BH 2018.1.23

Nem jogellenes, ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő személy munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez az egyetértést kérő levelet a munkáltató nemcsak a szakszervezet székhelyére, hanem annak elnöke lakcímére is megküldi, aki annak átvételi időpontjára hivatkozik is a szakszervezet nevében küldött válaszlevelében. A nyolc­napos válaszadási határidőt ebben az esetben ezen kézbesítési időponttól kellett számítani [2012. évi I. tv. (Mt.) 273. § (6) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A felperes 1970. június 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. A perbeli időszakban gondnok munkakört töltött be, azonban tényleges munkavégzési kötelezettség nem terhelte, mivel ő volt a szakszervezetének azon munkavállalója, aki a munkaidő-kedvezményt igénybe vette. A perbeli időszakban nyugdíjas munkavállalónak minősült [Mt. 294. § (1) bekezdés ga) alpontja]. A felperes 1988-tól kezdődően szakszervezeti tisztségviselő.
[2] Az alperes 2014. év végén átalakulás folyt...

BH 2018.1.23 Nem jogellenes, ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő személy munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez az egyetértést kérő levelet a munkáltató nemcsak a szakszervezet székhelyére, hanem annak elnöke lakcímére is megküldi, aki annak átvételi időpontjára hivatkozik is a szakszervezet nevében küldött válaszlevelében. A nyolc­napos válaszadási határidőt ebben az esetben ezen kézbesítési időponttól kellett számítani [2012. évi I. tv. (Mt.) 273. § (6) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 1970. június 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. A perbeli időszakban gondnok munkakört töltött be, azonban tényleges munkavégzési kötelezettség nem terhelte, mivel ő volt a szakszervezetének azon munkavállalója, aki a munkaidő-kedvezményt igénybe vette. A perbeli időszakban nyugdíjas munkavállalónak minősült [Mt. 294. § (1) bekezdés ga) alpontja]. A felperes 1988-tól kezdődően szakszervezeti tisztségviselő.
[2] Az alperes 2014. év végén átalakulás folytán jött létre, amikor három szomszédos megye V. társaságai a D. Zrt.-be való beolvadással megszűntek.
[3] A felperes az egyik alperesi jogelőd, a K. V. Zrt. felügyelőbizottságában az üzemi tanács által jelölt két munkavállalói küldött egyike volt, a beolvadást követően azonban már nem látott el ilyen tevékenységet.
[4] Az alperes létrejöttét megelőzően történt gazdasági események a felperest arra indították, hogy a tulajdonoshoz, valamint politikusokhoz forduljon, büntető feljelentést tegyen, amelynek alapján a H. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály előtt büntetőeljárás indult.
[5] A munkáltató 2015 nyarán tervbe vette a felperes jogviszonyának megszüntetését. Intézkedését megelőzően a szükséges előzetes egyetértés beszerzése iránt 2015. július 10-én kelt irattal az alperes vezérigazgatója megkereste a felperes szakszervezetét, hogy adja meg a szükséges tájékoztatást. A megkeresés tartalmazta, hogy több alkalommal, legutóbb 2015. június 5-én és 8-án, jogi képviselőn keresztül pedig 2015. június 19-én a munkáltató írásban kérte a szakszervezetet, hogy jelölje meg az Mt. 273. § (1) bekezdése szerinti védelemben részesülő tisztségviselőket, bocsássa rendelkezésére az alapszabályt, nevezze meg a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet. Ennek hiányában a munkáltató nincs azon ismeretek birtokában, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jogszerűen tudjon eljárni. Tájékoztatást adott arról, hogy a felperes munkaviszonyát meg akarja szüntetni, azonban nincs tisztában azzal, hogy védettséget élvez-e. Rögzítette, hogy a tájékoztatásig a felperes státuszát védettként kezeli, ezért a munkáltatói felmondáshoz előzetes egyetértést kérnek. A munkáltató a megkeresésében kitért arra is, hogy a felperes az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így nyugdíjas munkavállalónak minősül. Gondnok munkaköre átszervezés keretében megszűnik, így a további foglalkoztatására nincs lehetőség.
[6] Az alperes az előzetes egyetértés iránti megkeresést könyvelt, külön szolgáltatással feladott postai küldeményként küldte el, amelynek címzettje T. J. elnök volt, rendeltetési helyszínként pedig az ő lakcímét tüntették fel. A levelet az elnök E. nevű leánya vette át.
[7] Az alperes a munkáltatói felmondáshoz szükséges előzetes egyetértés iránti megkeresést a felperes szakszervezetének címezve az alperes székhelyével egyező székhelyre, illetve a felperes lakcímére is megküldte. Ezen küldemények kézbesítése a perben nem meghatározott, de a felperes hivatkozásai folytán későbbi naptári napokon történtek, mint a 2015. július 15-ei időponttal megjelölt kézbesítés.
[8] A D. K. Szakszervezet nevében T. J. 2015. július 24-ei tájékoztatásából kitűnik, hogy a 2015. július 10-én kelt és július 15-én átvett megkereséshez adta meg a kért tájékoztatást. Eszerint a szakszervezet legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés egyhangú döntéssel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül nem járult hozzá a felperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez. A válasz szerint nem tudják pótolni a felperes tapasztalatát, felkészültségét, érdekvédelmi elkötelezettségét, nélküle sérülne a munkavállalók érdekérvényesítése, érdekvédelme.
[9] Az előzetes egyetértést megtagadó nyilatkozatot a szakszervezet 2015. július 24-én 14 óra 9 perckor, munkaidőben, e-mailben megküldte az alperes vezérigazgatójának, illetve ezen a napon az alperes székhelyére levélben is elküldte, amelyet 2015. július 27-én kézbesített a posta.
[10] A munkáltató 2015. július 24-én kelt felmondásával a felperes jogviszonyát megszüntette 90 napos felmondási idő biztosításával úgy, hogy a munkavégzés alól a felmondási idő teljes időtartamára felmentette. Utalt arra, hogy az Mt. 66. § (9) bekezdése alapján a jogviszony-megszüntetést nem kellett indokolni. Az alperes vezérigazgatója 2015. augusztus 14-én kelt értesítésével közölte a felperessel, hogy az Mt. 24. § (2) bekezdése alapján 2015. augusztus 5-én beállt a munkáltatói felmondással kapcsolatos kézbesítési vélelem, mert a külön szolgáltatással feladott küldemény tértivevénye "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes a keresetében a munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és a munkaviszony helyreállítását kérte azzal, hogy az elmaradt munkabér tekintetében jogfenntartással él. Hivatkozása szerint a munkáltatói felmondáshoz a szakszervezet küldöttgyűlése nem járult hozzá. A munkáltatójogkör-gyakorlót 2015. július 24-én e-mailben értesítették, és ezt a küldeményt ezen a napos postára is adták. 2015. július 17-től számítva a határidő utolsó napja 2015. július 25-e volt, amely szombatra esett, de az Mt. 25. § (5) bekezdése értelmében a szombati pihenőnap folytán a határidő utolsó napja 2015. július 27-e volt.
[12] A felperes álláspontja szerint a felmondás valódi oka az volt, hogy az alperes új vezetésének nem tetszett a munkavállalók érdekérvényesítése érdekében kifejtett tevékenysége, ezért kívánt tőle "megszabadulni". A felperes hivatkozása szerint a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, továbbá sérült a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § s) pontja, azaz az érdekképviselethez tartozás miatt őt hátrányos megkülönböztetés érte.
[13] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet
[14] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[15] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 273. §-ának (1), (3) és (6) bekezdéseire, továbbá az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:5. § (2) bekezdéshez képest speciális szabályt tartalmazó Mt. 24. § (1) és (2) bekezdésére.
[16] Az Mt. 24. § (1) és (2) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy postai kézbesítés is eredményezheti a jognyilatkozat közlését, illetve a jognyilatkozat a címzetten kívül az átvételre jogosult más személynek is joghatályosan átadható.
[17] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a postai szolgáltatások nyújtásának szabályairól szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (1) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében rögzítettekre.
[18] A bíróság álláspontja szerint az Mt. 24. §-a szerinti átvételre jogosult személy nem megegyező szükségképpen a Korm. rendeletben foglalt átvevővel. Minthogy a jognyilatkozat közlése szempontjából az Mt. 24. § (1) bekezdésében írt átadás a (2) bekezdésből következő kézbesítéssel egyenértékű, az a következtetés adódik, hogy az írásbeli jognyilatkozatot tartalmazó postai küldemény címzettje is lehet olyan, az Mt. 24. § (1), (2) bekezdése értelmében vett átvételre jogosult más személy a jognyilatkozati címzetthez képest, aki részére a postai kézbesítés történhet.
[19] A bíróság szerint T. J. a jognyilatkozati címzetthez képest átvételre jogosult más személynek minősül az Mt. 24. § (1)-(2) bekezdése értelmében [Pp. 206. § (1) bekezdés]. Ezt a következtetést erősíti T. J. "elnök" cím feltüntetésével a szakszervezet nevében tett jognyilatkozata, amely az előzetes egyetértés iránti megkeresés vonatkozásában a 2015. július 15-ei átvételi időpontot igazolja.
[20] A felperes a perben hivatkozott a Ptk. 3:7. §-ra, amely a jogi személy székhelyét definiálja. Ez lehet a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. Ezzel kapcsolatban a felperes által csatolt, a szakszervezet státuszára is következtetést engedő dokumentumok alapján az a következtetés vonható le, hogy a felperes szakszervezetére a Ptk. 3:7. §-a nem alkalmazható, a 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 11. § (3) bekezdése és a 9. § (2) bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve.
[21] A címzett írásbeli jognyilatkozata első, legkorábbi közlése (2015. július 15.) nyitja meg az előzetes egyetértés megkérésével kapcsolatos szakszervezeti álláspont írásban történő közlésére nyitva álló nyolcnapos határidőt. Ezen időpontot egyik oldalról a tértivevény (fénymásolat), másik oldalról a szakszervezeti válaszlevél bizonyítja. A felperes részéről - a bizonyítási teherrel kapcsolatos tájékoztatás ellenére - nem került sor arra, hogy a válaszlevéllel mint okirati bizonyítékkal szemben bizonyítsa, hogy nem történt meg a kézbesítés 2015. július 15-én.
[22] A napokban megállapított határidő esetében irányadó az Mt. 25. § (3) bekezdése, mely szerint a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik. E rendelkezésből következik, hogy 2015. július 15-e még nem számít bele a nyolcnapos határidőbe, a kezdő nap 2015. július 16-a, az utolsó nap pedig 2015. július 23-a (csütörtök). A szakszervezeti álláspontot tartalmazó válaszlevél 2015. július 24-én kelt, azaz a határidő utolsó napját követő napon. Ebből következik, hogy az alperesnek címzett írásbeli jognyilatkozat 2015. július 23-án még nem is létezett, nemhogy írásban közlésre került volna.
[23] Az elsőfokú bíróság ítéletében nem találta bizonyítottnak sem a rendeltetésellenes joggyakorlást, sem az Ebktv. megsértését.
[24] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[25] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes megkeresésének kézbesítését illetően a felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a szakszervezet részére a székhelyére lehetett volna szabályszerűen küldeni iratot. A 2015. július 15-én T. J. elnök részére történő kézbesítés a jogszabályi rendelkezések alapján nem tekinthető ugyan szabályszerűnek, azonban a szakszervezet ezt annak ismerte el, amikor kifejezetten a 2015. július 15-én átvett megkeresésre hivatkozott a válaszlevelében. Az alperes a megkeresésben nem jelölte meg ugyan, hogy az abban foglaltakat a szakszervezetnek nyolcnapos határidő alatt kell teljesítenie és a válasz elmaradásának jogkövetkezményeit sem közölte, azonban utalt az Mt. 273. § (6) bekezdésére, amely mind a nyolcnapos határidőt, mind pedig annak elmulasztása jogkövetkezményeit tartalmazza. A fentiekből következően a 2015. július 24-én kelt válaszlevél a nyolcnapos határidőn túl keletkezett és érkezett az alpereshez, így az elkésett. Helyesen állapította meg mindebből következően az elsőfokú bíróság, hogy az alperes felmondása nem ütközött az Mt. 273. §-ába, és így az nem jogellenes .
[26] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes tájékoztatás ellenére nem tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségének sem az Ebktv. megsértésével, sem a rendeltetésellenes joggyakorlással összefüggésben. Erre nem volt alkalmas a fellebbezési eljárás során becsatolt 2015. december 21-én kelt két dokumentum sem, mivel a felmondás jogellenességének megállapítása szempontjából csak a felmondás körüli időszakban bekövetkezett eseményeknek lehet jelentősége.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[27] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az első és a másodfokon eljáró bíróságok ítéletének "megváltoztatását" kérte a jogellenes felmondás hatályon kívül helyezésével az alperes munkaviszony helyreállításra és perköltség fizetésre kötelezése mellett.
[28] A felülvizsgálati kérelem szerint az alperes megkereste a szakszervezetet annak érdekében, hogy jelentse be az Mt. 273. § (1) bekezdés szerinti munkajogi védelemben részesülő tisztségviselőket, csatolja az alapszabályt, nevezze meg a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet. Ezen eljárása teljesen indokolatlan volt, mivel a szakszervezet 2015-ben is, mint minden évben január hónapban írásban bejelentette a munkáltatónak, hogy kik a munkajogi védelemben részesülő tisztségviselői.
[29] A D. K. Szakszervezet (az L. Szakszervezetek) tagja, így ez a közvetlen felsőbb szakszervezet. Az L. Szakszervezetek az alperes részére a kért tájékoztatást teljeskörűen megadta. Abból is kitűnhetett volna a munkáltató által egyébként is ismert tény, hogy a szakszervezet egyedüli nyilvántartásban szereplő képviselője a felperes, az alperes jogi képviselőjének küldött tértivevényes levél azonban "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett a feladónak. Ezt követően az L. Szakszervezetek a tájékoztatót az alperesnek közvetlenül is megküldte.
[30] A peradatokból megállapítható, hogy az alperes a szakszervezet valamennyi munkajogi védelemben részesülő tisztségviselőjének nevét ismerte a felmondás közlését megelőzően is. Erre figyelemmel sem helytálló az eljáró bíróságok által elfogadott azon alperesi hivatkozás, miszerint jogsértő módon nem igazolta a felperes, hogy munkajogi védelemben részesül.
[31] A felperes álláspontja szerint az alperes rosszhiszeműen járt el azzal, hogy a felmondáshoz szükséges előzetes egyetértésre vonatkozó felhívást három címzettnek küldte el, ráadásul úgy, hogy sem a T. J. lakcímére, sem a felperes címére küldött borítékon nem tüntette fel azt, hogy a levél a D. K. Szakszervezetnek szól.
[32] Az első-, mind a másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg, hogy a T. J. címére érkezett és a helyettes átvevője részére átadott küldemény kézbesítésének napjához igazodik az Mt. 273. § (6) bekezdése szerinti nyolcnapos határidő.
[33] Kizárólag a D. K. Szakszervezet székhelyeként megjelölt címre küldött, és a szakszervezet nevében a küldemény átvételére jogosult személy részére átadott irat tekinthető joghatályosan kézbesítettnek. Ennek időpontja az alperes állítása szerint 2015. július 17. volt, tehát a nyolcnapos határidőt ettől az időponttól kellett volna számítani.
[34] Az eljáró bíróságok álláspontjával ellentétben nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni a Ptk. 3:7. §-át, amely kimondja, hogy a jogi személy székhelye a bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
[35] Az eljáró bíróságok tévesen állapították meg, hogy az Mt. 24. §-a szerinti kézbesítés szabályai teljesültek, mert T. J. átvételre jogosult más személynek minősült, akinek gyermeke jogszerűen vehette át a levelet.
[36] Egyértelmű, hogy az alperes megkeresésének a címzettje nem T. J. és nem H. A. magánszemély volt, hanem a szakszervezet.
[37] Az eljáró bíróságok tévesen, a postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 4. §-ára, 9. §-ára és 16. §-ára alapították a döntésüket, holott a hivatkozott rendelet 15. §-ában foglaltak az irányadóak.
[38] A felsorolásban olyan lehetőség nem szerepel, hogy a szakszervezet tagjának, alkalmazottjának lakcímén történő kézbesítés szabályszerű lenne. T. J. természetes személy nevére, tisztsége, illetve a szakszervezet nevének feltüntetése nélkül küldött levél helyettes átvevő részére történő kézbesítése nem tekinthető a szakszervezet számára szabályosan kézbesített iratnak.
[39] Megállapítható, hogy az alperes állítása szerinti 2015. július 17-én a szakszervezet székhelyén történt átvétel időpontját kell figyelembe venni. Ehhez képest a nyolcnapos határidő 2015. július 25-én járt volna le, így megállapítható, hogy a szakszervezet 2015. július 24-én az egyet nem értését tartalmazó nyilatkozatát határidőben megtette. A 2015. július 17-ei átvételből következik az is, hogy az alperes ezen a napon kelt felmondása jogellenes, mert azt a szakszervezet számára a nyilatkozattételre nyitva álló nyolc- napos határidő lejárta előtt, a szakszervezet nyilatkozatának bevárása nélkül az Mt. 273. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével tette meg, így az intézkedése jogellenes.
[40] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai
[41] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[42] A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4-6. pont].
[43] A felperes alaptalanul hivatkozott az Mt. 273. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben arra, hogy a szakszervezeti tisztségviselők névsorát az év elején bejelentette a munkáltatónak a szakszervezet, így nem is volt szükség újbóli megkeresésre, illetve hogy az L. Szakszervezetek is megadta a kellő tájékoztatást. A munkáltatónak joga volt a szakszervezetet tájékoztatásra felhívni a tisztségviselőket illetően, a bizonyosság keresése pedig nem róható a terhére. A jogviszony megszüntetéséig terjedő időszakig - még ha történt is januárban tájékoztatás - változás állhatott be, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan sem adat, hogy az L. Szakszervezetek adott volna tájékoztatást a perbeli időszakra nézve.
[44] A felperes rosszhiszeműnek találta a munkáltató azon eljárását, hogy a felhívást három helyre is elküldte. Ezen álláspontjának alátámasztására jogszabálysértést nem jelölt meg, így ezzel összefüggő érvelése a jelen eljárásban nem volt vizsgálható.
[45] Az eljáró bíróságok helytállóan vették figyelembe, hogy a D. K. Szakszervezet nevében T. J. - mint elnök - 2015. július 24-én adott tájékoztatása szerint a 2015. július 15-én átvett megkeresésre válaszolt. Ezen időponttól kell figyelembe venni az Mt. 273. § (6) bekezdésében előírt nyolcnapos határidőt, és mivel ezen időszakban a szakszervezet nem nyilatkozott, az alperes joggal tekintette ezen magatartást úgy, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért, ezért a jogviszony­megszüntetés jogellenesnek nem tekinthető.
[46] A fentiekből következően tehát a jogvita eldöntése során nem a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásai, illetve a Ptk. 3:7. § szabályai voltak értékelendőek, hanem a szakszervezet átvételt igazoló (július 15.) elismerését kellett figyelembe venni.
[47] A küldemény címzettje ugyan a szakszervezet volt, nevében eljárva azonban T. J. elnök átvehette a megkeresést, aki arra mint felhatalmazott személy válaszolt [Mt. 24. § (1) bekezdés].
[48] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Kúria, Mfv.I.10.584/2016.)

* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Mfv.I.10.584/2016/4.
A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró
Dr. Hajdu Edit bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Máthéné dr. Bertók Judit jogtanácsos
Az alperes: DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.
Az alperes képviselője: Dr. Bródy János ügyvéd
A per tárgya: felmondás jogellenességének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.122/2016/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.228/2015/6.

Rendelkező rész
A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.122/2016/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek – tizenöt nap alatt – 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A 403.100 (négyszázháromezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 1970. június 24-étől állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. A perbeli időszakban gondnok munkakört töltött be, azonban tényleges munkavégzési kötelezettség nem terhelte, mivel ő volt a szakszervezetének azon munkavállalója, aki a munkaidő-kedvezményt igénybe vette. A perbeli időszakban nyugdíjas munkavállalónak minősült Mt.294. § (1) bekezdés ga) pontja]. A felperes 1988-tól kezdődően szakszervezeti tisztségviselő.
[2] Az alperes 2014. év végén átalakulás folytán jött létre, amikor három szomszédos megye V. társaságai a D. Zrt.-be való beolvadással megszűntek.
[3] A felperes az egyik alperesi jogelőd, a K. V. Zrt. felügyelőbizottságában az üzemi tanács által jelölt két munkavállalói küldött egyike volt, a beolvadást követően azonban már nem látott el ilyen tevékenységet.
[4] Az alperes létrejöttét megelőzően történt gazdasági események a felperest arra indították, hogy a tulajdonoshoz, valamint politikusokhoz forduljon, büntető feljelentést tegyen, amelynek alapján a H. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály előtt alatt büntetőeljárás indult.
[5] A munkáltató 2015. nyarán tervbe vette a felperes jogviszonyának megszüntetését. Intézkedését megelőzően a szükséges előzetes egyetértés beszerzése iránt 2015. július 10-én kelt irattal az alperes vezérigazgatója megkereste a felperes szakszervezetét, hogy adja meg a szükséges tájékoztatást. A megkeresés tartalmazta, hogy több alkalommal, legutóbb 2015. június 5-én és 8-án, jogi képviselőn keresztül pedig 2015. június 19-én a munkáltató írásban kérte a szakszervezetet, hogy jelölje meg az Mt. 273. § (1) bekezdése szerinti védelemben részesülő tisztségviselőket, bocsássa rendelkezésére az alapszabályt, nevezze meg a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet. Ennek hiányában a munkáltató nincs azon ismeretek birtokában, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jogszerűen tudjon eljárni. Tájékoztatást adott arról, hogy a felperes munkaviszonyát meg akarja szüntetni, azonban nincs tisztában azzal, hogy védettséget élvez-e. Rögzítette, hogy a tájékoztatásig a felperes státuszát védettként kezeli, ezért a munkáltatói felmondáshoz előzetes egyetértést kérnek. A munkáltató a megkeresésében kitért arra is, hogy a felperes az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így nyugdíjas munkavállalónak minősül. Gondnok munkaköre átszervezés keretében megszűnik, így a további foglalkoztatására nincs lehetőség.
[6] Az alperes az előzetes egyetértés iránti megkeresést könyvelt, külön szolgáltatással feladott postai küldeményként küldte el, amelynek címzettje T. J. elnök volt, rendeltetési helyszínként pedig az ő lakcímét tüntették fel. A levelet az elnök E. nevű leánya vette át.
[7] Az alperes a munkáltatói felmondáshoz szükséges előzetes egyetértés iránti megkeresést a felperes szakszervezetének címezve az alperes székhelyével egyező székhelyre, illetve a felperes lakcímére is megküldte. Ezen küldemények kézbesítése a perben nem meghatározott, de a felperes hivatkozásai folytán későbbi naptári napokon történtek, mint a 2015. július 15-ei időponttal megjelölt kézbesítés.
[8] A D. K. Szakszervezet nevében T. J. 2015. július 24-ei tájékoztatásából kitűnik, hogy a 2015. július 10-én kelt és július 15-én átvett megkereséshez adta meg a kért tájékoztatást. Eszerint a szakszervezet legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés egyhangú döntéssel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül nem járult hozzá a felperes munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez. A válasz szerint nem tudják pótolni a felperes tapasztalatát, felkészültségét, érdekvédelmi elkötelezettségét, nélküle sérülne a munkavállalók érdekérvényesítése, érdekvédelme.
[9] Az előzetes egyetértést megtagadó nyilatkozatot a szakszervezet 2015. július 24-én 14 óra 9 perckor, munkaidőben, e-mailben megküldte az alperes vezérigazgatójának, illetve ezen a napon az alperes székhelyére levélben is elküldte, amelyet 2015. július 27-én kézbesített a posta.
[10] A munkáltató 2015. július 24-én kelt felmondásával a felperes jogviszonyát megszüntette 90 napos felmondási idő biztosításával úgy, hogy a munkavégzés alól a felmondási idő teljes időtartamára felmentette. Utalt arra, hogy az Mt. 66. § (9) bekezdés alapján a jogviszony megszüntetést nem kellett indokolni. Az alperes vezérigazgatója 2015. augusztus 14-én kelt értesítésével közölte a felperessel, hogy az Mt. 24. § (2) bekezdése alapján 2015. augusztus 5-én beállt a munkáltatói felmondással kapcsolatos kézbesítési vélelem, mert a külön szolgáltatással feladott küldemény tértivevénye "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[11] A felperes a keresetében a munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és a munkaviszony helyreállítását kérte azzal, hogy az elmaradt munkabér tekintetében jogfenntartással él. Hivatkozása szerint a munkáltatói felmondáshoz a szakszervezet küldöttgyűlése nem járult hozzá. A munkáltatóijogkör-gyakorlót 2015. július 24-én e-mailben értesítették, és ezt a küldeményt ezen a napos postára is adták. 2015. július 17-étől számítva a határidő utolsó napja 2015. július 25-e volt amely szombatra esett, de az Mt. 25. § (5) bekezdés értelmében a szombati pihenőnap folytán a határidő utolsó napja 2015. július 27-e volt.
[12] A felperes álláspontja szerint a felmondás valódi oka az volt, hogy az alperes új vezetésének nem tetszett a munkavállalók érdekérvényesítése érdekében kifejtett tevékenysége, ezért kívánt tőle "megszabadulni". A felperes hivatkozása szerint a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, továbbá sérült a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § s) pontja, azaz az érdekképviselethez tartozás miatt őt hátrányos megkülönböztetés érte.
[13] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet
[14] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.
[15] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 273. §-ának (1), (3) és (6) bekezdéseire, továbbá az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:5. § (2) bekezdéshez képest speciális szabályt tartalmazó Mt. 24. § (1) és (2) bekezdésére.
[16] Az Mt. 24. § (1) és (2) bekezdése alapján arra a következtetésre jutott, hogy postai kézbesítés is eredményezheti a jognyilatkozat közlését, illetve a jognyilatkozat a címzetten kívül az átvételre jogosult más személynek is joghatályosan átadható.
[17] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a postai szolgáltatások nyújtásának szabályairól szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (1) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében rögzítettekre.
[18] A bíróság álláspontja szerint az Mt. 24. §-a szerinti átvételre jogosult személy nem megegyező szükségképpen a Korm. rendeletben foglalt átvevővel. Minthogy a jognyilatkozat közlése szempontjából az Mt. 24. § (1) bekezdésében írt átadás a (2) bekezdésből következő kézbesítéssel egyenértékű, az a következtetés adódik, hogy az írásbeli jognyilatkozatot tartalmazó postai küldemény címzettje is lehet olyan, az Mt. 24. § (1), (2) bekezdése értelmében vett átvételre jogosult más személy a jognyilatkozati címzetthez képest, aki részére a postai kézbesítés történhet.
[19] A bíróság szerint T. J. a jognyilatkozati címzetthez képest átvételre jogosult más személynek minősül az Mt. 24. § (1) - (2) bekezdése értelmében Pp. 206. § (1) bekezdés]. Ezt a következtetést erősíti T. J. "elnök" cím feltüntetésével a szakszervezet nevében tett jognyilatkozata, amely az előzetes egyetértés iránti megkeresés vonatkozásában a 2015. július 15-ei átvételi időpontot igazolja.
[20] A felperes a perben hivatkozott a Ptk. 3:7. §-ra, amely a jogi személy székhelyét definiálja. Ez lehet a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. Ezzel kapcsolatban a felperes által csatolt, a szakszervezet státuszára is következtetést engedő dokumentumok alapján az a következtetés vonható le, hogy a felperes szakszervezetére a Ptk. 3:7. §-a nem alkalmazható, a 2013. évi CLXXVII. törvény (továbbiakban Ptké.) 11. § (3) bekezdése és a 9. § (2) bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve.
[21] A címzett írásbeli jognyilatkozata első, legkorábbi közlése (2015. július 15.) nyitja meg az előzetes egyetértés megkérésével kapcsolatos szakszervezeti álláspont írásban történő közlésére nyitva álló nyolc napos határidőt. Ezen időpontot egyik oldalról a tértivevény (fénymásolat), másik oldalról a szakszervezeti válaszlevél bizonyítja. A felperes részéről - a bizonyítási teherrel kapcsolatos tájékoztatás ellenére - nem került sor arra, hogy a válaszlevéllel mint okirati bizonyítékkal szemben bizonyítsa, hogy nem történt meg a kézbesítés 2015. július 15-én.
[22] A napokban megállapított határidő esetében irányadó az Mt. 25. § (3) bekezdése, mely szerint a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik. E rendelkezésből következik, hogy 2015. július 15-e még nem számít bele a nyolc napos határidőbe, a kezdő nap 2015. július 16-a, az utolsó nap pedig 2015. július 23-a (csütörtök). A szakszervezeti álláspontot tartalmazó válaszlevél 2015. július 24-én kelt, azaz a határidő utolsó napját követő napon. Ebből következik, hogy az alperesnek címzett írásbeli jognyilatkozat 2015. július 23-án még nem is létezett, nemhogy írásban közlésre került volna.
[23] Az elsőfokú bíróság ítéletében nem találta bizonyítottnak sem a rendeltetésellenes joggyakorlást, sem az Ebktv. megsértését.
[24] A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperest perköltség viselésére kötelezte azzal, hogy a fellebbezési illeték az államot terheli.
[25] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes megkeresésének kézbesítését illetően a felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a szakszervezet részére a székhelyére lehetett volna szabályszerűen küldeni iratot. A 2015. július 15-én T. J. elnök részére történő kézbesítés a jogszabályi rendelkezések alapján nem tekinthető ugyan szabályszerűnek, azonban a szakszervezet ezt annak ismerte el, amikor kifejezetten a 2015. július 15-én átvett megkeresésre hivatkozott a válaszlevelében. Az alperes a megkeresésben nem jelölte meg ugyan, hogy az abban foglaltakat a szakszervezetnek nyolc napos határidő alatt kell teljesítenie és a válasz elmaradásának jogkövetkezményeit sem közölte, azonban utalt az Mt. 273. § (6) bekezdésére, amely mind a nyolc napos határidőt, mind pedig annak elmulasztása jogkövetkezményeit tartalmazza. A fentiekből következően a 2015. július 24-én kelt válaszlevél a nyolc napos határidőn túl keletkezett és érkezett az alpereshez, így az elkésett. Helyesen állapította meg mindebből következően az elsőfokú bíróság, hogy az alperes felmondása nem ütközött az Mt. 273. §-ába, és így az nem jogellenes .
[26] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes tájékoztatás ellenére nem tett eleget a rá háruló bizonyítási kötelezettségének sem az Ebktv. megsértésével, sem a rendeltetésellenes joggyakorlással összefüggésben. Erre nem volt alkalmas a fellebbezési eljárás során becsatolt 2015. december 21-én kelt két dokumentum sem, mivel a felmondás jogellenességének megállapítása szempontjából csak a felmondás körüli időszakban bekövetkezett eseményeknek lehet jelentősége.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[27] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az első- és a másodfokon eljáró bíróságok ítéletének "megváltoztatását" kérte a jogellenes felmondás hatályon kívül helyezésével az alperes munkaviszony helyreállításra és perköltség fizetésre kötelezése mellett.
[28] A felülvizsgálati kérelem szerint az alperes megkereste a szakszervezetet annak érdekében, hogy jelentse be az Mt. 273. § (1) bekezdés szerinti munkajogi védelemben részesülő tisztségviselőket, csatolja az alapszabályt, nevezze meg a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet. Ezen eljárása teljesen indokolatlan volt, mivel a szakszervezet 2015-ben is, mint minden évben január hónapban írásban bejelentette a munkáltatónak, hogy kik a munkajogi védelemben részesülő tisztségviselői.
[29] A D. K. Szakszervezet (az L. Szakszervezetek) tagja, így ez a közvetlen felsőbb szakszervezet. Az L. Szakszervezetek az alperes részére a kért tájékoztatást teljes körűen megadta. Abból is kitűnhetett volna a munkáltató által egyébként is ismert tény, hogy a szakszervezet egyedüli nyilvántartásban szereplő képviselője a felperes, az alperes jogi képviselőjének küldött tértivevényes levél azonban "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett a feladónak. Ezt követően az L. Szakszervezetek a tájékoztatót az alperesnek közvetlenül is megküldte.
[30] A peradatokból megállapítható, hogy az alperes a szakszervezet valamennyi munkajogi védelemben részesülő tisztségviselőjének nevét ismerte a felmondás közlését megelőzően is. Erre figyelemmel sem helytálló az eljáró bíróságok által elfogadott azon alperesi hivatkozás, miszerint jogsértő módon nem igazolta a felperes, hogy munkajogi védelemben részesül.
[31] A felperes álláspontja szerint az alperes rosszhiszeműen járt el azzal, hogy a felmondáshoz szükséges előzetes egyetértésre vonatkozó felhívást három címzettnek küldte el, ráadásul úgy, hogy sem a T. J. lakcímére, sem a felperes címére küldött borítékon nem tüntette fel azt, hogy a levél a D. K.i Szakszervezetnek szól.
[32] Az első-, mind a másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg, hogy a T. J. címére érkezett és a helyettes átvevője részére átadott küldemény kézbesítésének napjához igazodik az Mt. 273. § (6) bekezdése szerinti nyolc napos határidő.
[33] Kizárólag a D. K. Szakszervezet székhelyeként megjelölt címre küldött, és a szakszervezet nevében a küldemény átvételére jogosult személy részére átadott irat tekinthető joghatályosan kézbesítettnek. Ennek időpontja az alperes állítása szerint 2015. július 17. volt, tehát a nyolc napos határidőt ettől az időponttól kellett volna számítani.
[34] Az eljáró bíróságok álláspontjával ellentétben nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni a Ptk. 3:7. §-át, amely kimondja, hogy a jogi személy székhelye a bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét.
[35] Az eljáró bíróságok tévesen állapították meg, hogy az Mt. 24. §-a szerinti kézbesítés szabályai teljesültek, mert T. J. átvételre jogosult más személynek minősült, akinek gyermeke jogszerűen vehette át a levelet.
[36] Egyértelmű, hogy az alperes megkeresésének a címzettje nem T. J. és nem H. A. magánszemély volt, hanem a szakszervezet.
[37] Az eljáró bíróságok tévesen, a postai szolgáltatásokról szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet 4. §-ára, 9. §-ára és a 16. §-ára alapították a döntésüket, holott a hivatkozott rendelet 15. §-ában foglaltak az irányadóak.
[38] A felsorolásban olyan lehetőség nem szerepel, hogy a szakszervezet tagjának, alkalmazottjának lakcímén történő kézbesítés szabályszerű lenne. T. J. természetes személy nevére, tisztsége, illetve a szakszervezet nevének feltüntetése nélkül küldött levél helyettes átvevő részére történő kézbesítése nem tekinthető a szakszervezet számára szabályosan kézbesített iratnak.
[39] Megállapítható, hogy az alperes állítása szerinti 2015. július 17-én a szakszervezet székhelyén történt átvétel időpontját kell figyelembe venni. Ehhez képest a nyolc napos határidő 2015. július 25-én járt volna le, így megállapítható, hogy a szakszervezet 2015. július 24-én az egyet nem értését tartalmazó nyilatkozatát határidőben megtette. A 2015. július 17-ei átvételből következik az is, hogy az alperes ezen a napon kelt felmondása jogellenes, mert azt a szakszervezet számára a nyilatkozattételre nyitva álló nyolc napos határidő lejárta előtt, a szakszervezet nyilatkozatának bevárása nélkül az Mt. 273. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével tette meg, így az intézkedése jogellenes.
[40] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett.

A Kúria döntése és jogi indokai
[41] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[42] A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
[43] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előző pontokban meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016.(II.15.) PK vélemény 4-6. pont].
[44] A felperes alaptalanul hivatkozott az Mt. 273. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben arra, hogy a szakszervezeti tisztségviselők névsorát az év elején bejelentette a munkáltatónak a szakszervezet, így nem is volt szükség újbóli megkeresésre, illetve hogy a LIGA Szakszervezetek is megadta a kellő tájékoztatást. A munkáltatónak joga volt a szakszervezetet tájékoztatásra felhívni a tisztségviselőket illetően, a bizonyosság keresése pedig nem róható a terhére. A jogviszony megszüntetéséig terjedő időszakig - még ha történt is januárban tájékoztatás - változás állhatott be, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan sem adat, hogy az L. Szakszervezetek adott volna tájékoztatást a perbeli időszakra nézve.
[45] A felperes rosszhiszeműnek találta a munkáltató azon eljárását, hogy a felhívást három helyre is elküldte. Ezen álláspontjának alátámasztására jogszabálysértést nem jelölt meg, így ezzel összefüggő érvelése a jelen eljárásban nem volt vizsgálható.
[46] Az eljáró bíróságok helytállóan vették figyelembe, hogy a D. K. Szakszervezet nevében T. J. - mint elnök - 2015. július 24-én adott tájékoztatása szerint a 2015. július 15-én átvett megkeresésre válaszolt. Ezen időponttól kell figyelembe venni az Mt. 273. § (6) bekezdésében előírt nyolc napos határidőt, és mivel ezen időszakban a szakszervezet nem nyilatkozott, az alperes joggal tekintette ezen magatartást úgy, hogy a tervezett intézkedéssel egyet ért, ezért a jogviszony megszüntetés jogellenesnek nem tekinthető.
[47] A fentiekből következően tehát a jogvita eldöntése során nem a 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet előírásai, illetve a Ptk. 3:7. § szabályai voltak értékelendőek, hanem a szakszervezet átvételt igazoló (július 15.) elismerését kellett figyelembe venni.
[48] A küldemény címzettje ugyan a szakszervezet volt, nevében eljárva azonban T. J. elnök átvehette a megkeresést, aki arra mint felhatalmazott személy válaszolt [Mt. 24. § (1) bekezdés].
[49] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.

A döntés elvi tartalma
[50] Nem jogellenes, ha a választott szakszervezeti tisztséget betöltő személy munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez az egyetértést kérő levelet a munkáltató nemcsak a szakszervezet székhelyére, hanem annak elnöke lakcímére is megküldi, aki annak átvételi időpontjára hivatkozik is a szakszervezet nevében küldött válaszlevelében. A nyolc napos válaszadási határidőt ebben az esetben ezen kézbesítési időponttól kellett számítani [Mt. 273. § (6) bekezdés].

Záró rész
[51] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapul.
[52] A felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján.
[53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdés alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2017. május 10.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró (Kúria, Mfv.I.10.584/2016.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.