adozona.hu
BH 2018.3.77
BH 2018.3.77
A kölcsönszerződésben az opciós jogtól és más nevesített biztosítékoktól független atipikus biztosíték önálló kikötése a diszpozitivitás főszabályából következő lehetőség, annak azonban a szerződés és az annak részévé vált általános szerződési feltételek megfogalmazásából egyértelműen ki kell tűnnie. Ha a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó szerződésben kikötött jogosultság csak járulékos jellegű, az opciós joghoz kapcsolódó, azt önálló biztosítéknak nem lehet tekinteni [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 2
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2008. június 25-én egy gépjármű vételárának finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek.
[2] A kölcsönszerződés 2. pontja szerint annak elválaszthatatlan részét képezte a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ1.). amely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
[3] 1.29. pont: A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsődleges biztosíték a hitelező javára arra a gépjárműre a...
BH 2018.3.77 A kölcsönszerződésben az opciós jogtól és más nevesített biztosítékoktól független atipikus biztosíték önálló kikötése a diszpozitivitás főszabályából következő lehetőség, annak azonban a szerződés és az annak részévé vált általános szerződési feltételek megfogalmazásából egyértelműen ki kell tűnnie. Ha a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó szerződésben kikötött jogosultság csak járulékos jellegű, az opciós joghoz kapcsolódó, azt önálló biztosítéknak nem lehet tekinteni [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (1) bek., 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 210. § (14) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2008. június 25-én egy gépjármű vételárának finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek.[2] A kölcsönszerződés 2. pontja szerint annak elválaszthatatlan részét képezte a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ1.). amely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
[3] 1.29. pont: A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsődleges biztosíték a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a hitelezővel mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához az alperes a kölcsönt folyósította. Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi.
[4] IV.7. pont: Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap.
[5] IV.9. pont: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni.
[6] VI.1. pont: A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg.
[7] XII.1. pont: A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatálybalépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek. Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre.
[8] Az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét közérdekű kereset alapján meghozott jogerős ítélet megállapította.
[9] A kölcsönszerződés biztosítására opciós szerződéssel vételi jogot alapítottak az alperes javára a perbeli gépjármű vonatkozásában. Az opciós szerződés 5. pontja rögzítette, hogy az alperes a vételi jogot a szerződés aláírásától számított ötéves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette.
[10] Az opciós szerződés 8. pontja kimondta, hogy az alperes az e megállapodás szerint alapított vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá, ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül.
[11] Az alperes a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata helyébe 2009. augusztus 1. napjával a HITGd/2009.08.01. (ÜSZ2.) számú üzletszabályzatát léptette. Ennek V.6. pontja szerint: A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. "zárt opció", azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt.
[12] Az alperes a szerződés aláírásától számított 5 év elteltével nem hívta fel a felperest, hogy engedjen újabb opciót a perbeli gépjárműre.
[13] A felperes a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a kölcsönszerződést 2014. július 28. napján 2014. augusztus 21. napjára felmondta, egyben nyilatkozott, hogy az opciós jogát gyakorolni kívánja.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[14] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására, továbbá ítéletével pótolja az alperesnek a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós joga törléséhez szükséges jognyilatkozatát. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződésben kikötött ötéves időtartam elteltével - miután új opciós jog alapítására nem került sor - az alperes opciós joga megszűnt. Az ÜSZ1. egyes rendelkezéseit az alperesi jogelőd egyedileg nem tárgyalta meg vele, illetve annak több pontja tisztességtelen kikötést tartalmaz. Az alperesi jogelőd ÜSZ2. üzletszabályzata a felek egymás közötti viszonyában nem irányadó, arra az alperes jogot nem alapíthat, és miután az üzletszabályzat VI.1. pontja a gépjármű törzskönyvének átadását az opciós jog kikötéséhez kapcsolja, így a törzskönyv kiadását az opciós jog megszűnését követően az üzletszabályzatban rögzített rendelkezésre tekintettel sem tagadhatja meg az alperes. A törzskönyvvisszatartási jog a felek között nem egy önálló biztosítéki célú megállapodás.[15] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogelődje és a felperes között létrejött kölcsönszerződés részévé vált a ÜSZ1., amelyet a jogelődje utóbb módosított. A módosítás törvényi kötelezettsége volt, ezért az egyetlen ügyfélre, így a felperesre nézve sem jelent hátrányt. A módosítás eredményeként az eredetileg kikötött opciós jog zárt opcióként került meghatározásra, azaz azt csak a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásától kezdődően volt jogosult gyakorolni a szerződésben kikötött ötéves időtartamon belül. A bírói gyakorlat szerint az ilyen opciós kikötés nem tekinthető tisztességtelennek. A felperes a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződés felmondása folytán a jogelődje a vételi jogát jogszerűen gyakorolta, így a jármű törzskönyvének kiadására nem köteles. Az üzletszabályzatbeli rendelkezés önálló atipikus szerződési biztosíték, amely megalapozza a törzskönyv visszatartási jogát.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására, másrészt a járműnyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges alperesi hozzájáruló nyilatkozatot pótolta. Megállapította, hogy az alperes jogelődje és a felperes közötti fogyasztási kölcsönszerződés részévé vált az ÜSZ1., ugyanakkor annak XII.1. pontja a felperesre indokolatlanul hátrányos és tisztességtelen, ezért e kikötés semmis, arra jog nem alapítható. Ebből következően az ÜSZ2. a felek jogviszonyára nem irányadó, az abban meghatározott zárt opcióra vonatkozó alperesi érvelés vizsgálata mellőzhető. Az ÜSZ1. VI.1. és IV.9. pontja együttes értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy az opciós jog megszűnésével a törzskönyv birtoklásához való jogosultság is megszűnt, ezért az alperes nem jogosult arra, hogy az opciós jog mint korlátozó bejegyzés törléséhez szükséges nyilatkozatot megtagadja.[17] A másodfokú bíróság ítéletével - eltérő indokolással - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét közérdekű kereset alapján hozott jogerős ítélet állapította meg, ezért e szerződési pont jelen perben történő ismételt vizsgálatát az 1952. évi III. törvény (Pp.) 229. § (1) bekezdése kizárja. A jogerős ítélet mindenkire kötelező erejű megállapítására tekintettel az elsőfokú bíróság minden további vizsgálat - és önálló értékítélet kifejezésre juttatása - nélkül lett volna köteles figyelembe venni az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét, ezért az e körben az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolást a másodfokú bíróság mellőzte.
[18] A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a jogerő figyelmen kívül hagyásán túl tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy az ÜSZ1. XII.1. pontjának tisztességtelensége önmagában kizárta azt, hogy az ÜSZ2. a felek közötti kölcsönszerződés részévé váljon, ezért nem lett volna mellőzhető a jogvita elbírálása körében releváns zárt opcióra vonatkozó szerződési rendelkezés tisztességtelenségi vizsgálata. Az alperes a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti felhívást nem kapott ugyan az ÜSZ2. szerződés részévé válásának bizonyítására, azonban e mulasztás jelentőséggel nem bír, a szerződésmódosítás ugyanis az ügyfélre kedvezőtlen jellegű, ezért annak bizonyított közlése, illetve hatályosulása esetén sem válhatott volna a szerződés részévé, mivel a 2009. évi CL. törvény 56. § (2) bekezdésével beiktatott 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. § (14) bekezdése kizárólag az ügyfélre nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást engedi. Miután az ÜSZ2. V.6. pontja az alperesre nyilvánvalóan nem kedvezőbb, erre tekintettel pedig érdemben nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra vont le következtetést, hogy az ÜSZ2. nem vált a felek közötti kölcsönszerződés részévé.
[19] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törzskönyv birtokban tartását nem lehet atipikus biztosítéknak tekinteni, miután a törzskönyv birtoklása az opciós joghoz tartozó járulékos jogosultság, így osztja annak jogi sorsát. A törzskönyv birtoklására vonatkozó jogosultság megszűnésére tekintettel indokolt a gépjárművet terhelő jogosultság törléséhez szükséges alperesi jognyilatkozat pótlása is.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem és/vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelem
[20] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a törzskönyv kiadására irányuló kereset elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése értelmében az ÜSZ2. módosítására a 2009. évi XIII. törvény és a 2009. évi CL. törvény kötelezte. A módosítás az ügyfélre nem volt hátrányos, ennek ellenkezőjét jogszabálysértő módon állapította meg a bíróság. Az ÜSZ2. a szerződés részévé vált, és a Hpt. 210. § (3) és (14) bekezdése, a 2009. évi CL. törvény 170. § (7) bekezdése megsértésével állapította meg a bíróság ennek ellenkezőjét. A zárt opció irányadó, ezért iratellenes annak megállapítása, hogy az opciós jog 2013. június 25-én megszűnt.[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta az önálló atipikus biztosíték megállapíthatóságának hiányát. Álláspontjának alátámasztására a 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet (Korm. rend.) 100. § (3) és (4) bekezdésére, alsóbb fokú bíróságok által folytatott bírósági gyakorlatra, konkrét ügyekben hozott jogerős ítéletekre, továbbá a Kúria Pfv.I.21.202/2015/4. számú határozatára, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület e körben kialakított gyakorlatára hivatkozott.
[22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy az alperesnek nincs jogcíme az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat, továbbá a gépjármű törzskönyvének kiadása megtagadására. A felperes saját jogi álláspontjának alátámasztására a Kúria Pfv. V.21.971/2015/6. és Gf.VII.30.069/2016/7. számú határozataira hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[24] Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a 2009. évi XIII. törvény és a 2009. évi CL. törvény alapján módosított üzletszabályzata (ÜSZ2.) zárt opcióra vonatkozó rendelkezései a felperesre nézve nem kedvezőtlenek. Ahogyan arra a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében is rámutatott, a kölcsönszerződés részét képező opciós szerződés csak a szerződés aláírásától számított öt évig, de legfeljebb addig tette lehetővé a vételi jog gyakorlását, amíg a kölcsönszerződés maradéktalanul nem teljesül. Az ÜSZ2. V.6. pontja viszont az opciós szerződésben kikötött feltételek beállásától kezdődő ötéves időtartamon belül engedte a vételi jog gyakorlását, ami a fogyasztó felperesre egyértelműen kedvezőtlenebb. E rendelkezés kizárólag az alperesre kedvezőbb amiatt, mert mellőzhetővé teszi a szerződéskötéstől számított öt év lejártát követően új opciós megállapodás létrehozását, azaz újabb opciós szerződés megkötése nélkül a vételijog-gyakorlás kezdő időpontjának eltérő számításával "hosszabbítja meg" az alperesi igényérvényesítés lehetőségeit. A 2009. évi CL. törvény 170. § (7) bekezdése 2010. január 1-jétől hatályosan tette alkalmazhatóvá a módosított Hpt. 210. § (14) bekezdését, ugyanakkor, miután a fentiek szerint a pénzügyi intézmény alperes által egyoldalúan tett módosítás (ÜSZ2.) az ügyféllel kötött szerződés feltételeit az ügyfél számára kedvezőtlenül befolyásolta, ezért a Hpt. 210. § (14) bekezdése a perbeli esetre nem irányadó.
[25] Ugyancsak irreleváns a Hpt. [2009. évi CL. törvény 56. § (1) bekezdésével módosított 2010. január 1-től hatályos] 210. § (3) bekezdése is, miután - ahogyan arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott - a zárt opcióra vonatkozó ÜSZ2. módosítás nem az ügyfél számára kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan módosító rendelkezés.
[26] Mindezek alapján helytállóan jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az ÜSZ2. rendelkezései a peres felek közötti jogvitában nem irányadóak, ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperest illető opciós jog 2013. június 25-én megszűnt.
[27] A Kúriának az alperes további hivatkozásai alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabálysértő-e a másodfokú bíróság azon döntése, amely nem minősíti atipikus önálló biztosítéknak az alperes számára a törzskönyv birtokban tartását.
[28] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős ítéletében arra, hogy a felek közötti szerződésben kikötött törzskönyv birtokban tartásra vonatkozó jogosultság csak járulékos, az opciós joghoz kapcsolódó jellegű, ezért azt önálló biztosítéknak nem lehet tekinteni. Az opciós jogtól és egyéb elsődleges biztosítéktól független, önálló atipikus biztosíték kikötésének lehetősége az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (1) bekezdésének diszpozitív rendelkezésére tekintettel felmerülhet, ennek azonban a kölcsönszerződés egyedi részének megfogalmazásaiból, illetve a kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie (Kúria Pfv.I.21.202/2015/4.). A perbeli esetben azonban ilyen kikötést nem lehet megállapítani. Ezért habár a felülvizsgálati kérelmében az alperes által hivatkozott bírói gyakorlattal és békéltetőtestületi határozatokkal is alátámasztottan a feleket megillető típusszabadság körében nem zárható ki elviekben ilyen atipikus biztosíték önálló kikötése, azonban az irányadó tényállás, a hitelező erre irányuló üzletszabályzatának pontos rendelkezése függvényében, csak a konkrét jogviszony keretei között vizsgálható, hogy a hitelező javára ilyen önálló biztosíték kikötésére sor került-e. Az alperes konkrét perbeli hivatkozásának alátámasztására megjelölt joggyakorlat az eltérő tényállású esetekben ezért nem vehető figyelembe. A perbelihez hasonló vagy azzal azonos tényállású ügyekben pedig az alsóbb fokú bíróságok álláspontjától eltérően a felperesi felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott közzétett döntéseiben a Kúria már állást foglalt a törzskönyv birtokban tartásának joga mint biztosíték nem önálló jellegéről (Kúria Pfv. V.21.971/2015/6. és Gf.VII.30.069/2016/7.).
[29] E körben a Kúria arra mutat rá, hogy az üzletszabályzat IV.9. pontja a hitelező (alperes) kötelezettségei között szabályozza a gépjármű törzskönyvének kiadására vonatkozó kötelezettséget. Az üzletszabályzat VI.1. pontja a kölcsönbevevő kötelezettségei között előírja ugyan, hogy a gépjármű törzskönyve a hitelező (alperes) részére kerüljön (a gépjármű-nyilvántartást vezető hatóság részéről) megküldésre, azonban mindezt azzal összefüggésben, hogy a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára vételi jog vagy jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre (VI.1. pont). Sem e rendelkezésből önállóan, sem a szerződés vagy az üzletszabályzat más rendelkezéseivel való együttes értelmezéséből nem következik, hogy az alperes javára a törzskönyv birtoklása önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra.
[30] E szabályok szerkezetéből is az következik, hogy egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Az adott kikötés ugyanis egyrészt szoros kapcsolatban áll az opciós jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom biztosításával, másrészt megfogalmazását illetően is járulékos jellegű, azaz jogi sorsa osztja az elsődleges biztosítékok sorsát. E biztosítékok pedig megszűntek az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltére tekintettel. Ezen túl pedig csak a hitelező (alperes) kölcsönbevevő felé fennálló kötelezettségeként került megfogalmazásra a törzskönyv kiadása abban az időpontban, amikor a szerződésből fakadó valamennyi adósi kötelezettség teljesítésére sor került.
[31] A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 100. § (3) és (4) bekezdéséből csak a jogszerűen birtokban tartott törzskönyvre vonatkozóan állapíthatók meg előírások, ezért e szabályoknak a felek között csak szerződéssel alapítható önálló biztosíték létrejötte szempontjából relevanciája nincsen.
[32] A perbeli esetben jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes a törzskönyvet kiadni köteles, annak birtoklására nem rendelkezik jogalappal.
[33] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.V.22.254/2016.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az ügy száma: Pfv.V.22.254/2016/4.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Zumbók Péter bíró
A felperes:
H. L.-né
A felperes képviselője:
Dr. Budai Anikó ügyvéd (9021 Győr, Munkácsy M. u. 12. I/4.)
Az alperes:
L. L. Zrt.
Az alperes képviselője:
Dr. Bohács Zsolt ügyvéd (6726 Szeged, Bérkert u. 54.)
A per tárgya:
Jognyilatkozat pótlása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.395/2015/5-II.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Budapest Környéki Törvényszék 3.G.40.145/2015/6.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperes részére 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2008. június 25-én EGY gépjármű vételárának finanszírozása céljából devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek.[2] A kölcsönszerződés 2. pontja szerint annak elválaszthatatlan részét képezte a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ1.). amely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:
[3] 1.29. pont: A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsődleges biztosíték a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a hitelezővel mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához az alperes a kölcsönt folyósította. Az elsődleges biztosíték nyújtására vonatkozó szerződés a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezi.
[4] IV.7. pont: Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap.
[5] IV.9. pont: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni.
[6] VI.1. pont: A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg.
[7] XII.1. pont: A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek. Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre.
[8] A Szegedi Törvényszék közérdekű kereset alapján meghozott 13.P.21.224/2012/35. számú ítéletében az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét - a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.961/2014/3. számú ítélete ezen rendelkezést helybenhagyó rendelkezése folytán - jogerősen megállapította.
[9] A kölcsönszerződés biztosítására opciós szerződéssel vételi jogot alapítottak az alperes javára a perbeli gépjármű vonatkozásában. Az opciós szerződés 5. pontja rögzítette, hogy az alperes a vételi jogot a szerződés aláírásától számított ötéves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette.
[10] Az opciós szerződés 8. pontja kimondta, hogy az alperes az e megállapodás szerint alapított vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá, ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül.
[11] Az alperes a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata helyébe 2009. augusztus 1. napjával a HITGd/2009.08.01. (ÜSZ2.) számú üzletszabályzatát léptette. Ennek V.6. pontja szerint: A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. "zárt opció", azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt.
[12] Az alperes a szerződés aláírásától számított 5 év elteltével nem hívta fel a felperest, hogy engedjen újabb opciót a perbeli gépjárműre.
[13] A felperes a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a kölcsönszerződést 2014. július 28. napján 2014. augusztus 21. napjára felmondta, egyben nyilatkozott, hogy az opciós jogát gyakorolni kívánja.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[14] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására, továbbá ítéletével pótolja az alperesnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett opciós joga törléséhez szükséges jognyilatkozatát. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződésben kikötött öt éves időtartam elteltével - miután új opciós jog alapítására nem került sor - az alperes opciós joga megszűnt. Az ÜSZ1. egyes rendelkezéseit az alperesi jogelőd egyedileg nem tárgyalta meg vele, illetve annak több pontja tisztességtelen kikötést tartalmaz. Az alperesi jogelőd ÜSZ2. üzletszabályzata a felek egymás közti viszonyában nem irányadó, arra az alperes jogot nem alapíthat, és miután az üzletszabályzat VI.1. pontja a gépjármű törzskönyvének átadását az opciós jog kikötéséhez kapcsolja, így a törzskönyv kiadását az opciós jog megszűnését követően az üzletszabályzatban rögzített rendelkezésre tekintettel sem tagadhatja meg az alperes. A törzskönyv visszatartási jog a felek között nem egy önálló biztosítéki célú megállapodás.[15] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogelődje és a felperes között létrejött kölcsönszerződés részévé vált a ÜSZ1., amelyet a jogelődje utóbb módosított. A módosítás törvényi kötelezettsége volt, ezért az egyetlen ügyfélre, így a felperesre nézve sem jelent hátrányt. A módosítás eredményeként az eredetileg kikötött opciós jog zárt opcióként került meghatározásra, azaz azt csak a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásától kezdődően volt jogosult gyakorolni a szerződésben kikötött öt éves időtartamon belül. A bírói gyakorlat szerint az ilyen opciós kikötés nem tekinthető tisztességtelennek. A felperes a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződés felmondása folytán a jogelődje a vételi jogát jogszerűen gyakorolta, így a jármű törzskönyvének kiadására nem köteles. Az üzletszabályzatbeli rendelkezés önálló atipikus szerződési biztosíték, amely megalapozza a törzskönyv visszatartási jogát.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására, másrészt a jármű nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges alperesi hozzájáruló nyilatkozatot pótolta. Megállapította, hogy az alperes jogelődje és a felperes közötti fogyasztási kölcsönszerződés részévé vált az ÜSZ1., ugyanakkor annak XII.1. pontja a felperesre indokolatlanul hátrányos és tisztességtelen, ezért e kikötés semmis, arra jog nem alapítható. Ebből következően az ÜSZ2. a felek jogviszonyára nem irányadó, az abban meghatározott zárt opcióra vonatkozó alperesi érvelés vizsgálata mellőzhető. Az ÜSZ1. VI.1. és IV.9. pontja együttes értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy az opciós jog megszűnésével a törzskönyv birtoklásához való jogosultság is megszűnt, ezért az alperes nem jogosult arra, hogy az opciós jog mint korlátozó bejegyzés törléséhez szükséges nyilatkozatot megtagadja.[17] A másodfokú bíróság ítéletével - eltérő indokolással - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét közérdekű kereset alapján hozott jogerős ítélet állapította meg, ezért e szerződési pont jelen perben történő ismételt vizsgálatát az 1952. évi III. törvény (Pp.) 229. § (1) bekezdése kizárja. A jogerős ítélet mindenkire kötelező erejű megállapítására tekintettel az elsőfokú bíróság minden további vizsgálat - és önálló értékítélet kifejezésre juttatása - nélkül lett volna köteles figyelembe venni az ÜSZ1. XII.1. pontja tisztességtelenségét, ezért az e körben az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolást a másodfokú bíróság mellőzte.
[18] A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a jogerő figyelmen kívül hagyásán túl tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy az ÜSZ1. XII.1. pontjának tisztességtelensége önmagában kizárta azt, hogy az ÜSZ2. a felek közötti kölcsönszerződés részévé váljon, ezért nem lett volna mellőzhető a jogvita elbírálása körében releváns zárt opcióra vonatkozó szerződési rendelkezés tisztességtelenségi vizsgálata. Az alperes a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti felhívást nem kapott ugyan az ÜSZ2. szerződés részévé válásának bizonyítására, azonban e mulasztás jelentőséggel nem bír, a szerződésmódosítás ugyanis az ügyfélre kedvezőtlen jellegű, ezért annak bizonyított közlése, illetve hatályosulása esetén sem válhatott volna a szerződés részévé, mivel a 2009. évi CL. törvény 56. § (2) bekezdésével beiktatott 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. § (14) bekezdése kizárólag az ügyfélre nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást engedi. Miután az ÜSZ2. V.6. pontja az alperesre nyilvánvalóan kedvezőbb, erre tekintettel pedig érdemben nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra vont le következtetést, hogy az ÜSZ2. nem vált a felek közötti kölcsönszerződés részévé.
[19] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törzskönyv birtokban tartását nem lehet atipikus biztosítéknak tekinteni, miután a törzskönyv birtoklása az opciós joghoz tartozó járulékos jogosultság, így osztja annak jogi sorsát. A törzskönyv birtoklására vonatkozó jogosultság megszűnésére tekintettel indokolt a gépjárművet terhelő jogosultság törléséhez szükséges alperesi jognyilatkozat pótlása is.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem és/vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelem
[20] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és - tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a törzskönyv kiadására irányuló kereset elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése értelmében az ÜSZ2. módosítására a 2009. évi XIII. törvény és a 2009. évi CL törvény kötelezte. A módosítás az ügyfélre nem volt hátrányos, ennek ellenkezőjét jogszabálysértő módon állapította meg a bíróság. Az ÜSZ2. a szerződés részévé vált, és a Hpt. 210. § (3) és (14) bekezdése, a 2009. évi CL. törvény 170. § (7) bekezdése megsértésével állapította meg a bíróság ennek ellenkezőjét. A zárt opció irányadó, ezért iratellenes annak megállapítása, hogy az opciós jog 2013. június 25-én megszűnt.[21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta az önálló atipikus biztosíték megállapíthatóságának hiányát. Álláspontjának alátámasztására a 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet (Korm. rend.) 100. § (3) és (4) bekezdésére, alsóbb fokú bíróságok által folytatott bírósági gyakorlatra, konkrét ügyekben hozott jogerős ítéletekre, továbbá a Kúria Pfv.I.21.202/2015/4. számú határozatára, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület e körben kialakított gyakorlatára hivatkozott.
[22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy az alperesnek nincs jogcíme az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozat, továbbá a gépjármű törzskönyvének kiadása megtagadására. A felperes saját jogi álláspontjának alátámasztására a Kúria Pfv. V.21.971/2015/6. és Gf.VII.30.069/2016/7. számú határozataira hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte, hogy a jogerős ítélet szerinte mely konkrét jogszabályi rendelkezéseket sérti, és ennek alátámasztására kérelmét indokolással támasztotta alá, ezért a felülvizsgálati kérelem Pp. 272. § (2) bekezdése szerinti hivatalbóli elutasítására nem kerülhetett sor.[24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei közt vizsgálta felül a jogerős ítéletet [Pp. 275. § (2) bekezdés], és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[26] Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a 2009. évi XIII. törvény és a 2009. évi CL. törvény alapján módosított üzletszabályzata (ÜSZ2.) zárt opcióra vonatkozó rendelkezései a felperesre nézve nem kedvezőtlenek. Ahogyan arra a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében is rámutatott, a kölcsönszerződés részét képező opciós szerződés csak a szerződés aláírásától számított öt évig, de legfeljebb addig tette lehetővé a vételi jog gyakorlását, amíg a kölcsönszerződés maradéktalanul nem teljesül. Az ÜSZ2. V.6. pontja viszont az opciós szerződésben kikötött feltételek beállásától kezdődő öt éves időtartamon belül engedte a vételi jog gyakorlását, ami a fogyasztó felperesre egyértelműen kedvezőtlenebb. E rendelkezés kizárólag az alperesre kedvezőbb amiatt, mert mellőzhetővé teszi a szerződéskötéstől számított öt év lejártát követően új opciós megállapodás létrehozását, azaz újabb opciós szerződés megkötése nélkül a vételi joggyakorlás kezdő időpontjának eltérő számításával "hosszabbítja meg" az alperesi igényérvényesítés lehetőségeit. A 2009. évi CL. törvény 170. § (7) bekezdése 2010. január 1-jétől hatályosan tette alkalmazhatóvá a módosított Hpt. 210. § (14) bekezdését, ugyanakkor, miután a fentiek szerint a pénzügyi intézmény alperes által egyoldalúan tett módosítás (ÜSZ2.) az ügyféllel kötött szerződés feltételeit az ügyfél számára kedvezőtlenül befolyásolta, ezért a Hpt. 210. § (14) bekezdése a perbeli esetre nem irányadó.
[27] Ugyancsak irreleváns a Hpt. [2009. évi CL. törvény 56. § (1) bekezdésével módosított 2010. január 1-től hatályos] 210. § (3) bekezdése is, miután - ahogyan arra a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott - a zárt opcióra vonatkozó ÜSZ2. módosítás nem az ügyfél számára kamatot, díjat vagy költséget egyoldalúan módosító rendelkezés.
[28] Mindezek alapján helytállóan jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az ÜSZ2. rendelkezései a peres felek közötti jogvitában nem irányadóak, ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperest illető opciós jog 2013. június 25-én megszűnt.
[29] A Kúriának az alperes további hivatkozásai alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszabálysértő-e a másodfokú bíróság azon döntése, amely nem minősíti atipikus önálló biztosítéknak az alperes számára a törzskönyv birtokban tartását.
[30] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős ítéletében arra, hogy a felek közötti szerződésben kikötött törzskönyv birtokban tartásra vonatkozó jogosultság csak járulékos, az opciós joghoz kapcsolódó jellegű, ezért azt önálló biztosítéknak nem lehet tekinteni. Az opciós jogtól és egyéb elsődleges biztosítéktól független, önálló atipikus biztosíték kikötésének lehetősége az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (1) bekezdésének diszpozitív rendelkezésére tekintettel felmerülhet, ennek azonban a kölcsönszerződés egyedi részének megfogalmazásaiból, illetve a kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen ki kell tűnnie (Kúria Pfv.I.21.202/2015/4.). A perbeli esetben azonban ilyen kikötést nem lehet megállapítani. Ezért habár a felülvizsgálati kérelmében az alperes által hivatkozott bírói gyakorlattal és békéltetőtestületi határozatokkal is alátámasztottan a feleket megillető típusszabadság körében nem zárható ki elviekben ilyen atipikus biztosíték önálló kikötése, azonban az irányadó tényállás, a hitelező erre irányuló üzletszabályzatának pontos rendelkezése függvényében, csak a konkrét jogviszony keretei között vizsgálható, hogy a hitelező javára ilyen önálló biztosíték kikötésére sor került-e. Az alperes konkrét perbeli hivatkozásának alátámasztására megjelölt joggyakorlat az eltérő tényállású esetekben ezért nem vehető figyelembe. A perbelihez hasonló vagy azzal azonos tényállású ügyekben pedig az alsóbb fokú bíróságok álláspontjától eltérően a felperesi felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott közzétett döntéseiben a Kúria már állást foglalt a törzskönyv birtokban tartásának joga mint biztosíték nem önálló jellegéről (Kúria Pfv. V.21.971/2015/6. és Gf.VII.30.069/2016/7.).
[31] E körben a Kúria arra mutat rá, hogy az üzletszabályzat IV.9. pontja a hitelező (alperes) kötelezettségei között szabályozza a gépjármű törzskönyvének kiadására vonatkozó kötelezettséget. Az üzletszabályzat VI.1. pontja a kölcsönbevevő kötelezettségei között előírja ugyan, hogy a gépjármű törzskönyve a hitelező (alperes) részére kerüljön (a gépjármű-nyilvántartást vezető hatóság részéről) megküldésre, azonban mindezt azzal összefüggésben, hogy a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára vételi jog vagy jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre (VI.1. pont). Sem e rendelkezésből önállóan, sem a szerződés vagy az üzletszabályzat más rendelkezéseivel való együttes értelmezéséből nem következik, hogy az alperes javára a törzskönyv birtoklása önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra.
[32] E szabályok szerkezetéből is az következik, hogy egymásra épülő kötelezettségként csak az opció, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom kikényszeríthetősége érdekében került a törzskönyv a hitelező alperes birtokába. Az adott kikötés ugyanis egyrészt szoros kapcsolatban áll az opciós jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom biztosításával, másrészt megfogalmazását illetően is járulékos jellegű, azaz jogi sorsa osztja az elsődleges biztosítékok sorsát. E biztosítékok pedig megszűntek az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltére tekintettel. Ezen túl pedig csak a hitelező (alperes) kölcsönbevevő felé fennálló kötelezettségeként került megfogalmazásra a törzskönyv kiadása abban az időpontban, amikor a szerződésből fakadó valamennyi adósi kötelezettség teljesítésére sor került.
[33] A 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 100. § (3) és (4) bekezdéséből csak a jogszerűen birtokban tartott törzskönyvre vonatkozóan állapíthatók meg előírások, ezért e szabályoknak a felek között csak szerződéssel alapítható önálló biztosíték létrejötte szempontjából relevanciája nincsen.
[34] A perbeli esetben jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes a törzskönyvet kiadni köteles, annak birtoklására nem rendelkezik jogalappal.
[35] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[36] Az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint köteles a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.[37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el.
[38] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2017. november 9.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró
(Kúria Pfv.V.22.254/2016/4.)