BH 2020.7.223

A tulajdonjogi jogszerzés összefüggésében fölmerülő jogkérdések polgári jogvita tárgyai és nem ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, azaz közigazgatási ügyek. Az ingatlan-nyilvántartásban a Ptk. 5:182. §-a szerinti helyesbítés tartalmára nézve ezzel összefüggésben közömbös az ingatlan tényeinek későbbi változása, illetve a későbbi jogszerző érdekelt hozzájárulása [2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:182. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] 1998. március 1. napján adásvételi szerződés jött létre alperesi beavatkozó mint eladó, valamint felperes és felperes testvére, K. B. mint vevők között. Az akkor még kiskorú vevők képviseletében édesanyjuk K. T.-né járt el. Az adásvételi szerződés értelmében az alperesi beavatkozó 1/1 arányú tulajdonát képező dorogi .... hrsz. alatt felvett, természetben Dorog, … szám alatt fekvő, beépítetlen terület megjelölésű belterületi ingatlant 4 000 000 Ft vételár ellenében a vevők 1/2-1/2 tulajdon...

BH 2020.7.223 A tulajdonjogi jogszerzés összefüggésében fölmerülő jogkérdések polgári jogvita tárgyai és nem ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, azaz közigazgatási ügyek. Az ingatlan-nyilvántartásban a Ptk. 5:182. §-a szerinti helyesbítés tartalmára nézve ezzel összefüggésben közömbös az ingatlan tényeinek későbbi változása, illetve a későbbi jogszerző érdekelt hozzájárulása [2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:182. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 1998. március 1. napján adásvételi szerződés jött létre alperesi beavatkozó mint eladó, valamint felperes és felperes testvére, K. B. mint vevők között. Az akkor még kiskorú vevők képviseletében édesanyjuk K. T.-né járt el. Az adásvételi szerződés értelmében az alperesi beavatkozó 1/1 arányú tulajdonát képező dorogi .... hrsz. alatt felvett, természetben Dorog, … szám alatt fekvő, beépítetlen terület megjelölésű belterületi ingatlant 4 000 000 Ft vételár ellenében a vevők 1/2-1/2 tulajdoni hányadban megvásárolták. Az adásvételi szerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy az eladó, jelen per alperesi beavatkozója, kifejezetten és kizárólag az ingatlan állagát értékesíti az adásvétel során, míg saját maga részére holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a vevők hozzájárultak.
[2] A szerződő felek az adásvételi szerződést 1998. április 15. napján benyújtották a Dorogi Körzeti Földhivatalhoz, továbbá mellékelték a szerződéshez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet. A kérelemben K. T.-né törvényes képviselő a fent körülírt ingatlan vonatkozásában kiskorú gyermekei javára 1/2-1/2 tulajdoni hányad bejegyzését továbbá alperesi beavatkozó javára holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését kérte.
[3] Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság 35702/1998. 04. 15. számú egyszerűsített határozatában felperes, valamint K. B. tulajdonjogát bejegyezte, továbbá rendelkezett K. T.-né haszonélvezeti jogának bejegyzéséről.
[4] A Dorogi Körzeti Földhivatal 2000. augusztus 31. napján kelt 37908/2000. számú határozatával a dorogi ... hrsz. alatt felvett ingatlan vonatkozásában a "beépítetlen terület" bejegyzést törölte, és helyette "lakóház, udvar" bejegyzést bejegyezte.
[5] Alperesi beavatkozó 2017. június 26. napján kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatalánál mint elsőfokú hatóságnál. Az alperesi beavatkozó kérelmében előadta, hogy az 1998. március 1. napján kelt adásvételi szerződésben a szerződő felek az alperesi beavatkozó javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak a perrel érintett ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződésben, valamint a földhivatalhoz benyújtott kérelemben foglaltak ellenére a földhivatal a vevők tulajdonjogának bejegyzése mellett, az alperesi beavatkozó haszonélvezeti joga helyett, az akkor még kiskorú vevők törvényes képviselőjének javára jegyezte be a holtig tartó haszonélvezeti jogot.
[6] Az elsőfokú hatóság 2017. július 12. napján kelt 38916/2017. 06. 28. számú határozatával a Dorogi Körzeti Földhivatal 35702/1998. 04. 15. számú határozatát és a dorogi ... hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapjának III/1. sorszámú bejegyzését úgy helyesbítette, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultjaként G. Gy.-né alperesi beavatkozót tüntette fel.
[7] A határozattal szemben a felperes, K. B., valamint K. É. fellebbezést terjesztettek elő. A fellebbezés alapján eljárt alperes 2017. augusztus 24. napján kelt 30119/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi beavatkozó kérelme tekintetében az alperes megállapította, hogy az az ügy érdemét érintő korrekciónak minősül, így a bejegyzés kijavítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. Az alperes megállapította továbbá, hogy a bejegyzés kiegészítésének sincs helye, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a kérelemben foglaltakról rendelkezett. Az alperes hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:182. § (1) bekezdésben foglaltakra, amely szerint, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítésére akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmához képest helytelen. Az alperes megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás a kérelemben és az adásvételi szerződésben foglaltakhoz képest téves bejegyzést tartalmazott. Az alperes kifejtette továbbá, hogy a perrel érintett ingatlanra az OTP Jelzálogbank Zrt. javára 10 000 000 Ft erejéig jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, azonban a helyesbítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés a harmadik jóhiszemű jogszerző hozzájárulását nem írja elő.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A jogerős határozattal szemben a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes jogerős határozatának - az elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze alperest az alperesi beavatkozó javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog törlésére, valamint K. T.-né holtig tartó haszonélvezeti jogának visszajegyzésére. A felperes kereseti kérelme indokolásául előadta, hogy az adásvételi szerződés tévesen tartalmazta az alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartását. Álláspontja szerint a 4 000 000 Ft-os vételár a tehermentes ingatlanra kialkudott vételár volt, ugyanis az adásvétel tárgya beépítetlen terület volt. A felperes és családja az ingatlanra lakóépületet építettek, amelyhez felperes szülei kölcsönt, valamint szociális támogatást vettek igénybe. Az 1998-1999-ben felépített lakóházat a felperes és családja 2004-ben bővítették, majd 2014-ben a felperes 10 000 000 Ft kölcsönt vett fel az OTP Jelzálogbank Zrt.-től.
[9] Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Ellenkérelme indokolásaként előadta: az a tény, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság tévesen más személyt jegyzett be a haszonélvezeti jog jogosultjaként, az ügy érdemét érinti, és nem névelírásról van szó. E körülményre tekintettel a bejegyzés kijavítására, illetve kiegészítésére vonatkozó feltételek nem álltak fenn. Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a valósággal, az anyagi jog szerinti állapottal való egyezőségének megteremtése. Helyesbítés esetén az okirat és a bejegyzés egymáshoz való viszonyát kell vizsgálnia a hatóságnak. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az okirat a bejegyzéshez képest helytelen.
[10] A felperesi beavatkozó kérte, hogy a bíróság a felperes kereseti kérelmének adjon helyt, az alperes, valamint az elsőfokú hatóság határozatát helyezze hatályon kívül.
[11] Az alperesi beavatkozó a felperes keresetének elutasítását kérte. Nyilatkozatában előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor nem K. T.-né javára kívántak haszonélvezeti jogot alapítani. Az adásvételi szerződésben részes felek kifejezett szándéka az volt, hogy az ingatlan értékesítésére az eladó holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten kerüljön sor.

Az elsőfokú ítélet
[12] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.370/2017/49. számú, 2018. szeptember 27-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott.
[13] A bíróság megállapította, hogy az alperesi beavatkozó kérelme ténylegesen az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintette, így a haszonélvezeti jog jogosultjának módosítása iránti kérelem az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése, és nem kijavítás iránti kérelemnek minősül. A Ptk. 5:182. § (1) bekezdés rendelkezése egyértelműen rögzíti, hogyha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. A hatóságoknak a jogszabályi rendelkezés alapján csak azt kell vizsgálniuk, hogy a bejegyzés (feljegyzés) alapjául szolgáló okirat, jelen esetben adásvételi szerződés és az ingatlannyilvántartás tartalma megfelelnek-e egymásnak; azaz a bejegyzésre ténylegesen az okirat alapján került-e sor. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás tartalma az alapul szolgáló okirattól eltér, a hatóságnak - minden további vizsgálat nélkül - helyesbítenie kell az ingatlan-nyilvántartás tartalmát.
[14] A hatóságok vizsgálata nem terjedhet ki arra, hogy az ingatlan adataiban történt-e időközben változás, és ez a változás a helyesbítést követően jogot szerző felet előnyösen vagy hátrányosan érinti. A hatóságok továbbá azt sem vizsgálhatják, hogy a helyesbítéssel jogot szerző fél jó- vagy rosszhiszeműen járt-e el akkor, amikor csak hosszabb idő elteltével kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítését.
[15] Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes azon érvelését, hogy a Ptk. a helyesbítés esetén - ellentétben a kijavításra, kiegészítésre vonatkozó Ptk. 5:186. § (2) bekezdésben foglaltakkal - az ingatlanon jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy hozzájárulása tekintetében nem tartalmaz rendelkezést. E körben a bíróság is hivatkozik a Kúria Kfv.III.37.013/2016/6. számú ítéletére, amelyben a Kúria rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése esetén az időközben jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy hozzájárulására a helyesbítéshez nincs szükség, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 5:182. § (1) és (2) bekezdései az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítéséhez nem követelik meg a jogszerző hozzájárulását. Az elsőfokú bíróság továbbá megállapította, hogy a Ptk. 5:184. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az alperesi beavatkozó helyreigazítás iránti igénye nem évült el.
[16] A bíróság rögzítette, hogy a közigazgatási perben a bíróság nem vizsgálhatta, hogy az adásvételi szerződéskor a szerződő felek tényleges akarata mire terjedt ki, továbbá, hogy az ingatlanon a szerződés megkötésekor volt-e építmény, illetve az alperesi beavatkozó haszonélvezeti joga a helyesbítéssel gyarapodott-e. A felperes és az alperesi beavatkozó közötti ilyen jellegű vita elbírálása a közigazgatási per kereteit meghaladja, annak elbírálására polgári perben kerülhet sor.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek
[17] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adást.
[18] Álláspontja szerint nem kerülhet sor az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésére, tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyző határozatot követően változás következett be, 2000-ben a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanból lakóház, udvar megnevezésű ingatlan lett. Az alperesi beavatkozónak az 1998-ban megkötött adásvételi szerződés alapján a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanra lehetett volna bejegyezni a holtig tartó haszonélvezeti jogát. A Ptk. 5:146. § (3) bekezdése alapján ugyanis a haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Eszerint az alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti joga kizárólag a beépítetlen megnevezésű ingatlanra volt vagy lehet, a lakóházra nem kerülhet bejegyzésre.
[19] A felperes álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés helyesbítésére csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyző határozatot követően nem történik változás. Felperes és családja azonban az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva, az ingatlanra házat építettek, hitelt vettek fel, és a "beépítetlen terület" megjelölést "kivett lakóház, udvar" megjelölésre módosíttatták. A felperes hivatkozott a Ptk. 5:182. §-ához fűzött Kommentárra, amely szerint a helyesbítés fogalma a kijavítással mutat közeli rokonságot. A Ptk. 5:186. § (2) bekezdése a kijavítással, illetve kiegészítéssel kapcsolatban rögzíti: ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.
[20] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, ugyanis a peres eljárás alapját képező ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzés kijavításának és kiegészítésének jogszabályban rögzített feltételei nem álltak fent. Kijelentette, hogy nem tudott az eredeti bejegyzés hibás voltáról, jóhiszeműen birtokolta az ingatlant haszonélvezőként.
[21] Az alperesi beavatkozó ugyancsak ellenkérelmet nyújtott be, melyben kérte a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását és az ítélet hatályában való fenntartását.
[22] A felperesi beavatkozó észrevételt nyújtott be. Álláspontja szerint a helyreigazítás mint polgári jogi fogalom a kijavítással mutat hasonlóságot, ezért a haszonélvező személyében történő helyreigazítás átvezetéséhez a felperesi beavatkozó hozzájárulása kellett volna. Tekintettel arra, hogy a felperesi beavatkozó hozzájárulást nem adott, a helyreigazítás jogszerűtlen volt. Az adásvételi szerződés megkötésekor továbbá az ingatlan "beépítetlen terület" megjelölésű volt, jelenleg "kivett lakóház, udvar" megjelölésű. Feltételezhető, hogy az ingatlan értéke egy lakóházzal gyarapodott, amely szükségszerűen együtt jár azzal, hogy a haszonélvezeti jog ellenértéke is növekedett. A felperesi beavatkozó álláspontja szerint az alperesi beavatkozónak tudnia kellett, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére az adásvételi szerződéssel ellentétes tartalommal került sor. A bejegyzés és a bejegyzés helyreigazítása között eltelt időben az ingatlan értékében jelentős változás következett be, amellyel az alperesi beavatkozó saját felróható magatartása miatt kerülne kedvezőbb helyzetbe és növelhetné haszonélvezeti jogának ellenértékét. Az alperesi beavatkozó igénye azért is alaptalan volt, mert időközben a bejegyző határozat jogereje beállt.

A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[24] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 272. § (2) és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabályi rendelkezések körében vizsgálta felül.
[25] A Kúriának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak a jogköre mennyiben terjed ki a bejegyzés alapjául szolgáló - egyébként általában polgári bíróság elé tartozó - jogvita kérdéseinek figyelembevételére. A felek között a jogvita tárgyát az képezte, hogy alperesnek a helyesbítés körében hozott döntése során figyelembe kellett-e vennie, hogy az ingatlan adataiban változás következett be ("beépítetlen terület" helyett "kivett lakóház, udvar" megjelöléssel), továbbá be kellett-e szereznie a hatóságoknak a helyesbítéshez az időközben jóhiszeműen, ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy hozzájárulását. Vizsgálni kellett továbbá, hogy az alperesi beavatkozó helyesbítés iránti igénye elévült-e.
[26] A Ptk. 5:182. § (1) bekezdése alapján, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. A második bekezdés szerint a helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik.
[27] A felperes álláspontja szerint, mivel az ingatlan jogi jellege megváltozott, az alperes az alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhette volna vissza. Az ingatlannyilvántartás közhitelessége az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (1) bekezdéséből következően azonban a bejegyzett tények és jogok anyagi joghatásainak tételes tartalmára, illetve azok változására nem feltétlenül terjed ki, azokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
[28] A Ptk. 5:184. § (1) bekezdése értelmében a jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.
[29] Ebből következően tehát a helyesbítés, tartalmától függetlenül hatással van a további jogot szerzőre. Másfelől a bejegyzést nem érinti az ingatlanra vonatkozó tények és jogok későbbi esetleges változása sem.
[30] Megkülönböztetendő mindettől az az eset, ha a Ptk. 5:186. § (1) bekezdése szerint a bejegyzésben vagy feljegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság saját hatáskörében kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kiegészíti a határozatát, ha az a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy feljegyzés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. A (2) bekezdés szerint, ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.
[31] A hozzájárulás tehát csak kijavítás vagy kiegészítés esetén merül fel, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak megfelelést célzó helyesbítés (törlés vagy kiigazítás) alkalmával nem.
[32] Az alperesi beavatkozó előadta, hogy a közelmúltig nem volt tudomása arról, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem az adásvételi szerződésben foglaltakat tartalmazza. Amint erről tudomást szerzett, a helyesbítés iránti kérelmet haladéktalanul benyújtotta a hatóságoknak. Az alperesi beavatkozó és az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban a hatóságok nem vizsgálhatták, hogy az ingatlan jogi jellege megváltozott-e, és ezáltal a haszonélvezeti jog terjedelme módosult-e. A Kúria egyetért ezzel, hiszen a Ptk. helyesbítésre vonatkozó idézett szabályozásából ez okszerűen következik.
[33] Mindebből következően az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési ügy mint közigazgatási ügy összefüggésében nem merülhet fel az alperesi beavatkozó jogalap nélküli gazdagodása, illetőleg a felróhatóság bizonyítása sem, mert e kérdések polgári jogvita tárgyai lehetnek. Bár a Kúria gyakorlata alapján igaz az, hogy saját felróható magatartására előnyök megszerzése érdekében közigazgatási ügyben sem hivatkozhat senki, azonban magának a felróhatóságnak a vitatása, amennyiben tehát maga a körülmény vitás, az a tulajdonjogi jogszerzés összefüggésében fölmerülő, és nem ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, azaz nem közigazgatási kérdés. Az ilyen igény érvényesítését tehát nem ebben az eljárásban kell megkísérelni.
[34] A haszonélvezeti jog tényének vagy tartalmának vitatására továbbá ugyancsak nem közigazgatási eljárásban kerülhet sor, csakis esetlegesen polgári perben, amennyiben a felperes a haszonélvezeti jogot teszi kérdésessé, avagy annak korlátozását kéri.
[35] Az alperesi beavatkozó a jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél, a felperesi beavatkozó OTP Jelzálogbank Zrt. vonatkozásában - az alpereshez hasonlóan - hivatkozott a Kúria KGD 2017.41. számú határozatára. Előadta továbbá, a felperes elévülési kifogása sem alapos figyelemmel arra, hogy a Ptk. 5:184. § (1) bekezdése alapján a jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.
[36] Mindezek alapján a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság döntését a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.IV.37.022/2019.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Kfv.IV.37.022/2019/11. szám
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Tóth Gábor László ügyvéd
A felperesi beavatkozó:
A felperesi beavatkozó képviselője: Dr. Jánossy Boglárka ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Katics Zsuzsanna főosztályvezető
Alperesi beavatkozó:
Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Mészáros István Tamás ügyvéd
A per tárgya: ingatlannyilvántartási bejegyzés törvényessége
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.370/2017/49. számú ítélete

Rendelkező rész
A Kúria
- a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.370/2017/49.számú ítéletét hatályában fenntartja;
- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes és az alperesi beavatkozó részére 50.000 (ötvenezer)-50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;
- kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] 1998. március 1. napján adásvételi szerződés jött létre alperesi beavatkozó, mint eladó, valamint felperes és felperes testvére, K. B., mint vevők között. Az akkor még kiskorú vevők képviseletében édesanyjuk K. T.-né járt el. Az adásvételi szerződés értelmében az alperesi beavatkozó 1/1 arányú tulajdonát képező dorogi .... hrsz. alatt felvett, természetben Dorog, … szám alatt fekvő, beépítetlen terület megjelölésű belterületi ingatlant 4.000.000.- Ft vételár ellenében a vevők 1/2-1/2 tulajdoni hányadban megvásárolták. Az adásvételi szerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy az eladó, jelen per alperesi beavatkozója, kifejezetten és kizárólag az ingatlan állagát értékesíti az adásvétel során, míg saját maga részére holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a vevők hozzájárultak.
[2] Szerződő felek az adásvételi szerződést 1998. április 15. napján benyújtották a Dorogi Körzeti Földhivatalhoz, továbbá mellékelték a szerződéshez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet. A kérelemben K. T.-né törvényes képviselő a fent körülírt ingatlan vonatkozásában kiskorú gyermekei javára 1/2-1/2 tulajdoni hányad bejegyzését továbbá alperesi beavatkozó javára holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését kérte.
[3] Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság 35702/1998. 04. 15. számú egyszerűsített határozatában felperes, valamint K. B. tulajdonjogát bejegyezte, továbbá rendelkezett K. T.-né haszonélvezeti jogának bejegyzéséről.
[4] A Dorogi Körzeti Földhivatal 2000. augusztus 31. napján kelt 37908/2000. számú határozatával a dorogi ... hrsz. alatt felvett ingatlan vonatkozásában a "beépítetlen terület" bejegyzést törölte, és helyette "lakóház, udvar" bejegyzést bejegyezte.
[5] Alperesi beavatkozó 2017. június 26. napján kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatalánál, mint elsőfokú hatóságnál. Alperesi beavatkozó kérelmében előadta, hogy az 1998. március 1. napján kelt adásvételi szerződésben a szerződő felek alperesi beavatkozó javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak a perrel érintett ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződésben, valamint a földhivatalhoz benyújtott kérelemben foglaltak ellenére a földhivatal a vevők tulajdonjogának bejegyzése mellett, az alperesi beavatkozó haszonélvezeti joga helyett, az akkor még kiskorú vevők törvényes képviselőjének javára jegyezte be a holtig tartó haszonélvezeti jogot.
[6] Az elsőfokú hatóság 2017. július 12. napján kelt 38916/2017. 06. 28. számú határozatával a Dorogi Körzeti Földhivatal 35702/1998. 04. 15. számú határozatát és a dorogi ... hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapjának III/1. sorszámú bejegyzését úgy helyesbítette, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultjaként G. Gy.-né alperesi beavatkozót tüntette fel.
[7] A határozattal szemben a felperes, K. B., valamint K. É. fellebbezést terjesztettek elő. A fellebbezés alapján eljárt alperes 2017. augusztus 24. napján kelt 30119/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Alperesi beavatkozó kérelme tekintetében az alperes megállapította, hogy az az ügy érdemét érintő korrekciónak minősül, így a bejegyzés kijavítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. Az alperes megállapította továbbá, hogy a bejegyzés kiegészítésének sincs helye, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a kérelemben foglaltakról rendelkezett. Az alperes hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:182. § (1) bekezdésben foglaltakra, amely szerint, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése szerint a helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítésére akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmához képest helytelen. Alperes megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás a kérelemben és az adásvételi szerződésben foglaltakhoz képest téves bejegyzést tartalmazott. Az alperes kifejtette továbbá, hogy a perrel érintett ingatlanra az OTP Jelzálogbank Zrt. javára 10.000.000.- Ft erejéig jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, azonban a helyesbítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés a harmadik jóhiszemű jogszerző hozzájárulását nem írja elő.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[8] A jogerős határozattal szemben a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben az alperes jogerős határozatának - az elsőfokú határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze alperest az alperesi beavatkozó javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog törlésére, valamint K. T.-né holtig tartó haszonélvezeti jogának visszajegyzésére. A felperes kereseti kérelme indokolásául előadta, hogy az adásvételi szerződés tévesen tartalmazta alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartását. Álláspontja szerint a 4.000.000.- Ft-os vételár a tehermentes ingatlanra kialkudott vételár volt, ugyanis az adásvétel tárgya beépítetlen terület volt. Felperes és családja az ingatlanra lakóépületet építettek, amelyhez felperes szülei kölcsönt, valamint szociális támogatást vettek igénybe. Az 1998-1999-ben felépített lakóházat felperes és családja 2004-ben bővítették, majd 2014-ben felperes 10.000.000.- Ft kölcsönt vett fel az OTP Jelzálogbank Zrt.-től.
[9] Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Ellenkérelme indokolásaként előadta: az a tény, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság tévesen más személyt jegyzett be a haszonélvezeti jog jogosultjaként, az ügy érdemét érinti, és nem névelírásról van szó. E körülményre tekintettel a bejegyzés kijavítására, illetve kiegészítésére vonatkozó feltételek nem álltak fenn. Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a valósággal, az anyagi jog szerinti állapottal való egyezőségének megteremtése. Helyesbítés esetén az okirat és a bejegyzés egymáshoz való viszonyát kell vizsgálnia a hatóságnak. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az okirat a bejegyzéshez képest helytelen.
[10] A felperesi beavatkozó kérte, hogy a bíróság a felperes kereseti kérelmének adjon helyt, az alperes, valamint az elsőfokú hatóság határozatát helyezze hatályon kívül.
[11] Az alperesi beavatkozó a felperes keresetének elutasítását kérte. Nyilatkozatában előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor nem K. T.-né javára kívántak haszonélvezeti jogot alapítani. Az adásvételi szerződésben részes felek kifejezett szándéka az volt, hogy az ingatlan értékesítésére az eladó holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten kerüljön sor.

Az elsőfokú ítélet
[12] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.370/2017/49. számú, 2018. szeptember 27-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott.
[13] A bíróság megállapította, hogy az alperesi beavatkozó kérelme ténylegesen az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintette, így a haszonélvezeti jog jogosultjának módosítása iránti kérelem az ingatlannyilvántartás helyesbítése, és nem kijavítás iránti kérelemnek minősül. A Ptk. 5:182. § (1) bekezdés rendelkezése egyértelműen rögzíti, hogyha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. A hatóságoknak a jogszabályi rendelkezés alapján csak azt kell vizsgálniuk, hogy a bejegyzés (feljegyzés) alapjául szolgáló okirat, jelen esetben adásvételi szerződés és az ingatlannyilvántartás tartalma megfelelnek-e egymásnak; azaz a bejegyzésre ténylegesen az okirat alapján került-e sor. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás tartalma az alapul szolgáló okirattól eltér, a hatóságnak - minden további vizsgálat nélkül - helyesbítenie kell az ingatlan-nyilvántartás tartalmát.
[14] A hatóságok vizsgálata nem terjedhet ki arra, hogy az ingatlan adataiban történt-e időközben változás, és ez a változás a helyesbítést követően jogot szerző felet előnyösen vagy hátrányosan érinti. A hatóságok továbbá azt sem vizsgálhatják, hogy a helyesbítéssel jogot szerző fél jó- vagy rosszhiszeműen járt-e el akkor, amikor csak hosszabb idő elteltével kezdeményezte az ingatlannyilvántartás tartalmának helyesbítését.
[15] Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes azon érvelését, hogy a Ptk. a helyesbítés esetén - ellentétben a kijavításra, kiegészítésre vonatkozó Ptk. 5:186. § (2) bekezdésben foglaltakkal - az ingatlanon jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy hozzájárulása tekintetében nem tartalmaz rendelkezést. E körben a bíróság is hivatkozik a Kúria Kfv.III.37.013/2016/6. számú ítéletére, amelyben a Kúria rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése esetén az időközben jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy hozzájárulására a helyesbítéshez nincs szükség, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 5:182. § (1) és (2) bekezdései az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helyesbítéséhez nem követelik meg a jogszerző hozzájárulását. Az elsőfokú bíróság továbbá megállapította, hogy a Ptk. 5:184. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az alperesi beavatkozó helyreigazítás iránti igénye nem évült el.
[16] A bíróság rögzítette, hogy a közigazgatási perben a bíróság nem vizsgálhatta, hogy az adásvételi szerződéskor a szerződő felek tényleges akarata mire terjedt ki, továbbá, hogy az ingatlanon a szerződés megkötésekor volt-e építmény, illetve az alperesi beavatkozó haszonélvezeti joga a helyesbítéssel gyarapodott-e. A felperes és az alperesi beavatkozó közötti ilyen jellegű vita elbírálása a közigazgatási per kereteit meghaladja, annak elbírálására polgári perben kerülhet sor.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek
[17] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adást.
[18] Álláspontja szerint nem kerülhet sor az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésére, tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyző határozatot követően változás következett be, 2000-ben a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanból lakóház, udvar megnevezésű ingatlan lett. Az alperesi beavatkozónak az 1998-ban megkötött adásvételi szerződés alapján a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanra lehetett volna bejegyezni a holtig tartó haszonélvezeti jogát. A Ptk. 5:146. § (3) bekezdése alapján ugyanis a haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Eszerint az alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti joga kizárólag a beépítetlen megnevezésű ingatlanra volt vagy lehet, a lakóházra nem kerülhet bejegyzésre.
[19] Felperes álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés helyesbítésére csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyző határozatot követően nem történik változás. Felperes és családja azonban az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva az ingatlanra házat építettek, hitelt vettek fel, és a "beépítetlen terület" megjelölést "kivett lakóház, udvar" megjelölésre módosíttatták. Felperes hivatkozott a Ptk. 5:182. §-hoz fűzött Kommentárra, amely szerint a helyesbítés fogalma a kijavítással mutat közeli rokonságot. A Ptk. 5:186. § (2) bekezdése a kijavítással, illetve kiegészítéssel kapcsolatban rögzíti: ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.
[20] Alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, ugyanis a peres eljárás alapját képező ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzés kijavításának és kiegészítésének jogszabályban rögzített feltételei nem álltak fent. Kijelentette, hogy nem tudott az eredeti bejegyzés hibás voltáról, jóhiszeműen birtokolta az ingatlant haszonélvezőként.
[21] Az alperesi beavatkozó ugyancsak ellenkérelmet nyújtott be, melyben kérte a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását és az ítélet hatályában való fenntartását.
[22] A felperesi beavatkozó észrevételt nyújtott be. Álláspontja szerint a helyreigazítás, mint polgári jogi fogalom a kijavítással mutat hasonlóságot, ezért a haszonélvező személyében történő helyreigazítás átvezetéséhez a felperesi beavatkozó hozzájárulása kellett volna. Tekintettel arra, hogy a felperesi beavatkozó hozzájárulást nem adott, a helyreigazítás jogszerűtlen volt. Az adásvételi szerződés megkötésekor továbbá az ingatlan "beépítetlen terület" megjelölésű volt, jelenleg "kivett lakóház, udvar" megjelölésű. Feltételezhető, hogy az ingatlan értéke egy lakóházzal gyarapodott, amely szükségszerűen együtt jár azzal, hogy a haszonélvezeti jog ellenértéke is növekedett. Felperesi beavatkozó álláspontja szerint az alperesi beavatkozónak tudnia kellett, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére az adásvételi szerződéssel ellentétes tartalommal került sor. A bejegyzés és a bejegyzés helyreigazítása között eltelt időben az ingatlan értékében jelentős változás következett be, amellyel az alperesi beavatkozó saját felróható magatartása miatt kerülne kedvezőbb helyzetbe és növelhetné haszonélvezeti jogának ellenértékét. Az alperesi beavatkozó igénye azért is alaptalan volt, mert időközben a bejegyző határozat jogereje beállt.

A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[24] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 272. § (2) és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabályi rendelkezések körében vizsgálta felül.
[25] A Kúriának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az ingatlannyilvántartási hatóságnak a jogköre mennyiben terjed ki a bejegyzés alapjául szolgáló - egyébként általában polgári bíróság elé tartozó - jogvita kérdéseinek figyelembe vételére. A felek között a jogvita tárgyát az képezte, hogy alperesnek a helyesbítés körében hozott döntése során figyelembe kellett-e vennie, hogy az ingatlan adataiban változás következett be ("beépítetlen terület" helyett "kivett lakóház, udvar" megjelöléssel), továbbá be kellett-e szereznie a hatóságoknak a helyesbítéshez az időközben jóhiszeműen, ellenérték fejében jogot szerző harmadik személy hozzájárulását. Vizsgálni kellett továbbá, hogy az alperesi beavatkozó helyesbítés iránti igénye elévült-e.
[26] A Ptk. 5:182. § első bekezdés alapján, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalma a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen, az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének van helye. A második bekezdés szerint a helyesbítés a helytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésével vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának kiigazításával történik.
[27] A felperes álláspontja szerint mivel az ingatlan jogi jellege megváltozott, az alperes az alperesi beavatkozó holtig tartó haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhette volna vissza. Az ingatlannyilvántartás közhitelessége az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (1) bekezdéséből következően azonban a bejegyzett tények és jogok anyagi joghatásainak tételes tartalmára, illetve azok változására nem feltétlenül terjed ki, azokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
[28] A Ptk. 5:184. § (1) bekezdés értelmében a jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.
[29] Ebből következően tehát a helyesbítés, tartalmától függetlenül hatással van a további jogot szerzőre. Másfelől a bejegyzést nem érinti az ingatlanra vonatkozó tények és jogok későbbi esetleges változása sem.
[30] Megkülönböztetendő mindettől az az eset, ha a Ptk. 5:186. § első bekezdése szerint a bejegyzésben vagy feljegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság saját hatáskörében kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kiegészíti a határozatát, ha az a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy feljegyzés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. A második bekezdés szerint, ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.
[31] A hozzájárulás tehát csak kijavítás vagy kiegészítés esetén merül fel, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak megfelelést célzó helyesbítés (törlés vagy kiigazítás) alkalmával nem.
[32] Az alperesi beavatkozó előadta, hogy a közelmúltig nem volt tudomása arról, hogy az ingatlannyilvántartás nem az adásvételi szerződésben foglaltakat tartalmazza. Amint erről tudomást szerzett, a helyesbítés iránti kérelmet haladéktalanul benyújtotta a hatóságoknak. Az alperesi beavatkozó és az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban a hatóságok nem vizsgálhatták, hogy az ingatlan jogi jellege megváltozott-e, és ezáltal a haszonélvezeti jog terjedelme módosult-e. A Kúria egyetért ezzel, hiszen a Ptk. helyesbítésre vonatkozó idézett szabályozásából ez okszerűen következik.
[33] Mindebből következően az ingatlannyilvántartási bejegyzési ügy mint közigazgatási ügy összefüggésében nem merülhet fel az alperesi beavatkozó jogalap nélküli gazdagodása, illetőleg a felróhatóság bizonyítása sem, mert e kérdések polgári jogvita tárgyai lehetnek. Bár a Kúria gyakorlata alapján igaz az, hogy saját felróható magatartására előnyök megszerzése érdekében közigazgatási ügyben sem hivatkozhat senki, azonban magának a felróhatóságnak a vitatása, amennyiben tehát maga a körülmény vitás, az a tulajdonjogi jogszerzés összefüggésében fölmerülő, és nem ingatlannyilvántartási bejegyzési, azaz nem közigazgatási kérdés. Az ilyen igény érvényesítését tehát nem ebben az eljárásban kell megkísérelni.
[34] A haszonélvezeti jog tényének vagy tartalmának vitatására továbbá ugyancsak nem közigazgatási eljárásban kerülhet sor, csakis esetlegesen polgári perben, amennyiben a felperes a haszonélvezeti jogot teszi kérdésessé, avagy annak korlátozását kéri.
[35] Az alperesi beavatkozó a jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél, a felperesi beavatkozó OTP Jelzálogbank Zrt. vonatkozásában - az alpereshez hasonlóan - hivatkozott a Kúria KGD 2017.41. számú határozatára. Előadta továbbá, a felperes elévülési kifogása sem alapos figyelemmel arra, hogy a Ptk. 5:184. § (1) bekezdése alapján a jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.
[36] Mindezek alapján a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság döntését a régi Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Záró rész
[37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. § (2) bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el.
[38] Az alperes és az alperesi beavatkozónál a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség viselésére a régi Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 75. § (2) bekezdése, 78. § (1) bekezdése alapján a felperes köteles.
[39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés d) pontja és 50. § (1) bekezdése szerinti le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a régi Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 75. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján a pervesztesnek minősülő felperes viseli.
[40] A további felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. február 18.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
(Kúria Kfv.IV.37.022/2019.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.