adozona.hu
BH 2019.5.144
BH 2019.5.144
Az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló 15 napos szubjektív határidő anyagi jogi, ezért annak elmulasztása nem menthető ki [2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2008. április 10-től állt az alperes alkalmazásában energiaellenőr munkakörben.
[2] Jogviszonyát az alperes 2015. október 1-jén azonnali hatályú felmondásával szüntette meg az Mt. 78. § (2) bekezdése alapján az alábbi indokolással. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2015. szeptember 28-án lezárult belső vizsgálat alapján szerzett arról tudomást, hogy 2015. május 12-én több felhasználási helyen a társasága a rendőrséggel ellenőrzést végzett, az ellenőrzés megállapította az áramv...
BH 2019.5.144 Az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló 15 napos szubjektív határidő anyagi jogi, ezért annak elmulasztása nem menthető ki [2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2008. április 10-től állt az alperes alkalmazásában energiaellenőr munkakörben.[2] Jogviszonyát az alperes 2015. október 1-jén azonnali hatályú felmondásával szüntette meg az Mt. 78. § (2) bekezdése alapján az alábbi indokolással. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2015. szeptember 28-án lezárult belső vizsgálat alapján szerzett arról tudomást, hogy 2015. május 12-én több felhasználási helyen a társasága a rendőrséggel ellenőrzést végzett, az ellenőrzés megállapította az áramvételezés szabálytalan módját.
"A társaságunk vizsgálata szerint Ön és társa végzett ellenőrzést ezeken a felhasználási helyeken 2014. október 7-én, de a már akkor jelentkező szabálytalanságot nem jegyzőkönyvezték, illetve egy bekötés esetén nem készítettek fényképfelvételt a mérőhely megbontása előtti állapotról."
A 2015. szeptember 24-én megjelent főügyészségi sajtóközlemény szerint "egy lakóházban és egy apartmanparkban éveken keresztül méretlenül vételezték az áramot, a vizet és a gázt. Két gyanúsított az áramszolgáltató ellenőreit vesztegette meg, hogy ne tárják fel a lopást."
A fenti hír alapján azonosította be a munkáltató a felhasználási helyeket.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az alperes legkésőbb 2015. augusztus 28-án tudomást szerzett a büntetőeljárásról és a felperes érintettségéről. A közvetlen felettese - tudomása szerint - a saját felettesét értesítette az eljárásról, mivel ez az ő munkaköri kötelessége volt. A kihallgatást követően a rendőrségtől kapott igazolást felettese részére átadta, amely alapján nincs igazolatlan távolléte. A felperesnek nem volt tudomása arról, hogy ellene munkáltatói compliance eljárás folyik, továbbá az Mt. 78. § (2) bekezdésére utalt, melyet véleménye szerint a munkáltató megsértett.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint 2015. szeptember 28-a tekintendő tudomásszerzésnek, ezt követően pedig 15 napon belül az intézkedést megtette.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdésében foglaltakra.[6] Megállapította, hogy az alperes 2015 áprilisában tudomást szerzett a rendőrségtől arról, hogy két munkavállaló érintettségével összefüggésben vesztegetési ügyben nyomoznak. Az alperesnél a munkavállalói visszaélésre irányuló kötelezettségszegéseket vizsgáló személy 2015 tavaszán bizonyosan tudomást szerzett a vesztegetés gyanújáról, továbbá arról, hogy a felperes és társa kötelezettségszegést követhetett el. A rendőrség kifejezetten tájékoztatta arról az alperest 2015. május 15-én, hogy az alkalmazottak kötelezettségszegést követhettek el, illetőleg a feltárt szabálytalanságok miatt további intézkedések megtételétől elálltak.
[7] A központi ellenőrzési főkoordinátor a rendőrség 2015. május 15-én kelt megkeresésére 2015. június 12-én válaszolt. Ez a rendőrség által kért részletes adatszolgáltatást tartalmazta. Megküldték a felperes és társa által 2014. október 7-én készített fényképeket, az ellenőrzési igazolásokat, annak eredményét, továbbá közölték a helyszíni szemle során a fogyasztási helyeken felvett ténymegállapító jegyzőkönyvek tartalmát, amelyben a rendellenes állapotot rögzítették.
[8] K. I. bejelentéssel élt a felperessel és társával szemben a Compliance Office felé a visszaélésre irányuló kötelezettségszegés miatt 2015 júniusában, azonban nem kapott külön ügyszámot a munkavállalói kötelezettségszegés vizsgálatára irányuló eljárás. Az alperes a rendőrségre várt, hogy előrelépés történjen a vesztegetési ügyben. A munkáltató nem bizonyította, hogy haladéktalanul, késlekedés nélkül megtette az ügy kivizsgálásához szükséges intézkedéseket. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az alperes milyen intézkedéseket tett, milyen vizsgálatokat folytatott le a munkavállalóval szemben.
[9] A vizsgálati jelentés a 2014. október 7-ei ellenőrzés időpontjában készült fényképfelvételeket elemzi, illetve rögzíti, hogy azokon milyen szabálytalanság látszik. Vizsgálja továbbá a fényképfelvételek készítésének időpontját. A vizsgálati jelentésben nem szerepel olyan tény, adat, melyről alperes 2015 júniusát követően szerezhetett csak tudomást, a bekötések szabálytalanságáról szóló ténymegállapító jegyzőkönyv felvétele a helyszíni szemlével párhuzamosan történt (2015. május 12.).
[10] Nincs annak jelentősége, hogy mikor jelent meg a főügyészség sajtóközleménye, és annak sem, hogy a rendőrség konkrétan tájékoztatta-e az alperest a felperes eljárásjogi helyzetének változásáról, hanem annak, hogy az esetleges kötelezettségszegésről mikor szerzett tudomást az arra jogosult.
[11] Az alperes mulasztását nem menti az a körülmény, hogy nyári szabadságolások voltak, illetve hogy sok ügye volt folyamatban. Az alperes terhére esik, hogy a vizsgálat elvégzésére jogosult szervként nem tett meg mindent késlekedés nélkül, a vizsgálati jelentés nem készült el haladéktalanul, illetve az információk nem kerültek azonnal a munkáltatói jogkör gyakorlójához.
[12] A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a folyamatokat, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul a döntéshez szükséges információk birtokába jusson, ennek hiányában a munkáltató nem hivatkozhat alappal arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójához mikor kerültek a döntéshez szükséges adatok.
[13] Az azonnali hatályú felmondás szerint az alperes a főügyészség sajtóközleményére alapította a jó hírnév sértése, vagy veszélyeztetése miatti felmondási indokot.
[14] Nem valós, hogy az alperes ezen hír alapján azonosította be a felhasználási helyeket, ezt már hónapokkal korábban megtette. A 2015. május 15-ei rendőrségi megkeresésből értesült a felperes esetleges kötelezettségszegéséről, arról, hogy a vesztegetéssel összefüggésbe hozták.
[15] A felperes kötelezettségszegése már 2015 tavaszán induló belső vizsgálat kezdetétől összefüggésbe volt hozható munkaköri feladatait érintő bűncselekmény elkövetésével. A munkáltató a bizalomvesztés okának közlését késedelmesen, az Mt. 78. § (2) bekezdésében foglalt szubjektív határidő megsértésével állította.
[16] A bíróság a fentiek szerint a kereseti kérelemnek helyt adott és az alperest az Mt. 82. § (2) bekezdése szerint kötelezte kártérítés fizetésére.
[17] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest illeték viselésére kötelezte, megállapítva, hogy a felek egyéb költségeiket maguk viselik.
[18] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helyesen értékelte, és abból helytálló következtetésre jutott (Pp. 206. §). Álláspontja szerint a munkáltató legkésőbb 2015. június 12-én minden olyan adat, információ birtokában volt, amelyből meg tudta állapítani, hogy a 2014. október 7-ei ellenőrzéshez kapcsolódóan a felperes és társa milyen szakmai szabályszegéseket követett el. K. I. központi ellenőrzési főkoordinátor tanúvallomásában előadta, hogy 2015. június 12-én elkészítette azt a vizsgálati jelentést, amelyet a rendőrség megkeresésére készített az adatgyűjtése alapján. A vizsgálati jelentés megküldését követően, 2015. június közepétől 2015. augusztus 14-ig a beszerzett adatok értékelése, óraleolvasási adatok beszerzése történt, amelyek a kár megállapításához voltak szükségesek. 2015. szeptember 29-én a főkoordinátor maga is a helyszínen készített fényképfelvételeket, amelyek alapján végül is a szabálytalanságot beazonosította. 2015. június közepétől 2015. szeptember 28-ig semmilyen olyan vizsgálat lefolytatása nem történt, amely a felperes kötelezettségszegéséhez kapcsolódott volna. A vizsgált anyagok elemzése a kár összegszerű meghatározásához volt szükséges.
[19] A törvényszék álláspontja szerint a sajtóközlemény nem jelentett olyan többletinformációt, amelyről az alperes addig ne tudott volna. Az abban közölteket vizsgálva megállapítható, hogy annak tartalma egy büntetőeljárásról adott konkrét információk nélküli tájékoztatás. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében szubjektív határidő garanciális jellegű, amelynek célja, hogy a munkavállalót hosszú ideig nem lehet bizonytalan helyzetben tartani.
[20] A bizalomvesztéshez kapcsolódóan a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a bizalomvesztés valóban felmerült, akkor értelmezhetetlen, hogy 2015. június 12-ét követően miért folytatta további három hónapig a munkáltató a vizsgálatot. A kár összegszerű meghatározása a bizalomvesztés megállapításához nem volt szükséges többletinformáció.
Az alperes felülvizsgálati kérelme
[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályán kívül helyezését és annak egészében történő "megváltoztatását" kérte oly módon, hogy a bíróság a felperes keresetét mint alaptalant utasítsa el.[22] Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként utalt az Mt. 78. § (2) bekezdésére, valamint a Pp. 206. §-ára.
[23] Álláspontja szerint a bíróság ítélkezési gyakorlata alapján a tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazon ismeretek teljes körű birtokába jut, amelyek alapján az azonnali hatályú felmondás joga gyakorolható, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyáról és a kötelezettségszegés mértékéről is megfelelően állást tud foglalni.
[24] A "rendkívüli felmondást" kellő időben gyakoroltnak kell tekinteni, ha az annak indokolásában megjelölt tények a vizsgálat során csak későbbi időpontban váltak bizonyossá, és a munkáltató ehhez az időponthoz képest a jogszabályban meghatározott szubjektív határidőn belül gyakorolta a felmondás jogát.
[25] Az alperes álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság megállapítása, miszerint 2015. május 15-ei rendőrségi megkeresés tekinthető a tudomásszerzés időpontjának.
[26] Egyrészt ezt a megkeresést nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az alperesi társaság vezérigazgatójának küldték, hanem az alperes központi ellenőrzési koordinátorának. Másrészt a kérdéses megkeresés nem tekinthető az Mt. 78. § (2) bekezdése szerinti tudomásszerzésnek, mivel annak megküldésekor a megkeresés időpontja és annak tartalma alapján nem volt az alperes az ismeretek teljes körű birtokában.
[27] Jelen esetben az alperes az azonnali hatályú felmondás kapcsán is jelezte, hogy nem a rendőrségi nyomozati eljárás, hanem az ügyészségi sajtóközlemény volt az a bizalomvesztő momentum, amely megalapozta az azonnali hatályú felmondást.
[28] Az alperes az azonnali hatályú felmondásban egyértelműen megjelölte, hogy 2015. szeptember 24-én jelent meg az ügyészség sajtóközleménye. Ez az azonnali hatályú felmondást részben megalapozza. Továbbá 2015. szeptember 28-án zárult le az a belső vizsgálat, amely alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes kötelezettségszegésének tényéről, a vétkesség súlyáról és a kötelezettségszegés mértékéről is teljes körben állást tudott foglalni. Ezen időponthoz képest az október 1-jén közölt azonnali hatályú felmondás megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
[29] Az alperes álláspontja szerint el kell határolni, hogy a 2015. májusi rendőrségi megkeresésben említett gyanú és kötelezettségszegés, valamint az azonnali hatályú felmondás alapját képező szakmai szabályszegés gyanúja nem azonos. A feltárt ellenőri szakmai hiányosságok más típusúak, és azokat a 2015. szeptember 28-ára elkészült jelentés nem teljes mértékben tartalmazza.
[30] Tény, hogy az adatgyűjtés mellett a vizsgálat az adatok logisztikai rendszerezésére és azok elemzésére is kiterjedt. A feltáró vizsgálathoz szükséges volt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója kellő információk birtokában hozhassa meg döntését.
[31] A gyűjtött adatok szakszerű elemzése, visszaigazolása és a munkáltatói jogkör gyakorlója számára érthető vizsgálati anyaggá történő rendezése a feladatnak az a része, amely jóval több időt vett igénybe, mint az adatgyűjtés, és jóval összetettebb feladat, különösen egy olyan szabályszegés esetén, amely a felperesnél napvilágra került.
[32] A felülvizsgálati érvelés szerint a bíróságok a rendelkezésre álló adatokat - különösen a tanúvallomásokat - tévesen értékelték, ezért ítéletük sérti a Pp. 206. §-ában foglaltakat.
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[34] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
[35] Az alperes jogszabálysértésként kizárólag az Mt. 78. § (2) bekezdését, illetve a Pp. 206. §-ában foglaltakat jelölte meg, így a felülvizsgálati eljárás során e körben volt mód vizsgálódni.
[36] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a határidőben történő nyilatkozattétel bizonyítása a nyilatkozó felet terheli (MD.II.183.). Jelen esetben tehát az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket (Mt. 78. § (2) bekezdés) betartotta, ezen kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni.
[37] Az azonnali hatályú felmondás rövid szubjektív határidejéből az is következik, hogy a jogosultnak az alapos és megnyugtató ismeretek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell tennie, nem késlekedhet a körülmények tisztázásával. Csak ha az ennek érdekében szükséges intézkedéseket kellő időben megtette, hivatkozhat arra, hogy az előírt időben élt az azonnali hatályú felmondás jogával (46 EH, BH 2000.76.).
[38] A másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy 2015. június 12-ére tehető azon időpont, amikor az alperes minden olyan információ birtokába jutott, amelyből meg tudta állapítani, hogy a 2014. október 7-én történt ellenőrzést mely munkavállalók végezték, ekkor már az is tudott volt, hogy milyen szakmai szabályszegések történtek.
[39] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 2015. június közepétől kezdődően nem folyt olyan vizsgálat, amely a felperes szabályszegésének megállapítását célozta volna, ezen időszak alatt olyan bizonyíték nem merült fel, amely korábban nem állt a munkáltató rendelkezésére.
[40] Alaptalan ezért az alperes azon érvelése, hogy 2015. szeptember 28-án zárult le a belső vizsgálat, mivel ez a fentiekre figyelemmel nem nyert igazolást, ezen dátum pedig éppen azt támasztja alá, hogy a kérdéses ügyben a vizsgálat indokolatlanul elhúzódott.
[41] Azt helyesen állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a rendőrség 2015. május 15-én kelt megkeresésében foglalt gyanú és a szakmai szabályszegés gyanúja fogalmilag nem azonos. A rendőrségi megkeresést követően éppen ezért az alperesnek haladéktalanul meg kellett kezdenie az ügy kivizsgálását a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását illetően, és 2015. június 12-ére el is készült K. I. központi ellenőr, főkoordinátor összefoglaló jelentése. Ez valamennyi olyan körülményt tartalmazott, amelyet a munkáltató utóbb az azonnali hatályú felmondásban a felperes terhére rótt.
[42] Alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a sajtóközlemény volt a bizalomvesztés oka, és hogy az abban megfogalmazottak sértették az alperes jó hírnevét. A munkáltató az azonnali hatályú felmondásban erre konkrét formában nem hivatkozott, és a munkáltató már 2015 tavaszától tudta, hogy milyen cselekmény elkövetésével hozható összefüggésbe munkavállalója, amely esetlegesen a cég megítélését hátrányosan érintheti. Így a bizalomvesztésként közölt indokra hivatkozás is a törvényben biztosított 15 napos határidőn túl történt.
[43] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a gyanú felmerültét követően haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a körülmények tisztázása érdekében. Ennek során nem lehet jelentősége sem a nyári szabadságolásoknak, sem a munkáltató esetleges leterheltségének, mivel az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló szubjektív határidő anyagi jogi (LB Mfv.I.10.793/1997.), így kimentésnek nincs helye.
[44] A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH 2012.173., Mfv.I.10.300/2016/8.). Jelen esetben az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során téves következtetésre nem jutottak, ezért a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot [Pp. 206. § (1) bekezdés].
[45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.I.10.129/2018.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.I.10.129/2018/4.A tanács tagjai:
Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Gál Attila bíró
A felperes:
Az alperes: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.
Az alperes képviselője:
Dr. Szabados János jogtanácsos
A per tárgya: munkaviszony megszüntetés jogellenessége jogkövetkezményei
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.039/2017/4.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Tatabányai Közgazdasági és Munkaügyi Bíróság 8.M.312/2015/28.
Rendelkező rész
A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.039/2017/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.A felülvizsgálati eljárásban felmerült 208.600 (kettőszáznyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2008. április 10-től állt az alperes alkalmazásában energia ellenőr munkakörben.[2] Jogviszonyát az alperes 2015. október 1-jén azonnali hatályú felmondásával szüntette meg az Mt. 78. § (2) bekezdése alapján az alábbi indokolással. "A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2015. szeptember 28-án lezárult belső vizsgálat alapján szerzett arról tudomást, hogy a munkaköri kötelességét szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte. 2015. május 12-én több felhasználási helyen a társaság a rendőrséggel közösen ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapította az áramvételezés szabálytalan módját, ezért ténymegállapító jegyzőkönyv került felvételre az alábbi megállapításokkal: "Az alagsorban az épület méretlen főelosztó szekrénye egy gipszkarton fallal el van burkolva. A méretlen főelosztóból ki van építve egy méretlen leágazás, 4*25mm2 MKH vezetékkel, amit 3*160A-es ETI típusú NKI biztosítékkal biztosítottak. A méretlen leagázás egy áramköri elosztó szekrénybe van betáplálva. Ebből az áramköri szekrényből megtáplált áramkörökön keresztül méretlenül vételezték a villamos energiát."
Az ellenőrzést végzők az alábbi háttér információt adták: " A fogyasztási helyen 2 darab mérés van kiépítve, de egyiknek sem volt mért elmenő vezetéke, nem használták, de senkinek nem tűnt fel, hogy miről vételeznek a fenntartási részen.
A fenti megállapítások és a készített fényképfelvételek egyértelműen szabálytalan áramvételezésre utaltak.
A társaságunk vizsgálatot indított, mind az előzményi adatok, vizsgálatok feltérképezésére, mind az adott felhasználási helyen zajló aktuális történésekre. Ezen vizsgálat állapította meg, hogy ezt megelőzően legutoljára Ön és társa M. I. végzett ellenőrzést ugyanezeken a felhasználási helyeken 2014. október 7-én, és az Önök által készített dokumentáció szerint mindent rendben találtak. Az Önök által készített, a későbbi vizsgálat által feltárt fényképfelvételek azonban nem ezt támasztották alá. Van olyan felvétel, amelyen ugyanez a szabálytalanság már 2014. október 7-én is látszott. Ebből az következik, hogy a már akkor jelentkező szabálytalanságot nem jegyzőkönyvezték, illetve egy bekötés esetén (1402832) nem készítettek fényképfelvételt a mérőhely megbontása előtti állapotról.
Közben a munkáltatói jogkör gyakorló a 2015. szeptember 24-én megjelent Pest Megyei Főügyészségi sajtóközleményből értesült arról, hogy három személyt előzetes letartóztatásba helyeztek, akik "egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken keresztül méretlenül vételezték az áramot, a vizet és a gázt. Két gyanúsított az áramszolgáltató ellenőreit vesztegette meg, hogy ne tárják fel a lopást."
A fenti hír alapján a munkáltató beazonosította a fent nevesített felhasználási helyeket.
Természetesen a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kíván senkit bűncselekmény elkövetésével vádolni, de a belső vizsgálati anyag, amely a munkaköri kötelezettségük, illetve szakmai szabályok súlyos megszegését állapította meg, ténykérdés - és önmagában is alapot ad az azonnali hatályú felmondásra -, de az is ténykérdés, hogy Ön és ellenőrpárja ellenőriztek az érintett felhasználási helyeken korábban, amely tények együttesen komoly bizalomvesztést is eredményeztek.
Magatartása megalapozta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondást, mely szerint: 78. § (1) a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Társaságunk Kollektív szerződése III. fejezet 3.6 pontja szerint is "azonnali hatályú felmondásnak van helye különösen, ha ….
….c) a munkáltatónál érvényes belső szabályzatban, munkáltatói utasításban, folyamatleírásban vagy műszaki kézikönyvben foglalt szabályokat jelentős mértékben megszegi,
...i) a munkáltató gazdasági érdekeit, vagy jó hírét veszélyeztető magatartást tanúsít.....
Az energiaellenőr beosztás bizalmi jellegű munkakör, és a munkáltató nem kíván olyan munkavállalót alkalmazni, aki súlyosan megszegi, elmulasztja a kötelezettsége teljesítését és bármilyen összefüggésbe hozható a munkaköri feladatait érintően bűncselekmény elkövetésével, amely a munkáltatója jó hírnevét is sértheti, illetve veszélyeztetheti."
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az alperes legkésőbb 2015. augusztus 28-án tudomást szerzett a büntetőeljárásról és a felperes érintettségéről. A közvetlen felettese - tudomása szerint - a saját felettesét értesítette az eljárásról, mivel ez az ő munkaköri kötelessége volt. A kihallgatást követően a rendőrségtől kapott igazolást felettese részére átadta, amely alapján nincs igazolatlan távolléte. Felperesnek hivatkozott arra, hogy nem volt tudomása arról, hogy ellene munkáltatói compliance eljárás folyik, továbbá az Mt. 78. § (2) bekezdésére utalt, melyet véleménye szerint a munkáltató megsértett.[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint 2015. szeptember 28-a tekintendő tudomásszerzésnek, ezt követően pedig 15 napon belül az intézkedést megtette.
Az első- és másodfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdésében foglaltakra.[6] Kifejtette, hogy O. J. és K. J. tanúmeghallgatásából következően a felperes közvetlen felettese már 2015. nyarán információval rendelkezett a felperes meggyanúsításáról. Jelen perben annak nincs jelentősége, hogy melyik felettes tudott a történtekről, mivel tény, hogy a munkáltató oldaláról a tudomásszerzés megtörtént, felperes a belső hierarchia szerinti közvetlen felettesével közölte a történteket.
[7] Dr. V. Z. tanúvallomása szerint 2015 tavaszán kezdődött az eseménysorozat, amikor az alperes a rendőrségtől felkérést kapott, hogy részben szolgáltasson adatokat, részben végezzenek közös ellenőrzést. 2015. május 12-én volt az ellenőrzés első napja, 2015. júniusára már tudtak az alperesnél a rendőrségi megkeresésről és arról, hogy az ügyben meggyanúsítottak két E.ON munkatársat is, akik a helyszínen ellenőrzést végeztek. 2015. áprilisa körül indult a belső vizsgálat azzal a gyanúval, hogy a két munkavállaló vesztegetési ügybe keveredett. Kőműves István 2015. júniusában a rendőrséget tájékoztatta, de belső vizsgálatot nem folytatott ekkor. Maga a belső vizsgálat vesztegetés gyanújával indult meg, nem belső kötelezettségszegés miatt. 2015. tavaszán információ jött a rendőrségtől, hogy két munkavállalóval szemben vesztegetési ügyben nyomoznak, ekkor Kőműves István jelezte a Compliance Office-nek az esetet, és ügyszámot kapott az ügy. A munkavállalói visszaéléssel összefüggésben ilyen ügyszám nem született.
[8] Az alperes becsatolta a vizsgálati jelentést, amely szerint annak érkezési ideje 2015. április 29-e. A jelentés a felperes és társa által végzett perbeli ellenőrzés részleteire, illetőleg a régebbi leolvasások eredményeire kitért, azonban a felperes munkavégzésével kapcsolatos korábbi tényeket, már összegyűjtött adatokat nem rögzített.
[9] A bíróság H. J. és dr. V. Z. tanúvallomásából arra a következtetésre jutott, hogy az alperes szervezetén belül a Compliance Office foglalkozik a munkavállalói visszaélésekkel, az ezekre irányuló munkavállalói kötelezettségszegésekkel.
[10] Megállapította, hogy az alperes 2015. áprilisában tudomást szerzett a rendőrségtől arról, hogy két munkavállaló érintettségével összefüggésben vesztegetési ügyben nyomoznak. Az alperesnél a munkavállalói visszaélésre irányuló kötelezettségszegéseket vizsgáló személy 2015 tavaszán bizonyosan tudomást szerzett a vesztegetés gyanújáról, továbbá arról, hogy a felperes és társa kötelezettségszegést követhetett el. A rendőrség kifejezetten tájékoztatta arról az alperest 2015. május 15-én, hogy az alkalmazottak kötelezettségszegést követhettek el, illetőleg a feltárt szabálytalanságok miatt további intézkedések megtételétől elálltak. Ezen tájékoztatás a hivatalos megkeresés részét képezte.
[11] Kőműves István a rendőrség 2015. május 15-én kelt megkeresésére 2015. június 12-én válaszolt. Ez a rendőrség által kért részletes adatszolgáltatást tartalmazta. Megküldték a felperes és társa által 2014. október 7-én készített fényképeket, az ellenőrzési igazolásokat, annak eredményét, továbbá közölték a helyszíni szemle során a fogyasztási helyeken felvett ténymegállapító jegyzőkönyvek tartalmát, amelyben a rendellenes állapotot rögzítették.
[12] K. I. bejelentéssel élt a felperessel és társával szemben a Compliance Office felé a visszaélésre irányuló kötelezettségszegés miatt 2015 júniusában, azonban nem kapott külön ügyszámot a munkavállalói kötelezettségszegés vizsgálatára irányuló eljárás. Az alperes a rendőrségre várt, hogy előrelépés történjen a vesztegetési ügyben. A munkáltató nem bizonyította, hogy haladéktalanul, késlekedés nélkül megtette az ügy kivizsgálásához szükséges intézkedéseket. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az alperes milyen intézkedéseket tett, milyen vizsgálatokat folytatott le a munkavállalóval szemben.
[13] A vizsgálati jelentés a 2014. október 7-ei ellenőrzés időpontjában készült fényképfelvételeket elemzi, illetve rögzíti, hogy azokon milyen szabálytalanság látszik. Vizsgálja továbbá a fényképfelvételek készítésének időpontját. A vizsgálati jelentésben nem szerepel olyan tény, adat, melyről alperes 2015. júniusát követően szerezhetett csak tudomást, a bekötések szabálytalanságáról szóló ténymegállapító jegyzőkönyv felvétele a helyszíni szemlével párhuzamosan történt (2015. május 12.).
[14] A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya a 2015. szeptember 1-jén kelt iratában tájékoztatta K. I.-t arról, hogy eljárást folytat a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés a) pontja szerinti vesztegetés büntette, valamint más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt M. I. és társai ellen. Ezen tájékoztatásban a hatóság az áramlopás bűncselekménye alperes által figyelembe vett kezdeti időpontnál régebbi voltával kapcsolatban tett kijelentéseket, illetve további lépéseket kért az alperestől.
[15] Annak van jelentősége, hogy mikor jelent meg a főügyészség sajtóközleménye, és annak sem, hogy a rendőrség konkrétan tájékoztatta-e az alperest a felperes eljárásjogi helyzetének változásáról, hanem annak, hogy az esetleges kötelezettségszegésről mikor szerzett tudomást az arra jogosult.
[16] Az alperes mulasztását nem menti az a körülmény, hogy nyári szabadságolások voltak, illetve hogy sok ügye volt folyamatban. Az alperes terhére esik, hogy a vizsgálat elvégzésére jogosult szervként nem tett meg mindent késlekedés nélkül, a vizsgálati jelentés nem készült el haladéktalanul, illetve az információk nem kerültek azonnal a munkáltatói jogkör gyakorlójához.
[17] A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a folyamatokat, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul a döntéshez szükséges információk birtokába jusson, ennek hiányában a munkáltató nem hivatkozhat alappal arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójához mikor kerültek a döntéshez szükséges adatok.
[18] Az azonnali hatályú felmondás szerint az alperes a főügyészség sajtóközleményére alapította a jó hírnév sértése, vagy veszélyeztetése miatti felmondási indokot.
[19] Nem valós, hogy az alperes ezen hír alapján azonosította be a felhasználási helyeket, ezt már hónapokkal korábban megtette. A 2015. május 15-ei rendőrségi megkeresésből értesült a felperes esetleges kötelezettségszegéséről, arról, hogy a vesztegetéssel összefüggésbe hozták. Az alperes a főügyészség sajtóközleményének megjelenését tekinti a tudomásszerzés időpontjának, ezt erősíti az alperes 2016. április 4-én kelt nyilatkozata, valamint a 2017. február 3-án előadott álláspont. Az azonnali hatályú felmondásban nem történt utalás arra, hogy a sajtóközlemény a nyilvánosságra került és ez sértette alperes érdekeit, jó hírnevét. Az alperes által csatolt Alkotmánybíróság IV/2191/2015. számú határozata szerint a bizalomvesztés sokkal szélesebb körben és más megközelítésben érvényesül, mint a büntetőjogi felelősség kimondása. A bizalomvesztés a felelősség megállapításával nincs is közvetlen összefüggésben, hiszen a bizalomvesztés nem a bűnösséghez kapcsolódó büntetőjogi fogalom.
[20] A felperes kötelezettségszegése már 2015 tavaszán induló belső vizsgálat kezdetétől összefüggésbe volt hozható munkaköri feladatait érintő bűncselekmény elkövetésével. A munkáltató a bizalomvesztés okának közlését késedelmesen, az Mt. 78. § (2) bekezdésében foglalt szubjektív határidő megsértésével állította.
[21] A bíróság a fentiek szerin a kereseti kérelemnek helyt adott és az alperest az Mt. 82. § (2) bekezdése szerint kötelezte kártérítés fizetésére.
[22] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest illeték viselésére kötelezte, megállapítva, hogy a felek egyéb költségeiket maguk viselik.
[23] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helyesen értékelte, és abból helytálló következtetésre jutott (Pp. 206. §). Álláspontja szerint a munkáltató legkésőbb 2015. június 12-én minden olyan adat, információ birtokában volt, amelyből meg tudta állapítani, hogy a 2014. október 7-ei ellenőrzéshez kapcsolódóan a felperes és társa milyen szakmai szabályszegéseket követett el. K. I. központi ellenőrzési főkoordinátor tanúvallomásában előadta, hogy 2015. június 12-én elkészítette azt a vizsgálati jelentést, amelyet a rendőrség megkeresésére készített az adatgyűjtése alapján. A vizsgálati jelentés megküldését követően, 2015. június közepétől 2015. augusztus 14-ig a beszerzett adatok értékelése, óraleolvasási adatok beszerzése történt, amelyek a kár megállapításához voltak szükségesek. 2015. szeptember 29-én a főkoordinátor maga is a helyszínen készített fényképfelvételeket, amelyek alapján végül is a szabálytalanságot beazonosította. 2015. június közepétől 2015. szeptember 28-ig semmilyen olyan vizsgálat lefolytatása nem történt, amely a felperes kötelezettségszegéséhez kapcsolódott volna. A vizsgált anyagok elemzése a kár összegszerű meghatározásához volt szükséges.
[24] A törvényszék álláspontja szerint a sajtóközlemény nem jelentett olyan többletinformációt, amelyről az alperes addig ne tudott volna. Az abban közölteket vizsgálva megállapítható, hogy annak tartalma egy büntetőeljárásról adott konkrét információk nélküli tájékoztatás. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében szubjektív határidő garanciális jellegű, amelynek célja, hogy a munkavállalót hosszú ideig nem lehet bizonytalan helyzetben tartani.
[25] A bizalomvesztéshez kapcsolódóan a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a bizalomvesztés valóban felmerült, akkor értelmezhetetlen, hogy 2015. június 12-ét követően miért folytatta további három hónapig a munkáltató a vizsgálatot. A kár összegszerű meghatározása a bizalomvesztés megállapításához nem volt szükséges többletinformáció.
[26] A fellebbezés alaptalanul sérelmezte a bizonyítékok értékelését, a törvényszék nem látott lehetőséget azok felülmérlegelésére (Pp. 206. §).
Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme
[27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemnek nevezett, valójában felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályán kívül helyezését és annak egészében történő "megváltoztatását" kérte oly módon, hogy a bíróság a felperes keresetét mint alaptalant utasítsa el.[28] Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként utalt az Mt. 78. § (2) bekezdésére, valamint a Pp. 206. §-ára.
[29] Álláspontja szerint a bíróság ítélkezési gyakorlata alapján a tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazon ismeretek teljes körű birtokába jut, amelyek alapján az azonnali hatályú felmondás joga gyakorolható, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyáról és a kötelezettségszegés mértékéről is megfelelően állást tud foglalni.
[30] A "rendkívüli felmondást" kellő időben gyakoroltnak kell tekinteni, ha az annak indokolásában megjelölt tények a vizsgálat során csak későbbi időpontban váltak bizonyossá, és a munkáltató ehhez az időponthoz képest a jogszabályban meghatározott szubjektív határidőn belül gyakorolta a felmondás jogát.
[31] Az alperes álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság megállapítása, miszerint 2015. május 15-ei rendőrségi megkeresés tekinthető a tudomásszerzés időpontjának.
[32] Egyrészt ezt a megkeresést nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az alperesi társaság vezérigazgatójának küldték, hanem az alperes központi ellenőrzési koordinátorának. Másrészt a kérdéses megkeresés nem tekinthető az Mt. 78. § (2) bekezdése szerinti tudomásszerzésnek, mivel annak megküldésekor a megkeresés időpontja és annak tartalma alapján nem volt az alperes az ismeretek teljes körű birtokában.
[33] Jelen esetben az alperes az azonnali hatályú felmondás kapcsán is jelezte, hogy nem a rendőrségi nyomozati eljárás, hanem az ügyészségi sajtóközlemény volt az a bizalomvesztő momentum, amely megalapozta az azonnali hatályú felmondást.
[34] Az alperes az azonnali hatályú felmondásban egyértelműen megjelölte, hogy 2015. szeptember 24-én jelent meg az ügyészség sajtóközleménye. Ez az azonnali hatályú felmondást részben megalapozza. Továbbá 2015. szeptember 28-án zárult le az a belső vizsgálat, amely alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes kötelezettségszegésének tényéről, a vétkesség súlyáról és a kötelezettségszegés mértékéről is teljes körben állást tudott foglalni. Ezen időponthoz képest az október 1-jén közölt azonnali hatályú felmondás megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
[35] Az alperes álláspontja szerint el kell határolni, hogy a 2015. májusi rendőrségi megkeresésben említett gyanú és kötelezettségszegés, valamint az azonnali hatályú felmondás alapját képező szakmai szabályszegés gyanúja nem azonos. A feltárt ellenőri szakmai hiányosságok más típusúak, és azokat a 2015. szeptember 28-ára elkészült jelentés nem teljes mértékben tartalmazza.
[36] Tény, hogy az adatgyűjtés mellett a vizsgálat az adatok logisztikai rendszerezésére és azok elemzésére is kiterjedt. A feltáró vizsgálathoz szükséges volt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója kellő információk birtokában hozhassa meg döntését.
[37] A gyűjtött adatok szakszerű elemzése, visszaigazolása és a munkáltatói jogkör gyakorlója számára érthető vizsgálati anyaggá történő rendezése a feladatnak az a része, amely jóval több időt vett igénybe, mint az adatgyűjtés, és jóval összetettebb feladat, különösen egy olyan szabályszegés esetén, amely a felperesnél napvilágra került.
[38] A felülvizsgálati érvelés szerint a bíróságok a rendelkezésre álló adatokat - különösen a tanúvallomásokat - tévesen értékelték, ezért ítéletük sérti a Pp. 206. §-ában foglaltakat. Irányadó a bírói gyakorlat abban a körben, hogy a Kúria újraértékelheti a bizonyítékokat, ha az elsőfokú bíróság azokból okszerűtlenül mérlegelve állapította meg a tényállást. Jelen esetben is ez történt, a bíróságok az alperes hátrányára iratellenes döntést hoztak.
[39] Tévesen értékelte a másodfokú bíróság a főügyészség sajtóközleményét, amelyre alapítottan az alperes a jó hírnév sérelmét és bizalomvesztést is állított. Ennek szubjektív határideje a sajtóközlemény megjelenésétől számít, amely alapján az Mt. 78. § (2) bekezdésében foglalt határidőket kellett értékelni.
[40] Az alperes felülvizsgálati kérelmében változatlanul utalt az Alkotmánybíróság IV/2191/2015. számú határozatára.
[41] Téves az a megállapítás, hogy nincs jelentősége annak, mikor jelent meg a főügyészség sajtóközleménye. Az alperes ugyanis a felmondás okát a sajtóközlemény megjelenésére vezeti vissza. A sajtónyilvánosság az, amely sérti és veszélyezteti az alperes jó hírnevét.
[42] Téves a bíróságoknak az a következtetése is, hogy a nyári szabadságolás és a sok folyamatban lévő ügy az alperes vizsgálatának idejére nem hathat ki. Ezek értékelendő körülmények, hiszen csak ezekből lehet megállapítani, hogy a munkáltató haladéktalanul eleget tett-e intézkedési kötelezettségének.
[43] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[44] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[45] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. § (2) bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
[46] Az alperes jogszabálysértésként kizárólag az Mt. 78. § (2) bekezdését, illetve a Pp. 206. §-ában foglaltakat jelölte meg, így a felülvizsgálati eljárás során e körben volt mód vizsgálódni.
[47] Az Mt. 78. § (2) bekezdése értelmében az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
[48] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a határidőben történő nyilatkozattétel bizonyítása a nyilatkozó felet terheli (MD.II.183.). Jelen esetben tehát az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket (Mt. 78. § (2) bekezdés) betartotta, ezen kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni.
[49] Az azonnali hatályú felmondás rövid szubjektív határidejéből az is következik, hogy a jogosultnak az alapos és megnyugtató ismeretek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell tennie, nem késlekedhet a körülmények tisztázásával. Csak ha az ennek érdekében szükséges intézkedéseket kellő időben megtette, hivatkozhat arra, hogy az előírt időben élt az azonnali hatályú felmondás jogával (46 EH, BH 2000.76.).
[50] A másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy 2015. június 12-ére tehető azon időpont, amikor az alperes minden olyan információ birtokába jutott, amelyből meg tudta állapítani, hogy a 2014. október 7-én történt ellenőrzést mely munkavállalók végezték, ekkor már az is tudott volt, hogy milyen szakmai szabályszegések történtek.
[51] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 2015. június közepétől kezdődően nem folyt olyan vizsgálat, amely a felperes szabályszegésének megállapítását célozta volna, ezen időszak alatt olyan bizonyíték nem merült fel, amely korábban nem állt a munkáltató rendelkezésére.
[52] Alaptalan ezért az alperes azon érvelése, hogy 2015. szeptember 28-án zárult le a belső vizsgálat, mivel ez a fentiekre figyelemmel nem nyert igazolást, ezen dátum pedig éppen azt támasztja alá, hogy a kérdéses ügyben a vizsgálat indokolatlanul elhúzódott.
[53] Azt helyesen állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a rendőrség 2015. május 15-én kelt megkeresésében foglalt gyanú és a szakmai szabályszegés gyanúja fogalmilag nem azonos. A rendőrségi megkeresést követően éppen ezért az alperesnek haladéktalanul meg kellett kezdenie az ügy kivizsgálását a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását illetően, és 2015. június 12-ére el is készült K. I. központi ellenőr, főkoordinátor összefoglaló jelentése. Ez valamennyi olyan körülményt tartalmazott, amelyet a munkáltató utóbb az azonnali hatályú felmondásban a felperes terhére rótt.
[54] Alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a sajtóközlemény volt a bizalomvesztés oka, és hogy az abban megfogalmazottak sértették az alperes jó hírnevét. A munkáltató az azonnali hatályú felmondásban erre konkrét formában nem hivatkozott, és a munkáltató már 2015 tavaszától tudta, hogy milyen cselekmény elkövetésével hozható összefüggésbe munkavállalója, amely esetlegesen a cég megítélését hátrányosan érintheti. Így a bizalomvesztésként közölt indokra hivatkozás is a törvényben biztosított 15 napos határidőn túl történt.
[55] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a gyanú felmerültét követően haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a körülmények tisztázása érdekében. Ennek során nem lehet jelentősége sem a nyári szabadságolásoknak, sem a munkáltató esetleges leterheltségének, mivel az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló szubjektív határidő anyagi jogi (LB Mfv.I.10.793/1997.), így kimentésnek nincs helye.
[56] A bíróságok a bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét a maguk összességében értékelik és a per összes releváns körülményére figyelemmel - meggyőződésük szerint - bírálják el, mérlegelve az egyes bizonyítékok közötti ellentét feloldásának lehetőségét [Pp. 206. § (1) bekezdés; bizonyítékok szabad mérlegelése]. Az ítélet indokolásából világosan ki kell tűnni, hogy a bizonyítékok mérlegelése során melyek voltak azok a körülmények, amelyeket a bíróság irányadónak tekintett. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH 2012.173., Mfv.I.10.300/2016/8.). Jelen esetben az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során téves következtetésre nem jutottak, ezért a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot (Pp. 206.§ (1) bekezdés).
[57] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
Azonnali hatályú felmondás esetén a 15 napos szubjektív határidő betartásának elmulasztását eredményezi, ha a körülmények kivizsgálását a munkáltató haladéktalanul nem kezdi meg, a vizsgálat eredményéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem értesíti. Mulasztását nem menti a vizsgálatot végzők leterheltsége vagy nyári szabadságolása az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló szubjektív határidő anyagi jellegére tekintettel[Mt. 78. § (2) bekezdés].
Záró rész
[58] A pervesztes alperest perköltség fizetési kötelezettség a Pp. 79. § (1) bekezdés alapján nem terheli.[59] Az alperes illetékfizetési kötelezettsége a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-a alapján áll fenn.
[60] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdés alapján tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2019. január 16.
[61] Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s. k. bíró
(Kúria, Mfv.I.10.129/2018.)