adozona.hu
BH 2025.9.209
BH 2025.9.209
A közérdekű adat kiadása iránti perben a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bek].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2024. június 12-én e-mailben küldött közérdekű adatigénylést az alpereshez.
[2] Az alperes a 2024. június 17-én és június 18-án a fenti elektronikus üzenetre küldött válaszlevelében adatigénye pontosítására hívta fel a felperest, mert az adatigénylés "publikus címzettet" nem tartalmazott.
[3] A felperes 2024. június 18-án válaszában azt közölte, hogy az adatigénylés címzettje a fogadó e-mail végződéséből egyértelműen megállapítható.
[4] Az alperes 2024. június 28-án az adati...
BH 2025.9.209 A közérdekű adat kiadása iránti perben a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bek].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2024. június 12-én e-mailben küldött közérdekű adatigénylést az alpereshez.[2] Az alperes a 2024. június 17-én és június 18-án a fenti elektronikus üzenetre küldött válaszlevelében adatigénye pontosítására hívta fel a felperest, mert az adatigénylés "publikus címzettet" nem tartalmazott.
[3] A felperes 2024. június 18-án válaszában azt közölte, hogy az adatigénylés címzettje a fogadó e-mail végződéséből egyértelműen megállapítható.
[4] Az alperes 2024. június 28-án az adatigénylést tartalmazó e-mailre küldött válaszlevelében közölte, hogy az adatigénylés pontosításának hiányában arra érdemi választ nem tud küldeni.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[5] A felperes a keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyező adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdését jelölte meg.[6] Az alperes az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a pert megelőzően a felperes az adatigénylést az alperes részére nem küldte meg; a kérelemnek az alperes nem volt címzettje. A felperes az adatigénylést felhívásaira nem pontosította, az adatigénylés konkrét címzettjét nem jelölte meg.
Az első- és a másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest az adatigénylés teljesítésére.[8] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az adatigénylés címzettje az alperes volt. A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog törvényi rendelkezés útján korlátozható; az alapjog gyakorlásával kapcsolatban formai követelmények meghatározása az alapjog tartalma lényeges korlátozásának minősül. Mivel törvény nem írja elő, hogy az elektronikus üzenetben elküldött adatigénylés esetén az adatkezelőt az e-mail címzettjeként kell megjelölni; a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az adatigénylést tartalmazó e-mail megérkezésekor az alperesnek az adatigénylés címzettjének kellett-e tekintenie magát. Rögzítette, hogy az adatigénylés az alperes e-mail címére érkezett, az a címzettet adatkezelői minőségben szólította meg, szervezeti egységeit nevesíti. Mindezekből az alperesnek az adatigénylés megérkezésekor arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy a felperes tőle igényli a kérelem szerinti adatokat. A felperes 2024. június 18-i e-mail üzenete pedig mindezt megerősítette. Ezért a pert megelőző eljárás hiányára hivatkozással nem lehetett az eljárást megszüntetni. Mivel az alperes nem vitatta a keresetben előadottakat, a kereset szerinti adatok kiadására kötelezte az alperest.
[9] A mindkét fél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[10] A jogerős ítélet felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős indokai szerint az alperes minősült az adatigénylés címzettjének. Nem vitás, hogy az alperes az adatigénylést tartalmazó e-mailt, az általa nem vitatottan kezelt e-mail címen megkapta, az e-mailben alkalmazott adatkezelő megszólításból - más adatkezelő címzett hiányában - pedig egyértelműen következtethetett arra, hogy az adatigénylést neki címezte a felperes. E következtetés helytállóságát kétségtelenné tette a felperesnek az a válasza, amelyet az alperes felhívására küldött. Az a körülmény, hogy az alperes titkos másolatban kapta meg az adatigénylést tartalmazó e-mailt, nem zárja ki az alperes címzett minőségét. Ezt támasztja alá, hogy az alperes a kérelmet adatigénylésként iktatta és a felperest mint adatigénylőt hívta fel a kérelem pontosítására.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását, harmadlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. és 6. pontját, a 26. § (1) bekezdését, a 30. § (2) bekezdését, a 31. § (1) és (3) bekezdését, a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontját és a 240. § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg.[12] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti a fenti jogszabályokat, mert a felperes nem terjesztett elő adatigénylést az alpereshez. A közérdekű adat kiadása iránti pert megelőző eljárás az adatkezelőhöz címzett jognyilatkozattal indítható, amelyben egyértelműen meg kell jelölni azt a személyt, akinek szól a nyilatkozat. Az adott adatigénylést tartalmazó e-mailnek nem volt címzettje, azt az alperes csupán titkos másolatként kapta meg. A felperes e-mail útján előterjesztett adatigénylése amiatt sem minősül kifejezetten az alpereshez címzett jognyilatkozatnak, mert az szövegezésében sem jelölt meg konkrét címzettet, továbbá az adatigénylés tartalmából sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azt az alpereshez intézte a felperes. A felperes 2024. június 18-i e-mail üzenete a felperes által adatigénylésében meghatározott azonosítót nem tartalmazta, ezért azt nem lehet az adatigénylés pontosításaként értékelni.
[13] Másodlagos felülvizsgálati kérelmét - tartalma szerint - arra alapította, hogy az adatigénylést teljesítette.
[14] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 415. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Pp. 72. § (1) bekezdésére utalással - visszautasította, mert a felperes a Kúria Pfv.IV.20.369/2025/2. számú, hiánypótlásra felhívó végzését 2025. április 11-én átvette, azonban a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget.[17] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint.
[20] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) (3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]). A közérdekű adat kiadása iránt indított per szempontjából a pert megelőző eljárás célja az, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.).
[21] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján került megalkotásra az Infotv., amely III. Fejezetében meghatározza a közérdekű adatok megismerésének rendjét. Az Infotv. III. Fejezete értelmében a közérdekű adat kiadása iránti pert az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie, amelynek szabályait az Infotv. 28-30. §-ai határozzák meg. Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Infotv. 28. § (3) bekezdése, a 29. § (1)-(1b) bekezdései alapján az adatigénylést az adatkezelőhöz kell benyújtani. Vagyis a közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. § (1) bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem adatkezelőhöz történő benyújtása.
[22] A pert megelőző eljárás jelentősége, hogy az adatkezelőhöz a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtásának hiánya miatt a keresetlevelet vissza kell utasítani a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). Az Infotv. 31. § (1) bekezdése értelmében az igénylő többek közt a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén indíthat közérdekű adat kiadása iránt pert. A pert megelőző eljárás további eljárásjogi jelentősége az, hogy az Infotv. 31. § (3) bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.
[23] A Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben a pert kötelezően megelőző eljárás hiánya miatt a keresetlevél visszautasítására a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján, továbbá az eljárás megszüntetésére a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak akkor kerülhet sor, ha a felperes az Infotv. 28. §-a szerint az adat megismerése iránti kérelmet nem terjeszt elő a keresetlevél benyújtása előtt az adatkezelőnél (Kúria Pfv.IV.20.078/2025/6.). Ennélfogva az eljárt bíróságok mindenekelőtt helytállóan tették vizsgálat tárgyává, és a felülvizsgálati eljárás során a Kúriának is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a keresetlevél benyújtása előtt benyújtott-e az adat megismerése iránti kérelmet az alperesnél [Infotv. 28. § (1) bekezdés].
[24] Jelen perben az nem volt vitás, hogy az adatigény az alperes e-mail címére megérkezett. A Kúria jogértelmezése szerint azonban az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel akkor teljesül és a közérdekű adat megismerése iránti igény akkor minősül az adatkezelőhöz "benyújtott" adatigénylésnek, ha az adatigénylés tartalma, illetve az adatigénylés benyújtásának körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az alperesnek címezte. Ennek megállapítása során nem kizárólag annak van jelentősége, hogy a felperes az elektronikus üzenetet az alperesnek - titkos másolatként vagy egyéb módon - eljuttatta. Azt kellett megítélni, hogy az alperes az adatigénylés körülményeit, az adatigénylés tartalmi elemeivel együttesen értékelve egyértelműen következtethetett-e arra, hogy a felperes tőle igényli az adatkiadás teljesítését. Ezért önmagában az elektronikus üzenet alperes e-mail címére történő megküldéséből - egyéb erre utaló körülmény hiányában - nem következik kétségmentesen, hogy az adatigénylés címzettje is az alperes.
[25] Az adott ügyben értékelni kellett, hogy a felperes 2024. június 12-én "Címzett" e-mail cím megjelölése nélkül "Tisztelt Adatkezelő!" megszólítással küldött közérdekű adatigénylést, továbbá értékelni kellett az igényelt adatokat. A felperes az alperest az adatigényléseben nem nevesítette, és az adatigénylés körülményeiből közvetetten sem tűnik ki, hogy a felperes az adatok kiadását kétséget kizáróan az alperestől igényli. Az adatigénylés tartalma (a címzett megszólítása, a kért adatok tartalma) alapján tehát kétségmentes következtetés nem vonható le arra, hogy a felperes az adatigénylés teljesítését az alperestől kéri. Ugyan a felperes az adatigénylést tartalmazó e-mailt titkos másolatban az alperes e-mail címére is megküldte, az alperes e-mail címének titkos másolatként való feltüntetése - a fent említett egyéb körülmények miatt - jelen esetben nem elégséges annak kétségmentes megállapításához, hogy az adatigénylés címzettje is az alperes. A másodfokú bíróság megállapításával ellentétben, a felperes 2024. június 18-i levelét sem lehet az adatigénylés pontosításaként értékelni, ugyanis ebben az e-mailben a felperes által az adatigénylésben alkalmazott azonosító nem szerepel. Ennélfogva nem vonható le az adott perben az a következtetés sem, hogy a felperes válasza alapján az alperes számára nem lehetett kétséges: a felperes neki címezte az adatigénylést.
[26] Mindezek alapján a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítélete sérti az Infotv. 28. § (1) bekezdését; ugyanis a fent kifejtettek szerint adott ügyben az Infotv.-ben meghatározott, pert megelőző eljárást a felperes az alperessel szemben nem folytatta le.
[27] A Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a törvényben meghatározott pert megelőző eljárás hiányát jelöli meg, míg a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból kell megszüntetnie. A Pp. 379. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel - teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a 240. § (1) bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt - megfelelő határidő tűzésével - fel kell hívni.
[28] Mindezek alapján a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontját és a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontját sértette az elsőfokú bíróság azzal, hogy az eljárást hivatalból nem szüntette meg. A másodfokú bíróság a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárásmegszüntetési ok fennállását nem észlelte, annak ellenére bírálta felül érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét, amely mulasztásával megsértette a Pp. 379. §-át.
[29] A Kúria a fent kifejtett indokok alapján végzésével a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítéletre kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
(Kúria Pfv.IV.20.369/2025/9.)