adozona.hu
EH 2018.05.M11
EH 2018.05.M11
Ha a munkajog vagy más jogág valamely jogintézményt egy elnevezéssel illet, egy más, hasonló tartalmú jogintézményt nem lehet avval azonosítani és annak szabályai szerint elbírálni, ha az az adott jogintézmény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza. Így a munkavállalói tartozás megfizetésére felhívó munkáltatói levél, amely tartalmazza, hogy elmaradás esetére a munkáltató az igényét bíróság előtt, keresettel érvényesíti, nem minősül az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felsz
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2011. május 4-étől 2015. augusztus 24-ig értékesítési munkatárs munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A felperes havi személyi alapbére 300 000 forint volt, továbbá a munkaszerződése 6. pontja alapján havi 100 000 forint hűségdíjban részesült. Az alperes a 2016. április 5-én kelt levelében a Titoktartási és feddhetetlenségi megállapodás 7. pontja megsértése alapján felhívta a felperest, hogy 2016. április 15-éig fizessen meg 10 381 818 forintot és ezen összeg kamatait...
EH 2018.11 Ha a munkajog vagy más jogág valamely jogintézményt egy elnevezéssel illet, egy más, hasonló tartalmú jogintézményt nem lehet avval azonosítani és annak szabályai szerint elbírálni, ha az az adott jogintézmény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza. Így a munkavállalói tartozás megfizetésére felhívó munkáltatói levél, amely tartalmazza, hogy elmaradás esetére a munkáltató az igényét bíróság előtt, keresettel érvényesíti, nem minősül az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak [2012. évi I. törvény (Mt.) 285. § (2) bekezdés].
A tényállás
[1] A felperes 2011. május 4-étől 2015. augusztus 24-ig értékesítési munkatárs munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A felperes havi személyi alapbére 300 000 forint volt, továbbá a munkaszerződése 6. pontja alapján havi 100 000 forint hűségdíjban részesült. Az alperes a 2016. április 5-én kelt levelében a Titoktartási és feddhetetlenségi megállapodás 7. pontja megsértése alapján felhívta a felperest, hogy 2016. április 15-éig fizessen meg 10 381 818 forintot és ezen összeg kamatait.A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[2] A felperes a keresetében a fizetési felhívás hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdésébe ütközően adta ki a fizetési felszólítást, mivel a hatályos jogszabályok szerint a követelt összeg - annak a kötelező legkisebb munkabér háromszoros összegét meghaladó mértéke miatt - kizárólag bírói úton érvényesíthető.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a per előtti fizetési felszólítást jogszabály nem tiltja, ugyanakkor az igényét bírói úton is érvényesítette.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2016. április 5-én kelt fizetési felszólítását hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes az igényét az Mt. 285. § (2) bekezdésének megsértésével, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meghaladó összegre érvényesítette fizetési felszólítással. Rámutatott arra, hogy a keresettel meg nem támadott fizetési felszólítást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. § (1) bekezdése alapján a bíróság végrehajtási záradékkal látja el, amely a 10. § b) pontja szerint végrehajtható okirat, ezért az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes keresete okafogyottá vált, mivel az igényét bíróság előtt is érvényesítette.[5] Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
[6] Az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az Mt. 285. § (2) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalóval szemben munkaviszonyból származó igényét fizetési felszólítással érvényesítheti, amelynek azonban az a feltétele, hogy a követelés összege ne haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. A fizetési felszólítás kötelező írásba foglalásán túl a jogszabály további tartalmi követelményét nem határoz meg, azonban az Mt. 22. § (5) bekezdéséből következően a munkáltató a jogorvoslat módjáról és a keresetindítás 30 napos határidejéről a munkavállalót köteles tájékoztatni.
[7] A törvényszék álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a fizetési felszólítással nem érvényesíthető igényével kapcsolatos keresete előterjesztése előtt a munkavállalót írásban hívja fel a teljesítésre. Ez azonban nem tekinthető az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, nem jár az ott írt joghatállyal, vagyis nem fűződik hozzá jogerő és a végrehajthatóság következménye sem.
[8] Az adott esetben az alperes 2016. április 5-én kelt felszólító levele ugyan tartalmazta a követelés jogcímét és összegét, valamint a teljesítési határidőt, azonban a jogszabályi korlátnál lényegesen magasabb összeget tartalmazott és hiányzott a jogorvoslati tájékoztatás is. A törvényszék kiemelt jelentőséget tulajdonított annak is, hogy az alperes a felszólításban egyértelműen jelezte, mely szerint a munkavállaló teljesítésének elmaradása esetén az igényét keresettel fogja érvényesíteni. Az pedig, hogy a perbeli levelet a munkáltató nem az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak szánta, az is erősíti, hogy a teljesítési határidő leteltekor az ott megjelölt összeg megfizetése iránt a bíróságon keresetet terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetben foglaltak szerint az alperes marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésével adta ki a felperessel szemben a fizetési felszólítást, mivel a hatályos szabályok szerint a követelt összeg kizárólag bírói úton érvényesíthető. Álláspontja szerint elfogadhatatlan a jogerős ítéletben foglalt azon okfejtés, mely szerint a munkavállalónak kell döntenie abban a kérdésben, hogy egy fizetési felszólítás az Mt. 285. §-a alapján lett-e kiadva. Nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató feltüntetett-e jogszabályi hivatkozást, illetőleg kioktatta-e a munkavállalót a jogorvoslatról, mivel ez utóbbi hiánya csupán a jogorvoslati határidő kiterjesztését eredményezi.[10] Álláspontja szerint a fizetési felszólítást tartalma és nem alaki hiányosságai szerint kell értékelni. Az Mt. 285. § (2) bekezdése egyetlen alaki feltételhez - annak írásba foglalásához - köti a fizetési felszólítást. A kereset benyújtásának kilátásba helyezéséből sem vonható le az a következtetés, hogy az alperes ezt a felszólítást nem az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak szánta. Ezen okfejtésből következően a munkavállalónak egy későbbi munkáltatói magatartást feltételezve kellett volna döntenie, hogy keresettel támadja-e a fizetési felszólítást, vagy pedig vár és esetleg elmarad annak záradékoltatása. A perbeli esetben, ha a munkáltató a felszólítást nem tekintette az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti intézkedésnek, erről a tényről világosan és egyértelműen kellett volna tájékoztatnia a felperest, ennek elmaradása hiányában joggal támadta keresettel a felszólítást.
[11] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[13] A Kúria a jogerős ítélet alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást annyiban pontosítja, hogy az alperes 2016. április 5-én a felperes részére egy felhívó levelet küldött. A levélben foglaltak szerint a felperes 2015. október 1-jén munkaviszonyt létesített konkurens gazdasági társaságnál, ezért a szerződésekben meghatározott felelőssége, valamint a Titoktartási és Feddhetetlenségi Megállapodás VII. pontja alapján az alperes felszólította, hogy 2016. április 15-ig fizessen meg 10 381 818 forintot és annak 2015. október 1-től számított késedelmi kamatát. A munkáltató a levélben figyelmeztette a felperest arra, hogy a teljesítés elmaradása esetén jogos igényét keresettel érvényesíti. A levél jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott.
[14] Az Mt. 285. § (1) bekezdésének főszabálya szerint a munkáltató a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az Mt. 285. § (2) bekezdése kivételes esetben akkor ad lehetőséget a fizetési felszólítással történő igényérvényesítésre, ha a munkavállalótól követelt összeg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem haladja meg.
[15] A perbeli esetben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes által a felperes részére címzett munkáltatói jognyilatkozat az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, vagy a peres eljárást megelőző felszólító levélnek minősült-e.
[16] Az eljáró bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy az alperes igénye az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti limitet - a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét - meghaladta, továbbá a perbeli levél jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A felszólító levél nem minősítette magát az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak. Ezért nem volt mellőzhető annak vizsgálata, hogy az adott esetben a Vht. 23. §-ának rendelkezése alapján volt-e jogszerű lehetőség a per tárgyát képező felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátására. A Vht. 23. § (3) bekezdése alapján a munkáltatónak igazolnia kell a Vht. 23. § (1) és (2) bekezdésében írt feltételek fennállását, annak hiányában a végrehajtási záradékolást meg kell tagadni. A bírósági vizsgálat azonban nemcsak a második bekezdésben foglalt alternatív feltételekre vonatkozik, hanem valamennyi törvényi feltétel fennállására, ekként arra is, hogy a munkáltató követelése nem haladta-e meg a törvényi limitet, továbbá igazolta-e a keresetindítási határidő eredménytelen elteltét. Minthogy a perbeli felszólító levél e követelményeknek nem felelt meg, a végrehajtási záradékolásra a bíróságnak nem lett volna jogszerű lehetősége.
[17] Helytállóan tulajdonított a másodfokú bíróság perdöntő jelentőséget annak is, hogy a felszólító levélben az alperes egyértelműen kitért arra, hogy határidőre teljesítés hiányában a felperessel szemben igényét bírósági úton, keresettel fogja érvényesíteni. Ebből következően az alperes a felszólítást maga sem tekintette olyan, megtámadás hiányában végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak, amelyhez az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglalt joghatások fűződnek. Az alperes a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően keresetét a levélben foglaltak szerint bíróság előtt ténylegesen érvényesítette.
[18] Ha a munkajog vagy más jogág valamely jogintézményt egy elnevezéssel illet, egy más, hasonló tartalmú jogintézményt nem lehet avval azonosítani és annak szabályai szerint elbírálni, ha az az adott jogintézmény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza
[19] Mindezek alapján a törvényszék helytállóan állapította meg, hogy az alperes fizetésre felszólító jognyilatkozata nem minősíthető az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, ahhoz a törvény szerinti joghatások nem társultak, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Mfv.II.10.341/2017.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.II.10.341/2017/4.
A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró
Dr. Stark Marianna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Viszló Ügyvédi Iroda
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Szemes és Dr. Lampé Ügyvédi Iroda
ügyintéző: Dr. Szemes Tamás ügyvéd,
A per tárgya: fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.775/2016/4.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.M.443/2016/4.
Rendelkező rész
A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.775/2016/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
Megállapítja, hogy az 1.038.000 (egymillió-harmincnyolcezer) forint felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A tényállás
[1] A felperes 2011. május 4-étől 2015. augusztus 24-ig értékesítési munkatárs munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A felperes havi személyi alapbére 300.000 forint volt, továbbá a munkaszerződése 6. pontja alapján havi 100.000 forint hűségdíjban részesült. Az alperes a 2016. április 5-én kelt levelében a Titoktartási és fedhetetlenségi megállapodás 7. pontja megsértése alapján felhívta a felperest, hogy 2016. április 15-éig fizessen meg 10.381.818 forintot és ezen összeg kamatait.A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[2] A felperes a keresetében a fizetési felhívás hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. § (2) bekezdésébe ütközően adta ki a fizetési felszólítást, mivel a hatályos jogszabályok szerint a követelt összeg – annak a kötelező legkisebb munkabér háromszoros összegét meghaladó mértéke miatt – kizárólag bírói úton érvényesíthető.[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a per előtti fizetési felszólítást jogszabály nem tiltja, ugyanakkor az igényét bírói úton is érvényesítette.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2016. április 5-én kelt fizetési felszólítását hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes az igényét az Mt. 285. § (2) bekezdésének megsértésével, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meghaladó összegre érvényesítette fizetési felszólítással. Rámutatott arra, hogy a keresettel meg nem támadott fizetési felszólítást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( a továbbiakban: Vht.) 23. § (1) bekezdése alapján a bíróság végrehajtási záradékkal látja el, amely a 10. § b) pontja szerint végrehajtható okirat, ezért az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes keresete okafogyottá vált, mivel az igényét bíróság előtt is érvényesítette.[5] Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
[6] Az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az Mt. 285. § (2) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalóval szemben munkaviszonyból származó igényét fizetési felszólítással érvényesítheti, amelynek azonban az a feltétele, hogy a követelés összege ne haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. A fizetési felszólítás kötelező írásba foglalásán túl a jogszabály további tartalmi követelményét nem határoz meg, azonban az Mt. 22. § (5) bekezdéséből következően a munkáltató a jogorvoslat módjáról és a keresetindítás 30 napos határidejéről a munkavállalót köteles tájékoztatni.
[7] A törvényszék álláspontja szerint az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a fizetési felszólítással nem érvényesíthető igényével kapcsolatos keresete előterjesztése előtt a munkavállalót írásban hívja fel a teljesítésre. Ez azonban nem tekinthető az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, nem jár az ott írt joghatállyal, vagyis nem fűződik hozzá jogerő és a végrehajthatóság következménye sem.
[8] Az adott esetben az alperes 2016. április 5-én kelt felszólító levele ugyan tartalmazta a követelés jogcímét és összegét, valamint a teljesítési határidőt, azonban a jogszabályi korlátnál lényegesen magasabb összeget tartalmazott és hiányzott a jogorvoslati tájékoztatás is. A törvényszék kiemelt jelentőséget tulajdonított annak is, hogy az alperes a felszólításban egyértelműen jelezte, mely szerint a munkavállaló teljesítésének elmaradása esetén az igényét keresettel fogja érvényesíteni. Az pedig, hogy a perbeli levelet a munkáltató nem az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak szánta, az is erősíti, hogy a teljesítési határidő leteltekor az ott megjelölt összeg megfizetése iránt a bíróságon keresetet terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a keresetben foglaltak szerint az alperes marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésével adta ki a felperessel szemben a fizetési felszólítást, mivel a hatályos szabályok szerint a követelt összeg kizárólag bírói úton érvényesíthető. Álláspontja szerint elfogadhatatlan a jogerős ítéletben foglalt azon okfejtés, mely szerint a munkavállalónak kell döntenie abban a kérdésben, hogy egy fizetési felszólítás az Mt. 285. §-a alapján lett-e kiadva. Nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató feltüntetett-e jogszabályi hivatkozást, illetőleg kioktatta-e a munkavállalót a jogorvoslatról, mivel ez utóbbi hiánya csupán a jogorvoslati határidő kiterjesztését eredményezi.[10] Álláspontja szerint a fizetési felszólítást tartalma és nem alaki hiányosságai szerint kell értékelni. Az Mt. 285. § (2) bekezdése egyetlen alaki feltételhez – annak írásba foglalásához - köti a fizetési felszólítást. A kereset benyújtásának kilátásba helyezéséből sem vonható le az a következtetés, hogy az alperes ezt a felszólítást nem az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak szánta. Ezen okfejtésből következően a munkavállalónak egy későbbi munkáltatói magatartást feltételezve kellett volna döntenie, hogy keresettel támadja-e a fizetési felszólítást, vagy pedig vár és esetleg elmarad annak záradékoltatása. A perbeli esetben, ha a munkáltató a felszólítást nem tekintette az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti intézkedésnek, erről a tényről világosan és egyértelműen kellett volna tájékoztatnia a felperest, ennek elmaradása hiányában joggal támadta keresettel a felszólítást.
[11] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[13] A Kúria a jogerős ítélet alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást annyiban pontosítja, hogy az alperes 2016. április 5-én a felperes részére egy felhívó levelet küldött. A levélben foglaltak szerint a felperes 2015. október 1-jén munkaviszonyt létesített konkurens gazdasági társaságnál, ezért a szerződésekben meghatározott felelőssége, valamint a Titoktartási és Feddhetetlenségi Megállapodás VII. pontja alapján az alperes felszólította, hogy 2016. április 15-ig fizessen meg 10.381.818 forintot és annak 2015. október 1-től számított késedelmi kamatát. A munkáltató a levélben figyelmeztette a felperest arra, hogy a teljesítés elmaradása esetén jogos igényét keresettel érvényesíti. A levél jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott.
[14] Az Mt. 285. § (1) bekezdésének fő szabálya szerint a munkáltató a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az Mt. 285. § (2) bekezdése kivételes esetben akkor ad lehetőséget a fizetési felszólítással történő igényérvényesítésre, ha a munkavállalótól követelt összeg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem haladja meg.
[15] A perbeli esetben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes által a felperes részére címzett munkáltatói jognyilatkozat az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, vagy a peres eljárást megelőző felszólító levélnek minősült-e.
[16] Az eljáró bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy az alperes igénye az Mt. 285.§ (2) bekezdése szerinti limitet – a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét – meghaladta, továbbá a perbeli levél jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A felszólító levél nem minősítette magát az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak. Ezért nem volt mellőzhető annak vizsgálata, hogy az adott esetben a Vht. 23.§-ának rendelkezése alapján volt-e jogszerű lehetőség a per tárgyát képező felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátására. A Vht. 23.§ (3) bekezdése alapján a munkáltatónak igazolnia kell a Vht. 23.§ (1) és (2) bekezdésében írt feltételek fennállását, annak hiányában a végrehajtási záradékolást meg kell tagadni. A bírósági vizsgálat azonban nemcsak a második bekezdésben foglalt alternatív feltételekre vonatkozik, hanem valamennyi törvényi feltétel fennállására, ekként arra is, hogy a munkáltató követelése nem haladta-e meg a törvényi limitet, továbbá igazolta-e a keresetindítási határidő eredménytelen elteltét. Minthogy a perbeli felszólító levél e követelményeknek nem felelt meg, a végrehajtási záradékolásra a bíróságnak nem lett volna jogszerű lehetősége.
[17] Helytállóan tulajdonított a másodfokú bíróság perdöntő jelentőséget annak is, hogy a felszólító levélben az alperes egyértelműen kitért arra, hogy határidőre teljesítés hiányában a felperessel szemben igényét bírósági úton, keresettel fogja érvényesíteni. Ebből következően az alperes a felszólítást maga sem tekintette olyan, megtámadás hiányában végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak, amelyhez az Mt. 285. § (2) bekezdésében foglalt joghatások fűződnek. Az alperes a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően keresetét a levélben foglaltak szerint bíróság előtt ténylegesen érvényesítette.
[18] Ha a munkajog vagy más jogág valamely jogintézményt egy elnevezéssel illet, egy más, hasonló tartalmú jogintézményt nem lehet avval azonosítani és annak szabályai szerint elbírálni, ha az az adott jogintézmény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza
[19] Mindezek alapján a törvényszék helytállóan állapította meg, hogy az alperes fizetésre felszólító jognyilatkozata nem minősíthető az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak, ahhoz a törvény szerinti joghatások nem társultak, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[20] Ha a munkajog vagy más jogág valamely jogintézményt egy elnevezéssel illet, egy más, hasonló tartalmú jogintézményt nem lehet avval azonosítani és annak szabályai szerint elbírálni, ha az az adott jogintézmény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit nem tartalmazza. Így a munkavállalói tartozás megfizetésére felhívó munkáltatói levél, amely tartalmazza, hogy elmaradás esetére a munkáltató az igényét bíróság előtt, keresettel érvényesíti, nem minősül az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólításnak.Záró rész
[21] A felperes a Pp. 78.§ (1) bekezdése szerint köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.[22] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2018. január 17.
Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó .)bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró (Kúria, Mfv.II.10.341/2017.)