adozona.hu
BH 2019.2.57
BH 2019.2.57
A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 75. § (1) bekezdés, 79/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az I. és II. rendű felperes egyetemi docens, a III. rendű felperes egyetemi adjunktus, a IV. rendű felperes tanszékvezető egyetemi tanár, míg az V. rendű felperes tudományos főmunkatárs munkakörben állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban. Munkavégzési helyük egy tudományegyetem klinikája volt. A kutatással és az oktatással kapcsolatos munkaköri feladataik mellett munkaidejük legalább felében egészségügyi szolgáltatást (betegellátással kapcsolatos feladatokat) végeztek.
[2] A f...
BH 2019.2.57 A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 75. § (1) bekezdés, 79/B. §].
A tényállás
[1] Az I. és II. rendű felperes egyetemi docens, a III. rendű felperes egyetemi adjunktus, a IV. rendű felperes tanszékvezető egyetemi tanár, míg az V. rendű felperes tudományos főmunkatárs munkakörben állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban. Munkavégzési helyük egy tudományegyetem klinikája volt. A kutatással és az oktatással kapcsolatos munkaköri feladataik mellett munkaidejük legalább felében egészségügyi szolgáltatást (betegellátással kapcsolatos feladatokat) végeztek.A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme
[2] A felperesek keresetükben személyenként 864 000 forint illetménypótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja alapján jogosulttá váltak a pótlékalap 120%-ának megfelelő mértékű pszichiátriai pótlékra, melyet három évre visszamenőleg havi 24 000 forint összegben igényeltek.[3] Állították, hogy munkaidejük jelentős részében egészségügyi tevékenységet láttak el, így a hivatkozott végrehajtási rendelet rájuk is kiterjed.
[4] Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresete elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a Kjt. 79/B. §-a értelmében oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak voltak, akik előmeneteli és illetményrendszerére a Kjt. 75. §-ában, és ebből következően a végrehajtási rendelet 16. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók, így őket a a 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti orvos pszichiátriai pótlék nem illeti meg.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperesek jogosultak pszichiátriai illetménypótlékra. Ítélete indokolásában a végrehajtási rendelet 1. § (1) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy annak személyi hatálya az egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A felperesek munkaköri leírásában részletezett munkaköri feladatait értékelve bizonyítottnak találta, hogy mindannyian egészségügyi tevékenységet végző közalkalmazottak, akik az egészségügyi szolgáltatást legalább a munkaidejük felében végezték, ebből következően megfeleltek a végrehajtási rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontjában foglalt, a pszichiátriai pótlékra való jogosultság feltételeinek.[6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Érvelése szerint a megjelölt jogszabályhelyek egybevetése alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kjt. 79/B. §-a a felsőoktatási intézményekben oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere kapcsán zárja ki a Kjt. 75. §-ában foglaltak alkalmazását. A felperesek nem felsőoktatási intézményben, hanem egy tudományegyetem klinikáján dolgoztak, ahol oktatói és tudományos kutatói elnevezésű munkakörben a kutatással és oktatási tevékenységgel kapcsolatos munkaköri feladataik mellett legalább munkaidejük felében betegellátással kapcsolatos munkaköri feladatokat végeztek. Ennek során a klinika orvos elnevezésű munkakörben dolgozó kollégáival azonos munkát végezték és ügyeletet is teljesítettek. Mindezek alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint olyan egészségügyi szolgáltatást végeztek, amelyre tekintettel megillette őket a végrehajtási rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti pszichiátriai osztályon dolgozó orvos pszichiátriai pótléka figyelemmel arra is, hogy a felperesek kinevezés szerinti munkaköre elnevezése és annak tartalma csak részben fedte egymást.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős közbenső ítéletet helyezze hatályon kívül, hozzon a jogszabályoknak megfelelő új ítéletet.[8] Érvelése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 25. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben oktatói-tanári, valamint központi költségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére a törvény speciális szabályait kell alkalmazni, esetükben a Kjt. 79/B. §-a értelmében a Kjt. 75. §-a nem irányadó. A perbeli esetben ennek megfelelően nem azt kellett vizsgálni, hogy a felperesek munkaköri feladatai jellege milyen volt, hanem azon jogkérdésben kellett állást foglalnia a bíróságoknak, hogy a Kjt. 75. § (1) bekezdése az ágazati szakmai sajátosságra tekintettel ad felhatalmazást további illetménypótlék végrehajtási rendeletben való szabályozására.
[9] A felperesek által betöltött munkakörök vonatkozásában a Kjt. 75. § (1) bekezdése szerint további illetménypótlék megállapítását a Kjt. 79/B. §-a minden egyéb szemponttól függetlenül kizárta.
[10] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint tévesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben, hanem a klinikán végeztek munkát. A felperesek munkáltatója a tudományegyetem volt, ekként a felperesek felsőoktatási intézményben dolgoztak, mely szerv jogszerűen működtethetett az Nftv. 97. § (1) bekezdés a) pontja alapján az intézmény részeként klinikai központot.
[11] A felperesek a jogerős közbenső ítélet tényállási részében írtakkal ellentétben csak végzettségüket tekintve orvosok, munkakörük alapján oktatók, illetve tudományos munkatársak voltak, s a klinikán foglalkoztatott 19 orvossal ellentétben - akiket értelemszerűen megillet a perbeli orvosi pótlék - a felperesek oktatói, illetve tudományos kutatói pályázatuk alapján kerültek oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörbe kinevezésre. A jogszabály arra az esetre zárja ki a felsőoktatási intézményben oktatói vagy tudományos munkakört betöltő közalkalmazottak jogosultságát az orvos, ápoló pszichiátriai pótlékra, amely esetben az érintett közalkalmazott egészségügyi tevékenységet végez (függetlenül ezen tevékenység munkaidőbeli hányadától), így az a kérdés fel sem vetődhet az esetben, amennyiben az oktató vagy tudományos munkakört betöltő közalkalmazott nem végez egészségügyi tevékenységet. A felperesek egészségügyi tevékenységet végző közalkalmazottak, akik pszichiátriai osztályon nem orvosként, hanem oktatóként, illetve tudományos munkatársként végezték tevékenységüket, ekként a Kjt. 79/B. §-a a 75. § (1) bekezdése rendelkezéseinek kizárásával éppen az ilyen típusú ágazati szakmai sajátosságra tekintettel megállapított további illetménypótlék alkalmazhatóságát zárta ki.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott.[13] Az Nftv. 25. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az oktatói feladat költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A törvény 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem felsőoktatási intézmény részeként klinikai központot működtethet. A perben igazolást nyert, hogy a tudományegyetem alapító okirata szerint költségvetési szerv, amely alaptevékenységként egészségügyi ellátás céljából egészségügyi szolgáltatót létesített és tartott fenn klinikai központként.
[14] Tévesen jutott ennek megfelelően a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben végezték munkájukat. A felperesek munkáltatója a tudományegyetem volt, a felperesek e költségvetési szervvel létesítettek közalkalmazotti jogviszonyt, így felsőoktatási intézményben dolgoztak, s munkavégzésük helye a felsőoktatási intézmény részeként klinikai központként működtetett klinika volt. Ennek megfelelően helytállóan állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperesek csak végzettségüket tekintve voltak orvosok, a munkakörük alapján az I-IV. rendű felperesek oktatók, illetve az V. rendű felperes tudományos munkatárs munkakört töltött be. A felperesek oktatói, illetve tudományos kutatói tevékenység ellátására kerültek kinevezésre, s emellett az alperes a klinikán 19 orvost is foglalkoztatott, ők azonban nem oktatóként, hanem orvosként végezték tevékenységüket.
[15] A Kjt. V. fejezete tartalmazza a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. E szabályok kógensek, azoktól történő eltérésre csak a törvényben adott felhatalmazás alapján van lehetőség. A Kjt. 75. § (1) bekezdése rendelkezése szerint végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Ezen felhatalmazás alapján a végrehajtási rendelet 16. §-a a pszichiátriai osztályon dolgozó orvosok, ápolók, pszichiátriai pótlékra való jogosultságáról rendelkezik. E végrehajtási rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott, valamint más költségvetési szerveknél egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Ennek megfelelően az alperes állítása szerint a pszichiátriai klinikáján foglalkoztatott orvosoknak és ápolóknak pszichiátriai pótlékot biztosít.
[16] A Kjt. ezen általános szabályokhoz képest speciális rendelkezést tartalmaz a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére. A Kjt. 79/B. §-a ilyen - a felperesek által is betöltött - kutatói és tudományos munkakör ellátására létrejött közalkalmazotti jogviszony tekintetében akként rendelkezik, hogy nem alkalmazhatóak a Kjt. 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak. A kivételek megállapítására a törvény indokolása szerint azért került sor, mert a közalkalmazotti életpályára vonatkozó szabályoktól eltérően a felsőoktatásban alkalmazott oktatókra, kutatókra vonatkozó sajátos előmeneteli szabályok kerültek megállapításra. Ennek megfelelően a felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő felperesek esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására. Nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperesek végeztek-e gyógyító tevékenységet vagy sem, hanem azt kellett értékelni, hogy oktatói, illetve tudományos kutatói vagy orvosi munkakört láttak-e el.
[17] Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogszabály éppen arra az esetre zárta ki a felsőoktatási intézményben oktatói vagy tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak jogosultságát az orvos, ápoló pszichiátriai pótlékra, amely esetekben az érintett közalkalmazott egészségügyi tevékenységet végzett, mivel e kérdés fel sem vetődhetett olyan esetben, amennyiben ilyen munkakört betöltő közalkalmazott nem végzett egészségügyi tevékenységet.
[18] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.
(Kúria, Mfv.II.10.092/2018.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.II.10.092/2018/7.A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Dr. Tánczos Rita előadó bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
Az I. rendű felperes:
A II. rendű felperes:
A III. rendű felperes:
A IV. rendű felperes:
Az V. rendű felperes:
A felperesek képviselője: Dr. Bródy Ügyvédi Iroda
ügyintéző: Dr. Bródy János ügyvéd,
Az alperes: Szegedi Tudományegyetem
Az alperes képviselője: Bálint Ügyvédi Iroda
ügyintéző: Dr. Bálint Gábor ügyvéd
A per tárgya: illetménypótlék megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Szegedi Törvényszék 2.Mf.21.499/2017/3.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.53/2017/7.
Rendelkező rész
A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.21.499/2017/3. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.53/2017/3. számú közbenső ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg személyenként az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi továbbá az I. rendű, IV. rendű és V. rendű felpereseket, hogy külön felhívásra a magyar államnak fizessenek meg személyenként 12.000 (tizenkétezer) forint elsőfokú, 24.000 (huszonnégyezer) forint másodfokú és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, a fennmaradó 24.000 (huszonnégyezer) forint elsőfokú, 48.000 (negyvennyolcezer) forint másodfokú és 140.000 (száznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A tényállás
[1] Az I. és II. rendű felperes egyetemi docens, a III. rendű felperes egyetemi adjunktus, a IV. rendű felperes tanszékvezető egyetemi tanár, míg az V. rendű felperes tudományos főmunkatárs munkakörben állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban. Munkavégzési helyük a Szegedi Tudományegyetem Szent-györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika szervezeti egységben volt. A kutatással és az oktatással kapcsolatos munkaköri feladataik mellett munkaidejük legalább felében egészségügyi szolgáltatást (betegellátással kapcsolatos feladatokat) végeztek.A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme
[2] A felperesek keresetükben személyenként 864.000 forint illetménypótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008.(XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja alapján jogosulttá váltak a pótlékalap 120 %-ának megfelelő mértékű pszichiátriai pótlékra, melyet három évre visszamenőleg havi 24.000 forint összegben igényeltek.[3] Állították, hogy munkaidejük jelentős részében egészségügyi tevékenységet láttak el, így a hivatkozott végrehajtási rendelet rájuk is kiterjed.
[4] Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresete elutasítását és perköltségben való marasztalásukat kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a Kjt. 79/B. §-a értelmében oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak voltak, akik előmeneteli és illetményrendszerére a Kjt. 75. §-ában, és ebből következően a végrehajtási rendelet 16. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók, így őket a a 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti orvos pszichiátriai pótlék nem illeti meg.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperesek jogosultak pszichiátriai illetménypótlékra. Ítélete indokolásában a végrehajtási rendelet 1. § (1) bekezdése alapján azt állapította meg, hogy annak személyi hatálya az egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. A felperesek munkaköri leírásában részletezett munkaköri feladatait értékelve bizonyítottnak találta, hogy mindannyian egészségügyi tevékenységet végző közalkalmazottak, akik az egészségügyi szolgáltatást legalább a munkaidejük felében végezték, ebből következően megfeleltek a végrehajtási rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontjában foglalt, a pszichiátriai pótlékra való jogosultság feltételeinek.[6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek személyenként 12.700 forint másodfokú eljárási költséget. Érvelése szerint a megjelölt jogszabályhelyek egybevetése alapján az a következtetés vonható le, hogy a Kjt. 79/B. §-a a felsőoktatási intézményekben oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere kapcsán zárja ki a Kjt. 75. §-ában foglaltak alkalmazását. A felperesek nem felsőoktatási intézményben, hanem a Szegedi Tudományegyetem Szent-györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikáján dolgoztak, ahol oktatói és tudományos kutatói elnevezésű munkakörben a kutatással és oktatási tevékenységgel kapcsolatos munkaköri feladataik mellett legalább munkaidejük felében betegellátással kapcsolatos munkaköri feladatokat végeztek. Ennek során a Klinika orvos elnevezésű munkakörben dolgozó kollégáival azonos munkát végezték és ügyeletet is teljesítettek. Mindezek alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint olyan egészségügyi szolgáltatást végeztek, amelyre tekintettel megillette őket a végrehajtási rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti pszichiátriai osztályon dolgozó orvos pszichiátriai pótléka figyelemmel arra is, hogy a felperesek kinevezés szerinti munkaköre elnevezése és annak tartalma csak részben fedte egymást.
A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem
[7] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős közbenső ítéletet helyezze hatályon kívül, hozzon a jogszabályoknak megfelelő új ítéletet és a felperesek keresetét utasítsa el és marasztalja őket a felülvizsgálati eljárás költségében.[8] Érvelése szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 25. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézményben oktatói-tanári, valamint központi költségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére a törvény speciális szabályait kell alkalmazni, esetükben a Kjt. 79/B. §-a értelmében a Kjt. 75. §-a nem irányadó. A perbeli esetben ennek megfelelően nem azt kellett vizsgálni, hogy a felperesek munkaköri feladatai jellege milyen volt, hanem azon jogkérdésben kellett állást foglalnia a bíróságoknak, hogy a Kjt. 75. § (1) bekezdése az ágazati szakmai sajátosságra tekintettel ad felhatalmazást további illetménypótlék végrehajtási rendeletben való szabályozására.
[9] A felperesek által betöltött munkakörök vonatkozásában a Kjt. 75. § (1) bekezdése szerint további illetménypótlék megállapítását a Kjt. 79/B. §-a minden egyéb szemponttól függetlenül kizárta.
[10] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint tévesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben, hanem a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Kutatóközpont Pszichiátriai Klinikáján dolgoztak. A felperesek munkáltatója a Szegedi Tudományegyetem volt, ekként a felperesek felsőoktatási intézményben dolgoztak, mely szerv jogszerűen működtethetett az Nftv. 97. § (1) bekezdése a) pontja alapján az intézmény részeként klinikai központot.
[11] A felperesek a jogerős közbenső ítélet tényállási részében írtakkal ellentétben csak végzettségüket tekintve orvosok, munkakörük alapján oktatók, illetve tudományos munkatársak voltak, s a klinikán foglalkoztatott 19 orvossal ellentétben - akiket értelemszerűen megillet a perbeli orvosi pótlék - a felperesek oktatói, illetve tudományos kutatói pályázatuk alapján kerültek oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörbe kinevezésre. A jogszabály arra az esetre zárja ki a felsőoktatási intézményben oktatói vagy tudományos munkakört betöltő közalkalmazottak jogosultságát az orvos, ápoló pszichiátriai pótlékra, amely esetben az érintett közalkalmazott egészségügyi tevékenységet végez (függetlenül ezen tevékenység munkaidőbeli hányadától), így az a kérdés fel sem vetődhet az esetben, amennyiben az oktató vagy tudományos munkakört betöltő közalkalmazott nem végez egészségügyi tevékenységet. A felperesek egészségügyi tevékenységet végző közalkalmazottak, akik pszichiátriai osztályon nem orvosként, hanem oktatóként, illetve tudományos munkatársként végezték tevékenységüket, ekként a Kjt. 79/B. §-a a 75. § (1) bekezdése rendelkezéseinek kizárásával éppen az ilyen típusú ágazati szakmai sajátosságra tekintettel megállapított további illetménypótlék alkalmazhatóságát zárta ki.
[12] A felperesek kérték, hogy a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabályoknak és marasztalja az alperest a felülvizsgálati eljárás során felmerült költségek viselésében.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[13] Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.[14] Az Nftv. 25. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az oktatói feladat költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A törvény 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem felsőoktatási intézmény részeként klinikai központot működtethet. A perben igazolást nyert, hogy a Szegedi Tudományegyetem alapító okirata szerint költségvetési szerv, amely alaptevékenységként egészségügyi ellátás céljából egészségügyi szolgáltatót létesített és tartott fenn klinikai központként.
[15] Tévesen jutott ennek megfelelően a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben végezték munkájukat. A felperesek munkáltatója a Szegedi Tudományegyetem volt, a felperesek e költségvetési szervvel létesítettek közalkalmazotti jogviszonyt, így felsőoktatási intézményben dolgoztak, s munkavégzésük helye a felsőoktatási intézmény részeként klinikai központként működtetett Szent-györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika volt. Ennek megfelelően helytállóan állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperesek csak végzettségüket tekintve voltak orvosok, a munkakörük alapján az I.-IV. rendű felperesek oktatók, illetve az V. rendű felperes tudományos munkatárs munkakört töltött be. A felperesek oktatói, illetve tudományos kutatói tevékenység ellátására kerültek kinevezésre, s emellett az alperes a Pszichiátriai Klinikán 19 orvost is foglalkoztatott, ők azonban nem oktatóként, hanem orvosként végezték tevékenységüket.
[16] A Kjt. V. fejezete tartalmazza a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. E szabályok kogensek, azoktól történő eltérésre csak a törvényben adott felhatalmazás alapján van lehetőség. A Kjt. 75. § (1) bekezdése rendelkezése szerint végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Ezen felhatalmazás alapján a végrehajtási rendelet 16. §-a a pszichiátriai osztályon pszichiátriai addiktológiai gondozóban dolgozó orvosok, ápolók, pszichiátriai pótlékra való jogosultságáról rendelkezik. E végrehajtási rendelet az egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott, valamint más költségvetési szerveknél egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Ennek megfelelően az alperes állítása szerint a pszichiátriai klinikáján foglalkoztatott orvosoknak és ápolóknak pszichiátriai pótlékot biztosít.
[17] A Kjt. ezen általános szabályokhoz képest speciális rendelkezést tartalmaz a felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére. A Kjt. 79/B. §-a ilyen - a felperesek által is betöltött - kutatói és tudományos munkakör ellátására létrejött közalkalmazotti jogviszony tekintetében akként rendelkezik, hogy nem alkalmazhatóak a Kjt. 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak. A kivételek megállapítására a törvény indokolása szerint azért került sor, mert a közalkalmazotti életpályára vonatkozó szabályoktól eltérően a felsőoktatásban alkalmazott oktatókra, kutatókra vonatkozó sajátos előmeneteli szabályok kerültek megállapításra. Ennek megfelelően a felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő felperesek esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására. Nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperesek végeztek-e gyógyító tevékenységet vagy sem, hanem azt kellett értékelni, hogy oktatói, illetve tudományos kutatói vagy orvosi munkakört láttak-e el.
[18] Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogszabály éppen arra az esetre zárta ki a felsőoktatási intézményben oktatói vagy tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak jogosultságát az orvos, ápoló pszichiátriai pótlékra, amely esetekben az érintett közalkalmazott egészségügyi tevékenységet végzett, mivel e kérdés fel sem vetődhetett olyan esetben, amennyiben ilyen munkakört betöltő közalkalmazott nem végzett egészségügyi tevékenységet.
[19] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.
A döntés elvi tartalma
[20] A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő felperesek esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására.Záró rész
[21] A peres felek a Pp. 78 §-a (1) bekezdése alapján kötelesek megfizetni az alperes elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét.[22] Az I., IV. és V. rendű felperesek nem váltak jogosulttá a munkavállalói költségkedvezményre, mivel illetményük meghaladta a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009.(XII.22.) IRM rendelet 1. §-ában meghatározott mértéket (495.400 forint), így ők kötelesek megfizetni az elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket, míg a II. és III. rendű felperesek munkavállalói költségkedvezményre jogosultak, így az őket terhelő illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
[23] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. § l) pontja zárja ki.
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a 2018. október 31-én megtartott tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2018. október 31.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró (Kúria, Mfv. II.10092/2018.)