adozona.hu
BH 2018.5.154
BH 2018.5.154
Jövedéki törvénysértést követ el, és jövedéki bírság megfizetésére köteles a relatív jogképességű társasház az osztatlan közös tulajdonú helyiségben előtalált adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásával [2003. évi CXXVII. tv. (Jöt.) 114. § (3) bek., 2003. évi CXXXIII. tv. (társasházi törvény) 3. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:1. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A közigazgatási hatóság járőrei 2016. február 11-én a D. utca alatti épület pincéjének átvizsgálása során a pincelépcső aljában lévő raktárhelyiségben egy dobozban elhelyezve 900 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A lezárt pincerész ajtaját az üzlethelyiségben asztalról előtalált kulccsal kinyitották. A cigaretták előtalálási helyéül szolgáló helyiség a társasház osztatlan közös tulajdonú helyisége, melyet nem bérel senki.
[2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a fe...
BH 2018.5.154 Jövedéki törvénysértést követ el, és jövedéki bírság megfizetésére köteles a relatív jogképességű társasház az osztatlan közös tulajdonú helyiségben előtalált adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásával [2003. évi CXXVII. tv. (Jöt.) 114. § (3) bek., 2003. évi CXXXIII. tv. (társasházi törvény) 3. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:1. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A közigazgatási hatóság járőrei 2016. február 11-én a D. utca alatti épület pincéjének átvizsgálása során a pincelépcső aljában lévő raktárhelyiségben egy dobozban elhelyezve 900 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A lezárt pincerész ajtaját az üzlethelyiségben asztalról előtalált kulccsal kinyitották. A cigaretták előtalálási helyéül szolgáló helyiség a társasház osztatlan közös tulajdonú helyisége, melyet nem bérel senki.[2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 1 054 246 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján az alperes a 2017. évi június 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:1. § (1) bekezdése, 5:2. §-a, 5:73. § (1) bekezdése és 5:75. §-a, 5:85. § (1), (5) bekezdései, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1)-(3) bekezdései, 116/A. § (1)-(2) bekezdései, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: társasházi törvény) 3. § (1) bekezdése rendelkezéseire alapította. A határozatát azzal indokolta, hogy a pincehelyiség a társasház közös tulajdonú helyiségei közé tartozik, melyet senki nem bérelt, azzal a társasház rendelkezett, ezért a társasház az abban talált adózatlan jövedéki termék birtokosának minősül.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes a keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte jogszabálysértésre hivatkozással.[4] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú jogerős ítélet
[5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[6] A jogi álláspontja a következő volt: az alperes tévesen értelmezte és alkalmazta a Jöt. 4. § a) pontjának és 114. § (1) bekezdésének a rendelkezését, mert a korlátozott jogalanyiságú társasház a jövedéki terméknek nem lehet a birtokosa. Kifejtette, hogy a Jöt. rendszerében a társasház felelőssége nem értelmezhető, relatív jogképessége kizárólag a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására, a közös tulajdon terheinek viselésére terjedhet ki. A jogi álláspontjára tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes a releváns tényállás tisztázására és az okszerű indokolásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket megsértette.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezését kérte. Az alperes jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a Pp. 339/A. §-át, amikor a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 5:2. §-a rendelkezését értelmezte, mert az ellenőrzés időpontjában a lefoglalt jövedéki termék birtokosának a társasházat kellett tekinteni.[8] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta.[10] A felülvizsgálati kérelem tartalmára figyelemmel az eldöntendő jogkérdés kizárólag az volt, hogy a társasház osztatlan közös tulajdonú helyiségében megtalált jövedéki termék birtokosa a társasház-e, mert ennek függvénye volt a jövedéki törvénysértés megállapíthatósága.
[11] A Jöt. 4. § a) pontja szerint a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy) kell alkalmazni.
[12] A Jöt. 114. § (1) bekezdése szerint a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben
b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
[13] A Jöt. 114. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -
b) azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
[14] A Jöt. a birtokos fogalmát nem határozza meg, ezért a Jöt. alkalmazásakor is megfelelően irányadóak a polgári jog szabályai a birtokosi minőség megállapítása során.
[15] A Ptk. 5:1. § (1) bekezdése szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
[16] A Ptk. 5:2. §-a szerint a dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
[17] A Ptk. 5:85. § (1) bekezdése szerint társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
[18] A Ptk. 5:85. § (5) bekezdése szerint a társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
[19] A Ptk. 5:73. § (1) bekezdése szerint a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
[20] A Ptk. 5:75. § rendelkezése szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
[21] A társasházi törvény 3. § (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
[22] A Ptk. 5:2. §-a értelmében birtoknál fizikai kapcsolatról van szó, ezért a "birtok alanya" az, aki a birtoklás fizikai állapotában van anélkül, hogy vizsgálnánk azt, hogy joga van-e hozzá vagy sem. A Kúria jogi álláspontja szerint egy tényleges állapotba bárki belejuthat, ezért a birtoknak alanya bárki lehet. A jogrend ugyan bizonyos személyekre vonatkozóan részleges (társasház) vagy teljes jogképtelenséget állapít meg, azonban birtoklásra való képtelenséget nem ismer. A társasház relatív jogképessége azt jelenti, hogy a társasház általában nem lehet polgári jogok és kötelezettségek alanya, csupán a társasházi törvény által meghatározott körben.
[23] A birtokos személyt elsősorban a tényleges helyzet határozza meg és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is, a birtokviszony létesítéséhez ugyanis nincs szükség különleges birtokosi tudatra. A birtok nem jelenti szükségképpen azt, hogy a birtok valamely oly jogot fed, amely birtoklásra jogosít, azonban a birtoklás puszta tényéhez szükségszerűen jogkövetkezmények (adott esetben polgári jogi, illetve a Jöt.-ben meghatározott) fűződhetnek. A jogerős ítéletben elfoglalt jogi álláspont okán a társasház nem vehetné igénybe a birtoka megvédésének jogi eszközeit (jogos önhatalom, jegyzői birtokvédelem, illetve birtokper).
[24] A fentiekből következően a társasház alapító okirata alapján beazonosításra került a társasház közös tulajdonú, illetve az egyes tulajdonostársak közös tulajdonában lévő helyiségeit érintően, és mindezek ismeretében került megállapításra, hogy az eljárás tárgyát képező dohánytermékek a társasház osztatlan közös tulajdonában álló helyiségéből kerültek előtalálásra.
[25] Az ellenőrzés időpontjában a lefoglalt jövedéki termékek birtokosának a társasházat kellett tekinteni, mivel az előtalálás helye társasházi osztatlan közös tulajdonban álló helyiség, amelyben kapcsolódóan a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi (így a birtokosi) jogokat a közös képviselő által társasház gyakorolt, továbbá nem volt megállapítható, hogy ténylegesen mely természetes vagy jogi személy tulajdonában állnak a jövedéki termékek, így a birtoklást mint objektív tényt és annak a Jöt. rendszerében megjelenő - a bíróságban megtestesülő - objektív következményeit a társasház terhére kellett megállapítani.
[26] A Kúria a Pp. 275. §-a alapján eljárva a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésre álló iratok alapján ezért megállapította, hogy a jogerős ítélet nem felelt meg a Ptk. 5:2. §-ában, a Jöt. 114. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert a jövedéki jogsértést már pusztán a birtoklás ténye megvalósítja. A felperes a feltárt jövedéki törvénysértés miatt jövedéki bírság megfizetésére köteles, szem előtt tartva azt is, hogy a Jöt. objektív felelősségi rendszere az ellenőrzés során feltárt tényeken alapul.
[27] A Kúria a fentiek okán a jogszabálysértő ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Kfv.VI.35.401/2017.)
* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Kfv.VI.35.401/2017/4.
A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Bucskó István előadó bíró, dr. Sugár Tamás bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Gyurkó Annamária ügyvéd
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Forró Gabriella jogtanácsos
A per tárgya: jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálati kérelem száma: 8.
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. február 17. napján kelt 29.K.33.181/2016/7. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.33.181/2016/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) Ft együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 63.300 (hatvanháromezer-háromszáz) Ft kereseti és 105.400 (százötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A közigazgatási hatóság járőrei 2016. február 11-én a D. utca alatti épület pincéjének átvizsgálása során a pincelépcső aljában közvetlenül jobbra nyíló folyosón balra az utolsó raktárhelyiségben egy dobozban elhelyezve 900 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A lezárt pincerész ajtaját az üzlethelyiségben asztalról előtalált kulccsal kinyitották. Az üzlethelyiségben S. E. H. A. S., valamint M. A. személyek tartózkodtak. A cigaretták előtalálási helyéül szolgáló helyiség a társasház osztatlan közös tulajdonú helyisége, melyet nem bérel senki. A társasház közös képviseletét az E. C. Bt. látja el.[2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 1.054.246 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján az alperes a 2017. évi június 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:1. § (1) bekezdése, 5:2. §-a, 5:73. § (1) bekezdése és 5:75. §-a, 5:85. § (1), (5) bekezdései, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1)-(3) bekezdései, 116/A. § (1)-(2) bekezdései, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: társasházi törvény) 3. § (1) bekezdése rendelkezéseire alapította. A határozatát azzal indokolta, hogy a pincehelyiség a társasház közös tulajdonú helyiségei közé tartozik, melyet senki nem bérelt, azzal a társasház rendelkezett, ezért a társasház az abban talált adózatlan jövedéki termék birtokosának minősül.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes a keresetében az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte jogszabálysértésre hivatkozással. A felperes elsődleges kereseti kérelmében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 5:1. § (1) bekezdése, valamint a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése rendelkezései értelmében - figyelemmel a 3/2006.(II.8.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) kifejtettekre - fogalmilag kizárt az, hogy a társasház adózás alól elvontnak minősülő dohányterméket tartson birtokában és ezzel jövedéki törvénysértést kövessen el.[4] A felperes másodlagos kereseti kérelmet is előterjesztett, melyben kérte az elsőfokú hatóságnak új eljárás lefolytatására történő kötelezését arra alapítottan, hogy az alperes megsértette az adózásról szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97. § (4)-(6) bekezdéseinek a rendelkezéseit, mert nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, nem tisztázta, ki használhatta az ellenőrzés alá vont pincerészt.
[5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, a határozatában foglalt álláspontját változatlanul fenntartotta és részletesen nyilatkozott a keresetben foglaltakra.
Az elsőfokú jogerős ítélet
[6] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.[7] A jogi álláspontja a következő volt: az alperes tévesen értelmezte és alkalmazta a Jöt. 4. § a) és 114. § (1) bekezdésének a rendelkezését, mert a korlátozott jogalanyiságú társasház a jövedéki terméknek nem lehet a birtokosa. Kifejtette, hogy a Jöt. rendszerében a társasház felelőssége nem értelmezhető, relatív jogképessége kizárólag a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására, a közös tulajdon terheinek viselésére terjedhet ki. A jogi álláspontjára tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes a releváns tényállás tisztázására és az okszerű indokolásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket megsértette.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezését kérte. Az alperes jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a Pp. 339/A. §-át, amikor a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 5:2. §-a rendelkezését értelmezte, mert az ellenőrzés időpontjában a lefoglalt jövedéki termék birtokosának a társasházat kellett tekinteni. Az előtalálás helye társasházi osztatlan közös tulajdonban álló helyiség volt, amely vonatkozásában a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi (így a birtokosi) jogokat a társasház gyakorolja, Ezen túlmenően nem volt megállapítható, hogy ténylegesen mely természetes vagy jogi személy tulajdonában állnak a jövedéki termékek, így a birtoklást mint objektív tényt a társasház vonatkozásában kellett megállapítani.[9] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta.[11] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban rendkívüli jogorvoslati jellege miatt bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönthet. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[12] A felülvizsgálati kérelem tartalmára figyelemmel az eldöntendő jogkérdés kizárólag az volt, hogy a társasház osztatlan közös tulajdonú helyiségében megtalált jövedéki termék birtokosa a társasház-e, mert ennek függvénye volt a jövedéki törvénysértés megállapíthatósága.
[13] A Jöt. 4. § a) pontja szerint a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy) kell alkalmazni.
[14] A Jöt. 114. § (1) bekezdése szerint a természetes személy – a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével – amennyiben
b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet – import jövedéki termék esetén – nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
[15] A Jöt. 114. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni – nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket –
b) azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
[16] A Jöt. a birtokos fogalmát nem határozza meg, ezért a Jöt. alkalmazásakor is megfelelően irányadóak a polgári jog szabályai a birtokosi minőség megállapítása során.
[17] A Ptk. 5:1. § (1) bekezdése szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
[18] A Ptk. 5:2. § szerint a dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.
[19] A Ptk. 5:85. § (1) bekezdése szerint társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
[20] A Ptk. 5:85. § (5) bekezdése szerint a társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
[21] A Ptk. 5:73. § (1) bekezdése szerint a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
[22] A Ptk. 5:75. § rendelkezése szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
[23] A társasházi törvény 3. § (1) bekezdése szerint a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
[24] Az AB határozat rendelkező része (1-12.) a társasházi törvény 3. § (1) bekezdését nem érintette. Az Indokolás (V.1.3. pontja) megállapította, hogy a társasháztulajdon olyan közös tulajdon, amelynél a külön tulajdon és a közös tulajdon elemei sajátosan keverednek, továbbá (V.1.4. pont) a társasházközösség a társasházi törvény 3.§ (1) bekezdése értelmében rendelkezik bizonyos anyagi és eljárásjogi jogképességgel, a társasház nem jogi személy. A Kúria megállapította, hogy a relatív jogképességű társasház vonatkozásában az AB határozat nem értelmezte a birtoklást.
[25] A Ptk. 5:2. §-a értelmében birtoknál fizikai kapcsolatról van szó, ezért a „birtok alanya” az, aki a birtoklás fizikai állapotában van anélkül, hogy vizsgálnánk azt, hogy joga van-e hozzá vagy sem. A Kúria jogi álláspontja szerint egy tényleges állapotba bárki bele juthat, ezért a birtoknak alanya bárki lehet. A jogrend ugyan bizonyos személyekre vonatkozóan részleges (társasház) vagy teljes jogképtelenséget állapít meg, azonban birtoklásra való képtelenséget nem ismer. A társasház relatív jogképessége azt jelenti, hogy a társasház általában nem lehet polgári jogok és kötelezettségek alanya, csupán a társasházi törvény által meghatározott körben.
[26] A birtokos személyt elsősorban a tényleges helyzet határozza meg és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is, a birtokviszony létesítéséhez ugyanis nincs szükség különleges birtokosi tudatra. A birtok nem jelenti szükségképpen azt, hogy a birtok valamely oly jogot fed, amely birtoklásra jogosít, azonban a birtoklás puszta tényéhez szükségszerűen jogkövetkezmények (adott esetben polgári jogi, illetve a Jöt.-ben meghatározott) fűződhetnek. A jogerős ítéletben elfoglalt jogi álláspont okán a társasház nem vehetné igénybe a birtoka megvédésének jogi eszközeit (jogos önhatalom, jegyzői birtokvédelem, illetve birtokper).
[27] A fentiekből következően a társasház alapító okirata alapján beazonosításra került a társasház közös tulajdonú, illetve az egyes tulajdonostársak közös tulajdonában lévő helyiségeit érintően, és mindezek ismeretében került megállapításra, hogy az eljárás tárgyát képező dohánytermékek a társasház osztatlan közös tulajdonában álló helyiségéből kerültek előtalálásra.
[28] Az ellenőrzés időpontjában a lefoglalt jövedéki termékek birtokosának a társasházat kellett tekinteni, mivel az előtalálás helye társasházi osztatlan közös tulajdonban álló helyiség, amelyben kapcsolódóan a társasházi törvény 3. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi (így a birtokosi) jogokat a közös képviselő által társasház gyakorolt, továbbá nem volt megállapítható, hogy ténylegesen mely természetes vagy jogi személy tulajdonában állnak a jövedéki termékek, így a birtoklást mint objektív tényt és annak a Jöt. rendszerében megjelenő – a bíróságban megtestesülő – objektív következményeit a társasház terhére kellett megállapítani.
[29] A Kúria a Pp. 275. §-a alapján eljárva a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésre álló iratok alapján ezért megállapította, hogy a jogerős ítélet nem felelt meg a Ptk. 5:2. §-ában, a Jöt. 114. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert a jövedéki jogsértést már pusztán a birtoklás ténye megvalósítja. A felperes a feltárt jövedéki törvénysértés miatt jövedéki bírság megfizetésére köteles, szem előtt tartva azt is, hogy a Jöt. objektív felelősségi rendszere az ellenőrzés során feltárt tényeken alapul.
[30] A Kúria a fentiek okán a jogszabálysértő ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A döntés elvi tartalma
[31] Jövedéki törvénysértéstkövet el, és jövedéki bírság megfizetésére köteles a relatív jogképességű társasház az osztatlan közös tulajdonú helyiségben előtalált adózás alól elvont jövedéki termék birtoklásával.Záró rész
[32] A felperes a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapulvételével köteles az elsőfokú és a felülvizsgálati perköltség megfizetésére.[33] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban tárgyú 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a felperest.
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[35] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
Budapest, 2017. október 31.
Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Bucskó István sk. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás sk. bíró (Kúria, Kfv.VI.35.401/2017.)