adozona.hu
BH 2019.4.117
BH 2019.4.117
Az aránytalan sérelem okozásának tilalma körébe nem tartozik a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (3) bekezdés, 78. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2007. június 1-jétől állt az alperes alkalmazásában forgácsoló szakmunkás munkakörben. 2015. szeptember 1-jén hibás munkavégzés miatt a felperes írásbeli figyelmeztetésben részesül, mellyel szemben a bírósághoz fordult.
[2] 2016. július 18-án az alperes megrovásban részesítette a felperest. A megrovás indokolásában kifejtette, hogy a munkavállaló ok nélkül megtagadta egy olyan munkáltatói utasítás elvégzését, amelyre megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. A mu...
BH 2019.4.117 Az aránytalan sérelem okozásának tilalma körébe nem tartozik a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése. [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (3) bekezdés, 78. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2007. június 1-jétől állt az alperes alkalmazásában forgácsoló szakmunkás munkakörben. 2015. szeptember 1-jén hibás munkavégzés miatt a felperes írásbeli figyelmeztetésben részesül, mellyel szemben a bírósághoz fordult.[2] 2016. július 18-án az alperes megrovásban részesítette a felperest. A megrovás indokolásában kifejtette, hogy a munkavállaló ok nélkül megtagadta egy olyan munkáltatói utasítás elvégzését, amelyre megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. A munkáltató határozata ellen a felperes nem élt jogorvoslattal.
[3] 2016. szeptember 1-jén a felperes éjszakás műszakban dolgozott, amikor a munkahelyi vezetője utasította alkatrész darabolására. A felperes ezt a feladatot nem végezte el, közölte, hogy nem hajlandó arra, majd eltávozott. Később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, a felperes azonban ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.
[4] Az alperes 2016. szeptember 5-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban rögzítette, hogy a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegte, mivel a 2016. szeptember 1-jén a munkahelyi vezetője kifejezett felszólítására nem volt hajlandó a feladatot elvégezni, majd eltávozott. Amikor később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.
[5] A munkáltatói intézkedés rögzítette, hogy a felperes a szakképzettségét és gyakorlatát tekintve is képes a darabológéppel ráállni az új munkadarab darabolására, ennek ellenére a jogszerű munkáltatói utasítást megtagadta úgy, hogy semmilyen objektív akadálya nem volt az utasítás teljesítésének.
[6] Az intézkedés indokolása szerint a vállalatnál érvényes Kollektív Szerződés 4.4.1. g) pontja alapján munkáltatói azonnali hatályú felmondási ok különösen: hatályos megrovással rendelkező munkavállaló által elkövetett újabb vétkes kötelezettségszegés. A felperes 2016. július 18-án megrovásban részesült, amely a Kollektív Szerződés értelmében 2 év alatt évül el, így ezzel a cselekményével újabb kötelezettségszegést követett el, amely a Kollektív Szerződés szerint különös azonnali hatályú felmondási ok.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, valamint a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogellenességére alapítottan jövedelempótló kártérítést, valamint 2 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés megfizetését kérte.[8] Keresetében előadta, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem volt jogszerű, mert a selejtek géphiba miatt keletkeztek. Elismerte, hogy 2016. június 18-án megrovásban részesült, azonban azzal kapcsolatban azért nem élt jogorvoslattal, hogy a megrovás elleni kifogás ne legyen akadálya a megegyezésnek.
[9] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi vezetője megkérte, hogy az alkatrész daraboláshoz állítson be egy harmadik és negyedik gépet, amin egy másik munkatárs fog dolgozni, azonban ezt nem vállalta, mert a munkatársa is ki volt oktatva a daraboló kezelésére, beállítására, neki pedig ez nem tartozik a munkaköri kötelezettségébe. Kifejtette, hogy őt darabbérben fizetik, ha beállítást végez, az munkabér kiesést okoz. A beállításon múlik a minőség, más gépének beállítását azért sem vállalta, mert ez azzal járhat, hogy a gép selejtet gyárt, amelynek esetleges következményeit a munkáltató később ráhárítaná.
[10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[12] Az indokolásban a bíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1), 56. § (1), 54. § (1) és 78. § (1) bekezdését jelölte meg.
[13] Az írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a derékszögesség ellenőrzése a szakmunkásnál a szakmai szokásokhoz tartozik, többféle mérőeszköz is rendelkezésre áll, és a felperesnek észre kellett volna venni a derékszögesség hiányát. A felperes ezt elmulasztotta, így enyhe fokú gondatlansága megállapítható.
[14] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban megállapította, hogy a felperes nem vitásan megtagadta a munkáltatói utasítás teljesítését, azonban ennek feltételei nem álltak fenn. A műszakvezető és a termelési igazgató gépbeállításra vonatkozó kérései munkáltatói utasításnak minősülnek, és a munkaköri leírás feladatmeghatározásai között feltüntették, hogy az üzemvezető, műszakvezető közvetlen irányítása alatt a rábízott feladatok szakszerű, biztonságos elvégzése a felperes feladata. A felperes a gépbeállításra képes volt, ennek ellenére tagadta meg az utasítást. Az eltérő bérezés, munkakör és a felperes által felhozott kifogások nem tették lehetővé a felettesek utasításának megtagadását.
[15] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezéssel élt.
[16] A törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 2015. szeptember 23-án kelt írásbeli figyelmeztetése jogellenes. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezett a perköltség, illetve az illeték fizetéséről is.
[17] Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes a gép hibáját - nem egyenesen vág a gép - 2015. augusztus 15-én jelezte a karbantartóknak, valamint megjelölte azt is, hogy álláspontja szerint milyen alkatrész hibájára vezethető ez vissza. A derékszögesség ellenőrzése nem szerepelt a felperes munkaköri kötelezettségei között.
[18] A kiegészített tényállás alapján a törvényszék megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy az alperes írásbeli figyelmeztetése megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. A törvényszék álláspontja szerint a felperes a selejt gyártása során a merőlegesség ellenőrzésének elmulasztásával munkaköri kötelezettségét nem szegte meg, így vele szemben a joghátrányt jogellenesen alkalmazták.
[19] A műszakvezető és termelési igazgató azon kérése, hogy a felperes állítsa be a gépet, munkáltatói utasításnak minősült. A felperes ennek nem tett eleget. Nincs jelentősége annak, hogy nem a saját gépét kellett volna beállítani, illetve annak, hogy a másik munkavállaló is rendelkezett a gép beállításához szükséges ismeretekkel. A munkáltató utasításának betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, és ezt a kötelezettségét a felperes szándékosan szegte meg. A kötelezettségszegés jelentős mértékű volt, így megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását.
[20] A felperessel szemben a munkáltató 2016. június 18-án megrovást alkalmazott azért, mert a munkáltató utasításának a teljesítését megtagadta. Figyelemmel arra, hogy a megrovást is hasonló jellegű kötelezettségszegés miatt adta a munkáltató, az azonnali hatályú felmondás az arányosság és a fokozatosság követelményének is megfelelt.
A felperes felülvizsgálati kérelme
[21] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.[22] Érvelése szerint sérült az Mt. 7. § (1) bekezdése, mivel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség az volt, hogy betanított gépkezelőként különböző munkadarabokat munkáljon meg az általa használt gépen, és a munkaköri leírásába nem tartozott bele más gépének beállítása, különös tekintettel arra, hogy ott volt az a személy, aki ezt elvégezze. Az utasításokat csak abban a körben kell végrehajtania, ami a munkakörébe tartozik, így az alperes kérésének teljesítése nem tekinthető munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegésének.
[23] A 2015. szeptember 23-án közölt írásbeli figyelmeztetésről a törvényszék megállapította, hogy jogellenes, ezért megrovásnak nem volt helye, így hiányzik az azonnali hatályú felmondásra előírt Kollektív Szerződésre alapított feltétel.
[24] Előadta továbbá, hogy ha a Kúria a felperes cselekményét kötelezettségszegésként értékelné, sérülne az Mt. 6. § (3) és 56. § (1) bekezdése is. Ennek indokául arra hivatkozott, hogy a felmondás közlésekor már 9 éve dolgozott az alperesnél, a munkavégzésével nem volt probléma, és nem a munkakörébe tartozó munkát nem végezte el, hanem egy olyan feladatot nem hajtott végre, amely nem az övé volt. A selejt gyártást követően az alperes kereste annak lehetőségét, hogy megváljon tőle, és ebben a légkörben valóban nem teljesítette az alperes kérését, de az emiatt alkalmazott joghátrány méltánytalanul súlyos és aránytalan hátrányos intézkedés.
A Kúria döntése és jogi indokai
[25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[26] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein belül vizsgálhatja felül. A Pp. 272. § (2) bekezdése szerinti együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4., 6. pont].
[27] A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az Mt. 78. § (1) bekezdését, az Mt. 6. § (3), illetve 56. § (1) bekezdését jelölte meg, azonban az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdésre nem hivatkozott, így a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt a jogerős ítélet szerinti tényállás.
[28] Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkáltató, a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi.
[29] A perben nem volt vitatott, hogy 2016. szeptember 1-jén a felperest a munkahelyi vezetője utasította egy feladat végrehajtására, amelynek teljesítését megtagadta, majd eltávozott. Ezt követően a gyáregység termelési igazgatója szintén eredménytelenül utasította a feladat elvégzésére. A felperes állítása szerint a feladatot azért nem teljesítette, mert ez nem volt munkaköri kötelezettsége, ezt a munkaköri leírása nem tartalmazta, illetve ott volt a munkatársa, aki ugyanúgy végrehajthatta volna azt.
[30] Az eljárás során az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg az alperes termelési igazgatóját, aki előadta, hogy 2015. szeptember 1-jén az éjszakai műszakban sürgősen el kellett kezdeni a darabolást, mivel a beszállítással problémák voltak, és a megérkezett szállítmány szükséges volt ahhoz, hogy a gyártás ne álljon le. A műszakvezető megkérte a felperest, hogy kezdje el a darabolást, azonban ő nem volt erre hajlandó. Együtt átmentek a daraboló üzemegységbe, ahol utasította a felperest, hogy végezze el a munkát, de a felperes erre továbbra sem volt hajlandó. Ekkor megkért egy másik műszakvezetőt, hogy mással állíttassa be a gépet, ugyanis az érintett gépnél egy új munkatárs tudott volna darabolni, aki a ráállást még nem végezte el, nem volt gyakorlata. A másik gyártósorról kellett egy darabolós kollégát odahívni, aki elvégezte a beállítást, majd ezt követően a kevesebb gyakorlattal rendelkező kolléga végezte el a darabolást, így nem állt meg a gyártósor.
[31] Az Mt. 54. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A (2) bekezdés szerint a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
[32] A perbeli esetben az utasítás megtagadásának fenti feltételei nem álltak fenn. Egészséget, környezetet veszélyeztető körülményre, jogszabálysértésre felperes sem hivatkozott.
[33] A munkaviszony jellegénél fogva a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét tartalommal a munkáltató utasításai töltik ki. A munkafeladatokat túlnyomórészt a munkaköri leírásban rögzítik, azonban ez szóban is meghatározható. A munkavállaló a munkát a munkáltató jogszerű utasítása szerint köteles elvégezni [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont]. A fenti tanúvallomásból kitűnően a munkáltató utasítása jogszerű volt.
[34] Helytállóan fejtette ki a törvényszék, hogy a munkáltató utasításainak betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont]. Ezen kötelezettség szándékos megszegése adott esetben jelentős mértékű volt, mert veszélyeztette a gyártási folyamatot, így ez megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását.
[35] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 56. § (1) bekezdés megsértésével összefüggésben hivatkozott arra, hogy a 2015. szeptember 23-án kelt írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban megállapította a törvényszék, hogy az jogellenes, így a Kollektív Szerződés alapján a 2016. július 18-án kelt megrovás sem lehet alapos, tehát a megrovásra figyelemmel kiadott azonnali hatályú felmondási ok nem felel meg a jogszabályoknak.
[36] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen (EBH 2018.M18.). Az a körülmény, hogy a 2015. szeptember 23-ai írásbeli figyelmeztetés nem jogszerű, nem érinti a 2016. július 18-án kelt jogerős megrovás alapját, amelyet a felperes sem vitatott. A megrovás indokolásában rögzítették, hogy a felperes a munkáltatói utasítást megtagadta. A munkáltató jogszerűen mérlegelhette, hogy a megrovást követően rövid időn belül a felperes ismételt munkamegtagadása súlyosító körülmény. Ez alapján nem megalapozott a felperes Mt. 56. § (1) bekezdésére - a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmény megállapítása - mint jogszabálysértésre való hivatkozás.
[37] A felperes jogszabálysértésként megjelölte felülvizsgálati kérelmében az Mt. 6. § (3) bekezdését, mely rendelkezés az Mt. általános magatartási követelményei között szerepel, és a felek jogviszonyában a munkaszerződés teljesítésére vonatkozik, nem pedig az azonnali hatályú felmondás körébe tartozó mérlegelési körülményekre. Az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkáltatónak a munkaviszony teljesítésének módjára irányuló egyoldalú intézkedésekor veendő figyelembe, a munkaviszony megszüntetése viszont nyilvánvalóan nem a munkaszerződés teljesítésére irányul. Mindezek alapján az Mt. 6. § (3) bekezdésre történő hivatkozás nem megalapozott.
[38] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az azonnali hatályú felmondásra vonatkozóan a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, míg egyebekben (írásbeli figyelmeztetés) nem érintette.
(Kúria Mfv.I.10.252/2018.)
* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Mfv.I.10.252/2018/3.A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke
Dr. Gál Attila előadó bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Királyváriné dr. Szabó Ilona ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Ökrös Ferenc meghatalmazott munkavállaló
A per tárgya: írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése és azonnali hatályú felmondás jogszerűsége
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Gyulai Törvényszék Törvényszék 9.Mf.25.927/2017/5.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.257/2017/4.
Rendelkező rész
A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.927/2017/5. számú ítéletének felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti.A felperest terhelő 147.000 (száznegyvenhétezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2007. június 1-jétől állt az alperes alkalmazásában forgácsoló szakmunkás munkakörben. 2015. szeptember 1-jén a hibás munkavégzés miatt a felperes írásbeli figyelmeztetésben részesül, mellyel szemben a bírósághoz fordult.[2] 2016. július 18-án az alperes megrovásban részesítette a felperest. A megrovás indokolásában kifejtette, hogy a munkavállaló ok nélkül megtagadta egy olyan munkáltatói utasítás elvégzését, amelyre megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. A munkáltató határozata ellen a felperes nem élt jogorvoslattal.
[3] 2016. szeptember 1-jén a felperes éjszakás műszakban dolgozott, amikor a munkahelyi vezetője utasította alkatrész darabolására. A felperes ezt a feladatot nem végezte el, közölte, hogy nem hajlandó arra, majd eltávozott. Később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, a felperes azonban ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.
[4] Az alperes 2016. szeptember 5-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban rögzítette, hogy a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegte, mivel a 2016. szeptember 1-jén a munkahelyi vezetője kifejezett felszólítására nem volt hajlandó a feladatot elvégzeni, majd eltávozott. Amikor később a gyáregység termelési igazgatója is megkérte a feladat elvégzésére, ekkor sem volt hajlandó az utasítást végrehajtani.
[5] A munkáltatói intézkedés rögzítette, hogy a felperes a szakképzettségét és gyakorlatát tekintve is képes a darabológéppel ráállni az új munkadarab darabolására, ennek ellenére a jogszerű munkáltatói utasítást megtagadta úgy, hogy semmilyen objektív akadálya nem volt az utasítás teljesítésének.
[6] Az intézkedés indokolása szerint a vállalatnál érvényes Kollektív Szerződés 4.4.1. g) pontja alapján munkáltatói azonnali hatályú felmondási ok különösen: hatályos megrovással rendelkező munkavállaló által elkövetett újabb vétkes kötelezettségszegés. A felperes 2016. július 18-án megrovásban részesült, amely a Kollektív Szerződés értelmében 2 év alatt évül el, így ezzel a cselekményével újabb kötelezettségszegést követett el, amely a Kollektív Szerződés szerint különös azonnali hatályú felmondási ok.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[7] A felperes keresetében az írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, valamint a munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogellenességére alapítottan jövedelempótló kártérítést, valamint 2 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés megfizetését kérte.[8] Keresetében előadta, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem volt jogszerű, mert a selejtek géphiba miatt keletkeztek. Elismerte, hogy 2016. június 18-án megrovásban részesült, azonban azzal kapcsolatban azért nem élt jogorvoslattal, hogy a megrovás elleni kifogás ne legyen akadálya a megegyezésnek.
[9] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyi vezetője megkérte, hogy az alkatrész daraboláshoz állítson be egy harmadik és negyedik gépet, amin egy másik munkatárs fog dolgozni, azonban ezt nem vállalta, mert a munkatársa is ki volt oktatva a daraboló kezelésére, beállítására, neki pedig ez nem tartozik a munkaköri kötelezettségébe. Kifejtette, hogy őt darabbérben fizetik, ha beállítást végez, az munkabér kiesést okoz. A beállításon múlik a minőség, más gépének beállítását azért sem vállalta, mert ez azzal járhat, hogy a gép selejtet gyárt, amelynek esetleges következményeit a munkáltató később ráhárítaná.
[10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[12] Az indokolásban a bíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1), 56. § (1), 54. § (1) és 78. § (1) bekezdését jelölte meg.
[13] Az írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a derékszögesség ellenőrzése a szakmunkásnál a szakmai szokásokhoz tartozik, többféle mérőeszköz is rendelkezésre áll, és a felperesnek észre kellett volna venni a derékszögesség hiányát. A felperes ezt elmulasztotta, így enyhe fokú gondatlansága megállapítható.
[14] Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban megállapította, hogy a felperes nem vitásan megtagadta a munkáltatói utasítás teljesítését, azonban ennek feltételei nem álltak fenn. A műszakvezető és a termelési igazgató gépbeállításra vonatkozó kérései munkáltatói utasításnak minősülnek, és a munkaköri leírás feladatmeghatározásai között feltüntették, hogy az üzemvezető, műszakvezető közvetlen irányítása alatt a rábízott feladatok szakszerű, biztonságos elvégzése a felperes feladata. A felperes a gépbeállításra képes volt, ennek ellenére tagadta meg az utasítást. Az eltérő bérezés, munkakör és a felperes által felhozott kifogások nem tették lehetővé a felettesek utasításának megtagadását.
[15] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezéssel élt.
[16] A törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 2015. szeptember 23-án kelt írásbeli figyelmeztetése jogellenes. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezett a perköltség, illetve az illeték fizetéséről is.
[17] Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészítette ki, hogy a felperes a gép hibáját - nem egyenesen vág a gép - 2015. augusztus 15-én jelezte a karbantartóknak, valamint megjelölte azt is, hogy álláspontja szerint milyen alkatrész hibájára vezethető ez vissza. A derékszögesség ellenőrzése nem szerepelt a felperes munkaköri kötelezettségei között.
[18] A kiegészített tényállás alapján a törvényszék megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy az alperes írásbeli figyelmeztetése megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. A törvényszék álláspontja szerint a felperes a selejt gyártása során a merőlegesség ellenőrzésének elmulasztásával munkaköri kötelezettségét nem szegte meg, így vele szemben a joghátrányt jogellenesen alkalmazták.
[19] A műszakvezető és termelési igazgató azon kérése, hogy a felperes állítsa be a gépet, munkáltatói utasításnak minősült. A felperes ennek nem tett eleget. Nincs jelentősége annak, hogy nem a saját gépét kellett volna beállítani, illetve annak, hogy a másik munkavállaló is rendelkezett a gép beállításához szükséges ismeretekkel. A munkáltató utasításának betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, és ezt a kötelezettségét a felperes szándékosan szegte meg. A kötelezettségszegés jelentős mértékű volt, így megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását.
[20] A felperessel szemben a munkáltató 2016. június 18-án megrovást alkalmazott azért, mert a munkáltató utasításának a teljesítését megtagadta. Figyelemmel arra, hogy a megrovást is hasonló jellegű kötelezettségszegés miatt adta a munkáltató, az azonnali hatályú felmondás az arányosság és a fokozatosság követelményének is megfelelt.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme
[21] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte.[22] Érvelése szerint sérült az Mt. 7. § (1) bekezdése, mivel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség az volt, hogy betanított gépkezelőként különböző munkadarabokat munkáljon meg az általa használt gépen, és a munkaköri leírásába nem tartozott bele más gépének beállítása, különös tekintettel arra, hogy ott volt az a személy, aki ezt elvégezze. Az utasításokat csak abban a körben kell végrehajtania, ami a munkakörébe tartozik, így az alperes kérésének teljesítése nem tekinthető munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegésének.
[23] A 2015. szeptember 23-án közölt írásbeli figyelmeztetésről a törvényszék megállapította, hogy jogellenes, ezért megrovásnak nem volt helye, így hiányzik az azonnali hatályú felmondásra előírt Kollektív Szerződésre alapított feltétel.
[24] Előadta továbbá, hogy ha a Kúria a felperes cselekményét kötelezettségszegésként értékelné, sérülne az Mt. 6. § (3) és 56. § (1) bekezdése is. Ennek indokául arra hivatkozott, hogy a felmondás közlésekor már 9 éve dolgozott az alperesnél, a munkavégzésével nem volt probléma, és nem a munkakörébe tartozó munkát nem végezte el, hanem egy olyan feladatot nem hajtott végre, amely nem az övé volt. A selejt gyártást követően az alperes kereste annak lehetőségét, hogy megváljon tőle, és ebben a légkörben valóban nem teljesítette az alperes kérését, de az emiatt alkalmazott joghátrány méltánytalanul súlyos és aránytalan hátrányos intézkedés.
[25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem csatolt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[27] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein belül vizsgálhatja felül. A Pp. 272. § (2) bekezdése szerinti együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4., 6. pont].
[28] A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként az Mt. 78. § (1) bekezdését, az Mt. 6. § (3), illetve 56. § (1) bekezdését jelölte meg, azonban az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdésre nem hivatkozott, így a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt a jogerős ítélet szerinti tényállás.
[29] Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkáltató, a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi.
[30] A perben nem volt vitatott, hogy 2016. szeptember 1-jén a felperest a munkahelyi vezetője utasította egy feladat végrehajtására, amelynek teljesítését megtagadta, majd eltávozott. Ezt követően a gyáregység termelési igazgatója szintén eredménytelenül utasította a feladat elvégzésére. A felperes állítása szerint a feladatot azért nem teljesítette, mert ez nem volt munkaköri kötelezettsége, ezt a munkaköri leírása nem tartalmazta, illetve ott volt a munkatársa, aki ugyanúgy végrehajthatta volna azt.
[31] Az eljárás során az elsőfokú bíróság tanúként hallgatta meg az alperes termelési igazgatóját, aki előadta, hogy 2015. szeptember 1-jén az éjszakai műszakban sürgősen el kellett kezdeni a darabolást, mivel a beszállítással problémák voltak, és a megérkezett szállítmány szükséges volt ahhoz, hogy a gyártás ne álljon le. A műszakvezető megkérte a felperest, hogy kezdje el a darabolást, azonban ő nem volt erre hajlandó. Együtt átmentek a daraboló üzemegységbe, ahol utasította a felperest, hogy végezze el a munkát, de a felperes erre továbbra sem volt hajlandó. Ekkor megkért egy másik műszakvezetőt, hogy mással állíttassa be a gépet, ugyanis az érintett gépnél egy új munkatárs tudott volna darabolni, aki a ráállást még nem végezte el, nem volt gyakorlata. A másik gyártósorról kellett egy darabolós kollégát odahívni, aki elvégezte a beállítást, majd ezt követően a kevesebb gyakorlattal rendelkező kolléga végezte el a darabolást, így nem állt meg a gyártósor.
[32] Az Mt. 54. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A (2) bekezdés szerint a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
[33] A perbeli esetben az utasítás megtagadásának fenti feltételei nem álltak fenn. Egészséget, környezetet veszélyeztető körülményre, jogszabálysértésre felperes sem hivatkozott.
[34] A munkaviszony jellegénél fogva a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét tartalommal a munkáltató utasításai töltik ki. A munkafeladatokat túlnyomórészt a munkaköri leírásban rögzítik, azonban ez szóban is meghatározható. A munkavállaló a munkát a munkáltató jogszerű utasítása szerint köteles elvégezni [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont]. A fenti tanúvallomásból kitűnően a munkáltató utasítása jogszerű volt.
[35] Helytállóan fejtette ki a törvényszék, hogy a munkáltató utasításainak betartása a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége [Mt. 52. § (1) bekezdés c) pont]. Ezen kötelezettség szándékos megszegése adott esetben jelentős mértékű volt, mert veszélyeztette a gyártási folyamatot, így ez megalapozta a munkáltató azonnali hatályú felmondását.
[36] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 56. § (1) bekezdés megsértésével összefüggésben hivatkozott arra, hogy a 2015. szeptember 23-án kelt írásbeli figyelmeztetéssel kapcsolatban megállapította a törvényszék, hogy az jogellenes, így a Kollektív Szerződés alapján a 2016. július 18-án kelt megrovás sem lehet alapos, tehát a megrovásra figyelemmel kiadott azonnali hatályú felmondási ok nem felel meg a jogszabályoknak.
[37] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy azonnali hatályú felmondás esetén egyetlen valós és okszerű indok is elég arra, hogy a munkáltatói intézkedés jogszerű legyen (EBH 2018.M18.). Az a körülmény, hogy a 2015. szeptember 23-ai írásbeli figyelmeztetés nem jogszerű, nem érinti a 2016. július 18-án kelt jogerős megrovás alapját, amelyet a felperes sem vitatott. A megrovás indokolásában rögzítették, hogy a felperes a munkáltatói utasítást megtagadta. A munkáltató jogszerűen mérlegelhette, hogy a megrovást követően rövid időn belül a felperes ismételt munkamegtagadása súlyosító körülmény. Ez alapján nem megalapozott a felperes Mt. 56. § (1) bekezdésére - a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmény megállapítása - mint jogszabálysértésre való hivatkozás.
[38] A felperes jogszabálysértésként megjelölte felülvizsgálati kérelmében az Mt. 6. § (3) bekezdését, mely rendelkezés az Mt. általános magatartási követelményei között szerepel, és a felek jogviszonyában a munkaszerződés teljesítésére vonatkozik, nem pedig az azonnali hatályú felmondás körébe tartozó mérlegelési körülményekre. Az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkáltatónak a munkaviszony teljesítésének módjára irányuló egyoldalú intézkedésekor veendő figyelembe, a munkaviszony megszüntetése viszont nyilvánvalóan nem a munkaszerződés teljesítésére irányul. Mindezek alapján az Mt. 6. § (3) bekezdésre történő hivatkozás nem megalapozott.
[39] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az azonnali hatályú felmondásra vonatkozóan a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, míg egyebekben (írásbeli figyelmeztetés) nem érintette.
A döntés elvi tartalma
[40] Az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkaszerződés teljesítésének munkáltató általi egyoldalú meghatározása során érvényesül. Nem vonható ebbe a körbe a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése [Mt. 6. § (3) bekezdés, 78. § (1) bekezdés].
Záró rész
[41] Az illeték mértékének megállapítása 1.474.912 forint pertárgyérték alapulvételével az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. § (2) bekezdésén, a viselése a Pp. 78. §-ára, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-ának alapján.[42] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem csatolt, így a perben költsége nem keletkezett.
[43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2019. január 23.
Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s. k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. bíró (Kúria, Mfv.I.10.252/2018.)