adozona.hu
BH 2018.3.89
BH 2018.3.89
Megalapozatlan az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása a Pp. 132. § (1) bekezdés alapján indult eljárásban, ha a peradatok szerint a fél az igényét ugyanazon jog iránt (azonnali hatályú felmondás jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazása) ugyanazon munkáltatóval szemben kívánta érvényesíteni, bár annak megjelölése részéről pontatlanul történt [1952. évi III. tv. (Pp.) 130. § (1) bek., 157. §, 2012. I. tv. (Mt.) 287. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes munkaszerződéssel állt lelkész munkakörben az alperes alkalmazásában. A munkaviszonyát 2015. június 19-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntették.
[2] A felperes 2015. július 17-én benyújtott keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Keresetét a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdés e) pontja alapján ...
BH 2018.3.89 Megalapozatlan az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása a Pp. 132. § (1) bekezdés alapján indult eljárásban, ha a peradatok szerint a fél az igényét ugyanazon jog iránt (azonnali hatályú felmondás jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazása) ugyanazon munkáltatóval szemben kívánta érvényesíteni, bár annak megjelölése részéről pontatlanul történt [1952. évi III. tv. (Pp.) 130. § (1) bek., 157. §, 2012. I. tv. (Mt.) 287. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes munkaszerződéssel állt lelkész munkakörben az alperes alkalmazásában. A munkaviszonyát 2015. június 19-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntették.[2] A felperes 2015. július 17-én benyújtott keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Keresetét a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdés e) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az indokolás szerint a felperes a keresetlevél hiányosságait felhívás ellenére nem pótolta: nem igazolta az alperes perbeli jogképességét.
[3] E végzést a törvényszék végzésével helybenhagyta.
A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése
[4] A felperes 2016. április 14-én a keresetlevelet ismételten benyújtotta, melyben alperesként az M. Egyház Magyarországi Egyházkerületét jelölte meg. Változatlanul kérte az azonnali hatályú felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazását.[5] Az alperes elsődlegesen kérte a per megszüntetését a Pp. 157. § a) pontja, valamint a 130. § h) pontja alapján, mert hivatkozása szerint a kereset elkésett. Érdemben is kérte a kereset elutasítását.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével a pert megszüntette. Megállapította, hogy az illeték az állam terhén marad. Rögzítette, hogy a keresettel támadott munkáltatói intézkedést az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete adta ki, amely szervezet bevett egyházként szerepel az egyházak központi nyilvántartásában, ugyanakkor a megelőző eljárásban alperesként megjelölt K. Központú M. Egyház nem. Ezért hívta fel a bíróság a felperest az alperesként megjelölt személy perbeli jogképességének igazolására, mely felhívásnak a felperes nem tett eleget, ezért került sor a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjára utalással a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására.[7] Az e végzést helybenhagyó másodfokú végzést a felperes 2016. április 7-én vette át jogi képviselője útján, és ezt követően 2016. április 14-én a Pp. 132. § (1) bekezdésében foglaltakra utalással terjesztette elő a keresetlevelét az M. Egyház ellen. E keresetlevél azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 287. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezéseihez képest elkésett, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára - a pert meg kellett szüntetni.
[8] A törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, kötelezte a felperest az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére.
[9] Álláspontja szerint a Pp. 132. §-a alkalmazásakor a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásához az újra benyújtott beadványt az elutasított keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni. A jogi hatályok fenntartása azt eredményezi, hogy a keresetlevelet az eredeti időpontban beadottnak kell tekinteni.
[10] A peradatokból megállapítható, hogy a felperes eredeti keresetlevelét a K. Központú M. Egyház alperes ellen terjesztette elő, és ezzel összefüggésben hívta fel a felperest az elsőfokú bíróság hiánypótlásra, amelynek nem tett eleget. E végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül került sor újabb keresetlevél előterjesztésére, amelyben a felperes az alperest az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete személyében jelölte meg, azaz nem ugyanazon alperes ellen érvényesített igényt.
[11] A törvényszék megítélése szerint jelen perjogi helyzetben a Pp. 132. § (1) bekezdése alkalmazására az esetben kerülhetett volna sor, ha a felperes a jogerőtől számított 30 napon belül ugyanazon alperes ellen terjeszti elő az igényét, egyúttal igazolja az alperes (K. Központú M. Egyház) jogképességét. Ehelyett azonban a felperes más alperest jelölt meg, vele szemben azonban korábban igényt nem érvényesített. Ekként a jogi hatályok sem maradhattak fenn vele szemben. A felperes keresete elkésett az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ezért az érdemben nem bírálható el.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme
[12] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és "az első-, másodfokú bíróság" új eljárás lefolytatására kötelezésre irányult perköltségben marasztalva az alperest.[13] Hivatkozása szerint az eljáró bíróságok a Pp. 3. § (2) bekezdésben foglaltakat megsértették, mert a keresetet nem annak tartalma szerint bírálták el, mivel mind az eredeti, mind az ismételten benyújtott kereseti kérelemben a per tárgya ugyanaz volt: az alperes azonnali hatályú felmondása. Ezen intézkedést az Mt.-ben nyitvaálló határidőben megtámadta, a kereset tehát nem tekinthető elkésettnek.
[14] A kereseti kérelem formálisan irányult két különböző megnevezésű alperes ellen. Az, hogy eredetileg az alperest rosszul nevezte meg, nem jelenti, hogy a pert más alperes ellen indította volna, mert egyértelműen megállapítható, hogy az eredeti kereseti kérelmében is Budapest, N. I. u. 2-4. szám alatti székhelyű egyház ellen érvényesítette az igényét. Téves tehát az a megállapítás, hogy a két keresetben megjelölt alperes különböző volt. Az alperes elnevezésének pontosítását követően a Pp. 132. §-a alapján szabályszerűen nyújtotta be ismételten a keresetét ugyanazon azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása iránt. Ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a Pp. 157. § a) pontjára alapítva a pert nem lehetett volna jogszerűen megszüntetni.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában fenntartására irányult. Hivatkozása szerint a felperes az eredeti kereseti kérelmében, az azt kiegészítő nyilatkozatában és az első keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés elleni fellebbezésében is a K. Központú M. Egyházat jelölte meg alperesként. A 2016. április 14-én (másodjára) benyújtott kereseti kérelmében már azt emelte ki a felperes, hogy azt az M. Egyház ellen nyújtja be. Ezért az első- és a másodfokú bíróság a felperes nyilatkozatait jogszabályszerűen, tartalmuk alapján bírálta el.
[16] Függetlenül attól, hogy a kereset tárgya mindkét esetben ugyanaz volt, vagyis az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránt érvényesített igény, két különböző alperes ellen nyújtotta be a keresetét a felperes. Ezért az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete ellen a kereset elkésett az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[18] A felperes alappal hivatkozott a Pp. 3. § (2) bekezdése megsértésére. A 2015. július 17-én benyújtott keresetében arra hivatkozott, hogy a K. Központú M. Egyház Budapest székhelyű M. Egyház Kerületének alkalmazásában állt lelkész munkakörben. Az elsőfokú bíróság alperesként a K. Központú M. Egyházat jelölte meg hiánypótló végzésében, és arra hívta fel a felperest, hogy igazolja az alperes perbeli jogképességét figyelemmel arra, hogy bevett egyházként a központi nyilvántartásban a M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete szerepel, az alperesként megjelölt K. Központú M. Egyház azonban nem. Erre adott válaszában a felperes előadta, hogy a M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete betagozódik a M. Egyházba. Az elsőfokú bíróság a K. Központú M. Egyház alperes ellen benyújtott keresetet utasította el idézés kibocsátása nélkül a perbeli jogképesség igazolásának hiányára tekintettel.
[19] A felperes a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a M. Egyház M.-i Egyházkerületével állt munkaviszonyban, és mivel a M. Egyház beolvadt a K. Központú M. Egyházba, a munkáltatói jogokat a K. Központú M. Egyház gyakorolja.
A Törvényszék végzésében alperesként a M. Egyház M.-i Egyházkerületét jelölte meg, és ekként hagyta helyben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését.
[20] Jelen eljárásban benyújtott keresetében a felperes alperesként az M. Egyház M.-i Egyházkerületét jelölte meg. A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben az elsőfokú bíróság az M. Egyház ellen benyújtott keresetlevelet utasította el idézés kibocsátása nélkül. A törvényszék ezt helybenhagyó jogerős, jelen felülvizsgálati eljárásban felülbírált végzésében alperesként az M. Egyház M.-i Egyházkerülete alperes van megjelölve.
[21] A fenti tények alapján megalapozatlan az eljáró bíróságok által levont következtetés arról, hogy a felperes keresete nem ugyanazon alperes ellen irányul. A felperes - perbeli nyilatkozatainak tartalma alapján - igényét az azonnali hatályú felmondást meghozó munkáltatóval szemben kívánta érvényesíteni függetlenül attól, hogy annak megnevezése részéről pontatlan volt tekintettel arra, hogy ebben az eljáró bíróságok sem voltak következetesek. A peradatok szerint tehát a felperes különböző elnevezésekkel, de ugyanazon alperes ellen indította meg a pert, amelyet a beadványaiban esetenként megjelölt ugyanazon székhely is alátámaszt.
[22] A fentiekre tekintettel az eljáró bíróságok jogszabálysértően alkalmazták a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § h) pontját, valamint az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontját, és utasították el elkésettségre hivatkozással az ismételten benyújtott felperesi keresetlevelet. Ezért a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és a kereset érdemi elbírálására, valamint új határozat hozatalára utasította.
(Kúria, Mfv.I.10.882/2016.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.I.10.882/2016/10.
A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró
Dr. Tallián Blanka bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Karsay Zsófia ügyvéd
Az alperes: Magyarországi Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
Az alperes képviselője: Dr. Mihály Noémi Klára ügyvéd
A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.M.169/2016/8.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Győri Törvényszék 2.Mpkf.50.447/2016/4.
Rendelkező rész
A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mpkf.50.447/2016/4. számú végzését a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.M.169/2016/8. számú végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét fejenként 10.000 (tízezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás mérsékelt illetékét 16.600 (tizenhatezer-hatszáz) forintban állapítja meg.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes munkaszerződéssel állt lelkész munkakörben az alperes alkalmazásában. A munkaviszonyát 2015. június 19-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntették.[2] A felperes 2015. július 17-én benyújtott keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Keresetét a közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdés e) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az indokolás szerint a felperes a keresetlevél hiányosságait felhívás ellenére nem pótolta: nem igazolta az alperes perbeli jogképességét.
[3] E végzést a törvényszék végzésével helybenhagyta.
A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése
[4] A felperes 2016. április 14-én a keresetlevelet ismételten benyújtotta, melyben alperesként az M. Egyház Magyarországi Egyházkerületét jelölte meg. Változatlanul kérte az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását.[5] Az alperes elsődlegesen kérte a per megszüntetését a Pp. 157. § a) pontja, valamint a 130. § h) pontja alapján, mert hivatkozása szerint a kereset elkésett. Érdemben is kérte a kereset elutasítását.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésével a pert megszüntette. Megállapította, hogy az illeték az állam terhén marad. Rögzítette, hogy a keresettel támadott munkáltatói intézkedést az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete adta ki, amely szervezet bevett egyházként szerepel az egyházak központi nyilvántartásában, ugyanakkor a megelőző eljárásban alperesként megjelölt K. Központú M. Egyház nem. Ezért hívta fel a bíróság a felperest az alperesként megjelölt személy perbeli jogképességének igazolására, mely felhívásnak a felperes nem tett eleget, ezért került sor a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontjára utalással a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására.[7] Az e végzést helybenhagyó másodfokú végzést a felperes 2016. április 7-én vette át jogi képviselője útján, és ezt követően 2016. április 14-én a Pp. 132. § (1) bekezdésben foglaltakra utalással terjesztette elő a keresetlevelét a Magyar Unitárius Egyház ellen. E keresetlevél azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 287. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezéseihez képest elkésett, ezért a Pp. 157. § a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára - a pert meg kellett szüntetni.
[8] A Törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, kötelezte a felperest az alperes javára másodfokú perköltség megfizetésére.
[9] Álláspontja szerint a Pp. 132. §-a alkalmazásakor a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásához az újra benyújtott beadványt az elutasított keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni. A jogi hatályok fenntartása azt eredményezi, hogy a keresetlevelet az eredeti időpontban beadottnak kell tekinteni.
[10] A peradatokból megállapítható, hogy a felperes eredeti keresetlevelét a K. Központú M. Egyház alperes ellen terjesztette elő, és ezzel összefüggésben hívta fel a felperest az elsőfokú bíróság hiánypótlásra, amelynek nem tett eleget. E végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül került sor újabb keresetlevél előterjesztésére, amelyben a felperes az alperest az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete személyében jelölte meg, azaz nem ugyanazon alperes ellen érvényesített igényt.
[11] A törvényszék megítélése szerint jelen perjogi helyzetben a Pp. 132. § (1) bekezdése alkalmazására az esetben kerülhetett volna sor, ha a felperes a jogerőtől számított 30 napon belül ugyanazon alperes ellen terjeszti elő az igényét, egyúttal igazolja az alperes (K. Központú M. Egyház) jogképességét. Ehelyett azonban a felperes más alperest jelölt meg, vele szemben azonban korábban igényt nem érvényesített. Ekként a jogi hatályok sem maradhattak fenn vele szemben. A felperes keresete elkésett az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ezért az érdemben nem bírálható el.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme
[12] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, és "az első-, másodfokú bíróság" új eljárás lefolytatására kötelezésre irányult perköltségben marasztalva az alperest.[13] Hivatkozása szerint az eljáró bíróságok a Pp. 3. § (2) bekezdésben foglaltakat megsértették, mert a keresetet nem annak tartalma szerint bírálták el, mivel mind az eredeti, mind az ismételten benyújtott kereseti kérelemben a per tárgya ugyanaz volt: az alperes azonnali hatályú felmondása. Ezen intézkedést az Mt.-ben nyitvaálló határidőben megtámadta, a kereseti kérelem tehát nem tekinthető elkésettnek.
[14] A kereseti kérelem formálisan irányult két különböző megnevezésű alperes ellen. Az, hogy eredetileg az alperest rosszul nevezte meg, nem jelenti, hogy a pert más alperes ellen indította volna, mert egyértelműen megállapítható, hogy az eredeti kereseti kérelmében is Budapest, N. I. u. 2-4. szám alatti székhelyű egyház ellen érvényesítette az igényét. Téves tehát az a megállapítás, hogy a két keresetben megjelölt alperes különböző volt. Az alperes elnevezésének pontosítását követően a Pp. 132. §-a alapján szabályszerűen nyújtotta be ismételten a keresetét ugyanazon azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása iránt. Ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a Pp. 157. § a) pontjára alapítva a pert nem lehetett volna jogszerűen megszüntetni.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában fenntartására irányult. Hivatkozása szerint a felperes az eredeti kereseti kérelmében, az azt kiegészítő nyilatkozatában és az első keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés elleni fellebbezésében is a K. Központú M. Egyházat jelölte meg alperesként. A 2016. április 14-én (másodjára) benyújtott kereseti kérelmében már azt emelte ki a felperes, hogy azt az M. Egyház ellen nyújtja be. Ezért az első- és a másodfokú bíróság a felperes nyilatkozatait jogszabályszerűen, tartalmuk alapján bírálta el.
[16] Függetlenül attól, hogy a kereset tárgya mindkét esetben ugyanaz volt, vagyis az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményei iránt érvényesített igény, két különböző alperes ellen nyújtotta be a keresetét a felperes. Ezért az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete ellen a kereset elkésett az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[18] A felperes alappal hivatkozott a Pp. 3. § (2) bekezdése megsértésére. A 2015. július 17-én benyújtott keresetében arra hivatkozott, hogy a K. Központú M. Egyház Budapest székhelyű Magyarországi Egyház Kerületének alkalmazásában állt lelkész munkakörben. Az elsőfokú bíróság alperesként a K. Központú M. Egyházat jelölte meg hiánypótló végzésében, és arra hívta fel a felperest, hogy igazolja az alperes perbeli jogképességét figyelemmel arra, hogy bevett egyházként a központi nyilvántartásban a M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete szerepel, az alperesként megjelölt K. Központú M. Egyház azonban nem. Erre adott válaszában a felperes előadta, hogy a M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete betagozódik a M. Egyházba. Az elsőfokú bíróság a K. Központú M. Egyház alperes ellen benyújtott keresetet utasította el idézés kibocsátása nélkül a perbeli jogképesség igazolásának hiányára tekintettel.
[19] A felperes a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a M. Egyház Magyarországi Egyházkerületével állt munkaviszonyban, és mivel a M. Egyház beolvadt a K. Központú M. Egyházba, a munkáltatói jogokat a K.Központú M. Egyház gyakorolja.
A Törvényszék végzésében alperesként a M. Egyház Magyarországi Egyházkerületét jelölte meg, és ekként hagyta helyben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését.
[20] Jelen eljárásban benyújtott keresetében a felperes alperesként az M. Egyház Magyarországi Egyházkerületét jelölte meg. A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben az elsőfokú bíróság az M. Egyház ellen benyújtott keresetlevelet utasította el idézés kibocsátása nélkül. A törvényszék ezt helybenhagyó jogerős, jelen felülvizsgálati eljárásban felülbírált végzésében alperesként az M. Egyház Magyarországi Egyházkerülete alperes van megjelölve.
[21] A fenti tények alapján megalapozatlan az eljáró bíróságok által levont következtetés arról, hogy a felperes keresete nem ugyanazon alperes ellen irányul. A felperes - perbeli nyilatkozatainak tartalma alapján - igényét az azonnali hatályú felmondást meghozó munkáltatóval szemben kívánta érvényesíteni függetlenül attól, hogy annak megnevezése részéről pontatlan volt tekintettel arra, hogy ebben az eljáró bíróságok sem voltak következetesek. A peradatok szerint tehát a felperes különböző elnevezésekkel, de ugyanazon alperes ellen indította meg a pert, amelyet a beadványaiban esetenként megjelölt ugyanazon székhely is alátámaszt.
[22] A fentiekre tekintettel az eljáró bíróságok jogszabálysértően alkalmazták a Pp. 157. § a) pontja alapján a Pp. 130. § h) pontját, valamint az Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontját, és utasították el elkésettségre hivatkozással az ismételten benyújtott felperesi keresetlevelet. Ezért a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú végzésre is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és a kereset érdemi elbírálására, valamint új határozat hozatalára utasította.
Záró rész
[23] A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét, és a felülvizsgálati eljárási illeték mérsékelt összegét a Pp. 275. § (5) bekezdés alapján állapította meg azzal, hogy azok viseléséről majd az új határozatot hozó bíróság dönt.[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2017. december 6.
Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
(Mfv.I.10.882/2016.)