adozona.hu
BH 2017.10.349
BH 2017.10.349
A felsőoktatási intézmény törvényi felhatalmazás alapján jogosult szabályzatban foglalkoztatási követelményrendszert meghatározni, amelynek része a hallgatók oktatói véleményezésének, az oktatói tevékenység minősítésének rendszere, a megfelelő számú publikációt igénylő tudományos tevékenység értékelése. Ha az oktató szakmai alkalmatlan minősítésben részesül, a közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel megszüntethető [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 31. § (5) bekezd
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2004. február 1-jétől 2004. december 31-ig határozott időben, majd annak meghosszabbítását követően határozatlan idejű közalkalmazottként állt az alperes alkalmazásában, 2012. áprilistól docens munkakörben dolgozott a felsőoktatási intézmény egyik tanszékén.
[2] A felperes a munkaköri leírása alapján köteles volt az egyetemi szabályzatok munkakörére vonatkozó előírásait megismerni és betartani, munkakör...
[2] A felperes a munkaköri leírása alapján köteles volt az egyetemi szabályzatok munkakörére vonatkozó előírásait megismerni és betartani, munkakörének célja a tanszék oktató- és kutatómunkájában való részvétel volt. A felperesnek docensi munkakörében feladata volt az előadások tartása, gyakorlatok vezetése, a kari bizottsági tevékenységben való részvétel és a tanszékvezető megbízása szerint helyettesítések ellátása. Kapcsolattartási kötelezettség terhelte munkatársaival és a hallgatókkal, továbbá megkívánták részéről a jó kommunikációs, valamint szervezőkészséget, az együttműködésre való képességet.
[3] Az alperesnél minőségbiztosítási rendszer működik, amelynek keretében az oktatók tevékenységét a Humánpolitikai Szabályzatban foglalt szempontok - oktatási, tudományos és marketingtevékenység - szerint évente értékelik, továbbá a hallgatók anonim módon, önkéntesen, előre meghatározott kérdéssor alapján szintén minősíthetik. Az év végi teljesítményértékelést a közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójával megtárgyalja, annak eredményét pontokba foglalják és meghatározzák a következő időszak feladatait.
[4] A 2012. évi teljesítményértékelés szerint a felperes oktatási tevékenysége 79,367, tudományos tevékenysége 22,250, marketingtevékenysége 4-es értékelést kapott. A megállapított értékek szerint a felperes tudományos tevékenysége a fejlesztendő kategóriába tartozott. A szöveges értékelés alapján a felperes publikációs tevékenysége az elvárt szint alatt volt, az évente elvárt 3-4 tanulmány helyett az ellenőrzéskor egy volt megjelenés alatt, és további 3 nem valósult meg. A pályázati lehetőségek felkutatása nem az elvárások szerint alakult. A következő időszak célja és tervei között 3-4 tanulmány publikálása és pályázatok felkutatása szerepelt, 3 év múlva habilitációs eljárás lefolytatását irányozták elő számára.
[5] A 2013. évi teljesítményértékelés során a felperes oktatási tevékenysége 89,033, tudományos tevékenysége 30, marketingtevékenysége 0 pontot ért, ennek alapján a tudományos és marketingtevékenysége is a fejlesztendő kategóriába került. Az elért eredmények ellenére az önértékelő résszel kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója az elvárt követelmények megvalósulását rögzítette, a következő időszak céljai, tervei között ismételten szerepelt a 2-4 publikáció elérése, továbbá az angolnyelv-tudás fejlesztése. Az értékelés a felperes más munkaterületre való alkalmasságát a habilitáció függvényében látta lehetségesnek.
[6] 2014-ben a felperes oktatói tevékenységével kapcsolatban hallgatói bejelentések érkeztek, amelyek a számonkérés formáját, a követelmény szintjét és az órák követhetetlenségét kifogásolták. Az esedékes óralátogatást követően a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes számára határidő tűzésével óravázlat elkészítését írta elő, egyidejűleg - 2014. november 24-től - a felperes óratartási jogosultságát felfüggesztette. Ezt követően a felperes keresőképtelenné vált, majd felgyógyulását követően leadta a kért anyagot, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója nem megfelelőnek minősített. A 2014. évi értékelés során a felperes oktatási tevékenysége 64,283, tudományos tevékenysége 17, marketing tevékenysége 1 pontos értékelést kapott. A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye szerint a felperes oktatói, kutatói és marketingtevékenysége sem felelt meg az egyetemi docensekkel szemben támasztott elvárásoknak.
[7] A felperes oktatói tevékenysége a hallgatók véleménye alapján 2012-2013-as tanév II. félévében 4,29-es átlagot ért el a tanszék 4,6-os átlagával szemben. A 2013-2014-es tanév második félévében ez az eredmény már 3,49 lett, a 4,5-es intézeti átlaggal szemben. A 2014-2015-ös tanév első félévét a hallgatók 2,67-re értékelték, az intézet 4,42-es átlagával szemben.
[8] Ezen előzményeket követően az alperes a 2015. július 22-én kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2015. augusztus 1-jétől számított 30 napos felmentési idővel szakmai alkalmatlanság miatt megszüntette. Intézkedésének indokolásában a 2012-2014. években folytatott teljesítményértékelési dokumentumokra hivatkozott, melyek szerint a 2012-ben a felperes tudományos és marketingtevékenysége, 2014-ben a marketingtevékenysége minősült fejlesztendőnek az átlagos oktatói munkája mellett. A munkáltató szerint a felperes az egyetemi docenstől elvárható szintű oktatói munkát nem végzett. Az oktatástechnikai és módszertani felkészületlensége miatt a hallgatók a tevékenységét folyamatosan az intézeti átlag alattinak minősítették. Az órák színvonalára a hallgatók többször is panaszkodtak és ezt az értékelést az óralátogatások is alátámasztották. A felperes a munkáltató felhívása ellenére nem mutatta be az általa oktatott tárgyak részletes tematikáját, amelyre határidőt kapott és az utóbb elkészült anyagok elnagyolt, tartalomjegyzékszerű óravázlatok voltak, amelyek nem alkalmasak az adott tantárgy pontos tartalmi megítélésére.
[10] Álláspontja szerint a munkáltatónál nem volt olyan előírás, amely objektíve mérhetővé tette az alperesi elvárásokat. Marketingtevékenysége keretében nem volt meghatározva, hogy hány pályázatra kell jelentkeznie, az általa beadott pályázatokat pedig nem szakmai, hanem anyagi lehetőségek hiányára hivatkozva utasították el. Nem fogadta el a kutatási és publikációs tevékenysége kritikáját sem, mert azokat nem lehet kizárólag mennyiségi és terjedelmi mutatók alapján megítélni. Állította, hogy az oktatott tárgyak tematikáját határidőben elkészítette, annak formai és tartalmi követelményére az alperes nem határozott meg előírásokat.
[11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltatónál működő komplex értékelési rendszer alapján megállapítható volt, hogy a felperes tevékenységében 2012-től folyamatosan voltak fejlesztendő területek. Az értékeléseket a felperes évente megismerte, azokat kifogás és észrevétel nélkül tudomásul vette. Az oktatói tevékenységét a hallgatói értékelések is az intézeti átlag alattinak minősítették, a nem megfelelő óratartást pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója óralátogatása során is tapasztalta, amelyre tekintettel 2014. november 24-től a felperes óraadói jogosultságát is felfüggesztette.
[13] Az elsőfokú bíróság a hallgatói minősítések körében a felperes kérésére meghallgatott tanítványok vallomásával szemben az alperes által alkalmazott módszerrel és tartalommal beszerzett és feldolgozott, a hallgatók szélesebb körének véleményét tükröző minősítést vette figyelembe. Megállapította, hogy a felperes oktatói munkája az irányadó időszakban hullámzó volt, 2013-ban az előző évhez képest javulást, a következő évben pedig visszaesést jelzett, az átlagos szintet azonban elérte. A közigazgatási és munkaügyi bíróság érvelése szerint azonban figyelembe kellett venni a keletkezett hallgatói panaszokat is, amelyek megalapozottságát a hallgatói értékelés eredménye, valamint a bejelentések utáni óralátogatások tapasztalata is igazolta. A becsatolt iratok alapján azt is megállapította, hogy a felperes a kialakult szakmai szokás ellenére az egyes órák tematikáját részletesen nem dolgozta ki, az általa utóbb leadott anyag más oktatók ilyen tárgyú anyagával összevetve kellő mélységben nem tükrözte az egyes előadásokon, illetve gyakorlatokon feldolgozott anyagot.
[14] Valamennyi értékelési szempont figyelembevételét követően az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes megalapozottan állapította meg a felperes docensi munkakörre való alkalmatlanságát, ezért az alperes intézkedése nem tekinthető jogellenesnek, az megfelelt a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontjának, valamint 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
[15] A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényszék ítéletének indokolásában a tényállást kiegészítve megállapította, hogy a 2015. július 22-én kelt felmentési okirat szerint a sorozatos problémajelzés után, tekintettel a javuló tendencia elmaradására, a Kjt. 40. § (2) bekezdése alapján a munkáltató - mérlegelési jogkörében eljárva - 2015. júniusban minősítette a felperest, amelynek eredménye "alkalmatlan" lett. A felperes a 2015. június 15-én közölt minősítő dokumentumra észrevételt tett, mely szerint annak részleteit egyoldalúnak tekintette, amely nélkülözi az objektivitást és avval nem értett egyet. Ezt meghaladóan azonban annak megállapításait tudomásul vette, a minősítéssel szemben jogorvoslattal nem élt. A másodfokú ítélet a tényállás kiegészítése körében tartalmazta továbbá a felperes 2012. április 1-jei munkaköri leírásának a munkakör céljára vonatkozó részét. Azt is rögzítette, hogy az alperes szenátusa a 2013. december 19-ei ülésén határozattal elfogadott, 2014. január 1-jén hatályba lépett Humánpolitikai Szabályzat keretében került megfogalmazásra a foglalkoztatási követelményrendszer, amelynek hatálya az egyetem valamennyi közalkalmazottjára kiterjedt. A Szabályzat részletesen tartalmazta az egyetemi docensi munkakörben foglalkoztatott oktatókkal szembeni elvárásokat, 10. pontja pedig azt rögzítette, hogy egyéves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkateljesítményét évente értékelni kell.
[16] A törvényszék a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését több körülményre alapította, így felrótta számára a 2012-2014. években megállapított, hosszabb időszakon át elfogadhatatlan kutatási és publikációs tevékenységét, továbbá azt is, hogy az oktatástechnikai és módszertani felkészületlenségének köszönhetően az oktatói munkája sem érte el az elfogadható szintet. A sorozatos problémajelzés után 2015. júniusban elvégzett vizsgálat "alkalmatlan" minősítést eredményezett. A felmentés szerint a felperes a munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető utasításait rendre figyelmen kívül hagyta, azokat nem teljesítette, rendszeres írásbeli és szóbeli figyelmeztetések, valamint többszöri határidő-kitűzés ellenére sem teljesítette megfelelő szinten a munkakörére általánosan előírt foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feladatait. A munkáltató intézkedése részletesen ismertette mindazokat a dokumentumokat, amelyek alapján a felperes tevékenységét nem tartotta az egyetemi docensi munkakörre előírt foglalkoztatási követelményrendszernek megfelelőnek. Az oktatói munka értékelése körében az alperes az indoklásában számadatokkal alátámasztott hallgatói véleményekre, a munkáltatói jogkörrel rendelkező személy óralátogatásának tapasztalataira és az órák tematikájának pontos tartalmi megítélhetetlenségére hivatkozott, ezen túl pedig utalt a 2015. június hónapban elvégzett Kjt. 40. § (2) bekezdése szerinti minősítés alkalmatlan eredményére is.
[17] A törvényszék a felperes fellebbezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felmentési okirat megfelelő mértékben tartalmaz konkrétumokat, ezért megfelel a világos indokolás követelményének. A felperes munkaköri leírása, valamint a humánpolitikai szabályzat világosan és konkrétan tartalmazza a felperes feladatait, az egyetemi docensektől általában elvárt kötelezettségként nevesítve a tudományos munkát, a rendszeres publikációt, pályázatokon való részvételt, kutatási, szakmai megbízások megszerzését is, ezért megalapozatlan volt azon felperesi hivatkozás, mely szerint a marketing-, valamint a kutatási feladatok nem voltak a munkakör részei. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai kétséget kizáróan igazolták, hogy a felperes munkakörére általános jelleggel előírt foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feladatokat egyrészt nem végezte el, másrészt pedig magas színvonalú tudományos-oktató tevékenység végzését nem igazolták vissza az objektív mérőszámok és a 2015. júniusban elvégzett minősítés eredménye sem.
[18] A másodfokú bíróság végül utalt arra, hogy a felperes a 2015. június 15-ei minősítéssel kapcsolatban annak hibás vagy valótlan ténymegállapításaival szemben a Kjt. 40. § (11) bekezdésében meghatározott önálló jogorvoslati lehetőséggel 30 napon belül nem élt.
[20] A felülvizsgálati érvelés szerint a munkaköri leírása a munkakör célját a tanszék oktató- és kutatómunkájában történő részvételben rögzíti, valamint előírja, hogy annak fő tartalmát az oktatói tevékenység jelenti. A munkaköri leírása alapján tehát marketingfeladatai tehát nem voltak, ez nem tartozott egy oktató alapfeladata körébe, ezért e tevékenység vizsgálatát eleve ki kellett volna rekeszteni a bíróságoknak a vizsgálandó kérdések közül. Álláspontja szerint marketingfeladatokat a humánpolitikai szabályzat sem tartalmaz, ennek ellenére pályázatokon részt vett, arra pedig nem volt peradat, hogy a sikertelen részvétel az ő mulasztását vagy felelősségét mutatta volna. A marketingfeladatok figyelembevétele azért is jogszabálysértő, mert nincs törvényes lehetőség a munkaköri feladatok korlát nélküli bővítésére, ugyanakkor e feladatokat ellátta ezért a bizonyítási eljárás adatai alapján a felmentés ezen indoka valótlan volt.
[21] A munkaköri leírása szerint elsődleges feladatát az oktatás és oktatásszervezés képezte, amelynek minősítése átlagos volt, ezért ez okból az alkalmatlanság alapján jogviszonyát nem lehetett volna felmentéssel megszüntetni. Az oktatói munkában történt tartós alkalmatlanságot az alperes nem bizonyította, ha ugyanis a munkavégzése átlagos, az a jogviszony megszüntetését jogszerűen nem vonhatja maga után. Utalt arra is, hogy dr. N. J. a tanúvallomásában a 2013. évi teljesítményét elfogadhatóként értékelte. Az eljárt bíróságok a felmentés azon indokát, hogy 2012., 2013. és 2014. évi értékelései is komoly kívánnivalót hagytak maguk után, valósnak fogadták el annak ellenére, hogy tényleges minősítésére csak 2015. június hónapban, hat hónapi keresőképtelenségét követően került sor. Álláspontja szerint, ha egy teljesítmény elfogadható, akkor a felmentés ezzel ellentétes megállapítása nem lehet valós, tehát nem lehet azt a következtetést levonni, hogy munkájával már 2012-ben és 2013-ban is problémák voltak. A meghallgatott dékán tanúvallomása szerint a humánpolitikai szabályzat alapján alkalmatlanság jogcímén három év alulteljesítést követően szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszonya, ugyanakkor felettese a 2013. évi teljesítményét elfogadhatónak ítélte. Az alperes a felmentésben az órák színvonaltalanságára nem hivatkozott, annak indokolása pedig nem bővíthető. Dr. N. J. három óra látogatásából vont le következtetést a több mint tíz éve tartó oktatói munkájára, amely a döntés megalapozottságát eleve megkérdőjelezi. A tartós alkalmatlanságra vonatkozóan 2014. októbertől 2014. november végéig terjedő időszak alapján nem vonható le következtetés, a három óralátogatásról készült jegyzőkönyv ennek bizonyítására nem volt alkalmas. A perben vitatta a hallgatói panaszok valóságtartalmát, ennek ellenére az alperes tanúbizonyítást még csak fel sem ajánlott. Munkája során a moodle rendszert használta, amely nem volt tilos és nagyban segítette a hallgatókkal történő kommunikációt, PowerPointos prezentáció tartására vonatkozó munkáltatói elvárás pedig nem volt.
[22] A felperes hivatkozott arra, hogy a 2013-2014-es tanévben 20 kurzusból 1-ben, a 2014-2015-ös tanévben pedig 25 kurzusból 5-ben történt hallgatói értékelés, amelyből reprezentatív és objektív véleményt nem lehet kapni. A 2014-2015-ös tanévet érintően az értékelőlapokat - a korábbi gyakorlattól eltérően - az óralátogatási joga felfüggesztésével egyidejűleg dr. N. J. osztotta ki, amely eleve megkérdőjelezte a kapott adatok objektivitását. Az eljárt bíróságok nem tulajdonítottak jelentőséget a perben meghallgatott diákoknak, továbbá nem vették figyelembe azt sem, hogy az év oktatója elismerést is a diákok szavazták meg számára.
[23] A felülvizsgálati érvelés szerint a tudományos tevékenység körében nincs olyan ok, amelyre alkalmatlanságot alapíthatott volna az alperes. Tudományos diákköri tevékenysége megfelelő volt, VEAB tisztséget töltött be, konferenciákon vett részt és publikált is, tudományos tevékenységet norma alapon azonban nem lehet folytatni. Vitatta dr. N. J. e körben tett nyilatkozatát, mely szerint rajta kívül csak egy oktató volt, aki az előírt normát nem teljesítette, ezen kolléga jogviszonya jelenleg is fennáll.
[24] A felperes álláspontja szerint együttműködési kötelezettségét nem sértette meg, a kért óravázlatokat határidőre leadta, annak tartalmi előírása nem volt meghatározva. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság perdöntő jelentőséget tulajdonított a 2015. júniusi minősítésének, azonban ebben jogorvoslati jogáról nem oktatták ki. A perben a minősítést és a teljes munkáltatói intézkedést is támadta, ezért iratellenes annak a megállapítása, hogy azt elfogadta. Álláspontja szerint egyetlen év alkalmatlan minősítése nem alapozza meg a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését.
[25] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte.
[27] A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállást avval pontosítja, hogy a felperes felmentésére a Kjt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontjára is figyelemmel szakmai alkalmatlansága alapján került sor, a munkáltató az intézkedésében a jogviszonyt 30 napos felmentési idő biztosítása mellett szüntette meg.
[28] Az eljáró bíróságok a perbeli felmentést a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmai alkalmatlanság és az ennek alapján folytatott bírói gyakorlat alapján vizsgálták, ennek keretében értékelték a munkáltatói intézkedés indokait. A felmentésben megjelölt Nftv. 31. § (5) bekezdése azonban a Kjt. kötött és szigorúan szabályozott felmentési indokai mellett abban az esetben is lehetővé teszi az oktató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, ha az oktató nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltakat [Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pont].
[29] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjának, a 30. § (2) bekezdésének és a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértését panaszolva azt állította, hogy a jogerős ítélet a bizonyítékokat nem okszerűen és jogszerűen, a logikai szabályoknak megfelelően mérlegelte és értékelte.
[30] A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) töretlen gyakorlata értelmében a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutottak-e. A Pp. 206. § (1) bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
[31] A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének (BH 1999.44., BH 2012.179., EBH 2013.44.).
[32] A munkáltató felmentése a két jogszabályi hivatkozáson túl tartalmazza a mindkét esetben szükséges ténymegállapításokat és bizonyítékokat, azon munkáltatói érvelést, amelyből megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a felperes a docensi munkaköre ellátására alkalmatlan volt.
[33] Az eljáró bíróságok ítéletük indokolásában helytállóan állapították meg, hogy a felperesnek, mint docensi munkakörben foglalkoztatott oktatónak munkaköri feladatait nem kizárólag a munkaköri leírásban foglalt oktatás képezte, hanem az alperes a Kjt. 39. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján e kötelezettségeket munkáltatói utasításokban is meghatározhatta a részére. Az Nftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alperes a Humánpolitikai Szabályzatában határozta meg az oktatói munkakörök esetében a foglalkoztatási követelményeket, így a jogerős ítéletben részletesen rögzített 7.2.2.3. pontban foglalt publikációs, tudományos és marketingtevékenységet. Ebből következően a felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolta e tevékenységeknek a felmentés indokaként történő figyelembevételét.
[34] A munkáltató intézkedése az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően összehasonlító számszaki adatokkal alátámasztottan részletesen rögzítette, hogy a felperes az irányadó időszakban - 2012-től 2015-ig - a vizsgált szempontok alapján hogyan teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltakat. A felperes tudományos tevékenysége mindhárom vizsgált évben a fejlesztendő kategóriába tartozott és a 2012. évben megállapított 29,67 pontról 17 pontra esett vissza. Marketingtevékenysége az arányosítást követően 2012-ben 5,33 pontos eredményt, míg ugyancsak arányosítva 2014-ben már csak 3 pontos eredményt mutatott. Az oktatási tevékenysége 2014-ben már csak átlagos szintet ért el, azonban ez az eredmény a korábbi évekhez képest romlást jelentett, amelyet a beszerzett hallgatói vélemények, a hallgatói értékelések, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának óralátogatással is alátámasztott személyes tapasztalatai is igazoltak. A felperes a humánpolitikai szabályzat rendelkezései szerint az egyes években elkészült foglalkoztatási követelményrendszer megállapításait az egyes években átvette, azokat jogorvoslattal nem támadta, úgyszintén nem élt jogorvoslattal a 2015. június hónapban elkészült minősítésének megállapításaival szemben sem.
[35] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan utalt arra, hogy a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára alapított alkalmatlanság körében a soron kívül elvégzett minősítés eredménye kiemelkedő jelentőségű, mivel a felperes annak ténymegállapításaival szemben a jogorvoslati lehetőséggel nem élt. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a minősítésben jogorvoslati jogot az alperes nem biztosított, és alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a minősítéssel szemben jelen perben élt jogorvoslattal. Az előzményi iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a keresetében kizárólag a felmentés jogellenességének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte, a minősítéssel kapcsolatban keresetet nem terjesztett elő, annak hibás vagy valótlan ténymegállapításait nem panaszolta, ezért annak alkalmatlan eredménye nem volt figyelmen kívül hagyható a felmentés valóságának és okszerűségének vizsgálata körében sem.
[36] A Kjt. kötött felmentési rendszerében a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszony-megszüntetésre abban az esetben kerülhet sor, ha a közalkalmazott a feladatait nem képes az átlagos színvonalon megfelelő minőségben, illetve mennyiségben teljesíteni, vagy ha a munkaköre által megkövetelt szakmai ismeretekkel nem vagy csak hiányosan rendelkezik és nem képes azokat elsajátítani, illetve megfelelően alkalmazni. Az alkalmatlanság minden esetben olyan bizonyított, konkrét tények alapján kerülhet megállapításra, amelyekből okszerűen lehet arra következtetni, hogy a közalkalmazott a munkakörét nem képes ellátni.
[37] A felperes pontos munkaköri feladatait meghatározó Humánpolitikai Szabályzatnak az oktatói munkakörre megállapított különleges követelmények címszó alatt rögzített feladatai teljesítése során marketing- és tudományos tevékenysége éveken keresztül nem érte el a megfelelő szintet, továbbá 2014-ben már oktatói tevékenysége is a fejlesztendő kategóriába került, annak minősége és színvonala a hallgatói értékelések és a munkáltatói jogkör gyakorlójának tapasztalatai alapján sem felelt meg az elvárásoknak, továbbá 2015. június hónapban elvégzett minősítése sem tartotta alkalmasnak feladatai ellátására.
[38] Az alkalmatlanságra alapított felmentés vizsgálata során nem jogszabálysértő a foglalkoztatási követelményrendszer szerint előírt kötelezettségek elégtelen teljesítésének figyelembevétele, amellett, hogy az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontja e körben külön felmentési indokot állapít meg. E vizsgálatok megállapításai az "alkalmatlan" minősítéssel együtt kellően alátámasztották a munkáltató intézkedésének jogszerűségét.
[39] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Mfv.II.10.739/2016.)
Az ügy száma: Mfv.II.10.739/2016/4.
A tanács tagjai: Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró
Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda
Az alperes: Pannon Egyetem
Az alperes képviselője: dr. Kovács Gergely ügyvéd
A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat:
Veszprémi Törvényszék 3.Mf.20.533/2016/4.
Az elsőfokú bíróság határozata:
Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.165/2015/20.
Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint és 8100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.
A 367.300 (háromszázhatvanhétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
[2] A felperes a munkaköri leírása alapján köteles volt az egyetemi szabályzatok munkakörére vonatkozó előírásait megismerni és betartani, munkakörének célja a Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktató és kutató munkájában való részvétel volt. A felperesnek docensi munkakörében feladata volt az előadások tartása, gyakorlatok vezetése, a kari bizottsági tevékenységben való részvétel és a tanszékvezető megbízása szerint helyettesítések ellátása. Kapcsolattartási kötelezettség terhelte munkatársaival és a hallgatókkal, továbbá megkívánták részéről a jó kommunikációs, valamint szervezőkészséget, az együttműködésre való képességet.
[3] Az alperesnél minőségbiztosítási rendszer működik, amelynek keretében az oktatók tevékenységét a Humánpolitikai Szabályzatban foglalt szempontok - oktatási, tudományos és marketing tevékenység - szerint évente értékelik, továbbá a hallgatók anonim módon, önkéntesen, előre meghatározott kérdéssor alapján szintén minősíthetik. Az év végi teljesítményértékelést a közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójával megtárgyalja, annak eredményét pontokba foglalják és meghatározzák a következő időszak feladatait.
[4] A 2012. évi teljesítményértékelés szerint a felperes oktatási tevékenysége 79,367, tudományos tevékenysége 22,250, marketing tevékenysége 4-es értékelést kapott. A megállapított értékek szerint a felperes tudományos tevékenysége a fejlesztendő kategóriába tartozott. A szöveges értékelés alapján a felperes publikációs tevékenysége az elvárt szint alatt volt, az évente elvárt 3-4 tanulmány helyett az ellenőrzéskor egy volt megjelenés alatt, és további 3 nem valósult meg. A pályázati lehetőségek felkutatása nem az elvárások szerint alakult. A következő időszak célja és tervei között 3-4 tanulmány publikálása és pályázatok felkutatása szerepelt, 3 év múlva habilitációs eljárás lefolytatását irányozták elő számára.
[5] A 2013. évi teljesítményértékelés során a felperes oktatási tevékenysége 89,033, tudományos tevékenysége 30, marketing tevékenysége 0 pontot ért, ennek alapján a tudományos és marketing tevékenysége is a fejlesztendő kategóriába került. Az elért eredmények ellenére az önértékelő résszel kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója az elvárt követelmények megvalósulását rögzítette, a következő időszak céljai, tervei között ismételten szerepelt a 2-4 publikáció elérése, továbbá az angol nyelvtudás fejlesztése. Az értékelés a felperes más munkaterületre való alkalmasságát a habilitáció függvényében látta lehetségesnek.
[6] 2014-ben a felperes oktatói tevékenységével kapcsolatban hallgatói bejelentések érkeztek, amelyek a számonkérés formáját, a követelmény szintjét és az órák követhetetlenségét kifogásolták. Az esedékes óralátogatást követően a munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes számára határidő tűzésével óravázlat elkészítését írta elő, egyidejűleg - 2014. november 24-étől - a felperes óratartási jogosultságát felfüggesztette. Ezt követően a felperes keresőképtelenné vált, majd felgyógyulását követően leadta a kért anyagot, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója nem megfelelőnek minősített. A 2014. évi értékelés során a felperes oktatási tevékenysége 64,283, tudományos tevékenysége 17, marketing tevékenysége 1 pontos értékelést kapott. A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye szerint a felperes oktatói, kutatói és marketing tevékenysége sem felelt meg az egyetemi docensekkel szemben támasztott elvárásoknak.
[7] A felperes oktatói tevékenysége a hallgatók véleménye alapján 2012-2013-as tanév II. félévében 4,29-es átlagot ért el a tanszék 4,6-os átlagával szemben. A 2013-2014-es tanév második félévében ez az eredmény már 3,49 lett, a 4,5-es intézeti átlaggal szemben. A 2014-15-ös tanév első félévét a hallgatók 2,67-ra értékelték, az intézet 4,42-es átlagával szemben.
[8] Ezen előzményeket követően az alperes a 2015. július 22-én kelt intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2015. augusztus 1-jétől számított 30 napos felmentési idővel szakmai alkalmatlanság miatt megszüntette. Intézkedésének indokolásában a 2012-14. években folytatott teljesítmény értékelési dokumentumokra hivatkozott, melyek szerint a 2012-ben a felperes tudományos és marketing tevékenysége, 2014-ben a marketing tevékenysége minősült fejlesztendőnek az átlagos oktatói munkája mellett. A munkáltató szerint a felperes az egyetemi docenstől elvárható szintű oktatói munkát nem végzett. Az oktatástechnikai és módszertani felkészületlensége miatt a hallgatók a tevékenységét folyamatosan az intézeti átlag alattinak minősítették. Az órák színvonalára a hallgatók többször is panaszkodtak és ezt az értékelést az óralátogatások is alátámasztották. A felperes a munkáltató felhívása ellenére nem mutatta be az általa oktatott tárgyak részletes tematikáját, amelyre határidőt kapott és az utóbb elkészült anyagok elnagyolt, tartalomjegyzékszerű óravázlatok voltak, amelyek nem alkalmasak az adott tantárgy pontos tartalmi megítélésére.
[10] Álláspontja szerint a munkáltatónál nem volt olyan előírás, amely objektíve mérhetővé tette az alperesi elvárásokat. Marketing tevékenysége keretében nem volt meghatározva, hogy hány pályázatra kell jelentkeznie, az általa beadott pályázatokat pedig nem szakmai, hanem anyagi lehetőségek hiányára hivatkozva utasították el. Nem fogadta el a kutatási és publikációs tevékenysége kritikáját sem, mert azokat nem lehet kizárólag mennyiségi és terjedelmi mutatók alapján megítélni. Állította, hogy az oktatott tárgyak tematikáját határidőben elkészítette, annak formai és tartalmi követelményére az alperes nem határozott meg előírásokat.
[11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkáltatónál működő komplex értékelési rendszer alapján megállapítható volt, hogy a felperes tevékenységében 2012-től folyamatosan voltak fejlesztendő területek. Az értékeléseket a felperes évente megismerte, azokat kifogás és észrevétel nélkül tudomásul vette. Az oktatói tevékenységét a hallgatói értékelések is az intézeti átlag alattinak minősítették, a nem megfelelő óratartást pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója óralátogatása során is tapasztalta, amelyre tekintettel 2014. november 24-étől a felperes óraadói jogosultságát is felfüggesztette.
[13] Az elsőfokú bíróság a hallgatói minősítések körében a felperes kérésére meghallgatott tanítványok vallomásával szemben az alperes által alkalmazott módszerrel és tartalommal beszerzett és feldolgozott, a hallgatók szélesebb körének véleményét tükröző minősítést vette figyelembe. Megállapította, hogy a felperes oktatói munkája az irányadó időszakban hullámzó volt, 2013-ban az előző évhez képest javulást, a következő évben pedig visszaesést jelzett, az átlagos szintet azonban elérte. A közigazgatási és munkaügyi bíróság érvelése szerint azonban figyelembe kellett venni a keletkezett hallgatói panaszokat is, amelyek megalapozottságát a hallgatói értékelés eredménye, valamint a bejelentések utáni óralátogatások tapasztalata is igazolta. A becsatolt iratok alapján azt is megállapította, hogy a felperes a kialakult szakmai szokás ellenére az egyes órák tematikáját részletesen nem dolgozta ki, az általa utóbb leadott anyag más oktatók ilyen tárgyú anyagával összevetve kellő mélységben nem tükrözte az egyes előadásokon, illetve gyakorlatokon feldolgozott anyagot.
[14] Valamennyi értékelési szempont figyelembevételét követően az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes megalapozottan állapította meg a felperes docensi munkakörre való alkalmatlanságát, ezért az alperes intézkedése nem tekinthető jogellenesnek, az megfelelt a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontjának, valamint 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.
[15] A felperes fellebbezése alapján eljárt Veszprémi Törvényszék a 3.Mf.20.533/2016/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényszék ítéletének indokolásában a tényállást kiegészítve megállapította, hogy a 2015. július 22-én kelt felmentési okirat szerint a sorozatos probléma jelzés után, tekintettel a javuló tendencia elmaradására, a Kjt. 40. § (2) bekezdése alapján a munkáltató - mérlegelési jogkörében eljárva - 2015. júniusban minősítette a felperest, amelynek eredménye "alkalmatlan" lett. A felperes a 2015. június 15-én közölt minősítő dokumentumra észrevételt tett, mely szerint annak részleteit egyoldalúnak tekintette, amely nélkülözi az objektivitást és avval nem értett egyet. Ezt meghaladóan azonban annak megállapításait tudomásul vette, a minősítéssel szemben jogorvoslattal nem élt. A másodfokú ítélet a tényállás kiegészítése körében tartalmazta továbbá a felperes 2012. április 1-jei munkaköri leírásának a munkakör céljára vonatkozó részét. Azt is rögzítette, hogy az alperes szenátusa a 2013. december 19-ei ülésén a 112/2013-2014.(XII.19.) számú határozattal elfogadott, 2014. január 1-jén hatályba lépett Humánpolitikai Szabályzat B. pontja keretében került megfogalmazásra a foglalkoztatási követelményrendszer, amelynek hatálya az egyetem valamennyi közalkalmazottjára kiterjedt. A Szabályzat .2.2.3. pontjának (2) bekezdése7 részletesen tartalmazta az egyetemi docensi munkakörben foglalkoztatott oktatókkal szembeni elvárásokat, 10. pontja pedig azt rögzítette, hogy egy éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkateljesítményét évente értékelni kell.
[16] A törvényszék a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését több körülményre alapította, így felrótta számára a 2012-2014. években megállapított, hosszabb időszakon át elfogadhatatlan kutatási és publikációs tevékenységét, továbbá azt is, hogy az oktatástechnikai és módszertani felkészületlenségének köszönhetően az oktatói munkája sem érte el az elfogadható szintet. A sorozatos problémajelzés után 2015. júniusban elvégzett vizsgálat "alkalmatlan" minősítést eredményezett. A felmentés szerint a felperes a munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető utasításait rendre figyelmen kívül hagyta, azokat nem teljesítette, rendszeres írásbeli és szóbeli figyelmeztetések, valamint többszöri határidő kitűzés ellenére sem teljesítette megfelelő szinten a munkakörére általánosan előírt foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feladatait. A munkáltató intézkedése részletesen ismertette mindazokat a dokumentumokat, amelyek alapján a felperes tevékenységét nem tartotta az egyetemi docensi munkakörre előírt foglalkoztatási követelményrendszernek megfelelőnek. Az oktatói munka értékelése körében az alperes az indoklásában számadatokkal alátámasztott hallgatói véleményekre, a munkáltatói jogkörrel rendelkező személy óralátogatásának tapasztalataira és az órák tematikájának pontos tartalmi megítélhetetlenségére hivatkozott, ezen túl pedig utalt a 2015. június hónapban elvégzett Kjt. 40. § (2) bekezdése szerinti minősítés alkalmatlan eredményére is.
[17] A törvényszék a felperes fellebbezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felmentési okirat megfelelő mértékben tartalmaz konkrétumokat, ezért megfelel a világos indokolás követelményének. A felperes munkaköri leírása, valamint a humánpolitikai szabályzat világosan és konkrétan tartalmazza a felperes feladatait, az egyetemi docensektől általában elvárt kötelezettségként nevesítve a tudományos munkát, a rendszeres publikációt, pályázatokon való részvételt, kutatási, szakmai megbízások megszerzését is, ezért megalapozatlan volt azon felperesi hivatkozás, mely szerint a marketing, valamint a kutatási feladatok nem voltak a munkakör részei. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai kétséget kizáróan igazolták, hogy a felperes munkakörére általános jelleggel előírt foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feladatokat egyrészt nem végezte el, másrészt pedig magas színvonalú tudományos-oktató tevékenység végzését nem igazolták vissza az objektív mérőszámok és a 2015. júniusban elvégzett minősítés eredménye sem.
[18] A másodfokú bíróság végül utalt arra, hogy a felperes a 2015. június 15-ei minősítéssel kapcsolatban annak hibás vagy valótlan ténymegállapításaival szemben a Kjt. 40. § (11) bekezdésében meghatározott önálló jogorvoslati lehetőséggel 30 napon belül nem élt.
[20] A felülvizsgálati érvelés szerint a munkaköri leírása IV. pontjának 1. pontja a munkakör célját a Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktató és kutató munkájában történő részvételben rögzíti, valamint előírja, hogy annak fő tartalmát az oktatói tevékenység jelenti. A munkaköri leírása alapján tehát marketing feladatai tehát nem voltak, ez nem tartozott egy oktató alapfeladata körébe, ezért e tevékenység vizsgálatát eleve ki kellett volna rekeszteni a bíróságoknak a vizsgálandó kérdések közül. Álláspontja szerint marketing feladatokat a humánpolitikai szabályzat sem tartalmaz, ennek ellenére pályázatokon részt vett, arra pedig nem volt peradat, hogy a sikertelen részvétel az ő mulasztását vagy felelősségét mutatta volna. A marketing feladatok figyelembevétele azért is jogszabálysértő, mert nincs törvényes lehetőség a munkaköri feladatok korlát nélküli bővítésére, ugyanakkor e feladatokat ellátta ezért a bizonyítási eljárás adatai alapján a felmentés ezen indoka valótlan volt.
[21] A munkaköri leírása szerint elsődleges feladatát az oktatás és oktatásszervezés képezte, amelynek minősítése átlagos volt, ezért ez okból az alkalmatlanság alapján jogviszonyát nem lehetett volna felmentéssel megszüntetni. Az oktatói munkában történt tartós alkalmatlanságot az alperes nem bizonyította, ha ugyanis a munkavégzése átlagos, az a jogviszony megszüntetését jogszerűen nem vonhatja maga után. Utalt arra is, hogy dr. Navracsics Judit a tanúvallomásában a 2013. évi teljesítményét elfogadhatóként értékelte. Az eljárt bíróságok a felmentés azon indokát, hogy 2012., 2013. és 2014. évi értékelései is komoly kívánni valót hagytak maguk után, valósnak fogadták el annak ellenére, hogy tényleges minősítésére csak 2015. június hónapban, hat hónapi keresőképtelenségét követően került sor. Álláspontja szerint, ha egy teljesítmény elfogadható, akkor a felmentés ezzel ellentétes megállapítása nem lehet valós, tehát nem lehet azt a következtetést levonni, hogy munkájával már 2012-ben és 2013-ban is problémák voltak. A meghallgatott dékán tanúvallomása szerint a humánpolitikai szabályzat alapján alkalmatlanság jogcímén három év alulteljesítést követően szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszonya, ugyanakkor felettese a 2013. évi teljesítményét elfogadhatónak ítélte. Az alperes a felmentésben az órák színvonaltalanságára nem hivatkozott, annak indokolása pedig nem bővíthető. Dr. N. J. három óra látogatásából vont le következtetést a több mint tíz éve tartó oktatói munkájára, amely a döntés megalapozottságát eleve megkérdőjelezi. A tartós alkalmatlanságra vonatkozóan 2014. októbertől 2014. november végéig terjedő időszak alapján nem vonható le következtetés, a három óralátogatásról készült jegyzőkönyv ennek bizonyítására nem volt alkalmas. A perben vitatta a hallgatói panaszok valóságtartalmát, ennek ellenére az alperes tanúbizonyítást még csak fel sem ajánlott. Munkája során a moodle rendszert használta, amely nem volt tilos és nagyban segítette a hallgatókkal történő kommunikációt, PowerPoint-os prezentáció tartására vonatkozó munkáltatói elvárás pedig nem volt.
[22] A felperes hivatkozott arra, hogy a 2013-2014-es tanévben 20 kurzusból 1-ben, a 2014-2015-ös tanévben pedig 25 kurzusból 5-ben történt hallgatói értékelés, amelyből reprezentatív és objektív véleményt nem lehet kapni. A 2014-2015-ös tanévet érintően az értékelő lapokat - a korábbi gyakorlattól eltérően - az óralátogatási joga felfüggesztésével egyidejűleg dr. N. J. osztotta ki, amely eleve megkérdőjelezte a kapott adatok objektivitását. Az eljárt bíróságok nem tulajdonítottak jelentőséget a perben meghallgatott diákoknak, továbbá nem vették figyelembe azt sem, hogy az év oktatója elismerést is a diákok szavazták meg számára.
[23] A felülvizsgálati érvelés szerint a tudományos tevékenység körében nincs olyan ok, amelyre alkalmatlanságot alapíthatott volna az alperes. Tudományos diákköri tevékenysége megfelelő volt, VEAB tisztséget töltött be, konferenciákon vett részt és publikált is, tudományos tevékenységet norma alapon azonban nem lehet folytatni. Vitatta dr. N. J. e körben tett nyilatkozatát, mely szerint rajta kívül csak egy oktató volt, aki az előírt normát nem teljesítette, bár ezen kolléga jogviszonya jelenleg is fennáll.
[24] A felperes álláspontja szerint együttműködési kötelezettségét nem sértette meg, a kért óravázlatokat határidőre leadta, annak tartalmi előírása nem volt meghatározva. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság perdöntő jelentőséget tulajdonított a 2015. júniusi minősítésének, azonban ebben jogorvoslati jogáról nem oktatták ki. A perben a minősítést és a teljes munkáltatói intézkedést is támadta, ezért iratellenes annak a megállapítása, hogy azt elfogadta. Álláspontja szerint egyetlen év alkalmatlan minősítése nem alapozza meg a jogviszony felmentéssel történő megszüntetését.
[25] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte.
[27] A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállást avval pontosítja, hogy a felperes felmentésére a Kjt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontjára is figyelemmel szakmai alkalmatlansága alapján került sor, a munkáltató az intézkedésében a jogviszonyt 30 napos felmentési idő biztosítása mellett szüntette meg.
[28] Az eljáró bíróságok a perbeli felmentést a Kjt. 30.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti szakmai alkalmatlanság és az ennek alapján folytatott bírói gyakorlat alapján vizsgálták, ennek keretében értékelték a munkáltatói intézkedés indokait. A felmentésben megjelölt Nftv. 31.§ (5) bekezdése azonban a Kjt. kötött és szigorúan szabályozott felmentési indokai mellett abban az esetben is lehetővé teszi az oktató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, ha az oktató nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltakat (Nftv. 31.§ (5) bekezdés a) pont).
[29] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a Kjt. 30.§ (1) bekezdés c) pontjának, a 30.§ (2) bekezdésének és a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértését panaszolva azt állította, hogy a jogerős ítélet a bizonyítékokat nem okszerűen és jogszerűen, a logikai szabályoknak megfelelően mérlegelte és értékelte.
[30] A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróságok nyilvánvalóan téves vagy okszerűtlen következtetésre jutottak-e. A Pp. 206. § (1) bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
[31] A felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének (BH 1999.44., BH 2012.179., EBH 2013.44.).
[32] A munkáltató felmentése a két jogszabályi hivatkozáson túl tartalmazza a mindkét esetben szükséges ténymegállapításokat és bizonyítékokat, azon munkáltatói érvelést, amelyből megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a felperes a docensi munkaköre ellátására alkalmatlan volt.
[33] Az eljáró bíróságok ítéletük indokolásában helytállóan állapították meg, hogy a felperesnek, mint docensi munkakörben foglalkoztatott oktatónak munkaköri feladatait nem kizárólag a munkaköri leírásban foglalt oktatás képezte, hanem az alperes a Kjt. 39. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján e kötelezettségeket munkáltatói utasításokban is meghatározhatta a részére. Az Nftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alperes a Humánpolitikai Szabályzatában határozta meg az oktatói munkakörök esetében a foglalkoztatási követelményeket, így a jogerős ítéletben részletesen rögzített 7.2.2.3. pontban foglalt publikációs, tudományos és marketing tevékenységet. Ebből következően a felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolta e tevékenységeknek a felmentés indokaként történő figyelembevételét.
[34] A munkáltató intézkedése az Nftv. 31. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően összehasonlító számszaki adatokkal alátámasztottan részletesen rögzítette, hogy a felperes az irányadó időszakban - 2012-től 2015-ig - a vizsgált szempontok alapján hogyan teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben foglaltakat. A felperes tudományos tevékenysége mindhárom vizsgált évben a fejlesztendő kategóriába tartozott és a 2012. évben megállapított 29,67 pontról 17 pontra esett vissza. Marketing tevékenysége az arányosítást követően 2012-ben 5,33 pontos eredményt, míg ugyancsak arányosítva 2014-ben már csak 3 pontos eredményt mutatott. Az oktatási tevékenysége 2014-ben már csak átlagos szintet ért el, azonban ez az eredmény a korábbi évekhez képest romlást jelentett, amelyet a beszerzett hallgatói vélemények, a hallgatói értékelések, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának óralátogatással is alátámasztott személyes tapasztalatai is igazoltak. A felperes a humánpolitikai szabályzat rendelkezései szerint az egyes években elkészült foglalkoztatási követelményrendszer megállapításait az egyes években átvette, azokat jogorvoslattal nem támadta, úgyszintén nem élt jogorvoslattal a 2015. június hónapban elkészült minősítésének megállapításaival szemben sem.
[35] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan utalt arra, hogy a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára alapított alkalmatlanság körében a soron kívül elvégzett minősítés eredménye kiemelkedő jelentőségű, mivel a felperes annak ténymegállapításaival szemben a jogorvoslati lehetőséggel nem élt. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a minősítésben jogorvoslati jogot az alperes nem biztosított, és alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a minősítéssel szemben jelen perben élt jogorvoslattal. Az előzményi iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a keresetében kizárólag a felmentés jogellenességének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérte, a minősítéssel kapcsolatban keresetet nem terjesztett elő, annak hibás vagy valótlan ténymegállapításait nem panaszolta, ezért annak alkalmatlan eredménye nem volt figyelmen kívül hagyható a felmentés valóságának és okszerűségének vizsgálata körében sem.
[36] A Kjt. kötött felmentési rendszerében a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszony megszüntetésre abban az esetben kerülhet sor, ha a közalkalmazott a feladatait nem képes az átlagos színvonalon megfelelő minőségben, illetve mennyiségben teljesíteni, vagy, ha a munkaköre által megkövetelt szakmai ismeretekkel nem vagy csak hiányosan rendelkezik és nem képes azokat elsajátítani, illetve megfelelően alkalmazni. Az alkalmatlanság minden esetben olyan bizonyított, konkrét tények alapján kerülhet megállapításra, amelyekből okszerűen lehet arra következtetni, hogy a közalkalmazott a munkakörét nem képes ellátni.
[37] A felperes pontos munkaköri feladatait meghatározó Humánpolitikai Szabályzatnak az oktatói munkakörre megállapított különleges követelmények címszó alatt rögzített feladatai teljesítése során marketing és tudományos tevékenysége éveken keresztül nem érte el a megfelelő szintet, továbbá 2014-ben már oktatói tevékenysége is a fejlesztendő kategóriába került, annak minősége és színvonala a hallgatói értékelések és a munkáltatói jogkör gyakorlójának tapasztalatai alapján sem felelt meg az elvárásoknak, továbbá 2015. június hónapban elvégzett minősítése sem tartotta alkalmasnak feladatai ellátására.
[38] Az alkalmatlanságra alapított felmentés vizsgálata során nem jogszabálysértő a foglalkoztatási követelményrendszer szerint előírt kötelezettségek elégtelen teljesítésének figyelembevétele, amellett, hogy az Nftv. 31.§ (5) bekezdés a)..... pontja e körben ...külön ..felmentési.... indokot állapít meg. E vizsgálatok megállapításai az "alkalmatlan" minősítéssel együtt kellően alátámasztották a munkáltató intézkedésének jogszerűségét.
[39] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[41] A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
[42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2017. június 21.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró (Kúria, Mfv.II.10.739/2016/4.)