ÍH 2018.136

A SZÁMLAMÁSOLAT KIADÁSA IRÁNTI KERESET ELBÍRÁLÁSA - A KÖZFELADAT ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGSZÁMLÁK KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK A közérdekű adat kiadása iránti perben a számlák tartalmának megismerésére irányuló igény nem tekinthető automatikusan a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodása átfogó, tételes, számlaszintű vizsgálatának és olyan ellenőrzésének, amelyre csak külön törvényben meghatározott szervek jogosultak. Az ezzel ellentétes értelmezés aránytalanul korlátozná a közpénzekre vonatkozó közérde

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perbeli m.-i megbízott az alperes munkaszervezetében dolgozik, helyi és külső reprezentációs keretre jogosult. Az alperes közpénzből biztosítja az arra jogosultak részére a reprezentációs keretösszegeket. Az elsőfokú bíróság által megjelölt 14/2016. (V. 18.) MK KÁT, a 22/2016. (IX. 30.) MK KÁT és a 3/2017. (V. 23.) MK KÁT utasítások szerint a külső reprezentációs kiadásokat a közigazgatási államtitkár által meghatározott keretösszegr...

ÍH 2018.136 A SZÁMLAMÁSOLAT KIADÁSA IRÁNTI KERESET ELBÍRÁLÁSA - A KÖZFELADAT ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGSZÁMLÁK KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK
A közérdekű adat kiadása iránti perben a számlák tartalmának megismerésére irányuló igény nem tekinthető automatikusan a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodása átfogó, tételes, számlaszintű vizsgálatának és olyan ellenőrzésének, amelyre csak külön törvényben meghatározott szervek jogosultak.
Az ezzel ellentétes értelmezés aránytalanul korlátozná a közpénzekre vonatkozó közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerését [2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 26. § (1), (2) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 29. § (3) bekezdés, 30. § (7) bekezdés; Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perbeli m.-i megbízott az alperes munkaszervezetében dolgozik, helyi és külső reprezentációs keretre jogosult. Az alperes közpénzből biztosítja az arra jogosultak részére a reprezentációs keretösszegeket. Az elsőfokú bíróság által megjelölt 14/2016. (V. 18.) MK KÁT, a 22/2016. (IX. 30.) MK KÁT és a 3/2017. (V. 23.) MK KÁT utasítások szerint a külső reprezentációs kiadásokat a közigazgatási államtitkár által meghatározott keretösszegre való tekintettel az alperes személyenként nyilvántartja a számlák leadását követően.
A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest arra, hogy a perbeli m.-i megbízott 2015. október 1. és 2017. szeptember 8. közötti reprezentációs kiadásainak számláit, valamint a tételes kiadásokról készült listát - feltüntetve a szerződő partnert, az igénybe vett szolgáltatást, illetve megvásárolt terméket, egységárat, összes kifizetett összeget - küldje meg a részére elektronikus másolatban.
Hivatkozott arra, hogy amennyiben a bíróság az alperesi érvelést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 30. § (7) bekezdése körében elfogadná, akkor az igénylés tárgyát képező irat másolatának megküldése helyett a jogviszony alanyainak, típusának, tárgyának, a szolgáltatás mértékének és a teljesítés időpontjának megjelölésével teljesítse az adatkiadást.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes által kért tételes listával nem rendelkezik, és nem köteles ilyen listát készíteni. Hivatkozott a BH 2011.185. számú határozatra. A számlák kiadásával kapcsolatban az Info tv. 30. § (7) bekezdése alapján kérte a kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a követelt számlák az alperes gazdálkodását érintik, és ennek átfogó, tágabb adatkörre és hosszabb, közel két éves időszakra vonatkozó, számlaszintű, tételes ellenőrzésére irányulnak; ugyanez vonatkozik a felperes által kért tételes listára is. Hivatkozott arra is, hogy az információszabadság érvényre juttatása nem okozhat az adatkezelői oldalon szükségtelen és aránytalan terhet. Védekezése szerint a számlák a m.-i megbízott személyes adatai, azokból következtetést lehet levonni étkezési, fogyasztási szokásaira, illetve az ételek speciális jellegéből az érintett személy egészségi állapotára is.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy a felperes részére küldje meg H. Z. m.-i megbízott 2015. október 1. és 2017. szeptember 8. közötti időszakra eső reprezentációs kiadásainak számláit, valamint a m.-i megbízott személyéhez és a megjelölt időszakhoz kapcsolódó, külső reprezentációs kiadására vonatkozó nyilvántartási adatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában előrebocsátotta - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (2) bekezdésére és a 215. §-ára figyelemmel -, hogy a felperes nyilatkozatát úgy tekintette, hogy a felperes a számlák kiadására irányuló kereset elutasítása esetén az adott jogviszonyok bizonyos adatainak kiadására kérte kötelezni az alperest. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésére figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a keresettel érintett adatok nem közérdekből nyilvános, hanem kifejezetten közérdekű adatok. Az alperes nem vitatta, hogy kezeli a m.-i megbízott reprezentációs kiadásainak számláit, ennélfogva az Info tv. 28. § (1) bekezdése szerinti kérelem intézhető hozzá mint adatkezelőhöz. Indokolása szerint az alperes nem adott elő érvelést arra vonatkozóan, hogy az adatelv alapján csak a számlák tartalma tekinthető közérdekű adatnak, maguk a számlák mint okiratok, nem, ezért a számlák másolatának elektronikus úton történő kiadására kötelezte az alperest. Az alperes nem állította, hogy a számlák elektronikus adattá történő alakítása reá nézve az Info tv. 29. § (3)-(4) bekezdései szerinti aránytalan munkaerőforrás-igénybevételével járna. Az alperes nyilatkozatából és a csatolt MK KÁT utasításokból arra következtetett, hogy az alperes köteles személyenként a számlák alapján nyilvántartást vezetni, azt azonban semmi nem bizonyítja, hogy e nyilvántartás adattartalma megfelel a kereseti kérelem második mondatában körülírt adattartalomnak. Utalt arra is, hogy ezt az adattartalmat a felperes az adott számlákat megtekintve maga is kinyerheti.
Az Info tv. 30. § (7) bekezdésének indokolását hívta fel, mely szerint a rendelkezés nem zárja ki, hogy az állampolgárok e szervek költségvetésével, a költségvetését érintő juttatásokkal, kedvezményekkel, vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével, támogatások felhasználásával kapcsolatos egyes adatokat megismerhessenek. Az adatigénylést abban az esetben kell teljesíteni, ha az elhatárolható a közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét, valamint törvényességét érintő ellenőrzésektől, amelyekre külön szervek jogosultak.
Akként foglalt állást, hogy ugyan tételes, és egy bizonyos időszakra vonatkozóan számlaszintű ellenőrzés volt a keresettel érintett adatkör, az azonban nem eredményezi az alperes átfogó ellenőrzését, az alperes működése messze szélesebb körű tevékenységet ölel fel. Álláspontja szerint az adatkérés nem sérti az érintett személy személyiségi jogait sem. Kiemelte, hogy az átláthatóságnak akkor is meg kell valósulnia, ha a közpénzt kereskedelmi, vendéglátóipari egységek szolgáltatásaira fordítják. A költekezés minden esetben a m.-i megbízott közfeladat ellátásával összefüggésben történt. Az alperes nem állította, hogy egyes fogyasztások vagy szolgáltatások igénybevételére egészségügyi intézményekben, gyógyszertárakban került volna sor. Kifejezetten reprezentációs célú - kereskedelmi és vendéglátó egységekben történt - költekezésről van szó, mely ráadásul nem feltétlenül a m.-i megbízott egyszemélyes fogyasztását szolgálta, hanem egy több főből álló csoportét. Az igénybe vett szolgáltatás vagy szolgáltatók megnevezését, a megvásárolt, elfogyasztott termékeket nem lehet a m.-i megbízott személyes adatának tekinteni. Ezzel ellentétes álláspont esetén is az volt az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy az Info tv. 30. § (5) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának átláthatóságához fűződő érdek védelme élvez előnyt, ezért rendelkezett a kiadások számláinak kiadásáról. A nyilvántartás a számlák alapján történt, a nyilvántartásnak a megbízott személyéhez kapcsolódó kiadási adatai is az alperes közfeladatának ellátása során keletkezett adatok, ezért ugyancsak közérdekű adatok. Az utasításokból az következik, hogy olyan részletességű és tartalmú tételeket nem tartalmaz a nyilvántartás, mint amilyet a kereset felsorolt, ezért az alperest a keresetben meghatározottnál szűkebb körben kötelezte a nyilvántartás adatainak kiadására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását a számlák kiadására kötelezés tekintetében.
Fellebbezését arra alapította, hogy a számlák kiadására kötelezés az Info tv. 30. § (7) bekezdése alapján jogszabálysértő. Hivatkozott arra, hogy legfeljebb a számlák adattartalma minősülhet közérdekű adatnak, a számlák mint okiratok azonban nem. A bíróság ugyanakkor csak közérdekű adatok kiadására kötelezheti az alperest. A számlák közérdekű adat jellegét azért is vitatta, mivel a számlák személyes adatként kezelendők. Érvelése szerint a számlák adattartalma a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott, ezért szükségtelen volt bizonyítási eljárás lefolytatása erre vonatkozóan. A másodlagos kérelem szerinti igényelt adatkör pedig egyértelműen azonosítható és kellően pontosan került meghatározásra.
Mivel a számlák mint okiratok nem közérdekű adatok, ezért az elsőfokú bíróságnak az erre vonatkozó elsődleges kereseti kérelmet el kellett volna utasítania, a módosított másodlagos kereseti kérelemnek megfelelőn legfeljebb a 7. sorszámú előkészítő iratban megadott adatok (kitől, mit, illetve milyen szolgáltatást és milyen értékben vett igénybe H. Z.) kiadására kötelezhette volna az alperest.
Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a per eldöntése szempontjából releváns jogszabályok alapján helyes, jogilag megalapozott döntést hozott. Kiemelte az elsőfokú ítélet indokolásából, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás esetén az átláthatóságnak akkor is meg kell valósulnia, ha a közpénzt kereskedelmi, vendéglátó­ipari egységek szolgáltatásaira fordítják. A költekezés minden esetben a m.-i megbízott közfeladatának ellátásával összefüggésben történt. Egy korábbi másodfokú ítéletre hivatkozva utalt arra, hogy nem a számlákból kinyerhető adatok tekintetében biztosít megtagadási okot az Info tv. 30. § (7) bekezdése, hanem a tételes, a számlakibocsátás szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzésre irányuló igények esetében. Az Info tv. 30. § (7) bekezdés első mondatában foglaltak jelen esetben nem álltak fenn, ugyanis nem valósul meg az alperes gazdálkodásának átfogó ellenőrzése a jelen eljárással érintett adatok megismerésével, ezért a második mondatban foglaltakat sem kellett alkalmazni. Egyetértett azzal az elsőfokú bírósági megállapítással is, hogy a számlák nem személyes adatok, mivel a számlák közpénz felhasználása körében egy közfeladatot ellátó személy megbízatásának ellátásával összefüggésben keletkeztek, így azok minden eleme közérdekű adatnak minősül.
A fellebbezés nem alapos.
Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a Pp. 228. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító, valamint a nyilvántartás elsőfokú ítéletben megjelölt adatainak kiadására kötelező rendelkezése. A fellebbezési kérelem korlátaira figyelemmel a másodfokú bíróságnak a számlák kiadására vonatkozó döntést kellett felülbírálnia.
Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a felperes keresetét akként, hogy a felperes a számlák vonatkozásában elsődlegesen a számlák (elektronikus) másolatait kérte, és csak másodlagos keresetként kérte a számlák felsorolt adatait. Mivel a felperes elsődleges kereseti kérelme a számlák tekintetében határozott és a - később kifejtettek szerint - alapos is volt, nem volt szükség az eshetőleges kereseti kérelemmel foglalkozni, ezért az eshetőleges kereseti kérelemre alapított fellebbezési érvelés sem foghatott helyt.
Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges körben feltárta és helyesen állapította meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és nagyobb részt annak indokaival is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú ítélet indokolását az alábbiak szerint egészíti ki, illetve pontosítja.
Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a számlák tekintetében az adatigénylési kérelem az Info tv. 28. § (3) bekezdésének megfelelően egyértelmű volt, annak pontosítására sem volt szükség. A felperes megjelölte az érintett számlák tárgykörét m.-i megbízottra nézve, behatárolt időtartamra vonta meg az igényelt adatok körét. Az alperes sem hivatkozott arra, hogy nem tudja megállapítani, milyen adatokat kér a felperes. Kétségtelen, hogy a felperes nem a számlák kiadására lehet jogosult, hanem azok adattartalmát jogosult megismerni - nyilvánosság korlátozási ok fennállása hiányában - az Info tv. 26. § (1) bekezdés és 28. § (1) bekezdés alapján. A számlák másolata kiadásának kérése tartalmilag a számlák adattartalmának megismerése, és az azt tartalmazó dokumentum másolatának kiadására irányul, ezért határozott kérelemnek minősült és megfelelt az Info tv. 28. § (1) bekezdésének és a 29. § (3) bekezdésének.
Az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helytálló indokolással állapította meg, hogy a számlák kiadásának nem képezte akadályát az Info tv. 30. § (7) bekezdése sem. A fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság azt emeli ki, hogy önmagában egy vagy több számla tartalmának megismerése iránti igény még nem jelent sem átfogó, sem tételes, a gazdálkodó szervezet ellenőrzésére jogosult szervezetek (pl. ÁSZ, KEHI) kizárólagos hatásköreibe tartozó számlaszintű vizsgálatot. Az az értelmezés, hogy egy számla adattartalma az Info tv. 30. § (7) bekezdés alapján nem megismerhető, nem egyeztethető össze az Alaptörvény 28. cikkével, illetve a 39. cikk (2) bekezdésével sem. Ez ugyanis aránytalanul korlátozná a közpénzekre vonatkozó közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerését a számlák adattartalma tekintetében.
A fellebbező alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a számláknak van személyes adattartalma. Az érintett megbízott által benyújtott költségszámlák az érintett személyes adatainak minősülnének az Info tv. 3. § 1., 2. pontjai alapján. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése - az elsőfokú bíróság indokolásával ellentétben - a közérdekű adat fogalmát, csakúgy mint az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése, alkotmányos értelemben használja, és nem zárja ki, hogy legyenek olyan közpénzre vonatkozó adatok, amelyek nem közérdekűek, hanem közérdekből nyilvánosak.
A költségszámlák azonban a m.-i megbízott közfeladata ellátásával összefüggő személyes adatok, ezért az Info tv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek a felperes számára. Egyebekben az elsőfokú bíróság helytálló indokolással következtetett arra, hogy a számlák nem csak a m.-i megbízott fogyasztását tartalmazzák, így egészségügyi, illetve egyéb olyan személyes adatot, amely a m.-i megbízott feladatellátásával ne függne össze, ez okból nem tartalmaznak. A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy más, közfeladatot ellátó személynek nem minősülő személyek személyes adatai kitakarhatóak, ugyanakkor ez a kérelem teljesítését nem akadályozza, a kérelem ezen adatok kitakarásával teljesíthető az Info tv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően.
Mindezek alapján a fenti indokolásbeli kiegészítésre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az Info tv. 28. § (1) bekezdése, 29. § (3) bekezdése, és a 31. § (7) bekezdése alapján az alperest a számlák adatainak másolatban történő kiadására. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.763/2018/6.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.