adozona.hu
EH 2018.05.M10
EH 2018.05.M10
Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül az egyes követelések vizsgálatától függetlenül. Ha az egyeztető eljárás a felek között azért nem kezdődött meg, mert a munkaügyi kollektív jogvitát kezdeményező fél nem adott a másik félnek megfelelő felkészülési időt, nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt jött létre [1989. évi VII. törvény (Sztv.) 1. § (3) bekezdése,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A kérelmező szakszervezet 2016. augusztus 18-án kelt levelében tájékoztatta a kérelmezett munkáltatót, hogy a munkavállalók folyamatosan sérelmezik egyes munkakörülmények tarthatatlan állapotát, ezért a kérelmező által összeállított két kérdőív alapján a kérelmező szeptember hónapban felméri a munkakörülményeket és a felmérés eredményéről a kérelmezettet is tájékoztatja.
[2] A kérelmezett 2016. augusztus 25-én kelt válaszlevelében utalt arra, hogy maga is törekszik a munkakörülmények jav...
EH 2018.10 Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül az egyes követelések vizsgálatától függetlenül. Ha az egyeztető eljárás a felek között azért nem kezdődött meg, mert a munkaügyi kollektív jogvitát kezdeményező fél nem adott a másik félnek megfelelő felkészülési időt, nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt jött létre [1989. évi VII. törvény (Sztv.) 1. § (3) bekezdése, 2. § (1) bekezdés b) pont, 3. § (1) bekezdés].
A tényállás
[1] A kérelmező szakszervezet 2016. augusztus 18-án kelt levelében tájékoztatta a kérelmezett munkáltatót, hogy a munkavállalók folyamatosan sérelmezik egyes munkakörülmények tarthatatlan állapotát, ezért a kérelmező által összeállított két kérdőív alapján a kérelmező szeptember hónapban felméri a munkakörülményeket és a felmérés eredményéről a kérelmezettet is tájékoztatja.[2] A kérelmezett 2016. augusztus 25-én kelt válaszlevelében utalt arra, hogy maga is törekszik a munkakörülmények javítására, ezért nyitott arra, hogy a felmérés eredményét a kérelmezővel közösen értékelje, illetve vele közösen határozzon meg célokat a munkakörülmények javítása érdekében.
[3] A kérelmező a 2016. november 2-án kelt és 2016. november 4-én postai úton közölt levelében értesítette a kérelmezettet, hogy a felméréseket elvégezte, ezzel összefüggésben kéri egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetés időpontjára 2016. november 4. napjának 10 óráját javasolta. Követeléseit öt pontban részletezte.
[4] A kérelmezett 2016. november 11-én kelt elektronikus levélben arról tájékoztatta a kérelmező elnökét, hogy a felmérésekkel kapcsolatban a javaslatok vizsgálata folyamatban van, és az indítványozott szakmai vizsgálat befejezését követően haladéktalanul egyeztetni kíván a kérelmezővel.
[5] A kérelmező 2016. november 16-án sztrájkfelhívást tett közzé és munkabeszüntetést hirdetett. A kérelmező a sztrájk követeléseit 12 pontban megfogalmazva közölte.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme
[6] A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az általa meghirdetett sztrájk jogszerű.[7] A kérelmezett munkáltató ellenkérelmében a kérelmező által kezdeményezett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte. Hivatkozása szerint a kérelmező a 2016. november 2-án kelt leveléhez a felmérése eredményeiről 52 diát tartalmazó prezentációt mellékelt, valamint 12 pontban foglalta össze a követelését. Ezt a levelet postai úton 2016. november 4-én vette kézhez. Ezt követően írásban és telefonon szóban tájékoztatta a kérelmező elnököt, hogy a javaslatok teljesítésének vizsgálata folyamatban van. A kérelmezett a tudomására jutott sztrájkfelhívás bejelentését követően írásban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy kezdeményezésüket kiemelten kezeli és az egyeztetés megkezdésének időpontjául 2016. november 24. napjának 8.00 óráját javasolta. A kérelmezett érvelése szerint a kérelmező a sztrájkjoggal visszaélve figyelmen kívül hagyta a kérelmezettnek a követelése kivizsgálására és az érdemi tárgyalásokra való felkészülésre vonatkozó tájékoztatását és kérését, az ehhez fűződő jogát és méltányolható érdekeit, valamint a konzultáció törvényben deklarált célját és rendeltetését. A kérelmező követelései több szakterületet, összetett technológiai, foglalkoztatási és műszaki kérdéseket érintenek, amelyeket a kérelmező két és fél hónapon keresztül vizsgált és elemzett, majd ezt követően a kérelmezettől követeléseinek teljesítését úgy várta el, hogy azok megvizsgálására tényleges lehetőséget sem adott a sztrájk felhívását megelőzően.
Az elsőfokú és a másodfokú végzés
[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.[9] Elfogadta a kérelmezett érvelését és megállapította, hogy a kérelmező megsértette az együttműködési kötelezettségét, mert a 2016. november 2-án kelt levélben megfogalmazott követelései vonatkozásában nem adott lehetőséget a kérelmezettnek sem a felkészülésre, sem a tájékozódásra, sem pedig az előadott követelések teljesíthetőségének vizsgálatára.
[10] A kérelmezett a levelet 2016. november 4-én vette át és abban a kérelmező 2016. november 4. napjára tett javaslatot az egyeztető tárgyalások megkezdésére.
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata indokolásában kiemelte, miszerint amennyiben a munkavállalók az előzetes egyeztető eljárás lefolytatása miatt, azonnal a sztrájk megtartásának lehetőségével kívánnak élni, azáltal a sztrájkot teszik súlytalanná és üresítik ki. A munkabeszüntetést megelőzően ezért is kötelesek a felek a jóhiszeműség és tisztesség elve mentén az együttműködési kötelezettségüknek eleget téve törekedni az egyeztető tárgyalások érdemi lefolytatására.
[12] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[13] Határozata indokolásában foglaltak szerint a kérelmező alaptalanul hivatkozott fellebbezésében arra, hogy a felmérőíveket a 2016. augusztus 18-án kelt leveléhez csatolta és ezáltal a kérelmezettnek lehetőséget és kellő időt adott arra, hogy az egyeztetésre felkészüljön. A kérelmezett csak a felmérés tematikájáról szerezhetett tudomást, a felmérés eredményét - és ehhez kapcsolódóan a kérelmező követeléseit - ekkor még nem ismerhette meg. Mivel a kérelmező igen részletes, több szakterületet is érintő konkrét követelései csak a 2016. november 2-án kelt levélből tűntek ki, a 2016. november 4-ére kitűzött egyeztetési határidő semmiképpen nem lehetett a kérelmezett számára elegendő ahhoz, hogy az egyeztetésre felkészüljön.
[14] Minthogy a kérelmező a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a 2016. november 2-án kelt levelet még aznap e-mailben és futár útján is megküldte a kérelmezett részére, a törvényszék kifejtette, miszerint a kérelmező erre a körülményre az eljárást befejező végzés kézhezvételének napjáig, azaz 2016. december 1-jéig, valamint a fellebbezés előterjesztéséig nem hivatkozott, a kérelmezett előadását a levél 2016. november 4-ei kézhezvételének időpontjáról nem vitatta. E körben utalt arra a törvényszék, hogy a kérelem elbírálása szempontjából a 2016. november 2-án kelt levél tényleges kézhezvételének napja nem releváns, osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, amely szerint a kérelmezett által kitűzött 2016. november 4-ei határidő még akkor sem lett volna elegendő az egyeztetésre, ha a kérelmezett a levelet még a keltezés napján kézhez vette volna.
[15] A másodfokú bíróság határozata indokolásában azt is kifejtette, hogy helytállóan hivatkozott a kérelmező arra, hogy a kérelmezett maga sem tett eleget együttműködési kötelezettségének, amikor a 2016. november 2-án kelt levelet válasz nélkül hagyta 2016. november 17-ig, azaz mindaddig, amíg a kérelmező sztrájk felhívásáról tudomást nem szerzett. A törvényszék azonban nem ennek a körülménynek tulajdonított jelentőséget, hanem annak, hogy a sztrájk a munkavállalók érdekvédelmének olyan végső eszköze, amelynek igénybevétele akkor jogszerű, ha a felek között nem vezet eredményre az előzetes egyeztető eljárás. Az elsőfokú bíróság pedig a feltárt tényállás alapján helyesen állapította meg, hogy a sztrájkot kezdeményező kérelmezőnek felróható ok miatt nem jött létre a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás. Ezért a tervezett sztrájk a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (3) bekezdésére és a 2. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel jogellenes volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és kérelmének helyt adó döntés hozatalát kérte.[17] Hivatkozása szerint a szakszervezete a 2016. november 2-án kelt levelét még aznap eljuttatta a kérelmezett vezérigazgatójának és humánerőforrás-igazgatójának e-mail formájában, illetve postai úton futárszolgálat igénybevételével, ezért iratellenes az a megállapítás, mely szerint a kérelmezett az egyeztető eljárást kezdeményező levelet 2016. november 4-én vette kézhez postai úton. A kérelem szerint a tényekkel és körülményekkel ellentétes az a megállapítás is, mely szerint a kérelmező nem adott lehetőséget a kérelmezettnek a felkészülésre. A kérelmezett előre pontos tájékoztatást kapott, hiszen a felmérések valamennyi kérdését már 2016. augusztus 18-a után ismerte.
[18] A kérelmező azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a döntésének meghozatalakor nem vette figyelembe azt, hogy 2016. november 2-át követően először csak 2016. november 11-én gondolta úgy a kérelmezett, hogy az egyeztetés kezdeményezésére valamilyen reagálást, választ azért elküld a kérelmezőnek. A kérelmezett csak a sztrájk meghirdetését követően kezdett érdemben foglalkozni a kezdeményezéssel. A kérelmező nem azonnali megoldást követelt, hanem egyeztetést kezdeményezett, melyre a kérelmezettnek az együttműködési kötelezettségéből fakadóan érdemben reagálni kellett volna. A kérelmezett 2016. november 16-án szerzett tudomást a kérelmező küldöttgyűlése által meghirdetett sztrájkról és annak következményeként 2016. november 17-én válaszolt az egyeztetés megkezdésének konkrét időpontját kitűzve.
[19] A kérelmező szerint a jogerős határozat ugyan megállapította, hogy a kérelmezett nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének, ezzel szemben nem értékelte azt releváns körülménynek, ezért megsértette az Sztv. 1. § (3) bekezdését és a 2. § (1) bekezdés b) pontját.
[20] A kérelmező azt is panaszolta, hogy az elsőfokú nemperes eljárásban előterjesztett kérelmükben a 12 pontból álló sztrájkkövetelések jogszerűségének a megállapítását kérte. A törvényszék azonban ebben a kérdéskörben nem foglalt állást, a kérelmen túlterjeszkedett, ezzel pedig a Pp. 213. § (1) bekezdését megsértette.
[21] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[23] A megsértett jogszabályhely megjelölése hiányában az eljárt bíróságok által megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Eszerint a kérelmező a kérelmezettel 2016. november 4-én postai úton közölt levélben 2016. november 4. napjának 10.00 óráját javasolta az egyeztetés időpontjaként. Az ugyanezen levélben megfogalmazott követelések tárgya és terjedelme alapján az eljárt bíróságok jogsértés nélkül vonták le következtetésüket arra, hogy a kérelmező a kérelmezettnek lehetőséget sem adott a követelések teljesíthetőségének kivizsgálására, ezért együttműködési kötelezettségét megsértette. Az a körülmény, hogy a kérelmező 2016. augusztus 18-án levélben tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a munkavállalók folyamatosan sérelmezik a munkakörülményeket és ezzel összefüggésben felmérést kezdeményezett, nem értékelhető a sztrájk előfeltételeként előírt egyeztetési eljárás érdemi előzményeként, hiszen a kérelmező maga is épp a kitöltött kérdőívek alapján fogalmazta meg számos, több szakterületet érintő konkrét követeléseit 5 fő témakörben. Mindezekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint sem adott a kérelmező a kérelmezettnek a felkészülésre elegendő időt, a kérelmező által megjelölt, lényegében azonnali egyeztetési határidő a szakmai álláspont kialakítására, érdemi nyilatkozat megtételére komolytalan és formális volt.
[24] A másodfokú bíróság határozata indokolásában megfelelően értékelte a kérelmezett azon magatartását, hogy a 2016. november 4-én közölt követeléseket 2016. november 11-éig válasz nélkül hagyta és csak 2016. november 17-én javasolt időpontot az egyeztetés megkezdésére. Helyesen mutatott rá azonban arra, hogy adott esetben nem ennek van ügydöntő jelentősége, hanem annak, hogy az egyeztető eljárás - a sztrájk kezdeményezésének 2016. november 16-i időpontjáig - nem kizárólag a munkáltató felróható magatartása miatt volt eredménytelen.
[25] Tény, hogy az egyeztető eljárás a felek között meg sem kezdődött, melynek elsődlegesen az volt az oka, hogy a kérelmező a sztrájkjog gyakorlása során az Sztv. 1. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét megsértve felkészülési időt nem biztosított a kérelmezettnek. Ezért a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott az Mt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére is.
[26] Az előbbiekre tekintettel nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, ami az Sztv. 2. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a sztrájk kezdeményezhetőségének egyik törvényi feltétele.
[27] Az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogellenes a sztrájk a 2. § (1) bekezdés rendelkezéseinek meg nem tartása esetén. Ennek megfelelően a sztrájk kezdeményezése nem volt jogszerű.
[28] A tervezett sztrájk jogszerűségének vizsgálatakor az a kérdés, hogy az egyeztető eljárás milyen ok miatt nem jött létre a felek között és az a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róhatónak minősül-e - erre irányuló kifogás esetén -, megelőzi annak vizsgálatát, hogy a tervezett sztrájk a törvényben meghatározott cél elérésére irányult-e. Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül és annak jogszerűségének megállapítása iránti kérelem elutasításának van helye az egyes követelések vizsgálatától függetlenül, mert a sztrájk ez esetben nem volt jogszerűen kezdeményezhető és ez a körülmény egymagában a tervezett sztrájk jogellenességét eredményezi.
[29] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Mfv.II.10.243/2017.)
* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Mfv.II.10.243/2017/4.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró
Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: dr. Király György jogtanácsos
A kérelmezett: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
A kérelmezett képviselője: dr. Várkonyi Péter jogtanácsos
A nemperes eljárás tárgya: sztrájk jogszerűségének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 5.Mpkf.690.186/2016/3.
Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
37.Mpk.50.378/2016/7.
Rendelkező rész
A Kúria a Főváros Törvényszék 5.Mpkf.690.186/2016/3. számú végzését hatályában fenntartja.Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
Tényállás
[1] A kérelmező szakszervezet 2016. augusztus 18-án kelt levelében tájékoztatta a kérelmezett munkáltatót, hogy a mozdonyvezetők folyamatosan sérelmezik egyes munkakörülmények tarthatatlan állapotát, ezért a kérelmező által összeállított két kérdőív alapján a kérelmező szeptember hónapban felméri a munkakörülményeket és a felmérés eredményéről a kérelmezettet is tájékoztatja.[2] A kérelmezett 2016. augusztus 25-én kelt válaszlevelében utalt arra, hogy maga is törekszik a munkakörülmények javítására, ezért nyitott arra, hogy a felmérés eredményét a kérelmezővel közösen értékelje, illetve vele közösen határozzon meg célokat a munkakörülmények javítása érdekében.
[3] A kérelmező a 2016. november 2-án kelt és 2016. november 4-én postai úton közölt levelében értesítette a kérelmezettet, hogy a felméréseket elvégezte, ezzel összefüggésben kollektív munkaügyi vitát kezdeményez, és kéri egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztetés időpontjára 2016. november 4. napjának 10 óráját javasolta. Követeléseit az alábbi főbb pontokban rögzítette:
I. A közlekedés biztonságát befolyásoló, közvetve veszélyeztető állapotokat megszüntető követelések.
II. A vasúti járművek műszaki állapotaival összefüggő követelések.
III. A vasúti járművek munkavédelmi szempontból kifogásolható, illetve az emberi egészséget terhelő hatások és kockázatok megszüntetése iránti követelések.
IV. A mozdonyvezetők öltöző, pihenőhelységei és tisztálkodási lehetőségei.
V. A mozdonyvezető foglalkozás-egészségi alkalmasság megőrzése érdekében, illetve a hivatásra alkalmatlanná vált kollégák sorsát méltányosan és humánisan kezelő vállalati gondoskodási rendszer kialakításához és működtetéséhez kapcsolódó követelések. A főbb pontokon belül a kérelmező a I. pontban további 11, a II. pontban 7, a III. pontban 8, a IV. pontban 6, a V. pontban 7 alpontban kérte kollektív munkaügyi vita lefolytatását.
[4] A kérelmezett 2016. november 11-én kelt elektronikus levélben arról tájékoztatta a kérelmező elnökét, hogy a felmérésekkel kapcsolatban a javaslatok vizsgálata folyamatban van, az indítványozott kollektív munkaügyi vita időpontjáról a szakmai vizsgálat befejezését követően haladéktalanul egyeztetni kíván a kérelmezővel.
[5] A kérelmező 2016. november 16-án sztrájk felhívást tett közzé és munkabeszüntetést hirdetett 2017. február 8-án 00.00 órától február 10-én 00.00 óráig a teherfuvarozást, február 16-án 00.00 órától február 18-án 00.000 óráig a személyszállítást és az árufuvarozást, február 23-án 00.00 órától február 28-án 00.00 óráig a személyszállítást és az árufuvarozást, március 6-ától határozatlan ideig a személyszállítást és az árufuvarozást érintően a kérelmezett működési területén. A kérelmező a sztrájk követeléseit 12 pontban megfogalmazva közölte.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme
[6] A kérelmező szakszervezet kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az általa meghirdetett sztrájk jogszerű.[7] A kérelmezett munkáltató ellenkérelmében a kérelmező által kezdeményezett sztrájk jogellenességének megállapítását kérte. Hivatkozása szerint a kérelmező a 2016. november 2-án kelt leveléhez a felmérése eredményeiről 52 diát tartalmazó prezentációt mellékelt, valamint 11 pontban foglalta össze a közlekedésbiztonságot befolyásoló közvetve veszélyeztető állapotok megszüntetésére vonatkozó követelését, 7 pontban követelte a vasúti járművek műszaki állapotának javítását, 8 pontban követelte a vasúti járművek munkavédelmi szempontból kifogásolható, illetve az emberi egészséget terhelő hatások és kockázatok megszüntetését, 6 pontban követelte a mozdonyvezetők öltöző és pihenőhelységeire és tisztálkodási lehetőségeinek javítását, illetve további követeléseket fogalmazott meg a mozdonyvezetők foglalkozás-egészségügyi alkalmasságának megőrzése, illetve a munkakörük ellátására való alkalmatlanná vált munkavállalók gondoskodási rendszerének kialakítása vonatkozásában. Ezt a levelet postai úton 2016. november 4-én vette kézhez. Ezt követően írásban és telefonon szóban tájékoztatta a kérelmező elnököt, hogy a javaslatok teljesítésének vizsgálata folyamatban van. A kérelmezett a tudomására jutott sztrájk felhívás bejelentését követően írásban tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy kezdeményezésüket kiemelten kezeli és az egyeztetés megkezdésének időpontjául 2016. november 24. napjának 08.00 óráját javasolta. A kérelmezett érvelése szerint a kérelmező a sztrájk joggal visszaélve figyelmen kívül hagyta a kérelmezettnek a követelése kivizsgálására és az érdemi tárgyalásokra való felkészülésre vonatkozó tájékoztatását és kérését, az ehhez fűződő jogát és méltányolható érdekeit, valamint a konzultáció törvényben deklarált célját és rendeltetését. A kérelmező követelései több szakterületet, összetett technológiai, foglalkoztatási és műszaki kérdéseket érintenek, amelyeket a kérelmező két és fél hónapon keresztül vizsgált és elemzett, majd ezt követően a kérelmezettől követeleséseinek teljesítését úgy várta el, hogy azok megvizsgálására tényleges lehetőséget sem adott a sztrájk felhívását megelőzően.
Az elsőfokú és a másodfokú végzés
[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította és a kérelmezőt 10.000 forint költség megfizetésére kötelezte a kérelmezett részére.[9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság elfogadta a kérelmezett érvelését és megállapította, hogy a kérelmező megsértette az együttműködési kötelezettségét, mert a 2016. november 2-án kelt levélben megfogalmazott követelései vonatkozásában nem adott lehetőséget a kérelmezettnek sem a felkészülésre, sem a tájékozódásra, sem pedig az előadott követelések teljesíthetőségének vizsgálatára.
[10] A kérelmezett a levelet 2016. november 4-én vette át és abban a kérelmező 2016. november 4. napjára tett javaslatot az egyeztető tárgyalások megkezdésére.
[11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata indokolásában kiemelte, miszerint amennyiben a munkavállalók az előzetes egyeztető eljárás lefolytatása miatt, azonnal a sztrájk megtartásának lehetőségével kívánnak élni, azáltal a sztrájkot teszik súlytalanná és üresítik ki. A munkabeszüntetést megelőzően ezért is kötelesek a felek a jóhiszeműség és tisztesség elve mentén az együttműködési kötelezettségüknek eleget téve törekedni az egyeztető tárgyalások érdemi lefolytatására.
[12] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és a kérelmezőt 5.000 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte a kérelmezett részére.
[13] Határozata indokolásában foglaltak szerint a kérelmező alaptalanul hivatkozott fellebbezésében arra, hogy a felmérő íveket a 2016. augusztus 18-án kelt leveléhez csatolta és ezáltal a kérelmezettnek lehetőséget és kellő időt adott arra, hogy az egyeztetésre felkészüljön. A kérelmezett csak a felmérés tematikájáról szerezhetett tudomást, a felmérés eredményét – és ehhez kapcsolódóan a kérelmező követeléseit – ekkor még nem ismerhette meg. Mivel a kérelmező igen részletes, több szakterületet is érintő konkrét követelései csak a 2016. november 2-án kelt levélből tűntek ki, a 2016. november 4-ére kitűzött egyeztetési határidő semmiképpen nem lehetett a kérelmezett számára elegendő ahhoz, hogy az egyeztetésre felkészüljön.
[14] Minthogy a kérelmező a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a 2016. november 2-án kelt levelet még aznap e-mailben és futár útján is megküldte a kérelmezett részére, törvényszék kifejtette, miszerint a kérelmező erre a körülményre az eljárást befejező 7. sorszámú végzés kézhezvételének napjáig, azaz 2016. december 1-jéig, valamint a fellebbezés előterjesztéséig nem hivatkozott, a kérelmezett előadását a levél 2016. november 4-ei kézhezvételének időpontjáról nem vitatta. E körben utalt arra a törvényszék, hogy a kérelem elbírálása szempontjából a 2016. november 2-án kelt levél tényleges kézhezvételének napja nem releváns, osztotta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, amely szerint a kérelmezett által kitűzött 2016. november 4-ei határidő még akkor sem lett volna elegendő az egyeztetésre, ha a kérelmezett a levelet még a keltezés napján kézhez vette volna.
[15] A másodfokú bíróság határozata indokolásában azt is kifejtette, hogy helytállóan hivatkozott a kérelmező arra, hogy a kérelmezett maga sem tett eleget együttműködési kötelezettségének, amikor a 2016. november 2-án kelt levelet válasz nélkül hagyta 2016. november 17-ig, azaz mindaddig, amíg a kérelmező sztrájk felhívásáról tudomást nem szerzett. A törvényszék azonban nem ennek a körülménynek tulajdonított jelentőséget, hanem annak, hogy a sztrájk a munkavállalók érdekvédelmének olyan végső eszköze, amelynek igénybevétele akkor jogszerű, ha a felek között nem vezet eredményre az előzetes egyeztető eljárás. Az elsőfokú bíróság pedig a feltárt tényállás alapján helyesen állapította meg, hogy a sztrájkot kezdeményező kérelmezőnek felróható ok miatt nem jött létre a sztrájkot megelőző egyeztető eljárás. Ezért a tervezett sztrájk a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztv.) 1. § (3) bekezdésére és a 2. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel jogellenes volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és kérelmének helyt adó döntés hozatalát kérte.[17] Hivatkozása szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete a 2016. november 2-án kelt levelét még aznap eljuttatta a kérelmezett vezérigazgatójának és humán igazgatójának e-mail formájában, illetve postai úton futár szolgálat igénybevételével, ezért iratellenes az a megállapítás, mely szerint a kérelmezett a kollektív munkaügyi vitát kezdeményező levelet 2016. november 4-én vette kézhez postai úton. A kérelem szerint a tényekkel és körülményekkel ellentétes az a megállapítás is, mely szerint a kérelmező nem adott lehetőséget a kérelmezettnek a felkészülésre. A kérelmezett előre pontos tájékoztatást kapott, hiszen a felmérések valamennyi kérdését már 2016. augusztus 18-a után ismerte.
[18] A kérelmező azt is sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a döntésének meghozatalakor nem vette figyelembe azt, hogy 2016. november 2-át követően először csak 2016. november 11-én gondolta úgy a kérelmezett, hogy a kollektív munkaügyi vita kezdeményezésére valamilyen reagálást, választ azért elküld a kérelmezőnek. A kérelmezett csak a sztrájk meghirdetését követően kezdett érdemben foglalkozni a kollektív munkaügyi vita kezdeményezésével. A kérelmező nem azonnali megoldást követelt, hanem egyeztetést kezdeményezett, melyre a kérelmezettnek az együttműködési kötelezettségéből fakadóan érdemben reagálni kellett volna. A kérelmezett 2016. november 16-án szerzett tudomást a kérelmező küldöttgyűlése által meghirdetett sztrájkról és annak következményeként 2016. november 17-én válaszolt az egyeztetés megkezdésének konkrét időpontját kitűzve.
[19] A kérelmező szerint a jogerős határozat ugyan megállapította, hogy a kérelmezett nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének, ezzel szemben nem értékelte azt releváns körülménynek, ezért megsértette az Sztv. 1. § (3) bekezdését és a 2. § (1) bekezdés b) pontját.
[20] A kérelmező azt is panaszolta, hogy az elsőfokú nemperes eljárásban előterjesztett kérelmükben a 12 pontból álló sztrájk követelések jogszerűségének a megállapítását kérte. A törvényszék azonban ebben a kérdéskörben nem foglalt állást, a kérelmen túlterjeszkedett, ezzel pedig a Pp. 213. § (1) bekezdését megsértette.
[21] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[23] A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételnek akkor tesz eleget a fél, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel (1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont).
[24] A megsértett jogszabályhely megjelölése hiányában az eljárt bíróságok által megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Eszerint a kérelmező a kérelmezettel 2016. november 4-én postai úton közölt levélben 2016. november 4. napjának 10.00 óráját javasolta a kollektív munkaügyi vita egyeztetésének időpontjaként. Az ugyanezen levélben megfogalmazott követelések tárgya és terjedelme alapján az eljárt bíróságok jogsértés nélkül vonták le következtetésüket arra, hogy a kérelmező a kérelmezettnek lehetőséget sem adott a követelések teljesíthetőségének kivizsgálására, ezért együttműködési kötelezettségét megsértette. Az a körülmény, hogy a kérelmező 2016. augusztus 18-án levélben tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a mozdonyvezetők folyamatosan sérelmezik a munkakörülményeket és ezzel összefüggésben felmérést kezdeményezett, nem értékelhető a kollektív munkaügyi vita érdemi előzményeként, hiszen a kérelmező maga is épp a kitöltött kérdőívek alapján fogalmazta meg számos, több szakterületet érintő konkrét követeléseit 5 fő témakörben. Mindezekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint sem adott a kérelmező a kérelmezettnek a felkészülésre elegendő időt, a kérelmező által megjelölt lényegében azonnali egyeztetési határidő a szakmai álláspont kialakítására, érdemi nyilatkozat megtételére komolytalan és formális volt.
[25] A másodfokú bíróság határozata indokolásában (5.Mpkf.690.186/2016/3., 8. oldal első bekezdés) megfelelően értékelte a kérelmezett azon magatartását, hogy a 2016. november 4-én közölt követeléseket 2016. november 11-éig válasz nélkül hagyta és csak 2016. november 17-én javasolt időpontot az egyeztetés megkezdésére. Helyesen mutatott rá azonban arra, hogy adott esetben nem ennek van ügydöntő jelentősége, hanem annak, hogy az egyeztető eljárás – a sztrájk kezdeményezésének 2016. november 16-ia időpontjáig – nem kizárólag a munkáltató felróható magatartása miatt volt eredménytelen.
[26] Tény, hogy az egyeztető eljárás a felek között meg sem kezdődött, melynek elsődlegesen az volt az oka, hogy a kérelmező a sztrájk jog gyakorlása során az Sztv. 1. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségét megsértve felkészülési időt nem biztosított a kérelmezettnek. Ezért a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott az Mt. 6. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére is.
[27] Az előbbiekre tekintettel nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, ami az Sztv. 2. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a sztrájk kezdeményezhetőségének egyik törvényi feltétele.
[28] Az Sztv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogellenes a sztrájk a 2. § (1) bekezdés rendelkezéseinek meg nem tartása esetén. Ennek megfelelően a sztrájk kezdeményezése nem volt jogszerű.
[29] A tervezett sztrájk jogszerűségének vizsgálatakor az a kérdés, hogy az egyeztető eljárás milyen ok miatt nem jött létre a felek között és az a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róhatónak minősül-e – erre irányuló kifogás esetén – megelőzi annak vizsgálatát, hogy a tervezett sztrájk a törvényben meghatározott cél elérésére irányult-e. Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül és annak jogszerűségének megállapítása iránti kérelem elutasításának van helye az egyes követelések vizsgálatától függetlenül, mert a sztrájk ez esetben nem volt jogszerűen kezdeményezhető és ez a körülmény egymagában a tervezett sztrájk jogellenességét eredményezi.
[30] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[31] Ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek is felróható ok miatt nem jött létre, a tervezett sztrájk jogellenesnek minősül az egyes követelések vizsgálatától függetlenül. Ha az egyeztető eljárás a felek között azért nem kezdődött meg, mert a munkaügyi kollektív jogvitát kezdeményező fél nem adott a másik félnek megfelelő felkészülési időt, nem állapítható meg, hogy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt jött létre.Záró rész
[32] A Kúria a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezte a Pp. 78. § (1) bekezdésének alkalmazásával a kérelmezett felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére.[33] A felülvizsgálati eljárás illetékét – a kérelmező személyes illetékmentességére tekintettel – a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2017. október 11.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró (Kúria, Mfv.II.10.243/2017.)