adozona.hu
BH 2018.10.286
BH 2018.10.286
A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyra irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el [1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 110. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes az 1980. június 24-étől munkaviszonyban, illetve munkanélküli állományban töltött éveket követően 1992. április 1-jén hivatásos szolgálati viszonyt létesített. Ezt követően 2001. augusztus 15-től 2006. szeptember 14-ig közszolgálati jogviszonyban állt, majd 2006. szeptember 15-től ismét hivatásos szolgálati viszonyba nyert felvételt és innen került nyugállományba. Ekkor jogviszonya felmentéssel került megszüntetésre. A fel...
BH 2018.10.286 A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyra irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el [1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 110. § (2) bekezdés].
A tényállás
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes az 1980. június 24-étől munkaviszonyban, illetve munkanélküli állományban töltött éveket követően 1992. április 1-jén hivatásos szolgálati viszonyt létesített. Ezt követően 2001. augusztus 15-től 2006. szeptember 14-ig közszolgálati jogviszonyban állt, majd 2006. szeptember 15-től ismét hivatásos szolgálati viszonyba nyert felvételt és innen került nyugállományba. Ekkor jogviszonya felmentéssel került megszüntetésre. A felperes 2011. június 16-tól állt kormánytisztviselői jogviszonyban, mely 2015. április 30-ával közös megegyezéssel szűnt meg, majd a felperes ismét hivatásos állományú jogviszonyt létesített (úgynevezett senior állományban) határozott időre 2015. május 1-jétől 2031. június 31-ig, mely jogviszony a jogerős ítélet meghozatalakor is fennállt. A felperes 2015. december 9-én feljegyzést nyújtott be az alpereshez, melyben 30 év szolgálati viszony után háromhavi illetményének megfelelő összegű jubileumi jutalom kifizetését kérte.A felperes keresete, az alperes ellenkérelme
[2] A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 1 231 068 forint jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy az újabb hivatásos szolgálati viszony létesítésekor megfelelt a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeinek, és igénye az elévülési időt figyelembe véve sem tekinthető időn túlinak.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes 2011. június 16. és 2015. április 30. között kormánytisztviselő volt és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) eltérő szabályai miatt a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdő időpontja 1992. május 3-ában került megállapításra, így a 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2022-ben érte volna el. Amikor 2015. május 1-jétől ismét hivatásos szolgálati viszonyba került, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 166. § (2) bekezdésére figyelemmel a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság esedékessége már eltelt, ekkor ugyanis a felperes nem tartozott a Hszt. hatálya alá.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy 2011. június 16. és 2015. április 30. között a felperes az alperes egyik szervezeti egységénél kormánytisztviselőként került foglalkoztatásra, s ez alapján a rá vonatkozó jogszabályok alapján kellett mind a közszolgálati jogviszonyban töltött idejének kezdő időpontját, mind a jubileumi jutalomra jogosító idejének kezdő időpontját megállapítani. Ez az időpont a Kttv. 150. § (3) bekezdésére figyelemmel 1992. május 3. volt. A felperes kormánytisztviselői jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszűnését követően ismét hivatásos jogviszonyba került 2015. május 1-jével, így rá a továbbiakban a Hszt. szabályait kellett alkalmazni. A Hszt. jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe veendő időszakra vonatkozó rendelkezései eltérnek a Kttv. szabályaitól, a hivatásos szolgálati viszonyban így a felperes jubileumi jutalomra való jogosultsága kezdő időpontja 1983. április 4-e volt. A felperes kormánytisztviselőként még nem érte el a 30 éves jubileumi jutalomra jogosító időt, amikor viszont újra a Hszt. hatálya alá került, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság esedékességének napja, 2013. április 4-e már eltelt. Mivel ekkor a felperes nem tartozott a Hszt. hatálya alá, a bíróság keresetét megalapozatlannak tartotta.[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest 1 231 068 forint jubileumi jutalom és késedelmi kamata megfizetésére.
[6] Határozatában kifejtette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (NAVtv.) 31. § (3b) pontja csupán arról rendelkezik, hogy a pénzügyőr akkor nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyában azt már megkapta. Mivel a felperes kormánytisztviselői jogviszonyában a 30 éves jubileumi jutalomra nem szerzett jogosultságot, azt részére nem fizették ki. A felperes a hivatásos szolgálati viszonya létesítése időpontjában, 2015. május 1-jén a NAVtv. 34/Y. § (6) bekezdése szerint irányadó Hszt. alapján számított 30 év hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezett, s mivel korábbi jogviszonyában ezt a juttatást nem fizették meg számára, erre az alperes köteles.
[7] A törvényszék álláspontja szerint az ettől eltérő jogértelmezés arra vezetne, hogy a felperes a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére a 2031. évig fennálló hivatásos szolgálati viszonyában nem szerezhetne jogosultságot, holott a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezik. A jubileumi jutalom jogintézménye bevezetése azt a jogpolitikai célt szolgálta, hogy aki a törvényben meghatározott időtartamban a közszférában végzi munkáját, az állami költségvetés keretei között a munkáltató részére biztosított pénzből részesüljön e juttatásban.
[8] Az ítélet szerint a felperes követelése nem évült el, mivel a NAVtv. 16/K. §-ában meghatározott hároméves elévülési idő a jogviszony létesítése időpontjában kezdődött meg, de ez az időtartam 2013. április 4-éhez képest sem telt el.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, a felperes keresetét utasítsa el és marasztalja a felperest a perköltségben.[10] Érvelése szerint kormánytisztviselőként a felperes 2011. június 16-ától 2015. április 30-áig nem szerezte meg a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot, figyelemmel arra, hogy kormánytisztviselőként a jubileumi jutalomra való jogosultság kezdő időpontját 1992. május 3-ában állapították meg. 2015. május 1-jén a hivatásos szolgálati viszony létesítése napján szintén nem szerezte meg e jogosultságot, mert a jutalom nem ekkor vált esedékessé. A régi Hszt. 110. § (2) bekezdése rendelkezése szerint a 30 év jogosultsági idő lejártakor az adott napon szerez jogosultságot az állomány tagja a jubileumi jutalomra, ezt kell az esedékessé válás napjának tekinteni. A jogosult az elévülési időn belül ettől az időponttól követelheti az adott juttatás kifizetését. Mivel a felperes nem a hivatásos szolgálati viszony létesítése napján érte el a jubileumi jutalom fizetéséhez szükséges jogosultsági időt, hanem ekkor már több idővel rendelkezett, a törvényi feltételek nem teljesültek.
[11] A jogerős ítélet ennek megfelelően sérti a régi Hszt. 110. § (2) bekezdését, illetve az új Hszt. 166. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a NAVtv. 31. § (3b) pontját. A másodfokú bíróság helytelenül hivatkozott a NAVtv. 31. § (3b) pontjára a régi Hszt. 110. § (2) bekezdése helyett, mely szerint a jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban eltöltött idő elérésének a napján esedékes.
[12] Helytelen következtetésre jutott a másodfokú bíróság a NAVtv. 31. § (3b) pontjának értelmezésekor, mely szerint csupán abban az esetben nem kell az újabb jogviszonyban az adott jubileumi jutalmat kifizetni, ha az állomány tagja azt más jogviszonyban már megkapta. Helyes értelmezés szerint a főszabály alapján az állomány tagja a 30 éves jogosító idő betöltésének a napjának válik jogosulttá a jubileumi jutalomra, azonban az csak akkor fizethető ki a számára - hiába jogosult rá -, ha a kiegészítő szabályban foglaltaknak is megfelel, vagyis még nem került neki kifizetésre egy másik jogviszonyban.
[13] Ennek megfelelően a törvényszék a jogszabályi rendelkezést helytelenül értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy ha az adott jubileumi jutalmat a másik jogviszonyban nem fizették ki, akkor azt az új munkáltatónak kell kifizetnie. 2013 áprilisában a felperes sem kormánytisztviselőként, sem a hivatásos állomány tagjaként nem volt jogosult jubileumi jutalomra. A másodfokú bíróság ítéletében rögzített logika szerint, amennyiben a felperes a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor 36 év jubileumi jutalomra jogosító évvel rendelkezett volna, a jogviszony létesítése napján ki kellett volna fizetni neki a 30 és a 35 éves jubileumi jutalmat is. Mindez abszurd helyzetet eredményezne.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott.[15] A felek által nem vitatott tényállás alapján a felperes 2011. június 16-tól 2012. február 29-ig a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya, majd 2012. március 1-jétől a Kttv. és a NAVtv. hatálya alatt kormánytisztviselőként került foglalkoztatásra. E jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került és 2015. május 1-jétől a hivatásos állomány tagjaként először a régi Hszt., majd 2015. július 1-jétől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) hatálya alatt került foglalkoztatásra, s mivel vezénylésre került az alperes állományába, ezért részben a NAVtv. hatálya alá is került.
[16] Erre figyelemmel az újabb jogviszonya létesítésekor a jubileumi jutalma megállapítására belépésekor a régi Hszt., majd 2015. július 1-jétől az új Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Mind a régi Hszt. 49/C. § (1) bekezdése, mind az új Hszt. 63. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjai a Hszt. szerinti jubileumi jutalomra jogosultak.
[17] A felperes belépése napján, 2015. május 1-jén hatályos régi Hszt. 110. § (2) bekezdése arról rendelkezett, hogy a jubileumi jutalom a szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes, nem tartalmazott azonban külön rendelkezést arra, hogy a hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomra akkor, ha azt más jogviszony alapján már megkapta. Ilyen rendelkezés az új Hszt. 166. § (3) bekezdésében szerepel.
[18] A felperes kormánytisztviselőként 2011. június 16. és 2015. április 30. között a Ktv., a Ktjv., illetve a Kttv. szerint nem szerzett jogosultságot a 30 éves jubileumi jutalomra, mert e törvények rendelkezése szerint a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó rendelkezései eltérnek a Hszt. számítási szabályaitól. A kormánytisztviselő felperes jubileumi jutalomra való jogosultsága kezdő időpontja 1992. május 3-a volt, így kormánytisztviselői jogviszonya fennmaradása esetén a 30 éves jubileumi jutalomra 2022-ben szerzett volna jogosultságot.
[19] A felperes 2015. május 1-jén létesített újabb hivatásos szolgálati viszonyt, s ekkor a régi Hszt. szabályait alkalmazva megállapították, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdő időpontja 1983. április 4., így jogviszonya létesítésekor már több, mint 32 év jubileumi jutalomra jogosító idővel rendelkezett.
[20] Helytállóan állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a régi Hszt. 110. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom azon a napon esedékes, amely napon a hivatalos szolgálati viszonyban álló a rá vonatkozó számítási mód alapján elérte azt a jogosító időt, amelyet a jogszabály az adott jubileumi jutalom feltételeként előír. Ennek megfelelően az adott napon az igénylőnek hivatásos szolgálati viszonyban kell állnia, a Hszt. szabályai szerint kell meghatározni a jogosultsági időt és ennek az adott napon el kell érnie a törvényben meghatározott mértéket. A felperes a Hszt. szabályai szerinti 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2013. április 4-én érte el, ebben az időpontban azonban nem állt hivatásos szolgálati viszonyban, így a kifizetés nyilvánvalóan nem válhatott esedékessé.
[21] Helytelenül jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy ez a juttatás a jogviszony létesítésekor vált esedékessé, mivel a törvény egyértelmű rendelkezésével ellentétben nem állapítható meg, hogy a 30 éves jogosultsági időt a felperes ebben az időpontban szerezte meg. Ugyancsak kellő alap nélkül állította a másodfokú bíróság, hogy a felperes követelése nem évült el. A NAVtv. 16/K. § (4) bekezdése szerint az igény elévülése az igény esedékessé válásakor kezdődik, a felperes követelése azonban nem vált esedékessé, figyelemmel arra, hogy a 30 éves jubileumi jutalomra nem is szerzett jogosultságot a Hszt. szabályai szerint.
[22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Kúria, Mfv.II.10.645/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.II.10.645/2017/3.
A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke
Dr. Tánczos Rita előadó bíró
Dr. Stark Marianna bíró
Az I. rendű felperes:
A felperes képviselője: Dr. Tóth Edina ügyvéd
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Az alperes képviselője: Dr. Boros Béla jogtanácsos
A per tárgya: jubileumi jutalom megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.22.909/2016/5.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.132/2016/7.
Rendelkező rész
A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.22.909/2016/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.132/2016/7. számú ítéletét helybenhagyja.Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült 121.100 (százhuszonegyezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A tényállás
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes az 1980. június 24-étől munkaviszonyban, illetve munkanélküli állományban töltött éveket követően 1992. április 1-jén hivatásos szolgálati viszonyt létesített a Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Ezt követően 2001. augusztus 15-étől 2006. szeptember 14-éig a Nemzeti Nyomozó Irodánál létesített közszolgálati jogviszonyt. 2006. szeptember 15-étől ismét hivatásos szolgálati viszonyba nyert felvételt a Vám- és Pénzügyőrség állományába, majd annak jogutódjától, az alperestől került nyugállományba. Ekkor jogviszonya felmentéssel került megszüntetésre. A felperes 2011. június 16-ától állt kormánytisztviselői jogviszonyban, mely 2015. április 30-ával közös megegyezéssel szűnt meg, majd a felperes ismét hivatásos állományú jogviszonyt létesített (úgynevezett senior állományban) Magyarország Rendőrségével határozott időre 2015.május 1-jétől 2031. június 31-éig, mely jogviszony a jogerős ítélet meghozatalakor is fennállt. A felperes vezényléssel az alperes Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán teljesített ekkor szolgálatot. 2015. december 9-én feljegyzést nyújtott be az alpereshez, melyben 30 év szolgálati viszony után három havi illetményének megfelelő összegű jubileumi jutalom kifizetését kérte. Ennek elutasítását követően szolgálati panaszt nyújtott be, amit a NAV Központi Irányítás Főigazgatója 2016. március 8-án kelt határozatával elutasította.A felperes keresete, az alperes ellenkérelme
[2] A felperes keresetében 1.231.068 forint jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy az újabb hivatásos szolgálati viszony létesítésekor megfelelt a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeinek, és igénye az elévülési időt figyelembe véve sem tekinthető időn túlinak.
[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes 2011. június 16. és 2015. április 30. között kormánytisztviselő volt és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) eltérő szabályai miatt a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdő időpontja 1992. május 3-ában került megállapításra, így a 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2022-ben érte volna el. Amikor 2015. május 1-jétől ismét hivatásos szolgálati viszonyba került, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 166. § (2) bekezdésére figyelemmel a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság esedékessége már eltelt, ekkor ugyanis a felperes nem tartozott a Hszt. hatálya alá.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 67.850 forint perköltség megfizetésére. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy 2011. június 16. és 2015. április 30. között a felperes az alperes egyik szervezeti egységénél kormánytisztviselőként került foglalkoztatásra, s ez alapján a rá vonatkozó jogszabályok alapján kellett mind a közszolgálati jogviszonyban töltött idejének kezdő időpontját, mind a jubileumi jutalomra jogosító idejének kezdő időpontját megállapítani. Ez az időpont a Kttv. 150. § (3) bekezdésére figyelemmel 1992. május 3. volt. A felperes kormánytisztviselői jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszűnését követően ismét hivatásos jogviszonyba került 2015. május 1-jével, így rá a továbbiakban a Hszt. szabályait kellett alkalmazni. A Hszt jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe veendő időszakra vonatkozó rendelkezései eltérnek a Kttv. szabályaitól, a hivatásos szolgálati viszonyban így a felperes jubileumi jutalomra való jogosultsága kezdő időpontja 1983. április 4-e volt. A felperes kormánytisztviselőként még nem érte el a 30 éves jubileumi jutalomra jogosító időt, amikor viszont újra a Hszt. hatálya alá került, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság esedékességének napja, 2013. április 4-e már eltelt. Mivel ekkor a felperes nem tartozott a Hszt. hatálya alá, a bíróság keresetét megalapozatlannak tartotta.[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest 1.231.068 forint jubileumi jutalom és késedelmi kamata megfizetésére.
[6] Határozatában kifejtette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (NAVtv.) 31. § (3b) pontja csupán arról rendelkezik, hogy a pénzügyőr akkor nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyában azt már megkapta. Mivel a felperes kormánytisztviselői jogviszonyában a 30 éves jubileumi jutalomra nem szerzett jogosultságot, azt részére nem fizették ki. A felperes a hivatásos szolgálati viszonya létesítése időpontjában, 2015. május 1-jén a NAVtv. 34/Y. § (6) bekezdése szerint irányadó Hszt. alapján számított 30 év hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezett, s mivel korábbi jogviszonyában ezt a juttatást nem fizették meg számára, erre az alperes köteles.
[7] A törvényszék álláspontja szerint az ettől eltérő jogértelmezés arra vezetne, hogy a felperes a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésére a 2031. évig fennálló hivatásos szolgálati viszonyában nem szerezhetne jogosultságot, holott a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezik. A jubileumi jutalom jogintézménye bevezetése azt a jogpolitikai célt szolgálta, hogy aki a törvényben meghatározott időtartamban a közszférában végzi munkáját, az állami költségvetés keretei között a munkáltató részére biztosított pénzből részesüljön e juttatásban.
[8] Az ítélet szerint a felperes követelése nem évült el, mivel a NAVtv. 16/K. §-ában meghatározott három éves elévülési idő a jogviszony létesítése időpontjában kezdődött meg, de ez az időtartam 2013. április 4-éhez képest sem telt el.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, a felperes keresetét utasítsa el és marasztalja a felperest a perköltségben.[10] Érvelése szerint kormánytisztviselőként a felperes 2011. június 16-ától 2015. április 30-áig nem szerezte meg a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot figyelemmel arra, hogy kormánytisztviselőként a jubileumi jutalomra való jogosultság kezdő időpontját 1992. május 3-ában állapították meg. 2015. május 1-jén a hivatásos szolgálati viszony létesítése napján szintén nem szerezte meg e jogosultságot, mert a jutalom nem ekkor vált esedékessé. A régi Hszt. 110. § (2) bekezdése rendelkezése szerint a 30 év jogosultsági idő lejártakor az adott napon szerez jogosultságot az állomány tagja a jubileumi jutalomra, ezt kell az esedékessé válás napjának tekinteni. A jogosult az elévülési időn belül ettől az időponttól követelheti az adott juttatás kifizetését. Mivel a felperes nem a hivatásos szolgálati viszony létesítése napján érte el a jubileumi jutalom fizetéséhez szükséges jogosultsági időt, hanem ekkor már több idővel rendelkezett, a törvényi feltételek nem teljesültek.
[11] A jogerős ítélet ennek megfelelően sérti a régi Hszt. 110. § (2) bekezdését, illetve az új Hszt. 166. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a NAVtv. 31. § (3b) pontját. A másodfokú bíróság helytelenül hivatkozott a NAVtv. 31. § (3b) pontjára a régi Hszt. 110. § (2) bekezdése helyett, mely szerint a jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban eltöltött idő elérésének a napján esedékes.
[12] Helytelen következtetésre jutott a másodfokú bíróság a NAVtv. 31. § (3b) pontjának értelmezésekor, mely szerint csupán abban az esetben nem kell az újabb jogviszonyban az adott jubileumi jutalmat kifizetni, ha az állomány tagja azt más jogviszonyban már megkapta. Helyes értelmezés szerint a főszabály alapján az állomány tagja a 30 éves jogosító idő betöltésének a napjának válik jogosulttá a jubileumi jutalomra, azonban az csak akkor fizethető ki a számára – hiába jogosult rá –, ha a kiegészítő szabályban foglaltaknak is megfelel, vagyis még nem került neki kifizetésre egy másik jogviszonyban.
[13] Ennek megfelelően a törvényszék a jogszabályi rendelkezést helytelenül értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy ha az adott jubileumi jutalmat a másik jogviszonyban nem fizették ki, akkor azt az új munkáltatónak kell kifizetnie. 2013. áprilisában a felperes sem kormánytisztviselőként, sem a hivatásos állomány tagjaként nem volt jogosult jubileumi jutalomra. A másodfokú bíróság ítéletében rögzített logika szerint, amennyiben a felperes a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor 36 jubileumi jutalomra jogosító évvel rendelkezett volna, a jogviszony létesítése napján ki kellett volna fizetni neki a 30 és a 35 éves jubileumi jutalmat is. Mindez abszurd helyzetet eredményezne.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.[15] A felek által nem vitatott tényállás alapján a felperes 2011. június 16-ától 2012. február 29-éig a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya, majd 2012. március 1-jétől a Kttv. és a NAVtv. hatálya alatt kormánytisztviselőként került foglalkoztatásra. E jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került és 2015. május 1-jétől a hivatásos állomány tagjaként először a régi Hszt., majd 2015. július 1-jétől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (új Hszt.) hatálya alatt került foglalkoztatásra, s mivel vezénylésre került az alperes állományába, ezért részben a NAVtv. hatálya alá is került.
[16] Erre figyelemmel az újabb jogviszonya létesítésekor a jubileumi jutalma megállapítására belépésekor a régi Hszt., majd 2015. július 1-jétől az új Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Mind a régi Hszt. 49/C. § (1) bekezdése, mind az új Hszt. 63. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjai a Hszt. szerinti jubileumi jutalomra jogosultak.
[17] A felperes belépése napján, 2015. május 1-jén hatályos régi Hszt. 110. § (2) bekezdése arról rendelkezett, hogy a jubileumi jutalom a szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes, nem tartalmazott azonban külön rendelkezést arra, hogy a hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomra akkor, ha azt más jogviszony alapján már megkapta. Ilyen rendelkezés az új Hszt. 166. § (3) bekezdésében szerepel.
[18] A felperes kormánytisztviselőként 2011. június 16. és 2015. április 30. között a Ktv., a Ktjv., illetve a Kttv. szerint nem szerzett jogosultságot a 30 éves jubileumi jutalomra, mert e törvények rendelkezése szerint a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó rendelkezései eltérnek a Hszt. számítási szabályaitól. A kormánytisztviselő felperes jubileumi jutalomra való jogosultsága kezdő időpontja 1992. május 3-a volt, így kormánytisztviselői jogviszonya fennmaradása esetén a 30 éves jubileumi jutalomra 2022-ben szerzett volna jogosultságot.
[19] A felperes 2015. május 1-jén létesített újabb hivatásos szolgálati viszonyt, s ekkor a régi Hszt. szabályait alkalmazva megállapították, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdő időpontja 1983. április 4., így jogviszonya létesítésekor már több, mint 32 év jubileumi jutalomra jogosító idővel rendelkezett.
[20] Helytállóan állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a régi Hszt. 110. § (2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom azon a napon esedékes, amely napon a hivatalos szolgálati viszonyban álló a rá vonatkozó számítási mód alapján elérte azt a jogosító időt, amelyet a jogszabály az adott jubileumi jutalom feltételeként előír. Ennek megfelelően az adott napon az igénylőnek hivatásos szolgálati viszonyban kell állnia, a Hszt. szabályai szerint kell meghatározni a jogosultsági időt és ennek az adott napon el kell érnie a törvényben meghatározott mértéket. A felperes a Hszt. szabályai szerinti 30 éves jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt 2013. április 4-én érte el, ebben az időpontban azonban nem állt hivatásos szolgálati viszonyban, így a kifizetés nyilvánvalóan nem válhatott esedékessé.
[21] Helytelenül jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy ez a juttatás a jogviszony létesítésekor vált esedékessé, mivel a törvény egyértelmű rendelkezésével ellentétben nem állapítható meg, hogy a 30 éves jogosultsági időt a felperes ebben az időpontban szerezte meg. Ugyancsak kellő alap nélkül állította a másodfokú bíróság, hogy a felperes követelése nem évült el. A NAVtv. 16/K. § (4) bekezdése szerint az igény elévülése az igény esedékessé válásakor kezdődik, a felperes követelése azonban nem vált esedékessé figyelemmel arra, hogy a 30 éves jubileumi jutalomra nem is szerzett jogosultságot a Hszt. szabályai szerint.
[22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[23] A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyra irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el.Záró rész
[24] A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét, míg a fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2018. május 9.
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró
(Kúria, Mfv.II.10.645/2017.)