míg 2018. szeptember 1-től a törvény erejénél fogva a II. rendű alperes. Tehát nem a folyamatosan fennálló jogviszony alapján, hanem mint jogszabály által kijelölt jogutódként áll fenn a felperes igényével kapcsolatos helytállási kötelezettsége II. rendű alperesnek. Jelen esetben a köznevelési feladatok átvétele a teljes jogok és kötelezettségek - beleértve a munkáltatói tartozásokat - átvételét is jelenti. Az Intézmény a megállapodás 1.3. pontja szerint is nem jogutód nélkül szűnt meg, jogai és kötelezettségei tekintetében a II. rendű alperes a jogutód.
[24] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megállapodás 5.1.3. pontja tartozásátvállalásnak nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:203-6:207. §-ai értelmében. A felperes, a Zrt. és a II. rendű alperes között ugyanis háromoldalú megállapodás nem jött létre. II. rendű alperes és a Zrt. között vagy teljesítésátvállalásra vagy tartozáselvállalásra kerülhetett sor. A felperes értesítése hiányában azonban a II. rendű alperes mint kötelezett és a Zrt. mint harmadik személy között teljesítésátvállalás történt, amely esetben a jogosult felperes a tartozást átvállaló harmadik személytől - azaz a Zrt.-től - a tartozást nem követelheti (Ptk. 6:203-6:207. §-ai).
[25] A felperes a jogviszonyváltásra tekintettel munkaviszonyát nem kívánta fenntartani, ezért az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 63. § (2) bekezdése alapján végkielégítésre és felmentési időre jogosult, melyek mértékét és összegét a II. rendű alperes nem vitatta.
[26] A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[27] Rögzítette, hogy az Intézménnyel a felperes munkaviszonyban állt, továbbfoglalkoztatása esetén II. rendű alperesnél közalkalmazotti jogviszonya jött volna létre, amely jogviszonyváltást eredményezett volna. A felperes azonban élve jogszabályi lehetőségével, továbbfoglalkoztatását nem kérte, ezért az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján alkalmazandó Mt. 63. § (3) bekezdése értelmében a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül (a fenntartóváltás folytán) automatikusan megszűnt a munkaviszonya 2018. augusztus 31-én, ezért az Intézménynek már nem volt lehetősége a munkaviszony megszüntetésére. Az intézmény munkáltatói felmondása joghatás kiváltására sem volt ezért alkalmas (BH 2013.163.).
[28] A felperes munkaviszonyának a felek akaratától független, Mt. 63. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetése miatt a Kjt. 25/B. § (5) bekezdése alapján a kedvezőbb Mt.- vagy Kjt.-szabályok szerint meg kellett volna fizetnie az Intézménynek a felperes felmentési idejére járó munkabért és végkielégítést (Mfv.II.10.395/2015/2.; Mfv.II.10.635/2017/7.).
[29] Az Intézmény felmentési időre járó bér- és végkielégítés-fizetési kötelezettsége az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése rendelkezésein alapul. Kiemelte az Ítélőtábla, hogy ebben az esetben nincs felmondás, sem felmondási idő, azonban távolléti díj megilleti a felperest, melynek kizárólag a mértéke igazodik a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmentési időhöz.
[30] A felek között abban volt vita, hogy kinek kell az Intézmény e tartozásaiért helytállni. Az Intézmény megszűnésével a felperes munkáltatójaként az alperesi pozícióban perbe állítható jogi személy megszűnt. Az újonnan létrehozott köznevelési intézmény önálló jogi személyiségű, azonban önálló gazdálkodást nem folytat. A gazdálkodási jogkör a II. rendű alperest illeti a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontjában és az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fenntartói feladatok alapján.
[31] A II. rendű alperes a 2018. augusztus 31-én felperessel szembeni tartozás megfizetése alóli mentesülése körében a 2018. augusztus 30-án kelt megállapodásra hivatkozott. Ennek 1.3. pontja rögzíti, hogy az Intézmény jogai és kötelezettségei tekintetében a jogutód költségvetési szerv a II. rendű alperes. A 3.6. pont értelmében az Intézmény a 2018. augusztus 31-éig járó bér és egyéb juttatások kifizetéséről való gondoskodást vállalta. Az 5.1.3. pontban a felek a felperes nélkül állapodtak meg abban, hogy az átadó fenntartó tudomásul veszi, hogy az intézmény vonatkozásában 2018. augusztus 31-ig a fenntartói kötelezettségekből keletkezett tartozásállomány őt terheli.
[32] A perbeli időszakban a jogszabály (Nkt.) a megszűnt intézmény fenntartójának helytállási kötelezettségét nem írta elő, így a bíróság jogszabályi rendelkezés hiányában nem is kötelezhette a Zrt.-t az Intézmény tartozásainak megfizetésére. Az újonnan alapított intézmény csak a köznevelési feladatokat vette át, már nem rendelkezett munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel. Ezt az Nkt. 61. § (6) bekezdése, 83. § (2) bekezdés a) pontja kizárólag a fenntartó, azaz a tankerület (II. rendű alperes) kötelezettségévé tette.
[33] A felperes munkáltatója a jogviszony megszűnésekor az Intézmény volt, így őt terhelte a jogviszony lezárásakor a felperest megillető juttatások megfizetésének kötelezettsége. A köznevelési feladatok átvétele a köznevelési intézmények között, illetve a munkáltató érdekkörében bekövetkezett fenntartóváltás eredményezi a munkaviszony megszűnését azoknál a munkavállalóknál, akik az átvevő munkáltatónál a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatáshoz nem járulnak hozzá. Az Intézmény köznevelési feladatokat látott el, amellyel szorosan összefügg az ahhoz szükséges gazdálkodási jogkör, így azt kellett vizsgálni jelen eljárásban, hogy a fenntartóváltást követően a köznevelési intézmény gazdálkodási feladatait ki látja el. A II. rendű alperes mint a köznevelési feladatokat átvevő közoktatási intézmény munkáltatói és gazdálkodási jogkörével bíró, és ezen a jogon a költségvetésből részesülő jogi személy lesz köteles a közoktatási feladatokat ellátó munkáltató megszűnése esetén a tartozásokért helytállni.
[34] Az Intézmény és a két fenntartó egy megállapodással rendezte a 2018. augusztus 31-én fennálló Intézményt terhelő tartozásokért való felelősséget. Ezen megállapodásnak mint magánjogi szerződésnek azonban a felperes és az átadó, átvevő fenntartó közötti jogviszonyban nincs jogi relevanciája, mert kizárólag a megállapodást aláírók viszonyában tartalmaz jogosultságokat és kötelezettségeket. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:203-6:207. §-aiban foglalt feltételek hiányában a II. rendű alperes helytállási kötelezettségét. Az átadó és átvevő fenntartó a megállapodásban foglaltak szerinti egymással szembeni elszámolási igényét adott esetben külön eljárásban érvényesítheti.
[35] A felperest az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján illeti meg a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés, melynek mértéke körében a felek között nem volt vita. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy jelen esetben nincs felmondás, sem felmondási idő, azonban távolléti díj megilleti a felperest, melynek kizárólag a mértéke igazodik a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmentési időhöz. Mindezek megfizetésére a II. rendű alperes köteles.
[37] Az eljáró bíróságok nem alkalmazták megfelelően az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés d) és (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat sem, mivel csak ezen rendelkezések engedik meg az Nkt.-ra az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályai alkalmazását.
[38] Az Nkt. 61. § (6) és (8) bekezdését, valamint 83. § (2) bekezdés a) pontját és a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontját is sérti a jogerős ítélet.
[39] A perrel érintett ügyben fenntartóváltásról, a fenntartói jog átszállásáról, annak átadás-átvételéről van szó, melyről az Nkt. 85/A. §-a rendelkezik. Az ítélet indokolásával ellentétben sem a hivatkozott Megállapodás, sem az üggyel érintett és az ítéletben felhozott jogszabályok nem értelmezhetők úgy, hogy a megszűnő intézmény jogai és kötelezettségei tekintetében a II. rendű alperes általános jogutód. A felperes és a II. rendű alperes közötti jogi kapcsolat hiányában fel sem merülhet sem általános jogutódlás, sem munkajogi jogutódlás. Felperes munkaviszonya a fenntartói jog átszállásának időpontjában nem alakult át közalkalmazotti jogviszonnyá, hanem megszűnt az Mt. 63. § (3) bekezdése alapján. Ehhez az esethez az Nkt., az Mt. és más jogszabály sem kapcsol olyan jogkövetkezményt, ami a II. rendű alperes jelen perbeli helytállási felelősségét megalapozná. Az, hogy a fenntartói jog átszállása után az új fenntartó (II. rendű alperes) rendelkezik-e munkáltatói vagy gazdálkodási jogkörrel teljességgel irreleváns a helytállási felelősség jogi megítélésekor. Az Nkt. 61. § (6), (8) bekezdéséből, 83. § (2) bekezdés a) pontjából, 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjából csak azt a következtetést lehet levonni, hogy II. rendű alperes kizárólag a köznevelési feladatellátás tekintetében jogutódja a Zrt. által alapított intézménynek, nem pedig általános jogutód, és felperes esetében munkajogi jogutódlás sem állapítható meg.
[40] A Megállapodás 5.1. pontjában a felek meghatároztak egy időpontot (2018. augusztus 31.), melyet megelőzően II. rendű alperes nem tehető felelőssé.
[41] Jogszabálysértő az ítéletnek a felmentési időre járó távolléti díjban történő marasztaló rendelkezése. Az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjának, (2) és (3) bekezdésének értelmezése téves. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami alapján felperest e juttatás megilletné.
[42] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A II. rendű alperes helytállási kötelezettségéről hozott döntés megfelel a jogszabályoknak. A Zrt. az önálló költségvetéssel rendelkező Intézmény munkaviszonyból eredő tartozásaiért nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
[43] A fenntartói jog II. rendű alperes részére történt átadásával az Intézmény jogi személyiségének tartalma megváltozott: bár jogi személy, nem rendelkezik fenntartójától elkülönült önálló költségvetéssel [Nkt. 21. § (1) bekezdés], ennek megfelelően nincs önálló munkáltatói jogköre és nem gyakorol bérgazdálkodási jogkört sem.
[45] Az irányadó tényállás szerint a felperes munkaviszonya a munkáltató jogállásának (nem állami fenntartásúból állami fenntartásúvá) változása folytán az Mt.63. § (3) bekezdése alapján az Intézménynél szűnt meg. A peradatok alapján ezen köznevelési intézményt a T. Város Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Zrt. alapította és tartotta fenn, aki mint fenntartó dönthetett e jogának átadásáról az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, vagyis az Nkt.-ben foglalt keretek között. A fenntartói határozatban a Zrt. bejelentette a tulajdonos T. Város Önkormányzata felé, hogy az Nkt. 21. § (8) bekezdés e) pontja alapján a fenntartói jogát a 2018-2019-es tanévben átadja a II. rendű alperes tankerületi központnak. A fenntartói jog átvételét az oktatásért felelős miniszter engedélyezte. Ezen - felek által felülvizsgálati kérelemmel nem támadott - tényállás alapján az eljáró bíróságok jogszerűen kezelték a perbeli esetet az Nkt. 21. § (8) bekezdés e) pontja szerint elhatározott és az Nkt. 85/A. §-a szerint megvalósult fenntartóváltásként, amely a felperes munkaviszonyára az Nkt. 85/A. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását alapozta meg.
[46] A felperesnek az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti döntése miatt szűnt meg a munkaviszonya, az ebből keletkezett a perben érvényesített munkajogi igénye (munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés) érvényesítésére tehát nem a munkajogi jogutódlás szabályai az irányadók. Ezért a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében az Nkt. 85/A. §-a Mt.-szabályok alkalmazhatósága körében tett érvelésének jelen jogvita szempontjából nincs jelentősége.
[47] Nincs jelentősége annak sem, hogy a felperes nem került munkajogi jogviszonyba sem az új közoktatási intézménnyel, sem az azt fenntartó II. rendű alperessel, sem a Zrt.-vel, mivel keresetét nem a folyamatosan fennálló jogviszonyra alapította. A jogvitában arról kellett dönteni, hogy munkajogi igényeiért ki és milyen rendelkezések alapján köteles helytállni.
[48] A másodfokú bíróság ezen munkajogi felperesi követelésekben az alperest mint fenntartót az Nkt. 85/A. §-ában szabályozott fenntartóváltás és annak munkajogi következményei értelmezésére alapítottan marasztalta figyelemmel arra is, hogy a perbeli időszakban az Nkt. a nem állami fenntartású köznevelési intézmény fenntartójának helytállási kötelezettségét a fenntartóváltás esetére nem írta elő. Jogszabályértelmezése jogszerű volt, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra az alábbiak szerint.
[49] Az Nkt. 85/A. §-át beiktató 2016. évi LXXX. törvény 41. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint az államháztartásról szóló törvényben az állami feladatot ellátó gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak munkaviszonyának - az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvétele miatti - közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására vonatkozó szabályban alkalmazott megoldás alapulvételével határozták meg a köznevelési intézmények fenntartóváltása esetén a munkajogi jogkövetkezményeket, illetve a jogviszony átalakulásának eljárási szabályait.
[50] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 11/A. § (1) bekezdésében foglalt - többek között -, a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott állami vagy önkormányzati feladat költségvetési szerv által történő átvételekor az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerint a feladatátvétel időpontjában [a (2) bekezdés jelen perben nem irányadó kivételeivel] a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
[51] Jelen perben ugyanilyen feladat, mégpedig köznevelési feladat költségvetési szervnek történő átadása történt a fenntartóváltással: a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló Zrt. által fenntartott Nkt. 21. §-a szerint jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény (az Intézmény) feladatait a II. rendű alperes tankerületi központ (költségvetési szerv) akként vette át, hogy a köznevelési szakmai feladatokat a gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező, bár jogi személyiségű intézményegysége (az új köznevelési intézmény) látja el, míg gazdálkodási jogköre a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó bérgazdálkodást is illetően a II. rendű alperesnek van. A II. rendű alperes mint tankerületi központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmény kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiség, mely a tankerületi központ költségvetési szerven belül önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, teljes munkáltatói jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, költségvetési jogalanyisággal nem rendelkezik, azonban szakmai, munkaszervezeti működtetést, önálló szakmai hatáskörgyakorlást folytat az Nkt. szabályozása szerint [Nkt. 21. § (1) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 61. § (6) bekezdés, 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 1. §, 2. § (1) bekezdés a) pont, 9. §].
[52] Az állami/önkormányzati feladatellátásból eredő vagyoni követelésekért helytállási felelősséggel tartozó költségvetési szervnek a köznevelési feladatot gazdálkodási jogkörrel átvevő II. rendű alperes minősül a fenti jogszabályi rendelkezések alapján. Ezért a felperes az Intézménynél fennállt munkaviszonya megszűnéséből eredő végkielégítését és munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díját mint a feladatot átvevő költségvetési szervtől a II. rendű alperestől kérheti.
[53] A perbeli esetben fenntartóváltás történt, amely érintette a felperes munkaviszonyát, de a köznevelési intézmény nem szűnt meg: nem állami fenntartásúból állami fenntartásúvá vált, ezért más nyilvántartási rendszerbe került [Nkt. 21. § (2) bekezdés], OM száma azonban nem változott [229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés], csak működtetési feltételei változtak. Az Nkt. 85/A. §-ában meghatározott tényállás jellemzője ugyanis az, hogy a fenntartóváltással a fenntartott köznevelési intézmény nem szűnik meg, ezért általános jogutódlás sem következhet be, és a felperesi igényre vonatkozó helytállás is a fenti jogszabályi rendelkezéseken alapulhat. Emiatt a jelen, munkajogi jogvita peres felek közötti eldöntésére a Megállapodás nem volt alkalmazható.
[54] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a felperes részére a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj megítélését arra hivatkozással, hogy e marasztalásának nincs jogszabályi alapja. Ebben a körben azonban felülvizsgálati kérelme nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak. A bíróságok ugyanis erről hozott döntésüket jogszabályhellyel alátámasztottan részletesen megindokolták, a II. rendű alperes azonban a jogszabálysértés mibenlétét és annak indokait nem adta elő [1/2016. (II. 15.) PK vélemény].
[55] Tekintettel az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjára, (3) bekezdésére a felperest megilleti a keresete szerinti munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés, melyet összegszerűségében II. rendű alperes nem vitatott.
[56] A fenti ok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.X.10.188/2020.)
Az ügy száma: Mfv.X.10.188/2020/6.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Dr. Hajdu Edit előadó bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Erdei Mária ügyvéd
Az alperes: II. rendű
Az alperes képviselője: Dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd /Dr. Homonnai Ügyvédi Iroda/
A per tárgya: illetmény és végkielégítés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.027/2020/10/I.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.M. 163/2018/26.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint és 32.400 (harminckettőezer-négyszáz) forint Áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 628.500 (hatszázhuszonnyolcezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli.
Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
[2] A minisztérium, a T. Város Önkormányzatának tulajdonában lévő (Kiemelten) Közhasznú Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Zrt.), valamint az Intézmény 2008. június 24-én kelt megállapodásának 4.1.pont s) alpontja rögzítette, hogy a fenntartó (Zrt.) kötelezettséget vállal arra, hogy az Intézmény gazdaságilag önálló intézményként működik. A 2017. május 9-én kelt Alapító Okirat i) pontja szerint a gazdálkodással kapcsolatos jogokat az Intézmény mint önálló jogi személy és önállóan gazdálkodó intézmény, míg a fenntartói jogokat 2008. július 24-től 2018. augusztus 31-éig a Zrt. gyakorolta.
[3] A 40/2017. (XI. 16.) fenntartói határozatban a Zrt. bejelentette a tulajdonosnak, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (8) bekezdés e) pontja alapján fenntartói jogát a 2018-2019-es tanévtől átadja a II. rendű alperesnek.
[4] A minisztérium tájékoztatta a Zrt-t, hogy a magán és az állami fenntartó közötti fenntartói jog átadása miatt megszűnő munkaviszonyok jogkövetkezményeinek költségvetési fedezete a foglalkoztatottak nyilatkozata hiányában még nem állapítható meg.
[5] A határozat alapján T. Város Önkormányzatának képviselő testülete felkérte a Zrt. vezérigazgatóját a fenntartói jog átadásával kapcsolatos intézkedések megtételére. A fenntartói jog átvételét az oktatásért felelős miniszter engedélyezte.
[6] A Zrt. több alkalommal felhívta az Intézményt, hogy a jogviszony megszűnés jogkövetkezményei fedezetére a normatív és a vis maior költségvetési támogatásból fedezetet képezzen.
[7] A Kormányhivatal Járási Hivatala 2018. szeptember 1-től határozattal az intézmény működési engedélyét visszavonta, és a nyilvántartásból törölte.
[8] A II. rendű alperes tájékoztatta a felperest a fenntartói jog átszállásáról, időpontjáról, a jogviszonyváltásról, valamint nyilatkozattételi lehetőségéről a továbbfoglalkoztatás körében. A felperes a továbbfoglalkoztatásához nem járult hozzá, e nyilatkozatát a II. rendű alperessel közölte.
[9] A Zrt., az Intézmény, a II. rendű alperes és T. Város Önkormányzata között 2018. augusztus 30-án létrejött Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) 1.2. pontja rögzítette, hogy az Intézmény 2018. augusztus 31-én jogutóddal szűnik meg. Az 1.3. pont alapján a jogok és kötelezettségek tekintetében a jogutód költségvetési szerv a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 1. §-ában és 1. mellékletében foglaltak szerint a II. rendű alperes.
Az 1.4. pont kimondta, hogy az Intézmény köznevelési feladatai ellátására a II. rendű alperes költségvetési szerven belül hozza létre a köznevelési intézmény jogi személyt.
A 3.4. pont e) alpont rendelkezett arról, hogy az Nkt. 85/A. §-ban foglaltakra figyelemmel nem alakul át a munkaviszony közalkalmazotti jogviszonnyá, ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.
A 3.6. pont értelmében az Intézmény az alkalmazottak vonatkozásában 2018. augusztus 31-ig járó bért és egyéb juttatást számfejti és kifizeti.
Az 5.1.3. pont szerint a Zrt. a 2018. augusztus 31-ei pénzügyi állapotáról kimutatást készít, és átadja a II. rendű alperesnek, továbbá tudomásul veszi, hogy a 2018. augusztus 31-ig fenntartói kötelezettségekből keletkezett tartozásállomány terheli.
[10] 2018. szeptember 1-től a határozat szerint a korábbi Intézmény nevével azonos névvel vette nyilvántartásba az E. J. Gimnázium és Kollégium közoktatási intézményt az Oktatási Hivatal, amely jogi személy, azonban önálló költségvetéssel nem rendelkezett, gazdálkodásával kapcsolatos jogait és a fenntartásból eredő jogait II. rendű alperes gyakorolta.
[11] A felperes munkaviszonya a törvény erejénél fogva 2018. augusztus 31-én megszűnt. Az Intézmény ezen a napon erről a felperest tájékoztatta munkáltatói felmondás intézkedés elnevezéssel. Az intézkedés tartalmazta, hogy a felmondási idő 2018. augusztus 31-től 2018. augusztus 31-ig tart, amely napon a felperest a munkavégzés alól mentesítette, és megállapította, hogy erre a napra távolléti díj jár részére, továbbá 12 havi végkielégítés illeti meg. Ezt azonban a felperes részére nem fizették meg. A felperes elismert szolgálati ideje a felmondási idő mértéke körében 41 év 6 hónap 60 nap, a végkielégítés mértéke körében 41 év 8 hónap, távolléti díja 392.805 forint volt.
[12] 2018. szeptember 3-án az újonnan létrejött közoktatási intézmény igazgatója a Zrt-t arról tájékoztatta, hogy 2018. augusztus 31-én 9 fő jogviszonyának megszűnése miatti felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés kifizetése anyagi erőforrások hiánya okán nem történt meg. A Zrt. 2018. szeptember 5-én felhívta az igazgatót a kötelezettségek teljesítésére arra figyelemmel, hogy az Intézmény önálló gazdálkodással rendelkezett, tartalékképzésre több alkalommal felhívta, a bankszámlán 2018. augusztus 31-én rendelkezésre álló pénzeszköz fedezetet biztosított volna, és az év közben teljesített kiadások utólagos elszámolása révén újabb támogatások érkeztek a bankszámlára.
[13] Az elsőfokú bíróság az Intézménnyel mint I. rendű alperessel szemben az eljárás megszüntette a felperes elállására tekintettel.
[15] Hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 63. § (1) bekezdés d) pontjára, (3) bekezdésére, 77. § (1) bekezdésére, 80. § (2) bekezdésére, a Kjt. 25/B. § (5) bekezdésére, 37. § (6) bekezdés g) pontjára, (7) bekezdésére, az Nkt. 85/A. § (1) bekezdésére, (2) bekezdés e) pontjára, (3) bekezdésére.
[16] Álláspontja szerint a munkaviszony megszüntetése tárgyában kiadott munkáltatói intézkedés jogellenes, mert az jogviszonyváltás következtében szűnt meg. Továbbfoglalkoztatásához nem járult hozzá, így a jogszabályok alapján megilleti a végkielégítés és a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj. A II. rendű alperes rendelkezik kizárólag jogképességgel a bér- gazdálkodást illetően, ezért a Intézményt terhelő kötelezettségekért ő felel. A Megállapodás 5.1.3. pontjában rögzített Zrt-t terhelő felelősség kizárólag a két fenntartó között értelmezhető.
[17] II. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azt jogalapjában igen, összegszerűségében nem vitatta.
[18] Arra hivatkozott, hogy nem jogutódja sem az Intézménynek, sem az Intézmény volt fenntartójának az Nkt. 85/A. § alapján. Kizárólag a köznevelési feladatellátás tekintetében jogutódja az Intézménynek. A Megállapodás 3.6. pontja alapján az Intézménynek mint munkáltatónak kellett volna helytállnia a felperessel szemben a jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeiért.
[19] II. rendű alperes nem vitatta, hogy a felperesnek végkielégítés jár, és a megállapított, elismert jogviszonyban töltött időtartamot, valamint a távolléti díj mértékét sem.
[21] Kifejtette, hogy az Nkt. 85/A. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés e) pontja, az Mt. 36. § (1) bekezdése, 63. § (3) bekezdése, a 64. § (1) bekezdése b) pontja, a 77. § (1) bekezdése, a Kjt. 25/B. § (5) bekezdése szerint a felperes jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnt meg, mert fenntartóváltás miatt a továbbfoglalkoztatását a felperes nem kérte.
[22] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a perbeli esetben egy speciális jogutódlásról van szó, nem az Mt. 36. §-ban foglaltak szerintiről. Ez az Nkt. előírásain alapul, melyek a Megállapodásban foglaltakat nem zárják ki, így a jogszabály és a Megállapodás rendelkezéseit együttesen kell értelmezni.
[23] II. rendű alperes nem vitatta, hogy 2018. augusztus 31-éig T. Város Önkormányzatának önálló intézménye látta el a köznevelési feladatokat, míg 2018. szeptember 1-től a törvény erejénél fogva a II. rendű alperes. Tehát nem a folyamatosan fennálló jogviszony alapján, hanem mint jogszabály által kijelölt jogutódként áll fenn a felperes igényével kapcsolatos helytállási kötelezettsége II. rendű alperesnek. Jelen esetben a köznevelési feladatok átvétele a teljes jogok és kötelezettségek - beleértve a munkáltatói tartozásokat - átvételét is jelenti. Az Intézmény a megállapodás 1.3. pontja szerint is nem jogutód nélkül szűnt meg, jogai és kötelezettségei tekintetében a II. rendű alperes a jogutód.
[24] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megállapodás 5.1.3. pontja tartozásátvállalásnak nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:203-207. §-ai értelmében. A felperes, a Zrt. és a II. rendű alperes között ugyanis háromoldalú megállapodás nem jött létre. II. rendű alperes és a Zrt. között vagy teljesítés- átvállalásra vagy tartozáselvállalásra kerülhetett sor. A felperes értesítése hiányában azonban a II. rendű alperes mint kötelezett és a Zrt. mint harmadik személy között teljesítésátvállalás történt, amely esetben a jogosult felperes a tartozást átvállaló harmadik személytől - azaz a Zrt-től - a tartozást nem követelheti (Ptk. 6:203-207. §-ai).
[25] A felperes a jogviszonyváltásra tekintettel munkaviszonyát nem kívánta fenntartani, ezért az Mt. 77. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 63. § (2) bekezdése alapján végkielégítésre és felmentési időre jogosult, melyek mértékét és összegét a II. rendű alperes nem vitatta.
[26] A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla Mf.V.30.027/2020/10/I. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[27] Rögzítette, hogy az Intézménnyel a felperes munkaviszonyban állt, továbbfoglalkoztatása esetén II. rendű alperesnél közalkalmazotti jogviszonya jött volna létre, amely jogviszonyváltást eredményezett volna. A felperes azonban élve jogszabályi lehetőségével továbbfoglalkoztatását nem kérte, ezért az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján alkalmazandó Mt. 63. § (3) bekezdés értelmében a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül (a fenntartóváltás folytán) automatikusan megszűnt a munkaviszonya 2018. augusztus 31-én, ezért az Intézménynek már nem volt lehetősége a munkaviszony megszüntetésére. Az intézmény munkáltatói felmondása joghatás kiváltására sem volt ezért alkalmas (BH2013.163.).
[28] A felperes munkaviszonyának a felek akaratától független, Mt. 63. § (3) bekezdés alapján történő megszüntetése miatt a Kjt. 25/B. § (5) bekezdés alapján a kedvezőbb Mt. vagy Kjt. szabályok szerint meg kellett volna fizetnie az Intézménynek a felperes felmentési idejére járó munkabért és végkielégítést (Mfv.II.10.395/2015/2.; Mfv.II.10.635/2017/7.).
[29] Az Intézmény felmentési időre járó bér és végkielégítés fizetési kötelezettsége az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdés rendelkezésein alapul. Kiemelte az Ítélőtábla, hogy ebben az esetben nincs felmondás, sem felmondási idő, azonban távolléti díj megilleti a felperest, melynek kizárólag a mértéke igazodik a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmentési időhöz.
[30] A felek között abban volt vita, hogy kinek kell az Intézmény e tartozásaiért helytállni. Az Intézmény megszűnésével a felperes munkáltatójaként az alperesi pozícióban perbe állítható jogi személy megszűnt. Az újonnan létrehozott köznevelési intézmény önálló jogi személyiségű, azonban önálló gazdálkodást nem folytat. A gazdálkodási jogkör a II. rendű alperest illeti a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontjában és az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fenntartói feladatok alapján.
[31] A II. rendű alperes a 2018. augusztus 31-én felperessel szembeni tartozás megfizetése alóli mentesülése körében a 2018. augusztus 30-án kelt megállapodásra hivatkozott. Ennek 1.3. pontja rögzíti, hogy az Intézmény jogai és kötelezettségei tekintetében a jogutód költségvetési szerv a II. rendű alperes. A 3.6. pontja értelmében az Intézmény a 2018. augusztus 31-éig járó bér és egyéb juttatások kifizetéséről való gondoskodást vállalta. Az 5.1.3. pontban a felek a felperes nélkül állapodtak meg abban, hogy az átadó fenntartó tudomásul veszi, hogy az intézmény vonatkozásában 2018. augusztus 31-ig a fenntartói kötelezettségekből keletkezett tartozásállomány őt terheli.
[32] A perbeli időszakban a jogszabály (Nkt.) a megszűnt intézmény fenntartójának helytállási kötelezettségét nem írta elő, így a bíróság jogszabályi rendelkezés hiányában nem is kötelezhette a Zrt-t az Intézmény tartozásainak megfizetésére. Az újonnan alapított intézmény csak a köznevelési feladatokat vette át, már nem rendelkezett munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel. Ezt az Nkt. 61. § (6) bekezdése, 83. § (2) bekezdés a) pontja kizárólag a fenntartó, azaz a tankerület (II. rendű alperes) kötelezettségévé tette.
[33] A felperes munkáltatója a jogviszony megszűnésekor az Intézmény volt, így őt terhelte a jogviszony lezárásakor a felperest megillető juttatások megfizetésének kötelezettsége. A köznevelési feladatok átvétele a köznevelési intézmények között, illetve a munkáltató érdekkörében bekövetkezett fenntartóváltás eredményezi a munkaviszony megszűnését azoknál a munkavállalóknál, akik az átvevő munkáltatónál a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatáshoz nem járulnak hozzá. Az Intézmény köznevelési feladatokat látott el, amellyel szorosan összefügg az ahhoz szükséges gazdálkodási jogkör, így azt kellett vizsgálni jelen eljárásban, hogy a fenntartóváltást követően a köznevelési intézmény gazdálkodási feladatait ki látja el. A II. rendű alperes mint a köznevelési feladatokat átvevő közoktatási intézmény munkáltatói és gazdálkodási jogkörével bíró, és ezen a jogon a költségvetésből részesülő jogi személy lesz köteles a közoktatási feladatokat ellátó munkáltató megszűnése esetén a tartozásokért helytállni.
[34] Az Intézmény és a két fenntartó egy megállapodással rendezte a 2018. augusztus 31-én fennálló Intézményt terhelő tartozásokért való felelősséget. Ezen megállapodásnak mint magánjogi szerződésnek azonban a felperes és az átadó, átvevő fenntartó közötti jogviszonyban nincs jogi relevanciája, mert kizárólag a megállapodást aláírók viszonyában tartalmaz jogosultságokat és kötelezettségeket. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:203.-207.§-aiban foglalt feltételek hiányában II. rendű alperes helytállási kötelezettségét. Az átadó és átvevő fenntartó a megállapodásban foglaltak szerinti egymással szembeni elszámolási igényét adott esetben külön eljárásban érvényesítheti.
[35] A felperest az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján illeti meg a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés, melynek mértéke körében a felek között nem volt vita. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy jelen esetben nincs felmondás, sem felmondási idő, azonban távolléti díj megilleti a felperest, melynek kizárólag a mértéke igazodik a munkáltatói felmondás esetén alkalmazandó felmentési időhöz. Mindezek megfizetésére a II. rendű alperes köteles.
A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme, felperes felülvizsgálati ellenkérelme
[36] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével felperes valamennyi keresetét elutasító új határozat meghozatalát kérte a felperes perköltségben marasztalásával. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogi érvelése megalapozatlan a jogutódlás és a II. rendű alperesnek a felperes felé az Intézmény tartozásaiért való helytállási kötelezettsége körében. Sérti az Nkt. 85/A. § (1) bekezdés, (2) bekezdés e) pontja, (3) bekezdés a) pontja, az Mt. 63. § rendelkezéseit.
[37] Az eljáró bíróságok nem alkalmazták megfelelően az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés d) és (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat sem, mivel csak ezen rendelkezések engedik meg az Nkt-ra az Mt-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályai alkalmazását.
[38] Az Nkt. 61. § (6) és (8) bekezdését, valamint 83. § (2) bekezdés a) pontját és a 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontját is sérti a jogerős ítélet.
[39] A perrel érintett ügyben fenntartóváltásról, a fenntartói jog átszállásáról, annak átadás-átvételéről van szó, melyről az Nkt. 85/A. § rendelkezik. Az ítélet indokolásával ellentétben sem a hivatkozott Megállapodás, sem az üggyel érintett és az ítéletben felhozott jogszabályok nem értelmezhetők úgy, hogy a megszűnő intézmény jogai és kötelezettségei tekintetében a II. rendű alperes általános jogutód. A felperes és a II. rendű alperes közötti jogi kapcsolat hiányában fel sem merülhet sem általános jogutódlás, sem munkajogi jogutódlás. Felperes munkaviszonya a fenntartói jog átszállásának időpontjában nem alakult át közalkalmazotti jogviszonnyá, hanem megszűnt az Mt. 63. § (3) bekezdés alapján. Ehhez az esethez az Nkt., az Mt. és más jogszabály sem kapcsol olyan jogkövetkezményt, ami a II. rendű alperes jelen perbeli helytállási felelősségét megalapozná. Az, hogy a fenntartói jog átszállása után az új fenntartó (II. rendű alperes) rendelkezik-e munkáltatói vagy gazdálkodási jogkörrel teljességgel irreleváns a helytállási felelősség jogi megítélésekor. Az Nkt. 61. § (6), (8) bekezdéséből, 83. § (2) bekezdés a) pontjából, 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjából csak azt a következtetést lehet levonni, hogy II. rendű alperes kizárólag a köznevelési feladatellátás tekintetében jogutódja a Zrt. által alapított intézménynek, nem pedig általános jogutód, és felperes esetében munkajogi jogutódlás sem állapítható meg.
[40] A Megállapodás 5.1. pontjában a felek meghatároztak egy időpontot (2018. augusztus 31.), melyet megelőzően II. rendű alperes nem tehető felelőssé.
[41] Jogszabálysértő az ítéletnek a felmentési időre járó távolléti díjban történő marasztaló rendelkezése. Az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjának, (2) és (3) bekezdésének értelmezése téves. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami alapján felperest e juttatás megilletné.
[42] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A II. rendű alperes helytállási kötelezettségéről hozott döntés megfelel a jogszabályoknak. A Zrt. az önálló költségvetéssel rendelkező Intézmény munkaviszonyból eredő tartozásaiért nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
[43] A fenntartói jog II. rendű alperes részére történt átadásával az Intézmény jogi személyiségének tartalma megváltozott: bár jogi személy, nem rendelkezik fenntartójától elkülönült önálló költségvetéssel (Nkt. 21. § (1) bekezdés), ennek megfelelően nincs önálló munkáltatói jogköre és nem gyakorol bérgazdálkodási jogkört sem.
[45] Az irányadó tényállás szerint a felperes munkaviszonya a munkáltató jogállásának (nem állami fenntartásúból állami fenntartásúvá)változása folytán az Mt.63.§ (3) bekezdés alapján az Intézménynél szűnt meg. A peradatok alapján ezen köznevelési intézményt a T. Város Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Zrt. alapította és tartotta fenn, aki mint fenntartó dönthetett e jogának átadásáról az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, vagyis az Nkt-ben foglalt keretek között. A fenntartói határozatban a Zrt. bejelentette a tulajdonos T. Város Önkormányzata felé, hogy az Nkt. 21. § (8) bekezdés e) pontja alapján a fenntartói jogát a 2018-2019-es tanévben átadja a II. rendű alperes tankerületi központnak. A fenntartói jog átvételét az oktatásért felelős miniszter engedélyezte. Ezen - felek által felülvizsgálati kérelemmel nem támadott - tényállás alapján az eljáró bíróságok jogszerűen kezelték a perbeli esetet az Nkt. 21. § (8) bekezdés e) pontja szerint elhatározott és az Nkt. 85/A.§ szerint megvalósult fenntartóváltásként, amely a felperes munkaviszonyára az Nkt. 85/A. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazását alapozta meg.
[46] A felperesnek az Nkt. 85/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti döntése miatt szűnt meg a munkaviszonya, az ebből keletkezett, perben érvényesített munkajogi igénye (munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj, végkielégítés) érvényesítésére tehát nem a munkajogi jogutódlás szabályai az irányadók. Ezért a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében az Nkt. 85/A. §-a Mt. szabályok alkalmazhatósága körében tett érvelésének jelen jogvita szempontjából nincs jelentősége.
[47] Nincs jelentősége annak sem, hogy a felperes nem került munkajogi jogviszonyba sem az új közoktatási intézménnyel, sem az azt fenntartó II. rendű alperessel, sem a Zrt-vel, mivel keresetét nem a folyamatosan fennálló jogviszonyra alapította. A jogvitában arról kellett dönteni, hogy munkajogi igényeiért ki és milyen rendelkezések alapján köteles helytállni.
[48] A másodfokú bíróság ezen munkajogi felperesi követelésekben az alperest mint fenntartót az Nkt. 85/A. §-ban szabályozott fenntartóváltás és annak munkajogi következményei értelmezésére alapítottan marasztalta figyelemmel arra is, hogy a perbeli időszakban az Nkt. a nem állami fenntartású köznevelési intézmény fenntartójának helytállási kötelezettségét a fenntartóváltás esetére nem írta elő. Jogszabályértelmezése jogszerű volt figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkben foglaltakra az alábbiak szerint.
[49] Az Nkt. 85/A. §-át beiktató 2016. évi LXXX. törvény 41. §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint az államháztartásról szóló törvényben az állami feladatot ellátó gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak munkaviszonyának - az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvétele miatti - közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulására vonatkozó szabályban alkalmazott megoldás alapulvételével határozták meg a köznevelési intézmények fenntartóváltása esetén a munkajogi jogkövetkezményeket, illetve a jogviszony átalakulásának eljárási szabályait.
[50] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 11/A. § (1) bekezdésében foglalt - többek között - a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott állami vagy önkormányzati feladat költségvetési szerv által történő átvételekor az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerint a feladatátvétel időpontjában (a (2) bekezdés jelen perben nem irányadó kivételeivel) a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
[51] Jelen perben ugyanilyen feladat, mégpedig köznevelési feladat költségvetési szervnek történő átadása történt a fenntartóváltással: a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló Zrt. által fenntartott Nkt. 21. §-a szerint jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény (az Intézmény) feladatait a II. rendű alperes tankerületi központ (költségvetési szerv) akként vette át, hogy a köznevelési szakmai feladatokat a gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező, bár jogi személyiségű intézményegysége (az új köznevelési intézmény) látja el, míg gazdálkodási jogköre a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó bérgazdálkodást is illetően a II. rendű alperesnek van. A II. rendű alperes mint tankerületi központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmény kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiség, mely a tankerületi központ költségvetési szerven belül önálló költségvetéssel és gazdálkodási jogkörrel, teljes munkáltatói jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, költségvetési jogalanyisággal nem rendelkezik, azonban szakmai, munkaszervezeti működtetést, önálló szakmai hatáskörgyakorlást folytat az Nkt. szabályozása szerint (Nkt. 21. § (1) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 61. § (6) bekezdés, 134/2016. (VI. 10.) Kormányrendelet 1. §, 2. § (1) bekezdés a) pont, 9. §).
[52] Az állami/önkormányzati feladatellátásból eredő vagyoni követelésekért helytállási felelősséggel tartozó költségvetési szervnek a köznevelési feladatot gazdálkodási jogkörrel átvevő II. rendű alperes minősül a fenti jogszabályi rendelkezések alapján. Ezért a felperes az Intézménynél fennállt munkaviszonya megszűnéséből eredő végkielégítését és munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díját mint a feladatot átvevő költségvetési szervtől a II. rendű alperestől kérheti.
[53] A perbeli esetben fenntartóváltás történt, amely érintette a felperes munkaviszonyát, de a köznevelési intézmény nem szűnt meg: nem állami fenntartásúból állami fenntartásúvá vált, ezért más nyilvántartási rendszerbe került (Nkt. 21. § (2) bekezdés), OM száma azonban nem változott (229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés), csak működtetési feltételei változtak. Az Nkt. 85/A. §-ban meghatározott tényállás jellemzője ugyanis az, hogy a fenntartóváltással a fenntartott köznevelési intézmény nem szűnik meg, ezért általános jogutódlás sem következhet be, és a felperesi igényre vonatkozó helytállás is a fenti jogszabályi rendelkezéseken alapulhat. Emiatt a jelen, munkajogi jogvita peres felek közötti eldöntésére a Megállapodás nem volt alkalmazható.
[54] II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a felperes részére a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj megítélését arra hivatkozással, hogy e marasztalásának nincs jogszabályi alapja. Ebben a körben azonban felülvizsgálati kérelme nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak. A bíróságok ugyanis erről hozott döntésüket jogszabályhellyel alátámasztottan részletesen megindokolták, II. rendű alperes azonban a jogszabálysértés mibenlétét és annak indokait nem adta elő (1/2016.( II.15.) PK vélemény).
[55] Tekintettel az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontjára, (3) bekezdésére a felperest megilleti a keresete szerinti munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj és a végkielégítés, melyet összegszerűségében II. rendű alperes nem vitatott.
[56] A fenti ok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
II. A köznevelési intézmények tekintetében végrehajtott fenntartóváltás esetén az Nkt.-nek a fenntartóra és a köznevelési intézmény jogállására vonatkozó szabályai értelmezéséből az következik, hogy átvevő költségvetési szervként a tankerületi központ értelmezhető, miután a köznevelési intézmény a tankerületi központ részeként korlátozott személyiséggel és munkáltatói jogokkal rendelkezik, a foglalkoztatást eldöntő, valamint a bérgazdálkodásra, a költségvetésre vonatkozó jogokat a tankerületi központ gyakorolja.
[58] A II. rendű alperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a Pp. 102. § (2) bekezdése alapján.
[59] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bek. d) pontja zárja ki.
[60] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárás jogi intézkedések újbóli bevezetéséról szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 27. § (1) és (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.