adozona.hu
BH 2018.9.259
BH 2018.9.259
A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartalmazó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 50. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-éig egy Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály Őr- és Járőrszolgálati alosztályán forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem k...
BH 2018.9.259 A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartalmazó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 50. §].
A tényállás
[1] A felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-éig egy Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály Őr- és Járőrszolgálati alosztályán forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem került sor.A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[2] A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében 2012. január 1-től 2014. január 31-éig terjedő időszakra elsődlegesen 1 913 175 forint illetménykülönbözet, másodlagosan 966 250 forint megbízási díj és ezen összegek kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Illetménykülönbözet iránti keresetét arra alapította, hogy hogy el kellett látnia a 65/2011. (XII. 30.) BM. rendelet I. számú melléklete II-IV-XIV.73 sorában szereplő beosztáshoz tartozó feladatokat. Másodlagos kereseti kérelme indokaként előadta, hogy munkaköri leírásában szereplő személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési balesetek helyszíni eljárása lefolytatásának előírása ellentétes a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel, ezért többletszolgálatot teljesített, amelyért megbízási díjra jogosult.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a perbeli időszakban igazolhatóan járőri feladatokat látott el és ellenőrző járőri munkaköri leírásának megfelelően végzett baleseti helyszíni eljárási cselekményeket, amelyek azonban nem tekinthetőek a külön szakmai képesítést igénylő balesetvizsgálói és baleseti helyszínelői beosztásba tartozó feladatnak.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 753 660 forint összegű megbízási díj és ezen összeg 2013. január 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamatának megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a meghallgatott tanúk vallomásai alapján elkülönítette az ellenőrző járőr munkaköri leírásában szereplő és a helyszínelő balesetvizsgáló helyszínelési feladatokat. A felperes szolgálati kimutatása alapján megállapította, hogy a perrel érintett időszakban teljesült a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 50. § (1) bekezdésének 3. fordulata, mert a felperes az eredeti beosztásának ellátása mellett a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el. Mivel ezt a feladatot 30 napot meghaladóan végezte, a Hszt. 50. § (5) bekezdése szerint megbízási díjra jogosult.[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a megbízási díj mértékét a felperes által az egyes hónapokban teljesített többletszolgálat figyelembevételével az illetményalap 25-100%-ában állapította meg és az alperest 753 660 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte.
[6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, az ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően rögzítette, hogy a felperes munkaköri leírásának 9. pontja tartalmazta a személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési baleset helyszíni eljárása lefolytatásának feladatát. A perben 26. sorszám alatt becsatolt szolgálatvezénylések szerint a felperes jelentős mértékben nem járőri, hanem baleseti helyszíni szolgálatba volt vezényelve, személyes meghallgatása pedig alátámasztotta, hogy járőr beosztásban ténylegesen közlekedési baleseti helyszínelői feladatokat látott el.
[7] A törvényszék érvelése szerint a felperes munkaköri leírásában a baleseti helyszínekkel kapcsolatos feladatokon olyan feladatokat lehetett érteni, amelyek a helyszíni szemlét igénylő közlekedési baleseteknél a forgalomirányítással, -tereléssel, az illetéktelen személyek távol tartásával függenek össze, a személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési balesetek helyszíni eljárása mint járőri feladat nem azonosítható a helyszínelői, illetve a helyszínelői és balesetvizsgálói beosztással. A valóban járőri feladatot képező helyszíni biztosítás, forgalomelterelés nem jelenti a baleseti helyszínelés elvégzését, amit a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjai is alátámasztanak, amely szerint külön beosztási kategória a helyszínelői, illetve a helyszínelői és balesetvizsgálói beosztás. Mindezt megerősíti az is, hogy az alperesnél kinevezett baleseti helyszínelők is voltak.
[8] A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát a felperesnek a járőri beosztáshoz kapcsolódó feladatokhoz képest voltak olyan többletfeladatai, amelyek többletszolgálatnak minősülnek, ezért a felperest megbízási díj illeti meg, illetménykülönbözet azonban nem, mert beosztása mellett látta el ezt a többletfeladatot. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság által arányosan meghatározott megbízási díj mértékével is, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a perben eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a felperes közlekedési (forgalom-ellenőrző) járőri beosztásánál fogva végezhetett-e munkaköréhez kapcsolódóan rendszeresen, visszatérően helyszínelési feladatokat, illetve ez a helyszínelési tevékenység milyen esetkörre terjedhetett ki. A perben becsatolt okirati bizonyítékok egyértelműen alátámasztották, hogy a felperes forgalom-ellenőrző járőrként a 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás 14. és 15. pontjaiban megfogalmazott egyértelmű szabályok alapján anyagi káros balesetek helyszíni intézkedéseinél munkaköri kötelezettségként eljárhatott, sőt köteles volt eljárni. A 15. pont befejező szöveg részletének "lehetőleges" szóhasználata nem kivételességet jelent a helyszínelő eljárásra, hanem ajánlást fogalmaz meg, amelyet a gyakorlatban a rendszeresített állományi státuszok száma felülírhat úgy, hogy azzal a norma előírásai, illetve az egyes beosztásokban ellátható feladatkörök nem sérülnek. A felperes munkaköri leírása tehát az ORFK normával összhangban tartalmazza a személyi sérülés nélküli közlekedési balesetek helyszíni eljárásainak feladatkörét, így annak ellátása sem minősült többletfeladatnak.[10] Az eljárás során nem vitatták, hogy a bűncselekmények, illetve a személyi sérülést eredményező esetleg halállal járó balesetek nem sorolhatóak be a felperes munkaköri leírásában meghatározott helyszínelői feladatok közé, ilyen feladatokat egyébként a felperes csak esetszerűen látott el, ezek nem voltak azonosak a 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjaiban szereplő helyszínelő és helyszínelő és balesetvizsgálói beosztással.
[11] Mindezek alapján az eljáró bíróságok ítéletük indokolásánál az ORFK utasítás értékelését a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésével mellőzték és jogszabálysértően állapították meg, hogy a felperes a helyszínelési tevékenységével szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, nem téve különbséget oda minden akadály nélkül besorolható helyszíni intézkedések és valóban oda nem tartozó kizárólag helyszínelő beosztásba tartozó feladatok között. Egyetlen norma előírása sem tartalmazza, hogy egy közlekedési járőr csak és kizárólag a baleseteknél szükséges forgalomirányítással, -tereléssel, illetéktelen személyek távol tartásával, adatgyűjtéssel foglalkozhat és egyszerű szemléknél nem végezhet helyszíni szemle tevékenységet. Egy kinevezett helyszínelőnek is feladata lehet az adatgyűjtés és a helyszín-biztosítás, amelyek nem kizárólagos feladatok.
[12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet "helybenhagyását" és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a vonatkozó jogszabályi környezetet teljes egészében feltárva helyes, okszerű jogi következtetést levonva megalapozott döntést hozott, amelyet a törvényszék ítéletével helyben hagyott. Kiemelte, hogy az alperes a szolgálati panaszt elutasító határozatában elismerte, hogy a létszámhelyzetre és a szolgálat zavartalan ellátására tekintettel a felperest szóban helyszínelő és balesetvizsgáló feladatok ellátására vezényelte. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy a felperes szolgálattervezeteiből kitűnően szolgálatai nagy részében elsődlegesen baleset-helyszínelési feladatokat látott el, vagyis nem a járőr beosztásából következő feladatait.
[13] A felperes a felülvizsgálati kérelemben szereplő ORFK utasításra, mint közjogi szervezet szabályozó eszközre való hivatkozással szemben a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 70. §-ában foglaltakra hivatkozott, amely meghatározza a járőrözés fogalmát, a szolgálati forma fajtáját, továbbá azt, hogy hogyan kell ellátni a feladatot. Ezen meghatározásba nem tartozik a baleseti helyszínelés, amely feladatot a felperes a peridőszakban folyamatosan ellátott. Utalt arra is, hogy az alperes által becsatolt állománytábla szerint a felperes kapitányságán 6 fő baleseti helyszínelő, sőt betöltetlen álláshely is volt, ezért indokolatlan és szabályellenes volt a járőr beosztású személlyel végeztetni a helyszínelői feladatokat.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[15] A perben a felperes keresete alapján a bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a felperes a balesetek helyszínelésével mennyiben látott el többletszolgálatot, illetve megállapítható-e a részéről - kinevezés, illetve megbízás nélkül is - a többletszolgálati feladat ellátása.
[16] A szolgálati viszony a Hszt. 3. § (1) bekezdése értelmében az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony. A felperesnek a szolgálatteljesítés során egyrészt a munkaköri leírás szerint, illetve a munkáltató rendelkezése alapján a beosztásához tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kellett hajtania [Hszt. 3. § (2) bekezdés, 68. § (1) bekezdés b) pont, 69. § (1) bekezdés]. A felperesnek a közrendvédelmi és közlekedés rendészeti osztály őr és járőrszolgálati alosztály forgalom-ellenőrző járőreként a munkaköri leírásában foglaltakon túlmenően el kellett látnia azokat a szolgálati feladatokat is, amelyeket a rendőri szervekre kötelezően alkalmazandó jogszabályok és utasítások a beosztások ellátása tekintetében meghatároznak.
[17] A felperes így a rendőrségi szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 12. §-a szerint volt köteles eljárni a közlekedési baleset helyszínén a helyszín biztosítására vonatkozó általános szabályok szerint, és feladatát képezte valamennyi elsődleges intézkedés megtétele.
[18] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a felperes forgalom-ellenőrző járőri beosztásánál fogva a munkaköri leírásában foglalt, a baleseti helyszínekkel kapcsolatos feladatok körében olyan tevékenységet volt köteles ellátni, amelyek a baleset helyszínén a forgalomirányirányítással, -tereléssel, az illetéktelen személyek távol tartásával függenek össze. A járőri beosztás alapján tehát feladata a helyszín biztosítása, a forgalomelterelés volt, amely nem volt azonos a 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjában meghatározott helyszínelői, illetőleg helyszínelői és balesetvizsgálói beosztásba tartozó feladatokkal.
[19] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott a 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 70. § rendelkezésére, amely meghatározza a járőr szolgálati formát, annak típusait, e meghatározásban nem szerepelteti a helyszínelői eljárás lefolytatásának lehetőségét. Peradat ugyanakkor, hogy a felperes munkaköri leírásában ellátandó feladatként szerepeltette az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását, amely tevékenység ellátását az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott 60/2010. (OT. 34.) ORFK utasítás 14. és 15. pontja sem zárt ki. Minthogy a BM rendelet az adott munkakörre kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.
[20] A fegyveres szerv munkáltató utasítása alapján a felperes esetenként ugyan köteles ellátni a helyszínelői feladatokat is, ugyanakkor a beosztáshoz nem tartozó feladatkör tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló, tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. § (4) bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapíthatják meg.
[21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv.II.10.516/2017.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.II.10.516/2017/4.
A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró
Dr. Stark Marianna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
ügyintéző: Dr. Magyar Anikó ügyvéd
Az alperes: Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
Az alperes képviselője: dr. Péró Albin jogtanácsos
A per tárgya: illetmény-különbözet, megbízási díj megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Egri Törvényszék 2.Mf.20.392/2016/5.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.417/2014/28.
Rendelkező rész
A Kúria az Egri Törvényszék 2.Mf.20.392/2016/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Megállapítja, hogy a 75.400 (hetvenötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Tényállás
[1] A felperes 2010. március 30-tól 2014. január 31-éig a Megyei Rendőr-főkapitányság Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály Őr- és Járőrszolgálati alosztály szolgálati helyen forgalom-ellenőrző járőr beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. Munkaköri leírása ellátandó feladatként tartalmazta az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását. A felperes a perbeli időszakban havonta eltérő mértékben baleseti helyszínelést végzett, amelynek ellentételezésére nem került sor.A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[2] A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében 2012. január 1-től 2014. január 31-éig terjedő időszakra elsődlegesen 1.913.175 forint illetmény-különbözet, másodlagosan 966.250 forint megbízási díj és ezen összegek kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Illetmény-különbözet iránti keresetét arra alapította, hogy hogy el kellett látnia a 65/2011.(XII.30.) BM. rendelet I. számú melléklete II-IV-XIV.73 sorában szereplő beosztáshoz tartozó feladatokat. Másodlagos kereseti kérelme indokaként előadta, hogy munkaköri leírásában szereplő személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési balesetek helyszíni eljárása lefolytatásának előírása ellentétes a magasabb szintű jogszabályi rendelkezésekkel, ezért többletszolgálatot teljesített, amelyért megbízási díjra jogosult.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a perbeli időszakban igazolhatóan járőri feladatokat látott el és ellenőrző járőri munkaköri leírásának megfelelően végzett baleseti helyszíni eljárási cselekményeket, amelyek azonban nem tekinthetőek a külön szakmai képesítést igénylő balesetvizsgálói és baleseti helyszínelői beosztásba tartozó feladatnak.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 753.660 forint összegű megbízási díj és ezen összeg 2013. január 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamatának megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a meghallgatott tanúk vallomásai alapján elkülönítette az ellenőrző járőr munkaköri leírásában szereplő és a helyszínelő balesetvizsgáló helyszínelési feladatokat. A felperes szolgálati kimutatása alapján megállapította, hogy a perrel érintett időszakban teljesült a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 50. § (1) bekezdésének 3. fordulata, mert a felperes az eredeti beosztásának ellátása mellett a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el. Mivel ezt a feladatot 30 napot meghaladóan végezte, a Hszt. 50.§ (5) bekezdése szerint megbízási díjra jogosult.[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a megbízási díj mértékét a felperes által az egyes hónapokban teljesített többlet szolgálat figyelembe vételével az illetményalap 25-100%-ában állapította meg és az alperest 753.660 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte.
[6] Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, az ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően rögzítette, hogy a felperes munkaköri leírásának 9. pontja tartalmazta a személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési baleset helyszíni eljárása lefolytatásának feladatát. A perben 26. sorszám alatt becsatolt szolgálatvezénylések szerint a felperes jelentős mértékben nem járőri, hanem baleseti helyszíni szolgálatba volt vezényelve, személyes meghallgatása pedig alátámasztotta, hogy járőr beosztásban ténylegesen közlekedési baleseti helyszínelői feladatokat látott el.
[7] A törvényszék érvelése szerint a felperes munkaköri leírásában a baleseti helyszínekkel kapcsolatos feladatokon olyan feladatokat lehetett érteni, amelyek a helyszíni szemlét igénylő közlekedési baleseteknél a forgalomirányítással, terheléssel, az illetéktelen személyek távol tartásával függenek össze, a személyi sérülés nélküli és könnyű sérüléses közlekedési balesetek helyszíni eljárása mint járőri feladat nem azonosítható a helyszínelői, illetve a helyszínelői és balesetvizsgálói beosztással. A valóban járőri feladatot képező helyszíni biztosítás, forgalom elterelés nem jelenti a baleseti helyszínelés elvégzését, amit a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjai is alátámasztanak, amely szerint külön beosztási kategória a helyszínelői, illetve a helyszínelői és balesetvizsgálói beosztás. Mindezt megerősíti az is, hogy az alperesnél kinevezett baleseti helyszínelők is voltak.
[8] A másodfokú bíróság álláspontja szerint tehát a felperesnek a járőri beosztáshoz kapcsolódó feladatokhoz képest voltak olyan többlet feladatai, amelyek többlet szolgálatnak minősülnek, ezért a felperest megbízási díj illeti meg, illetmény-különbözet azonban nem, mert beosztása mellett látta el ezt a többlet feladatot. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság által arányosan meghatározott megbízási díj mértékével is, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a perben eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes közlekedési (forgalom ellenőrző) járőri beosztásánál fogva végezhetett-e munkaköréhez kapcsolódóan rendszeresen, visszatérően helyszínelési feladatokat, illetve ez a helyszínelési tevékenység milyen esetkörre terjedhetett ki. A perben becsatolt okirati bizonyítékok egyértelműen alátámasztották, hogy a felperes forgalom ellenőrző járőrként a 60/2010. (OT.34.) ORFK utasítás 14. és 15. pontjaiban megfogalmazott egyértelmű szabályok alapján anyagi káros balesetek helyszíni intézkedéseinél munkaköri kötelezettségként eljárhatott, sőt köteles volt eljárni. A 15. pont befejező szöveg részletének "lehetőleges" szóhasználata nem kivételességet jelent a helyszínelő eljárásra, hanem ajánlást fogalmaz meg, amelyet a gyakorlat a rendszeresített állományi státuszok száma felülírhat úgy, hogy azzal a norma előírásai, illetve az egyes beosztásokban ellátható feladatkörök nem sérülnek. A felperes munkaköri leírása tehát az ORFK normával összhangban tartalmazza a személyi sérülés nélküli közlekedési balesetek helyszíni eljárásainak feladatkörét, így annak ellátása sem minősült többlet feladatnak.[10] Az eljárás során nem vitatták, hogy a bűncselekmények, illetve a személyi sérülést eredményező esetleg halállal járó balesetek nem sorolhatóak be a felperes munkaköri leírásában meghatározott helyszínelői feladatok közé, ilyen feladatokat egyébként a felperes csak esetszerűen látott el, ezek nem voltak azonosak a 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjaiban szereplő helyszínelő és helyszínelő és balesetvizsgálói beosztással.
[11] Mindezek alapján az eljáró bíróságok ítéletük indokolásánál az ORFK utasítás értékelését a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésével mellőzték és jogszabálysértően állapították meg, hogy a felperes a helyszínelési tevékenységével szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, nem téve különbséget oda minden akadály nélkül besorolható helyszíni intézkedések és valóban oda nem tartozó kizárólag helyszínelő beosztásba tartozó feladatok között. Egyetlen norma előírása sem tartalmazza, hogy egy közlekedési járőr csak és kizárólag a baleseteknél szükséges forgalom irányítással, tereléssel, illetéktelen személyek távol tartásával, adatgyűjtéssel foglalkozhat és egyszerű szemléknél nem végezhet helyszíni szemle tevékenységet. Egy kinevezett helyszínelőnek is feladata lehet az adatgyűjtés és a helyszín biztosítás, amelyek nem kizárólagos feladatok.
[12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet "helybenhagyását" és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a vonatkozó jogszabályi környezetet teljes egészében feltárva helyes, okszerű jogi következtetést levonva megalapozott döntést hozott, amelyet az Egri Törvényszék ítéletével helyben hagyott. Kiemelte, hogy az alperes a szolgálati panaszt elutasító határozatában elismerte, hogy a létszámhelyzetre és a szolgálat zavartalan ellátására tekintettel a felperest szóban helyszínelő és balesetvizsgáló feladatok ellátására vezényelte. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy a felperes szolgálattervezeteiből kitűnően szolgálatai nagy részében elsődlegesen baleset helyszínelési feladatokat látott el, vagyis nem a járőr beosztásából következő feladatait.
[13] A felperes a felülvizsgálati kérelemben szereplő ORFK utasításra, mint közjogi szervezet szabályozó eszközre való hivatkozással szemben a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 70. §-ában foglaltakra hivatkozott, amely meghatározza a járőrözés fogalmát, a szolgálati forma fajtáját, továbbá azt, hogy hogyan kell ellátni a feladatot. Ezen meghatározásba nem tartozik a baleseti helyszínelés, amely feladatot a felperes a peridőszakban folyamatosan ellátott. Utalt arra is, hogy az alperes által becsatolt állománytábla szerint a felperes kapitányságán 6 fő baleseti helyszínelő, sőt betöltetlen álláshely is volt, ezért indokolatlan és szabályellenes volt a járőr beosztású személlyel végeztetni a helyszínelői feladatokat.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[14] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[15] A perben a felperes keresete alapján a bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes a balesetek helyszínelésével mennyiben látott el többlet szolgálatot, illetve megállapítható-e a részéről - kinevezés, illetve megbízás nélkül is - a többlet szolgálati feladat ellátása.
[16] A szolgálati viszony a Hszt. 3. § (1) bekezdése értelmében az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony. A felperesnek a szolgálat teljesítés során egyrészt a munkaköri leírás szerint, illetve a munkáltató rendelkezése alapján a beosztásához tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kellett hajtania (Hszt. 3. § (2) bekezdés, Hszt. 68. § (1) bekezdés b) pont, Hszt. 69. § (1) bekezdés). A felperesnek a közrendvédelmi és közlekedés rendészeti osztály őr és járőrszolgálati alosztály forgalom ellenőrző járőreként a munkaköri leírásában foglaltakon túlmenően el kellett látnia azokat a szolgálati feladatokat is, amelyeket a rendőri szervekre kötelezően alkalmazandó jogszabályok és utasítások a beosztások ellátása tekintetében meghatároznak.
[17] A felperes így a rendőrségi szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet 12. § -a szerint volt köteles eljárni a közlekedési baleset helyszínén a helyszín biztosítására vonatkozó általános szabályok szerint, és feladatát képezte valamennyi elsődleges intézkedés megtétele.
[18] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a felperes forgalom-ellenőrző járőri beosztásánál fogva a munkaköri leírásában foglalt, a baleseti helyszínekkel kapcsolatos feladatok körében olyan tevékenységet volt köteles ellátni, amelyek a baleset helyszínén a forgalom-irányirányítással, terheléssel, az illetéktelen személyek távol tartásával függenek össze. A járőri beosztás alapján tehát feladata a helyszín biztosítása, a forgalom elterelés volt, amely nem volt azonos a 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet 1. számú mellékletének 73-74. pontjában meghatározott helyszínelői, illetőleg helyszínelői és balesetvizsgálói beosztásba tartozó feladatokkal.
[19] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott a 30/2011.(IX.22.) BM rendelet 70. § rendelkezésére, amely meghatározza a járőr szolgálati formát, annak típusait, e meghatározásban nem szerepelteti a helyszínelői eljárás lefolytatásának lehetőségét. Peradat ugyanakkor, hogy a felperes munkaköri leírásában ellátandó feladatként szerepeltette az anyagi káros, személyi sérülés nélküli balesetek helyszíni eljárásának lefolytatását, amely tevékenység ellátását az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott 60/2010.(OT.34.) ORFK utasítás 14. és 15. pontja sem zárt ki. Minthogy a BM. rendelet az adott munkakörre kogens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.
[20] A fegyveres szerv munkáltató utasítása alapján a felperes ugyan esetenként köteles ellátni a helyszínelői feladatokat is, ugyanakkor a beosztáshoz nem tartozó feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. § (4) bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapíthatják meg.
[21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[22] A 65/2011. (XII.30.) BM rendelet az adott munkakörre kogens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell meghatároznia a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Amennyiben a hivatás szolgálati viszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult.Záró rész
[23] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.[24] Az alperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentességben részesült, ezért a felülvizsgálati eljárás illetéke a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam terhén marad.
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró (Kúria, Mfv.II.10.516/2017.)